Kedves Attila, Gábor!

hix.nyelv #237, Mártonfi Attila:
> mindenki hülyének nézett a "szörföl" igével.

Valószínűnek tartom, hogy szinte minden ilyen új "sportos" ige kettős alakban 
keletkezik a nyelvben: "-Ol" és "-Ozik" képzővel (vö. "inlájnszkétel" ~ 
"inlájnszkétezik", "bandzsizsampingol" ~ "bandzsizsampingozik", 
"sznóbordozik" ~ "sznóbordol"); de idővel az egyik kivész (esetleg 
csoportonként eltérő módon), esetleg jelentéshasadás lép fel. 

Azonban tényleg elég erős a nyelvi nyomást érzek én is "-Ozik" kizárólagossá 
tételére, ennek ellenére valószínűleg én is egy olyan környezetből jöhettem, 
ahol az "-Ol" az átlagosnál produktívabb ilyen szerepben is. talán ez teszi, 
hogy én a "szörfözik"-et érzem sutának. 


hix.nyelv #238, Szegedi Gábor:
> Lehet, hogy rosszul emlekszem, de mintha mar hallottam volna a sízik
> format is. 

Itt egymás mellett él a két alak (mint a "szörföl" ~ "szörfözik esetében). 
Egyesek úgy vélik, hogy eltérő jelentésűek lennének: "síel" 'sível 
közlekedik' : "sízik" 'sísportot űz'. De én a magam részéről a ezt némileg 
belemagyarázásnak tartom. 

A "síel" itt ezért kerülhetett elő, mert a "sportolást kifejező igéket a 
sportszer + -ozik/-ezik/-özik formában lehet képezni" következtetésed nem 
kizárólagos voltát mutatja. Ebből a szempontból nem érdekes, hogy van "-Ozik"-
es formája is. 

(A tényszerűség kedvéért: az Értelmező kéziszótár a "sízik"-et tekinti az 
elsődlegesnek. Ezt magyarázza, ennél hozza a képzett alakokat, és a "síel"-t 
ide utalózza.) 

Én igazából azt várom, hogy a "bandzsidzsamping" szón melyik képző fog 
stabilizálódni: ezt adhat választ arra a kérdésre, milyen erős a preferencia 
(nálam itt is az "-ol" a használtabb változat).

Kedves Gábor!

hix.nyelv #237, :
> En ismerek meg egyet: hepaj, rendzavaras jelentessel.

Erről tényleg megfeledkeztem. Így egy kis forráskutatás után most már le is 
lehetne közölni az új etimológiát :-))

Sziasztok!

Van egy hülye kérdésem. (Lehet, hogy nincs rá válasz.) Itt valamelyiktek
a listán megállapított egy szabályt, ami alól a fenti két kivétel van.
Ebből az utóbbi garantáltan új fejlemény. Vajon miért dönt úgy a
nyelvérzék, hogy nem a szabályt alkalmazza, hanem inkább kivételt képez?

Üdv:
R.Mari

A minap olvastam valahol, hogy valaminek az ára ennyi és ennyi rúgó. 
A szövegkörnyezetból ítélve valószínűsíthető, hogy 1 rúgó=1000 Ft.

Kérdéseim:
1. Valóban ezt jelenti a rúgó?
2. Hogyan kapta ezt a jelentést? Számomra a rúgó egyfajta 
gépalkatrészt jelent, aminek nincs közvetlen köze a pénzhez.
3. Nekem úgy tűnik, hogy az új jelentés a tolvajnyelvbe vagy a 
szlengbe illik leginkább. Másrészt teljesen más helyen találkoztam 
vele. Lehet, hogy már a köznapi használatban is elterjedt?

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.