>Feladó: bencemiki_uh.liameerf
>Sziasztok!
>Koszonom szepen a reakciokat, orulok nekik.
>Starters irta:
>>Most is zsufolt a legter
>Hmm.. Minden viszonylagos.
>Janos irta:
> 20 000 000 Ft ra becsulnek egy ilyen repulo kapszulat.
>Erdekes, szerintem egyszerubb konstrukcio lenne,
>mint egy auto. Test, hajtomu, muszerek....
Miert kinlodnank hagyomanyos megoldassal??
Nem lattatok a modern elkepzelest? Az elmult alkalommal is emlitettem
itt a Hixen. Magyar Amerikai kiserlet, egyszeru terbeli vakumot
allitanak elo, mely segitsegevel tomegeket tesznek szabadda. Azaz
megoldhato, hogy az ileto tomeg szabad legyen, lebegjen, emelkedjen,
repuljon, stb. anelkul hogy ezt valamilyen hagyomanyos megoldassal
tenne, proppeler, szarny, stb. Ilymod egyszeru urutazasra is
szerkesztenek nagykapacitasu szivaralaku repuloszerkezeteket. Kb. tiz
vagy husz evet josolnak a tovabbfejlesztesre, iletve a tokeletes
mukodokepessegre.
Udv. Csaba.
--
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/
|
Kedves Béla!
"Reg jartal itt, azota "elfelejtettel" nehany dolgot.
Eloszor is, kaptal nehany lenyeges kerdest, amire fontos volna
valaszolnod, mert a valaszaid alapjan lehetne cafolni "elmeletedet".
Masodszor, megint olyant eroltetsz, amirol mar tobb tucatszor
elhangzott, hogy nem ugy van, ahogy gondolod."
Konkrétum?
"Peano 2. axiomaja: "Minden termeszetes szamnak van termeszetes szam
rakoveztkezoje"
A te H "szamod" nincs benne a Peano axiomak altal definialt termeszetes
szamok halmazaban, mert szerinted H rakovetkezoje oo az pedig nem
termeszetes szam. Tehat a ket axiomarendszer nem ekvivalens, tudunk
olyan elemet mondani, ami az egyik altal definialt halmazban benne van,
a masikban meg nincs. (De erre mar tenyleg rengetegszer ramutattunk.)"
Nem emlékszem rá, hogy megmutattad volna - vagy bárki más -, hogy ha
elkezdjük felsorolni az egyik és a másik rendszer szerinti elemeket, akkor
az egyik egyszer csak elfogyna, miközben a másik még folytatódik! Ha H
nincs benne az eredeti rendszerben, akkor nyilván van egy olyan H-nál kisebb
x elem, ami még benne van, de S(x)[:=x+1] már nincs benne.
>oo=oo-i //i eleme N.
>oo-i>oo-j // i,j eleme N, i<j.
"A masodik nem ertelmezes, hanem ertelmetlenseg. Egy csomo problemaas
kovetkezmenye van, mint azt mar korabban tobben leirtuk."
Nos egyel?re nálam egyetlen problémás eset sincs, nem úgy mint nálad. Hiszen
péálédául nálam nem lehet N összes eleme és N összes eleme között párosítást
létesíteni, míg nálad lehet. Így azután a következ? próblémát is csak a te
értelmezésed esetében lehet állítólag megoldani, amit te bizonyára meg is
teszel majd mindannyiunk megelégedésére, s állításod igazolására:
Legyen N minden páros eleméhez hozzárendelve önmaga. Feladat olyan
algoritmus megadása, amely egyesével átalakítja a párosítást, úgy hogy a
végén N és N páros elemei között bijekció legyen.
[A következ? megoldás nem jó, lévén nem véges azaz csak kvázi algoritmus:
for (i=2;i természetes szám;i+=2) Pár(i,i) lecserélése Pár(i/2,i)-re.]
Szóval kinél is vannak problémás esetek, mint a fenti 1=2 típusú dolog?
"Ez megint a te - altalam erthetetlen es ertelmezhetetlen -
kovetkeztetesed."
Nem csodálom, hiszen valóban nehéz lehet elfogadni, hogy 1!=2, még a
végtelenek világában sem.
Pet? HUnor
Kedves Math!
"a "nincs benne", es a "termeszetes szamok" kifejezest a matematika ugy
erti, hogy ha valamirol bizonyithato, hogy megkonstrualhatatalan (abban az
ertelemben, ahogy te H-rol azt allitottad, hogy megkonstrualhatatlan), akkor
nincs benne." Valamint egy máésik válaszod: "H."
Ezek szerint, amikor N elemeit mindketten felsoroljuk, te egyszer csak abba
hagyod, mert ha nem, akkor mindketten elérünk H-ig. Hol állsz meg?
Másik eset N nem létezik, hanem még most is készül és örökre készülni is
fog. Ekkor az id?felezéses el?állításban kelelne megadni azt a pontot, ahol
hibádzik.
"ami akkor meg "csunyabb". el van rontva ezzel az egesz konstrukcio."
Nincs.
"ami eleg csunya elrontasa a konstrukcionak."
Nem.
"elrontod az egesz matematikat, es nem adsz semmi elonyoset helyette."
Nem ront el semmit. Az el?ny pedig azonnal kézzel fogható, már abban hogy
Occam borotva elve alapján egy sor fogalom válik feleslegessé, elég csak
avégtelen számosságokra gondolni. S mindez egy nagyon egyser? elv alapján.
1!=2, még a végtelen világában sem!
>oo=oo-i //i eleme N.
>oo-i>oo-j // i,j eleme N, i<j."
"nincs ilyen legalis egyenlet es egyenlotlenseg a matematikaban."
Hát ahol ez legális, ott szerintem matematikáról nem illik szólni:
1alef0=2alef0, alef0!=0.
Kornecker szavaival élve nem tudni mi ez filozófia vagy teológia, de
biztosan nem matematika.
Folyt köv.
Pet? Hunor
|
> Ha a mini repcsit szamitogep iranyitana meter- es masodpercpontos ter-ido koo
rd
> inatak alapjan forrastol a celig, akkor a repules helyett inkabb amolyan tele
po
> rtacio jellege lenne a dolognak. Az utas meg csak befekudne egy szivacs a'gyb
a,
> es par perc mulva felkelne. Kozben nezi a tajat.
Mindezeken kivul egy olyan gond is lenne ezzel, hogy az utas
gyakorlatilag nem mozdulhat meg. Nem tudom, hallottad-e: a nagyobb
hajokon kulon kiegyenlito rendszerek leteznek arra, hogy korrigaljak, ha
az utasok setalgatnak a fedelzeten (sulyok mozgatasaval, vagy vizet
szivattyuznak tartalyok kozott). Egy jo nagy hajonal nem gond, ha par
mp-ig nehany cm-t elbillen... de egy kis repulonel, ahol ugye ez a
mozgas joval nagyobb lenne, 180 km/o sebesseg mellett??? Emiatt (sem)
szeretik meg a nagy repulokon sem, ha az utasok kozul sokan setalnak.
|