Andras,

>Az egeszseg es a boldogsag sem megveheto.
>Andras.

Jogos, de egyik sem meghatarozo tenyezo akkor, amikor HELYET valaszt
az ember (azaz, hogy HOL eljen). Ettol fuggetlenul igaz, ezek is
olyan tenyezok, amiket NEHEZ megvenni penzert (bar nem lehetetlen).
Gondolj bele, penzert egeszseget LEHET venni, ezert is van az, hogy a
fejlett vilagban a varhato eletkor joval magasabb, mint a
fejletlenben. A boldogsag mar mas, relativ... Hadd magyarazzam meg.

Ketfajta boldogsag letezik. Az egyik, amikor minden felmerulo
igenyunk kimerittetik, azaz barmire szuksegunk van, megkapjuk. Meg
altalanosabban: amikor terulj-terulj asztalkam van. Matematikai
modellel ez egy 1=1 vagy 100=100 szintu egyensuly. A masik boldogsag,
amikor nincsenek elvarasaink, es a jo es rossz elmenyek aranya a 0
korul oszcillalodik. Mivel nincs elvarasunk, ha semmit nem kapunk, ez
pont egyenlo az elvarasszintunkkel, nem lesz tole rossz hangulatunk.
Murphy pesszimizmusa hasonlit ehhez a legjobban. Peldaval
illusztralva:

1. Nagyon kivansz egy not (ha ferfi vagy). Boldogsag az, ha osszejon
a dolog.
2. Nagyon kivansz egy not (ha ferfi vagy). Boldogsag az, ha sikerult
ettol a kivanalomtol megszabadulnod.

Nos, az elso esetben a kulso korulmenyek foglyava teszed magad, mert
ugyan valamennyire lehet befolyasolni egy no szeszelyeit, de sosem
100%-osan. A masodik eset 100%-osan a te szellemed befolyasa alatt
van, mert nagyon konnyeden tudod modositani a kivanalmaidat. Ne
kivand, es maris tokeletesen boldog lehetsz.

Az elso fajta (fejletlen, primitiv) boldogsagot igenis meg lehet
venni penzen. Azaz, uj es uj igenyeket tamasztasz es azt penzzel
kielegited (ha tudod). A masodik fajta boldogsaghoz penzre nincs is
szukseg. Ha van, ha nincs, mindegy. Ugyanis csak egy egyszeru
agymunka, bizonyos intelligenciaszint folott barmely egyszeru halando
el tudja vegezni.

Egyebkent on a second thought a nepsuruseg vegulis (kicsit
mesterkelten bar, de) megveheto penzert. Akkora telket berelsz,
amekkoran akarod a nepsuruseget beallitani a te altalad preferalt
ertekre, es utana annyi embert probalsz ra betelepiteni, hogy az pont
jo legyen. De ehhez tenyleg sok penz kell, sot, egyes orszagokban
kulfoldinek nem is lehet foldje. Tehat vegulis tenyleg nehez ez
utobbit penzen megvenni.

Balazs,

>egy "egykalapos" kijelentessel ujfent lebugyutaztak azert, mert itt
>elek es jol erzem magamat Shanghaiban.

Elnezest, ha rossz erzeseket keltett volna ez a sommas kijelentesem,
de valoban nem ertem, hogy racionalis szamitgatasok utan egy
szabadsaghoz szokott, emberseget, humanitast, szolasszabadsagot
szereto ember mit keres Shanghaiban (penzen kivul, mert azt itt meg
tobbet is lehet keresni, mint ott). A Shanghai-ba "tevedo" kulfoldiek
altalam ismert tobbsege elobb-utobb visszakonvergal delre, mert
szereny szamitasaim szerint meg az en eletem vegen is megmarad a
kulonbseg Kanton es a tobbi kinai megye kozott. A del egyszeruen
vedekezik a kinai kormany hulyesegei ellen, es mindig is fenn fogja
tartani viszonylagos fuggetlenseget, joletet.

Aki ismeri a pekingi nyari palota tortenelmet, az kis diohejban elore
felvazolva lathatja Kina orokke visszatero, fejet-falba-vero
struccpolitiajat. Eleg nevetseges latvany, egy ekkora, amugy jobb
sorsra erdemes orszagot latni helybenjarni, taiqi-zni es egyeb
haszontalan tevekenyseggel lopni a napot, de hat mentsegunkre legyen
mondva, hogy ezt mind ok foztek maguknak, nekunk ebben nem volt,
nincs beleszolasunk. Onkent valasztottak az orok vesztes, az orok
hulye szerepet. Es boldogan, dalolva csinaljak, minden oktatas
ELLENERE.

Tenyleg nem lehet haragudni rajuk, hiszen nekunk nem artanak vele,
csak maguknak. Sot, a nyugati vilag vezeto szerepet pont ezzel a
makacs ostobasagukkal biztositjak hosszu tavon. Egyik szemem sir, a
masik nevet :-)

A del annyival kulonbozik, hogy itt angolok par kinainak kinyitottak
a szemet, megtanitottak arra, hogy tanuljon tolunk valamit, es
probalja felhasznalni a sajat kis vilagaban. A deliek tanultak
belole, es mar viszolyognak a barminemu vezetettsegtol,
szabadsagvesztestol. Ez szamunkra, szabadsaghoz szokott kulfoldieknek
nagyon pozitiv.

Shanghai sajnos csak porhintes, szemfenyvesztes. Nincs mogotte
sziklaszilard elmelet, gyakorlat, alapozas. Addig, amig a jelenleg
Pekingben allomasozo eppen aktualis kinai csaszar marionett-babai,
okos ember nem dol be a cseleknek, nem esik csapdaba. Mindig azt kell
kerdezni: Honnan jott, hova megy ez az ember? Ugyanez varosoknal:

Peking: utobbi 700 evben fovaros, ehhez megfeleloen kelloen arrogans,
es megprobalja tuzzel-vassal megtartani fovarosi szerepet.
Shanghai: utobbi 100 evben felkapott kikoto, nyugati hatalmak
viaskodtak rajta, kinai kormany udvoskeje, megprobal HK lenni a
jovoben.
Hongkong: kis halaszfalu, utobbi 100 evben angol gyarmat, 21-ik
szazadi fejlettseggel, vilagvaros, cosmopolitan, ezt probalja
megtartani.
Guangzhou: HK arnyekvarosa, annak elteto eleme, Kanton megye (tkp
kulon orszag) fovarosa. Megprobal HK-hoz felzarkozni, de csak lassan.

A jo dolog nekunk kulfoldieknek az, hogy mi szabadon tudunk Kanton es
HK kozott utazni. Azaz, nekunk nem surgos, hogy Kanton varos egyre
fejlettebb legyen, sot! Addig olcso itt az elet, amig nem az. Amikor
meguntuk az olcso eletet, csak egy ugras HK es megint vissza a 21-ik
szazadba. Idoutazasnak is kivalo, eletvitelnek is, uzletnek is.
Temerdek uzleti lehetoseg. Szeles skalaja az elvezeteknek,
nyugati/keleti, amit akarsz.

Tudom, hogy unalmas, de talan latszik, hogy miert ez a
vesszoparipam... Unatkozas helyett inkabb gondolkodni kene egy
kicsit... Es nem szegyen beismerni, hogy Shanghai-ban lenni csak a
kinai kormanynak jo, az ott levoknek mar sokkal kevesbe. En csak
annyit tudok, hogy rovid szamolgatas utan a legtobb baratom
fulet-farkat behuzva menekult Kantonba, es azota itt tivornyaznak.
Shanghai-ba csak kuldeni lehet embert, vagy olyanok tevednek oda,
akik meg nem ismerik a mondast a Kis Hercegbol:

"L'essentiel est invisible pour les yieux. On ne peut voir q'avec le
coeur."
(A lenyeges dolgok a szemnek lathatatlanok. Az ember csak a szivevel
lathat (jol)." (Valaki kijavithatna, nehezkes a forditas, bocs. Es
kosz.)

Benoe
HK

Andras irja ...
> "Egy dolog viszont van, amit senki nem tud megvenni, akarmilyen okos
> vagy gazdag: ez a jo idojaras es a jo foldrajz"
>
> Az egeszseg es a boldogsag sem megveheto.
> Andras.

Igen, de ezt a temako:rt azokra a tenyezo"kre probaltuk leszukiteni, amelyek
helyhez ko:to:tt adottsagok, tehat a gazdasag, politika, infrastruktura,
nyelv, oktatasi- es munkalehetosegek, termeszeti katasztrofak, ido"jaras,
nepsuruseg, stb.

Az egeszseg es boldogsag nem tenyezo"k, hanem a'llapotok, tehat az iment
felsorolt tenyezo"k fu:ggvenyei.  Ezeket a fogalmakat nem szabad
o;sszekeverni.   Mondok peldat -- sokkal egyszeru:bb ott egeszsegesnek
lenni, ahol (a) az eletszinvonal biztosit elelmiszert es orvosi ellatast ,
(b) nem szokas tehenek es mas allatok tetemeit a folyokba dobalni, mint
Indiaban, (c) nem ingadozik evi 70 fokkal a homerseklet, mint Kazaksztanban,
(d) nem kell homokviahrtol, taifuntol, arvizto"l tartani ...

A boldogsagot nehezebb geografiai tenyezokre visszavezetni, de nem veletlen,
hogy magasabb a depressziosok / alkoholistak / o:ngyilkosok szama a
hidegebb, maganyosabb, illetve gazdasagilag kilatastalan orszagokban.


jozsi
taipei