Szia Zoli!
 
> >De tudjuk, hogy nem lehet tudatos.
> >1: Az Univerzumnak ugyanis biztosan nincs semmifele 
> >szemelyisege, igy nem lehet semmifele tudata sem.
> Az Univerzumrol viszont tudjuk, hogy indeterminalt
jelensegeket is 
> produkal, mikozben kovetkezetesseg is felismerheto benne, 
> es aligha ketseges, hogy a sorsat maga iranyitja.   
> Tehat megfelel a kriteriumaimnak.

Nem, nem felel meg. Megpedig osszahasonlitas hianya miatt
nem felel meg.

Az Univerzumot mihez kepest lehetne kicsinek vagy nagynak
nevezni? Mihez kepest lehetne determinaltnak, vagy nem
determinaltnak nevezni? Mihez kepest  lehetne
kovetkezetesnek vagy kovetkezetlennek nevezni?

Mikozben az Univerzum egyes reszeire jellemzo
tulajdonsagokkal ervelsz, akozben nem szolsz semmit a teljes
Univerzumrol, pedig az esetleges tudatossag felvetese a
teljes Univerzumra vonatkozott.

Mas kerdes ugyanis, hogy az Univerzum bizonyos reszei
milyenek, es megint mas kerdes, hogy a teljes Univerzum
milyen. Mikozben biztosan tudjuk, hogy az Univerzumnak
vannak tudatos reszei, akozben a teljes Univerzum maga nem
lehet tudatos. (Egy masik univerzummal torteno
osszehasonlithatosag hianyaban.)

> >Ahhoz hogy egy objektumra azt mondhassuk, hogy 
> >valamifele szemelyiseggel rendelkezik, ahhoz osszehasonlitas 
> >szukseges legalabb egy az objektumtol kevesse kulonbozo 
> >masik objektummal.
> 
> Az ember is jo referencia-objektumnak.   

Nem, nem jo. A trivialisaktol eltekintve ugyanis semmilyen
kozos, egymassal osszevetheto tulajdonsaga sincs az
ember(ek)nek es az Univerzumnak.

> >2: Biztosan nem lehet tudatos egy olyan objektum, aminek 
> >nincsen kulso kornyezete. 
> 
> Lehetseges cafolat: Az embernel magzati korban mar van 

Rossz pelda. Egy lehetseges cafolat egy olyan objektumrol
kellene hogy szoljon, aminek biztosan nincs semmifele kulso
kornyezete sem es biztosan van tudata. Ekkor persze meg
mindig kerdeses lenne, hogy az erre az objektumra vonatkozo
ismeret atviheto e az Univerzumra ...

> >A tudatnak ugyanis resze az en-tudat. Ahhoz pedig, hogy 
> >valakinek en-tudata legyen, osszehasonlitast kell 
> >vegezzen legalabb egy olyan objektummal, ami nem "en". 
> >Az Univerzum eseteben ilyen osszahasonlitas nem lehetseges, 
> >igy biztos, hogy az Univerzumnak nem lehet en-tudata, 
> >es ezzel egyutt tudata sem.
> Elegge ugy tunik, hogy a kisgyerekek eleinte amiatt nem
mondjak ki, 
> hogy 'en', mert az en-tudatuk kialakulasa egy kovetkezo
lepcso. 
> Merlegelo kepesseguk, akaratuk  es szeszelyeik viszont mar 
> elotte is vannak.

OK. Te, mint kulso megfigyelo, azt mondod, hogy X.Y.-nak van
tudata. Ki az a kulso megfigyelo, aki ugyanezt mondhatja az
Univerzumrol? Senki.
 
> Az immunrendszerunk is lehet, hogy tudatos rendszer,
> amennyiben celzottan vizsgal, tanul, latolgat es onalloan
dont. 
> (me'g idozit is)

Nem. Az immunrendszer egy evolucios algoritmust valosit meg.
Az immunrendszer kulso kornyezete miatt  tunhet neked ugy,
hogy "celzottan vizsgal, tanul, ...".

> Csak mert a kulvilaggal kapcsolatot tarto tudatunkkal alig
> (vagy inkabb primitiven) kommunikal, tudatossaganak 
> gondolatat elvetni potencialis hibaforras.

Tudatossagat felvetni viszont nem potencialis, hanem
tenyleges (atgondolatlansagbol fakado) hiba.


Kellemes elmelkedest,

z2

Math:
>a matematika nem foglalkozik azzal, hogy a matematika mire 
>hasznalhato, minek felelteheto meg a vilagban.

Ezt tudom, s nem  errol szol, hogy technologianak tartom.
A matematika produktiv,  es fiktiv gepeket alkalmaz produktumai 
eloallitasahoz.  
Az azonossagok pl. azt jelentik : ezt a 'gepcsoportot'
kivalthatjuk ezzel es ezzel a masik 'gepcsoporttal'. 
Egynemely fiktiv gepenek van ill. lehet valodi materialis
reprezentansa, masokenak nem.

Udv: zoli