Kedves Istvan!

HIX NYELV #946, >:

> A "kétség" jött elö, aminek az általam ismert szinonimája a
> bizonytalanság. Ennek kapcsán rájöttem, hogy a szónak önmagában
> mintha nem is lenne jelentése, mert a "két" az a kettö-re utal,
> a "ség" pedig a "ság, ség" toldalék.

  Márpedig ez a szó a |két| '2' számnév származéka.  Idézzük fel azt a
mondatot, amivel Hamlet kifejezi a kétségeit: |Lenni vagy nem lenni|. 
A kétség igen gyakran abban jelentkezik, hogy _két_ dolog között nem
tudunk választani.

  A |kétség|-nek "rokonai" is vannak, egyrészt a magyar nyelven belül:
|kétel(kedik)| ~ |kétely|, |kétes|.  Másrészt más nyelvekben, vö. lat.
|dubium| 'kétség' < |duo| '2', n. |Zweifel| 'kétség' < |zwei| '2'.
Távolabbról ide voható az |alternatíva|, amely a két dolog közti
választás kiemelt megnevezése (< lat. |alter| 'egyik a kettő közül,
más(od)ik').

  Megállapítható, hogy eléggé általános dolog a 'kettő' számnév és a
'bizonytalanság, bizonytalan választás' fogalma közti kapcsolat.


> "háromság" [...] ez utóbbinak nem tudom a jelentését, mintha valami
> vallásos dologgal kapcsolatban hallottam volna emlegetni.

  Messze vezetne most alapfokú keresztyén teológiai elveket kifejtenem,
az ismerethiányod felletti csodálkozásom mellett csak annyit mondanék,
hogy a keresztyén főáramlat szerint az egyetlen Istennek három személye
(~ "megjelenési formája") van: az (ószövetségi) Atya, a Fiú (Jézus
Krisztus) és a Szentlélek. Ezek így együtt teszik a Szentháromságot.


> Lehet, hogy valamikor a "ség" az önálló szó volt, vagy önálló
> jelentéstartalommal bírt? Ha igen, akkor miért nem megy tovább, miért
> nincs "négység", stb. értelmes szó?

  A |ság| és a |ség| egyaránt önálló szavak voltak 'halom' jelentéssel,
és máig megmaradtak helynevekben, hegynevekben.  Vélik, hogy ez volt a
|-ság|, |-ség| képzőnk eredete, mivel a |-ság|, |-ség| legtöbbször
gyűjtőneveket képez, pl. |egy ság(nyi) katona' 'egy halom katona' >
|katonaság| 'katonahalom > katonák összessége, katonaság'.

  Ennek ellenére a |kétség| szó képzésekor már nem szóösszetétellel van
dolgunk, a |-ség| itt valódi képző, amelynek nincs köze annak eredeti
jeletéséhez, sőt a |-ség| képző eredeti, gyűjtőnévi hazsnálatához sem.
Itt már kiterjesztett jelentésben, mint elvont főnév képzője áll,
ilyelnhez vö. az |emberség|, amely nem az 'emberek összessége'
jelentésű [az az |emberiség|], hanem az 'emberi jellem jó oldala, mint
elvont tulajdonság'.  (N.B. A |kétség|-nek más -- |-l(y)| -- képzővel
van teljesen rokonértelmű párja: a |kétely|.)

  Hogy miért nincs |négység| stb.?  Mert nincs olyan, a '4' stb.
számnévhez rendelhető elvont dolog, amit meg kellene neveznünk.