Paganini cikkere reagalva iszonyu tomoren:

1) A vallaskritikam valoban rendkivul feluletes, egyszerubb volna referalni nev
esebb szerzok muveit, viszont hiabaalo, vitapartnereim ugy semolvassak ezeket e
l csaka zer,t mert en referalok ra. ez tehat nem vinne elorebb egy dialogust
2) a 3+1 iranyzat szinteziserol: nem latom, miert ne lehetne a kulonboz o irany
zatokat szintetizalni? a pozitivista tudomanyfelfogas szerint a tarsadalom es a
 termeszettudomanyok egysegben vannak. csak nagy vonalakban: a fizika alkalmazo
tt matematika, a kemia alkalmazott fizika, a biologia alkalmazott kemia stb. pe
rsze onyolultab az osszefugges, de a szintezis lehetosege ketsegtelen. akinek m
egfelelo muveltsege van, az ezt latja is. ez a szinetizalt tudomany minden kerd
es megvalaszolasara alkalmas, amely kerdesre konzisztens es megalapozhato valas
z egyaltalan adhato. tehat ahol pontosanertjuk akerdest, es pontosan tudjuk a v
alasz igazsaganak eldontesi alapjat.
3)a fenti vilagkep valoban redukcionista olyan ertelemben, hogy kizar bizonyos 
dolgokat. ket lehetoseg van: vagy barmit elfogadsz es helyesnek gondolsz, es ak
kor mindenfele hulyesegeket is annak kell mondanod, vagy pedig megvadolhato vag
y redukcionizmussal. a fontos kerdes nem az, hogyegy filozofia redukcionista-e,
 hanem hogy helyes modon zar-e ki dolgokat vagy sem? a pozitivista vilagkep oly
an dolgokat zart ki,amelyek termeketlennek bizonyltak megismeres szempontjabol,
 es olyan dolgkra szoritkozott, amelyek termekenynek bizonyultak. azt fogadta e
l (tudomany), aminel volt alapja az elfogadasnak, volt modszertan, volt alapja 
annak, hogye rtemesnek modjak. es azt zarta ki (metafizika (a metafizika masfaj
ta termekenyseget nem tagadja, csupan a megismeresbeli termekenyseget)), amire 
nem volt modszer, es aminel emiatt nem volt alapja annak, hogy ertelmesestermek
eny dolognak mondjak. a metafizika az elozo szazadokban bizonyitotta megismeres
beli termeketlenseget, semmifele konvergenc!
!
ia es konzisztecia nem volt benn
e, nem lehetett alkalmazni, ellenorizni "ismereteit". ez megismeresbeli termeke
tlenseg es azt jelzi, hogy itt valami egeszenmasrol van szo.
Az utolso bekezdesedet egesz egyszeruen hamisnak gondolom. Szerintem mi messze 
szeleslatokorubbek vagyunk, mint ti. Csupan megvannak a magunkiteletei. De ezek
meggondolt iteletek, nem pedig matrixok. Egyebkent ez a kulturalis matrix Kuhnt
ol ered ugye?:)
A kuhnianizmus is csak egy divatos paradigma, majd elmulik...:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)

attila irasara reagalva.

erosen leegyszerusited es vulgarizalod a nezeteimet es a pozitivista nezeteket 
is. egy vulgarmaterialista szellemkep ellen hadakozol. en mar tobbszor kifejtet
tem nezeteimnek azon pontjait, ami szeritn egyszeruen nem all a kritikad. a tra
nszcendens tapasztalatrol es erzeki tapasztalatokrol szolo fejtegetesed egyszer
uen nem vilagos.
a modern tudomany nem kapasbol szoritkozik az empirikus tapasztalatokra, hanem 
tapasztalatokra altalaban. ha tehat a vallasi elmenyek tapasztalatokon alapulna
k, akkor az a tudomanyos modszertan szamara illetekes terulet.
ha egy tapasztalat olyan szorvanyos (szbjektiv), hogy abbol nem lehet modellt e
piteni es visszaigazolni, akkor egyszeruennemlehet belole objektiv ismeretet sz
erezni. viszont az objektiv ismeretek visszafele magyarazhatjak ezeket a tapasz
talatokat is es ezzelmeg ezekis igazolhatnak egy elmeletet.
a vallasos tapasztalatokkal ponteza helyzet. ahhoz tul szubjektivek es inkonzis
ztensek, hogy beloluk megalapozott tudast lehessen kialakitani. ha lehetne, akk
or a vallasos tapasztalat a tudomany reszet kepezne. nem olyan dogmatikusok azo
ka tudosok, a radarhullamokat peldaul szepen hasznaljak, mert hasznalhatoak (pe
lda nemkozvetlen empirikus tapasztalatra a tudomanyban).
ugyanakkor a valalsos tapasztalatok teljesen elfogadhato es magyarazhato pszich
es jelensegek, ez tehat teljesen megfelel annak,amit fent irtam.
kerdes, hogy mi a vallasostapasztalat es a szokvanyos tapasztalat kozoztti kulo
nbseg? akkoraez a kulonbseg, hogy a tudomany szamara nemilletekesek? ha igy van
, akkor alkalmas-e masfajta tudasmegszerzesi utakra? melyek ezek? hogyan szerzi
k a tudast? mi a modszeruk, mi az eredmeny? konzisztens-e ez a tudas, avagy div
ergens lesz? (en ezt mar vegiggondoltam, es nemleges valaszra jutottam).
a konzisztencia fogalma joval szigorubb, mint amirol te beszelsz. az, hogy embe
rek tudnak beszelni egymassal es ismeros dolgokat fedeznek fel egymasban megnem
koznisztencia. ismeretes, hogy az emberi agy egy nagy korrelator, azaz mindent 
rendez es mindenholosszefuggeseket keres. es a statisztikusan nem szignifikans 
osszefuggeseket torvenyerore emeli ezaltal rendszert lat ottis, ahol nincs. a v
allasokban semmi tobbletrendszer nincs annal, ami mint ami szocialisan es biolo
giailag varhato. ezen felul a vallasok divergensek es nem hordoznak ismereteket