Véletlenül bukkantam erre:

http://www.hwsw.hu/hir.php3?id=17065

*A Seagate forradalmi mágneses adattárolási technológiát mutatott
be a cég pittsburgh-i kutatóközpontjának tegnapi ünnepélyes
megnyitója alkalmából. A HAMR (ejtsd hammer) névre keresztelt
eljárással a jelenlegi mágneses adatrögzítési technológiák nyújtotta
adatsűrűség százszorosa is elérhetővé válik, állítja a cég.

A HAMR a hő segítségével történő mágneses adatrögzítés rövidítése
(Heat Assisted Magnetic Recording). Az eljárás során a hagyományos
 hordozórétegnél stabilabb mágneses jellemzőkkel bíró felületet
az írás előtt lézerrel felmelegítik, majd ezután kerül írásra
az adott bitsorozat. A lézer minden esetben csupán az írandó
bitek tárolására szolgáló területeket melegíti fel, amely
az írás után lehűlve stabilizálja a rögzített mágneses jelet.

A Seagate kutatói még 1998-ban kezdtek dolgozni az új eljáráson *

Ugy remlik 98-ban irtam itt errol az elvrol, melyrol a 80-as evek elejen
olvastam, hogy nagyon regota ismert.
Lehet, hogy mostanaban jart le vegre a regi szabadalmi oltalom,
vagy irasi sebessegi gondok voltak, amin mostanaban sikerult tullepni ?

Udv: zoli

Marky:

Math:

en:

: szerinted az:
: f R->R: f(x)=
: 0, ha x<>0
: 1, ha x==0
: akkor nem fuggvgveny?

te:
>A funkcional definicioja az, hogy az [a,b]
>intervallumon folytonos fuggvenyek lekepzese a valos
>szamok halmazara.

tehat, ha F={h:[a,b]->R, h folytonos},

akkor g:F->R egy funkcional

g termeszetesen maga is egy fuggveny, csak nem valos fuggveny, hanem (valos fug
gveny)-fuggveny.

g es h egyszeruen mas dimennzioban vannak, de mindketto fuggveny.

f es h pedig azonos kategoriaba tartozo fuggvenyek, csak f nem folytonos a 0 po
ntban, h-rol meg kikotjuk, hogy folytonos.

f nem lehet funkcional, hiszen szamhoz szamot rendel, nem fuggvenyek halmaza az
 ertelmezesi tartomanya.

az f-fel valo integralas egy adott tartomanyon az lehet egy funkcional.

ne keverjuk a dolgokat!

tovabba, latof, hogy a funkcional definiojaban nalad szerepel az, hogy:

"folytonos fuggveny" nyilvanvalo tehat,h ogy a "folytonos" a fuggveny egy opcio
nalis jelzoje. azaz van nem folytonos fuggveny is (csak esetleg a fizikusok es
mernokok nem szeretik).



> Pl. a Dirac-delta mernoknek
>"fuggveny", matematikusnak "funkcional".

a Dirac delta nem fuggveny. funkcionalnak funkcional az a muvelet, amit pongyol
an a dirac-deltaval valo integralaskent lehetne megnevezni. de matematikailag n
em letezik olyan fuggveny, amivel valo integralas ezt megcsinalja. az a mivelet
, amit a "direc-deltaval valo integralas"-kent nevezunk meg pongyolan, az terme
szetesen egy legalis matematikai muvelet es valoban funkcional.

pongyolan, ha D(a) az a irac delta, ami mindenhol 0 es a-ban vegtelen (matemati
kailag ez a definicio egesz egyszeruen nincs)

akkor ismet csak pongyolan

integral g(x)*D(x) dx=g(a) !!!

ez a muvelet, jeloljuk D*-gal, egy f fuggvenyhez hozzarendeli az a helyen felve
tt erteket:

D*: F->R, D*(f)=f(a)

ez a D* egy tokeletes fuggveny, es funkcional. latod, lehet igy definialni es e
z matematikailag tokeletes.

a !!! definicio matematikailag rossz, ugyanis nem letezik D, nincs olyan D fugg
veny, amire igaz lenne a fenti egyenlet. tovabba egy valos erteku fuggveny nem
vehet fel vegtelen erteket, a vegtelen nem valos szam.


>"mit lehet tudni" allaspontra kell helyezkednem a >pontatlan ismereteim
>miatt. ;-) [marmint, hogy fuggveny-e vagy sem]

nyugodj meg, a pontos ismeretek szerint f fuggvany, a 0/0 nem ertelmezett, egy
fuggveny nek kell, hogy folytonos legyen, a sin(0)/0 ugyanugy nem ertelmezett,
es a sin(0)/0 az nem azonos a lim(x->0)sin(x)/x hatarertekkel, ami viszont spec
iel 1.


>: >integral exp(a*x) * dx = 1/a*exp(a*x) es nincsen
>: >kikotes a-ra a
>: hat akkor a konyv matematikailag pontatlan.
>En meg azt hittem, hogy ezek a matematikusok olyan
>ugyesek, es mindent kepesek kiszamolni. :-)
sokmindent kepesek kiszamolni. de egzaktak, es ezert nem csinalnak pontatlansag
okat. legalabbis  a jo matematikus

> Viccet felreteve, attol meg, hogy 1/0 a
>hatarozatlan integral (x helyett), meg talan ki lehet >szamolni az 1/0 - 1/0 -
t valami ravasz modon, ha
>hatarozott integralt szamolunk.
az igazi matematikus nem ravaszkodik az egzaktsag rovasara. baj lehet belole. e
gzakt modon viszont nagyon is ki tud szamolni trukkosen sokmindent. de ez a tru
kkos es egzakt mod semmikeppen nem olyan modon tortenik,hogy azt irjuk: "1/0-1/
0", mert ez matematikailag illegalis, indeterminalt.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)

Kedves Zoli!

>>> Ha a feny gyorsulna,  valtozna a hullamhossza, de
>>> eppenhogy megnone. ...

>> Miert ? Pont forditva. Az energia aranyos a frekvenciaval ..

> Teljesen egyetertek ezzel is. Minthogy allo megfigyelo szerint
> a mozgo tukor amplitudot is modosit, nem vitas, hogy energiat
> kozolt.  A fenysebesseg pedig valtozatlanul c marad. Ehhez kepest
> mas eset amit fentebb irtam elkepzelesul arrol, hogy ha c egyre
> nagyobb lenne az utja soran, akkor megfigyeloje szerint
> a hullamhossz csokkenne. Olyasfele esetre gondolok, mint
> pl. amikor a hang tendenciozusan novekvo kemenysegu anyagban
> terjed, akkor egyre no a sebessege, es a hullamhossza is.

Az itt sem vitas, hogy a feny energiat kapott. Ha veges fenyimpul-
zusra gondolunk, a banyaban nagyobb lesz az ossz-energiaja, mint
a felszinen volt. Nagyjabol  m*g*h  ertekkel. Es a teljes csomag
athaladasa a banyaban rovidebb is. Ha arra gondolunk, hogy x millio
hullambol allt, akkor a banyaban is ennyi hullam - az egesz csomag
rovidult.

Nagyitas:

> Egyertelmu megfogalmazasat hasonlokeppen remenytelennek latom,
> ha tortenetkent probalom eloadni: Valami rohamosan noni
> latszik az ot egyre drasztikusabban felnagyito 'nagyito' alatt,
> de amint mar mindenhol o latszana, eppen akkor teljesen
> sotette kell valnia.  Ha nem sugarozhat, s ha  nem lathato
> ill. nem merheto mar a jelenlete elvileg sem, akkor nem is lehet
> a tovabbiakban fogalmat alkotni rola, hogy milyen, vagy hogy
> mekkora, mert a szo szoros ertelmeben keptelensegge alt. :)

A nagyitas koncepcioddal nekem ket problemam van. Egyreszt ha az
osszeomlo csillag meg csak epphogy a horizont alatt van akkor sem
latunk semmit -- pedig ott nem vegtelen a nagyitas. Masreszt ugy
tunik nekem, hogy a koncepcio arra epul, hogy a feny utja megfor-
dithato. He te latsz engem, akkor en is teged. Mint egy ketiranyu
utca. De a horizonton belul egyiranyu utca van.

udv
kota jozsef