Kedves Csaba ),

Azon toprengsz, hogy uriember vagy-e, kozben meg beidezed Vuf levelet a
pontos linkkel egyutt ... legalabb ezt ne tedd, hiszen most mar pontosan
tudod, hogy mi a helyzet!

Cama
(aki szinten nem uriember, de legalabb meggyozodott a "Madarat tollarol
 ...." kezdetu nepi bolcsesseg igazsagtartalmarol :)

Kedves Tamas (tbutuza@)!

En sem vagyok jogasz, de sajnos kenytelen voltam belemelyedni a Csjt.
paragrafusaiba ...

> Egy kerdes: Ha nekik jobb az amit ok kitalaltak, akkor
> miert nem tudjak "fu alatt" elintezni ? Papiron minden
> ugy ahogy a biro akarja, de az hogy ki hol lakik, ki mennyit
> fizet a masiknak zsebbol zsebbe azt elintezik maguk kozott.

Elvileg megtehetik, de ott marad a riziko, hogy megromlik kozottuk a
viszony, es barmelyik fel a birosaghoz fordulhat, mert a masik fel nem
teljesiti a kotelezettseget. Es akkor nem tudja majd igazolni a zsebbol
zsebbe fizetest sem, ergo raterhelik a teljes osszeget kamatostul,
visszamenoleg is X evre.

> Ha mar gyerek is szuletett, akkor a szulok mar nem
> oszthatjak el egymas kozt a vagyonukat ahogy akarjak.
> A gyerek jogait (18 ev alatt) a csaladjogi torveny
> szabalyozza.

A Csjt.-ben annyi szerepel, hogy a gyermek tartasarol a szulok akar
sajat tartasuk rovasara is kotelesek gondoskodni, elsosorban
termeszetben, a kulonelo szulo inkabb a tartasdij reven.

> A csaladjogi torvenyt egy szerzodessel nem lehet
> felulbiralni.

Dehogynem, lasd a Csjt. (1952. evi IV. trv.) 27. paragrafus 2.
bekezdeset:

"A hazasulok a hazassagkotes elott, valamint a hazastarsak az egymas
kozotti vagyoni viszonyaikat - a hazassagi eletkozosseg tartamara -
szerzodessel rendezhetik. A szerzodesben e torveny rendelkezeseitol
elteroen hatarozhatjak meg, hogy mely vagyon kerul a kozos-, illetoleg
a kulonvagyonba."

> mert egyszeruen _semilyen_ torvenyt nem lehet
> szerzodessel felulbiralni.
> Ez nagyon fontos dolog, mas teruleten (munkaszerzodes) is
> erdemes tekintetbe venni.

Kiveve, ha maga a torveny rendelkezik ugy, hogy szerzodesben el lehet
terni a torvenyben foglaltaktol. Munkaszerzodes kapcsan pl. kollektiv
szerzodesben el lehet terni az MT. rendelkezeseitol, de csak a
munkavallalo javara.

Cama

Kedves BG!

> > A maganyos fiuk nem azert maganyosak, mert sok lannyal probalkoztak
> > es egyik sem volt nekik megfelelo. Aki sok lannyal ismerkedik, de
> > egyik sem jo neki, nem maganyos, hiszen lehetosege, alkalma es
> > kepessege is van arra hogy lanyokkal ismerkedjen, el is ezzel a
> > lehetoseggel.
>
> Hu, akkor en nem is vagyok maganyos??? Trallala.... :)

Nocsak, szinten zenesz? :)

> Szerintem nem az a lenyeg ebben, hogy hany lannyal ismerkedik meg
> valaki, hanem az, hogy ebbol hany lesz 'sikeres'... Itt most nem
> feltetlenul az a siker, amikor valoban elkezdenek egyutt jarni,
> hanem ha baratok lesznek az is...

Erdekes, en is igy gondolom, viszont mostanaban inkabb olyan lanyokkal
talalkozom, akik celiranyosan keresgelnek, mindent vagy semmit alapon.
Van, aki ki is mondja kerek perec, hogy ot bizony a baratsag hidegen
hagyja ... ha nem jon be igazan a masik (szerelem elso latasra?), akkor
reszerol vege.

Cama

Szia Peter, sziasztok,

Maria ):
>> >kiegyensulyozott ember ismeri magat annyira, hogy nagyjabol
>> >tudja mik a hibai es erenyei, probalja fejleszteni magat, de
>> >alapjaban veve jol erzi
Gyapo ):
>> Az is lehet, hogy bar tisztaban van a hibaival, megsem probalja
>> kikuszobolni, mert jol erzi magat igy a boreben, ezzel a
>> hibaval egyutt is.
Peter ):
>Lehet, de szvsz nem valoszinu.
Igen. De mondjuk vannak hibak, amiket rank belyegeztek elvarasok utjan,
amik nem feltetlenul megoldandok (illetve nem nekunk). Tudom, azok nem is
hibak. :-) De nem feltetlenul jon ra az ember mindjart, csak erzi hogy
nagyon nem kepes ezen valtoztatni mert a lenyevel nem harmonizal.

Es meg egy ami szinten ehhez passzol. Vannak folyamatok, amik nehezebbek;
nagyobb hibak, amiken nem konnyu valtoztatni. Ha egy ilyen problemat nem
vagyunk kepesek egy jo idon keresztul megoldani, ugyanakkor szenvedunk mert
megkoveteljuk magunktol hogy meg *kell* oldanunk (esetleg egy kulso plussz
nyomassal egyutt), akkor mar inkabb ezert erezzuk magunkat rosszul, nem is
maga a hiba az ami gyotor minket. Neha nem art ilyenkor kicsit hatralepni,
es elfogadni magunkat a hibankkal egyutt, elfogadni hogy ez most nem megy
jobban meg ha bele szakadunk is, es tulajdonkepp nem kell hogy rosszul
erezzuk magunkat mert nem igaz hogy nem probaltuk megoldani. Es felrerakni
a problemat kicsit kesobbre (ami kozben erik bennunk tovabb). Persze lehet
ez kibujaskent is hasznalni illetve menekuleskent a kudarc miatt (hogy nem
vagyunk valamire kepesek), ez a veszely fennall persze ezen az uton. Talan
itt is egy kiegyensulyozott arany kozeput az egeszseges, tehat hogy nem
vagyunk tul szigoru magunkhoz, ugyanakkor nem terunk ki a problema elol.

Es az sincs kizarva, hogy felismerjuk egy ilyen folyamat kozepette, hogy
vagy ezt megvaltoztatni nem tudjuk, vagy azt hogy tulajdonkepp nincs is
szukseg ra mert nem is hiba. Az atertekeles is veszelyes lehet (savanyu
szolo, amit nem art elkerulni), ugyanakkor miert ne lehetne az, hogy vagy
mi vagy a korulmenyek idovel megvaltoznak, miert kellene ragaszkodni
valamihez ami esetleg mar nem is passzol ?

Egyebkent meg egy lenyeges dolog ebben talan az, hogy egy hibat mint egy
feladatot ertekeljuk (es elfogadjuk), mert ez eleg lenyegesen meg tudja
valtoztatni a hozzaalasunkat es ezen keresztul megkonnyiteni magat a
problemamegoldast is. Hiszen ebben benne van egy megbekeles magunkkal.

>Ugyanis amint valaki raebred arra, hogy o
>valoban ertekes, egyedi es fontos ember, attol fogva egyre kevesbe akarja
>majd elvesztegetni az idejet es energiajat kevesbe fontos dolgokra vagy
>hibakra. Tehat termeszetes modon egyre tobb figyelmet fordit majd a hibai
>elemzesere, kijavitasara es megelozesere.
Ami egyre tobb idejebe es energiajaba kerul. :-)) De celszeru, mert az ut
vegen kifizetodik, en is igy latom.

>MINDEN eloleny tiszteletre melto.
Egyetertek Veled.


     Tamas