Az utazasi iroda aminel utunk tovabbi reszet szerveztuk a Sinh Cafe.
Minden jelentosebb turista ozpontban van irodaja, ezek kozott
rendszeres buszjaratokat indit es minden tersegben turakat szervez.
Ezen felul meg indit buszokat Kambodzsaba, Ponh Pemhbe nevetseges 6
US$-ert. A tobbi utjuk ara is hihetetlenul alacsony. A harom napos
Mekong-delta tura 30 US$/fo volt, szallassal, busszal es tobb mint 10
ora csonakturaval.
Veluk az elso napi programunk a Cu Chi alagutak es a Cao Dai templom
meglatogatasa volt.
Eloszor errol a kulonos vallasrol. Egy Franciaorszagban tanult
vietnami fazon alapitotta, valamikor a szazad elejen. Jol otvozte
benne az osszes akkori uralkodo vallas tanitasait, a keresztenyseget,
az iszlamot, a budhizmust, taoizmust. Mindezt szellemidezos
spiritualis szeanszokkal fuszerezte. A szeanszokon gyakran megjeleno
szellemek szentte avanzsaltak az idok soran. Igy fordulhat elo, hogy
egyik fo szentjuk Victor Hugo, de korabban gyakran megjelent
Sheakespeare es Lenin is. Meg a haboru elott gyorsan terjeszkedett es
sok hivet szerzett maganak ez az uj vallas. Felepitettek fo
templomukat egy tobb hektaros teruleten, amit paplakok, iskolak es
korhazak vettek korul. Az eszak del elleni haboruban a del vietnami
hadsereget tamogattak, ezzel nem sok jo pontot szereztek az amugy is
vallasellenes gyoztes kommunista eszakiaknal. Ezert jogaikat es
vagyonukat jocskan megnyirbaltak, az iskolaikat es korhazukat pedig az
allam hatarozatlan idore "kolcsonvette". Szertartast, miset, naponta
negyszer tartanak, minden hatodik oraban. Reggel hatkor, delben este
hatkor es ejfelkor. Egybol arra gondoltam, amire Ti is, de hat mit
csinalnak akkor a koztes idoben, mert igy dolgozni nem lehet. Be van
osztva, hogy ki melyik szertartason vesz reszt, igy mindig ki van a
letszam es mindenki leroja tiszteletet a nap valamelyik szakaban. A
vallas fo szinei a sarga, kek, piros es feher. Az elso harom szin az
alapito vallasokat jelkepezi, a feher pedig magat a Cao Dai vallast.
A papok pedig rangjuknak megfeleloen valmelyik szinu ruhat viselik. El
lehet kepzelni milyen szep szines a szertartasuk. A vallas masik
szimboluma a Szent Szem. Ez minden templom homlokzatan lathato. A deli
szertartas elott kb 20 percel erkeztunk. Volt egy kis idonk korbejarni
az epuletet, megfigyelni a misere sieto szines fergeteget, majd
delben bevonulni mise kezdetre. A helybeliek fel vannak keszulve a
turistakra. Mindenkit felterelgetnek az erkelyre ahonnn csendeben
figyelhetjuk az esemenyeket. A nok es a ferfiak kulon bejaraton lepnek
be es kulon is foglalnak helyet. Ha jol tevedek jobbrol a ferfiak,
balrol a nok. A sima halandok feher ruhat viselnek, a papok pedig az
emlitett, sargat, keket vagy pirosat. Nehany feher ruhas no piros
szalagot viselt a vallan atvetve. Ok valamilyen szamaritanius
szervezet tagjai. Sajnos a miset nem nezhettuk vegig, 12:30-kor
indultunk vissza, ahol utkozben megalltunk az alagutaknal.
Az amerikai-vietnami haborus filmekbol biztos ismerosek azok
a jelenetek, amikor a kis vietkongok fold alatti csatornakbol leptek
meg az amcsikat. Na, ezeket az alagutakat illetve ami beloluk
magmaradt, turista latvanyossagkent mutogatjak. A terulet Saigontol kb
70 km-re terul el, Cu Chi telepules kornyeken.Ez enyhen dombos,
kemenyebb, szarazabb talaju videk. Ezert lehetett ebben a foldben
tartos alagutakat asni. A folyo kozeli sik terepen az alagutak konnyen
beaznak es beomlanak. Az asast meg joval az amerikai habru elott
elkezdtek, a franciak ellenni fuggetlensegi haboruban. Az amerikai
haboru csucsara tobb mint 200 km-es halozatot sikerult kiepiteniuk.
Ebben nem csak alagutak, hanem foldalatti targyalok, korhazak es
konyhak voltak. Eloszor egy haboru korabeli vietkong dokumentum filmet
vetitenek le a latogatoknak. Ebben bemutattak nehany "amerikait olo
host" (american killer hero). Egy fiatal lany a napokban olte meg az
otodik amerikait es ezzel a becses cimmel tuntettek ki. Kicsit olyan
volt mint a saigoni haborus muzeumban csak most visszafele, hogy a
vietkongok mennyi amcsit oltek meg. A film utan egy maketten
ismertettek az alagutak rendszeret. Tobb szintesek voltak, rejtett
ajtokkal, nehol gazbiztos csapoajtokkal, nehol titkos csapdakkal a
behatolok ellen. Nekem legjobban a viz alatti tikos veszkijaratok
tetszettek. Innen elindultunk a muzeumkent is szolgalo erdobe, ahol
bemutattak a haboruban hasznalt foldbe asott csapdak mukodeset. A
kisero nagyon lelkes volt, lathato elvezettel ecsetelte mi is tortent
mikor egy ellenseges katona ralepett egy ilyen csapdara. Eloszor is
alulrol tuskek alltak a talpaba -ez volt a legkevesebb - majd
oldalrol, elolrol, hatulrol szoget utottek a fejebe, vagy egyeb
elerheto testreszebe. Az egyik legdurvabb a szuvenir csapda volt.
Ebbe eleg volt csak egy labbal lepni (tobb bele sem fert), alulrol egy
nagy hegyes tuske meredezett, oldalrol pedig negy szigony szeru
rozsdas vas allt az aldozat lababa. A szerencsetlent csak ugy lehetett
kiszabaditani, ha korbeastak a csapdat es vittek a korhazba az egesz
femkeretet, ahol leamputaltak a labat. Vagy gyorsitott megoldassal ott
helyben amputaltak a labat es ugy vittek a katonat korhazba lab
nelkul.
Az alagutakbol eloszor megmutattak az eredeti meretut amibe minden
atlag (~180 cm, 75-85 kg) feher ember beszorul. Ezekben meg a
vietkongok is hason csuszva vagy negykezlab kozlekedtek. Ezutan
elvittek minket a turista szakaszhoz. Ez nem tobb mint szaz meter
hosszu, enyhen kivilagitott es duplara kitagitott alagut. Ebbe
torpejarasba meg a ket meteres vagy a 110 kilos ember is befer. Vegig
lehet menni a szakaszon, vagy menetkozben 30 meterenkent kijonni ha
mar elegunk volt. Mi csak ket harmadot mentunk, de masnap a torpejaro
izmaink minden lepesnel emlekeztettek a rovid alagut turara. Mint
megtudtuk a vietkongok nem ezekben a csatornakban veszeltek at az
egesz haborut, hanem bombazasokkor es harcokkor vonultak fold ala. A
teruletet rendesen megszortak az amcsik a legtrukkosebb bombaikkal,
napalmal es lombtalanito vegyszerrel. Ezeknek a nyoma meg ma is
lathato. Az erdo mar egyaltalan nem dzsungel, azt teljesen kiirtottak,
felegettek. Amit most latni az azota nott, zsenge fak. Egyes
teruleteken csak egyfajta gazos fo terem, amit a helyiek trefasan
amerikai funek neveznek. A lombtalanito vegyszer olyan anyagokat is
tartalmazott ami az emberi szervezetre nagyon karos. A tersegben sok
torzszulott, csonka gyerel szuletett a haboru utan. Sot, meg azoknak
az amerikai pilotaknak a gyerekei is megszenvedtek akik ezt az anyagot
szortak gepeikrol. Az eros bombazasok miatt a haboru vegere nem sok ep
szakasz maradt meg a csatornakbol, azokat is tobbnyire elhanyagoltak.
Ugy velik mar nem lesz ra szukseg. Az alagutak kozleben megalltunk egy
pagodanal. Ez volt a Ho Chi Min pagoda, a kommunizmus temploma.
Kivulro ugy nez ki mint egy normal buddhista templom, de belul
hatalmas Ho Chi Min apo kep es egy rakas kommunista szimbolum. A falon
pedig bevesve a Cu Chi kornyeki harcokban elesett katonak neve,
tobb 10 ezer.(ha nem tevedek). Itt ugyanugy tiszteletuket teszik a
kommunistak mintha rendes templomba mennenek. Ez naluk nem is annyira
a buddhista vallas hanem az annal is erosebb gyokeru ostisztelet jele.
Utunk soran szinte minden vallas kepviseloivel talalkoztunk. A
buddhizmust a kinaik hoztak be, a keresztenyseget a franciak, van
nehany muzulman a kambodzsai hatar kornyeken (roluk majd kesobb), meg
a fent emlitett Cao Dai-ok. Azt gondolhatnank, hogy a vietnamiak
nagyon vallasosak, de azt a kovetkeztetest is levonhatjuk, hogy
egyaltalan nem azok, hanem arra hajlanak amerre a szel fuj. Viszont
ami mindvegig fentmaradt vallastol fuggetlenul az az osok szellemenek
tisztelete. Ennek uton-utfelen rengeteg megnyilvanulasi formajat
latni. Peldaul a foldmuvesek halottaikat arizsfoldon temetik el, ott
emelnek nekik kobol sirboltot es oda jarnak imadkozni. Allitolag
azert is temetik el a foldjukon, hogy a szellem jo termest hozzon es
vigyazzon a teruletre. Na, nem fizikailag orkodik korulotte, hanem az
ott levo sirbolt biztositja, hogy a csalad nem adja el a foldet, az
nem szallhat masra, hiszen az oseik abban a foldben nyugszanak. Otthon
a lakasban (na, jo a nadfedel alatt, a pontossag kedveert)
felallitanak egy kis oltart ahol az osok kepe elott fustolot egetnek,
imadkoznak es aldozatot helyeznek el.
Folyt kov.
Anti - Szingapurbol -
|