A BOR
Az alábbi történet megtörtént. Egyedül a főhőst neveztem
át 'Májkrémnek' a személyiségi jogok védelmében, illetve a várost,
ahonnan indultunk 'Lekvárosnak', amely 60km-re van Budapesttől. A
törénet mesélője / elszenvedője Májkrém tolmácsa.
Előzmények: hősünk, Májkrém, saját bevallása szerint 60 év feletti
ukrán zsidó, aki az utóbbi 30 évben amerikában élt, és most már
amerikainak hiszi magát, hisz amerikai útlevele is van. Angolul
azonban sosem tanult meg jól, erős akcentussal beszéli a nyelvet.
Májkrém Lekvárosban dolgozik kiküldetésben, egy amerikai cég
képviselőjeként. Májkrém az utóbbi időben prosztata problémákkal
küzd, és hogy honnan vette az ötletet, nem tudom, de tény hogy
Kínában talált magának egy
’professzort’ az interneten, aki prosztata problémákra szakosodott.
Potom 80.000 Ft körül rendelt is a honlapon hírdetett csodaszerből,ami
múlt hét pénteken megérkezett: Kis fehér doboz, rajta csak kínai
feliratok, se lejárati dátum, se semmi és benne sok félig sárga-félig
piros kapszula lapult. Érdekes módon a feladóval a pénz átutalása után
semmilyen módon nem lehetett felvenni a kapcsolatot...
Bonyodalom: hétfőn amikor beértem melózni, első kérdésem volt, hogy
jobban van-e, segít-e a gyógyszer? Mondta, hogy nem igazán: mióta
ezeket a kapszulákat szedi, napi 9-10x kell vécére mennie, és fája
hasa is. Hétvégén nem is tudott sehova menni, otthon ült végig, csak
egyszer kockáztatott meg egy gyors sétát a boltba.
Miután elnyomtam a késztetést, hogy kiröhögjem, megkért, hogy most
azonnal kocsiba kéne ülni és irány Bp, ugyanis a kapszulákat erősen
ajánlott egy ’Shaoxing Huatio’ nevű borral bevenni, és ugyan kutassuk
már fel ezt a bort, mert ez enyhíthet fájdalmain. Kocsiba be, két tippem
volt: az ASIA CENTER és a kőbányai úti piac. Az úton kétszer álltunk
meg a LekVáros - Bp úton vécézni (kb. 60km).
Megérkeztünk az ASIA CENTER-hez, ő egyből a vécébe be. Visszajön. A
recepción kérdezem a kiscsajt, hogy van-e kínai élelmiszer bolt. Amíg
megválaszolta a kérdést, hogy van egy a földszinten és egy a második
emeleten, Májkrém, mint egy gyík elosont és már az egyik üzletben a
gyógyszeres dobozát dugta a kínai eladók orra alá, hogy azonnal
olvassák fel neki, hogy mik azok a krix-kraxok. Na itt éreztem magam
először hülyén. Ott állunk két papucsárús kiscsaj előtt, akik már első
ránézésre sem voltak IQ bajnokok, Májkrém erősen tört angolsággal
próbálja rávenni őket, hogy tessék azonnal felolvasni minden betűt,
ami a dobozra van írva, de izibe, a lányok viszont sem angolul, sem
magyarul nem beszéltek. 3 perc egymásra vigyorgás után nekiláttunk
megkeresni az első üzletet. Hamar megtaláltuk: hétfőn zárva.
Sebaj, a másodikon is van még egy bolt, nézzük meg azt. Azt a boltot
egyáltalán nem sikerült megtalálni. Májkrémet viszont nem könnyű
fából faragták, mire felocsúdhattam volna, már a kínai büféfelé
törtetett és újabb kínai áldozatnak lobogtatta meg a kis fehér dobozt,
hogy felolvasni ám a krix-kraxokat neki, de izibe. A csávó kijön a pult
mögül. Angolul semmit nem beszél, magyarul pár szót. Ahogy meglátja
a dobozt, hatalmas vigyor ül ki az arcára és elkezd lefele mutogatni a
nemi szervére, mire Májkrém szemében is boldog fény gyúlt, éső is
ugyanezt tette. Kiderült, hogy a kínai ismeri a szert, neki is problémái
vannak deréktól lefele.
Itt már nagyon hülyén éreztem magam: ott állunk egy pláza
kajáldájának közepén, egy öreg szamár, egy kínai és én,és a két
másik vigyorogva a nemiszervére mutogat. Szívem szerint elrohantam
volna. Na erre már odajött a kínai felesége is, aki 10 szóval többet
beszélt magyarul. Ő annyit tudott segíteni mindenféle kezes-lábas
mutogatás és iszonyú erőfeszítések árán, hogy a gyógyszerből napi
2x9 szemet kell beszedni és összesen 18 szemet, és egyébként ez
valami rizs por.
Itt kaptam újra majdnem röhögőgörcsöt, mert Májkrém egészhétvégén
2x18 szemet szedett be naponta, azaz 36 szemet. Miután sikerült
legyűrnöm a röhögési kényszert és komoly arcot magamra erőltetni,
újra kínai barátunkra tudtam figyelni, aki elmagyarázta, hogy ő is
szedett ilyen gyógyszert, de ettől fájt a hasa, ezért ő tud egy sokkal
jobbat és holnapra tud is hozni. Vesztemre Májkrémnek eszébe jutott,
hogy miért is jöttünk, a BOR! Na itt 5 perc magyarázás jött, mire
tisztáztuk újdonsült sárga barátainkkal, hogy a BOR és a POR
különböző szavak. Nagy nehezen megértették, hogy milyen borra
gondolunk, és megígérték, hogyha holnap visszamegyünk, akkor lesz
az is. Itt a kínai felesége nem bírta tovább, és elrángatta onnan a
férjét, hogy hagyja már ezt az öreg kecskét, tessék menni dolgozni.
Májkrém hatalmas integetéssel búcsúzott ’Good by my friend’
felkiáltással.
Már épp húztunk volna el a plázából, amikor Májkrémnek eszébe jutott,
hogy lent is látott kínaiakat, őket még kérdezzük meg azért.
Visszavezetett egy helyre, ahol emlékei szerint kínai embert látott, alig
tudtam meggyőzni, hogy valószínűleg ez nem lehet az a hely, és ugyan
ne menjünk már be, mert ez egy OTP fiók. Sebaj, erre beszaladt egy
magyar zászlós REÁL ÉLELMISZER boltba, hiába mondtam, hogy ez
magyar bolt, kár bemenni, nincs kínai bor, de még más kínai élelmiszer
sem. Persze hamar kiderült, hogy nincs bor. Ezen a ponton kénytelen
voltam elmagyarázni neki, hogy hiába vagyunk az Ázsia Centerben, itt
azért a boltok egy része azért magyar, magyar árúval... Elment vécére...
Jön vissza, úgy látszott megértette, még motyogott valami elnézés
félét is, hogy ilyen helyzetbe hoz. De alig léptünk párat, már megint
beszaladt egy ruhaüzletbe, ahol kínaiak ültek. Ők magyarul már jól
beszéltek, és mondták, hogy habár el tudják olvasni mi van a dobozon,
de nem tudják jól elmondani magyarul de, a jobb szomszéd (bolt)
tulaja 'jól beszélni magyar és angol'. Bemegyünk a jobb szomszédhoz,
aki vázákat árul, dekoratív, értelmes kiscsaj. Jól beszél angolul,
pillanatok alatt felolvassa mi van a dobozra írva: napi 2x9 szem, a
szedés idején nem szabad hagymát, és erős fűszert enni.
Májkrém megnyugodik, most már két helyről hallotta, hogy a napi 18
szem a jó, nem a 36.Elmegy vécére, hogy hazafele nehogy gond
legyen, aztán kocsiba be. Igen ám, de bort még nem kaptunk! Utolsó
reményként kiadja az ukászt, hogy irány a kínai piac a kőbányai úton.
15 perc múlva odaértünk, Májkrém egész úton káromkodik, mint a
kocsis, hogy ez a rohadt kínai kurva hogy átvágta (halkan jegyzem
meg, hogy férfi volt), dupla adag gyógyszert szedetett vele, és
legszívesebben feldugná neki a gyógyszereket. Vicces, amikor valaki
erős akcentussal beszél angolul és két szót váltogatva káromkodik.
Nagy nehezen még parkoló helyet is találtunk. A sarkon levő egyetlen
nagy kínai élelmiszer bolt pár hónapja bezárt. Némi bátortalan
érdeklődés az 'izomagyú-kiütlek vazze' parkolóőröktől, 500
méterrel lejjebb van egy másik kínai élelmiszer bolt. Óráknak tűnő
lökdösődés, töszigélés és furakodás után nagyjából megérkezünk a
célhoz, de élelmiszer boltnak nyoma sem volt. Miután többedszerre
sétálunk el a megadott házszám boltjai körül, találunk egy lepukkant
lépcsőt felfele. Májkrém nem habozik, gyerünk. Legnagyobb
meglepetésre egy nagy élelmiszer boltot találunk odafent,
a kiszolgáló hölgy beszél angolul, és van ’Shaoxing Huatio’. Májkrém
erős értetlenkedésbe kezd, hogy a borra SHAO XING HUA TIO van írva,
és ez nem ’sárga’ bor, hanem vörös. Finoman értésére adtam, hogy ez
a bor az a bor, csak máshogy tagolták a feliratot, jobbat nem kap,
fizessünk és húzzunk a fenébe.
Bort megvettük, ez már a happiend is lehetne, küldetés teljesítve..
Vesztünkre Májkrém meglát az emeleten egy kínai repjegy irodát,
ahova berontott, mielőtt egy szót szólhattam volna. Gyógyszeres
dobozt előkapta és a bent ülő három kínainak kiadta az ukászt, hogy
felolvasni neki de izibe... A kínaiak magyarul nem beszéltek, de volt egy
olasz tolmácsuk és olaszul jól beszéltek (később leesett, hogy Alitalia
repjegyeket árulnak). Itt már meg sem jegyzem mennyire kellemetlenül
éreztem magam. Májkrém angolul ecsetelte prosztata problémáit egy
légitársaság alkalmazottainak angolul, amit én magyarra fordítottam,
majd a magyar tolmács csaj olaszra. A kínai csávó kitűnően olvasott
kínaiul és a többszörös tolmácsolás után kiderült némi új infó: ebéd és
vacsora után kell bevenni 2x9 szemet, és nem szabad alkoholt, csipős
ételt, büdös halat és fokhagymát enni, amíg szedi. Az ürge azt is
kiolvasta a krix-kraxokból, hogy valami borral kéne szedni. Erre
boldogan mutatom, hogy az már meg van. Még azt is el tudta olvasni,
hogy fél deci bor és fél liter meleg víz keverékével kell bevenni a
gyógyszert. Az, hogy a borban van alkohol, szerinte semleges.
(Minden igyekezetem ellenére Májkrém az orvost látta a csávóbanés
úgy is kérdezett tőle: figyelmen kívül hagyva, hogy az egész iroda -
eladók és utasok - minket néz és megdöbbent kuss van.)
Miután többször átismételtük, hogy 2x9 szem naponta, nagy nehezen
búcsút intettünk az üzletnek. Ehhez képest már apróság, hogy szerinte
a fél deci bor, az tulajdonképpen 50 gramm, és akkor ő még vesz 3
üveg bort. hogy biztos elég legyen. Nem volt erőm vitatkozni.
Megvettük.
Már csak Lekvárosba kellett visszaérni. Az úton törvényszerűen kétszer
megálltunk vécézni... Nem egy átlagos hétfői nap volt...
Utószó:
A 'csoda bor' és a 'csoda por' 7x-es prtosztata nagyobbodást és
iszonyatos fertőzést okozott, magyarul keményen tovább rontotta az
addig sem kellemes helyzetet. Májkrémet 1 héten belül megműtötték.
Túlélte ... Májkrém feleségének még ennél is nehezebb természete
van, de ez egy másik történet lesz. Talán.
|
