Kedves mindenki!
A korábbi fogyás problémákkal küzdő társunknak szeretnék egy
táplálkozós könyvből idézni.
Talán segíthet valamit.
/Ha konkrét kérdéseid vannak írhatsz a litára vagy magánban is./
Még több sikert mindenkinek!
Balázs
"Vissza Matuzsálemhez!" - avagy miért szükséges étrendünkön
változtatni?
„Az élet meghosszabbításának egész titka: hogy meg ne
rövidítsük.”
Móra Ferenc
Bernard Shaw "Vissza Matuzsálemhez!" című színművében hirdeti meg
a Barnabás testvérek (egy biológus és egy
lelkész) "evangéliumát": "túlságosan rövid ideig élünk ahhoz, hogy
saját életünk és az emberiség életének problémáit megoldhassuk...
A polgárok és az államférfiak aggkori gyöngeségben vagy
túltáplálkozásban meghaltak, mielőtt kinőttek volna az iskolai
játékokból, a vad testgyakorlatokból, szivarozásból és pezsgőzésből.
El fogunk pusztulni, amíg rá nem jövünk, hogy tovább kell élnünk"
Shaw-hoz egy biológus H. M. Böttcher is csatlakozik és nincs egyedül
bizonyítván, hogy : az ember túlságosan korán hal meg. Nemcsak
tovább kellene, hanem tovább is lehetne élnünk. Legalább 60 évvel
rövidebb az életünk, ha - Buffon felismerése óta - azt a biológiai
törvényszerűséget vesszük figyelembe, hogy az emlősök hatszor annyi
ideig élnek, mint amennyi idő kifejlődésükhöz szükséges. Az ember 22.,
néha 25. életévéig növekszik, fejlődik: 6 x 22 = 132, 6 x 25 = 150.
Legszerényebb számítások szerint is - ahogy Bágyoni Attila összegezi a
gerontológiai kutatások eredményeit - az orvosok, a biológusok és a
szociológusok szerint testi-lelki egészségben élhetnénk 120 évig. Nem
csodaszer segítségével, hanem természetes élet- és
táplálkozásmóddal. Mert életünket túltápláltsággal rövidítjük meg.
Halász Henriknek is hasonló a véleménye: "Tudomásunk van róla, hogy
160 évet is megélt már az ember. Mi az oka tehát annak, hogy a
legtöbb ember ezen életkornak még a felét sem éri meg? Erre a
természetgyógyász orvos válasza csak az lehet, hogy az emberiség
természetellenes táplálkozása és életmódja az oka, amely teljesen
ellentétes a természet által az embernek szánt táplálék- és
életmóddal".
Hufeland az ember életének várható tartamát olyan hosszúnak
mondja, amilyen hosszan élt csak valaha egy ember. Szerinte ez 200
év, miden 100 esztendő alatti halált mesterségesnek és erőszakosnak
tart [5]. A biológiai és más természettudományokkal is behatóan
foglalkozó, reformélet- és táplálkozásmódot folytató (vegetárius) Shaw
pedig 300 éves emberéletet hirdet meg a Barnabás testvérek
evangéliumában. Ez ésszerű is, ha figyelembe vesszük, hogy az ember -
szellemi élete és képességei révén - minőségileg más lény, mint az
állat. Habár vannak biológiai meghatározói is, ezeket azonban előnyös
vagy hátrányos módon akarata és értelme által messzemenően
befolyásolhatja. Igaza van Shaw-nak, az első lépés az egészséges,
hosszú élet felé - az az elhatározás hogy sokáig kívánjunk, akarjunk
élni. Annak felismerése, hogy tőlünk függ életünk és egészségünk,
csaknem sohasem véletlen és nem végzetes, sorsszerű
szerencsétlenség a betegség és a korai öregedés, az idő előtti halál,
hanem természetes, logikus következménye (testi-lelki) életünk és
táplálkozásunk módjának. „A leggyengébb ember is a maga okos
elméje által az életét hosszabbra nyújthatja a legerősebb oktalan
állatnál is”.
Gandhi figyelmeztetését szívleljük meg: „minden gondolkozó embernek
kötelessége megismerni az egészséges élet törvényeit. Milton szerint
az értelem pokollá teheti a mennyországot és mennyországgá a poklot.
Ugyanezt a gondolatot fejezi ki egy szanszkrit mondás is: az ember
rabsága vagy szabadsága értelmének állapotától függ.
Rajtunk múlik, hogy egészségesek vagyunk vagy betegek? És az is,
hogy hosszú életűek leszünk-e, vagyunk-e?
Mivel nemcsak vágyakozunk rá, hogy de jó lenne sokáig élni és
egészségesnek lenni, hanem elhatároztuk, hogy egészségesek
akarunk lenni és sokáig akarunk élni, vizsgáljuk meg, hogyan
lehetséges ez. Elsősorban a mai matuzsálemek életmódját vesszük
szemügyre. Velük kapcsolatban, általában Hufeland megállapítása
bizonyul igaznak: „az igen gazdag asztal és a nagyon tápláló eledel, a
húsnak étele nem hosszabbítják az életet. A leghosszabb életek példái
olyanokban voltak többnyire, akik gyermekségektől fogva a plánták
(növények) országából éltek, sőt némelyek közülök egész életekben
húst soha se is kóstoltak”. Grúziában 2000-nél több a nyilvántartott
százon túliak száma. Főleg növényi eredetű táplálékon élnek, minden
évszakban esznek friss gyümölcsöt és nyers zöldségfélét, kevés cukrot,
sok mézet fogyasztanak. Mindennapi ételük a tej és a sajt.
(Különbséget kell tennünk tej és tej, tejtermék és tejtermék között.
Minél manipuláltabb a tej [különböző hőfokra hevítés, forralás,
pasztörizálás, konzerválás, porítás stb.], annál többet veszít eredeti
értékéből, sőt bizonyos, a szervezet számára nem közömbös kémiai
anyagokat is tartalmazhat.)
A hosszú élet abház titka: hagyományos étrendjük. Kevés húst esznek,
alig fogyasztanak állati zsiradékot és cukrot, helyette tejterméket, sok
gyümölcsöt és főzelékfélét. Általában keveset esznek. Egész életükben
tevékenyek, dolgosak.
|
