Sziasztok!

Megneztem az SH atlasz sorozat fizika konyvet, es reszben megrokonyodve
reszben megnyugodva lattam, hogy egy rajzon hatarozottan a dagalypup keseset
jeloli a holdjarashoz kepest. Megnyugodva, mert igy vegul is jol emlekeztem,
es a hiba nem tolem szarmazik, de egyben megrokonyodve, hiszen melyebben
utana gondolva sokkal inkabb a dagalypup sieteserol lehet beszelni. A
konybeli szoveg nem ter ki erre a jelensegre. A sietes merteke szinten csak
becsles volt a reszemrol (leven a magyarazat szempontjabol lenyegtelen a
mertek), igy valoban szuksegesnek latszik egy megbizhatobb forras keresese.
Valami ven tengeri medve felvilagosithatna a tajekozatlan szarazfoldi
patkanyokat.

Kedves soniba!

A pororoca valoban nem csupan a partmenti dagaly kovetkezmenye, hanem eleg
nagy valoszinuseggel a folyo hosszaban ervenyesulo dagalyrol van szo. Az
arapaly erok nem kizarolag a tengerre hatnak, hanem mindenre ami nincs a
foldkereghez rogzitve, igy a folyokra is. (Persze a foldkereg sem teljesen
szilard, igy azok elmozdulasara is hatassal vannak az arapaly erok, de itt
joval kisebb, bar egesz self-eket erinto elmozdulasokrol van szo.) Az
Amazonas erintett resze nyugatrol folyik keletre szembe a hold-, es
napjarassal, es eleg kicsi az esese. A dagaly altalaban is lassitolag hat a
lefolyasra, de Nap-Hold-Fold egyuttallasnal, kulonosen amikor a Fold
napkozelben van a periheliumnal a dagalyhatas felerosodik, hiszen a Nap, es
a Hold arapaly hatasai osszeadodnak, es ilyenkor visszafele folyik a folyo.
Termeszetesen az evszakoknak is szerepe van, mivel akkor a legerosebb a
hatas, amikor az Amazonas folyasa az ekliptika sikjaba esik (vagyis amikor
ezek az egitestek eppen az Amazonas folott haladnak el). A perihelium januar
elejere esik, es mivel Az Amazonas az egyenlito kozeleben folyik, marcius
(es szeptember) vegen fordul az ekliptika sikjaba. Igy a ket kozelseg nem
egyszerre jelentkezik, tehat a hatas nem a lehetseges legerosebb, de egy
hosszabb idoszakon keresztul meglehetosen eros mind ujholdnal, mind
teliholdnal. Felteszem a felfele aramlas nem folyamatos ebben az idoszakban,
hanem idoszakos, es valtozo erossegu a holdjarasnak megfeleloen.

A Fold palyamenti sebessegenek valtozasa nem jatszik szerepet, hiszen a Fold
(sulypontja)tehetetlensegi palyan halad. A Fold keruleti ponjai persze ket
iranyban is kilognak errol a palyarol, es eppen az okozza az arapaly
jelenseget mind a Hold, mind a Nap viszonylataban. A Nap hatasa joval kisebb
a Hold ilyen hatasanal a nagy tavolsag miatt, de periheliumban valamivel ez
is felerosodik.

A Kongo emlekeim szerint inkabb nyugatra folyik, igy az arapaly erok csak
gyorsitjak a folyasat, nem akadalyozzak.

>- az orokmozgas a tehetelenseg aran, az egyenesvonalu
>mozgasra ervenyes, surlodas mentes kornyezetben.
>A korforgas utelterest kovetel.
>A gravitacio csak kenyszeriti az ut elteresre, de nem tud
>energiat hozza adni. Igy egyertelmu, hogy nem kepes korbe
>forogni, tehetelensegi energiaveszteseg nelkul.

Ezt nagyon rosszul tudod. A gravitacio a mozgasra meroleges, es biztositja
az utelteritest, a tehetetlenseg viszont biztositja a mozgas fennmaradasat.
Nem veszik energia kozben, es nem is keletkezik. Elipszis palyanal egyeb
osszetevok is vannak, de ezek is szabalyos ciklusban valtoznak. A
periheliumnal nagyobb a sebesseg es a mozgasi energia, de kisebb a kozponti
egitesthez viszonyitott helyzeti energia a kisebb tavolsag miatt. A
tavolpontnal kisebb a sebesseg es a mozgasi energia, viszont a nagyobb
tavolsag miatt nagyobb a helyzeti energia. Egy vakumbeli szilard test
forgasa is allando kulso hatas nelkul. Itt a szilard testet osszetarto erok
kenyszeritik korpalyara a test pontjait, amelyek tehetetlensege fenntartja a
forgast. Ezek mint Newton torvenyeibol kovetkeznek, vagyis a tehetetlensegi
elvbol kovetkezik a perdulet megmaradasanak az elve is, ami az alapveto
megmaradasi torvenyek koze tartozik.

Udv: Takacs Feri