Udv, ismert itt vagyok.
>>>az elektronsugar kozvetlen vezerlesevel.
>akkoriban meg nem dolt el, hogy ez lesz a vegleges, a
>karakteres, vagy a mostani, pontmatrixos kijelzo.
Annyira hihetetlen, hogy muszaj biztosra menni, ugyanarrol beszelunk-e:
Elektronsugar kozvetlen vezerlesen azt erted, hogy a kepernyot nem
pasztazza az elektronsugar, hanem egyesevel rajzolna ki a betuket,
mint egy lezerrajzon? A T betuhoz elobb viszintesen megy az e-sugar,
aztan felig vissza majd le? Nagyon villoghatott kepernyo.
Arrol nem is beszelve, hogy szabalyozastechnikai bravur lehetett
az elterito tekercsek aramat szabalyozni...
>Vagy elerheto a fizikailag a videokartyan levo RAM a
>processzornak: ilyenkor kozvetlenul vagy BIOS rutinnal maga irja -
>vagy nem: ilyenkor csak IO cimen erheto el. Itt lehetne egyesevel
>irogatni a pontokat, mint minden periferianal - de ha meg aznap
>szeretned atvinni az egesz kepet, sokkal jobb a DMA.
Oke, ertem.
A videokartyakrol egyelore ennyi tenyleg eleg,
kulonben sosem erunk a vegere...
>> Jojjon a HDD.
> a kulonbseg elvben annyi, hogy intelligensek,
>tobbfele szabvany van es 32MB folott tul nagyok ahhoz,
>hogy cimforditas nelkul kezelhetok legyenek.
Megint az van, hogy keves a cimvezetek? Mar a 20bit sem eleg...
Kulso csip csinal 25 bitet belole? (25 bit = 32 millio szo)
>> mik azok a formazasi modok, mint a FAT16, 32,
>>NTFS, de biztos voltak regebbiek is, azokkal kellene kezdeni.
>Hogyne, pl. a C64-en, vagy a CP/M rendszer. A PC floppyn FAT12 van.
Szoval akkor mi az a FAT 12/16/32 meg NTFS?
Billentyuzet:
Felteszem a bill. kap egy tapot, foldet, meg kell ugye egy vezetek,
amin sorosan pl stop es startbitekkel adja a karakterek kodjat
a leutes pillanataban. Ez 3 vezetek. Megis tobb van benne. Miert?
Tegyuk fel a szgepben van egy fogado csip, ami ezeket parhuzamossa
alakitja, kiteszi a sajat kimenetere, majd megszakitast ker.
Es annak a vektora hova mutat? Megis milyen rutin fut le?
A rutin beolvassa a csip kimeneten levo 8 bitet, jo, de es aztan?
Mit kezd vele? Ugyerzem az OS mar nagyon dorombol az ajton...
Van a CPU +RAM + IRQcsip + FDD/HDD + videokartya + bill.csip + bill.
A FDDt BIOS rutin kezeli, a HDDt is, de az kicsit onallobb.
A videokartya a RAM reszekent latszik, hogy a benne levo adatokkal
mit kezd, az o dolga. A feltoltesehez erre is van rutin a BIOSban,
amit a RAMbol futo program meghivhat, parametereket atadhat neki.
A billentyuzet butan adja a leutott billentyuk kodjait, a csip belul
megszakitast ker, es minden bizonnyal meghivodik egy rutin, ami
me'g homalyos. Ez mar kezd hasznalhato szamitogepre hasonlitani.
A programokat es altalaban mindenfele adatot fajlokba szervezik
a kulso tarakon. Mitol lesz 1000 bajt egymas utan egyenlo egy fajllal?
Van valami fejlec, hogy micsoda, meg farok, hogy hol a vege?
Ilyen fajlok tucatja all az FDD-n. A RAMban van vmi rezidens program,
ami bekapcsolaskor betoltodott, fut, es kommunikal a userrel.
A user igy kenyelmesebban adhat parancsot arra, hogy melyik
fajl toltodjon be es kezdjen futni. (Futas kozben persze ez a fajl
is meghivhat IO BIOS rutinokat.)
Ez kb ertem, bar foleg a fantaziamra hagyatkozom :-)).
Viszont ha a rezidens progi egyszer is atadja a CPUt a user altal
kivalasztott proginak, onnatol kezdve semmi hatalma nem marad.
Tovabba az elmelkedesem szerint a userprogi rogton a BIOS rutint
hivogatja, ami nem valoszinu, hogy valoban igy van.
Milyen feladata van me'g annak a nyamvad rezidens proginak
ezen a szinten? (asszem nagykepuseg lenne maris OSnek hivni)
Modern OS-feladatokat nem keverjunk bele, tenyleg
maradjunk az alapoknal, ha kerhetem.
Ismet koszonom szepen minden kedves hozzaszolonak.
BM
|
