Szakacs Tamas:

>OK, ertem. Magyaran: futyulsz az egeszre, eszed agaban 
>sincs semmit tenni valojaban annak erdekeben, hogy 
>megvedd az igazad --legalabbis olcso es ures 
>propagandan tulmenoen. 
En egy algoritmust adtam meg az egyutthetok kiszamolasara. Ezzel bizonyitottam,
 hogy az egyutthatok kiszamolhatoak. A matematikaban elfogadott, hogy bizonyos 
szamok kiszamithatosagara eleg bizonyitek az algoritmus. Peldaul a primszamok t
esztjere elfogadjak az euklideszi-szita algoritmust, es csak az ovodasnak kell 
kiszamolnia 1000-ig a szamokat ahhoz, hogy elhigyje, tenyleg mukodik. Egyebkent
 is, ha kiszamolnek 1000 egyutthatot, akkor te meg mindig mondhatnad, hogy ha a
 tobbit nem adommeg, nem hiszed el. Vegtelen szamot pedig nem tudok leirni neke
d egy e-mailban.

>Leveled tobbi resze is csak hasonlo ures puffogtatasok 
>halmaza, mint pl. 'Meg lehet csinalni, aki akarja, de 
>en persze nem vagyok ra hajlando.' -- es hasonlok. Igy 
>nagyon konnyu poveda'lni barmirol, csak hat sajnos ez a 
>melledumalasod engem nem erdekel.
En tokeletesen egzakt modon jartam el, amikor algoritmust adtam meg. Az algorit
mus tokeletesen bizonyit kiszamolhatosagot. Ha az algoritmussal van gondod, vag
y szerinted nem megfelelo az algoritmus,a kkor mutass ra arra, hogy hol hibas a
z ervelesem, amely az algoritmust megalkotta es bizonyitotta rola, hogy veghezv
ihato.
azt visoznt nem jatszuk el, hogy te egesz egyszeruennem hizel az algoritmusokba
n, amig nem szamolom ki az egyutthatokat. Ha neked ennyire gyeng a matematikai 
felfogokepesseged, akkor jobb lenne, ha magad probalkoznal vele, ugyanis a maga
d gyakrolatan fogsz a legtobbet tanulni ebbol.
Mindenesetre ha csak annyi a gondod, hogy van egy algoritmus, es nem hiszed el,
hogy mukodik, akkor e-mailezgessel a mikroprocesszoroddal.


>Folyamatosan kibujsz a valodi igazolasok alol, 
>bizonyitas helyett mindig csak bizonygatsz, hogy meg 
>lehet csinalni, es egyebkent is, ha nem lehetne, akkor 
>is Neked van igazad, stb. 
Ami igy is van. Elfelejtettel ramutatni, hogy szerinted miert nem jo az erveles
em. Megint kinyilatkoztatsz.

>Ez edes keves ahhoz, hogy igazad mellett erv szoljon. 
>Ezennel, mint mar elore jeleztem, a vitanknak a 
>tudomany egzaktsaga teren termeszetesen vegkepp vege,
>hiszen a nem vagy hajlando igazolni, csak  >propagandaszoveget nyomatsz mindun
talan.
azt hiszem, neked alapvetoen teves eszmeid vannak az egzaktsagrol. Osszekeverte
d az egzaktsagot a bogaras akkuratussaggal. Persze egy bogaras hivatalnokmental
itas nem hiszi el, ogy valamit ki lehet szamolni, amig nincsenek elotte a szamo
k. Egy matematikus azonban elfogad algoritmikus bizonyitast is, es tudja, hogy 
az bizony ugyanolyan egzakt, mint ha elotte lennenek a szamok.
Te nem amatematikus, hanem a burokrata hivatalnok tipusaba tartozol. Legyszives
 majd akkor szolj nekem ezentul, ha meg tudod adni isten szemelyi szamat.:)

Sein

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)

Kedves Pal:

Azt hiszem, hogy kerdeseid bar altalanossagban jogosak,e rdekesek, a mi kerdesu
nkben felrevezetoek. Inkabb divergalodast latok gondolataidban, mint fokuszalas
t.

>Hany tetel lehet meeg a matematikakban,
>amit ki kell mondani ? 
1) Vegtelen tetel van meg a matematikaban.
2) Mit ;rtesz azon,hogy "kell"?


>Mennyi lehet meg a matematika , ha a szaporodo
>koritest leszamitjuk ?
a "szaporodo korites" tisztazatlan fogalom, ugyhogy errenem tudok pontos valasz
t adni.

>A matematikaban a belso telitodes lehetosege
>nyugtalanito. Ennek az az oka, hogy kellokeppen
>korulhatarolt kifejezes- vagy eljarasmodon belul
>csak nagyon korlatozott szamu felismerhetoen
>kulonbozo forma lehetseges.
>Bar korlatlanul lehetne szaporitani a formakat, 
>nehany prototipus pontosan kifejezi az eljaras
>jelleget.
Ez szinten homalyos. Nagyon posztmodern, bolcseszes stilus.:)

>Igy bar azt mondjak, hogy nincs ket egyforma hopehely,
>altalanosan elfogadott, hogy szemunkkel csak
>nehany format tudunk megkulonboztetni.
Ha ez neurobiologiai ertelemben ertendo, akkor igen. Bizonyos formakbol epitkez
ik alatasunk,mert a latokeregben levo neuronok szama veges, ezek ertelmezik a l
atvanyt. Van olyan forma, amit nem ismerunk fel, csak pont-el szinten tudjuk me
gkulonboztetni, de nem ismerjuk, mint kategoriat. Amig meg nem tanuljuk ismerni
, azaz egy neuron be nem all erre.

>Mennyi lehet meg a fizika ?
>Azt mondjak, meg nehany evtized, s nem lesz tobb
>felfedezni valo a fizikaban !
Attol fugg:
1) Elkepzelheto lenne elvileg egy vegleges, igaz elmelet, de ez esetben is a re
szletek kibontasa lehet vegtelen feladat.
2) Masreszrol inkabbvaloszinu, hogy a tudomany vegtelen falszifikaciok, es elme
letjobbitaok folyamata.
En azt gondolom, hogy a fizikai elmeletek redukciok,e s mint ilyenek mindig fin
omithatoak, amig csak birja az erdeklodesunk.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)

Pal:

>Azon vitatkoztunk, hogy a targyi vilag
>megkulonboztetheto-e a szubjektiv jelenseg-
>formaitol ? Velemenyed ?
szerintem igen. a targyi vilag:
1) konzisztens
2) autonom, azaz tolunk fuggetlen jlenseget produkal. egy targyi vilagra jellem
zo, hogy tovabb felfedezheto, mint amit mar tudunk rola.

peldaul ha mmar voltunk Nyiregyhazan es Debrecenben, es tudjuk, ezek a targyi v
ilag reszei, akkor azt varjuk, hogy a ket varos kozott is van valami. es ha oda
megyunk, lam tenyleg van valami, es meglepetesek is vannak, amitnem tudtunk elo
re.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)

Kedves Pal,

>Ugy latom, kezdesz engedni
>az abszolut pontossagra torekvo
>elvedbol.
nem jol latod.

>Gondolataidat olvasva egy keveset javitottam
>a pontatlansagaimon. Azert a lezserseget
>es konnyedseget tovabbra is nemes
>erenynek tartom.
a konnyedseg nincs ellentetben az egzaktsaggal, de a lezserseg igen. ez masholn
agy ertek lehet, de nem a filozofiaban. a filozofia zavarossaga annakkoszonheto
, hogy tul sokan vettek lezseren a dolgokat. nehez kerdesekben alegisebb lezser
seg vegtelen bonyodalmakkal jarhat.

gondold meg, ha valaki veletlenul azt mondja, 2=3, akkor abbol minden szam egye
nlosege bizonyithato. micsoda kis lezserseg, mekkora kovetkezmennyel!

>A filozofiaban es az altalaban vett
>gondolkodasban nem lehet alabecsulni a szemelyiseg 
>szerepet. Latom, nem szivesen gondolsz erre.
szerintem a leheto legjobban ki kell zarni a szubjektumot, ha a vilagot akarjuk
 megismerni. ez volt a galilei korszakanak nagy felismerese, tobbek kozott emia
tt fejlodott a tudomany: el tudtak feledkezni a szubjektiv dolgokrol, mert a vi
lag megismereseben akadaly.
azelott nehezen fogadtak el az emberekolyat, ami nem tetszett nekik, ezutan vis
zont az igazsagot akkoris elfogadjuk, ha nem tetszik.

>Jonak tartod, ha a filozofiai ismeretek
>megszerzeset melyrehato lelekbuvarkodassal
>egeszitjuk ki ?
nem karos, de megfelelo modzeresseg mellett felesleges. mindenesetre nem a lele
kbuvarkodasbol fogjuk megtudni, milyen a kulso vilag.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)