Nemreg ajanlottam Vassy neten elerheto konyvet (Schrodinger macskaja...),
most talaltam hozza egy kritikat DcsabaS kritikus észrevételeivel.

http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/velemeny/science/0002_001.htm

Bar eleg sok ponton elesen biralja a szoveget, az en sajat velemenyem
szerint ezek nem lenyegi, hibasan ertelmezett fizikai, inkabb
megfogalmazasbeli kulonbsegek. Jo reszuk a konnyed stilusnak is betudhato.
Nyilvan van, aki ezeket a kulonsegeket fontosabbnak tartja.
Szerintem Vassy könyvebol meg lehet erteni a jelensegeket, megpedig konnyen
kovetheto, elvezetes formaban, ami szerintem nagyon fontos. Mit erne egy
nepszerusito konyv, ha csak a kritikus olvasna el? :-)
DcsabaS kritikajabol pontositani lehet a kialakitott kepet - erdemes.
Pl. oksági villa ügyben mindenkeppen erdemes megismerni DcsabaS kritikajat -
ez egy olyan pont, amit en is eleg lenyegesnek tartok (es inkabb DcsabaS-sel
értek egyet).

Üdv, Józsi

Sziasztok!     A napelemre koszonom a valaszokat.

Most egy kis pszichologia kovetkezik, mert a vilag
nem csak a fizika torvenyeit koveti, hanem a pszichologiaet is,
ami _semmivel_sem_kisebb_ hatasu vagy ervenyu.

> .357 magnum. Kozelrol a fejbe.
Nem epp a legjobb modszer az agyat roncsolo hatasa miatt.
Meghalni - jobb esetben - egy folyamat.
Az "egeszseges" disconnectinghez is kell nemi ido!
Nem szabad csak ugy kitepni a telefonkabelt a gepbol...

Az agy egy atjaro, egy gateway, egy alagut, ami osszekoti
a "procit + memoriat" a testtel. Hivjuk alagutnak.
Sot, nagyon sok parhuzamosan futo alagut.
Ezek mind mas es mas tipusu infokat kepesek atvinni.
Human, muszaki, biologia, jog, muvesz, nyelv stb. alagut.
Kiskoraban mindenki konnyen tanul, mindenre fogekony,
konnyen nyit vadi uj alagutakat, amiket aztan vagy
hasznal vagy hagy beszukulni.

Fontos, hogy az egeszseges es ta'g alagutak formaban tartasahoz
nem eleg az infot egy iranyban aramoltatni. Le is kell hivni neha.
Ez a tanulas es begyakorlas folyamata.
Az alagutak meghatarozzak az affinitasunkat.
Lasd a fenti felsorolas.
A legtobb ember csak egy-egy (szak)teruleten otthon van,
mashoz hozza sem szagol, de nem is mer belevagni,
mert annyira idegen neki, irtozik tole, mint nagymama a technikatol.
Nagyon bolcs mondas, hogy "erzelmekkel nem lehet vitazni".
Azaz az adott tipusu infohoz szukseges alagut a masik
fe'l fejeben lehet, hogy nem is letezik, es nemletezo
alaguton ne probalj infot (mas fajta gondolkodasmodot) atvinni,
mert egyszeruen nem fer at! (Plane ha o sem akarja.)
Maskeppen mondva: nyapic embert ne akarj meggyozni,
hogy emelje meg a szazkilos sulyt.

Az okos ember (jaj de kevesen vagyunk :-))) tudja,
hogy az uj temaktol sem szabad megijedni,
az sem ordongosseg, csak mindent az alapoknal,
a legelejen kell kezdeni. Eloszor kis sulyokkal kell gyurni.
Sajnos akikenk ezt a legjobban kellene tudniuk,
a tanarok!!!, ok nem tudjak. Tisztelet a kivetelnek.
A tanarok azt hiszik, hogy a hallgatoban mar megvan az affinitas,
es eleg a lexikalis ismereteket elmondani,
amik amugy is vilagosak, mint a nap.  De el nem arulna'k, hogy
mirol van szo. A lenyeg, hogy igy kell kiszamitani.
Legalabbis a BME villanykaron igy van. Tisztelet a kivetelnek.
(Azokbol lesznek a legjobb tanarok, akik diakkorukban bajodtak az
anyaggal, mert ok azok, akik tudjak, hogy mit lehet nem erteni rajta.)

Visszaterve, minden emberi konfliktus abbol adodik,
hogy nem vagyunk kepesek _felfogni_, hogy a masik ember
mas alagutakkal bir. Talan csak azert, mert kivulrol nem latszik.
(Fiu unoka nem birja megkulonboztetni a reteslisztet
a finomliszttol (en sem), nagyi meg keptelen megtanulni
hogyan kell mobilon tarcsazni vagy felvenni ha csorog)
Mintha az egyik felnek a jobb keze lenne eros,
a masik felnek a bal, es mindketto azt akarja, hogy
a masik fe'l a gyengebb kezevel emelje a sulyt.
Nem rossz szandek vezerli a masikat,
amikor "ennyire hulye", hogy "me'g erre is keptelen".

Na jo, eleget beszeltem, barcsak minel tobb olvaso
talalna az elmondottakat trivialisnak...  Udv es UFF

BM

Arpi,
>Ahhoz, hogy letezokkel magyarázzuk a tapasztalatainkat,
>ahhoz definialni kellene, hogy mit jelent az, hogy
>letezo.
1) Ahogy en fejtettem ki a megismerest, annak az az elonye, hogy az erzekelesbo
l indulok ki, es a letezok nem szukseges dolgok, legfeljebb a vegen mellekesen
jelennek meg.
2) Masreszt pedig jol tudom definialni, ha valaki megis rakerdez: letezonek len
ni az en keretemben azt jelenti,h ogy szerepelsz az elmeletben, amely elmelet k
onzisztens, es prediktivan sikeres. Tehat letezo egy empirikusan megismerheto,
konzisztens, allando valami. Es semmi tobb.


>Ha ugy definialjuk - es miert ne tehetnenek -, hogy
>letezonek tekintunk mindent, amivel kapcsolatban
>erzekszervi tapasztalataink vannak, akkor vegul is
>helyben vagyunk, nem?
Nem. Ez tul durva. Lathato, hogy az en efiniciomban is szerepel az empirikus in
formacio, de a konzisztencia is, es az is, hogy elmeletileg helyes legyen. Igy
kizarom a letezesbol a tokeletlen szimulaciokat es az erzekcsalodasokat.

>Nem kellene/lehetne akkor a tudomanyos megismerest
>modositani/kiterjeszteni ugy, hogy az ilyen jellegu
>kerdesek is ertelemezhetok legyenek? Merthogy igy
>eleg korlatozottnak tunik.
Tettunk par kort e tekintetben. En nem erzem ugy, hogy feltetlenul kellene, miv
el elfogadom, hogy vannak ertelmetlen kerdesek, es az olyan kerdesek megvaléasz
olatlansaga, amelyek ertelmerol nem vagyok meggyozodve, nem baj, nem okoz hiany
erzetet.
Ha te megis ugy gondolod, kisereld meg. Eddig nem lattam toled meg kiserletet s
em, hogy modszertanilag hogyan tudod konzisztensen es eredmenyesen kiterjeszten
i a tudomanyos megismerest, csak a "kene" volt eddig, eredmeny nelkul.

>A "miert van egyaltalan valami" jellegu kerdesek
>ui. egy ido utan maguktol felmerulnek az emberben.
Nem baj. Tanulsaga van annak, hogy rajojjon az ember, hogy intuicioja tevedhet.
 Meg kell tanulni, es meg kell tanulni belenyugodni is abba, hogy ha van fantaz
iank, ha a nyelvunket szabadjara engedjuk, akkor azzal teves probalkozasokat en
gedunk meg. Vagy elozetesen kell fegyelmezni a nyelvet, vagy az emberi fantazia
t, vagy pedig utolagosan kell belatni, hogy neha hulyesegek merulnek fel agyunk
ban. En ez utobbi mellett allnek ki, Carnap a legelso megoldast probalta.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

> Nezzunk konkret peldat: pl. lotto. Elso kozelites:
> racionalisan nem szabad jatszani, mert hosszu tavon
> biztos veszitesz. Ezzel az a gond, hogy igy az eletben
> nem lesz otosod (jo esellyel egyebkent sem, de nem
> lehetetlen). Vagyis a _racionalis_ donteseddel
>_biztos_ megfosztod magad egy (igen kicsi) lehetosegtol.
> Masodik kozelites: vedd figyelembe a jatek oromet, a
> varakozas izgalmat, az ismerkedesi lehetosegeket es a > kozos temakat a lotto
jatekosokkal, ahogy a kormod
> ragod a TV elott lottosorsolaskor (ez mind szubjektiv
> elem) - ha ez neked megeri azt a par szaz forintot,
> akkor a _racionalis_ dontes az, hogy megis lottozni
> kell.
pontosabban: ha a jatek oromet, stb. szamszerusiteni tudod, es azt be tudod sza
mitani a varhato ertekbe, es ugy a jatekbol varhatoan nyereseges jatek lesz, ak
kor a racionalis dontes szerint jatszanod kell. es a racionalis dontes per def.
 varhatoan nyereseges.

ezzel azt mutattad meg, hogy a racionalis dontes helyzetektol, premisszaktol, k
ezdeti feltetelektol, peremfeltetelektol, inputtol stb fugg.
de semmikeppen nem cafolodott az eredeti allitasom, sot azzal teljesen osszhang
ban van a peldad: a racionalis dontes varhatoan nyereseges, es varhatoertekben
az a legjobb.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

>>- nemi finomitas utan - egy marad, mely gyakorlatilag
>>pontosan elorejelzi, hogy mikor jelenik meg a kaja az
>>adott helyen. Igy ezt az elmeletet
>Ezt a tudomanyban nem hivjak elmeletnek csak sejtesnek.
>Kulonbseg: a sejtes igaz volt N esetre - az elmelet
>mondja meg, miert igaz a tobbire is (nem azert,
>mert "ha idaig igaz volt, akkor biztos ezutan is": EZ a
>sejtes).
nem ertek egyet. mindkettot elmeletnek lehet hivni. csupan az egyik tartalmasab
b, mint a masik.
minden olyan allitashalmaz elmelet, amelybol empirikus megfigyelesekre kovetkez
menyt lehet levezetni. nos, hasonlitsuk ossze a ketfele elmeletet:
"a morzsak teridobeli elofordulasa kozott ilyen es ilyen osszefugges van"
ez normalis tudomanyos elemelet, adott esetben az osszefugges elore is tud jele
zni, es ellenorizheto. persze konnyen meglehet, hogy cafolodik.
ezzel szembe allitod te egy olyan tipusu elmelet, hogy:
"a morzsakat az erdokerulo szorja szet, akinek teridobeli elofordulasa kozott i
lyen es ilyen osszefugges van"
vegyuk eszre, hogy itt is van egy olyan elem, hogy az erdokerulo elofordulasara
 nincs mogottes elmelet, csak az osszefugges konstatalasa. ez az elmelet azonba
n a morzsak elofordulasara mar egy mogottes elmeletet is tartalmaz. ezert ez az
 elmelet mar sokkal tartalmasabb, peldaul ha jon egy masik jaror, akinek valami
ert tudjuk a szokasait, akkor mar kapasbol tudjuk josolni a morzsak elofordulas
anak szabalyait.

a ket elmelet parhuzamba allithato Kepler torvenyeivel es Newton torvenyeivel.
Kepler torvenyei csak konstataltak egy osszefuggest a bolygomozgasra. Newton to
rvenyei olyan mogottes torvenyek, amelyekbol Kepler torvenyei levezethetoek, de
 meg mas is, ezert tartalmasabb. de Newton torvenyeiben is van egy olyan szint,
 ami mogott mar nincs elmelet, hanem csak konstatalas. minden elmeletben ohatat
lanul van egy ilyen szint, mindig kereshetunk altalanosabb elmeletet, de sosem
fogunk olyan elmeletet talalni, ami vegleg megmagyarazza, hogy "ezek a torvenye
k, es ezert ilyenek, es nincs tobb kerdes". ez a kerdes mint mashol irtam, nem
is ertelmes, csak az ertelmes, amit itt irtam: mindig altalanosabb torvenyt ker
esni.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Vegh Laszlo vagyok. Az utobbi evekben csak elvetve irok
a hixre, de a regiek talan meg emlekeznek arra, hogy
1994-95-ben sokezernyi sort irtam olyan temakrol, amelyek
azota is rendre ujra elokerulnek. Manapsag elsosorban a
.
    A most megjelent Termeszettudomany es vallas c.
konyvemet szeretnem hirdetni. A konyv a Debreceni Egyetemen
tartott azonos cimu kurzusom ezevi anyagat
tartalmazza. A feleves eloadassorozatot az iden nyolcadjara
tartottam meg. A  legelso kurzus anyagaval osszevetve
a terjedelem  jelentosen nott es a targyalas csiszolodott,
mivel minden  egyes felevre az elozohoz kepest  10-15%-ban
atirtam a jegyzetet. A konyv terjedelme egy 400 Kb-nyi
Tex allomany,  232 oldalnyi. Ismerteteskent
a fejezetek anyaganak nagyon rovid osszefoglalojat adnam
meg, kiemelve egy-ket fontosabb jellemzot.

TERMESZETTUDOMANY ES VALLAS
Vegh Laszlo

I. BEVEZETES (4 oldalon)
II. AZ EMBER ES A VALLAS (27 oldalon)
   A targyalas alapja az, hogy az ember egyik legalapvetobb
   szukseglete a biztonsagerzet. A vallasossag
   szoros kapcsolatba hozhato a biztonsagerzettel. A magzattal
   es a kiscsecsemovel tortentek meghatarozzak, milyen
   jellegu lehet az egyen vallasossaga. A vallasos gondolkodasmodrol.
III. A VALLASOKROL ROVIDEN   (39 oldalon)
   A nagyobb vallasok ismertetese. Bovebben a hinduizmusrol,
   a zsido es keresztyen vallasrol lehet olvasni, de rovidebben
   targyaljuk a buddhizmust, a taoizmust es az iszlamot is.
   Elsosorban a kulonbozo vallasok vilagszemleletevel foglalkozom.
IV. A TERMESZETTUDOMANYOK KIALAKULASANAK ELOZMENYEI (34 oldalon)
   Az adott civilizacio vallasos felfogasa meghatarozza, hogy
   formalodhat-e, ill. mekkora teret nyerhet a termeszettudomanyosnak
   nevezetheto gondolkodas. Nem veletlen, hanem szamos feltetel
   szerencsesnek mondhato egybeesese, hogy a termeszettudomany
   eppen a keresztyen Europaban alakulhatott ki.
V. A TERMESZETTUDOMANY MODSZEREI ES FEJLODESE (13 oldalon)
   A termeszettudomanyos modszer fobb jellemzoinek ismertetese.
   A termeszettudomany fejlodeset elsosorban T. Kuhn modellje
   alapjan  targyaljuk.
VI. A MAI TERMESZETTUDOMANYROL (59 oldalon)
   Relativitaselmelet, kvantumelemelet, elemi reszek, szimmetriak,
   osrobbanas, antropikus elv, komplex rendszerek. Redukcionizmus.
   A vilag megkotottsegerol. A tudomany hatarairol.
VII. A TERMESZETTUDOMANY ES A VALLAS MAI KAPCSOLATA (30 oldalon)
   A termeszettudomanyos es vallasos gondolkodas mai kolcsonhatasanak
   fobb jellemzoi. A vegsonek nevezett kerdesek, a vilag esetlegessege
   es a jo es a rossz mibenlete.
VIII. ZARSZO (4 oldalon)
   Osszefoglaljuk, mi az alapveto kulonbseg a vallasos es
   termeszettudomanyos gondolkodas modszere kozott es elemezzuk,
   miben kulonbozhet a vallasos es a nem vallasos erzuletu ember
   vilaghoz valo  viszonya, mindennapi elete.
Nev es targymutato

A konyv ara 1200 Ft, a Kalvin Kiado jelentette meg.

Budapesten a kovetkezo boltokban kaphato.
A Kalvin Kiado boltjai:
XI. Bocskai út 35.
XIV. Abonyi u. 21.
Protestáns Könyvesbolt, IX. Ráday u. 1.

ezenkivul

Osiris Könyvesház,  V. Veres P. u. 4/6 (novembertol).
Tóthágas Plusz Kft., IV. Perányi Zs. u. 15.
Atlantisz Könyvsziget, V. Piarista köz 1.
Könyvtárellátó KHT Kódex Könyváruház, V. Honvéd u. 5.
Lap-Ics Könyvkiadó, XIII. Váci út 45.
Lira Lant ker. Rt., V. Szervita tér 5.

Internetes rendeles: http://www.datanet.hu/kalvinkiado

Utanvetes rendeles: Kalvin Kiado, 1113 Budapest, Bocskai ut 35.

Hello A'rpi!
> tokos.arpad
> RE: 1-2 dolog
> TUDOMANY #1984
> 4.
> A vilagegyetem nem vegtelen teru, csak hatartalan.
> Ha vegtelen teru lenne, es veges mennyisegu anyag lenne
> benne, akkor az atlagos anyagsuruseg
> ertekekre 0-t kapnank, ami azt jelentene, hogy nem lehetnek >benne napok, bol
ygok, stb.
miert ne lehetnenek? A masodik mondatod azt is feltetelezi,
hogy az anyag egyenletesen oszlik el a vegtelen vilagegyetemben.
Megjegyzem, hogy a megfigyelt atlagos anyagsuruseg
elkepesztoen alacsony. A 'megfigyelt' szon van itt a hangsuly!!
Ha idoben veges a VE, akkor mar most is lathatnok a kezdeteit
ha lennenek kelloen erzekeny muszereink,
de LATNO'K vajon a HATARA'T (sze'le't) IS??
Mar tobbszor azt hittem, hogy ertem a  'vegtelen/hatartalan VE?'
kerdesre a valaszt, sot tobbszor meg is magyaraztam :-))
masoknak, de most ismet ketsegeim tamadtak.
Nem vagyok egyedul ezzel mert
math irta par levellel feljebb:
"Eloszor is azt szogezzuk le, hogy sajnos van ket fogalomra egy
szavunk:
1) Valaminek nincs vege, azaz hatartalan.
2) Valaminek valamilyen mertek szerint minden veges szamot
meghalado a merteke.
Nyilvanvalo, hogy vannak mertekben veges, de hatartalan
objektumok.
Es nyilvanvalo, hogy vegtelen merteku dolgok hatartalnok.
Namost a "szorzasra" valo utalas a vegtelenseget, mint mertekkent
valo ertelmezest sugallja. Tehat az univerzum ezek szerint
mertekben vegtelen az allitasod szerint. Ez pedig szamomra
hihetetlen. Lehet, hogy valamilyen relativitaselmeleti dolog all
amogotte, ezert nem vagyok biztos benne, hogy hamis amit
allitasz."

Bizonyara sokan ismerik az alabbi modellt (minden modell santit):
    2D-s mesterseges vilagunk legyen egy koralaku lapra
megepitve, melyet kozepen melegitunk kivul hutunk,es kifele
haladva a homerseklete nagyon lassan, egyenletesen csokken az
abszolut zero fele. :-)
A vilagban letezo minden anyagi targy kiterjedese erosen fugg a
homerseklettol, a szeleken aszimptotikusan zerohoz tart. :-)
Namost, ha sugariranyban elindult a legkisebb de halhatatlan
kiralyfi egy meterruddal megmerni a vilagot ? Szerinte az O" vilaga
1-es vagy 2-es ertelemben vegtelen?

Udv. go'be'

> vf
>  Re: universum
> TUDOMANY #1984
> > 4./ Ha ez sikerulne, volna-e valami elvi, vagy fizikai akadalya annak, hogy
> > az osrobbanast valamilyen modon erzekeljuk ?

> Tudomasom szerint mar ellatunk a vilagegyetem hataraig, az osrobbanasig.
Tudomasom szerint a hattersugarzas a VE idoben  legtavolabbi
lathato allapota, mert elozoleg a VE nem volt atlatszo.
> De azon tul csak sotetseget latunk...
Az 'azontul' -nak nincs ertelme ebben a kontextusban :-)

> > 5./ Meg tudnank-e hatarozni ennek segitsegevel pontosan az universum korat
?
> Eleg pontosan meg van az hatarozva.
+ - nehany milliard ev :-)

Udv. go'be'

>   [Hungary]
>  TUDOMANY #1984
>Aramlastani eloadason, amikor a konfuzorokrol es diffuzorokrol
>volt szo
> Eppen ezert a termofoldek elarasztasakor kalibralt  csoveken keresztul
> kaptak a termelok a Nilus vizet, hogy azt igazsagosan osszak el
> Csalok azonban mar akkor is voltak, akik a cso kiomlo nyilasahoz egy
> diffuzort illesztettek, amely a rendszert megszivta, ezaltal
> tobblet-vizmennyiseghez jutottak.
> (Ugyanis ez esetben nem a kalibralt cso keresztmetszetenek, hanem a
> hozzaillesztett diffuzor kiomlo-keresztmetszetenek megfelelo vizmennyiseg
> folyt at a rendszeren)
> Udvozol   Zoltan
Kedves Zoltan!
Megkerlek magyarazd el nekem ezt a diffuzor-konfuzor dolgot.
A cso vegere erositett diffuzor egy passziv vagy egy aktiv elem?
Valami olyasmi mintha kiszelesitenok a cso kiomlo nyilasat?
A tombhazak vizora'inak hibas mukodeset szeretnem megerteni.
Olyan esetekre gondolok mikor a vizoraba bemeno cso nagyobb
(vagy kisebb) atmeroju mint a kimeno cso.
Oke'?
Koszonettel go'be'

Kedves Math,

Nem akarok kreacionista lenni, de  azt azert nem tudom
megemeszteni, hogy szerinted semmi csodalkoznivalo nem
lenne, ha a bergengoc lotto elso harom huzasanal mindig
ugyanaz az 1,2,3,4,5 jonne ki. Legalabbis  megkerdeznem,
nem felejtettek-e el megkeverni huzas elott. A valoszinu-
segszamitas - akar tanultuk akar nem -- nem mondhat es
nem mond ellent a jozan paraszte'sznek.

>>              ... , miert onkenyes azt mondani, hogy
>> nincs alapveto minosegi kulonbseg akozott, hogy
>> harom huzasban kulonboznek-e a szamotosok, vagy
>> megegyeznek.

> Annak kell bizonyitani, aki szerint van objektiv
> kulonbseg. A nemletezo kulonbseget nem tudom felmutatni.

Objektiv kulonbseg, hogy a bergengoc lotto harom huzas utan
hamvaba halna -- senki se venne tovabb. Ez csak objektiv,
nemde :)

>> En ezzel szemben epp azzal kerultem el az
>> onkenyesseget, hogy nem hataroztam meg, melyik szamotos
>> ismetlodjon, _barmelyik_ ismetlodes megfelel.
> Az "ismetlodes" megkulonboztetese a "nem ismetlodestol"
> az a > momentum, ami onkenyes. Ez is egy onkenyes csopor-
> tositas.

Ha azt kerdezzuk, hogy valami veletlenszeru-e, akkor mi mas
lenne kevesbe onkenyes, mint az ismetlodes??
Gondoljuk el, hogy korszerusitik a lottot es megbiznak engem
azzal, hogy dolgozzak ki egy uj masinat. Azutan az uj csoda-
veletlenmasinam harom 1,2,3,4,5 -el debutalna. Mondanad-e,
hogy ez nem ok arra, hogy megvizsgaljuk, valoban veletlen-
szeruen mukodik-e ???
Szvsz az ervelesedben a kerdesfelteveskor beleteszed a valaszt,
amit hallani szeretnel. Ugy kezded, hogy... vegyunk egy garan-
talt veletlengeneratort ... Holott eppen az lenne a kerdes,
hogy veletlen-e.

Udv
kota jozsef

> Felado : Nemes Marcus

Kedves Marky!

Ne gondold, hogy kotom az ebet a karohoz, ahogy Zoli allitja, Nem is vonom
ketsegbe tudasodat, velemenyedet, de csak van valami kulonbseg az
eloszervezet informacifeldogozas elv kozott es az informacios technika, elv
kozott. Ezt a kulonbseget szeretnem megfogni. Azzal kezdtem, hogy nincs, a
szamtastechnikai ertelemben vett memoria, az eloszervezetben.  Erre Zoli
latamadott es belevitt egy "fogalmi" vitaba, amibol nem tudunk kimaszni  Nem
tette fel azt a kerdest senki, hogy mvel tamasztom ala, mert eleve leneztek.
Az
eloszervezetben az infomaciot nem lehet barmilyen sorrendbe tarolni, hanem
csak mint logikai felepitmeny vesodik be meg tudatunkba.

<<<Amivel bajaim vannak, az az, hogy mindenaron funkcionalis
kulonbseget akarsz tenni a konfiguracio es a memoria kozott. A
konfiguracio a muszaki megvalositast jellemzi, a memoria pedig a
funkciojat. Amig a kettot nem valasztod szet, nincsen igazad. ;-)>>>

En a mechanizmus es a memoria kozott teszek kulonbseget (a konfiguracio
Zolitol szarmazik).

<<< Azt modhatom, hogy igazad van, ami a kapcsolasi format illeti, de az
: egyikben a kimeno jel azonos a bemeno jellel, de a masikban valtozik a
: kimeno, a bemenohoz viszonyitva es nem is lehet beirni uj informaciot.
: Nem? Ezt nem ertem. >>

Egy peldaval ilusztralom; Van egy raktar, ket polcal. Az egyik polcra
beteszek egy darab vasat. Barmikor kivehetem, s beteszem egy sajtolo gepbe,
amelybol patkot veszek ki. A patkot beteszem a kettes polcra, amit barmikor
kivehetek, mint patkot. Itt szerinted melyik a memoria es melyik a
mechanizmus, vagy mind memoria funkcionalisan is?

Nagyon le egyszerusitve, egy szamologep (kis tulzassal a szamitogep is)
mukodesi elve is ilyen. Beirom az adatot, a ROM-bol beirom a processor
vezerlot, amely a sajtologepet allitja at, kulonbozo funkciokra, a kimenetet
beirom egy masik taroloba. Szukseges a beiro es megjelenito is.

Most jovok en "meggondolatlanul" es felreteszem a beirot, bemenetiadat
memoriat s erzekelokkel helyetesitem. Meghagyom a mechanizmust, egy bizonyos
halozattal, amelyben a kimenet nem lesz azonos a bemenettel, de felreteszem
a ROM-ot. Tovabba felreteszem a kimenetet tarolo memoriat,  megjelenitot es
vegrahajto eszkozokkel helyetesitem. Vegrehajto lehet LED, relle, stb. Most
ha ingerlem az erzekeloket, a vegrehajto eszkozok mukodesbe jonnek. Most ne
foglalkozzunk azzal, hogy mit csinalnak. Ez a rendszer nyitott, egy
szekvenciat hajt vegre. Minden cselekves, de foleg az emberi cselekves
vegtelen szekvenciak sorozata (szuletestol halalig, csak folyamatosan
valtozik). Ezert a kimenetet visszacsatolom a mechanizmus bemenetere. Ez
termeszetesen nem fog mukodni, az elektromosaram sebessegevel, csak sokkal
lassabban, mint az idegitevekenyseg, (egy szekvencia kb. 20 ms). A kimenet
mindig mas mind a bemenet s igy a visszacsatolt jel is folyamatosan
valtozik a bemeneten (de vehet fel barmikor mas jelekt az erzekelokon
keresztu, ujabb jelformat ad ki. Nem ugy mukodik mint az eloszervezet, mert
nincsenek belso allapotot erzekelok, es mas dolgok is hianyoznak (pld. az
erzes), de mukodik.
Hol ebben a memoria?

Az eloszervezet minden funkcioja ket allapotu, a negentropia szintjen.
Valami kibillenti alap allapotabol es energiaraforditassal (ATP)
visszabillen. Addig van elet, ameddig a visszabillenes biztositott. A
billenesi idok valtozoak. A modelt, kimondottan csak monostabil
billenoaramkorokkel oldottam meg. Lehat valtoztatni a  kapcsolatokat egymas
kozot, valamint a billenesi idoket. Ezzel rengeteg mechanizmus format lehet
letrehozni. Csak, ugy nevezett harom bittes halozatot hoztam letre, de
felulmulja sokszorosan a kilenc variaciot, amit egy hagyomanyos harom bittes
rendszer biztosit. Kepzeld el a szazmilliardos neuron mennyiseg mire kepes.

<<Jelenlegi ismereteink szerint az agyunkban egy sejtcsoport tarolja a
verset, oda van beirva,
barmikor ki tudod olvasni.>>

Tudtommal ilyet nem lokalizalt senki, csak feltetelezes. A kornyezeti
informacioktol megfosztott egyen, totalis "bena", az ugymond tarolt
emlekeivel abszalut semmit nem tud cselekedni.

Udv, szocs





---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.
Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.

> Felado :  [Hungary]

Tovabbi kerdesek;

1. Az idoatallast a gyorsulas okoza, de az egyenletes mozgas allatt meg is
marad? Mert igy a
foton nagy elonyben van hozzam kepest. Nem kolt energiara a gyorsulashoz.
Ezt azert kerdem, mert az volt erthetetlen, hogy  miert csak az egyik marad
fiatalabb, ha egymashoz kepest a sebesseguk egyforma.

2. Visszaterve a vonatos kiserletre. A vonattal mozgo megfigyelo, ha kozepen
ul, akkor nem tudja megfigyelni, hogy mikor eri el a feny a vonat
elejet-utajat, hanem csak az tudja erzekelni, hogy mikor er el hozza a
visszavert feny. Ez egyideju, de egyideju a futokkal, vagy fennyel is. A
vonat mellett allo megfigyelo sem kepes latni azy, hogy a feny mikor ero-i
el a vonat elejet-veget, hanem csak azt latja mikor er hozza a visszavert
feny. Van egy egyetlen olyan pozicioja a vonat mellett, amikor o is
egyidejunek latja. Tevedek?

3. Letoltottem a Jozsef altal ajanlott web oldalt, de eleg szumarisan irja
le a kiserleteket, s az angol tudasom sem eppen tokeletes. Tudnal ajanlani
egy olyan konkret kiserleteti leirast, amelyben eppen azt bizonyitjak, hogy
a Jozsef vmeroje barmilyen sebessegnel "c"-t mer. Mozgo meroeszkoz, allo
fenyforras. Jobb lenne magyarul, de ha reszletes, akkor az angollal is
boldogulok.

Koszonom!
Udv. szocs


---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.
Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.

> 1.A feny fenysebesseggel megy. Ez NEM igaz. Vakuumban 299792458 m/s,
>   de benzolban mar 200000000 m/s, es gyemantban "csak" 125000000 m/s
Ez az eddigi vitakban nem szamitott. Anyagban lehet az ottani fenynel
gyorsabban menni (ekkor lesz Cserenkov-sugarzas) de ott sem lehet a
vakuumbeli sebesseggel.

> 2.Erdekes, hogy a Foldon meg lehet merni a feny _valodi_ sebesseget,
>   mert maga a Fold is mozog, es a Nap nevu csillag is mozog a
Sot, nem is egyenletesen, hanem bonyolult palyan keringenek - a mert
sebesseg megis mindig egyforma. Ebbol szuletett az uj elmelet.

>   alkalmazni, akkor kiderul, hogy a feny nem terjedhet fenysebesseggel,
>   vagy ha igen, akkor tobb millio tonnat is nyomhatna a mozgo reszecske.
Ha lenne nyugalmi tomege...

> A vilagegyetem teli
>   van osszehuzodasokkal (fekete lyukakkal), amelyek a nagyfoku energia
>   tultenges miatt hirtelen osszeroppanhatnak, es uj galaxisok szuletnek.
Ez meg csak elmelet (t.i.: hogy a fekete lyukbol lesz az uj galaxis).

>   A feny gorbulete nem biztos, hogy tergorbulet miatt jon letre, mert
>  tudunk menni, es kozelebbrol is megvizsgaljuk, mig ennel csak >kovetkeztetun
k
Ezt mar kimertek napfogyatkozaskor.

> 6.Erdekes dolog az, amikor a 0K kozelebe lehutott folyadek "kilep" a >tegelyb
ol
Marmint a szuperfolyekonysag? Az nem a 0K miatt van, csak annak a
kozeleben lesz ilyen.

>   es energiat "kutat". Honnan veszi kolcson a kijoveshez az energiat?
Tessek? Azert "maszik" ki a tegelybol, mert igy kisebb energiaju
helyzetbe kerul (a folyamat soran vegig - ez nem alaguthatas jellegu
folyamat).

>   Visszaadja az energiat, ha sikerul neki energiat szereznie? Es ha nem
> tud? Hova adja vissza az energiat? Ezek is erdekes kerdesek, es a Foldon
> is lehet  modellezni.
Azert tud a tegely falan felmaszni, mert a molekulai a tegelyhez jobban
tapadnak, mint sajat tarsukhoz -> kisebb energiaju helyzet.
Azert folyik ki a tegelybol, mert a molekulak egymast is vonzzak, igy
aki mar kijutott es alacsonyan van, "kihuzza" a tobbit, mint egy kotel.

> 7.A magneses tekercs mintajara csinaltak kiserletet arra, hogy mi van
>   ezt a fennyel csinaljak meg? Ha valaki azt mondja, hogy nem lehet Foldi
>   korulmenyek kozott meghajlitani a fenysugarat, annak csak annyit: plexi.
A fenytores, ugy tudom, az anyagbeli kulonbozo fenysebesseg miatt van.

>  9.Miert nem lehet gyorsabban haladni a fenynel? Nagyon regen (nem is
>   regen) meg azt hittek, hogy a hang a leggyorsabb. Az, hogy jelenleg ezt
>   ismerjuk leggyorsabbnak, meg lehetseges gyorsabban menni. Peldaul:
> nagyon nagy gravitacioba belepunk merulegesen a kozeppontja fele nagy
> sebesseggel (3/4, vagy 9/10 fenysebesseggel), es ha nincs mas zavaro
>   meteor, vagy mas akar ritka, de zavaro kozeg), akkor matematikailag > elerh
eto
NEM! Ez volt a klasszikus mechanika, de az nem ervenyes, itt nem lehet
vele szamolni. Hangsebessegnel meg nincs ilyen gond.

>   Ha a tomeg is novekszik, akkor felmerul egy olyan dolog, hogy melyik a
>   sulyosabb, a csillag, vagy az urhajo :-)) melyik gyakorol nagyobb hatast
> a masikra :-)))
EXTREM esetben az urhajo lehet sulyosabb, mint a csillag - ebben az
esetben a csillag fog jobban elterulni. Reszecskegyorsitoban ezt a
hatast mar ki lehet merni.

>Ajaj, vagy az en gimista fizikakonyvem nem jo, vagy pedig valaki
>osszekeveri a dolgokat :)))
>3 kvark (barmilyenek) bariont alkotnak (proton, neutron, hiperonok)
>ezek a hadronokhoz tartoznak
>2 kvark ("rendes" + anti) mezont alkot
>az elektron a leptonokhoz tartozik, es (a tud. mai allasa
>szerint) nincsenek bennuk kvarkok.
>A fotonban meg plane nincs (mivelhogy nyugalmi tomege = 0)
Bocs, nem emlekeztem jol es nem tudtam rendesen atnezni az URL-t
(viszont ideztem, el lehet olvasni). Igen gyatra az internet
kapcsolatom, eleg maceras utananezni az ilyeneknek.

Kedves Math,

> Elszor is azt szogezzuk le, hogy sajnos van ket fogalomra egy szavunk:
> 1) Valaminek nincs vege, azaz hatartalan.
> 2) Valaminek valamilyen mertek szerint minden veges szamot meghalado a
>    merteke.

  Eloszor is szeretnem leszogezni, hogy csakis a VE *modellrol* beszelek,
nem magarol a VE. Hogy miert, azt alabb elmagyarazom.
  Az alap felteves, hogy a VE homogen es izotrop. Azaz *barhol* vagy
es *barmilyen* iranyba nezel, akkor hajszal pontosan ugyanazt latod.
Ha definialsz egy normal derekszogu koordinata rendszert, akkor
*barmi* amit merhetsz, arra igaz, hogy f(x,y,z)=f=const. Ez persze
hozza magaval, hogy a masodik ertelemben vegtelen a VE. Ebbol
matematikailag levezetheto a Robertson-Walker metrika, mint szuksegszeru
(ami nem R-W es ezt tudja, az ezzel egyenerteku).
  Ezek utan metrikat berakjuk az Einstein egyenletekbe, es megkapjuk
a vilagegyetem tagulasat. Illetve ehhez azert kell valamit mondani
az azt kitolto anyag alap tulajdonsagairol (kell egy allapot egyenlet).
Az eredmeny az, hogy ket akarmi, ami ma adott tacolsagra van, az
az idoben visszafele menve (a t=0 fele) egyre kozelebb kerul. t=0-nal
a tavolsaguk nulla. Ami matematikailag nehezen kezelheto, elvegre ott
szingularitas van (mint a fekete lyukban). Ha nagyon precizen akarok
fogalmazni, akkor azt mondom, hogy barmilyen szamhoz talalhato olyan
idopillanat, amikor ket akarmi tavolsaga ennyied resze volt a
mostaninak. Ezt ertem az alatt, hogy a VE vegtelenszeresere nott.
  Analogia: adott egy vegtelen nagy gumilepedo. Ezt meg el lehet kepzelni.
Ezt elkezdem nyujtani. Ezt *lokalisan* tudom merni, hiszen csinalok
ket pottyot a gumin es merem a tavolsagukat. Ha ez duplazodik, akkor
azt mondom, hogy a lepedo ketszeresere tagult. VE ezen analogiaban
vegtelenszeresere tagul (igy ertelmezve a tagulas mereset).
  Amiert szigoruan modellrol beszelek es nem a VE-rol: ignoralva a
technikai problemakat *is* igaz, hogy a VE csak egy veges reszerol
tudok barmit is: ahonnan a fenynek volt ideje ideerni. Ami azon tul
van, arrol nem mondhatok semmit. Illetve elovehetem Occam borotvajat
es azt mondhatom, hogy az en szempontombol tok mindegy, mi van a
hataron tul, tehat azt kell mondanom, ott is az, ami azon innen.
Lasd filozofia egyik nagy kerdese: a kidolo fa ad-e hangot, ha nincs
ott senki.
  Ez nem szorszalhasogatas, mert lehet olyan a VE, hogy bizonyos
reszeirol a budos eletben nem fogok informaciohoz jutni, akarmennyit
is varok. Sot, ugy tunik, ez nem csak lehetoseg, hanem a budos valosag.
A dologhoz azt kell elfogadni minden osztonunk ellenere, hogy a
fenysebesseg allandosaga csak *lokalisan* igaz. Tavolrol nezve nem igaz.
Messzirol nezve hozza kell adni a sebesseghez a tagulas sebesseget is.
Igy van egy olyan tavolsag, aminel mar a kozeledo foton is tavolodik.
Egyebkent ugyanez van a fekete lyukakban is. Nem azert nem jon ki a foton,
mert 'elfarad' utkozben es visszafordul (ahogy ezt az az ominozus
gimis fizikakonyv probalta magyarazni -- hideg futkos meg mindig a hatamon),
hanem azert, mert a ter fenysebessegnel gyorsabban 'esik ossze' a fekete
lyukon belul, igy a kifele jovo foton is befele megy. Csak szamolni lehet,
merteni nem :-)
  Azaz per pillanat *veges* a MEGISMERHETO vilagegyetem. Lusta vagyok
kikeresni, hogy mekkora az eppen aktualis esemenyhorizont, de mintha
600 milliard fenyev remlene valahonnan. Annyi, amennyit egy foton
15 milliard ev alatt meg tud tenni, beleszamitva a tagulast is. Lehet,
sot valoszinu, hogy van egy abszolut hatara a megismerheto vilagegyetemnek.
Ami azon tul van, azzal sosem kerulunk kapcsolatba. Innentol filozofia.
Modellben viszont ez nem problema. Ott felteheto, hogy vegtelen. A
modellen belul meg az jon ki, hogy vegtelenszeresere tagul (lokalisan
merve, ahogy azt fent vazoltam). Ez a modell eddig tokeletesen leir minden
megfigyelest, jobb nincs nala. Hipotezisek vannak persze, de nincsenek
megfeleloen tesztelve...
  Csak egy apro megjegyzes: tobben emlitettek a 4 dimenzios terben tagulo
3 dimenzios gombot. Jo analogia, de csak analogia. Egyreszt fizikailag
nem letezik a negyedik dimenzio, amibe be van agyazva a VE. Azert
modellben szabad hasznalni. Masik problema, hogy a gomb sugara nagyon
ugy tunik, hogy vegtelen. Azaz a ter, ha sikerulne befagyasztani, akkor
Euklideszi lenne. Csak ha belevesszuk az idot is, akkor csavarodunk be.
  Itt most vegig elhanyagoltam apro, lokalis zavarokat, mint peldaul
galaxis halmazok es annal kisebb aprosagok. Ez megmutathato matematikailag,
hogy nem 'csalas', mindaddig, amig eleg nagy skalakra koncentral az
ember.

Gyula

Aki nem olvasna a hosszu cikkemet:

> A vilagegyetem nem vegtelen teru, csak hatartalan. Ha vegtelen teru lenne,
> es veges mennyisegu anyag lenne benne, akkor az atlagos anyagsuruseg
> ertekekre 0-t kapnank, ami azt jelentene, hogy nem lehetnek benne napok,
> bolygok, stb.

  A *modellben* vegtelen teru es vegtelen anyag van benne, igy a suruseg
akar veges is lehet. Hogy mi a valosag, azon filozofusok majd elcsamcsognak.

> Tudomasom szerint mar ellatunk a vilagegyetem hataraig, az osrobbanasig.
> De azon tul csak sotetseget latunk...

  Nem latunk el, mert nem atlatszo egy ido utan (elott). A legtavolabbi,
amit latunk, az a mikrohullamu hatter.

Gyula

 irta:

>   >Mert: a feny anyag, illetve a feny hullam attol fuggoen,
>   >hogy milyen megkozelitesbol nezzuk.
>Erdekesnek tunik a fizika ezen kettossege, mindmaig hisszuk is es nem is.
>Lehetseges a kesobiekben egy perdonto igazolas, ami e kettosseget
>tisztazza?

  Spektrumon lattam magat a kiserleteket, amelyek mindkettot igazoltak
  (hullam is meg mintha anyag is lenne)

>>5.Vilagegyetem szuletese: azt kell kerdezni, hogy melyik? Volt tobb is,
>>lesz is.
>  Hogy lehet ezt bizonyitani? Ha hasonlo fennalhatna, nincs kizarva, hogy
>  egyidejuleg tobb letezzen. Allitolag vannak elmeletek.

  Ezt en ugy ertettem, hogy vannak osszehuzodasok es
  csillagfelrobbanasok. Ezeket ismeri is a tudomany. En ugy gondoltam,
  hogy van egy pont ahol osszehuzodas tapasztalhato, s mondjuk az
  univerzum masik pontjan anyagkilovelles van.

>> 8.A feny megvaltozik, ha vele egyforma iranyba megyunk vele, es akkor
>>is, ha visszafele hatralunk vele.
> Valoszinu lenne, hogy a tomegek rendelkeznek valami kulso
> tertulajdonsaggal, melynek kozegeben a feny maskap viselkedik?

  Ha a fenyhullamot kozelebbrol megnezzuk, akkor nem egy egybefuggo
  szinusz hullam. Hanem "kihagyasok" vannak, valoszinuleg a kihagyasok
  tavolsaganak a megvaltozasa is okkozhat bizonyos dolgokat.

>> 9.Miert nem lehet gyorsabban haladni a fenynel?
> Ez a sok 'miert' sosem fog elfogyni :-)  Maga a fenysebesseget is csak a
> foton eri el, legalab is en ezesetben is a ter kulonos viselkedeseire
> gyanakszom, mint fomeghatarozo.

  En ugy tudom a feltalalok, tudosok mindig onnan indultak el, hogy
  megfigyeltek egy dolgot es elkezdtek gondolkodni a "miert"-en.
  Ha matematikailag nezzuk es megyunk egy nagy gravitacio fele
  elerhetjuk a fenysebesseget. Egyesek (pl.:messirewoland) hulyesegnek
  titulalhatjak ezeket a dolgokat, az elnyomo vaskalapos embereknek
  koszonhetoen tartunk itt, ahol vagyunk (pl.: kozepkor meddig
  tartotta magat a lapos Fold elmelethez?; 1900-as evek elejen volt
  olyan kijelentes, hogy levegonel nehezebb targy nem repulhet;
  Einstein-t hulyenek neztek es lekezeltek ven es vaskalapos tudosok
  fiatal kora miatt es amiatt, mert elmeletben tudta elmondani eloszor
  a dolgokat...de aztan a megjosolt bolygoallas meghozta a sikeret;
  vagy Bellnek odakiabaltak, hogy hasbeszelo)

 irta:
>Lecci definiald mi a feny "valodi" sebessege.
>Nem mondtad meg pontosan, mit ertesz aszolut pont alatt. Mai tudasunk
>szerint nincs a vilagegyetemben kituntetett pont, viszonyitasi alapnak
>gyakorlatilag barmit valaszthatsz, de a meresi eredmenyeid is ennek
>megfeleloek lesznek.

  A Fold kering, es ez a sebesseg el kellene, hogy torzitsa a feny
  hullamhosszat egyik resznel kisebb, masik resznel nagyobb lenne a
  hullamgorbe. Hangnal igy van, de a fenynel nincs igy. Erdekes.

>Elfelejted, hogy a fenysebesseg eleresenek tilalma csak a nyugalmi tomeggel
>rendelkezo reszecskekre vonatkozik. A fotonnak nincs nyugalmi tomege, igy
>nyugodtan mehet fenysebesseggel, nem lesz tobb tonnas.

 Ki tiltotta meg? Nem is olyan regen akkor miert akartak egy
 aranymolekulat kozel fenysebessegre gyorsitani magneseseggel
 (Washingtonban, azt hiszem)? Miert epitettek tobb millio dollarert
 egy olyan komplexumot? (emlekszem a TV2, RTLKlub fohirkent azt
 kozolte: fekete lyuk elnyeli majd a Foldet). Miert kiserleteznek
 ilyennel, ha fizikai torveny ezt tiltja?

>ertekekre 0-t kapnank, ami azt jelentene, hogy nem lehetnek benne napok,
>bolygok, stb.

 Ha az emberek eloszlasat veszed arra a terre, akkor megkapod, hogy
 kozel 0 a nepsuruseg. Erted, hogy mit akartam mondani? Attol mert az
 atlag _majdnem_ 0, attol meg lehet bizonyos helyeken suru, bizonyos
 helyeken ritka (vagy nincs). Mivel kozel 0 az emberi nepsuruseg,
 ezert nem lennenek emberek? Belatod, hogy nem igaz az allitasod.

>Eleg erdekes elkepzeles, de ugy tudom, nem bizonyitott. A fekete lyukak mar
>nem roppannak ossze, a csillag roppan  ossze, ebbol lesz a fekete lyuk. Es

 Hogy is van az a dolog a kritikus tomeggel? Messirewoland biztosan
 tudja, hogy miert nem omlik ossze nehany csillag amely magasan
 folotte van a kritikus tomegnek, illetve a fekete lyukak miert nem
 roppannak ossze meg azon felul is.

>A nagytomegu csillagaszati objektumok kozeleben gravitacios hatasra elhajlo
>feny nem elkepzeles, hanem tudomanyos teny. Magat a gravitaciot szoktak

 Igen es ezert lehet olyan eset is, hogy 2 csillagot fedezhetsz fel,
 (ami mas iranyban latszodik), de tulajdonkeppen 1. pl.:
                  o    <--csillag

           (( (((( ))))  ))     <- nagy magneses ero (nagy tomeg)



                o   o       <- a csillagot igy latod, mintha ott lenne
                  .     <- te

>tergorbulettel szemleltetni. Az általad leirt illuziok magyarazata nem
>fenyelhajlas, hanem a fenytores, ill. delibab eseten a teljes visszaverodes.

 Tudom, csak azt mondom, hogy sok illuzio van a termeszetben. Einstein
 mondta: Nem csinalt semmit, csak eszrevette, hogy a bogar egy gombon
 ment. Leforditva: a bogar azt hiszi, hogy megy, kozben a hatat
 felragasztottak tudosok es a bogarat ratettek egy gombre. Es az o
 felfedezese olyan volt, mintha a bogar rajott volna erre a csalasra.

>Ugy tudom, a szuperfolyekony helium azert maszik fel az edeny falara, mert a
>sajat reszecskei kozotti kohezio kisebb, mint az edeny falaval az adhezio.

 Es ez eleg a helyzeti energia valtozasahoz?

>Vszeg szaloptikara gondolsz, azzal lehet tekercsalakban vezetni a fenyt, de
>tudtommal semmi kulonos nem tortenik.

 Arra gondoltam, ha a reztekercs kepes igy "osszeadni" az amugy is
 fellepo gyenge magneses tererot, akkor valahogy (nem biztos hogy
 favago modon), de meg lehessen csinalni azt, hogy a fenysebesseg
 altal gerjesztett akar jelentektelen tergorbulest "ossze lehessen
 adni" es ezaltal egy oriasi tergorbulet jojjon letre. Es viszonlag
 kis energiabefektetessel tudnank teret gorbiteni. Ha jol tudom, akkor
 2 vagy 3 Napnak az osszes energiajat kellene egyebkent koncentralni
 ahhoz, hogy tergorbulet letrejojjon (ezt kiszamoltak mar).

-- 
Üdv,
 Viktor

Kedves Piramis Vitazok !

Egy olvaso irja, amit nem tudok szo nelkul megallni!

>>Rudolf Gantenbrink mernokkent tanulmanyozta a Nagy Piramist, es neki mas
a velemenye. <<

* Na ez eleg erdekes, ugyanis Rudi Gantenbrink az tenyleg mernok, de
elektromernok, es robottechnologiaval foglalkozik. O alkotta meg az UPUAUT
nevu onjaro robotot. A vegsot is, es a mostanit is. Nem hiszem, hogy
kompetens lenne mernoki szakertesben!

> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")