HIX NYELV > irta:
Mi a "Save me your if's" ango mondat
magyar forditasa? A javaslat a kovetkező volt: "Kimelj meg a
ha'idtol."> Ferenc
-------------
Kimelj (meg) felteteleidtol. Udv. HM

Kedves Tamás!

>   Kérlek szépen, nekem, aki szintén 1990 körül álltam először munkába,
> odafigyelés nélkül |muszály| jön a klaviatúrámra. Azt hogy hogyan kell 
> leírni azt, amit úgy ejtünk /csevej/, csak úgy tudom megállapítani, ha 
> kompletten újra levezetem magamban írás előtt: "a |-g| mozzanatos 
> igeképzővel felcserélhető /-aj/~/-ej/ képzőt pontos |j|-vel írjuk". 

Megint tanultam valamit. :)
Eddig csak gondolkoztam, miért j a kacaj, és ly a rejtély.

>   Nekem tehát nem úgy jön, mint az ásításkor a szám elé tett kéz. És
> gyanítom, hogy nem mindenkinek ilyen automatikus, aki ezt állítja 
> magáról. Azt szeretném, ha magunkkal szemben is őszinték és kritikusak 
> lennénk, sőt, elsősorban magunkkal szemben.

Én ezt annak tulajdonítom, hogy rengeteget olvastam 10-14 éves korom
körül (közte persze sok szemetet is, mert nem volt, aki terelgessen),
miután felfedeztem a közkönyvtár intézményét. Az akkori könyvekben
pedig nem szokott helyesírási hiba lenni, bár az "esső" Gárdonyinál
kissé megzavart. :) Ha egy szó helyesírásában nem voltam biztos, csak
leírtam, és megnéztem, nem néz-e ki hülyén. Amióta sokat barangolok
különféle internetes fórumokon, sajnos érezhetően romlik a
helyesírásom, legalábbis egyre többször kell megállnom elgondolkozni
egy-egy szón. Viszont az igekötők helytelen egybe- vagy különírásától
szinte összerándulok, ha látom.

k_tibor

Kedves Ferenc!

HIX NYELV #793, >

> "Kimelj meg a ha'idtol."
> Tudom, hogy ez szabalyosnak tunik, hiszen itt az if = ha kotoszo fonevkent
> viselkedik. Szamomra megis furcsanak tunik, az en "nyelverzekemnek" jobban
> megfelelne a "Kimelj meg a haidtol" valtozat.

  Itt valóban két elv "vetélkedik": a morfofonetikai (amely a 
megnyúlást okozza), ill. az szóalakmegtartó-etimológiai (amely a rövid 
alakot sugallja).

  Ez a két elv mindig is vetélkedik, nem csak itt; ez az utóbbinak az 
érvényre jutását hívjuk általában analógiának, vö. szó :> szavat ~ 
szót.

  A példádban az etimológiai elv egy plusz "támogatást" kap a fenti 
|szó|-hoz képest. Mivel a |ha| itt csak esetlegesen főnevesedett, egy 
|há-| tőalakban lehet, hogy nehéz lenne felismerni, ezáltal a hallgató 
nem -- vagy nehezen -- értené meg a közlést (esetleg az hihetné, hogy 
rosszul hallotta a mondatot). Így a főnevedés esetlegességét jelezné a 
toldalékolás esetlegessége.

  Ennek ellenére szerintem csak a hosszú ejtés a járható. Az |-i| 
birtoktöbbesítő ugyanis feltétel nélküli tőnyúlást okoz a megelőző 
_ejtett_ alsó-középső nyelvállású rövid magánhangzókon. Ez a szabály 
még azt sem "érzékeli", hogy az adott magánhangzó szó része-e avagy 
sem. Ha vesszük pl. a magyarban lehetetlen /vcrkna/ hangsort, akkor itt 
is megnyúlik. De megnyújtja betűszavak véghangzóját is, pl. |USA| > 
/usáid/, és idegen tulajdonnevekét is, pl. |Ndebele| > /ndebeléid/.

  Érdekes a rövid |a| és |e| betűnév viselkedése nálam. Ezek is 
megnyúlnak |-i| előtt, de hogy megtartsák a különbségüket a hosszú |á| 
és |é| betűnevekkel szemben, a hangszínük nem változik, tehát kétszer 
olyan hosszan ejtett rövid hang lesz (lehet) belőlük: |a| > /aai/, |e| 
> /eei/.

  Ez utóbbit a |ha| kötőszó főnevesedése esetén is elképzelhetőnek 
tartom, azaz szóvégi |a| megnyúlik, de a hangszínét megtartja: /haaid/. 
Tehát vagy -- semleges ejtésben -- /háid/, vagy -- elemző ejtésben -- 
/haaid/.

  Az írás más kérdés, ennek nem feltétlenül kell tükröznie az ejtésben 
beálló nyúlást, egyes szótípusok tendenciaszerűen változatlanok 
maradnak írásban, vö. |USA-id| /usáid/.

  A magam részéről a leírtad változatokkal szemben egy harmadik módon 
járnék el: a |ha| szót változatlan alakban idézőjelbe tenném, és úgy 
kapcsolnám a toldalékokat kötőjellel: |Kímélj meg a "ha"-idtol|. 
Alternatív megoldásként a |ha| szó állhatna idézőjelek nélkül, de dőlt 
szedésben.  Úgy vélem, hogyha a fenti (vagy ahhoz hasonló) módok 
egyikén grafikailag "nem ugrasztjuk" ki a szót, akkor nem tehetjük meg, 
hogy kötőjellel kapcsoljuk -- kivéve persze az olyan "minimálmédiákat", 
mint az e-mail, ahol a tipográfiailag szűkös lehetőségek végett 
megengedhetőnek tartom a |ha-id|-ot is. A |háid| írásmód jó lenne 
ugyan, 
de az a gyengéje az, hogy nehezen ismerhető fel benne a |ha|.

> A kerdes a kovetkezokeppen merult fel: Mi a "Save me your if's"
> angol mondat magyar forditasa? A javaslat a kovetkező volt: "Kimelj
> meg a ha'idtol."

  Ezt tudom csak támogatni. Az a-ra végződő szavak birtokos esete á-ra
végződik: kutyáid, macskáid. Esetleg kurziválhatod a szótövet, a
birtokosjel nélkül.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Nicky – egy 22. századi kislányról, a világprogramról és az első törvényről
Panaszfelvetel minden kedden es penteken (vasar- es unnepnapok kivetelevel).