Zoli,
"Tudom, simán elofordulhat, hogy publikált ötlet elmélet rangjára emelkedik la
ikusok körében. Baj, ha olyan legenda születik, melyet egyesek tudomány elleni
fegyverként vetnek be önzoen. Van rá sok példa, hogy a tudomány erkölcsi támog
atottsága ellen dolgozva
gátolják eloretörését."
Igy van. Ez egy nagyon karos, es igen nagyfoku hatrany, ha a publikacios elveke
t annal lazabbra vennenk, mit amit en mondtam.
" De ez nem egyértelmuen káros, mert ami
immunreakciókat vált ki, az lehet hasznos: tisztázása közben tanulságokat hozh
at. "
Nos, a tudomanyt az immunrendszerhez hasonlitani ketseges egy dolog. Az immunre
ndszerrel szemben a tudomanynak nem csupan a tuleles a feladata. A tudomanynak
vilagos informaciot kell szolgaltatnia arrol, hogy jelenlegi tudasunk szerint m
i a legjobb elmelet. Az tesztelgetes ezt nem fenyegetheti.
A tesztelgetes pedig megoldhato az otletek publikalasa nelkul is. A tudomany je
lenleg nincs hijjan annak, hogy az elmeleteit teszteljek.
"De amiatt is írhatunk ötletet, mert szeretnénk tudni, van-e ismert rombadönto
ellenérv, melyrol nem tudtunk."
Itt meg mar osszekavartal dolgokat. Most otletekrol van szo, vagy a jelenlegi e
lmeletet kritizalo ellenervekrol? Az elfogadott elmeletet kritizalo ellenervek,
peldaul, hogy a jelenlegi elmelet esetleg ellentmondasos, vagy hogy nem is tud
megmagyarazni bizonyos dolgokat, es hasonlok, persze publikalhatoak. Ezek nem
azok a hipotezisek, amiknek publikalasat elleneztem.
Hasonloan publikalhatoak olyan hipotezisek, amelyek tudomanyosak, es amelyek a
jelenlegi levaltasara tett komoly javaslatok. Egy ilyen hipotezis azonban igen
erosen igazolt kell, hogy legyen ahhoz, hogy ilyesmi egyaltalan felmeruljon.
En az olyan hipotezisek publikalasat elleneztem, amik ettol roppant messze vann
ak, amiknek abszolut nincs igazolasa, vagy nyilvanvaloan messze alacsonyabb az
igazoltsaga, mint a jelenlegi elmeleteknek. Az ilyen hipotezisek publikalasa fe
lesleges, mivel a jelenlegi elmeleteket nem tudjak kihivni, ugyanakkor a laikus
okban a publikalasuk tenye mar keltheti azt a felrevezeto benyomast, hogy ezek
egyenrangu, vagy jobb alternativak.
Tehat itt serulne a tudomany aozn feladata, hogy megfeleloen vilagos informacio
t kozoljon arrol, hogy jelenlegi tudasunk szerint mi a legjobb elmelet.
A hipotezis kiprobalasa, kutatasa, fejlesztese pedig a tudos, vagy tudomanyos l
abor olyan maganugye, amit publikalas nelkul is kituzhet.
" Ötlet közlése közvetett módon kérésnek/kérdésnek/érdeklodésnek is tekintheto
szerintem."
A tudomanyos folyoiratoknak nem szerepe, hogy kerdeseket tegyenek fel. Azt a tu
dos maganak teszi fel, egymasnak teszik fel alaborban, feltehetik konferenciako
n, feltehetik barmilyen nem publikalt formaban. Felteheti a diak a tanaranak. D
e nem szukseges ehhez a hivatalos folyoiratokat igenybe venni. Vagy ha igenybe
veszik, akkro visoznt explicit kerdeseklegyenek, es ne otletek formajaban, felr
evezetoen megfogalmazott dolgok. Ha Penrose, Egely azt mondana, hogy tulajdonke
ppen csakkerdezni akart, akkor igencsak rosszul jartak el.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx02x.nokia.com)
|