Kedves Lista-Nyilvánosság és Főleg Kedves Endre, Woland és
Gyula!
Megkérdem a főnökömet, hogy a választásokon kire szavazzak,
a szocikra-e vagy az SZDSZ-re. Úgysem fog MiÉP-et mondani,
úgyhogy teljesítem a kérését, elmegyek szavazni az ő kérése
szerint. Ez nem vicc. Ha meglesznek a választások, akkor
rábeszélem MOLnár „Elefánt” Györgyöt, hogy ha már egyszer a
MOL benne van a nevében, és MOL a MOL-nak nem vájja ki a
szemét, sőt, a „similli similli curat”, akkor engedje meg,
hogy egy komplett hitel-igénylést írjak a Müller-motorra.
És mivel a siMOL-i siMOL-i kúrat, ezért olyan tervet fogok
lepasszolni, amely minden ember időág-várakozásait vagy
érintetlenül hagyja, vagy javítja. Pontosabban mondva nem
mindenkiét azonnal javítja, de mindenkién előbb-utóbb, egy
másik időpontban javítani fog. Ezekből az időágakból ki-
hohmecolom azt a goéciát, hogy előbb annak a fordítottját
kell tenni és/vagy elviselni, amit tulajdonképpen akarunk.
Ezzel azt akartam kifejezésre juttatni, hogy a
tulajdonképpeni akarat kötelező ellenkező irányú ciklusa
immár ki van pipálva, ez a 6-os és 7-es Hermész-Kulcsokban
is rokonságot mutat a goéciával. Tehát jöhet az, amit
mindnyájan értelemszerűen akarunk: az energia tisztasága,
szennyezetlensége, megfizethetősége, és a besöpört energia-
ellentételezés jó ügyekre való fordításának nyugodt és
dicsőséges garanciái.
Ami a meghajlás és meghajoltatás kérdését, a „ki a több-
tollú indián” témakörét és a megtérdepeltető mágia
kényszeres rángatózó kliséit illeti, a japánokat javaslom
példaképnek: Kurvára hajlonganak egymás előtt, és ügyesen
vigyáznak, nehogy közben összeverdessék a kobakjukat, mert
a jövőt nem „hadzsime” kiáltással szokták leltározni.
Engem nem érdekel, hogy MOLnár Gyuri hol tart a ketyerével.
Annyit mindenki tud, hogy nagggggyoonnnn előrehaladott
állapotban van. A FTIAK-modul nálam van, és a szükséges
emberekkel való együttműködés garanciái csak a PÉNZ
védőernyője alatt teremthetők meg. Elefánt titkolózása
majdnem annyira tarthatatlan volna, mint amennyire
tarthatatlan, hogy a világ urai a Lucó tenyeréből esznek.
(-Mellesleg MOLnár Gyuri nem is titkolózik, tehát ezt csak
amolyan összehasonlítási alapnak lebegtettem meg azon
fejlemények fölötti elméleti eshetőségként, amelyeknek be
kell következniük.-) MOLnár György ugyanúgy kénytelen lesz
mindenben előre haladni, mint ahogy a Világ Urainak a
ciklusai is kénytelenek róni a saját jogfolytonosságuk
pályáit, és ahogy én sem tudok mást tenni, mint
irkafirkálom, amit köll. Ha kettő ciklus összetalálkozik,
akkor összevesznek. Ha azonban a csak kettőig elszámolni
képes kettő ciklus egy harmadik ciklussal is összejön,
akkor ott általában nagy dolgok szoktak történni: mert
a „ki kivel van” féle jajveszékelések és firtatások
áradatában mire észhez térünk, addigra a jó dolgok máris
maguktól bekövetkeztek.
Megfogadom Voland tanácsát az open-door pszichiátriai
rendelésekkel kapcsolatban: kiírok egy verseny-tendert a
Világbank és a Nemetközi Valutaalap számára, hogy melyik
akarja hamarabb megfinancérozni a biznicet. Ott úgyis olyan
kurva-okos fejek ülnek, mint amilyen kurva-hülye vagyok én.
Az a találkozó maga lesz az open-door pszichiátriai
rendelés, ahogy a pénz-inszúfficienciás balek „aljas
megfontolásból előre eltervezett hirtelen felindulásból”
besétál a kezében a zöld ingyen-delej project példányaival,
és bejelenti nekik, hogy ti itten ketten most meg vagytok
versenyeztetve, és lássuk, melyikőtök győz. A vesztes fél
Lucifer férfiúi mivolta, de a nyertes ki lesz…..”?”
Tehát miután meghajlongtunk egymás előtt pl. Sorossal és
Sharonnal meg Netanjahuval, akkor jön a nemzeti szokások
megbecsülése. Ha nem vertük össze a fejünket, akkor
köthetünk vérszerződést. Kupa van, bor van, és majd Sorosék
eldöntik, hogy mennyi vérnek kell elfolynia a vérszerződés
érdekében. A vér-literek mennyiségét döntsék el Sorosék, de
a donorok megcsapolási arányába nekem is lesz egy kis
beleszólásom.
Aztán jön az emberáldozat. Azt nem lehet tudni, hogy igaz-e
a vérvád, de ez a képzet a druida emberáldozati klisével
kiiktatható a lelkiismereti és mélylélektani akadályok
sorából. Ugyebár a druidák rőzsébe csomagolták az
áldozatot, és meggyújtották. Azt máig sem lehet tudni, hogy
milyen arányban volt valóban benne a delikvens a kötegben,
és milyen arányban engedték futni, miközben új
személyazonosságot adva neki tényleg futni hagyták.
Naszóval: Elkapjuk Csurkát, és rátetováljuk a hasára,
hogy „te vagy Tiszaeszlári Eszterke”. Betekerjük a rőzsébe,
és elvisszük a paravánok mögé, ahonnan kisvártatva
előhúzunk egy rőzseköteget. Nem tudom, hogy ugyanazt a
köteget húzzuk-e elő, ebben a kérdésben Copperfield Dávidot
alkalmi druida-tanácsnokká fogadjuk. A paraván mögül
előhozzuk a köteget, és átdöfünk rajta egy kardot. A halál-
hörgés vagy magnóról fog szólni, vagy igazi lesz, és a
rőzsekötegben is vagy lesz egy Csurka, vagy egy azt
helyettesítő vér-tömlő: de éppen az a druida mágia lényege,
hogy ezek a részletek valójában titokban maradnak. A
rőzsekötegből kifolyatott vér egy részét belecsurgatjuk a
kupa borba, aztán a nyelő-reflexeink által megkötjük a
vérszerződést. Utána vagy megkapom a kölcsönt a verseny-
tender győztesétől, vagy a jogos dühömet szeretetbe
fordíTOM. Azt már kipróbálhattuk, hogy a hirtelen
szeretetbe fordított jogos düh ugyanazzal az analógiával
vicceli meg a fizikát, mint amilyen módon én megvicceltem e
levél olvasóit.
A teleportálás képlete tehát: hirtelen szeretetbe fordított
jogos düh, ami páratlan humorérzékkel párosul. Azért
párosul, mert páratlan és pártatlan.
Kedves Gyula, Endre é Woland!
Tippeljetek, hogy meg fogom-e kapni a kölcsönt a Világbank
és a Nemzetközi Valutaalap valamelyikétől. Tippeljetek,
hogy kivel és hol vegyem fel a kapcsolatot. Ha hallgatni
fog a fiókotok a listán, akkor a hallgatás beleegyezés. Az
általam kivitelezett teleportálásba való csendes
beleegyezés, beletörődés. Ha viszont írtok tippeket, netán
megsúgjátok, hogy oké a balhé a tábornokok részéről, akkor
megnézem „élesben”, hogy igaz-e, és csak utána
fogok „teleportáre necesse est”….
Abban megállapodhatunk, hogy ha Woland szakértő tanácsát
meghallgatva open-door pszichiátriának nézem a Világbankot
és a Valutaalapot, és inszúfficiens páciensként
besétálok „gyógyulni” és gyógyítani, akkor ez egy annál
sokkal kisebb patologikumot kifejezésre juttató helyzet
lesz, mint amekkora patologikum a világ ciklusaiban
koncentrálódik. Azt a balhét, ami a Világban van, csak
ezzel az absztrakt homeopatikus mágiával lehet gyógyítani,
és én felvállalom a felelősséget a Tudásért, amit
összekoncentráltam.
Ha képes vagyok minimum ugyanannyira szeretni a
vitafeleket, mint amennyire nekik kellene egymást
szeretniük, akkor már csak a jogos dühre van szükségem,
hogy onnan találjak haza a Szeretetbe, ahol a teleportálás
kulcsai már ficánkolnak a türelmetlenségtől. A
választásokig úgyis mindenki csak oda figyel, tehát addig
van időm gondolkodni, hogy mi a jobb nekem: a teleportálás,
vagy a zöld-delej project világbanki zöld-utas státusza.
Habár miért én gondolkozzak ezen: döntsék el a Világ Urai,
és ti pedig súgjatok nekem, ha akartok, ha tudtok.
A legjobbakat!
TOMI az egyipTOMI
U.i.: Előbb viccelni szoktam. Aztán ha nem lincselnek meg,
akkor komolyra fordíTOM a szót és az írást. Ezért vagyok
TOM.
|
