> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
>
> Ekkor ha folirom, hogy R1/R2=(R+delta1)/(R+delta2), ahol delta1,delta2 0
> kozeperteku normaleloszlasok, ahol 3*szigma=1%, akkor R1/R2-re megint
> normaleloszlast kapok 1 kozepertekkel. Ez ellentmond a jozan paraszti
> esznek, mert ketto egymas utan gyartott ellenallasnal sem az a
> legvaloszinubb, hogy pontosan egyezik az ertekuk. Ilyen megfontolasbol en
> tehat 1+-1% kozott vagy egyenletes eloszlast varnek, vagy "ke'tpu'pu'"
> normaleloszlast, azaz 2 normaleloszlas osszeget, hogy mondjuk 1+-0,3%-nal
> van 1-1 maximum, 1 kozeperteknel meg egy kisebb ertek. Ha igazabol
> belegondolok, ket pontosan egyforma ellenallas nem is letezik, tehat a
> ketpupu valtozat a jo, megpedig ugy, hogy az 1 kozeperteknel a
> valoszinuseg majdnem nulla.

Miert ne lehetne annak a legnagyobb a surusege, hogy a ket ellenallas
megegyezik. Ez ugyanolyan mintha azt mondanad: pontosan 10KOhm-os ellenallas
nincs is, ennek nulla a valoszinusege tehat egy sima ellenallas
eloszlasfuggvenye is ketpupu lesz.

Azt pedig, hogy pontosan mennyi is es milyen alaku a kerdeses eloszlas,
akkor tudnank megmondani ha ismernenk a kerdeses eloszlast. Ui. pontosan ez
az amirol semmilyen informacionk se nincsen, csak az R1 es az R2 eloszlasat
ismerjuk, az egyuttes eloszlast nem. Ha ismernenk akkor nem lenne gond, de
ha ismernenk akkor nem volna mit kerdezni, hiszen pont ezt kerdezed. :)

SB

> választottak.   Nanoszekundum    pontossággal   járó   órákat   nagyon nagy
> sebességgel  haladó  repülögépeken  a  Föld  forgásával  megegyezö,
Innen kezdve nem tudományos hír, csak egy részlet belöle: hiányzik a
gépek sebessége, valamint a szélességi kör, ahol mozogtak (és a
magasság is, bár az valószínüleg nem okoz nagy hibát).

> illetve   ellentétes   irányba   mozgattak.   Amikor  az  órákat  a  földön
> lévôkkel  összehasonlították,  megállapították,  hogy a kelet  felé
> elmozgatott óra 59  nanoszekundumot  késett,   a   nyugat   felé   mozgatott
> óra   pedig 273  nanoszekundumot sietett. A különbségek a Föld
> tengelyforgásából adódtak."
Megint csak hiányzik, hogy mennyi idö alatt? Egy teljes kör? Egy év?

> Gondolom a ket repulogep sebessege azonos volt, a Foldhoz viszonyitva.
> 1, igy az ido a Fold korfogasi sebessegenek is fuggvenye?
Nem a Földnek, hanem a mozgó test sebességének a függvénye.

> 2, az idoalap egysege csak a Foldon az, ahogy ismerjuk, s igy a Foldnek
> sajat ideje van?
Hogyne: mindennek es mindenkinek, ami nem együtt mozog. Más kérdés,
hogy ilyen sebességgel es idök alatt a különbség nanoszekundumos.


> 3, ha lemarad a repologep sebessege a Fold forgasi sebessegetol (nyugat
> fele), akkor az ido nem kitagul, hanem zsugorodik?
A Föld Nyugatrol Kelet felé forog, nagyjábol másfélszeres
hangsebességgel az Egyenlítön (40e km/nap). Eszerint az a gép, amelyik
Nyugat felé ment (tegyük fel, hogy hangsebességgel, mert ez nem katonai
kísérlet), lassúbb volt, mint a másik. Az öregszik jobban, aki helyben
marad, és nem igazán a sebesség számít, hanem a gyorsulás.

> 4, az idovaltozasnak melyik pont a referenciaja, a nyugalomban levo Fold,
A Föld nincs nyugalomban (mert forog és kering), referenciapont pedig
nincs. Egyetlenegy pontos osszehasonlítási lehetöség van: két test, ha
találkozik, egyeztethetik az óráikat - ezen kívül fénysebességgel
üzenhetnek egymásnak.

> vagy a ter?
A tér mihez képest??? Már Arkhimedesz is egy szilárd pontot keresett a
Világegyetemben, de ö sem talált :-)

> 5, ugy gondolom az idopontnak is van befolyasa, amikor a ket repulogep indul
> (egyidoben, ejjel, nappal). Itt jo volna tudni ezeket az adatokat is.
Nincs szerepe.

> 6, ezekbol kovetkoztetve kell legyen egyalap ido, es mennyivel ter el a Fold
> sajat idejetol?
Nincs alapidö. Egyetlenegy "alap" van: a vákuumbeli fénysebesség
állandó minden inerciarendszerben. Minden más ebböl következik.

u.i.: ha már ékezetes cikket idéztél, Te is nyugodtan írhatsz ékezettel
- csak a hosszú u"-t és o"-t vágtam ki, mert a HIX csak így hajlandó
elfogadni.

> A kovetkezo realis problemaval allok szemben: van 2 egyforma nevlegesen
> 10kOhmos  ellenallasom, +-10% pontossaggal. Az egyszeruseg kedveert tegyuk
> fol, hogy az ellenallasertek surusesfuggvenye normaleloszlasu, ahol 10kOhm
> a kozepertek es a 9..11kOhm kozotti tartomany +-3*szigma.
Ha ez egy valos pelda, akkor vedd figyelembe, hogy az ellenattatokat
valogatjak, tehat ebbol a korbol kiesnek azok, amelyek 5%-nal
pontosabbak. Ha Te is valogatsz (magyarul 3 db. ilyen ellenallast
veszel), akkor a nevleges erteknel sokkal pontosabb _aranyt_ lehet elerni.