Oracsbitu 2002 - I.
Előhang

Immáron 19-dik esztendeje minden nyáron megtörténik, hogy néhány lelkes
amatőrcsillagász biciklire pattan, és útrakél kishazánkban vagy a
környező magyarlakta vidékeket bejárva. A tekergés megfogalmazott célja
eleinte az volt, hogy felderítsük szűkebb-tágabb környékünk
csillagászati megfigyelésekre, táborozásra alkalmas tájegységeit - ez
időből származik az akció "hivatalos" elnevezése: ORszágos
AmatőrCSillagász BIcikliTÚra = ORACSBITU -, de azután hamar rá kellett
jönnünk, nappal tekerni, majd éjszaka csillagászkodni elég macerás
egyszerre. Így hát a modern időkre csupán a tekerés maradt, szebbnél
szebb tájakon, olyan vidékeken, ahová az átlagos emberfia másképp
biztosan nem jut el. Hogy azért maradjon a tekergésben valami
csillagászattal kapcsolatos ürügy is, igyekszünk meglátogatni a
kiszemelt tájegységen élő Magyar Csillagászati Egyesületi tagtársaink
közül a vállalkozóbb szelleműeket. (Értsd: aki hajlandó vendégül látni
a kertjében a bandát, esetleg velünk végigpedálózni a környék
látnivalóit.) Valamint igyekszünk az átlagosnál nagyobb figyelmet
fordítani a kulturális látnivalók közül a csillagászati
vonatkozásúakra.

Mindez az idén is így történt, bár olyan vidéket szemeltünk ki, ahol az
utóbbi években sajnálatosan csökkent egyesületi tagtársaink, barátaink
száma, így az előbb megfogalmazódott elv csak jelképesen érvényesült.
Utunk idén a Székelyföldre vezetett, Brassótól az Erdővidéken, a
Hargitán, a Csíki-medencén, Gyimesen és a Kelet-Kárpátokon keresztül a
Gyergyói-medencéig. 16 biciklis emberke és 3 autóval 7 hölgy családtag
indult útnak július 13-án keletnek. E létszám a két hetes tekergés
alatt csak kismértékben és csak "előre tervezett módon" csökkent -
magyarán: senki sem dőlt ki. Székelyföldön nem először jár Oracsbitu -
ezelőtt 6 esztendővel tekeregtünk erre. Ezúttal igyekeztünk olyan
útvonalat választani, amely "kicsit más, mint a szokásos" (azaz nem a
leglátványosabb túristanevezetességeket érintő) - így betekinthettünk
kissé a "kirakat mögé" is.

(folyt. köv.)