Sziasztok!

Burgonya peldajanal maradva: az elektromagneses ter felepulese es
osszeomlasa veges sebesseggel (fenysebesseggel) tortenik. Van tehat az
arammal atjart drotunk, ami a magneses teret kelti (es mivel a drot 2 vege
kozott potencialkulonbseg is van, megvan az elektromos ter is). Az aram
legyen az egyszeruseg kedveert negyszogjel. A bekapcsolas utan kezd
folepulni a magneses ter (foglalkozzunk eleinte csak ezzel). A kikapcsolas
pillanataban pedig elkezd osszeomlani, kvazi a ter "visszamegy" a
vezetekbe. Viszont ha nagyfrekvencias valtoaramot folyatok at a droton,
akkor a "messzirol visszajovo" magneses ter azt latja, hogy a
visszateresekor mar mas aram folyik a droton, mint amitol o folepult.
Ehhez a mas aramhoz mas magneses ter tartozik, tehat a "felesleges
magneses ter" egyszeruen "lepattan" es kisugarzodik a terbe. Ezutan
elovesszuk a Maxwell-egyenleteket es rajovunk, hogy a valtozo magneses ter
elektromos teret kelt maga korul es forditva. Ezert/igy mukodik egy
antenna.

A "felesleges magnesesseg lepattanasanak" feltetele, hogy a drot
geometriai elrendezese es a valtoaram frekvenciaja allohullam kialakulasat
lehetove tegye (dipolantennanal pl. lambda/2 teljes hossz). Ebbol
megvalaszolhato az is, hogy miert nem sugaroz minden antenna minden
iranyba egyforman: bizonyos iranyoknal nem teljesul az
allohullam-feltetel.

A fennyel ugyanez a helyzet: az izzo mindenfele sugaroz, de egy lencsevel
iranykarakterisztikat lehet adni neki. Ezutan mar csak el kell hinni, hogy
a Maxwell-egyenletekbol kijon, hogy egy hullam egyenesen terjed.


Udv,
marky

Sziasztok!


Sajnos a termeszet csak "jozan paraszti esszel" aldott, nem pedig jozan
fizikusival, igy lenne nehany alapveto problemam: :-)

A Panamericana utvonalan kijelolunk egy 3000 km hosszu versenypalyat, a
rajtnal es a celnal elhelyezunk 1-1 fotocellat. A rajt fotocellajatol
lefektetunk 3000 km uvegszalas vezeteket a celig, ahol leulunk az
osszecsukhato kempingszekunkre es figyeljuk a fotocellak jeleit. Ezutan
megkerjuk Alekszej Szergejevics ukran kamionsofort, hogy gyorsuljon fol
egy tetszoleges sebessegre, es ezzel a sebesseggel haladjon vegig a
palyan. A celbaeresekor azt tapasztaljuk, hogy a rajt- es a celimpulzus
kozott 50h telt el, tehat a kamion 60km/h-val jott (es A. Sz. meg csak nem
is faradt, mert 70 orakat szokott egyfolytaban lehuzni...). Ezutan
megkerjuk Han Solot, a csillagkozi teherfuvarozas ismert fenegyereket,
hogy urhajojaval ismetelje meg a kiserletet. Most a rajt- es a celimpulzus
kozott 1,11ms telik el. A rajtimpulzus a 3000km-t 10ms teszi meg, tehat az
urhajo 11,11ms tette meg az utat, ami 0,9*c.

Kerdes: az urhajos mit eszlel: mennyi ideig tartott az ut, es milyen tavot
tett meg es mekkora sebesseggel az urhajo muszerei szerint?

A negyjegyu fuggvenytablaval nem sikerul zoldagra vergodnom. Az utra a
delta_x' = delta_x / sqrt( 1 - v^2/c^2 ) keplet alapjan vagy 6882km jon ki
vagy 1308km (csak tudnam, hogy melyik rendszerben ulok en a
kempingszeken).

Hasonlokepp delta_t' = (delta_t - v/c^2*delta_x)/sqrt(1-v^2/c^2) keplet
alapjan vagy 1,67ms vagy 13,84ms jon ki (11,11ms -ot behelyettesitve).

Ha jol ertelmezem a t.i.t. irodalmat, akkor az urhajos onmagarol meg tudja
merni, hogy 0,9*c -vel halad, ezt viszont semelyik ut/ido hanyados nem
adja ki. Hol vagyok eltevedve?

Aztan folmerult bennem meg a kovetkezo keresztkerdes: ki lehet babralni a
relativitaselmelettel olyan modon, hogy rossz merest vegzek? Pl. urhajo
helyett telepumpalom Speedy Gonzalezt anabolikus szteroidokkal es
kerekparra ultetem. A rajt- es celimpulzus kozott megint 1,11ms -ot merek.
Mit mutat a kerekpar km-oraja? (ami ugye ugy mukodik, hogy
kerekfordulatonkent 1 impulzus jon, es ket impulzus kozotti ido reciprokat
megszorozzuk az allo kerek keruletevel). Tehat az urhajos ugy meri, hogy
nem 3000 km-t tett meg, de a kerekpar kereke igen (vagy megsem es a kerek
atmeroje is megvaltozik)?


Elore is koszonom,
marky

Krumpli,

HT> III. felvonas:
HT> Ujra drot. Ha sugariranyban eltavolitom es tavolabb kezdem fel-le 
HT> mozgatni, kisebb lesz a feszultsege. Node - hogy a tobbek altal 
HT> nemreg kifogasolt szinvonalat emeljem, tovabbmegyek. A vezetekben 
HT> folyjon most nehany Hz-es valtoaram. Ha a drotdarabot nem mozgatom, 
HT> nem tortenik benne semmi. 
Miert? Igaz, hogy lassan, de kellene, hogy indukalodjon benne aram. 
Az elso felvonasban emlitetted, hogy erosebb aram surubb erovonalakkal
rendelkezik, a gyongebb ritkabbal, tehat a drot metsz egy par
erovonalat. 


HT> IV. felvonas:
HT> A vezetekre nagyfrekvencias villanyt kapcsolok. dm-es hullamok 
HT> hullamok futnak rajta majdnem fenysebesseggel. 
Sajnos nem tudom mi az a dm-es hullam (hacsak nem decimeter hosszusagu
hullamhosszra gondolsz).

Gergo

Gergo,
>a feny miert megy egy iranyba?
Nem meg egyiranyba. Gömbhullám.
Kulcsszavak: Einstein, tusugárzás, Selényi, interferencia, cáfolat.
János