> A lejatssza nem jatssza kulombseg nem a mechanika arabol adodik hanem a 
> CD jatszot fejleszto eldonti mennyire preciz mechanikat akar hasznalni. 
> Ebbol azutan az kovetkezik hogy mennyire fokuszaltlegyen  a leolvaso 
> fej. Keskeny fokusz=jobb jelminoseg kisebb fejerosites stb persze 
> kenyesebb lesz a jatszo meg a jobb mechanika dacara is. Tag fokusz= nem 
> kenyes jatszo barmit leolvas a fej fokuszvonalatol jobbra is balra is. 
> Tag fokusz=rossz jel minoseg=nagy fejerosites=tobb zaj es az ebbol 
> szarmazo egyeb bajok. 

Már ne haragudj, hogy kötözködom, de bizony a CD lejátszóban nem fix fókusz van
. Ott van minden CD lejátszóban egy komplett " fókuszáló áramkör", ami nem más 
mint egy elég bonyolult automatika. Eléggé sokmindent figyel egyszerre, és ez a
lapján állítja be a fókuszt. Nem teljesen értem ezt a keskeny kontra tág fókusz
t bevallom.

Amig mi odafigyelunk a vizszintessegre a jobb CD 
> jatszonal, masok meg zsebben lotyogtetik. Azutan meg lehet 
> szornyulkodni  a mindenhelyzetbenjatszo hangjan.

Ez nem igaz általánosan. Hallgas meg egy Studer Stúdió CDlejátszót. Szinte mind
ent meg tudsz etetni, és biza nem rossz a hangja. És ez eléggé precíziós szerke
zet.

Attila

Sziasztok,

  Anno volt egy kiserlet, amikor DAT felvetelt masoltak, majd a
masolatot masoltak tovabb, stb. Emlekeim szerint szazszor. Majd
vajtfulueknek meg kellett volna mondani, melyik az eredeti.
Nem tudtak. Persze a masolas digitalis volt.
  Ebbol en azt a kovetkeztetest vonom le, hogy a digitalis jelnek
ninc sauraja, lelke, stb. Egy bitsorozat vagy hibatlan, vagy nem.
Nincs 'igen, de' allapota. En allitom tovabbra is, hogy szerintem
a gagyi lejatszok is kepesek a bitsorozatot hibatlanul visszaallitani.
Ahol oriasi kulonbsegek vannak, az a D/A konverter es ami utana van.
  Azt siman el tudom kepzelni, hogy a gagyi digitalis resze elrontja 
az analogot. Azt is el tudom kepzelni, hogy a gyengen definialt pitekkel
kinlodas becsatolodik az analog reszbe.
  Mondjuk mokas. Mindenki tudja mi az abra, mindenki hulyenek nezi a
masikat, es mindenki maskepp tudja. Kb. ugy erzem magam, amikor volt
szerencsem egyszer 4 orat ulni a repulon egy mormon es egy adventista
kozott, akik vegig vitatkoztak az utat.

Gyula

Ugy tunik, meg nem lett szoba hozva az, hogy a CD-rol nem 0 es 1
kerul kiolvasasra, hanem 0.12 , 1.78, 3.99, 0.001, meg hasonlok, es
a CD pickupnak van egy toleranciaszintje, hogy meddig szamit egy
jelet 0-nak, es honnan 1-nek, es mi az a tartomany, ahol hibanak
veszi, es ujra probalja olvasni.
Az is elegge gyanithato, hogy ha pl. egy pitet 3.5-nek olvasott ki,
akkor az az aramimpulzus a RAM-ban mashogy tarolodhat, mint pl egy
0.67, amit szintugy 1-nek vett.
Ez digitalis szinten nem gond, mert ha valamit "1" erteku, az
teljesen mindegy, hogy 0.96 vagy 1.76, legfeljebb ha tartosan
magasabb, akkor jobban melegszik a chip. Viszont ha analogga
alakitjuk at, akkor +-1 bit helyiertek nagysagrendu a tevedes.
Evek ota olvastam errol, valaki hobbista csinalt ilyen mereseket.

Koszonom mindenkinek az infokat!

Janos

>> Akkor ezt vizsgaljuk egy picit tovabb... Nem az adathibakrol van
>> szo, hanem az idozitesi hibakrol; magyarul az a kerdes, hogy ket,
>> bitre azonos adatsor kozott lesz-e hangzasbeli kulonbseg attol
>> fuggoen, hogy milyen lejatszorol, hanyszorosan irt CD-rol, stb.
>> szarmazik.
>
> "MI AZ HOGY? NAGYONIS!"

Megprobalom ujra megfogalmazni a teljes kerdest, amire kis 
betukkel, es indoklassal varom a valaszt.

Tehat: van ket bitre azonos adatsor, amit RAM-ba irunk; 
meghallgatas elott az egesz CD bekerul a RAM-ba, a mechanika le 
van kotve, stb. Ezek utan lesz hangzasbeli kulonbseg attol 
fuggoen, hogy milyen lejatszorol, hanyszorosan irt CD-rol, stb. 
szarmazik az adat?