Szia Franko
Valoszinuleg felreertetted a Nap keringesi sebessegere
vonatkozo kerdest. Bizonyara a tejutrendszer kozpontja
koruli keringesrol szolt a kerdes, es az van nekije.
Pontosan en sem tudom aztat. Halovany emlekeim szerint
szazezer ev kozeleben vagy az alatt van a keringesi ido
es a kozponttol valo tavolsag legalabb 40ezer fenyev.
Ebbol ki lehet szamitani a keringesi sebesseget. Persze
ez csak igen nagy hibaval terhelt adat - regi is es
halovany emlekezetem termeke. Talan van valaki a listan
aki pontosabb adatokkal szolgalhat.
Udv: S. Zoli

Sziasztok!

Athos, "e-paper" cimszora keress a weben, egy csomo linket talalsz. En meg
1-2 eve olvastam egyrol, ez a kovetkezokeppen mukodik: a papiron 10 (?) um
atmeroju statikus toltessel rendelkezo golyocskak vannak, amelyek egyik
oldala feher, a masik fekete. Ezeket kulso eroterrel forgatni lehet, es
aztan ugymaradnak.


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Hamar a fenyrol esett szo, lenne egy kerdesem eredetet iletoen.
Hogyan is keletkezhet a feny?  Biztos, hogy tobb variacio is van, a kerdes 
viszont a keletkezesi pontra iranyul. Vegyunk egy egyszeru peldat, tehat ha 
az elektron palyat modosit, energiatobletebol foton is keletkezhet, mely 
fenysebesseggel terjed. Egy atomszerkezetben tudjuk szo sem eshet 
fenysebessegrol, vagyis a fotonok nem belso mozgasbol kapjak 
fenysebesseguket, hasonloan egy koszorukorol lepattano szikrakkal.
  Tekintheto e a foton mint energiareszecske, melyet az eter hord szet 
fenysebesseggel?  Vagy a feny terjedes mas tipusu?

Sebesseggel kapcsolatos kerdes: Mihez viszonyithatjuk egy tomeg sebesseget?
Szo esett kormozgasokrol, bolygok, holdak, stb. melyeknek lassulo mozgasuk 
van, fuggetlen a hold szamatol, stb. lathato hogy minden mozgo targy 
lasulasban van, de mihez kepest?  Termeszetes, hogy mas tomegekhez 
viszonyitva, de:
Ha csak egyetlen tomegunk lenne, meg tudnank e hatarozni nyugalmi allapotat?
Mi hatarozza meg egy tomeg sebesseget? A tomeg belso atomos szerkezete, vagy 
az ot korulvevo etert alkoto energiahalmazok allapota, viszonya a tomeggel?
Miben kulombozik egy puskagolyo, mely a megfigyelohoz kepest nyugalmi 
allapotban van, vagy egy masik, mely mondjuk hangsebesseggel halad?  Tehat 
hol rejtozik a felruhazott mozgasi energiaja? tudva, hogy a ket golyo 
egyforma tomegu, hosszu, stb.
  Sebesseg hatasara no e az atomszerkezetek kozotti ter? Utkozesek sorozata 
gatolja a tomeget, mely lehet egy ok hogy a tomeg el nem erheti a 
fenysebesseget?

   Udv Csaba.

Sziasztok!

Azt hiszem, a Nap eseteben is beszelhetunk keringesi sebessegrol,
ugyanis a Nap a tobbi csillaghoz hasonloan korpalyan mozog a Galaxis
tomegkozeppontja korul. Ha jol emlekszem, 250 millio eves periodust
olvastam valahol, ebbol es a Napnak a kozeppontbol mert tavolsagabol mar
szamolhato keringesi sebesseg.
Letezik olyan elmelet, amely a ciklikus kihalasok okat eppen a Nap
keringeseben keresi: azt mondja, hogy a Nap oly modon kering a
tomegkozeppont korul, hogy ugyanakkor oszcillalva mozog a Tejutrendszer
fosikja ala es fole. Amikor a sik kozeleben jar (ahol a csillagkozi por-
es gazfelhok surusodnek), ezek a gravitacios hatasok bontjak meg az
Oort-felhoben tartozkodo ustokosok palyainak stabilitasat, amelyek aztan
a Naprendszer belso videkei fele indulnak el, es ott becsapodasokat
okoz(hat)nak. Ha jol emlekszem, ez az elmelet nem volt tul eletkepes,
jelenleg a Nap tarscsillagjaval - a Nemezissel - kapcsolatos elmelet el.
Ha nem igy van, kerlek javitsatok ki.
A masik a gombon elhelyezett egy es ket pont problemaja: valo igaz, hogy
ket pont egymashoz kepesti elmozdulasat nagyon jol meg tudjuk hatarozni.
Az viszont problemas, hogy egyetlen pont elmozdulasat hogyan fejezzuk
ki: a pelda pont tartalmazza a megoldast, marmint hogy "egy magasabb
dimenziobol" kell szemlelni az esemenyt (es persze ott is valamihez
viszonyitunk). Ha magunkat mint a gomb felszinen elo ketdimenzios
lenyeknek kepzeljuk, akkor maradunk ott, hogy nem tudjuk meghatarozni az
egyetlen pont mozgasara vonatkozo informaciokat. Kilepni meg nem tudunk
a harmadik dimenzio fele...
Az elet lehetosegeivel es a dimenziok szamaval kapcsolatban is olvastam
valahol erdekes cikket, amelyben az allt, hogy az elet szamara minden
bizonnyal a harom (ter)dimenzios kozeg a legmegfelelobb.
Gondolatkiserletkent szerepelt egy ketdimenzios allat, aminek volt egy
"bemeneti" nyilasa a taplalekok szamara es egy "kimeneti" a
salakanyagoknak - az abran latszott, hogy a taplaleknak valahogy el kell
jutnia az emesztorendszeren egy egyik nyilastol a masikig, de ekozben ez
a csatorna pont kettevagja az allatot :) A cikkben az is szerepelt, hogy
negy es ennel magasabb szamu dimenziok eseten az (elektromagneses)
kolcsonhatasok terjedeset leiro fuggvenyek nagyon bonyolultta valnak, es
valamikeppen ez akadalyt jelent (erre sajnos nem emlekszem pontosan,
halas lennek, ha valaki hozzaerto leirna a lenyeget. Talan meg valami
ok-okozat kapcsolattal valo gondok is szerepeltek benne.)

Udv,
Peter

> Valami, ami adatmegjelenitesre alkalmas es a legfontosabb
> az volna, hogy a tartalom megtartasara nem hasznal energiat, hanem
> csak annak megvaltoztatasara es mindezt minel jobb minosegben 
> (fekete-feher eleg).

Folytak ilyen kiserletek a Xerox Palo Alto Researc Centerben, egy
regi otlet alapjan. Az altaluk par eve kifejlesztett technologia
lenyege, hogy a kijelzo apro zsakocskaiban mikron meretu golyocskak
vannak. Ezen golyocskak egyik fele feherre, masik fele feketere van
festve. A golyocskak ket oldala valamilyen elektromos parametereben
kulonbozik, igy kulso elektromos eroter segitsegevel elfordithatok,
hogy vagy a feher vagy a fekete oldalukat mutassak.

most megneztem a xparc oldalat (figyelem nem xparc.com, azt lenyulta
egy domenbroker): http://www.parc.xerox.com, itt van egy kereso, es
a "reusable paper" kulcsszora rakeresve rogton az elso talalat egy
jo osszefoglalo: http://www.parc.xerox.com/dhl/projects/gyricon/
- ugy tunik, hogy a figyelmemet felkelto nehany evvel ezelotti cikket
eppen e dokumentum alapjan irtak (a fotok egy az egyben ugyanazok).

Udv///Laci