Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 1387
Copyright (C) HIX
2002-03-08
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 hangolas (es rejtveny) (mind)  27 sor     (cikkei)
2 Re: TIM ( #1384 ) (mind)  30 sor     (cikkei)
3 Barna re'sze're (mind)  8 sor     (cikkei)
4 re: cede oregedes (mind)  39 sor     (cikkei)
5 Re[2]: balekit-gyartas kerdes (mind)  17 sor     (cikkei)
6 Re: Baketil balekit baleket biliket beleket bulikat (mind)  8 sor     (cikkei)
7 Vinil (mind)  7 sor     (cikkei)

+ - hangolas (es rejtveny) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves HANG !
Par hete feltettem egy "talalos kerdest".
Koszonjuk Clausnak a profi valaszt, amihez egyuttal a "gyorsasagi
kulondij" is kijar. Hadd tegyek par megjegyzest.
1. En ugy tudom, egy idoben az oboa nem hogy nehezen volt hangolhato,
hanem _egyaltalan_nem_ volt az. (Claus valaszat kovetoen megprobaltam ezt
nyomtatott forrasbol ellenorizni, de nem tala'ltam ide vonatkozo adatot.)
2. A XIX.sz. masodik feleben nemzetkozileg 435 Hz-en rogzitette'k a normal
a'-t, azutan 1939-ben 440-re modositotta'k. Kivancsi vagyok, lesz-e
"hivatalos" emeles a kozeljovoben. A tapasztalatok szerint a muzsikusok
nem nyughatnak, mindig az az alacsony nekik, ami eppen van...
3. Az, hogy "regizenei" felvetelekhez 415 Hz-re hangolnak, csupan
megallapodas kerdese. (Vajon miert pont 415 ? Ki tala'lta ezt ki?)
Az egysegesitest megelozoen az a' rezgesszama koronkent - es egyazon
korszakon belul me'g teruletenkent is - meglehetosen ta'g hatarok kozott
mozgott, 400 alatti es 500 feletti peldak is vannak. (Az utobbi eseteben
csak sajnalni tudom a tenor szolamot; elkepzelem, amint a korabeli
hifisztikai szakiro "kukorekolo hangrol" szamolt be. :-) )
Egyebkent a 415-ot sem tartja nmindenki manapsag sem. Pl az Il Giardino
Armonico Eszak-Italia XVII.sz. eleji zenejet bemutato lemeze'n kozel
470-es (nem emlekszem pontosan, 467 vagy 469) magassagon jatszanak.
A nagy Haendel hangvillaja pedig 423 Hz-es.
Udv, Zsolt
u.i.  Ujabb talalos kerdes (amit tavaly ilyenkor mar feltettem, de
ugy tunik, akkor nem erkezett ra megfejtes) :
Melyik reneszansz lemez kapcsolodik (cime'ben is) az 1001 ejszakahoz?
Megfejtes megjelenesi hatarideje: marcius 19, kedd.
+ - Re: TIM ( #1384 ) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

>>  Barcsak igy lenne, hogy a TIM drasztikus lecsokkentese megoldana a
>>  felvezetos erositok osszes hangzasi problemajat.

En nem gondolom, hogy Bela ennyire szigoruan ertette a hozzaszolasat.
Marmint hogy _minden_ hangzasi problemat megoldana a TIM eliminalasa.
Az a benyomasom tamadt - mar akkor is, amikor Peter levelere reagaltal -,
hogy kuzdesz valami ellen, ami pedig hasznos. Az 1368-ban ezt irtad:

>>  Nos ez eppen egy negativ pelda. Tokeletes peldaja annak, miert
>>  latszolagos a fejlodes. M. Otala az elektronika mas teruleterol
>>  hatasvizsgalat nelkul adaptalt az audioba egy merest. Ennek
>>  eredmenyekeppen a TIM-re is kitunoen vizsgazo erositok hangzasa
>>  lenyegesen gyengebb lett, mint a muszakilag gyengebb egyes tarsai.

Erzesem szerint ezzel azt sugalltad, hogy az uj cuccok hangja _azert_
rosszabb, mert jobb a TIM adatuk. Pedig erre az osszefuggesre semmi
bizonyitek nincs, ugye.

Szvsz _nincs_ olyan torzitas, aminek orulni kell. Meglehet, hogy ha
nem hajtunk a TIM csokkentesere, akkor mas parametereket konnyebb
kordaban tartani (nem tudom, igy van-e, csupan mint lehetoseget irom).
De ez esetben arrol lenne szo, hogy az egyik hibat a masik rovasara
korrigaljuk, ami ugyebar egy bizonyos minoseg folott nem tamogatott dolog.

Azt ugye jol ertelmezem, hogy a fejlodes latszolagossagat a fe'lvezetos
erositokre vonatkoztattad?

Udv, Zsolt
+ - Barna re'sze're (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Barna!
>>    egy nap alatt korulbelul tizszer annyit ad ...
Ugy erzem, nagyon sajnalatosak az ilyen kijelentesek. Igen konnyen
meglehet, hogy akit kritizalni probalsz, ezerszer tobb olyan hasznos
tevekenysegeket folytat, mint amennyire ralatasod van.
Erzesem szerint a zeneisegrol irott, egyertelmuen pozitiv mondanivalodat
nem lett volna szukseges eros negativ szemelyeskedessel tarsitanod.
Udv, Zsolt
+ - re: cede oregedes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Topy és Hangostarsak!

> Temakor: Cede oregedes

> maga a
> kiadvány 90-es, így kora 9-12 év között van, a bolygó hollandi Decca
> kiadása. A címke oldalról nézve az egyik cédé óarany színű

A jelenseg szamomra sem ismeretlen. A Decca CD-kel vannak gondok. A kb. 1992
elotti Cd-ik talan kivetel nelkul mind tele vannak apro, tuszurasnyi
lyukacskakkal. Fenyforras fele tartva jol lathatoak. Nem neztem vegig az
osszes lemezt de az elso ot, ami a kezembe akadt mind ilyen volt.
A barnulasra is van peldam, ezt en is feltettem (bocs a meretert 0,7Mb, de
legalabb jol latszik a bibi) ide :
http://users.freestart.hu/zesa/0789_CDteszt.jpg
A hibas CD melle tettem etalonnak egy jot is. A tipografia ne zavarjon meg
senkit, a L'OISEAU-LYRE  a DECCA regizenei leanyvallalata.
Hangban egyebkent en nem tapasztalok elvaltozast, de en nem vagyok mervado
ebben.
A jelenseg egyebkent nem nevezheto egyszeruen CD oregedesnek, mert itt
kimondottan valamilyen gyartasi hibarol van szo. Amikor 93 kornyeken
megvettem ezt a CD-t mar ugyanigy nezett ki.

De lenne egy mas kerdesem! Megallapithato-e vajon egy CD valos eletkora?
Sokszor tapasztalom, hogy a CD-ken szereplo datumok ("karikaban a C betu")
nem egyeznek meg a CD gyartasanak idejevel.
Peldaul: Sibelius Symphony No. 4 /Decca/ V. Ashkenazy/ Philharmonia O.
(P): 1981  (C): 1982  Nyilvan LP-n ez 82-ben jelent meg de az en CD-met
vajon mikor nyomtak?
Ehhez kapcsolodik, hogy tudtok-e netan olyan oldalrol, ahol a Bielefelder
katalogusaihoz hasonloan nyomon lehetne kovetni egy mu megjeleneseinek
idopontjait? Mas megfogalmazasban: meg tudom-e allapitani, hogy vajon melyik
a "legoregebb" CD-m?

Üdv:
S. Akos

Legutobb Beethoven szimfoniakat hallgattam Harnoncourttal (Teldec)
Errol jut eszembe, ugye neztetek a marciusi, aprilisi koncertkalendariumot?
+ - Re[2]: balekit-gyartas kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A HANG 1386-ban irta :
>Ettol fuggetlenul, ma mar nagyon sok ceg ad ki es forgalmaz
hanglemezt.
>Az a helyzet, hogy sem a CD sem a DVDA es az SACD hangminosege sem
tudta felulm
>ulni a Vinyl LP-k (hanglemezek ) hangminoseget !!
>A digitalis hangtechnika ma meg nem tudja felulmulni az analog
felveteltechnika
>minoseget.
>Udvozlettel,
>Magic Sound
Mire gondolsz, miben jobb az LP az uj digitalis hanghordozoknal?


Udv!
Tamas

+ - Re: Baketil balekit baleket biliket beleket bulikat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hallo hallo !
Tanuljuk meg vegre, hogy bakelitbol soha sem gyartottak
hanglemezeket. Az 50es evek elotti gramofonlemezeket,
ha a nap megsuti, elhajlanak. Shellakk alapanyaguak es
kulonbozo adalekanyagokat tartalmaznak szegenykeim.
Bakelitbol telefonkagylokat, hamutartokat esetleg biliket
es talan csofoglalatokat gyartottak. Hanglemezeket SOHA !
Udv, Agoston
+ - Vinil (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Magikus Hang irta:

>Tanuljuk már meg 2002 -ben, hogy a BAKELIT az VINYL.<
Nem vagyok vegyesz,de eddig nem igy tudtam:))
Biztos az ellenkezöjet akartad irni.

Ficzek György

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS