Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 2108
Copyright (C) HIX
2005-03-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 szkeptikus "informacio" (mind)  91 sor     (cikkei)

+ - szkeptikus "informacio" (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Istvan!

> Nem mind, de aki nem igy tett, elegge sarlatannak tunt. Volt olyan, aki
> "kvantumtisztitot" ("quantuum purifier") arult...
Nagyon sokfele zagyva "elmeleten" alapulo eszkozt arusitanak. Felsorolhatnam
oket, de inkabb nem reklamozom oket ...
>Szerintem az, hogy egy
> kabelen pl. 10 kHz-nel van egy nehany tized/szazad dB-s eses (es vele
> fazistorzitas), ugyan tudatosan nehezen eszlelheto, a hangkep szubjektiv
> megiteleset megis befolyasolhatja (tehat a tesztalany nem azt fogja
> mondani, hogy "magashianyos a hang", hanem hogy "nem olyan tiszta" vagy
> epp ellenkezoleg, "nem olyan bantoan csillogo"). A kabelek nem rezisztiv
> jellegu impedanciaja olvasmanyaim szerint az erositokre is hat.
Analog jeleket atvivo kabelek hangzasi jellemzoinek szubjektiv megitelese
ennel joval tarkabb kepet mutat. A tapasztalat itt is azt mutatja, hogy
nincs egyertelmu korrelacio a mert jellemzok a hallhato eszlelet kozott.
Altalaban a gyartok kovetkeztetesei nem alljak meg a helyuket.
A kabelek villamos  vesztesegei olyan alacsonyak, hogy
barmely elektroakusztikai rendszerben alkalmazva, az eredo
hangzasminosegre gyakorolt hatasaik kozvetlenul nem ertelmezhetoek
az ismert leirasok es meresi adatok alapjan.
irodalom:
Veszely Gyula: Bevezetes a tavvezetek-elmeletbe, HFM 23)
Fred E, Davis: Effect of Cable, Loudspeaker, and Amplifier Interactions
(JAES., vol 39. No. 6. 1991 June)
M. Hawksford, "The Essex Echo", Hifi News, 30, pp. 27-33 (1985 aug.).
R. C. Heyser, "Klipschorn Loudspeaker", Audio, 70, pp. 64-68 (1986 nov.).
The Genesis Report;  A Technical Appraisal of Loudspeaker Cable
Technology Qued Audio Products Ltd,  (Qued Audio 1995)

> Az altalanos gagyisztika? Pl. mar maga az S/PDIF interfesz is eleg nagy
> hibanak tunik az idezett cikkek fenyeben. Studiotechnikaban nem is
> hasznaljak.
Amit helyette alkalmaznak az sem sokkal kulonb... (AS-EBU)

> Tegyuk fel, hogy letezik egy olyan, a kvantummechanikara epito modszer,
> amellyel elocsalhato egy CD-bol a hangzas olyan resze, amely "a bitek
> mogott" van. A kerdesem pedig az volt, hogy ha egyszer a CD mastering es
> sokszorosito berendezesek kockafeju, a kvantummechanikai tobblettel nem
> torodo mernokok termekei, es igy elveszitik ezt az informaciot, hogyan
> lehetseges, hogy a "kvantumjatszo" megis jobban szol (pedig ugyanazon
> kockafeju ceg DAC aramkorere epit, mint a masik lejatszo)? Ha pedig a
> "kockafeju mernokok" rogzito/sokszorosito termekeiben nem vesz el ez az
> info, miert vesz el ugyanezen mernokok CD lejatszojaban? Vagyis: ha
> minden elemben van informacioveszteseg, hogy jut at megis az informacio?
> Hogyan definialjuk/eszleljuk (a merest meg sem merem kerdezni), mennyi
> "kvantuminformacio" veszett el?
Most mar ertem a kerdest. Azonban szinte meg is valaszoltad...
Tehat: minden elemben follep informacioveszteseg, azonban ez azt is
jelenti, hogy nem vesz el az osszes, illetve a merteke a fizikai kozeg
fuggvenye. Ezert nem mindegy, hogy pl. ugyanazt a funkciot ellato elemet
mibol keszitjuk. Viszonylag tag hatarok kozott lehetosegunk van
megoldasok kozott valasztani. Azonban ez inkabb kompromisszum,
mint optimum. Az optimumhoz, tudatosan tervezett alkatreszekre
es aramkori struturakra kellene epiteni.
Meres: sohasem allitottam, hogy kozvetlenul makrofizikai eszkozokkel
merni lehetne az ilyen jellegu informacioveszteseget. Sot mindig azt
hangsulyoztam, hogy a jelenlegi jelek es rendszerek merestechnikajaval
nem elegseges minositeni az audiorendszereket.
A temakor legkenyesebb pontja az indikacio. Azonban a szubjektiv
pontatlansag nem indokolhatja a problema lesopreset. Eleg egyetlen
olyan eset, ahol egyertelmuen megallapithato a jelenseg.

> Azt hiszem, a kvantummechanika divatos, kelloen titokzatos szo, korunk
> "magiaja", amely moge elbujva nagy svindliket lehet csinalni, es jol be
> lehet vinni az erdobe a megvezetett hifistat. :-(
Mint fontebb is irtam se szeri se szama a nyilvanvaloan ertelmetlensegre
hivatkozo "eszkozoknek". Azonban az egy mas helyzet, ha tudatos es
adekvat fejlesztoi munkaval jutunk el masok altal meg nem ismert teruletre.
Tulajdonkeppen azt is megtehettem volna, hogy egy szot sem irok arrol,
hogy a mi elvi modellunkben van ujdonsag. Hiszen a termekeinbe beletekintve
nem latszik ennek a nyoma. Bar alaposabb megfigyelonek azert foltunne
jonehany erthetetlen dolog, aminek nem talalna magyarazatat. Es a
felhasznalo szamara a legfontosabb: minden termekunk kompatibilis
barmely mas gyartoeval, nincs olyan termekunk, ami csak azert jott
volna letre, hogy onceluan valamifele hokuszpokuszt szolgaljon.

Kedves Tibor!

> Illo tisztelettel vitatkoznek veled. :) "digitalis szempontbol"
> egyre megy, hogy a kuldott anyag zene-e, vagy adat. Mindketto
> informacio. Mindkettot illene bitrol-bitre atvinnie a
> rendszernek.
A leirtak nemcsak elvi hipotezisek, hanem a gyakorlat altal igazolt tenyek.
Azert nem kozismert a dolog, mert a demonstralasa nehezen teljesitheto
feltetelekhez kotott. Egyebkent ha a legutobbi hozzaszolasombol nem is,
de az elozoekben egyertelmuen jeleztem, hogy mindig adatveszteseg
nelkuli esetre vonatkoznak a megallapitasaim. Tovabba a jelenseg
altalanosabban ervenyes: indifferens a rendszertechnika mukodesi elvere.

Udv BA

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS