VIII. evf. 39. szam, 1996. szeptember 26.

-interju-
***"Nincsenek illuzioim" (Demszky Gabor budapesti fopolgarmester)***

-egy het-
Politikai es ***kulturalis*** hirek
Utanloves

-nagyitas-
Hongkong: Visszaszamlalas

POLITIKA

-magyar globusz-
Alkotmanybirak valasztasa: Holtpont

-vilagfalu-
By-pass, Borisz: J. avagy egy elnok diagnozisa
Amerikai jegyzet: Mindenki unatkozik, pedig

ELET + MOD

-elet + mod-
Fan clubok: Rajongok (Michael Jackson,Blue System-Roxette, Freddie 50,
Depeche Mode,Take That, Kelly Family)
Az iszlam Magyarorszagon: Kis letszam
***A 100. BNV: Aranyvasarnap***

KULTURA

-nagylatoszog-
Szerb Antal kerestetett (Domokos Matyas irodalmar)
Sundance Filmhet (Valogatas a Sundance Fesztival filmjeibol a Hunnia
moziban)
Tim es csapata (Kis Odessza);
Hawaii haiku (Kayo Hatta: Ocean hozott);
Nekem az Utinform jelenti a legtobbet (Bryan Gordon: Minden messze van);
Es egyeb allatfajtak (Gregory Nava: A csaladom)
Bachman bevonulasa (6. Velencei Nemzetkozi Epiteszeti Kiallitas)

-kritika-
Narancsful: Fun Lovin' Criminals: Come Find Yourself; Galliano 4our; The
Jon Spencer Blues Explosion: Now I Got Worry
Belegabalyodni (Neneh Cherry: Man)

PUBLICISZTIKA

-egotrip-

-publicisztika-
***Kis Janos: Liberalis szemmel (A Magyar Katolikus Puspoki Kar
korlevelerol)***

-a szerk.-
Az utolso rappenig
***Magyar tenger***

-olvasoi levelek-

Magyar tenger

Az Uszoszovetsegben az olimpia elott jegyzokonyvet hamisitottak. Az
ugy egyertelmu bizonyitottsaga lehetetlenne tett mindenfele
tagadast. A szovetseg elnoke lemondott, a fotitkar beismerte
vetkesseget, a belugyminiszter fejeket kovetelt, a nemzetkozi
sportsajto egyik resze kivart, masik resze, foleg a magyar
uszosikerek miatt frusztralt nemeteke, karorvendett, es majdnem
jott, aminek jonnie kellett volna, ha tortenetesen nem Magyarorszagon
elunk. Am itt elunk, igy hat az Uszoszovetseg szombati
kozgyulesen a lemondott elnokot es a szemelyes felelosseget
elismero fotitkart ujravalasztottak, mondhatni, egyhanguan.

A vetkes magyar ember, ha bune nyilvanvalova valik, kulonos
hajlamot erez arra, hogy egyszer csak fondorlatos osszeeskuvesre hivja
fol a figyelmet, vagy eppen tette erkolcsi magassagba emelesevel
mutasson ra a melyebb igazsagokra, esetleg a vilag ugynevezett
egyetemes mocskossagara hivatkozva haborogjon, mondvan, o bizony
kismiska ahhoz kepest. Az Uszoszovetseg tisztviseloi, valamint az
oket penzelok sem tettek maskent: beszeltek kegyes csalasrol,
szemelyuk ellen indult mediahadjaratrol, az o eljarasukhoz hasonlo
nemzetkozi gyakorlatrol, mindenrol, ugyhogy a vegen magat a tenyt
(vagyis azt, hogy ok vegso soron kozonseges csalok) erdektelen,
minuszos hirre degradaltak.

Es a vegen aztan jol el is hittek.

*** Parhuzamosok talalkozasa Parizsban *** Szeptember 30. es oktober
6. kozott, a Magyar Intezet es a Fleche d'Or Cafe szervezeseben, az
emlitett helyen Magyar Parallel Kulturalis Hetet tartanak: egy-egy este a
Balazs Bela Studio filmjeie, az 1956 es a francia kozvelemeny
kapcsolatarol szolo kerekasztal-beszelgetese, a Vakuum TV-e,
Szelevenyi Akos kvartettjee, a Tilos Radioe, a Manier Studio
divatbemutatojae, illetve Lajko Felixe. Egesz heten at taplaljak
a testet meleg magyar koszttal, a szemet pedig Aatoth Franyo
Franciaorszagban elo festo es Somlosi Lajos parizsi illetosegu
fotos kepeivel.

*** FMK-kozlemeny *** A Fiatal Muveszek Klubjanak vezetosege az
alabbiak kozreadasara kerte szerkesztosegunket: az FMK elnezest
ker Kiraly Tamastol, amiert tevedes folytan feltuntettek a nevet
a Varazslo cimu darab stablistajan.

*** Superman nosul *** Mikozben Superman moziinkarnacioja, a fejtol
lefele benult Christopher Reeve a gyogyulasert kuzd es az altala
alapitott kutatasi emlekermet elso izben egy svajci idegsebesznek,
Martin Schwabnak adta at, az igazi Superman, azaz Clark Kent, es szive
holgye, Lois Lane, akik ugyan a kepregenyben 1938 ota randevuzgatnak,
de hivatalosan csak hat eve jegyesek, hamarosan kimondjak a boldogito
igent. Oktober 6-an, az ABC teveben, illetve a harom nappal kesobb
megjeleno, The Wedding Album cimu comics-kulonszamban kerul sor az
unnepelyes aktusra.

*** Egy eve MAS *** Az elmult hetekben unnepelte egyeves
szuletesnapjat az egri MAS Klub: 260 rendezvenyukon (rengeteg koncert
mellett alternativ diszkok, kiallitasok, varosi amobabajnoksag,
Fegyvertelen Erok Napja stb.) mintegy 25-30 ezer vendeg fordult meg. Racz
Mihaly klubvezeto onertekelese szerint sikerult a kulturalis
sokszinuseg jegyeben, eroszakmentes teruletkent, a
szorakoztatoipari rablogazdalkodast elkerulve mukodniuk.

*** O. J.: masodik menet *** Egy evvel az utan, hogy O. J. Simpsont
felmentettek a vad alol, hogy 1994-ben megolte volt feleseget, Nicole
Brown Simpsont es annak baratjat, Ronald L. Goldmant, Santa Monicaban
ujra birosag ele allt az egykori futballsztar, akit most az
aldozatok csaladja citalt a targyaloterembe. O. J. ezuttal a
szabadsagat mar nem veszitheti el, a penzet viszont igen, annal is
inkabb, mert a mostani, polgari per eljarasi szabalyai szamara sokkal
kedvezotlenebbek a buntetoperenel: nem tagadhatja meg a
tanuvallomast, az itelethozatalnal pedig nem szukseges mind a
tizenket eskudt egybehangzo velemenye, hogy felelos-e a
gyilkossagokert, eleg kilenc eskudt szava. Valtoznak a szereplok is:
mind a vadat, mind a vedelmet masok kepviselik, s mas a biro is,
Hiroshi Fujisaki, aki Lance Itotol elteroen nem engedte be a
targyaloterembe a kamerakat.

*** Oasis-story *** A mult heti Narancsful-Wanted hiroldalan meg arrol
irtunk, amilyen zurosen indult, olyan fergeteges sikerrel folytatodott
az Oasis amerikai turneja, azota viszont valtozott a kep: a "belathato
jovoben" aligha fognak koncertezni - tette kozze a brit zenekar
kiadoja, a Creation, miutan az eszak-karolinai Charlotte-ban tartando
show elott a kepunkon lathato Noel Gallagher gitaros fogta magat,
es hazarepult, s a tobbiek is hamarosan kovettek. Noel hazautazasat -
es igy az amerikai turne felbeszakadasat - az valtotta ki, hogy
Charlotte-ban "csucstalalkozot" tartottak, s Noel es occse, az enekes
Liam osszeverekedett, alig birtak szetvalasztani oket. Ettol kezdve
ujra az Oasisszal telt meg az angol sajto, az erintettek hevesen
cafoljak a feloszlas hiret, a fiuk edesanyja is megszolalt, mondta,
beszelt veluk, egyutt maradnak. Nyilatkozatot adtak ki a zeneszek is,
hitet es kitartast kertek rajongoiktol, azt allitva, uj lemezen
dolgoznak. Ekozben, mar ami a statisztikat illeti, az Oasis (What's The
Story) Morning Glory cimu lemeze lehagyta a Beatles Sgt. Pepperet es
minden idok legkelendobb brit albumava valt (Nagy-Britanniaban 3,15
millio eladott peldanynal tart, Amerikaban 3 millio fogyott el
belole).

*** Vilagfa-siker *** A nemet lemezkritikusok idei harmadik negyedevi
dijat nyerte el Lovasz Iren Vilagfa cimu albuma, amelyet Rosebuds In
A Stoneyard cimmel terjeszt kulfoldon a lemezt hangszerelo Hortobagyi
Laszlo onallo produkcioit is forgalmazo nemet kiado, az Erdenklang.
(A nemet sajton kivul az amerikai Rolling Stone magazintol is elismero
kritikat kapott nepzenei lemezrol, illetve hanyatott hazai sorsarol
lasd a MaNcs februar 15-i szamat.)

*** Rybczynski-eletmu *** Zbigniew Rybczynski, a Tango cimu, 1983-ban
Oscar-dijat nyert animacios film rendezoje muveit vetitik szeptember
27-29. kozott a Toldi moziban; a nyito diszeloadason jelen lesz a
lengyel rendezo is.

*** Dij, dij *** A Legjobb Pavilonert jaro Arany Oroszlant a japan
Katsuhiro Miyamoto kapta a Velencei Epiteszeti Biennalen: a japan
tervezo nemileg kiforgatva, szo szerint vette a biennale meghirdetett
temajat ("az epitesz mint szeizmograf"), es a tavaly januari kobei
foldrenges romjaival toltotte meg a teret. Mint korabban megirtuk,
eletmuveert harom veteran epitesz, az amerikai Philip Johnson, a
brazil Oscar Niemeyer es az olasz Ignazio Gardella kapott Arany Oroszlant.
(Lasd meg: 30-31. oldal.)

Scott Hicks ausztral rendezo Shine cimu filmje nyerte a 21. Torontoi
Fesztival fodijat, a dan Lars von Trier cannes-i nagydijas Breaking
The Waves es az ir Neil Jordan Velenceben nyertes Michael Collins cimu
alkotasa elott.

Eszenyi Eniko rendezese, a Szlovak Nemzeti Szinhaz Ahogy tetszik cimu
eloadasa nyerte a szlovak kritikusok legjobb rendezesert adott dijat.

Kiosztottak az idei Szep Erno-dijakat: posztumusz elismerest kapott
Paskandi Geza, az elmult evad legjobb dramaja Esterhazy Peter:
Bucsuszimfoniaja lett, eddigi dramairoi munkassagaert pedig Nagy
Andras kapta az elismerest.

*** Sebretesz *** Ezzel a cimmel allitotta ki legujabb munkait a
budapesti Vizivarosi Galeriaban Fazakas Peter es lapunk grafikusa,
Tooth Gabor Andor. Megtekintheto oktober 4-ig.

*** Spanyol filmes vita *** Miguel Angel Cortes spanyol kulturalis
allamtitkar osszerugta a port a filmesekkel, amikor kellemetlen
bejelenteset (hogy allami tamogatast a jovoben csakis a jegybevetel
alapjan kaphatnak majd) egy kellemetlenkedo megjegyzessel fuszerezte
(hogy az elmult tizenharom ev, azaz a szocialista kormanyzat ideje volt
a spanyol filmtortenet legrosszabb korszaka). Pedig ekkor nyert Oscart
Jose Luis Garcia (Talalkozas es bucsu) es Fernando Trueba (Belle
Epoque), csinalta meg a maga Carmenjet Carlos Saura (Antonio Gades
koreografiajaval es Paco de Lucia zenejevel), indult Pedro Almodovar
nemzetkozi dijakkal (Velence, Felix) ovezett karrierje, vilagsztarra
teve Antonio Banderast is, es nyert Velenceben Bigas Luna (Sonka,
sonka). A politikus kesobb korrigalt, nem muveszileg, hanem
gazdasagilag, a filmipar allapotara ertette, am igy is aligha moshatja
le magarol, hogy Almodovar szerint o lenne "a spanyol film hohera".

*** Konferenciak: 1956; Prenatalis dimenziok *** Az 1956-os magyar
forradalom a vilagpolitikaban cimmel nemzetkozi konferenciat rendeznek
szeptember 26-29. kozott a Magyar Tudomanyos Akademia szervezeseben:
lesz kerekasztal-beszelgetes 1956 oroksegerol, eloadasokat tartanak
leveltari forrasok alapjan a szovjet politika es a magyar valsag
kapcsolatarol, az 1956-os kelet-europai valsagrol, illetve annak
nemzetkozi visszhangjarol.

Szeptember 27-29. kozott nemzetkozi kongresszust rendeznek Budapesten
Megtermekenyitestol a tarsadalomig - Az ember, a kultura es a
tarsadalom prenatalis dimenzioi cimmel; a cel: vitat nyitni az
anya-magzat kapcsolatnak a szemelyisegfejlodesre, kulturara es
tarsadalomra gyakorolt hatasarol.

*** Laurie Berlinben *** A berlini Sonanbiente Fesztival zarasakent adta
elo The Speed Of Darkness cimu uj musorat Laurie Anderson, akinek
Whirlwind cimu hanginstallaciojat a Muveszeti Akademian
allitottak ki. A fesztivalhoz kapcsolodo tarlaton szerepelt, masok
mellett, Nam June Paik es Brian Eno is.

*** Tony Cragg *** A mai brit szobraszat egyik legegyenibb kepviseloje,
Tony Cragg munkassagarol ad attekintest a Mucsarnok
szoborcsarnokaban november 10-ig nyitva tarto kiallitas. Ez alkalombol
a Magister Artium Honoris Causa cimet adomanyozta Tony Craggnek a Magyar
Kepzomuveszeti Foiskola Egyetemi Tanacsa.

*** Cyberia ***

*** ABCD 96/2 *** Megjelent az ABCD multimedia-magazin idei masodik
szama, benne, tobbek kozott Esterhazy Kis Magyar Pornografiajanak
interaktiv valtozata (filmhirado-reszletekkel, birosagi
iteletekkel megspekelt anekdotak az 50-es evekbol), Kondor Bela
Samsonnak levagjak a hajat cimu rezkarcanak elemzese, Egely Gyorgy
kutatocsoportjanak vizsgalatai, informaciok tomkelege a szerzoi jog
es az uj mediak kerdeskorerol, Forma-1, nepzenetar, Bertalan
Laszlo tanulmanya, Vagvolgyi B. Andras New York-i videofelvetelein
Allen Ginsberg (a teljes tartalomjegyzek az iNteRNeTToban olvashato
(http://www.idg.hu/abcd/). A lapot bemutato sajtotajekoztaton
jelentettek be az ABCD-t is eloallito Inenon multimedia-fejleszto
muhely megalakulasat, amely kulturalis (film, nepzene, neprajz, jazz)
es tarsadalomstatisztikai (Magyarorszag Politikai Atlasza) adatbazisok
kiepitesevel foglalkozik, cime: http://www.idg.hu/inenon.

*** Masolasvedelem a Weben *** Olyan szerzoijog-vedo rendszert
fejlesztett ki a Prism Resources, amely lehetove teszi, hogy a
tartalomszolgaltatok megakadalyozzak a World Wide Weben elhelyezett
dokumentumok lemasolasat. Reszletek a http://www.prismrsc.com cimen.

*** ISDN Internet-szolgaltatas *** Ket ceg is kinal hang, fax es
adatok gyors atvitelere, akar elo videokonferenciak
lebonyolitasara is alkalmas ISDN- (Integrated Services Digital Network)
vonalakat hazankban, az Elender es az MCI. Utobbi a Matavval kozosen
epiti ki a nemzetkozi ISDN-vonalakat, mert a Matav mar Debrecent,
Gyort, Miskolcot, Kecskemetet, Nagykanizsat, Sopront, Pecset es
Szekesfehervart ellatta ilyen kapcsolattal. A Matavnal megrendelheto
ISDN-vonal kiepitesi koltsege duplaja egy telefonvonalenak,
hasznalati dija pedig a mindenkori tavbeszelodij 140 szazaleka.

*** Hackerek a CIA szerveren *** A CIA kikapcsolta www-kiadvanyat
(http://www.odci.gov/cia), mert a mult csutortokon ismeretlen
hacker(ek) tort(ek) be a rendszerbe, es a maguk szovegeit helyeztek el
ott Udvozoljuk a Kozponti Butasagi Ugynoksegnel cimszo alatt. A
tamadas hasonlitott az amerikai igazsagugyi miniszterium gepe
ellenihez. Lapzartank napjan, hetfon ugy festett, a Power Through
Resistance nevu sved hackercsoport hajtotta vegre az akciot, egy
svedorszagi birosagi eljaras miatti felhaborodasaban. Mivel a
megvaltoztatott CIA-lap - nemzetkozi es sved hackerkiadvanyokra
kotott linkekkel - mintegy 12 oran at elt, tobb masolat is keszult
rola, lapzartakor ezek egyike (http://www.skeeve.net/cia/) meg
megtalalhato volt, masokat hamar eltavolitottak.

*** Elo egyhaz; elo cenzura *** Franciaorszagi latogatasan avatta
fel II. Janos Pal papa a Francia Katolikus Egyhaz internetes
kiadvanyat: http://www.cef.fr/.

Szingapurban eletbe lepett az Internet-cenzura: egyelore azonban meg
csak a pornograf kiadvanyok elereset tiltottak le a helyi
felhasznalok elol (750 ezer haztartasbol 150 ezer fer hozza a
halozathoz).

Az idei BNV-t unnepi sorszamnevvel lattak el tortenelmi
erdeklodesu marketingbanyaszok. Igaz, sokkal kevesebb is eleg lett
volna a belso-kobanyai diszszemle kiemelt millecentenariumi programma
nyilvanitasahoz, de azert igy az igazi. Az esemeny alkalmabol a
tavoli nevrokon, a BKV is lepett: a szolgaltatas szinvonalat
szamokba fojtotta, a 29-es villamost 100-asra keresztelte at.

Lehet peldalozni azzal, hogy mar grof Tisza Istvan is masfel orat
allt sorba langosert a Pesti Vigado ruhataraban (!!!) megrendezett
elso, 1906-os vasaron, hogy mekkora attrakcio volt 1938-ban a Philips
megjelenese egy valodi tevekeszulekkel, a legemlekezetesebb
megmozdulasok azert megis a hetvenes, nyolcvanas evekben voltak, amikor
a legendas divak,

Fabulon Agi, Skala Agi

es termeszetesen a Reka elemes szobabutor-garnitura jelentettek az
elerhetetlen almokat. Akkoriban a "mindent a szemnek" elv ervenyesult,
a vasari termekekre elojegyzest (vagy azt sem) vettek fol, kemeny
forintokert pedig legfeljebb sort, virslit, esetleg Nepsportot lehetett
venni. Megis, esemeny volt a javabol, mentesito vonatok erkeztek
mindenhonnan, talan csak augusztus huszadika birt ekkora mozgosito
erovel. Nyalcsorgatva meneteltek a lelkes magyarok a Dobi Istvan uti
Potemkin-faluba, es ugy beindultak, hogy csak az esti sporthirek Vitar
Robert-latvanya tudta nemikepp csillapitani azokat az indulatokat,
amiket egy fagyasztoval kombinalt Lehel hutoszekreny vagy eppen a
Munkacsy Color televizio valtott ki beloluk. Hittek is meg nem is,
hogy "a bemutatott termekek nyolcvan szazaleka mar ebben az evben
megvasarolhato, ahogy azt az 1974-es Vasari Hiradoban olvashattak.
A biztonsagi jatek volt jellemzo, nem csoda, hogy azokban az evekben
indult utjara egy jellegzetes hazai sportag, a prospektusgyujtes,
amelynek lenyege: nincs annal nagyobb kincs, mint amit ingyen adnak.

A szazadik vasar is

tomegsport, de ma mar nem kell olre menni egy Roltex Rozsi-poszterert,
alkalmazott szorolap-osztogatok kezimunkaznak, es vasarfiava
nemesul az a gesztus, ami a Blaha Lujza teri aluljaroban minimum
zaklatas. Husz ev alatt teljesen atalakult a BNV, valoban az, aminek
hirdeti magat, es minden elado.

A szazadiksagra a B pavilonban megrendezett A BNV tortenete cimu
kiallitas, az alkalomra kiadott, tajkepekkel illusztralt
vasartorteneti album es egy baromi nagy holegballon emlekeztet, a
millecentenariumra meg legfeljebb a Huba Kft.,
ablakdekoracio-arnyekolastechnika, ami egyaltalan nem baj. A
szervezok igy is hatalmasakat szerveztek, "tiz temakorre osztottak a
vasar mondanivalojat". A Hobbi, szabadidotol az Izlesek vilagaig
teljes a kor, arrol pedig egyaltalan nem tehetnek, hogy a felhozatalban
igazan keves az ujdonsag. A latottak alapjan mar most nagy karriert
josolhatunk a csempet potlo tapetanak, a kaliforniai ostolgy
garnitura viszont nem valoszinu, hogy lakberendezesi kozhellye valik
az elkovetkezo nehany evben.

Mint egy aranyvasarnap a Nagykoruton, csak kesobb sotetedik.
Megszokott koreografia szerint vonulnak a nepek szepen sorban, az
anyazast mar lejatszottak a villamoson meg a penztaraknal. Az
atlagos vasarlatogato arakon dobben, es termeszetesen az
ingyencirkuszok jelentik szamara a vegzetes vonzerot. Oromforras,
hogy ki lehet probalni egy igazi fejszolariumot, tet nelkul uzemelnek
a felkaru banditak, a szamitogepes jatekok - a flipper viszont nem,
pedig ra van irva! -, a szinpadon a vasar hazigazdaja, Antal Imre -
jobb esetben. Ha valaki vesz egy szaunat, tiz szazalek kedvezmenyt kap,
igaz, az atlagos akciovadaszat valami mast jelent: zoknivasart meg
hasonlokat.

Megis, a kozonseg csak fizeto statiszta ezen a terepen,

az igazi foszereplok maguk a kiallitok,

mindegy, hogy Csizmadia Elemer vasipari vallalkozorol vagy a Magyar
Gyariparosok Orszagos Szovetsegerol van szo. Sulyos berleti
dijakat fizettek, komolyan veszik magukat, futnak a penzuk utan.
Rekordmennyisegu az egy negyzetmeterre juto fontos emberek szama, es
igazabol mar csak az kelt feltunest, ha valaki harom mobiltelefonba
beszel egyszerre. Nagy a kisertes, hogy szenne szolariumozott
vallalkozonoket szolitsunk le ("gyere bebi, lobbizzunk egyet"), vagy
cegvezetonek adjuk ki magunkat, es targyaljunk egy jo nagyot, de az
ilyen jellegu jatekokhoz legalabb egy Pomezanski Gyorgy-gumialarcra
lenne szukseg, a Dilibolt standjan viszont csak Drakulat arulnak.

- legat -

Budapesti Nemzetkozi Vasar

Budapesti Vasarkozpont,

Bp. X., Albertirsai ut 10.

Nyitva: szeptember 29-ig

naponta 10-18 oraig

A vasarteruletre valo egyszeri, illetve tobbszori belepesre a
kovetkezo jegyek jogositanak:

Napi belepojegy: 400 Ft (egyszeri belepesre jogosit)

Allando jegy: 3000 Ft (a vasar ideje alatt allando belepesre
jogosit)

Csaladi jegy: 800 Ft (ket felnott es ket gyermek egyszeri belepesere
jogosit)

Kedvezmenyes jegy: 300 Ft (katonak, diakok, gyermekek, nyugdijasok,
munkanelkuli-segelyen levok reszere egyszeri belepesre jogosit)

Demszky Gabor budapesti fopolgarmester

Honapok ota a fovarosrol szolnak a hirek: a MIEP-tol targyalasos
uton visszaszerzett honfoglalasi evfordulon nem lesz metro az orosz
adossagbol, leepulnek a korhazi agyak, es akkor ott van meg a
hajlektalanokat felkarolo lelkesz fegyelmi eljarasa. Mindekozben
gazdagodott is epulo-szepulo fovarosunk, az ellenzek viszont a
ketmillios Budapest eladosodasatol fel. Az ugyekben a
legilletekesebbet kerestuk meg.

Magyar Narancs: Mi a fovaros felelossege abban, hogy a kormany ugy
dontott: megsem epul Budapesten metro az orosz allamadossag
terhere? Elhangzott, hogy nem keszult el idoben a megvalosithatosagi
tanulmany, nem volt idoben egyeztetes.

Demszky Gabor: Hogyan lehetne a fovaros felelossege egy
kormanydontes? A megvalosithatosagi tanulmany keszitesenek
tenye 1994 novembere, az 1996. szeptember vegi hatarido pedig tavaly
oktober ota ismert. A tanulmanyt az EU kozponti Phare-alapjaibol
finanszirozzak, menetrendjerol, ideertve a befejezes idopontjat is,
a penzugyi es kozlekedesi tarca mindvegig teljes koru
tajekoztatast kapott es kap most is. A megvalosithatosagi tanulmany
tehat igenis idoben keszul el. A kormany es a fovaros kozti
egyeztetes az orosz kozremukodesrol ugy tortent, hogy a kormany
majus 29-i hatarozataban felkerte a fovarost: vegyen reszt az orosz
fellel folytatando, kotelezettsegvallalas nelkuli targyalasokon. E
felkeresnek a fovaros minden tekintetben eleget tett. A kormany
merlegelesi szempontjait a fovarosnak nem feladata kommentalni. Az
allamadossag az allam adossaga.

MN: Pontosan kinek a kompetenciaja a metro finanszirozasa?

DG: A metro Budapest teruleten letesulne, de nemcsak a fovarosiak,
hanem minden itt utazo erdeket szolgalja. Orszagos jelentosege es a
koltsegek miatt megitelesunk szerint a kiemelt allami beruhazasok
kategoriajaba tartozik, de finanszirozasaban termeszetesen a
fovaros is reszt vallalna. A dontes tehat a kormanyzat es a
fovaros kozos kompetenciaja. A finanszirozas azonban nem kepzelheto
el jelentos osszegu, kedvezo feltetelekkel nyujtott nemzetkozi
hitelfelvetel nelkul - de errol a dontest ugyancsak kozosen kell a
kormanyzatnak es a fovarosnak meghoznia.

MN: A fovaros mintha sikerpropagandat folytatna: nincs adossaga, nem
vesz fel ujabb hiteleket; a fovarosi Fidesz - MPP frakciovezetoje
azonban vagyonvesztesrol, "lenduletes eladosodasrol" beszelt. Most
akkor van penze Budapestnek, vagy nincs?

DG: Van. Teljesen ellentmondanak a tenyeknek, es felelotlenek azok a
kijelentesek, amelyek a fovaros eladosodasarol szolnak. A fovaros
netto adossagallomanya, tehat a felvett hitelallomany es a
penzkihelyezesek kulonbozete 3 milliard forintnal is kevesebb, es az
ev vegere becslesem szerint nulla lesz.

MN: A tavalyi merleg meg 16 milliardos hianyt mutatott ki.

DG: A fovaros az iden eladta a gazmuveket, ez mintegy 14 milliardos
bevetelt jelentett, es varhatoan meg az ev vegeig eladjuk a
vizmuvek reszvenyeinek 25 szazalekat. Budapest teljes egeszeben
stabilizalta az elmult evekben keletkezett nehez anyagi helyzetet,
mikozben 30 milliard forintert fejleszteni, beruhazni is fogunk.
Ugyhogy jol allunk jelenleg. Egy penzugyi tanacsado ceg egyebkent
hamarosan elkesziti a hitelminositesunket; ez ahhoz kell, hogy a
fovaros kotvenyeket bocsasson ki, a hosszabb tavu infrastrukturalis
beruhazasok finanszirozasara.

MN: A korhazi agyak leepitese tulajdonkeppen fovarosi penzugyi
kenyszer vagy egy kozponti terv, az allamhaztartasi reform resze?

DG: Teny, hogy a torveny belenyul az onkormanyzat autonomiajaba, de
a korhazakrol szolo dontes nem onkormanyzati hataskor. Az
agyakat nem a fovaros, hanem a tarsadalombiztositas finanszirozza. A
fovaros intezmenyrendszereben az a problema, hogy ahhoz, hogy az
elmult evek trendjet folytatva fejleszteni tudjon, csokkentenie kell
mukodesi kiadasait. Ez tulajdonkeppen a haromszaz intezmeny
racionalizalasat jelenti, osszevonasokat es sajnos
letszamleepitest is. E nelkul a fovaros nem tudja vegrehajtani
azokat a kozuzemi es kozlekedesi fejleszteseket, amelyek
elengedhetetlenul szuksegesek.

MN: Az ellenzek viszont azt mondja, az agyszamleepites legfeljebb az
egeszsegugyi reform vegeredmenye lehet, nem a kezdete.

DG: Ez az egesz agyszamleepites kozponti dontes: itt az OEP, az
Orszagos Egeszsegugyi Penztar diktal, tehat annyi agyat lehet a
fovarosban fenntartani, amennyit ok finansziroznak, amennyire
szerzodest tudunk kotni.

MN: A nepjoleti miniszternek is az OEP diktal? Merthogy o dontott a
megszuntetes mellett.

DG: A parlament dontott a tizezer korhazi agy leepiteserol, ami a
fovarosban haromezer agyat jelent. Hogy ebbol pontosan mennyi lesz,
arrol meg nincs vegso megegyezes. Az ugy lenyeget en abban latom,
hogy az allamhaztartas legbetegebb alrendszere az egeszsegugy, es az
azt finanszirozo egeszsegbiztositasi onkormanyzatnak szabad
bejarasa van az allami koltsegvetesbe. Amikor mi arra torekszunk,
hogy ezt a reformot vegrehajtsuk, elsosorban a stabilizaciot akarjuk
segiteni; vegrehajtjuk a leepiteseket - nem is tehetunk mast -, de
en ugy latom, hogy ennek a racionalizalasnak a magyarazata
elfogadhato. Nem akarom tehat az ezzel kapcsolatos felelosseget teljes
egeszeben atharitani.

MN: Mi van a letszamleepitesekkel?

DG: A vegrehajtassal az a baj, hogy mindenki agyszamrol beszel ezen a
teruleten, ami elegge eufemisztikus, kontorfalazo megkozelitese a
kerdesnek. Az igazi komoly konfliktuspont a letszamleepites:
szamitasaink szerint a sajat korhazi agyak tervezett megszuntetese
korulbelul haromezer egeszsegugyi alkalmazott, orvos, apolo
leepiteset jelenti. A problemat abban latom, hogy az orszagos
szintu leepitesek mertekerol es vegrehajtasarol, a
kompenzaciokrol nincs megegyezes a Nepjoleti Miniszterium, az OEP
es a szakszervezetek kozott. E nelkul nem lehet tovabblepni.

MN: Igen szokatlan formaja volt a politikai tiltakozasnak, amikor a
Fovarosi Kozgyules nyilt levelet intezett a miniszterelnokhoz, hogy
nem haromezer, hanem csak ezerotszaz korhazi agyat kellene
megszuntetni.

DG: Ez a szam onnan adodik, hogy en annak idejen osszehivtam egy
fovarosi egyezteto forumot, amelyen ott voltak a szakszervezetek is. Ez
a kor maximum ezerotszaz agy megszunteteset tudta elfogadni. En ott
is orszagos egyeztetest surgettem, sot meg is kerestem az ugyben a
minisztert, es kertem, hogy tegyen lepeseket az erdekegyeztetesekert.
Azt is megkerdeztem tole, van-e forras a vegkielegitesekre - a
valasz az volt, hogy van. Ami hianyzik, az a konszenzus a
letszamelbocsatasrol - ez a fajo kerdes.

MN: Erdekes, ahogyan a dolgok mukodnek: nyilt level a hatalomhoz,
latogatas a miniszternel. Nem resze ez annak, amit Tolgyessy Peter
keso kadari politikai technikaknak nevezett?

DG: Nem, ez mindig igy lesz, amig onkormanyzatisag letezik. Ez abbol
adodik, hogy az onkormanyzatok onallok, tehat nem az allam
vegrehajto szervei, hanem nagy testuleti gazdalkodasi autonomiaval
rendelkeznek.

MN: Agyszamokrol volt szo az Ivanyi-ugyben is (ld. Csend, rend,
fegyelmi, MaNcs, 1996. aug. 29.): a Fovarosi Szocialis Kozpont
igazgatoja tulkoltekezett, egyebek kozott "fapados" agyakat rendezett
be hajlektalanoknak. On "nevelo celzatu buntetesre kerte a fegyelmi
bizottsagot, de a nyilvanossag elott mind ez idaig nem szolalt meg.
(Demszky Gabor interjunk keszitese utan, mult penteken tartott
kozos sajtoertekezletet Ivanyi Gaborral. A szerk.) Miert?

DG: Az intezmenyek vezetoit a Fovarosi Kozgyules nevezi ki,
tevekenyseguket es gazdalkodasukat pedig az egyes bizottsagok
ellenorzik. Ennelfogva nekem az ugyben semmifele hataskorom nincsen.
A velemenyem viszont az, hogy ami tortent, kotelezo gyakorlat volt: az
FSZKI gazdalkodasaban tobb tizmillios hiany keletkezett. Hatvan napon
tuli kifizetetlen szamlak eseten a revizori vizsgalatot kotelezoen
meg kell inditani. A vizsgalat eredmenye egy vaskos jelentes volt, amely
gazdalkodasi hianyossagokat tart fel. Azt, hogy feladataik ellatasa
erdekeben bizonyos gazdalkodasi szabalyokat megszegtek, kiderult
Ivanyi Gabor jelenteseibol. Az a velemenyem, hogy kikerulhetetlen
volt a fegyelmi eljaras: a revizori jelentes alapjan nem lehetett azt
mondani, hogy semmifele szabalytalansag nem tortent. A "nevelo
celzatrol" szolo megfogalmazas nagyon szerencsetlen volt, de az egyik
kollegamtol szarmazott, es a szamba adtak; nem kivantam errol a
sajtoban vitatkozni. Nehezen tudtam kezelni azt a problemat, hogy egy
szakmai vitat nem tudott megoldani az FSZKI igazgatoja es a fovaros
szocialpolitikai bizottsaganak vezetoje, es ez a vita elmergesedett.

MN: Mintha nem csak szakmai vitarol lett volna szo: ugy tudom, tavaly
volt az elso olyan tel, amikor senki sem fagyott meg az utcan Budapesten.

DG: Persze, ez annyira evidens, hogy nem is akarom vitatni. Ugy gondolom,
hogy mindaz, amit hajlektalanugyben Ivanyi Gabor es az FSZKI tett, a
fovaros erdeket szolgalta, mivel alapjaban egy elfogadhato
hajlektalan-ellatorendszer jott letre. A fovarosnak viszont most el
kell dontenie, hogy a jovoben milyen intezmenykent, milyen feladatok
ellatasara, milyen finanszirozassal kepzeli el az FSZKI-t.

MN: Ha tortenetesen on az FSZKI igazgatoja tavaly telen, es azt
latja, egyre csak jon a sok hajlektalan, befogadja oket, vagy elkuldi
oket azzal, hogy bocs, a fovaros keretei limitaltak?

DG: Budapesten a tizezer hajlektalan ellatasara van korulbelul
haromezer hely; az FSZKI sem volt gumibol, nekik is az ajto ele kellett
allniuk, es azt kellett mondaniuk, hogy sajnos nincs tobb hely. En
teljesen elfogadom Ivanyi Gabor allitasat, hogy kell egy olyan
intezmeny, amely mindenfele feltetel nelkul befogadja az
alkoholistakat, a beteg embereket, es minimalis ellatast nyujt. Ez azt
jelenti, hogy kell egy nagy intezmeny, amely a teli idoszakban tobb
aggyal bovul. A szakma egy resze azonban nem fogadta el, hogy
hozzacsapodott tobb mas ellatas is, igy egy intezmenyen belul van
tbc-gondozas, utogondozas, anya- es csecsemootthon es
menekultellatas. Nekem az a velemenyem, hogy valahogy elvszeruen
kellene megosztani e feladatokat a fovaros es mas intezmenyek,
peldaul a Menhely Alapitvany, az Oltalom Alapitvany, a Maltai
Szeretetszolgalat, az Udvhadsereg es sok mas intezmeny kozott. A
vita egyik tanulsaga szamomra mindenesetre az, hogy Gyori Peternek, a
Menhely Alapitvany kuratoriumi elnokenek el kell fogadnia: nem lehet
ugyanakkor a szocialpolitikai bizottsag elnoke is; az ilyen
osszeferhetetlenseget meg kell szuntetni.

MN: Ez mit jelent? Gyorinek mennie kell?

DG: Nem kezdemenyezem a levaltasat, de a hajlektalanellatas
felugyeletet a jovoben maskepp kivanom megoldani.

MN: A nyilvanossag elott ugy tunt, hogy amikor az FSZKI-t kellett
boviteni, nem volt penz, most viszont hasonlo feladatokra meg van
hirdetve 300 millio forint, amit a fovaros kulonitett el januarban.

DG: Ez tevedes: az osszeget nem a fovaros kulonitette el sajat
koltsegvetesen belul, hanem a forrasmegosztas kereteben, a
keruletekkel egyetertve, az o penzuket kulonitette el, hogy az egyes
keruletek szocialis ellatasi formakra palyazhassanak. A fovaros
tehat nem adhatta volna oda ezt a penzt az FSZKI-nak, ez nem volt realis
alternativa. Egyebkent az FSZKI atalakitasahoz sincs meg meg a
szakmai konszenzus; bar nincsenek illuzioim, nem hiszem, hogy ezek a
kerdesek rovid tavon ebben az orszagban kezelhetok lesznek.

MN: Azt demagog felvetesnek tartja, hogy mikozben Ivanyi kenytelen volt
hianygazdalkodast folytatni, addig a fovaros eleg sokat koltott az
amugy sem tul nepszeru millecentenariumi rendezvenyekre?

DG: A fovaros egyetlen fillert sem koltott sajat penzbol a
millecentenariumra, csak palyazat utjan kaptunk tamogatast. Tobb
szponzor visszalepett, es a teve is csokkentette a kozvetitesi
koltsegeket.

MN: A szervezes korul is volt zurzavar. Julius vegi
sajtotajekoztatojan on kozolte: "Vannak olyan pillanatok, amikor egy
varos vezetosegenek be kell ismernie, hogy tevedett." Milyen
konzekvenciat vont le ebbol?

DG: Az egyik tanulsag az volt, hogy a fovaros csak akkor rendezhet ilyen
meretu esemenyt, ha azt finanszirozni is tudja. Nem bizhatja csak a
maganszektorra a finanszirozast. Azon a sajtotajekoztaton en azt is
elmondtam, hogy akkor mit lattam megoldasnak: az altalunk megalmodott
fesztival tul draganak bizonyult, ugyhogy attettuk a helyszint, a
lehetosegeinkhez kellett igazitani a programot...

MN: ...olyannyira, hogy nem sokkal augusztus 20-a elott le kellett ulni
egy kis, parlamenten kivuli szelsoseges parttal egyezkedni, mikor kie
a Hosok tere.

DG: A tarsadalmi szervezeteknek es partoknak csak bejelentesi
kotelezettseguk van, nincs engedelyeztetesi rendszer, de ez
termeszetesen nem jelentheti azt, hogy mondjuk a MIEP-e lehet egesz
napra a Hosok tere. Ilyen esetekben meg kell egyezni egymassal.

Seres Laszlo

A Magyar Katolikus Puspoki Kar korlevelerol

A nagy zajjal beharangozott millecentenarium egyetlen figyelmet erdemlo
esemenyt hozott. Augusztus 20-an a katolikus Puspoki Kar korlevelet
bocsatott ki a magyar tarsadalom allapotarol, egyszerre szolitva meg
a hiveket es a "joakaratu emberek" osszesseget.

E cikk szerzoje magat a "joakaratu emberek" koze sorolja. Erkolcsi
meggyozodeseinek alatamasztasahoz nincs szuksege istenre,
tulvilagra. Szellemi csaladjat a felvilagosodastol eredezteti.
Politikai nezeteit a liberalis hagyomanyra vezeti vissza. Mit jelenthet
szamara a megszolittatas? Ertheti igy: ha nem is vagy hivo
kereszteny, felajanljuk neked az egyhaz erkolcsi utmutatasat. De ugy
is ertheti, hogy a Korlevel a magyar tarsadalmat alkoto vilagnezeti
kozossegek egyikenek allaspontjat fejti ki, es parbeszedet ajanl
mas vilagnezeti kozossegek tagjainak.

A terjedelmes szovegen mindket szandek atvilaglik. A tanitas igenye
egyertelmu es (mondhatnam) hagyomanyos. Am a dialogus igenye is
felreerthetetlenul kitunik a szovegbol. A Korlevel nyomatekosan
leszogezi, hogy a kolcsonos tiszteleten alapulo parbeszed hianyat a
mai magyarorszagi viszonyok egyik legsulyosabb kortunetekent tartja
szamon: "Orszagos meretekben sem tudnak megnyilvanulni, egymassal
talalkozni es a tarsadalom javara osszerendezodni a kulonbozo
cselekvesi torekveseket tukrozo velemenyek, ertekrendszerek." A
parbeszed megindulasatol "a szethuzas, a bizalmatlansag, a
beketlenseg" mai allapotanak meghaladasat remeli.

De vajon engem, a liberalist, a felvilagosodas gyermeket is
megszolitottak-e? Nem elbizakodottsag-e reszemrol, hogy a "joakaratu
emberek" koze sorolom magamat? A kerdes nem indokolatlan, hisz a
katolikus egyhaz evszazadok ota epp a felvilagosodassal es a
szabadelvuseggel szemben hatarozza meg tarsadalmi tanitasat.
Barmennyit valtozott idokozben mind a katolicizmus, mind a liberalizmus,
a szembenallasban nincs valtozas; ez tunik ki a Korlevelbol is.

Csakhogy a nagy tarsadalmi eszmerendszerek kozul Magyarorszagon ma a
keresztenyseg mellett a liberalizmus a legbefolyasosabb. Jelenlete a
kulturaban nyilvanvalo. Szerepe az 1989-es fordulat elokesziteseben
es az uj alkotmanyos rend szellemenek alakitasaban letagadhatatlan. A
Puspoki Kar altal is oly hon kivant "egeszseges demokratikus
kozelet" megteremtesenek egyik feltetele, hogy nyilvanos vitaban
tisztazodjek, miben all valojaban a nezetelteres a katolicizmus es
a liberalizmus tarsadalmi tanitasa kozott.

Talan ma jobb esely van e vita lefolytatasara, mint az elozo
evszazadokban barmikor. Vegtere is, a liberalizmus mindenutt -
Magyarorszagon is - a vilagi allam programjaval, az allam es az
egyhaz elvalasztasanak programjaval lepett fol, es ezert
hosszu-hosszu ideig harcban allt az egyhazakkal. Ideje azonban
eszrevenni, hogy a tortenelmi harc lenyegeben befejezodott; az
alapveto intezmenyi viszonyok immar kialakultak. Az egyhazak nem
torekszenek kozhatalmi kivaltsagokra es nem kernek az allam
gyamkodasabol; a liberalisok eltokelten vedik a vallas
szabadsagat es nem allnak szemben az egyhazak oktatasi, karitativ es
kulturalis tevekenysegeivel. A kolcsonos gyanakvast ma mar
leginkabb maga a gyanakvas taplalja. Ha sikerulne tulemelkedni rajta,
akkor vegig lehetne beszelni a nezetkulonbsegeket, melyek fontos
erkolcsi es tarsadalmi kerdesekben ma is elvalasztjak a katolikus
egyhazat es a liberalisokat. A feladat elvegzese halogathato, de
megkerulhetetlen.

Ket kulonbozo iranybol lehet kozeliteni a parbeszedhez. Az egyik
lehetoseg az volna, hogy zarojelbe tesszuk az elvi allaspontok
kulonbsegeit, s azt keressuk, mi a kozos abban, ahogy a katolikus
egyhaz es a liberalis gondolkodok a magyar tarsadalom mai allapotat
latjak. Igy hamar ratalalhatunk arra, amiben lehetseges az
"osszefogas" es "egyuttmukodes", amit a Korlevel annyira fontosnak
tart. A masik lehetoseg abban all, hogy eloszor a katolikus
tarsadalmi tanitas es a liberalizmus kozotti szemleletbeli
kulonbseg mibenletet probaljuk megerteni. Ez az ut
korulmenyesebb, de ha sikerul elindulni rajta, biztosabb eredmenyt
iger. Mert igazan termekeny vita, a nezetelteresek valodi
szukitese csak attol remelheto, ha egyetertesre jutunk abban, hogy
miben is van koztunk nezetkulonbseg. En tehat a masodik utat
valasztom. Nem meltatom a Korlevel helyzetleirasat, noha az sok
figyelemre melto megallapitast tartalmaz. Azt vizsgalom, hogy milyen
latoszogbol keszult ez a leiras.

Rendezo eszmeje, megitelesem szerint, az a kijelentes, hogy a magyar
tarsadalom sulyos erkolcsi valsagot el at. Szetzilalodtak az
egyent megtarto kozossegek, s veluk egyutt az egyeni cselekvest
eligazito, biztos ertekek is. Eluralkodott az "individualizmus", az a
hiedelem tehat, hogy az egyen oncelu leny, akinek a maga hasznan
kivul semmivel nem kell torodnie. Az egyeni erdek a fogyasztoi javak
megszerzesere, a gazdasagi siker eleresere csupaszodott. A cselekves
horizontja a rovid tavon elerheto oromokre szukult, "a tarsadalom
alig tekinti erteknek a jovot es a jovoert valo cselekvest".

Megingott a tarsadalom alapsejtje, a csalad: rendkivul magas a valasok
szama, es "novekszik azoke is, akik eleve idegenkednek az eletre
szolo elkotelezettsegtol", s beerik kevesbe felelossegteljes
elettarsi kapcsolattal. A bomlas jele, hogy a kozvelemeny "az azonos
nemuek egyutteleset is egyre inkabb elfogadja".

Az eluralgo onzes es anyagiassag kovetkezteben "megcsappant az elet
tisztelete". Nemcsak az elet elleni buncselekmenyek szamanak
novekedese jelzi ezt, hanem a kirivoan magas ongyilkossagi aranyszam
is, valamint az abortuszok rendkivuli gyakorisaga, meg az, hogy az
eutanazia lehetosege nyilvanos vita targya lett.

Ahol nincsenek szilard ertekek, ott a szabadsag felelossegteljes
gyakorlasa helyett "a joforman korlatlan szabadossag" hodit teret, s
ez tortent a mai Magyarorszagon is. Meghozza nemcsak a maganeletben;
a szabadossag betort a nyilvanossagba, hatalmaba keritette a
tomegtajekoztatast: "silany, sot az emberi szemelyiseget karosito
`kulturcikkek` arasztjak el a tarsadalmat", terjednek "az eroszakot es
pornografiat vonzo szinben feltunteto elektronikus szorakoztato
programok".

Vegezetul, hiaba megy vegbe a termeloeszkozok maganositasa: az
individualizmus uralma alatt a magantulajdon nem talalhatja meg
erkolcsileg igazolhato helyet. Egyfelol, meggyengult a "Ne lopj!"
parancsanak visszatarto ereje, s ezert veszelybe kerult mind a
koztulajdon, mind a magantulajdon. Masfelol, az uj tulajdonosi elit nem
tanusit hajlandosagot a tulajdon folotti rendelkezessel egyutt
jaro kotelezettsegek vallalasara: "keves szolidaritast mutat a
szegenyekkel", fogyasztasi szokasaiban nem tanusit onmersekletet,
es javait nem a kozjora torekedve forgatja.

Individualizmus, onzes, anyagiassag, elfordulas a csaladi ertekektol
es altalaban a kozossegi let ertekeitol, az elet kituntetett
ertekenek relativizalasa, kozombosseg az elesettek, a
kiszolgaltatottak irant: ime az erkolcsi valsag lenyege. Nem nehez
eszrevenni, hogy a Korlevel a liberalis eszmerendszert a valsag
tunetei es elomozditoi kozott tartja szamon. Mindenekelott a
"szekularizalt eletszemlelet" melletti elkotelezettsege miatt, mert ez
- az egyhaz allaspontja szerint - minden magasabb erteket lerombol, az
egyent felszabaditja a tobbi ember iranti erkolcsi kotelezettsegei
alol s az anyagi javak kultuszahoz vezet.

Ha lesz parbeszed a katolikus tarsadalmi tanitas es a liberalizmus
kozott, minden bizonnyal ez lesz a legnehezebb pontja. A liberalizmus
valoban elkotelezett a tarsadalom szekularizalodasa mellett, s a
"szekularizalt eletszemlelet" valoban nagyon mas, mint az, amit a
katolikus egyhaz ajanl hiveinek es altalaban a joakaratu embereknek.
Csakhogy a kulonbseg, liberalis szemmel nezve, nem abban all, mint
amiben a katolikus szem latja.

Mindenekelott: a szekularizalt eletszemlelet es a fogyasztoi
elvezetek oncelu hajszolasa kozott nincs osszefugges. Az etika
tulvilagi biztositekainak foladasa nem tartalmazza maganak az
etikanak a foladasat; nem kovetkezik belole, hogy az egyen szamara
ne maradna mas cel az eletben, mint az anyagi javak okozta oromok. A
szekularis etika kiindulopontja a kovetkezo belatas: eppen azert,
mert nincs egyebunk, mint az egyetlen veges elet, dontoen fontos, hogy
mit kezdunk vele, hogy kepesek vagyunk-e ertelmet adni neki, hogy
tartalmas es jo eletet elunk-e, vagy sekelyes es ures eletet. A
katolikus tarsadalmi tanitassal nem az erkolcsi ur all szemben, hanem
egy masik etika (e vilagi humanizmusnak neveznem), melynek ugyanolyan sok
- bar mas termeszetu - erve van az ures konzumerizmus ellen, mint a
vallasos etikanak.

Masodszor, a szekularis eletfelfogas nem tartalmazza azt a velekedest,
hogy az egyennek csak a sajat, szemelyes erdekeire kell tekintettel
lennie. A megallapitas, mely szerint foldi eletunk alakulasa
dontoen fontos, minden emberre egyforman igaz; ha elfogadjuk, akkor
mindjart azt is el kell fogadnunk, hogy senkinek az elete nem fontosabb,
mint barki mase. Ahonnan azutan (nehany egyszeru tenyallitas
segitsegevel) fontos tetelek kovetkeznek az embernek kijaro
banasmodrol es az igazsagos elosztas elveirol, valamint az emberek
kozotti moralis kozossegrol. Az e vilagi humanizmus nemcsak
sekelyes es tartalmas elet kozott tesz vilagos kulonbseget, hanem
kijeloli a tobbi ember iranti kotelessegeinket is, es kimutatja, hogy
nem vezeti jol a sajat eletet az az ember, aki az igazsagossag es a
meltanyossag rovasara jut gazdag onmegvalositasi lehetosegekhez.

Ketsegtelen, a liberalizmus ugyanakkor azt mondja, hogy mint a piaci
ugyletek szereploit, engedni kell az embereket a sajat hasznukat
kovetni. Azonban harom fontos kiegeszites kivankozik ide. Eloszor,
a liberalizmus ezt a javaslatot nem azzal a szandekkal teszi, hogy
felszabaditsa az emberi onzest. Abbol a maradando felismeresbol indul
ki, hogy a piac szereploi ugy tudjak a legjobban szolgalni masok
javat, ha a tarsadalom (rendes korulmenyek kozott) engedi oket a
sajat hasznukat keresni. A termelo abbol tudja meg, hogy a fogyasztok
sokasaganak mire van a legnagyobb szuksege, ha azt termelheti, amiert a
vevok a legtobbet hajlandok fizetni. Masodszor, a liberalis
kozgazdasagtan vilagosan kimutatja, hogy ez a feltetelezes csak akkor
teljesul, ha a piac jol szabalyozott: ha a tranzakciok soran egyik fel
sem szorul ra a masikra; ha senki nem huzhat olyan elonyt masok
raforditasaibol, es nem okozhat olyan hatranyt masoknak, amiert nem
kell fizetnie. A liberalisok pontosan tudjak, hogy ez nincs mindig igy,
es a piac tokeletlensegeinek korrigalasara szuksegesnek tartjak az
allami beavatkozast. Ugy is mondhatnam: az igazsagossag
ervenyesiteset elsosorban a kollektiv cselekves feladatanak
tartjak. S vegul harmadszor: amit a liberalizmus a piac sikeres
mukodesenek felteteleirol mond, az a gazdasag celszeru
megszervezeserol szol; nem foglalja magaban, hogy az elet minden
teruleten, minden emberi viszonyban a piac elveinek kellene
ervenyesulniuk. Az e vilagi humanizmus ugyanugy jo ervekkel - bar
masfele ervekkel - szolgal az effele kiterjesztes ellen, mint a
katolikus tarsadalmi tanitas.

De ha nem az onzes kultusza, ha nem az anyagi haszon oncella emelese
allitja szembe a liberalizmust a katolikus tarsadalmi tanitassal, akkor
mibol ered a kulonbseg? Talan kozelebb jutunk a valaszhoz, ha
megprobaljuk rekonstrualni, hogy milyen tarsadalomidealt szembesit a
Korlevel a magyar tarsadalom erkolcsi valsagaval.

Nem egyszeruen a befejezett demokracia es piacgazdasag idealjat. Az
altalanos "ertekvesztest" a dokumentum szerint csak reszben
magyarazza a negyven evig tarto kommunista diktatura. Ez reszint a
modern kapitalizmus bizonyos jellemvonasainak tudhato be: "Az
ertekvesztes egesz tarsadalmat meghatarozo jelensegeben mintha
osszetalalkoznek a multban hivatalosan terjesztett materialista
ideologia es a Nyugatrol erkezett szekularizalodott eletszemlelet."
Nem varhato tehat, hogy a kommunizmus oroksegenek felszamolasa
onmagaban tulvezessen az erkolcsi valsagon. Atfogobb, szelesebben
megalapozott fordulatra van szukseg.

Mindenekelott, a Korlevel fordulatot javasol az egyeni eletvezetesben.
A jo tarsadalom tagjai nincsenek kiszolgaltatva egyre bovulo
fogyasztoi igenyeknek; eletmodjuk "egyszerubb, termeszetesebb, egyben
egeszsegesebb" a mainal. Karakteruk "kezdemenyezo, szorgalmas es
takarekos". A tulajdonhoz valo jogukat nem tekintik "teljesen abszolut"
jognak; belatjak, hogy "mukodese soran a koz javat is kell
szolgalnia". Eletuk meghatarozo kozege a csalad; egesz eletre
szolo hazassagban elnek, s vallaljak az elet serthetetlensegebol
szarmazo kotelezettsegeket (a Korlevelbol az tunik ki, hogy a
puspokok a sokgyermekes csaladot tekintik eszmenyi mintanak). Sok mas
szemelyes kozossegbe, onkentes egyesulesbe is aktivan
bekapcsolodnak.

Az uj eletmod alkalmas hordozoja lehet egy embersegesebben mukodo
gazdasagnak egyfelol, s masfelol a kozelet fenntartasara kepes
civil tarsadalmat hozhat letre. Semmi ketseg, ez a vizio nem arra
szolgal, hogy felvaltsa a demokracia es a piacgazdasag intezmenyeit.
A Korlevel felreerthetetlenul leszogezi, hogy az erkolcsi
megujulasnak a demokracia es a piacgazdasag keretei kozott kell
megvalosulnia. "Tisztaban vagyunk avval", irjak a puspokok, a
kozvelemeny egy reszevel is vitazva, "hogy az 1989-1990-tol kialakult
politikai es allami intezmenyrendszer uj, igazabb es emberibb vilagot
hozott". S ezt a megallapitast nem csupan az egypartrendszeru
diktaturaval tett osszehasonlitasban tartjak fenn. Magyarorszag
jovojet hosszu tavon is a demokracia es a piacgazdasag keretei
kozott gondoljak el; nem csupan tudomasul veszik: helyeslik a modern
nyugati vilag alapveto intezmenyeit. De megis, ha a Korlevelbol
kirajzolodo idealt egyetlen fordulatba suritve probaljuk
megfogalmazni, ez a kifejezes ajanlkozik: visszaterni a hagyomanyos
ertekrendhez. Tradicionalis csalad, a gyermekaldas keszseges
elfogadasa, egyszeru fogyasztasi szokasok, puritan tulajdonosi es
munkaerkolcs, a gazdalkodoi magatartas alarendelese a kozjonak es a
raszorultak igenyeinek...

Megitelesem szerint ez az a pont, ahol valoban elvalik egymastol a
katolikus egyhaz es a liberalizmus tarsadalmi tanitasa. Az egyhaz azt
mondja: a modern vilag erkolcsi bajai "a hagyomanyos ertekrend
feladasabol" erednek. A demokraciat es a piacgazdasagot nem szabad
elvetni, de az intezmenyeik kozott cselekvo embereknek vissza kell
terniuk az elet tradicionalis ertekeihez. A liberalizmus azt mondja,
hogy nincs visszaut. Nem azt allitja, hogy a regi ertekek, ugy, ahogy
a regiek ertettek oket, ma is kovetendok volnanak ugyan, de a modern
tomegtarsadalom viszonyai kozott nem kovethetok. De nem is azt
allitja, hogy a hagyomanyt, ugy, ahogy van, el kell dobni. A szemely
megbecsuleset, az elet tiszteletet, az emberi kapcsolatok
fontossagat, az igazsagossag kotelezo erejet, az egyutterzes es
segitokeszseg jelentoseget az e vilagi humanizmus ugyanugy magaban
foglalja, mint a szekularizacio elotti etikak. Csakhogy abbol indul ki,
hogy a modern vilagban megmutatkozott az orokbe kapott ertekek
hagyomanyos ertelmezesenek szukossege es ellentmondasossaga: azt
allitja, hogy ujraertelmezesuk elkerulhetetlen, meghozza erkolcsi
okokbol az. Ebben all a lenyeges fordulat.

Ime egyetlen pelda: a csalad. A liberalisok egyetertenek azzal, hogy a
csalad valsagban van; ahogy az elottunk jaro nemzedekektol orokbe
kaptuk, egyre kevesbe mukodik, de nem mondhatjuk, hogy adva volnanak
jol mukodo helyettesitoi. Csakhogy a liberalisok nem hiszik, hogy a
hagyomanyos csaladhoz valo visszateres megoldana a jelenlegi helyzet
erkolcsi gondjait. S nem csupan azert, mert tisztaban vannak vele, hogy
a hagyomanyos csaladot a nemek kozotti munkamegosztas es a kozos
vagyon athagyomanyozasa tartotta ossze, s hogy e ket funkcio
meggyengulese elharithatatlan velejaroja a modern piacgazdasag
kialakulasanak. Elsosorban azert gondoljak, hogy a visszateres nem
lehet megoldas, mert latjak azt, amit elodeink nem lattak: hogy a
csalad hagyomanyos intezmenye elfogadhatatlanul igazsagtalan. Amint
megnyilt a haztartason kivuli hivatasok elvi lehetosege a nok
elott is, nyilvanvalova valt, hogy a munka es a tekintely csaladon
beluli megosztasa meltatlanul hatranyos es kiszolgaltatott sorsot ro
a felesegekre, az anyakra.

Liberalis szemmel olvasva a Korlevelet, lehetetlen nem eszrevenni es nem
meltanyolni, hogy milyen hatarozottan lep fel a Puspoki Kar a
diszkriminacio legkulonbozobb valfajaival szemben. Szot emel a
"rasszista eloiteletek" ellen, "a mas vallasuakkal vagy mas
nemzetiseguekkel, a kisebbsegekkel, vegso soron minden idegennek
tartott emberrel" szembeni gyulolkodes ellen, vedelmebe veszi a
romakat, sot azt is kimondja, hogy a koztorvenyes elitelteket sem
szabad a tarsadalombol kirekeszteni. Annal feltunobb, hogy a
Korlevelnek mindekozben nincs szava az egyik legnagyobb hatranyosan
megkulonboztetett tarsadalmi csoport, a nok helyzeterol. S azt
gondolom, hogy ez szorosan osszefugg a koztunk levo szemleletbeli
kulonbseggel. Az egyhaz a hagyomanyos csalad megerositeset
ajanlja. A liberalizmus az emberi egyutteles olyan formai fele valo
tapogatodzast helyesli, melyek nem sertik a nemek egyenloseget.

Masok ketsegbe vonhatjak, hogy jol huztam-e meg a Korlevelbol
kirajzolodo tarsadalmi tanitas es a liberalizmus tanitasa kozotti
valasztovonalat. Lehet, hogy meg kell majd hajolnom az erveik elott. De
ha ez megtortenik, akkor nem volt hiabavalo elkezdeni az ervelest.
Mert akkor az a kozos belatas fogja a tovabbi vitat vezetni, hogy
mindket allaspont meltanyolhato, komoly erkolcsi megfontolasokon
nyugszik. S akkor hatalmasat leptunk elore.

Mindket tan az egesz tarsadalomnak, valamennyi embernek szol, es
ennyiben kizarjak egymast. Es megis egyutt kell letezniuk, mert csak
egy politikai kozossegunk van, mely egyszerre a hivoke es nem
hivoke, liberalisoke es nem liberalisoke. A vilagnezeti,
eletmodbeli megosztottsag a modern tarsadalmak visszavonhatatlan
velejaroja; felszamolasa nemcsak hogy lehetetlen: nem is kivanatos.
Mit tehetunk ilyen korulmenyek kozott? Az egyik lehetoseg az volna,
hogy felretesszuk azokat a kerdeseket, melyekben rovid tavon biztosan
nem lehetseges egyetertes, es megprobalunk konszenzusra jutni a
tobbiben. Neha mukodik ez a strategia: biztos peldaul, hogy isten
leterol nem erdemes politikai vitat folytatni. Csakhogy minden vitas
kerdest ily modon zarojelbe tenni nem lehet. A vilagnezeti
ellentetek egy resze politikai kulonbsegeket von maga utan. Nem
hatarozhatjuk el, hogy egyazon kozosseghez tartozunk, de nem beszelunk
egymassal arrol, hogy az allamnak hogyan kell kezelnie a hagyomanyos
csalad valsagat vagy az elet es halal hatarkerdeseit. Az ilyen
kerdesekrol elmelyult, nyilvanos vitanak kell folynia. Ha jol
ertem, valami ehhez nagyon kozel allot mond a Korlevel is: "Az
emberek, a tarsadalom feladata, hogy kozos dolgaikat kozosen oldjak
meg, hogy a kozossegeket es a kozossegi let intezmenyeit
letrehozzak, hogy egymassal, egymas kulonbozoseget elfogadva,
parbeszedet folytassanak."



A szerzo filozofus.