> Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy a valogatott ellenallasok
> homerseklet-tenyezoje es oregedese ugyanolyan mint a nem valogatottake,
> tehat idovel/mas korulmenyek kozott nem lesznek eleg pontosak.
Igen, ezert irtam, hogy vizsgaljak, ill. oregitik a jobbakat. Ha az
oregites soran kiderul, hogy nem eleg pontos, megy vissza az elozo
osztalyba. A pontosabb ellenallasok azert (is) dragabbak, mert ezekre
is garantaljak az ido es homerseklet-fuggetlenseget (az adott
pontossagnal). Termeszetesen ez nem vonatkozik az altalad valogatott
+5% ... +10% vagy -5% ... -10% peldanyokra: azok idovel vagy
homersekletvaltozasnal "elmaszhatnak" - de csak az adott tartomanyon
(+/-10%) belul es ezt is lehet valogatni, ha tobbet veszel.

> Egyebkent ha nem titok mibe kellenek ilyen pontos ellenallasok?
Van nehany hely, ahova igen pontos ertekek kellenek - pl.
meroellenallasnak, etalonnak. Dragak is, torekednek is arra, hogy egy
kapcsolasban inkabb ket ellenallas _aranya_ es ne a nevleges erteke
szamitson.

> Gondolom a 10% is egy fiktiv ertek, ma mar fillerekert van 0.1%-os is,
Igen, ma mar lezertrimmelest is alkalmaznak (automata meressel) - meg
olyat, hogy ketfele anyagbol keszitik, amelyeknek a hofokfuggese -20
foktol +70 fokig ellentetes, igy ebben a tartomanyban latszolag
hofokfuggetlen (de ezen kivul nagyon is valtozik!) az eredo ellenallas.

> ertelmetlen lenne a 10%-os tipusok valogatasaval tolteni az idot.
Nem, sot kozben eszembe jutott az is, hogy a 10%-nal jobban elterot sem
dobjak ki. Ellenallas-sorok vannak: ez a peldany masik sorba kerul es
mas nevleges erteken adjak el. Igaz, ezt meg anno... reg tanultam a
foiskolan. A valogatas automata, nem kezzel mericskelik.

Specialis relativitaselmelet.
Amit ajanlani tudok a temaval kapcsolatban:
http://www.uni-miskolc.hu:8080/~www_fiz/modern1/
Ha az elejetol a vegeig elolvasod (az 1.,2.,3. eloadasokat), es atragod az
egeszet, megerted.

Roviden:
0; Adott egy vonatkoztatasi rendszer es egy abban mozgo pont
1; feltetelezzuk, hogy letezik "eter", egy abszolut vonatkoztatasi rendszer
2; ha van, a Fold hozza kepest mozog - megnezzuk, milyen sebesseggel
(Michelson-kiserlet)
3; kiderul, hogy nem mozog a Fold az eterhez kepest. Akkor se, ha mashol
vizsgaljuk. Azaz sehol sem mozog. Azaz minden rendszer eter, tehat egyik sem
az. Tehat nincs eter.
4; Einstein kimondja, hogy az ido a kulonbozo rendszerekben nem feltetlenul
telik egyforman.
Pontositva: barmely rendszerben jol erzi magat barki, szamara az ido
ugyanugy telik - csak kulso megfigyelo szamara nem. Ebbol indul ki.

5; Az eddig hasznalt Galillei-transzformacio helyett (vonatkoztatasi
rendszerben mozgo pont leirasa) a Lorentz-transzformaciot hasznaljuk
6; Ennek kulonbozo, elso hallasra nagyon furcsa kovetkezmenyei vannak,
meghozza:
- sebessegelteres (ket repulogep egymas fele 1000m/s sebesseggel halad, de
ugy latjak, hogy 2000m/s-nal valamivel lassabban kozelednek egymashoz)
- idodilatacio (ha nem a sajat rendszerunkbol nézzük az esemenyt , akkor az
eltelt ido hosszabbnak tunik)
- tavolsagkontrakcio (a fentiek barmelyikebol kovetkezik, hogy a gyorsan
mozgo targyaknak a mozgassal parhuzamos oldalai megrovidulni latszanak kulso
szemlelo szamara)
- egyidejuseg kerdese (attol, hogy a Foldon ket dolog egyszerre tortent, mas
rendszerbol lehet, hogy mas idopontban tortentek - egy eleg rossz,
helytelen, de demonstrativ pelda erre a visszhang)
- az egyidejuseg kerdese az ok-okozat idorendjet nem bontja meg (nem
keveredik ellentmondasba)
- a tomeg sebessegfuggo (ezert nem erheti el tomeggel rendelkezo test a
fenysebesseget. viszont ha nyugalmi tomeg nelkuli testet mozgasba hozol, az
fenysebesseggel fog mozogni)
- vegul pedig a kinetikus energia is maskepp szamolando

A vege pedig termeszetesen: E=mcc :)
Az elmeleti szamitasokon kivul kiserletek, megfigyelesek is bizonyitjak az
elmelet helyesseget.

LZ

Udv


Starters irta:

<<...és nem igazán a sebesség számít, hanem a gyorsulás.>>

Teves.
Termeszetesen a sebesseg ami szamit, s nem a gyorsulas.


Fotiszteletem


Voland

Nem idezve, csak megertve Szocs gondjat, a kovetkezot
javaslom:  Allitsuk meg a Fold tengelyforgasat, majd tegyunk ra
2 repulogepet. Mert a levegot elfelejtettuk megallitani, iszonyu eros
szel fuj. El is ragadja az egyik repcsit. A masik gep mar ki volt
kotve a foldhoz.  Az elragadott gep szelsebes foldonfutova valt,
halad a levegovel egyutt. A kikotott pedig eros szellel dacol.
A pilota foldijei kiabaljak: Hinnye komam, atomi pontos a te
orad, ugye nem vo't meg leejtve ?
Minthogy a tavolodo pilota mozgasallapota valtozott csak
meg, az o orajat viszont lefitymaljak: Bezzeg rogvest kesni
kezdett, pedig mi jol koszontunk el: Have a good time !

Ez egy takarekos kiserlet volt, a kerozint  megsporoltuk, s
gepeket is csak amiatt bereltunk, hogy a pilotak vedettek
legyenek a brutalis leghuzattol.
A kiserlet sikerult, de imhol kerekedik egy nagy fekete felho,
s ha jegeso jon, az roppant veszelyes ekkora szelben.
El is hangzik a parancs: Attention starters! Get ready!
Jon az egszakadas, Fold  indulas !

Vegul egy kerdes:  Az elsodrodott gep konnyebb, vagy nehezebb
volt, mialatt egyenletesen gurult a gombolyded Foldon ?

Udv: zoli