IX. evf. 13. szam, 1997. marcius 27.


Szuret

-interju-
"Nem vagyok hive az emberaldozatoknak" (Burany Sandor, az MSZP
frakciovezeto-helyettese)

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
***Csinimagyar: Add vissza a babaruhat***
***Az elet kep (A siker nyomaban)***

POLITIKA

-magyar globusz-
***Olajgate-jelentes: Az utolso csepp***
A Legfobb Ugyeszseg titkositott jelentese: "Igazmondasi
kotelezettseg nem terheli"
Hungaristak: Itt a hatar

-vilagfalu-
Helsinki csucs: Balhe nincs, uzlet van
Oroszorszag: A Jedi visszatert

ELET + MOD

-embersport-
Etetes: Onetetes

-elet + mod-
Utazas '97: Kiut
***Maszek trafik: Unokai meg latni fogjak***

-guide-
Mintahal

KULTURA

-interju-
***Kialts, szolasszabadsag! (Milos Forman filmrendezo)***
***Szemrebbenes nelkul (Courtney Love szineszno, enekes)***

-kritika-
***Film: Uzen a porno (Milos Forman: Larry Flynt, a provokator)***
A hal neve: Volume (avagy a kompilacio muveszete)
Fenykepezes: Tukortoredek (Sajtofoto '96)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Toth Gabor Attila: Szabadlab
Para-Kovacs Imre: En-terior
Mosonyi Aliz: Boltosmesek
Jaksity Gyorgy: Tozsde

-publicisztika-
***Bullain Nilda-Seres Laszlo: A lanyok a gettoban dolgoznak***

-a szerk.-
***Legeleszo, kicsiny birkak***
Szocrealszfera

-olvasoi levelek-

A magyar parlamentben vegre amugy istenesen kizsidozhattak magukat az
arra illetekesek. Az ugy G. Nagyne Maczo Agnes kepviselo asszonnyal
kezdodott, tehat mar eleve sok notat, mokat, kacagast latszott
garantalni; a kepviselo asszony, mellesleg a parlament alelnoke, es ha
a nagy kavarodasban el nem tevesztettuk, epp a Fuggetlen Kisgazda-,
Foldmuves es Polgari Part szineiben visel kepet, megragado alakja a
magyar kozeletnek. Nem az, hogy kulonosebben nagy lumen, azzal itt
ugyse birna mit kezdeni, de legalabb komolyan veszi, es az olyan jol
veszi ki magat.

G. Nagyne Maczo Agnes kepviselo asszony elkovette azt a hibat - de
lehet, hogy ez egyaltalan nem is hiba, sot -, hogy egy nemzeti unnep
alkalmabol Rakosi Matyas egykori, ma mar inkabb csak valami diffuz
anyazas erejeig felidezheto politikus kapcsan kisebb zsidozasba
bonyolodott. Kisebbe, nem olyasfajtaba, hogy Rakosit marokszedo lanyok,
szovonok vagy mas ipari es agrarmazsorettek verenek maceszba
csapolasaval vadolta volna, a New York-Tel-Aviv tengelyen sem velte
pendulni, csak ugy epphogy. Ahogy szoktak manapsag, igy kampany
kozeledte fele. Hogy mit akart az a zsi... vagy valami hasonlo hangulatu
dolog.

Ez bizony hiba volt.

Nem azert, mert jobb helyeken az ilyesmiert visszakuldik az embert
legelni; inkabb azert, mert ezzel valamifele eletet lehelt a parlament
egy maskulonben rendes munkanapjaba. Aki nem hiszi, jarjon utana:
kozvetitettek, a felvetel is megvan tan valahol a teveszekhaz
valamelyik sufnijaban. Vallalkozobb szellemu elnokseg akar egy
jopofa klipet is osszeganyolhatna belole, aztan irany a vilaghir.
Ahogy feloran keresztul ragjak egymas fulet, hogy ugy
zsidozott-e, ahogy azert meg lehet, vagy tullotte-e inkabb magat,
mint szegeny Christiane F. a Bahnhof Zoobol, ezt vegre ertettek. A
tobbirol fogalmuk nincs. Hogy most a szakertoi bazisukat toborozzak
valahonnet a Nepliget es az elfekvo hatarvidekerol, vagy ok maguk
tenyleg olyanok, mint amilyennek tettetik magukat, es amilyennek az
eredmenyeik mutatjak oket, ki tudja.

Egyebkent mindegy is. Van ez meg az, de az allamvagyon privatizalasa, a
jovedelmek adoztatasa, a rendorseg hol vegzodesenek kerdeseiben,
egyaltalan, az elemi fontossagu ugyekben nem vagyunk sehol. Vaci
kofak jajszava rezonal bele a GDP szeizmografjaba, bankok es
vallalatok tunnek el szorostul-borostul, szanakozo mosolyu
tetteseiket a parlament orra elott ragadja szarnyaira a kozszolgalati
media, de keptelenek reagalni ra, nemhogy kiotolni az
allamapparatust es megszervezni az ugymenetet. Pedig biztosan akarnak
szegenyek, de hat tobbsegukben kozepkaderek, inkabb elkvaterkaznak
sikamlos tortenelmi eszmefuttatasok menten, a dolgokkal meg majd csak
lesz valahogy valami. Ennyire futotta nekik, na.

Milos Forman: Larry Flynt, a provokator

Megnyugtato ujra megbizonyosodni arrol, hogy az az ember, aki nagyon jo
filmeket is tud csinalni, az a jo oldalon all, erkolcsileg
kikezdhetetlen, felvilagosult, tiszta, nyitott es regimodi
gondolkodasu ember. Ez ujra meggyozhet arrol a hiu abrandrol, hogy
a muveszetben es erkolcsben valo tehetseg feltetelezik egymast, es
a gonoszokbol legfeljebb csak fuzfapoetak meg giccsfestok valhatnak. A
kulonfele zsoldokba allt nagy tehetsegek mind csak kivetelek,
remelhetjuk, es Milos Forman, a feher hollo, vegre a szabalyt
erositi.

A Larry Flynt ugyanis a kozossegben elo ember alapkerdeseirol szol,
es alapvalaszt ad. Fohose pornograf lapkiado es mocskos diszno,
akit, mikozben o fokozatosan felviragoztatja ketes uzletagat,
alszent erenycsoszok tamadnak es probalnak allandoan betiltani, o
pedig kiall a jogaiert, nem hagyja magat - mig vegul igazsagot
szolgaltatnak neki.

Forman eleg oreg ahhoz, hogy tobbfele totalitarius cenzurat
ismerhessen. Joga van egy tanmesere a leallithatatlan es befoghatatlan
nagy szajrol meg egy fura ember ontorvenyerol. Nem arrol, hogy van-e
eselye a kisembernek a nagyok ellen, hanem arrol a kisemberrol, aki
elhiszi, hogy van. Az ilyesmi egyforman ritka kincs az osszes modern
foldreszen, vagyis a rendezo osszes hazajaban. Odaat, Amerikaban
talan arra kell emlekeztetni sokakat, hogy ne vegyek magatol
ertetodonek azt, ami egyaltalan nem szuksegszeru, itt mifelenk meg
a biztatasra van szukseg: nem a kuzdelem fontossagat, hanem a
gyozelem lehetoseget, az allamilag, birosagi iteletben
szallitott happy endet jo (erdekes) megtanulnunk.

Az eredeti, valodi Larry Flyntet, a gyanus alakot, akinek elete a
tortenet modelljeul szolgalt, talan e lecke alapjan latta Vaclav
Havel is vendegul. Allitolag orakon at beszelgettek. Talan diszno
vicceket meseltek egymasnak - a ket, tobbe-kevesbe gyoztes
szabadsagharcos csata utan. Milyen erdekes: az egyik eppen bortonben
ult akkoriban, amikor a masik a jogaiert harcolt, hogy ne tilthassak el
a csupasz fenekek kozzeteteletol. Hat errol van itt szo - egy
formas fenek nincs is olyan messze a politikatol.

Az elozoekbol nem szuksegkepp kovetkezik, megis igy van: ez a film
akkor nem jo, amikor erkolcsrol, uzenetrol, harcrol szol. De
szerencsere mas is van benne. Embereket latunk, sot sorsokat, a
legtobbet pedig egy pasast, akit egyik turelmetlen, onjelolt cenzora -
lesbol, puskaval - orokre megnyomoritott. A hos toloszekben ul, es
jobb hijan maniakusan harcol az igazaert, mikozben elszall felette
az ido: eltelik vagy harminc ev, es ezt o sok jogi es meggazdagodasi
csataja kozepette csak akkor veszi eszre, amikor meghal a no, aki a
legtovabb birta mellette. Az a pillanat, amikor megis rajon: drama.
Film a nagykonyvbol. Suru, sokatmondo, es csak az veszi eszre, aki
akarja.

Ez igy egyutt, a koz- es a maganszal pedig a hatvanas evek (Forman
evtizede) nagyszajusaganak emlekmuve, a hite es a lazadase, meg
ami kozte van. Es mementoja annak is, ami utana kovetkezik: mert mindez
elmult, slussz-passz, mas idok jottek, masfajta raj. Ez az alak meg,
aki a film szerint nem tudott kilepni belole, mar egyaltalan nem tud
lepni. De azert - es ez is a rendezo javara irando - sajnalnunk sem
kell. Nem nagy generacios multidezesre megy ki a jatek. Minden ut a
kilencvenes evekhez vezet: a nezo nem szabadulhat a gyanutol (es ez,
gondolom, az alkotok szandeka is), hogy a hos egesz szabadsagharcat
csupan azert vivta, hogy egy kis nyilvanossaghoz jusson altala:
novelje malac magazinja peldanyszamat es vele a bevetelt. Ez a pasas
nem Berger, sem McMurphy (pedig tunhetne e ketto keverekenek), az egesz
lazadas es jogvedelem csak ravasz reklamfogas talan.

Mindegy. Ha ertem is harcol.

Deutsch Andor

The People vs. Larry Flynt, 1996, 134 perc; rendezte: Milos Forman; irta:
Scott Alexander es Larry Karaszewski; operator: Philippe Rousselot; zene:
Thomas Newman; szereplok: Woody Harrelson, Courtney Love, Edward Norton;
forgalmazza az InterCom

* Milos Forman filmjei *

1955: Bizza csak ram! (Nechte to na mne), r. Martin Fric - a
forgatokonyv tarsszerzoje

1956: Automobil nagypapa (Dedecek automobil), r. Alfred Radok -
rendezoasszisztens + szinesz

1957: Kutyakolykok (Stenat), r. Ivo Novak - tars-forgatokonyviro
es rendezoasszisztens

1963: Meghallgatas (Konkurs) - rendezo + tars-forgatokonyviro

	Fekete Peter (Cerny Petr) - rendezo + tars-forgatokonyviro

1965: Egy szoszi szerelme (Lasky jedne plavovlasky) - rendezo +
tars-forgatokonyiro

	Jol fizetett seta (Dobre placena prochazka) - tevefilmrendezo +
tars-forgatokonyviro

1967: Tuz van, babam! (Hori, ma panenko!) - rendezo +
tars-forgatokonyviro

1971: Elszakadas (Taking off) - rendezo + tars-forgatokonyviro

1972: Visions of Eight - Decathlon - rendezo (dokumentum)

1975: Szall a kakukk feszkere (One Flew Over the Cuckoos Nest) -
Oscar-dij

1979: Hair

1981: Ragtime

1984: Amadeus - Oscar-dij

1986: Heartburn, rendezo Mike Nichols, tevefilm - szinesz

1989: Valmont

	New Year's Day, rendezo Henry Jaglom - szinesz

1997: The People vs. Larry Flynt

Nincs konnyu helyzetben az, aki nemcsak egy doboz cigarettat, hanem az
elfustolnivalo melle mondjuk felhuzhato muanyag griffmadarat is
surgosen be akar szerezni. Husz evvel ezelott egy ilyen tranzakcio nem
okozott volna kulonosebb problemat, most azonban mar nehezsegekbe
utkozik. Eppenseggel megoldhato, bar valoszinuleg mar nem sokaig.

A maszek trafikok amolyan mezeskalacs hazikokkent uzemeltek a
hatvanas, hetvenes evekben azzal a jelentos kulonbseggel, hogy az arra
jaro, zsebpenzzel ellatott kiskoruakat nem a vasorru baba, hanem egy
valoban kedves oreg neni fogadta. Noha a badoglemezre festett ceger -
vilagosbarna vagy zold alapon drapp dohanylevel, alatta sotetbarna
betukkel "trafik" felirat - egyertelmuen az uzlet fo profiljara utalt,
minden gyerek tudta, hogy ezekben a boltocskakban olyan nyugati edesipari
termekeket is beszerezhet, mint a Donald rago vagy a Milka csoki,
szerenyebb jovedelmueknek pedig vigaszkent ott voltak a hazai
maganszektor joval olcsobb cukrozott "valaszai", a tejdropsz, a
melegfagylalt es a kakasos nyaloka. Ezt a monopolhelyzetet erositette,
hogy a cellovoldek mellett kizarolag a maszek trafikokban volt
fellelheto a hazai froccsonto kisiparosok jatek fedoneven
elkovetett izlesterrorja a kezigranatot dobo katonatol a lovan
agaskodo szetszedheto indianon at a majdnem teljes NB I-et
reprezentalo gombfocivalasztekig vagy a mentolos szipkakig. De a
korultekinto trafikos nenik az idosebbekre is gondoltak, amikor olyan
arucikkeket szereztek be, mint a kacsintos penztarca, a vetkozo nos
toll, a zsilettpenges nyaklanc vagy a Korda Gyorgy kepevel diszitett
zsebtukor. A megszamlalhatatlan apro bolt a beton-hullampala
osszeallitasu bodetol a berhazi szuterenig a legvaltozatosabb
formakban bukkanhatott fel barhol a fovarosban, es csupan a
gyerekeiket legelteto szulok kerultek el nagy ivben. Aztan egyszer
csak nem volt mit elkerulni: a szolgaltatoipar ilyesfajta
megnyilvanulasai mult idobe kerultek, a kis uzletek
ajandekboltokka, ejjel-nappal kozertekke, fenymasoldakka
valtoztak, szabadidoruhas, magukat ugyvezeto igazgatonak nevezo
kenyszervallalkozok alltak a pult moge. A maszek trafik szokapcsolat
ertelmet vesztette, azt a nehanyat, ami pedig meg mindig tartja magat,
akar muemleknek is nyilvanithatnak.

A Thokoly uton talalhato boltocska peldaul siman beleferne egy
ilyen intezkedesbe. Igaz, hogy cegere mar egy dohanygyar konkret
termekere hivja fel a figyelmet a klasszikus, leveles megoldas helyett,
de a kirakataban lathato divatjamult jatekok, bizsuk es
cigarettasdobozok mar emlekeket ebresztenek, ami az ajton belepve, a
vitrinek es uvegpultok, valamint Babi neni lattan szinte idoutazassa
fokozodik, a trafik tortenetenek megismerese utan pedig klasszikusnak
is tekintheto.

A harminc-egynehany negyzetmeteres boltocskat Babi neni
szazszazalekos rokkantnak nyilvanitott ferjetol orokolte, aki
valamikor meg idoszamitasunk elott kapta mint megelhetesi
lehetoseget. Termeszetesen ennek az uzletnek is a hetvenes evek
jelentettek az aranykort, akkor meg lottot es villamosjegyet is lehetett
kapni, torzsvevok voltak, de igazan jelentos vasarloretegnek itt is
a gyerekek, illetve a "hozzal nekem valamit!" felhivasnak engedelmeskedo
szulok szamitottak.

"Valosagos gyerekparadicsom volt ez! A mostaniak viszont mar nem tudnak
orulni az ilyen aprosagoknak. Utoljara azok a szetszedheto katonak
jelentettek forgalmat, amit meg a Schenk gyartott Matyasfoldon, de
annak is mar vagy tizenot eve", emlekezett vissza Babi neni. Jatekot
utoljara a kilencvenes evek elejen vasarolt, azoknak a nagy resze is
megvan meg, a kirakatban meg az uzletben porosodnak a bizsukkal,
hajcsatokkal, kulcstartokkal egyutt. A bolttol azonban nemcsak a
gyerekek, a torzsvasarlok is elpartoltak, amiota a szomszedban levo
cigaretta-nagykereskedes maganszemelyeket is kiszolgal. Babi neni
persze megerti oket, "tudja, az a par forint, amivel olcsobban adjak,
sajnos szamit az embereknek".

Ma mar alig-alig van vevo, a bevetel pedig eppen hogy a rezsire eleg.
Babi neni is csak azert nem hagyja abba, hogy unokainak legyen "valami
kiindulas". Az o szinre lepesukig mukodik meg az idogep, egy
darabka az elsullyedt Budapestbol.

 - legat -

Courtney Love szineszno, enekes

Sokkol, provokal, serteget. Van, aki szorakoztatonak es erdekesnek
tartja, masok szerint vulgaris, hiszterikus es haszonleso. Egy biztos:
nem lehet figyelmen kivul hagyni. A koncertpodiumrol oly szavakat kuld
a szenvedelyesen rajongo tomegnek, amiket egy szeriozus lapban nem illik
leirni meg idezojelben sem. Nagyon gyakran jelenik meg a mikrofon elott
felul semmiben. Az ejszakai uvoltozes utan az utcan tokreszeg es
be van love. A bulvarsajtonak a legaprobb reszletekig lefesti
szuzessegenek elveszteset. A buddhizmusrol beszel es arrol
almodik, hogy egyszer fellep a Hamletben. Rockenekesno, gitaros, Kurt
Cobain ozvegye, volt sztriptiztancosno, egy haromeves kislany
edesanyja es friss tulajdonosa a New York-i kritikusok dijanak, amit a
Larry Flynt, a provokator cimu filmben nyujtott szineszi
alakitasaert kapott (legjobb noi mellekszereplo).

Magyar Narancs: Milyen hatasa van annak, hogy mindig kimondod, amit
gondolsz?

Courtney Love: Az, hogy felebredsz, es tudod, hogy oszinte voltal.
Errol beszelt a filmben Woody is. Larry sokszor ijeszto torteneteket
mesel magarol, de legalabb oszinte, es ez eleg fontos az ember
eleteben.

MN: Milyen volt megkapni most ezt a nagy szerepet, amekkorat sose
jatszottal azelott, raadasul abban a tudatban, hogy vannak, akik
ketelkednek benned, sot aggodnak miattad? Hogy kezelted ezt a dolgot?

CL: Nem akarok unalmas lenni, de azt hiszem, az a legjobb megoldas, ha
mindig megteszed, ami toled telik, es az en egesz eletem ezt
bizonyitja: senki nem mondhatja meg neked, hogy ezt vagy azt a dolgot meg
tudod-e csinalni. Rengeteg embert lattam olyasmibe belevagni, amibol
vegul nem lett semmi. Igy aztan szemem sem rebben, ha valami nem jon
ossze. Milos, Woody es Edward (Norton, aki Flynt ugyvedjet jatssza)
mellett lenni nagy elmenyt jelentett, kivalt Milos mellett, aki nem ismer
felelmet. Sokat tanultam tole. Ot tenyleg nem erdekli, ha nem jon be
valami. Szerettem ezt a legkort, mert veluk en is elfelejtettem felni.

MN: Most, hogy megcsinaltad a filmet, jon a kovetkezo?

CL: Nem tudom. Csak ha megkeres valaki, es azt ajanlja, hogy valami
hasonlot hoz ki belolem. Azt hiszem, Milos tenyleg a legtobbet hozza ki
az emberekbol a filmjeiben. Pontosan azt, amire a filmnek szuksege van.

MN: Mi a kulonbseg a szineszi munka es a koncert, az enekles
kozott?

CL: Eg es fold. Az egyikben a sajat szovegedet mondod, amit a magad
elmenyeibol irtal, a masikban pedig a valaki mas altal megirt
dialogust. A szineszi jatek joval - Milos mindig ezt a szot
hasznalta nekem - kifinomultabb. Viccelt szerintem. De elteres az is,
hogy amikor zenelsz, nincs ra szukseg, hogy valaki dirigaljon. Es az
egyfajta szexis, borzongato, furcsa elmeny volt, hogy ott van ez a
ficko, es megmondja, hogy mit csinalj, vegig o iranyit, es annyira
biznod kell benne, hogy elhidd neki, hogy tenyleg a legjobbat fogja
kihozni beloled. Olyanok vagyunk egyutt, mint egy kisebb alkalmi banda.
Most eppen veluk muzsikalok, ez is egy csapat, de mas. Az egyik is
szemelyes, a masik is, de a szineszi munka osszetettebb.

MN: Mi a velemenyed a film mondandojarol?

CL: A cenzuraval kapcsolatban el szeretnem mondani, hogy mindenkinek joga
van arra - igy szoktam fogalmazni -, hogy megmondja az igazat. Meg arra is
joga van, hogy hazudjon rolam. Joga van elmondani a kritikus velemenyet.
Joga van remes jobboldali szelsosegesnek lenni, vagy amit csak akar, es
nekem tiszteletben kell tartanom ezt a jogat - nekem ezt jelenti a
hazafisag. Az emberek kamerat tolnak a kepembe, lefenykepezik a
gyerekemet. Elfogadom - bar legszivesebben allon vagnam, de elfogadom,
hogy erre joguk van. Amikor Milos elvitt minket Pragaba, ahol elt,
lattam, milyen szoros porazon tartottak azokat az embereket, a szo
szoros ertelmeben, akik a kommunista rezsim alatt nottek fel, mindegy,
hogy rajzoltak, vagy mas modon probaltak kifejezni magukat, arrol mar
ne is beszeljunk, ha gitarozo lany volt az illeto. En dilihazban
vegeznem. Es akkor az emberek, kulonosen az en nemzedekem, hallani
sem akarnak az elso alkotmanykiegeszitesrol: ez olyan hippis dolog,
lejart lemez. Pedig nem az. De mennyire hogy nem. Nem akarok predikalni,
de ez tenyleg jelent valamit, es tenyleg fontos. Ahhoz nem ertek, hogy
hol kell meghuzni a hatart a szabad kozles es a gyermekpornografia
kozott. Erre nem tudok valaszolni. De azt tudom, hogy most mit gondoljak
a cenzurarol.

MN: Bizonyara sokan lesznek olyanok, akik azt mondjak, hogy egyszeruen
csak magadat adtad a filmben.

CL: Szerintem ez torvenyszeru. Miert, szerinted csak jatszottam?

MN: Hat persze.

CL: Na, tessek! Ez jo. Tudom, mit fognak mondani. Nem erdekel.

MN: Mi ragadott meg Althea szerepeben?

CL: Ez nem egy vad film. Ha megnezed a rendezot, megnezed a temat,
akkor szamithatsz ra, hogy nagyon keseru, nagyon duhos mozit fogsz
latni, de nem vadat. Amikor megismertem Althea karakteret, semmi vadsagot
nem fedeztem fel benne. Nagy kihivas volt ez a szerep: hogyan maradhat meg
valaki bajosnak egy ilyen durva helyzetben, es hogyan erhetem el, hogy
duh es harag nelkul szemelyesitsem meg Altheat. Nagy erzelmeket
mozgosito, katartikus elmeny volt ez, mert nagyon jol kijottunk
egymassal. Azt hiszem, ez tobb volt, mint a szokasos munkakapcsolat, en
valodi erzelmeket eltem at, es szerintem a tobbiek is. Ez volt az
igazi kihivas.

MN: Nagyon eros a film vege, amikor a Larryt jatszo Woody Harrelson a
felesegere emlekezik. Nem jelentett neked problemat, hogy ott az igazi
Larry is, es te is ott vagy, mellette, es tudod, mit erez Althea irant,
milyen erzelmi kotodesei vannak?

CL: Errol igazabol nem beszeltunk sokat, mert ez olyasmi kozottunk,
amit nem lehet szavakba foglalni. Egyszeruen csak mondott par olyan dolgot
a filmbeli teljesitmenyemrol, amelyek nagyon boldogga tettek. Nem volt
ez olyan komoly dolog. Torteneteket mesel, es en tudom, hogy mit erez:
meg mindig szivbol szereti ot, azt hiszem. Es ez gyonyoru,
megerinti az embert. Es tenyleg varatlan tole. De tenyleg. Hogy ilyen
romantikus erzelmei vannak.

ATS

Marton Gyula nem egy Quentin Tarantino, ahogy Timar Peter sem egy Oliver
Stone, kettejuk viszonya azonban az amerikai filmeseket juttatja
eszunkbe: Stone filmje, a Szuletett gyilkosok Tarantino otletebol
fogant, de Tarantino annyira utalta azt, ami szellemi gyermekebol Stone
kezeben lett, hogy minden kozosseget megtagadott vele. A Csinibabaval
is hasonlo a helyzet: mikozben februar ota 14 kopiaval jarja a
fovaros es az orszag mozijait, mar tobb mint 250 ezren lattak,
zenejet pedig 25 ezren megvettek, a film alapjaul szolgalo novella es
elso forgatokonyv szerzoje, Marton Gyula hamarosan talan perben lesz,
de mar reg haragban van a vegleges forgatokonyv-valtozatot iro es a
filmet rendezo Timar Peterrel. Szerettuk volna egy asztalhoz ultetni
oket, de Timar Peternek ehhez nem volt kedve, ezert kulon-kulon
beszelgettunk veluk, es - miutan magarol a filmrol mar tobbszor
irtunk (MaNcs, 1997. februar 13. es 27.) - Marton irasait Timar
mozijaval osszevetve megneztuk, mi lett es mi lehetett volna beloluk,
ha.

"Ez a film illegalisan van a mozikban"

Marton Gyula forgatokonyviro

Magyar Narancs: Amikor megbeszeltuk az interjut, miert voltal annyira
biztos abban, hogy Timar Peter nem lesz hajlando egy kozos
beszelgetesre?

Marton Gyula: Mert hazudik, en pedig szemebe mondanam az igazsagot. A
Napkelteben sem allt ki velem, el is maradt a beszelgetes. Amit
peldaul a Pesti Musorban nyilatkozott - "a szamok egy resze
felsorolasszeruen szerepelt a konyvben, de nem voltak beleagyazva a
tortenetbe" -, abbol egy szo nem igaz.

MN: Per lesz?

MGY: Meg nem tudom, attol fugg, mit valaszolnak az ugyvedi
felszolitasra, amit kuldtunk nekik. Ha per lesz, akkor az Objektiv
Filmstudiot, Timar Petert es az o ceget, az Argus Filmet is perelni
fogjuk, amely a filmzenet kiadta. Egyebkent volt mar egy per, 1993-ban
engem perelt a szegedi szinhaz, amelynek felkeresere 1992 nyaran
irtam egy kazettanyi, korabeli tancdalra epulo musicalt
Csin-Csiniba-Csinibaba cimen. Nagyjabol ugyanaz a tortenet,
ugyanazokkal a szereplokkel, mint a film. Szasz Janos rendezte volna, de
osszel penzt kapott a Woyzeckre, es attol kezdve csak azzal
foglalkozott, a januarra tervezett bemutato elmaradt, az igazgato pedig
visszakovetelt tolem brutto 60 ezer forint eloleget. Azt a pert
megnyertem. 1995-ben az Objektiv Studio meghivasos
filmnovella-palyazatara beadtam a darab novellavaltozatat, Bambi
szalmaszallal cimen, hatha ez jo omen lesz, de rossznak bizonyult.
Utana a studio forgatokonyvet rendelt a novellabol. Egyedul irtam
meg a forgatokonyvet, szervesen beleirva a kulon kazettan mellekelt
tancdalokat. En eloszor Eszenyi Enikot szerettem volna rendezonek, de
ot Rozsa Janos (az Objektiv Filmstudio vezetoje - a szerk.) nem
akarta. Ezutan kozosen valasztottuk Timar Petert: van humora,
csinalt mar zenes filmet, valoszinuleg jol meg tudja rendezni ezt is.
Het eve nem forgatott, boldogan kapott az alkalmon. Eddig Hollywood: egy
producer megvesz egy forgatokonyvet, mert tudja, siker lehet belole,
megtalaljuk a megfelelo rendezot, akinek tetszik is. Ezutan Timar
hona ala csapta a forgatokonyvet, elvitte, es atirta: csapnivalo
lett. Tavaly kora tavasszal az o verziojanak nehany elemet -
ket-harom dal klipesitett valtozatat - figyelembe veve megirtam azt a
forgatokonyv-verziot, amelyet aztan sem a jatekfilmes, sem a
tortenelmi filmes kuratorium nem tamogatott. A nyar azzal telt el, hogy
a studio vezetoje, Rozsa Janos megprobalt szponzoroktol penzt
szerezni, nem sikerult. Augusztus 27-en felhivott a dramaturg, hogy
talan megis lesz valami a filmbol: kiderult, van egy teljesen atirt
forgatokonyv, komplett a szereposztas, mar negy hete keszulnek a
forgatasra. Elolvastam a konyvet, rosszabb volt, mint amire szamitottam:
ostoba villamtrefa-sorozatokkal es pongyola, 90-es evekbeli
parbeszedekkel lett teletuzdelve, a dalok nem abban a kontextusban
szolaltak meg, mint nalam, a tortenetnek nem volt vege, hianyzott
belole a happy end, dramaturgiailag egy kaosz volt az egesz - ilyen is
lett. Ketsegbeesve, hogy kiviszik alolam a tortenetet, amin eveken at
dolgoztam, egy jogasszal levelet irtunk: kijelentettem, nem jarulok
hozza, hogy ebbol filmet forgassanak. Szeptember 5-en megkaptak. Fontos
a datum, mert Timar a nyilatkozataiban azt sugallta, hogy a film sikere
miatt allok elo anyagi kovetelesekkel. Akkor aztan lezajlott egy nagyon
feszult beszelgetes, probaltam megerteni, mit akar, es felhivni a
figyelmet, hogy ez igy rossz lesz. Hiaba figyelmeztettem szoban es
irasban, nem lehetett vele kooperalni, forgatni kezdett. A nagy sietseg
oka egyreszt az volt, hogy ez nyari film, raadasul a hangfelvetelt
elore el kellett kesziteni, legyen mire tatogni a szineszeknek - ezt a
gyorsan osszecsapott demot adtak ki meg karacsony elott CD-n -,
masreszt hogy Timar es a studio kolcsonosen kiszolgaltatotta
valt: a munkahoz Timar cege kolcsonzott penzt a studionak, amely
e nelkul meg fizetest sem tudott volna adni sajat embereinek, cserebe
viszont teljesen szabad kezet kapott. Hatalmas uzlet ez neki - ha 3-400
ezren megnezik, akkor az 50 millionyi koltseghez kepest 100 millio
forintot otthagynak a nezok a penztarban azert, amit en kitalaltam -,
sok milliot keres rajta, de szerintem elete legnagyobb lehetosege
mellett ment el azzal, hogy nem azt a 60-as evekbeli kultuszfilmet
csinalta meg, ami pedig benne volt, nem azt a zenes, tancos
visszarevedest a 60-as evekbe, nem azt a romantikus tortenetet, amit
megirtam, tokeletes 60-as evekbeli designnal, beszedstilussal, hanem
egy mai, kelet-europai szatirat. Nincs atmoszferaja, ket jelenet
kivetelevel le sincs zorejezve. Sajnalom a szineszeket is, akik nem
alakithattak igazi szerepeket, es aldozatul estek a trukknek, amit
Timar itt akart kiprobalni, hogy felsebesseggel tatogtak sajat
szovegeikre, emiatt aztan nem tudtak a jatekra koncentralni. Raadasul
a fiatalok, akik jatszanak benne, teljesen jellegtelenek - ragyogo
sztarokat kellett volna teremteni. Ebbol a filmbol senki nem fogja
megtudni, hogy en milyen jot irtam. Ez a film illegalisan van a
mozikban, engedelyem, hozzajarulasom nelkul hasznaltak fol a
forgatokonyvemet.

MN: A vege focimben az all, hogy Marton Gyula novellajabol a
forgatokonyvet irta Marton Gyula es Timar Peter. Ez megfelel igy a
valosagnak?

MGY: Nem, hianyzik belole egy szo: helyesen ugy volna, hogy Marton
Gyula novellajabol a forgatokonyvet irta Marton Gyula es jogtalanul
Timar Peter. Kulonben meg arcatlansag, hogy hatalmas betukkel
kiirja az elejere, Timar Peter filmje, az irot pedig a statisztak
utan a vege focimben tunteti fol. Arra, amit nem o talalt ki, nem
irhatna ki, hogy az o filmje - egyebkent ugyis mindig a rendezoe a
film, semmi szukseg nem volna ilyen eljarasra.

MN: Miert ne volna joga a rendezonek atirni a forgatokonyvet?

MGY: Ha nem sajat alapanyagbol dolgozik, hanem felkerest kap, hogy
rendezzen meg valamit, elemi erdeke lenne egyuttmukodni azzal, aki azt
kitalalta. A szerzodes, amelyet kotottunk, nem tette lehetove, hogy
a rendezo atirja a konyvet: csak a forgatokonyviro irhatta at a
rendezovel valo konzultacio es a rendezo javaslatai alapjan. Timar
Peter a hatam mogott a maga kepere formalta at az egeszet.
Radikalis valtoztatasokat hajtott vegre rajta. Nyilvan arra hivatkozik,
hogy az Objektiv Studio megvette a konyvet, es azt csinal vele, amit
akar. Szo nincs errol. Azert vagyok folhaborodva, mert a szerzoi
jogaim meg lettek sertve. Ezt a tortenetet, ezeket a tancdalokat en
adtam a kezebe, o ennek a megrendezeset vallalta el. Ha ez nem tetszett
neki, adta volna vissza. Nem adta. Elvallalta a szerzodes felteteleit,
hogy konzultanskent reszt vesz a forgatokonyvirasban - egyszer nem
konzultaltunk, legfeljebb felszinesen csevegtunk a 60-as evekbeli
emlekeinkrol. A studiovezeto kotelessege lett volna betartatni a
szerzodest a produkcio leheto legjobb kifutasa erdekeben, es ahogy
az elso rendezot levaltottuk, mert inkooperativ volt, ugyanezert le
kellett volna valtani a masodikat is, es keresni egy harmadikat. Vajna is
ezt csinalta az Evitaval, mire eljutott Alan Parkerig, aki semmivel sem
lett kisebb attol, hogy szakemberkent kivitelezett egy kesz anyagot.

MN: A szerzodes szerint jaro honorariumodat megkaptad?

MGY: Nagy nehezen. Az elso forgatasi napon jart volna meg egy szolid
osszeg. Megzsaroltak, hogy csak akkor adjak oda, ha alairok egy
nyilatkozatot, miszerint elfogadom a Timar valtoztatasait. Nem irtam
ala, de vegul, ket honap kesessel, kifizettek.

MN: Mekkora osszeget szeretnel kapni?

MGY: Amennyit, ha per lesz, a birosag megitel. Nem szamithatok sokra,
ez nem Hollywood, sajnos. Tudom, Timar Peter otmilliot emleget, amit
egy ugyved egy cukraszdaban a hasara utve egyszer bemondott, de en
nem konkret osszeget kovetelek, hanem a kazetta es CD dalainak
osszevalogatasaert nekem jaro penzt, a jogsertes
megallapitasat, karteritest a muvem jogtalan atirasaert, es
mert olyan alkotas kerult a mozikba, amibol rossz forgatokonyviroi
munkara lehet kovetkeztetni. Ha per lesz, az nemcsak az en penzemrol
es jo hirnevemrol szol majd, hanem arrol is, hogy Magyarorszagon
semmibe veszik a szerzoi jogokat, sot arrol, hogy korrektte valjon az a
pici szakma, amit magyar filmgyartasnak neveznek. Mar csak abban
remenykedem, hogy talan egy szinhaz eszbe kap, bemutatja, es vegre
megszulethet az igazi Csinibaba.

"A forgatokonyv egy teszta"

Timar Peter rendezo

Magyar Narancs: Miert nem akartal egy asztalhoz ulni Marton Gyulaval?

Timar Peter: Mert szamtalanszor megprobaltam ezt a dolgot jo
szajizzel megoldani, de egy alkalommal kiborult a bili, es attol kezdve
en nem tudok ezzel az emberrel egy szobaban lenni. Ez az egesz egy
remalom, amibol, azt hittem, egyszer majd folebredunk, es Marton
Gyulaval egyutt egy sorozoben rohogunk azon, hogy mennyire
atvertuk a nepet ezzel a balheval, milyen jo reklamfogas volt, es
utana jol bebaszunk. De abszolut nem igy nez ki. Baromi nehezen
csinaltuk meg a filmet, nem volt penz, a cegem bankbetetjebol vettunk
ki penzt, hogy fizetni tudjuk a statisztakat. En eroltettem, hogy
kezdjunk forgatni szeptemberben, amikor meg csak otmillio forint volt
meg. Ehhez kepest Marton Gyula akkor mar felvette az egymillio
forintjat mint iro. Hat hogy van ez?

MN: Nyilvan szerzodes alapjan vette fel.

TP: Persze, de mindenkinek szerzodes szerint jart volna az elso
forgatasi napon valamennyi, nekem mondjuk 600 ezer, de senki nem kerte,
mert mindenki megertette, hogy szarban vagyunk. Ha folvesszuk a penzt,
nincs mibol forgatni. A szineszektol az operatoron at a berendezoig
mindenki ingyen csinalta vegig, csak o szippantotta ki a magaet. Ez
nagyon rosszulesett, jelezte, hogy alapvetoen maskepp all hozza a
filmkesziteshez, mint en. Nota bene, en az osszes filmemet ilyen
preshelyzetbe kenyszeritve forgattam. Soha senkinek a
forgatokonyvebol nem dolgoztam meg, mindig csak a magamebol, es ezek
utan soha nem is fogok senkinek a konyvebol filmet csinalni. Nekem
vadonatuj helyzet volt, hogy felajanlottak egy temat. Hat eve nem
forgattam, megcsinaltam volna a telefonkonyvet is, ha azt teszik elem -
raadasul jo volt a novella. Aztan kaptam egy forgatokonyvet Marton
Gyulatol - ugy tudom, ez volt az elso komplett forgatokonyv, amit
egymaga jegyzett -, ami korulbelul 300 millioba kerult volna, tele
olyan szurrealis latomasokkal, amiket nem lehet megcsinalni
Magyarorszagon. Talalkoznak Lajka kutyaval az urben, ilyesmik. Ezeket a
reszeket at is ugrottam: tudom, mi mennyibe kerul, mit lehet
megcsinalni, es mit nem. Mondtam a Gyulanak, irok egy valtozatot,
kihagyom ezeket a dolgokat. Amikor elolvasta, teljesen el volt kepedve, ez
az o konyve, hogy merem en igy atdolgozni. Mondtuk neki a Rozsaval,
hogy akkor a sajatjabol es az enyembol csinaljon o egy szamara
elkepzelheto valtozatot. Erre visszahozta nagyjabol a legelsot.
Augusztus vegen jartunk, kezdtunk kifutni az idobol. Akkor megmondtam
a Rozsanak: ezt a filmet csak ugy vallalom, ha olyan lehet, amilyet en
belul latok.

MN: De szerzodes irta elo, hogy a rendezonek egyutt kell mukodnie a
forgatokonyviroval, csak egyutt valtoztathatnak a konyvon.

TP: Ez rossz szerzodes volt a studio reszerol, mert csak az iro
erdekeit vedte, a film erdekeit nem. Azert all mindenki megdobbenve,
mert pelda nelkuli a magyar filmgyartas torteneteben, hogy egy
forgatokonyviro perrel fenyegesse a rendezot, amiert az belenyult a
forgatokonyvebe. Szamomra evidencia, hogy a forgatokonyv egy teszta.
Keplekeny anyag. A film, a vegeredmeny a mu, nem a forgatokonyv. Ha
azert perelne, mert a novellajat megmasitottam, igaza lenne, de a
forgatokonyv, a film szamara keszitett alapanyag, nem irodalmi
alkotas. A Gyula szereptevesztesben van, nem tudja elfogadni, hogy
letezik tole elteroen gondolkodo ember is, kikenyszeritene, hogy en
is ugy lassak, mint o. Kisse cezaroman modja az egyuttmukodesnek,
ha nekem azt a forgatokonyvet kell megcsinalnom, amit o a kezembe ad:
hol vagyok akkor en a filmben?

MN: Pedig letezo filmgyartasi gyakorlat, hogy egy studio megbiz egy
rendezot egy konyv megvalositasara. Ez is igy indult, aztan
lecsereltek az elso rendezot, Soth Sandort; hol az a hatar, ameddig a
rendezo elmehet a konyv megvaltoztatasaban?

TP: Fogalmam sincs. A film mint onallo eletet elo materia erdeke a
legfontosabb, ez minden szempontot felulbiral.

MN: Miert nem tudtatok egyuttmukodni Marton Gyulaval?

TP: Ez egy kenyszeru egyuttmukodes lett volna, de nem sikerult. Az
otletek, amiket mondott, nem voltak jok. Egy ido utan a suketek
parbeszedet folytattuk. Volt egy nagy osszejovetel, amikor azt mondtam
neki, apukam, elo van keszitve a film - benne volt mar ket-harom
honapos munkam -, tessek, rendezd meg te, kilepek a kepbol, tied a
palya.

MN: Ez egy retorikai fordulat lehetett.

TP: Nem, en abszolut komolyan gondoltam. En is igy kezdtem forgatni az
Egeszseges erotikat, azt mondta a Bacso, jo ez az anyag, csinald meg.
Bacso is igy kezdett filmet csinalni, Szasz Peter is, ilyesmi letezik.
A Gyula ezt nem vallalta, latszott, fol se merult benne. Ha meg nem akar
filmet csinalni, akkor menjen el ironak. A forgatokonyviro, mondom,
alapanyagot szallit egy filmhez. Es vegig megvolt szamara is a
kilepes lehetosege, mondhatta volna, gyerekek, visszaveszem a konyvet.

MN: Irt is egy ilyen ertelmu levelet meg szeptemberben, a forgatas
elott.

TP: Azt nem ismerem, nem nekem irta, hanem a studionak, de mindegy, ha
visszaveszi a konyvet, nyilvan vissza kellett volna fizetnie az
egymilliot. De nem is egymilliorol van szo, hanem otrol: ugyanis az
elso munkavetitesek utan azzal jott, hogy beperli a studiot, mert ez
nem az a film, mint amit o megirt. Karacsony elott par nappal
leultunk egy presszoban, Rozsa, en es Gyula, aki ugyveddel jott,
es az ot ert nem vagyoni jellegu kar miatt otmilliot kert: ha
megkapja, nem perli be a studiot. Akkor olyan 20 millio forint
adossagunk volt, es kriptahangulat, hogy mi van, ha megbukik a film. Erre
jott o az otmilliojaval. En akkor baromira beragtam, azt mondtam, ez
nemhogy szemetseg, hanem aljassag ebben a szituacioban. Felajanlottam
neki a rendezoi es forgatokonyviroi gazsimat, hogy apukam, megkapod
az egymillio 200 ezer forintomat, csak huzzal mar el innen a faszba.
Harom nap gondolkodasi idot kert. Ket napig azt mondogattam magamban,
el ne fogadd, ez az utolso eselyed nalam az eletben, de mert mar nem
birtam ezt a feszultseget, a hatarido lejarta elott kuldtem neki egy
faxot, hogy visszavonom az ajanlatot. O nem kapta meg ezt a faxot, viszont
masnap kuldott egyet az Objektiv Filmstudionak, hogy elfogadja az
ajanlatot.

MN: Vegul megkapta a penzt?

TP: Nem, mert mondom, kozben en visszavontam az ajanlatot. Arra
gondoltam, nem kellett volna idaig vinni ezt a dolgot, ki kellett volna
maradnom belole, intezze el vele az Objektiv Studio.

MN: Mit fog valaszolni a studio az ugyvedi felszolitasra?

TP: Nem tudom, most egymillio 700 ezer forintot ker, de en ki akarok
maradni ebbol az egeszbol. Tavaly aprilis ota foglalkozom a filmmel,
es meg egy fillert nem kaptam abbol, ami nekem jar, mert megmondtam,
utoljara veszem fel a penzemet, ha mar minden ki lett fizetve, minden
kolcson vissza lett adva - most, negyedmillio nezo utan mar van erre
esely. Figyelj, ha megbukott volna, meg igaza is lehetne a Gyulanak,
mondhatna, elbasztam a filmjet. De o arcpirito modon hangoztatja, hogy
mennyivel jobb film lehetett volna, ha azt csinalom meg, amit o leirt.
En pontosan tudom, hogy ez a film nem annyira jo, mint amekkora felhajtas
van korulotte, tele van kompromisszummal, de abban nincs igaza, hogy amit
o elkepzelt, az jobb lett volna. A lehetosegekhez kepest az optimum
jott ki belole. De az, hogy valaki ennyire ne tudja felretenni a
hiusagat, es nemhogy buszke lenne ra, hogy reszt vett benne, hanem o
rugja bele a legnagyobbakat, ez szamomra keptelenseg. Nagyon sajnaltam,
hogy igy alakult. Baromira orultem, amikor a Filmszemlen kijott a
szinpadra, megtapsoltak, es meghajolt. Akkor azt hittem, vege ennek az
egesznek. Hat nem megy ki az ember meghajolni egy olyan film ele, amit
nem vallal. Egyebkent torkig vagyok a Marton Gyula-dologgal, ez az
utolso interju, amit errol adtam. Ha per, legyen per.

Szonyei Tamas

A lanyok a gettoban

"A piacgazdasag a vallalkozoi szabadsag elott megnyitotta a
masszazsszalonok, a pornovallalkozasok, a noexport-import uzletek
megnyitasanak lehetoseget. Az (elsosorban) noi test a hazai
kapitalizmus egyik fontos arucikke. Szegyen, de igaz: ez itt a terseg
Bangkokja" - unnepelte a nonapot a Nepszabadsag harmadik oldalas
publicistaja, erosen sajnalva, hogy a rendszervaltassal "sok olyan
szocialis intezmeny szunt meg, amely a magyar realszocializmus
vivmanya volt". Elvegre mindenki tudja, hogy a realszocializmus
abszolut nem ismerte a prostituciot, legfeljebb megturt realkurvak
flangaltak az azota kiiktatott "tiltott kejelges" es "kozveszelyes
munkakerules" hatarmezsgyejen, teljesitve mindazokat a szexualis
realigenyeket, amelyek rendszersemlegesek, amiota vilag a vilag.
Szegyen, de igaz.

Teny persze, hogy az elmult evekben tobben lettek a kurvak - ez, a
gazdasagi kenyszeren tul, egyutt jar a szabadsaggal: partbol is
tobb van, az ujsagok is sokfelek, raadasul egyszerre mindennek ara
van. A jozsefvarosiak erintettseguk okan valoszinuleg joggal
akadnak ki a keruletuket elaraszto prostitucion, az azonban kicsit
kulonos, amikor "tersegunk Bangkokja" cimen moralis felhang
kiseri vegig a mediat es a politikat, ha arrol van szo, hogy nok
es fiatal lanyok milyen konnyen lizingelhetok Maria orszagaban. Csak
a Rakoczi teri vagy Horvath Mihaly teri lany a kurva - de nem kurva a
Pozsonyi uti privatizacios miniszter, az angyalfoldi szovono, a
belvarosi menedzsereknek kavet fozo elit titkarno meg mindenki, aki
lelket, testet, szellemet es mosolyat eladja a realfolyamatok piacan,
hogy valahogy megeljen. Ennyit a moralrol.

Mindezt azert akartuk elorebocsatani, mert a kormany ugy dontott, nem
hagyja Bangkokba sullyedni kis hazankat, es torveny utjan
szabalyozza azt, amit prostitucionak tart. Ez idaig rendben is volna, ha
a torveny arrol szolna, amirol kene: a prostitucios szakmaban
dolgozo idos es fiatal, hetero- es homoszexualis nok es ferfiak
emberi jogairol, gazdasagi szabadsagarol, a kiskoruak vedelmerol.
Ehelyett az, ami itt Belugyminiszter fejleccel, tavaly oktoberi datummal
ellatva elottunk fekszik Eloterjesztes a prostitucio
szabalyozasanak koncepciojarol cimmel, a sok lehetseges variacio
kozul talan a legalszentebb es leghazugabb.

Arrol dicseretes modon elvi szinten lemond a belugy, hogy a
prostituciot (ertsd: a prostitualtat) tovabb kriminalizalja. Maga a
torvenyszovegezest iranyito dr. Borai Akos, a BM rendeszeti
foosztalyvezetoje is ugy nyilatkozott a Cash Flow magazinnak, hogy "a
jelenlegi tiltasos rendszer tokeletes zsakutcanak bizonyult. (...) Ezt
a helyzetet csak a legalizalas szuntetheti meg." Igen am, de ez az elvi
allaspont az eloterjesztesben orwelli nyelvhasznalat reven atalakul:
a "legalizalas" itt mar csupan "lokalizalast", megturt statusu
kurvanegyedet, terben es idoben valo szigoru korlatozast jelent.
Konkretan: a BM kezdemenyezi, hogy az onkormanyzatok "az utcai
prostitualtak szexualis szolgaltatasainak felajanlasara turelmi
zonat jelolhessenek ki", ha van ra igeny. A BM terve szerint az, aki a
"turelmi zonan" kivuli teruleten, akar csak egy utcasarokkal odebb
adja el magat, buntetheto lenne, vagy ha az onkormanyzat altal
hivatalosan engedelyezett kozosulesi idon kivul, akkor is. Ha ez
"legalizalas", akkor a kulturaban is barmikor bevezetheto az aczeli
harom T.

Igen mokas reszlete a BM-tervnek a - nyilvan faraszto terepmunka
nyoman szuletett - "aktiv" (szobeli) es "passziv" felajanlkozas
kifejtese. Ez utobbirol a jelentes keszitoi elismerik, hogy
"bizonyitasa ketsegkivul nehezsegekbe utkozik", hiszen a
hatosagoknak "a passziv felajanlkozas eseteben azt kell
ketsegtelenne tenniuk, miszerint a kihivo, tobbnyire erotikus
oltozeku prostitualtak puszta ottlete, verbalitast nelkulozo
megnyilatkozasai a szexualis kapcsolatteremtesre iranyulnak". Igy
aztan, ha egy buzgomocsing jaror hallgatag, szexi nore bukkan az
utcan, siman lebudoskurvazhatja es elviheti az orsre. Hisz mindenki
tudja, mirol ismerszik fel a prosti: "a potencialis kliensek szamara
felreerthetetlen, tobb szaz eves szokasrendet koveto
kulsosegekrol".

Egy tevekenyseg vagy legalis, vagy nem. Ha a BM lemond a prostitucio
moralis megiteleserol es az ertelmetlen prohibicios elvrol, akkor
illogikus es emberi jogokat sert, hogy gettoba zar valamit, amit nem
szeret, de megtur. Nem is olyan nagyon regen ugye volt mar embercsoport,
amelyet hatosagilag nem szerettek, de torvenyileg megturtek, gettoba
zartak, hogy eletet korlatok koze szoritsak es ellenorizhessek. A
veget tudjuk. A BM persze tavolrol sem keszul a prostikerdes
"vegso megoldasara", de hogy az eloterjesztes szemlelete tavol all
egy liberalis belugytol elvarhato erkolcsi es emberi jogi
erzekenysegtol, az is biztos.

Szabadsagunk sok egyeb mellett onnan eredeztetheto, hogy mi magunk
birtokoljuk a testunket, magunk donthetunk arrol, aruba bocsatjuk-e,
es ha igen, milyen aron. Ugyanigy ket embernek alapveto emberi joga a
koztuk torteno szexualis uzletrol szabadon megegyezni; es ha ezt
egyszer elismerjuk, nem mondhatjuk azt, hogy a VIII. keruletben szabad
szexualisan vallalkozni, de a Rozsadombon nem. Termeszetesen nem
idealizaljuk a prostituciot, hiszen kozismert, hogy nem beszelhetunk
egyeni onrendelkezesrol es onkentes csererol, ha egyszer
ratelepszik a kurvakra mindaz, amitol ez az egesz valoban problema: a
noket kitarto, kizsakmanyolo, szamukra ketseges "vedelmet" igero
futtatok es stricik hada es veluk az ugynevezett holdudvar-bunozes
(eroszakos cselekmenyek, kabitoszer- es emberkereskedelem stb.), ami
egy mas minoseget, a kenyszerites es eroszak minoseget viszi az
egeszbe.

A BM eloterjesztesevel alapvetoen eppen ez a baj: az uggyel
kapcsolatos teljes impotenciaja miatt a konnyebb ellenallas iranyaba
mozdul. Nem a bunozore csap le, nem a prostitualt emberi jogainak,
gazdasagi szabadsaganak es erdekvedelmenek alapjan all, hanem
valami megfoghatatlan "kozerkolcsre" hivatkozva, lakossagi
kozkivanatra el akarja tuntetni a zavaro elemeket a rendes emberek
szeme elol. Zavaro, mert lathato - es nem a bunozo stricik
lathatok a sarkon, mert ok reg elhuztak elsotetitett vilagnezetu
ezust BMW-jukon. Nem, a lanyok lathatok es lesznek buntethetok. Az
ingatlanaraikert aggodo jozsefvarosiak pedig valoszinuleg
fellelegezhetnek, mivel ugy hallottuk: valahol Budapesten kivulre, egy
elhagyott gyartelepre koltoztetne a fovaros a kurvanegyedet, a
kozerkolcs es maganbun legnagyobb dicsosegere.

Maga a koncepcio is elismeri, hogy a legfobb cel a kriminalitas
levalasztasa a prostituciorol, a stricik es a kurvak kozotti
erdekszovetseg megbontasa. Ez azonban csak a vallalkozas
lehetosegenek felkinalasaval, tehat tenyleges legalizalassal,
sot intezmenyesitessel erheto el - mar ha egyaltalan elerheto
valami ebben a jatekban, ahol az ember csak szep lehet, okos nem. De a
jo oreg bordelyhazak engedelyezese talan modot adna arra, hogy a
nok stricijeik "vedelme" nelkul is biztonsagban legyenek. A sajtoban
jellemzo modon nevetsegesnek bemutatott prosti-vallalkozas valodi
donteshelyzetbe hozhatna sok erintett not, megalazo es nyomorusagos
statusuk aloli valodi felszabadulast jelenthetne.

A gyakorlatban persze kerdeses, hogyan tudnanak adozni meg egyaltalan
onalloan vallalkozni a tobbnyire szegeny es kepzetlen retegekbol
kikerulo prostitualtak, a kulvarosi ciganylanyok; de ez nem lehet
erv a nagyobb szabadsaguk es biztonsaguk ellen. Ezt a jogot a civil es
karitativ szfera, a nomozgalom aktivitasa egeszithetne ki, hogy
szocialis es jogi tanacsadassal, AIDS-vizsgalatokkal vagy
erdekvedelmi szervezet letrehozasaban segitse a lanyokat. A legtobb
prostitualt nyilvan tudna ertekelni azt a lehetoseget, hogy
fuggetlenedhet a stricijetol; hogy barmikor abbahagyhatja ezt a munkat;
hogy vedelmet elvez az eroszakkal es perverzioval szemben; hogy
rendszeres egeszsegugyi kontrollra mehet; hogy nem kell illegalisan
tenykednie, hogy foglalkozasa elismert jovedelemszerzesi forma.

Akkor hat miert hezitalnak a torvenyhozok, az "EU-csatlakozas
idoszakan" kivul mi all az utjaban annak, hogy a parlament kimondja a
szigoru feltetelekhez kotott, egeszsegugyileg ellenorzott es
adozo bordelyhazak felallitasanak lehetoseget? A sokat emlegetett
1950. evi New York-i Egyezmeny az emberkereskedes es masok
prostitucioja kihasznalasanak elnyomasarol, amelyet a Magyar
Nepkoztarsasag 1955-ben ratifikalt, kerek perec elutasitja a
prostitucio letezeset, igy bordelyhazak letrehozasat es a
prostitualtak kulonleges nyilvantartasat is. Az elvi alapja ennek az
egyezmenynek az a felfogas, hogy a prostitucio eleve devians, a
prostitualt eleve kihasznalt aldozat; igy a noi jogok vedelmere
hivatkozo, "felkarolo, "reszocializalo erveles sajatos modon
kiuti a prostitualtak szabad dontesi jogat. (Sajnalatos modon a
Munkaugyi Miniszterium Egyenlo Eselyek Titkarsaga is azt az
allaspontot kepviseli, hogy minden prostitualt aldozat. Az erre valo
hivatkozas azonban nem szoritja vissza a prostituciot, a kurvaknak meg
plane nem hasznal vele.)

A helyzet azert is paradox, mert a BM eloterjesztese mar jelenlegi
formajaban is megserti a New York-i egyezmenyt es annak
szellemiseget. Hiszen - mint az eddigiekbol kiderult - nem a teljes
tiltas partjan all, hanem itt-ott engedelyezi, sot a nem utcai
prostitucio eseteben (lasd meg "burkolt formak") gyakorlatilag teljes
mertekben elfogadja a prostituciot legalis tevekenysegnek. Mi ez, ha
nem a prohibicionizmus felmondasa? Es miert ragaszkodik mindenki minden
nyilatkozataban annak a bizonyos 6. cikkelynek a betartasahoz, amely csak
a prostitualtak "kulonleges", stigmatizalo nyilvantartasat tiltja,
nem az olyat, amely megfelel az altalanos adatvedelmi szempontoknak? Csak
nem az a baj, hogy az egyezmeny felmondasaval hivatalosan is elismernenk
a prostitucio letet? Es ha nem ismerjuk el, akkor nincs is?

A kormanynak es a torvenyhozasnak celszerubb lenne belatnia, hogy a
prostitualtak valodi vedelmet, a kapcsolodo bunozes csokkenteset
csak az egyezmeny felmondasaval valosithatjak meg. Emellett, es ez
talan meg fontosabb, azt kellene kitalalniuk, milyen
Btk.-modositasokkal konnyithetik meg a prostitualtak helyzetet, jogi
mozgasteret, az "emberkereskedelem" tenyallasanak letrehozasa
mellett a tanuvedelem es vadalku eszkozeivel hogyan ovhatnak meg
oket az eroszaktol.

 Nem egy kivanatosabb, jobb, szebb, mocsok es deviancia nelkuli vilag
megteremtese van most napirenden, hanem orszagszerte tobb tizezer no
(es ferfi) elemi emberi jogainak es meltosaganak garantalasa. A
nep szexualis kulturajaba valo beavatkozas meg amugy sem allami
feladat. Elso lepeskent megelegednenk azzal, ha hivatalosan
deklaralnak az alszentseg teljes tronfosztasat.

A siker nyomaban

Az elozo oldalakon folyt vitahoz nincs mit hozzatenni. Nemes vagy
nemtelen, mindegy is, egy szakma, egy orszag mentalis-moralis
allapotarol mennyire arulkodo, na jo, ez sem feltetlen erdekes. A
kocka el van vetve. A gyoztes hadvezernek mindig igaza van. Nekunk talan
a siker vizsgalata okozhat neminemu izgalmat.

Az volt am a szep vilag, terdig ert a szar.Kalab. Amikor
konszolidaciot hullamzott a hus Balaton.

A hatvanas evek

a szurkeseg kezdetenek kora. Filmeseknek annal cifrabb holmi, bujna
bele mind ezerrel (Megall az ido, A nagy generacio, Cha-cha-cha stb.).
Sokat beszeltek, de keveset mondtak rola. Tan ezert keri szamon
Marton az el nem keszult nagy kultuszfilmet, a Hungarian graffitit,
nyilvan. Es talan ezert berzenkedik Timar. Tudniillik a Csinibaba nagy
ivben elkeruli korat, alighanem helyesen. E filmben a kor, panyokara
vetett kabat, eppen csak keszenletben all. Hiszen azon a harom bambis
uvegen kivul nyilvan csomo csudara lehetett volna akadni filmgyari
kellektarak melyen. Nyilvanvalo, a rendezo szandekosan hanyagolta a
huzos rekviziteket. E melyseges negligalas vicces helyzeteket is
teremthet. A film egyik kivalo kamaraariajaban, amikor Pogany
kalauzno egyenruhajatol oly gracioz megszabadul, hat a villamos egy
cseho mellett robog el, mely felett, mi mas, hatalmas Coca-Cola-reklam
lathato. A szereplok meg azt mondjak: pepsikokakola. Vagy mikor egy
mozi elocsarnokaban dallanak a hosok, latszik Marlon Brando kepe az
egyik oszlopon. Nem kell tul vajt szem kiszurni, a foto Bernardo
Bertolucci Az utolso tango Parizsban cimu dolgozatabol valo. Mi
tortenik itt? A lathato "visszassagok" szama tul keves ahhoz, hogy
ugyesen elhelyezett anakronizmusok uzenetet kodolgassuk, miszerint: a,
ez csak egy film, mai lotyoges orokzoldsegek kozott, slagermuzeum
sztarokkal es sztarjeloltekkel.

Ahhoz viszont eleg sok, hogy trehanysagra gyanakodjunk. Szoval, az
egyebkent vegig meglehetosen stilben tartott mube elkelt volna meg
nehany szir-szar kesobbi korok raktaraibol, csak hogy nyilvanvalobb
legyen, mit latunk. Sikerre hajto

teverevut

napjainkbol. Tevet, igen, tevet. Timar mar csak ekkor
ekran-akrobata, ilyen a Moziklip is, ugyebar. Gondolhatjuk, de meg is van
mondva, korulmenyek voltak, akkor is, most is. Ennyibol, ennyiert
ennyit lehet csinalni, ilyenre telik. Dollarhegyekbol en is
megcsinalnam a Dollarbabat, szines lenne, hangos, dolby hovatovabb,
lezerkard es titkos belso vagas. Ugyes gesztussal sikerult a
szuksegbol erenyt kovacsolni. A coreszt a siker szolgajaul fogni.
Tevesztarokat a moziba! Galvolgyit, Nagy Nataliat, Reviczkyt nekik,
azokat mindenki ismeri, kulonben is ok tutira hozzak a formajukat. S
lon. A Csinibaba, immar szamszeruen is bizonyithato, a mozistakon
tul a tevenezok erintettjeinek zomet is mozgositotta, pedig
tudjuk, az nem egy mobil nepseg.

Summa summarum, vizsgalt muvunk egy tipikus szilveszter esti
esztradkavalkad. Hogy ev vegi devajkodasaink soran ennel sokkal
gyatrabb cirkuszokat szenvedhetunk vegig, arrol igazan nem Timar vagy
a studio tehet.

A teveszeruseg az aranytaller egyik fele, a masik, kapaszkodjanak meg,

a magyarsagteljesitmeny

Ugy am. Timar e teren a klasszikusig nyul vissza. Maig is konnybe
labad minden kozonsegfilm-hivo szakmabeli szeme, ha a jol csengo
cimet, Sose halunk meg, meghallja. Ilyenek vagyunk mi, buszke magyarok, de
legfokeppen ilyennek szeretjuk latni magunkat, Koltai Robertnek,
Galvolgyi Janosnak. Vallfaarusnak, tombbizalminak, egyebkent
helyesen. Halmozottan hatranyos helyzeteben jeg hatan is megelonek,
vallalati ugyeskedonek, asszonyszivek bolonditojanak, alacsonynak,
hunyorgonak, a sult oldalas oszinte hivenek, nyaron klottgatyasnak,
rejtett sztepptancosnak, ezer roka furfangjaval megaldottnak, aki
atlat a szitan, lasson bet is, vagy mivegre. Zsortolodonek, de
aranyszivunek. Hogy nem ilyenek vagyunk? Hogy nincsenek is ilyen emberek?
Nem ide tartozik. Marad meg a meglehetosen hipotetikus kerdes, milyen
lett volna Marton filmje egy kezesebb rendezo elovezeteseben. A nagy
elet el, mert elni akar mozi? Tudja a fene.

Ha egy dolgot sokat mondogatunk, elobb-utobb elhiszi mindenki. Mostan
pedig tobb mindent is sokat mondogatunk.

Egyszer ezt, hogy mi aztan tudunk elni, ha sos kutba tesznek, ha kerek
ala tesznek, akkor is. Te rongyos elet (bizonyara veletlen, hogy ez is
egy filmcim, mint ahogy az is, hogy Bacso szelleme lengi at az
ejszakat), bolondos elet, mitol tudsz olyan edes lenni, mint a mez? E
remek strofa, remek dallam egy lelegzettel zokkenomentesen folytathato
a Csinibaba finalejabol (melyet Marton meg hangsulyosabbra szeretett
volna, megiscsak eszmei mondanivalorol leven szo) vett masik
remekkel, hogy aszondja, acsi, imadok elni, imadok nyari esten
csillagokra nezni, imadok onfeledten, boldogan kacagni. De jo, hogy
elek stb.

Ja.

A masik meg, hogy kozonsegfilm kell nekunk szaz. Ezer kasszasikert, de
magyart. Persze.

- turcsanyi -

"Demeter Ervin semmi olyat nem latott, amit en ne lattam volna" - mondta
az olajgate-rol keszult vizsgalati jelentes mult heti parlamenti
vitajaban Vancsik Zoltan, a vizsgalobizottsag szocialista alelnoke. A
politikus ezt az ellenervet hozta fel arra vonatkozoan, hogy az MDF-es
Demeter bizottsagi elnok - a vizsgalat soran a testulet tudomasara
jutott titkos informaciokra hivatkozva - zart ules elrendeleset
javasolta. A Vancsik utan szot kero, precizitasarol es targyszeru
erveleserol ismert nepparti Kutrucz Katalin ezt kovetoen beszed
helyett mar csak (bocsanat) rohogni tudott, es vele egyutt rohogott
az ulesteremben helyet foglalo mind a tizenvalahany kepviselo. Ez volt
az a pillanat, amikor a bizottsag kozel masfel eves munkajat
mindvegig figyelemmel kisero ujsagiro a taskajaba tette
jegyzeteit, es hazament.

Nem volt ez mindig ilyen remenytelen. A nyilvanossag szamara az
olajgate neven elhiresult tortenet 1995. december 5-en kezdodott,
amikor a parlamenti azonnali kerdesek es valaszok orajaban az MDF, a
Fidesz es a KDNP ket-ket kepviseloje kerdest intezett Dunai
Imrehez, az egeszsegi okok miatt azota lemondott ipari miniszterhez. A
kerdesek az orosz-magyar koolaj-kereskedelemre, illetve a kozel 900
millio dollaros orosz allamadossagra vonatkoztak, pontosabban arra,
hogy az ezzel kapcsolatos uzletekben miert csak az MSZP-hez kozel allo
vallalkozok vesznek reszt. Mivel Dunai nem tudott elfogadhato
magyarazatot adni az ellenzek felveteseire, s mivel ket nappal kesobb
a miniszterelnok is tenyfeltaro vizsgalatot rendelt el az ugy
kapcsan, az Orszaggyules 1995. december 21-en ugy dontott, hogy
vizsgalobizottsagot hoz letre a felmerult kerdesek es gyanuk
tisztazasara.

A bizottsag munkajat (amely ot ellenzeki es ot kormanyparti
politikusnak biztositott hosszu honapokra elfoglaltsagot) a parlamentben
peldatlan figyelem kiserte. Ez nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy az
ellenzek komoly vadakkal illette a koalicio nagyobbik partjat.
Jelesul: mind az orosz-magyar olajkereskedelemben, mind az orosz
allamadossag lebontasat celzo uzleti konstrukcioban az MSZP
holdudvarahoz tartozo vallalkozok, sot az MSZP vezeto politikusai
jutottak komoly anyagi haszonnal kecsegteto lehetosegekhez. Annak, hogy
az ugynek semmilyen komoly politikai kovetkezmenye nem lett, tobb oka is
van. Egyreszt az ellenzek altal a parlamentben ismertetett vadak egy
resze nem nyert bizonyitast, marpedig, mint tudjuk, minden lanc csak
annyira eros, mint amilyen a leggyengebb lancszeme, ebben az ugyben
pedig gyenge lancszembol volt eleg. Masreszt a rajtakapott
koztisztviselok, mint kiderult, nem sertettek torvenyt; ugyanis nem
volt mit megserteni. A jogszabalyok hianyossagait kihasznalot pedig
meg akkor sem lehet buntetni, ha az illeto adott esetben egy miniszter.

A botrany kirobbanasakor - s azt kovetoen is - az ellenzeki politikusok
mindent elkovettek azert, hogy a kozvelemeny azt higgye, az
olajkereskedelem es az allamadossag kerdese ugyanannak a botranynak a
ket szelete. A vizsgalati jelentesbol vegul kiderult, hogy errol
szo sincs.

Az olajkereskedelem

Az Oroszorszagbol szarmazo importunk jelentos reszet a
koolajszallitasok adjak. Az ipari miniszterium ezt a teruletet
kivanta felhasznalni arra, hogy valamelyest megprobalja csokkenteni a
kulkereskedelmi merleg hianyat, megpedig ugy, hogy a koolaj bizonyos
hanyadat Magyarorszag gepipari es elelmiszeripari termekekkel
egyenlithesse ki. E terv megvalosulasa erdekeben talalkozott 1994
novembereben Budapesten Safranyik orosz energetikai miniszter es Dunai
Imre, az ipari tarca akkori kozigazgatasi allamtitkara. A megbeszeles
eredmenyekent a felek alairtak egy megallapodast, amely szerint
mindket orszag koordinatorokat biz meg a koolaj eladasanak es
vasarlasanak intezesere. Magyar reszrol a HFT Co., orosz reszrol
pedig a Yukosz latta el a koordinatori feladatot. A HFT-t New Yorkban
jegyeztek be egymillio dollaros alaptokevel 1987-ben. 1994
marciusatol a ceg 51 szazalekos tobbsegi tulajdonosa az OTP Bank,
kisebbsegi tulajdonosa pedig Patko Andras egykori
penzugyminiszter-helyettes lett. A ceg moszkvai irodajat Dunai Andras,
az allamtitkar, kesobb pedig az ipari miniszter Dunai Imre fia vezette.

A HFT altal megalmodott konstrukcio szerint a behozott koolaj egy
reszet a magyar fel hazai arukkal ellentetelezte volna. Csak egy apro
gond volt ezzel: az orosz torvenyek tiltjak, hogy az ottani vallalatok
barterben ertekesitsek az olajat. A Yukosz ilyen alapon nem volt
hajlando targyalni a HFT-vel, hajlando volt viszont szivatni minket,
ugyanis a kesobbi vizsgalati jelentes is megallapitotta, hogy a Yukosz
ardiktalasra hasznalta a koordinatorsagot, ami annyit jelentett, hogy
felvasarolta az egyebkent elonyos aron felkinalt koolajat, s
megemelt aron ertekesitette azt a Molnak.

Bar a ket fel kozotti suru levelvaltas soran egyertelmuve
valt, hogy az oroszok elutasitjak a barterajanlatot, 1995. julius 3-an
Pal Laszlo ipari miniszter (kesobbi Mol-elnok) ertesitette
Safranyikot, hogy "magyar cegek a Mol meghatarozo reszvetelevel Agroil
Kereskedohaz Rt. neven kozos vallalatot alakitottak". A ceg
ugyvezetoje az orosz kapcsolatairol ismert Hujber Otto, az MSZP
vallalkozoi tagozatanak elnoke lett. Az uj ceg - ezuttal
hangsulyosabban elonyos megoldasnak nevezve - ismet azt ajanlotta,
hogy az olajat megiscsak magyar elelmiszeripari termekekkel kellene
ellentetelezni. Sebaj, gondolhattak az oroszok, volt mar nekunk nehezebb
csatank is. Csak az fajt nekik egy kicsit, hogy - Pal Laszlo levele
szerint - az otletet az orosz nemzetisegi miniszter elso helyettese, V.
P. Kuramin is tamogatta.

Nos, barmennyire fajdalmas kimondanunk, ez a tortenet itt veget is
ert. A HFT megbizasat a kormany 1995. december 21-en visszavonta. Az
ellenzek azert meg probalt fogast keresni, s megvizsgalta: kapott-e
penzt az allamtol a HFT azert, hogy igy belebarmolt az olajuzletbe. Az
eredmeny: "Kiderult, hogy a felmerulo koltsegek a HFT uzleti
kockazatat kepeztek, dijazas, ellenszolgaltatas, semmi ilyen cimu
kifizetes a megbizo miniszterium reszerol nem tortent." Persze
csunya dolog, ha egy kormanytag a sajat fianak ad megbizast, de - mint
korabban emlitettuk - ez semmilyen torvenyt nem sertett. A bizottsag
az osszeferhetetlenseget csupan "politikai-erkolcsi ertelemben" tudta
megallapitani, ami a Mi Hazankban persze semmit sem jelent.

Az allamadossag

Razosabb ugynek igerkezett az orosz allamadossag lebontasa koruli
cirkusz, ezzel kapcsolatban ugyanis mar elso ranezesre nyilvanvalo
volt, hogy a kormanyzati kapcsolatokkal rendelkezo szemelyek probalnak
cipicupi falatokhoz jutni. A botrany egyik foszereploje ezuttal egy
testulet volt. A kormany 1994 szeptembereben dontott egy tarcakozi
bizottsag felallitasarol, amelynek feladata a hazankkal szembeni
kozel 900 millio dollaros orosz adossag rendezesevel kapcsolatos
feladatok koordinalasa volt. A testulet elnoki tisztet a mindenkori
ipari miniszter - akkoriban tehat Pal Laszlo - latta el, a tagokat
pedig a Penzugy-, a Honvedelmi, Folmuvelesugyi es a Kozlekedesi
Miniszterium delegalta. Pal az uzleti szfera kepviselojekent az
Agroil kapcsan mar megismert, es mind a szocialista, mind pedig a
korabbi, MDF-es kormany berkeiben otthonosan mozgo Hujber Ottot hivta a
bizottsagba. A testulet egy titkos, ugynevezett "haromezres"
kormanyhatarozat alapjan biralta el az adossag leepiteseben
reszt venni kivano cegek ajanlatait. A bizottsag jogkore arra
terjedt ki, hogy a jelentkezo vallalkozasoknak lehetoseget
biztosithatott az oroszokkal torteno uzletkotesekre. Mint kesobb
kiderult, ezt a lehetoseget minden jelentkezo ceg megkapta.

A vizsgalobizottsagi jelentes szerint megallapithato, hogy a
lehetoseghez jutott cegek harom jol korulhatarolhato
erdekcsoporthoz tartoznak. Ezek a Hujber Otto, a Mate Laszlo volt
MSZP-alelnok es a Kapolyi Laszlo egykori ipari miniszter nevevel
femjelzett vallalkozasok - a parlamenti vizsgalat kezdeteig letrejott
szerzodesek nyolcvan szazaleka ezekhez kapcsolodik. Hujbernek tobb
cege is jelentkezett az adossag lebontasara, ami persze nem csoda,
hiszen az egesz konstrukciot - sajat bevallasa szerint - o talalta ki,
sot a tarcakozi bizottsagot is az o javaslatara hozta letre a
Horn-kormany, miutan meghiusult Hujber azon terve, hogy
kormanybiztoskent felugyelje az adossagrendezes folyamatat. A
szocialista vallalkozo persze semmit nem bizott a veletlenre. A
tarcakozi bizottsag tagjai kozul ugyanis harom koztisztviselonek
valamilyen modon kapcsolata volt Hujber vallalkozasaival. Janza Karoly,
a Honvedelmi Miniszterium helyettes allamtitkara kinevezeseig tagja
volt a Hujber altal iranyitott Intraverz tulajdonaban levo Hunga-Rus
Rt. igazgatosaganak; Borok Gyorgy, a Foldmuvelesugyi Miniszterium
fotanacsosa a Hujber ugyvezette Agroil igazgatosaganak es az
ugyancsak Hujber tulajdonaban levo Agrolizing felugyelobizottsaganak
tagja volt; Erdei-Gruz Balazs, az Ipari Miniszterium foosztalyvezetoje
pedig szinten az Agroilban kapott igazgatosagi statust. Es hogy az
oroszoknak is jusson valami: Hujber az olajimport kapcsan mar emlitett
Kuramin szemelyi titkarat, J. P. Antropovot egyik cegenek, a Coopinter
Kft.-nek a tarstulajdonosava tette.

A miniszterelnok altal kezdemenyezett, a Nemzetbiztonsagi Hivatal
bevonasaval vegzett kormanyzati vizsgalat ezen szemelyi
kapcsolatokrol mindossze annyit allapitott meg, hogy a tarcakozi
bizottsagtol tobb, Hujber Otto erdekeltsegi korebe tartozo
vallalkozas is engedelyt kapott az adossag ertekesitesere
vonatkozo targyalasokra, valamint azt, hogy helytelen volt Hujber Otto
bevonasa a bizottsag munkajaba.

A vita

Bar a parlamenti bizottsag jelentese mar tavaly decemberben elkeszult,
az Orszaggyules csak marcius kozepen vette napirendjere annak
megtargyalasat. S hogy - az ellenzek korabbi, nyilvanvaloan teves
allitasai ellenere - a kozvelemenynek csak az erdeklodobb resze
kovethesse a szoparbajt, rendre utolso napirendi pontkent, azaz este
kilenc ora korul targyaljak a jelentest. A vita szinvonalara
jellemzo, hogy a ket eve a botranyt kirobbanto ellenzekiek kozul
egyedul Demeter Ervin jelent meg az elso targyalasi napon. Az MDF
kepviseloje akkor kerult vegleg lehetetlen helyzetbe, amikor Homoki
Janos, a bizottsag kisgazdaparti tagja partja allaspontjat eloadva
ennyi ido utan sem tudta vilagosan megkulonboztetni az olajbizniszt az
allamadossag lebontasatol. A parlamenti legendarium szerint Demeter
veres konnycseppeket sirt kinjaban.

Hat ennyi.

Bajai Gabor