------------------------------------------
-- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK --
------------------------------------------

Date: Mon, 15 Jul 91 21:57:34 CDT
Date: Mon Jul 15 22:48:13 EDT 1991
Subject: *** FORUM *** #285

Tartalomjegyzek:
----------------

Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: Hadseregnelkuli Magyarorszag   ( 27 sor )

Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Tortenelem es irredentizmus II.   ( 22 sor )

Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: Tortenelem es irredentizmus II.   ( 57 sor )

Felado : denes.l.nagy@cnve.rrze.uni-erlangen.de
Temakor: Re: Melyik hazudik   ( 54 sor )

Felado : h1105dea@ella.hu
Temakor: Jugoszlavia   ( 78 sor )

Felado : csonka@frmop11.bitnet
Temakor: A Hidas jelenseg 2   ( 18 sor )

Felado : hidas@cernvm.bitnet
Temakor: Magyar hatarok   ( 122 sor )

Felado : hidas@cernvm.bitnet
Temakor: De jo lenne ide valami temat irni   ( 24 sor )

Felado : vizvari@trbilun.bitnet
Temakor: nem art a gondolatokat ellenorizni   ( 24 sor )

Felado : egyed@phyv01.phy.vanderbilt.edu
Temakor: A magyar hadsereg   ( 19 sor )

Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu
Temakor: Vitez Korosi Gabor Tabornoknak   ( 118 sor )

Felado : hetyei@athena.mit.edu
Temakor: Tortenelmi erveles   ( 98 sor )

Felado : zalan@cs.uchicago.edu
Temakor: hangnem a kornyezo allamokrol   ( 53 sor )

Felado : hetyei@athena.mit.edu
Temakor: Bata csalad   ( 9 sor )

Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: A magyar hadsereg II   ( 41 sor )
^L



===============================================
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: Hadseregnelkuli Magyarorszag   ( 27 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Korosi Gabor egy eleg erdekes fejtegeteset olvashattuk az elobb amiben
javasolja hogy MO egyszeruen mondjon le a hadseregerol mivel az ugysem
tudna megvedeni egy tamadas eseten, s meg sokba is kerul.
Costa Ricat is felhozta peldanak mint az egyetelen hadseregnelkuli
orszagot amelyik tortenetesen a legdemokratikusabb is a tersegeben.

Szabadna javasolnom azt hogy Costa Rica fuggetlensege azert jobban van
garantalva az USA altal mint MO-e barki altal?

Azutan meg egy hadseregnek az erteke nemcsak abban van hogy milyen
utokepes lenne egy haboru eseten, hanem elsosorban abban hogy a
lehetseges ellenfeleket jobban gondolkodoba ejtheti vajon erdemes-e
tamadni ugy hogy vesztesegei elviselhetoek legyenek. Tehat igaz, hogy
a magyar Honvedseg kisebb es gyengebb a szomszedok hadseregeinel,
viszont valoszinu eleg nagy kart tudna okozni egy agresszorban, s igy
esetleg eleve megakadalyozhatja magat az agressziot.

Szerintem amig (elsorban) a Romanok olyan ellensegesen viselkednek
velunk szemben, felelotlenseg lenne vedtelenul maradnunk. Abban bizni,
hogy egy Roman tamadas eseten majd nekunk is ugy segitsegunkre jonnek
a nagyhatalmak mint Kuvaitnak, szerintem vagyalom.
Nem szukseges hogy olyan hadseregunk legyen ami gyozni tudna egy tamado
felett. Eleg ha csak elrettenti a tamadni akarokat. Ehhez meg kisebb
hadsereg is megteszi.

Pannon Jozsef

===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Tortenelem es irredentizmus II.   ( 22 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Egy re'szlet Pannon Jo'zsef tegnapi cikke'bo"l:

>               Nem logikusabb ennel amit en mondtam, es pedig az hogy
> praktikusan a nepvandorlasok vegen kialakult Europa kepnek kell
> mervadonak lennie mivel akkor alakultak ki azok az allamok amik
> kisebb-nagyobb megszakitasokkal folytonossagban megmaradtak a mai napig.
> Ez pedig kb. a X-XI. szazad fordulojara teheto.

Vissza az araboknak Hispa'nia't! Vissza a Da'noknak Szicilia't!
Vissza a ne'meteknek E'szak-Ita'lia't! Vissza Biza'ncnak a fe'l Balka'nt!
Vissza a kunoknak Leve'dia't! To~ro~lju~k el Sva'jcot, Hollandia't,
Belgiumot, Finnorsza'got, Norve'gia't, s tucatnyi ma's orsza'got!
Vissza az india'noknak Amerika't, takarodjon onnan az o~sszes sa'padtarcu'!

Vissza! Vissza! Vissza! A ko~ze'pkorba! Ve'rpadra ki ellenszegu~l!

Borneo' e's Celebesz magyar volt e's magyar lesz!

Abcu'g Euro'pai Ko~zo~sse'g, be'ke e's egyu~ttmu"ko~de's!

Ko"ro~si Ga'bor
^L

===============================================
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: Tortenelem es irredentizmus II.   ( 57 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


> Vissza az araboknak Hispa'nia't! Vissza a Da'noknak Szicilia't!
> Vissza a ne'meteknek E'szak-Ita'lia't! Vissza Biza'ncnak a fe'l Balka'nt!
> Vissza a kunoknak Leve'dia't! To~ro~lju~k el Sva'jcot, Hollandia't,
> Belgiumot, Finnorsza'got, Norve'gia't, s tucatnyi ma's orsza'got!
> Vissza az india'noknak Amerika't, takarodjon onnan az o~sszes sa'padtarcu'!

Ugy latszik a Korosi beleesett abba a hibaba amit sokan elkovetnek
amikor olyanok uzeneteit olvassak akiket mar elkonyveltek egy bizonyos
sarokba. Azaz vagy feluletesen olvassak azokat, vagy tudatosan/tudat
alatt beleolvasnak olyan dolgokat amik ott nincsenek.

Ugyanis ha jobban megnezne azt amit irtam, akkor eszrevenne hogy en
ketszer is hangsulyoztam hogy olyan allamokrol beszeltem
amik kisseb-nagyobb megszakitasokkal FOLYTONOSAN megmaradtak a
nepvandorlas vege ota. Nyilvan ez nem all fenn sem a Morokra
Spanyolorszagban, sem kunokkal Levediaban, stb, stb. Tudtommal Svajcnak,
Hollandianak, stb. meg nincsenek teruletproblemai a szomszedjaikkal,
s igy azt meg felesleges volt felvetni. Talan hozza kellett volna adnom
az eredeti javaslatomhoz azt, hogy "teruleti vitak eseten", de hat
gondoltam hogy ez magatol ertetodo volt. Ugy latszik nem mindenkinek.

Egyebkent is nehez kivenni hogy tulajdonkepen mit is javasol. Ugyanis o
is, mint jo nehanyan, elvetik a tortenelmi alapot egy igazsagos
rendezesre, mivel ugy tunik hogy meg mindig a marxista dialektika
buvkoreben elnek ami szerint minden valtozik, minden relativ. Tehat a
kesobbi valtozasoknak ugyanolyan letjogosultsaguk van mint azoknak amik
kialakitottak Europa terkepet a XI. szazadra.
Ugyanakkor, hevesen ellenzik azt is hogy felemlegessuk Trianont, nehogy
megsertsuk vele a szomszedokat. (Ok megserthetnek minket, persze.)
A Trianonrol valo kussolas viszont azt sugallja hogy elegedjunk meg a
mostani helyzettel, mintegy fagyasszunk be mindent ahogy most van.
Miert allitsuk le hirtelen a jelennel a tortenelem terkeprajzolo
hatasat? Miert fogadjuk el az allando valtozast a multra de nem a
jovore? Kivancsi vagyok hogyan magyarazza meg Korosi ezt az
ellentmondast.

A felreertesek es szandekos felremagyarazasok elkerulese vegett ismet
leszogezem hogy en itt semmi teruletszerzo "hadjaratot" nem javasoltam,
pusztan arra celoztam hogy ne mondjunk le mar most egy esetleges
jovobeli hatarkiigazitasrol, mivel amirol mi magunktol lemondunk azt
biztosan elveszitjuk orokre. Biztosra vehetjuk hogy a szomszedaink
nem igy gondolkodnak. Mint mar Breznay is mondta, okos propogandat kell
folytatnunk a Nyugat fele amivel allandoan a koztudatban tartjuk az
elszakitott magyarsag sorsat akiket az igazsagtalan Trianoni beke
vetett abba a sorsba. Kozben pedig tartsuk csak be a jelenleg ervenyes
nemzetkozi szerzodeseket (Parizsi, Helsinki), s ne gondoljuk azt hogy
ezek voltak az utolso ilyen szerzodesek. Egyebkent is uj helyzet allna
elo Jugoszlavia, vagy Cseh-Szlovakia szetbomlasaval, mivel a mi
hataraink nem Szlovakiaval, Szerbiaval, ill. Horvatorszaggal kottettek,
hanem Csehszlovakiaval es Jugoszlaviaval.

Egyebkent azt is eltudom kepzelni, hogy a fuggetlen Horvatorszag es
Szlovenia inkabb velunk akarna egy laza kapcsolatba lepni mint
Szerbiaval. No, de ez mar a spekulaciok vilaga.
^LPannon Jozsef

===============================================
Felado : denes.l.nagy@cnve.rrze.uni-erlangen.de
Temakor: Re: Melyik hazudik   ( 54 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Nem szivesen terek vissza a "melyik hazudik" problemara, de resz-
ben mentegetoznom kell. Formalisan azert, mert ket valaszom jelent
meg. A hosszabbikat veletlenul kuldtem el; nem emlekeztem a nevtelen
levelek szintaxisara; elfelejtettem, hogy a kulcsszo a temakorben
automatikusan megismetlodik. Mikozben irtam a valaszt, rajottem es
torolni akartam a masodik bekezdest, de a level ehelyett elment.
Erdemben azert kell mentegetoznom, mert eppen abban a gunyos stilusban
valaszoltam, amit magam iteltem el. De valahogy nem szeretem, ha
nevtelen levelben hazugsaggal vadolnak. Mindenesetre sajnalom.

Ha a kerdest formalisan vizsgaljuk, akkor persze akar Hidas Pali
valasza, akar az enyem korrekt: formalis ellentmondas a ket idezet
kozott nincs. Ha ugy ertjuk a kerdest, es gondolom, a kerdezo is ugy
ertette: milyen volt a parttagok magatartasa (a KFKI-ban, az RMKI-ban,
az orszagban) a nyolcvanas evekben, akkor erre nincs egyertelmu valasz.
Sok parttag erezte annak idejen ugyanazt, amit Pali, aki sohasem volt
MSZMP-tag, ugy fogalmazott, hogy "ebbol nekem elegem van, de orokre".
Sokan meg meg is mondtak, eleinte kisebb, kesobb nagyobb forum elott
is. Volt, aki kilepett, mert erkolcsileg ezt erezte helyesnek. Aki
a partburokraciat, az ortodox vonalat kepviselte (ha ugyan kepviselt
barmit is), az bent maradt. De bent maradt az is, aki ugy erezte, hogy
erkolcsileg nincs joga kilepni, mert a parton keresztul kozvetve fele-
los az elmult idoszakert. Volt, aki azt mondta: nem lepek ki, mert
tobbet hasznalok, ha kizaratom magamat. Nehanynak sikerult, a tobbsegnek
nem. A kilepeshez 86 utan nagy batorsag mar nem kellett. Ennel sokkal
tobbet hasznalt az, aki megprobalt belulrol bontani. Nem allitom en
azt, hogy a fordulatot kizarolag ezek az emberek hoztak letre. De nagyon
igazsagtalan lenne a volt MSZMP reformmozgalmanak erdemeirol teljesen
megfeledkezni, ahogy azt pl. Kokas Karoly Pozsgayval kapcsolatban mar
kifejtette.

Az alapveto felreertest a "nekem ebbol elegem van" ertelmezese okozhatja.
Masbol volt elege sokaknak, akik ma az ellenzekkel szimpatizalnak (akar
az SZDSZ, akar az MSZP, akar a FIDESZ tagjai, vagy legtobbszor nem is
parttagok) es megint masbol azoknak, akik - mondjuk - jobbkozep orien-
taciojuk. Az elso csoport tagjainak eleguk volt a mukodeskeptelen gazda-
sagi rendszerbol, a demokratikus intezmenyek hianyabol, a - latszolag -
ideologikus vezetesbol (ami valojaban meg csak pragmatikus sem volt
igazan), a burokraciabol es meg sokminden masbol. DE: nem hianyzott
nekik a nagymagyarkodas, a kisgazda-karpotlas, az ujfajta tortenelem-
hamisitas, az (elsosorban szellemi-emberi) ertekek elherdalasa, a jo
nehany helyen megfigyelheto dilettantizmus, stb.

Akik meg mindig azon lovagolnak, ki minek volt a tagja, mivel mikor
szakitott vagy nem szakitott, azoknak valojaban az faj, hogy egyre nyil-
vanvalobb: az igazi hatarok ma mar nem a regi ertelemben vett hatalom
es az ellenzek kepviseloi kozott huzodnak (valojaban mar nagyon regen
nem ott huzodnak), hanem a nacionalista-konzervativ es a (szocial-)libe-
ralis iranyzatok kozott.

Pedig ott huzodnak. Termeszetesen.
                                       Nagy Denes Lajos


===============================================
^LFelado : h1105dea@ella.hu
Temakor: Jugoszlavia   ( 78 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Nehany aprosag Jugoszlaviaval es Vajdasaggal kapcsolatban.

    Gondolom, arrol  ertesultetek, hogy  Antall kijelentette,  hogy az
1920-as es  1945-os bekeszerzodesek  Jugoszlavianak adtak  Vajdasagot,
nem  pedig  Szerbianak.   Szerb  es  Vajdasagi (ez azt hiszem, majdnem
ugyanaz) politikusok hevesen tiltakoztak  ezen velemeny ellen.  (Ez  a
velemenyem szerint egy elozetes  pozicioelfoglalas arra az esetre,  ha
Jugoszlavia szetesik, akkor Mo. valoszinuleg igenyt fog bejelenteni  a
magyarlakta  -  vagy  tobbsegeben  magyarlakta  teruletre,  ha van meg
ilyen, vagy egyaltalan a Vajdasagra.  Arrol nem tudok itt  spekulalni,
hogy ez mennyire valoszinu, vagy realis-e, de ez a poziciofoglalas ugy
tunik,  hogy  megtortent,  vagyis  politikus  modra kinyitotta a kaput
mindenfele lehetoseg elott.)

A  dolog  hatterehez   meg  annyit,  hogy   Szerbia  jogot  formal   a
Horvatorszag  mintegy  15  szazalekos  szerb  kisebbsege  altal lakott
teruletekre,   valamint    allitolag   titkos    targyalasok   folynak
Horvatorszag es  Szerbia kozott  Bosznia-Hercegovina (kettojuk  kozti)
felosztasarol.   Namost  ha  elvi  sikon  vizsgaljuk  a kerdest, akkor
milyen alapon ismerjuk el a szlovenok jogat onallo allam alkotasara es
milyen  alapon  mondjuk  (mondjatok,  mondjak)  azt, hogy a Vajdasagot
(vagy   a   magyarok   altal   reszben,   tulnyomoreszt,  stb.) lakott
teruleteket nem illeti  meg az onallosag  (onrendelkezes).  Gyakorlati
alapon  a  helsinki  elvekben  a  hatarok EROSZAKOS megvaltoztatasanak
tilalma van es a magyar kormany tobbszor nyilatkozott, hogy be akarjak
tartani  Helsinkit.   De  ha  itt  a  terkepek atrajzolasa folyik, fog
folyni, akkor  miert ne  biztositsunk magunknak  eleve egy  flexibilis
poziciot.   (a  fenti   lehetosegeken  kivul  felmerult   meg  Koszovo
Albaniahoz  csatlakozasa  es   a  macedonok  altal   lakott  teruletek
Bulgariahoz csatolasa,  valamint a  romanok bevonulasa  az altaluk mar
regebben kovetelt Tisza hatarig.)   Egyeb, Korogy, mintegy 800  magyar
lakosu  falu,  meg  ma  is  korul  van  zarva  (a  jul  15.   ujsagban
nyilatkozott  a  falu  vezetoje,  a  melletuk  levo mintegy 150 horvat
lakosu falubol eloszor aknatuzzel eluztek a lakosagot, majd kiraboltak
es felgyujtottak.   Az itteni  ujsagok es  a radio  minden nap hirt ad
valamilyen lovoldozesrol, csetepaterol - az allitolagos  fegyverszunet
ellenere, A szerb oldalrol  csetnik csapatok vesznek reszt  ezekben az
osszecsapasokban,  tagjaik  jol  kepzett,  fizetesert  szolgalo, civil
ruhas  emberek,  akiket  a  kozponti  jugoszlav hadsereg kepzett ki es
szerelt  fel.   (Az  informaciokat  hallgatva  az embernek ohatatlanul
Cseres Tibornak  a konyvnapra  Verbosszu cimmel  megjelent konyve  jut
eszebe.  A  konyv az  ujvideki Hideg  napok rovid  rekapitulalasa utan
leirja,  hogy  az  1945-ben,  a  jugoszlav  regularis  erokkel  egyutt
mindenfele  civil   ruhas,  de   felfegyverzett  csapatok   is  jottek
Vajdasagba, ahol is nehany  honap leforgasa alatt mintegy  40000 (azaz
negyvenezer) magyart irtottak ki, nagyobbreszuket csak sima veres utan
arokba  (sirba,  Dunaba)  lottek,  vagy  koncentracios  taborban  valo
kieheztetessel tuntettek  el, de  jonehanyukat napokig  kinoztak.  Pl.
egy  altalam  eddig  nem  hallott-olvasott  eljaras: egy papnak a nemi
szervet naponta  kisebbitettek meg  harapofogoval, de  elofordult regi
eljaras  is,  karobahuzas.   A  konyv  a  lehetosegekhez  kepest   jol
dokumentalt, falvankent  szamok, nevsorok,  elkovetok nevei,  stb.  Az
ugyben  felelosegre  vonas,  vagy  akarcsak  olyan feloldalas birosagi
targyalas, mint  a magyarok  altal Ujvideken  es kornyeken  elkovetett
gyilkossagok miatt (mintegy negyezer halott, 1942-ben), eddig meg  nem
volt.   Szoval  az  embernek  az   jut  eszebe,  hogy  ha  ezt   akkor
megcsinaltak, akkor  most is  meg tudjak  (akarjak, engedik) csinalni.
Kerdes,  hogy  ha  ez  bekovetkezik,  akkor a hivatalos magyar szervek
^Ltegyenek-e  valamit,  es  mit.   Korogy  miatt  a   kulugyminiszterium
hivatalosan  megkereste  a  megfelelo  Jugoszlav  szerveket, azok mara
igertek valamilyen tenymegallapito bizottsag kikuldeset Korogyra.

Kicsit mas. A scehszlovakok altal aratott diplomaciai es
propaganda siker Benes es Masaryk tevoleges reszvetelen
kivul meg igen nagy mertekben koszonheto a Bata cipogyaros
csalad altal nyujtott anyagi tamogatasnak, amely anyagi
tamogatasnak kovetkezteben a propaganda a masodik
vilaghaboru utan is akadalytalanul folyhatott. A Bata csalad
- nagy resze -  tudtommal jelenleg Kanadaban van es mintegy
 fel eve felvasaroltak nehany csehszlovakiai cipogyarat es
 cipoboltlancot. (vagyis ez erdekes, nemde?)
Miutan a 100 sorhoz kozeledem, es nem akarok az ellenzok es
a partolok kozti csataba keveredni, inkabb abbahagyom.

Udv  Deak Istvan



===============================================
Felado : csonka@frmop11.bitnet
Temakor: A Hidas jelenseg 2   ( 18 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A Hidas jelenseg: Informacio kozlese valamely esemenyrol, anelkul, hogy
pontos ismeretekkel rendelkeznenk rola. Komplex folyamatok primtiv
legyszerusitese, olyan formaban, hogy a jelenseg lenyege serul.
Pl. Horthy egy fuszlat sem tett keresztbe Hitlernek - a tenyek ezt
messzemenoen nem igazoljak. Vagy leirni azt, hogy nem folynak
harcok amikor semmilyen informacioja nincs, ill. ami van az azt mutatja, hogy
lehet, hogy harcok folynak.

A Csonka jelenseg: amikor ezt valaki nem szereti, ill.azt szeretne,
ha valaki ir valamirol akkor tajekozodjon rola, es legyenek pontos ismeretei.

A Hidas jelenseg 2: az altala kozolt informacio valotlansagara vonatkozo
megjegyzest szemelyes tamadasnak veszi, azert sem nez utana.
Hosszu nehezen kovetheto kormondatokkal valaszol, lehetoleg ketszer annyit
ir es a vegen megkerdezi: ki akarsz kesziten? A valasz nem. Irj pontosan,
olyan dolgokrol amit ismersz. Ettol meg senki nem keszult ki.

Udvozlettel                         Csonka Gabor

===============================================
Felado : hidas@cernvm.bitnet
Temakor: Magyar hatarok   ( 122 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves Pannon Jozsi,

Sok dolog van, amiben egyetertunk, de olyan is, amiben nem, sokszor
csak hangsulyeltolodasbeli kulonbsegek vannak, neha talan tobb is.
De vegyuk sorra.

"Nyilvan csak minden mashonnan bejott valaki ... csak kesobb lesz
 (o is) magyar, ha valoban hazajanak is erzi az orszagot. Nem hiszem,
 hogy ez fennallt azokra a betelepult romanokra, pl., akik mikor kel-
 loen elszaporodtak, elhataroztak hogy elszakitjak azt a teruletet,
 ami befogadta oket."

Abban, hogy nem ereztek hazajuknak Magyarorszagot, mi is hibasak va-
^Lgyunk. Nem lehet egyszerre otthon es vendegnek ereznie magat az em-
bernek. Ha vendege jon, akkor ha azt akarjuk, hogy jol erezze magat,
akkor azt kell mondanunk, erezd otthon magad. Es nem szabad allandoan
emlekezetetni sem vendeg voltara, sem arra, hogy neki bizony nagyon
is meg kell valtoznia, ha itt tenyleg otthon akar lenni. Ez a bekes
asszimilacio utja. Hagyni kell oket, hogy sajat vallasukat kovessek,
sajat nyelvuket hasznaljak, a csak rajuk tartozo ugyekben csak ok
dontsenek (autonomia). Ez sajnos nem igy volt sem 1848-ban sem a dua-
lizmus alatt, vagy csak tul keson volt ra hajlandosag a reszunkrol.
Magyarorszag mereven ragaszkodott a dualizmushoz a tobb polusu rend-
szerrel szemben, amit az osztrakok is akartak (szinte politikai be-
allitottsagtol fuggetlenul), meg a lengyelek elleneben is, akik nem
eltek a tortenelmi Magyarorszag teruleten es belsoleg sem vontak vol-
na el teruleteket tolunk semmilyen (akar autonomia megadasa) ertelem-
ben. Nyilvan a birodalmon beluli sulyunk csokkenesetol feltek, ezt
azonban alapvetoen a magyar elem aranya hatarozta meg. Ahogy mondani
szoktak, sokat akart a szarka... Termeszetesen nemzetisegeink anya-
orszagai reszerol (Romania, Szerbia) eros, es a magyar politikaval
hasonlo indittatasu propagandaban volt reszuk, aminek viszont mi te-
remtettunk virulens taptalajt. Pedig a pelda adott volt, nem kellett
volna messzire menni erte. Az osztrakok is kiegyeztek Magyarorszag-
gal, ami azutan mar nem ahitozott annyira a fuggetlensegre. Ezt kel-
lett volna tovabbvinni. Ahhoz gyengek voltunk, hogy a status quo-t
megtartsuk. Helyette inkabb bolgar-magyar hatarrol, Albania befolya-
solasarol abrandoztunk.

"Okos dolog-e menekultkent befogadott romanokat letelepiteni a roman
 hatar es a Tisza koze."

Amennyire en tudom, a menekultek zome magyar nemzetisegu. Sok roman
is akad, de ok tovabb akarnak menni Nyugat-Europaba ill. Amerikaba.
Etnikai veszelyt itt nem latok.

"Nem fogjak-e ismet a nemzetisegi osszetetel status quojat felhasznal-
 ni egy tovabbi hatarreviziora a jovoben."

Csak ha alkalmat adunk ra. Ez pedig egy haboru, amiben veszitunk. Es
az eroviszonyok miatt erre mindig van eselyunk, foleg akkor, ha mi
tamadunk. Ha nem mi tamadunk, akkor tobb remenyunk van kulso segit-
segre, sot ha egyedul van a tamado, akkor meg is tudjuk vedeni magun-
kat.

"A Vatra Romaneasca a Tiszaig terjedo Nagy Romaniarol almodik."

Ez igaz, de ha ugyesek vagyunk, akkor megmaradnak az almok szintjen.
A szep almok nem mind valnak valora. Valamit nekunk is rosszul kellett
csinalni, hogy egy mar valora valt. Ha nem telepitunk be romanokat es
mas nepeket akkor gazdasagilag nem tud taplraallni az orszag a torok
harcok utan. Igy viszont az mar az oveke is lett.

"Ne kovesd el azt a hibat, hogy mai szabalyokat alkalmazz regi idokre,
 Horvatorszaghoz orokosodes reven jutottunk..."

Igazad van. Szt. Laszlo szerzemenyet nem is tartom jogtalannak, de a
horvatok e szazadbeli tavozasat sem. Es en is ugy gondolom, mint te,
hogy ebben nagyjabol osszhang van a magyarsag koreben. Azt, hogy a ha-
tarok etnikailag bennunket sujtanak, igaz. A hatarrevizio azonban sok-
tenyezos problema. Felvetese megterheli a viszonyt a szomszed allammal.
Ha ok viszont nem biztositjak a kisebbsegi jogokat, akkor az o hibajuk-
bol az is. A reviziohoz kell olyan jogalap, amit a tobbi orszag elis-
mer. Egy akarmikori allapot visszaallitasat mas orszagok azert nem tamo-
gatjak, mert az az o hataraikat is megkerdojelezi. Csak olyan orszag
johet szoba, aki maga is karosult. Maradnanak megint a nemetek, de erre
^Lma mar ok sem kaphatoak. A kerdes orszag-vilag elott valo felvetese
tehat lehetetlen. Egy dolgot latok csak lehetsegesnek, ha a ket orszag,
hogy ugy mondjam, a sajat hataskoreben kiegyezik. Ehhez viszont kell
a masik fel joindulata. A masik fel viszont, ha elegge joindulatu, ak-
kor biztositja a kulturalis onrendelkezest es nem nagyon marad ervunk
a teruleti reviziora. Ma mar nem azok az ideak az ervenyesek, mint 100
evvel ezelott, ami sok kis orszagot csinalt a Monarchiabol. A korulme-
nyek persze valtozhatnak, de ha eroszakot alkalmazunk, akkor csak a
karunkra, mert mi vagyunk a gyengebbek. Amikor realis lehetoseg volt
a reviziora a becsi dontesek kapcsan, amit hallgatolagosan a nyugat
is tudomasul vett akkor, csak a kesobbiek miatt valtoztatott vele-
menyt. Akkor kellett volna megfontoltnak lenni, de a szivos apromun-
kahoz sohasem volt turelmunk. Egy problema abszolutizalasa vegul tev-
utakra vezet. A magam reszerol inkabb az europai kozosseg altal valasz-
tott utat tartom kovetendonek, ahol egyre kevesbe lenyegesek a belso
hatarok.

"Nem hiszem, hogy MO ki tudott volna maradni a haborubol, mivel gyakor-
 latilag kenyszerpalyan volt."

Nem allitom, hogy igy utolag is biztos receptem van arra, mit kellett
vagy lehetett volna tenni. Nem tudom milyen lett volna egy hosszabb
nemet megszallas. Foleg az utolagos hatasat nem tudom. Nem tudom, el-
kerulhetjuk-e ugy a szovjet megszallast. Nem tudom, hogyan viselkedik
a nyugat, ha Magyarorszag passziv, vagy ellenall. A Szovjetunioval
szemben semmilyen kovetelesunk nem volt, berendezkedesuk az o dolguk.
A Kominternnek a kommunista parton keresztul sem volt lenyeges befo-
lyasa. 1944-ben azonban lettek volna lehetosegeink, amiket nem hasz-
naltunk ki. Akkor mar elegge lehetett tudni a nemet vereseget. A ne-
met megszallas igy is, ugy is bekovetkezett. De mi mellettuk harcol-
tunk tovabb. Legalabbis passzivitasba kellett volna vonulni. Erdely
akkor sem veszhetett volna el jobban.


"A pillanatnyi erdek az ami legtobbszor ervenyesul. Nezd meg az USA
 politikajat s mondd meg mennyire kovetkezetes az."

Ez is igaz, de amig az USA erejenel fogva meg tudja valositani erde-
keit, nekunk nehezebb. Ebbol kifolyolag erdekeink is mas termeszetuek.


                                  Tisztelettel
                                                   Hidas Pal

U.i. Nagyon szepen koszonom a Csonka Gabornak szant helyesbitest.

===============================================
Felado : hidas@cernvm.bitnet
Temakor: De jo lenne ide valami temat irni   ( 24 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves Csonka Gabor,

Nem igazan ertem, hogy most egyszeru vagy komplex mondatokat varsz
tolem. Egyszerre a kettonek lehetetlen megfelelni. Keszsegesen elis-
merem, hogy a jovobe nem latok. Nem is allitottam magamrol. Most pl.
kijelentem, hogy eddig nem tort ki a Krakatau iden. Ha a holnapi
Hirmondo kozli, hogy egy oraja megis, akkor ezzel ujabb esszere ad-
tam neked alkalmat. Egyszeru vagy komplex mondatban tudassam veled,
hogy Horthy 1944-ben (az eg aldjon meg, nem 1939-ben) fuszalat azt
tett keresztbe a nemeteknek, bar aknat kellett volna. 1939-ben tobbet,
sorompot, ami akkor rendben is volt. De abban a szovegreszben nem
^L1939-rol volt szo. Nem akarom ugyanis mindig hosszu, nehezen kovet-
heto kormondatokban egesz historiankat elregelni, mert (1) azt masok
is ismerik (2) holyagos lesz az ujjam (3) eddigi osszes baratom is
kiatkoz a FORUM-bol. A primitiv jelzot most egyebkent dicseretnek
vagy szemelyes tamadasnak vegyem. Egyebkent ha rolam beszelsz, maskor
nyugodtan intezd hozzam soraidat mar elsore is, nem sertodom meg.
Egyebirant nem kivanok megint egy hosszas vagdalkozasba belemenni.


                                   Udvozlettel

                                                   Hidas Pal

===============================================
Felado : vizvari@trbilun.bitnet
Temakor: nem art a gondolatokat ellenorizni   ( 24 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves Mindenki!

Teljesen igaza van annak, aki azt allitja, hogy Kadar mindent parancsra
csinalt. Ezert is csinalt moszkvai parancsra 1968-ban reformokat, mig
ugyanebben az evben ugyancsak moszkvai parancsra tankokkal tiporta el
a pragai reformokat.

Teljesen igaz, hogy Kadar sokkal rosszabb, mint Haynau. Tudjak ezt azok
a MAGYAR szazezrek, akik kimentek Haynau temetesere, de otthon maradtak
Kadar temetesekor.

Teljesen igaz, hogy a tisztanlatas legfobb eszkoze a gyulolet.

**********

Ezuton tudatom mindenkivel, hogy elhatarolom magam a P-k (Pannon es
Pellionisz) szelsoseges es nacionalista nezeteitol. Hogy nem vitatkoztam
veluk, annak az az oka, hogy nincs idom. (A Kiss Lacinak odavetett
kesztyuvel megkezdett harcot sem volt idom folytatni.) Talan majd egy honap
mulva, amikor visszajovok a szabadsagomrol. Addig jo mulatast mindenkinek.

Udv             Bela


===============================================
Felado : egyed@phyv01.phy.vanderbilt.edu
Temakor: A magyar hadsereg   ( 19 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Korosi Gabor irja:
Mie'rt ne szerelju~k le a magyar hadsereget? Ezzel sokak szimpa'tia'ja't
elnyerne'nk. Az orsza'g teru~leti e'pse'ge't, biztonsa'ga't nem a sereg
biztosi'tja, hanem a be'ke, e's az, hogy a be'ke fennmarada'sa a nagy(obb)
hatalmak e'rdeke. Ha ez borul, akkor u'gyis mindegy, van-e magyar hadsereg.
Szerintem teljesen felesleges, so"t, ka'ros a magyar hadsereg. Aka'r
intakt, aka'r nem.

-- idezet vege --
A teny az, hogy a romanok bizony szeretnek megkapni az "osi roman teruleteket"
a Tiszaig. Tolunk delre polgarhaboru folyik. Eszakkeletre egy birodalom esik
szet. Ilyen korulmenyek kozott a gyenge magyar hadsereg tovabbi gyengitese
nem igazan celszeru. Emlitetted a legvedelem es a panceltorok fontossagat:
egyetertek. Abban is, hogy valoszinuleg a hivatasos hadsereg a jovo utja.
Abban NEM ERTEK EGYET, hogy 10000-re csokkentsek a letszamot. Nem bizok
^La romanokban annyira, hogy a nem tamadnanak meg, ha annyira gyengek
lennenk. Emlekezz ra, hogy ok mar egy felkelest is hamisitottak :-( .

 Egyed Zoltan

===============================================
Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu
Temakor: Vitez Korosi Gabor Tabornoknak   ( 118 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Korosi Gabor mondja:

>Ahhoz, hogy az orsza'got egy ve'letlen ku~lso" ta'mada'sto'l megve'dje (pl.
>egy szomsze'dban folyo' polga'rha'boru' sponta'n a'tcsapa'sa'to'l) enne'l
>sokkal kisebb hadsereg is ele'g lenne.  Mondjuk 10000 fo", viszonylag jo'l
>felszerelve.  [Elso"sorban le'gve'delmi e's pa'nce'lto~ro" fegyverekkel.]
>Hivata'sosak, akik o~nke'nt csina'lja'k.  Pe'nze'rt e's nem ke'nyszerbo"l.
>Ez me'g arra is ele'g lenne, hogy esetenke'nt ne'ha'ny tucat vayg ne'ha'ny
>sza'z embert elku~ldju~nk nemzetko~zi (ENSZ) be'kefenntarto' csapatokba,
>ezzel is az orsza'g hi'rneve't o~regbi'tve.  Enne'l komolyabb feladatokra a
>jelenlegi le'tsza'm sem lenne alkalmas.  E's ha megmarad a jelenlegihez
>ko~zeli le'tsza'm, sora'lloma'nnyal, akkor megmaradnak a mostani bajok is:
>a hadsereg-ellenesse'g [jelenkezzen az, aki volt katona, e's o~ru~lt neki],
>e's az iszonyatos ko~ltse'gek. E's az iszonyatos elmaradottsa'g. Ke'rde'ses,
>meddig lehet egya'ltala'n sza'mi'tani a szovjet fegyveruta'npo'tla'sra. [Ha
>lesz SZU, akkor persze igen, mert a fegyver az egyik legfontosabb exportcikke.
>De lesz-e?] Ha a't kell a'llni nyugati fegyverzetre, az egyszeri o'ria'si
>beruha'za's, annyi pe'nz [dolla'r] Mo-n sose lesz. E's akkor me'g szo' sem
>esett a laktanya'k e's egye'b le'tesi'tme'nyek a'llapota'ro'l.

 Mesze legyen tolem, hogy kerdore vonjam hadi tudasodat, ellenben megsem
ertem hogy miert pont 10,000 fos hadsereg kell ehez ? Miert nem, mondjuk
54,321 fo ?


>Nemre'g feltettem egy ke'rde'st arro'l, melyik szege'ny orsza'gban van
>demokra'cia. Az egyetlen e'rdemi va'lasz Costa-Rica volt. Costa-Rica arro'l
>hi'res, hogy szinte egyedu~l nekik nincs hadseregu~k a minia'llamokon
>ki'vu~l. A ketto" abban az e'rtelemben o~sszefu~gg, hogy aze'rt nincs
>hadsereg, hogy ne lehessen katonai puccs. De tala'n ma's e'rtelemben is
>o~sszefu~gg. E's to~bb e'vtizedes tapasztalatuk bizonyi'tja, hogy az az
>orsza'g hadsereg ne'lku~l is maradhatott ugyanolyan fu~ggetlen, mint a
>szomsze'dai. Ahol a hadsereg leginka'bb a saja't lakossa'g i'rta'sa'val
>foglalkozott.

 Sajnos te nem erted azt, hogy ugy del-amerika, mint a karibi tenger,
egy amerikai kert, amiben az USA gazdalkodik. Ritkan tortenik olyan,
ami amerikanak nem elfogadhato, de ha megis megtortenik, akor gyorsan
kozbelepnek, es helyreigazitjak azt, amit kell (pl. Panama, Grenada,
Nicaragua stb.,stb.). Tehat ha Costa-Rica hatarait belso vagy kulso
fenyegetes erne, akkor Uncle Sam odaporkolne a tamadora. De ugye,
tisztaban vagy azzal, hogy ha magyar hatarok lesznek fenyegetve, akkor
nem varhatod, hogy Uncle Sam a mi segitsegunkre jojjon. De a nagy
szabadsagszereto Szovietuniora se szamithatsz. Egyenlore, apafej, a rosszul
felszerelt, szegeny magyar fiatal katonakra szamithatsz, AND THAT'S ALL.

>Mie'rt ne szerelju~k le a magyar hadsereget? Ezzel sokak szimpa'tia'ja't
>elnyerne'nk. Az orsza'g teru~leti e'pse'ge't, biztonsa'ga't nem a sereg
>biztosi'tja, hanem a be'ke, e's az, hogy a be'ke fennmarada'sa a nagy(obb)
>hatalmak e'rdeke. Ha ez borul, akkor u'gyis mindegy, van-e magyar hadsereg.
>Szerintem teljesen felesleges, so"t, ka'ros a magyar hadsereg. Aka'r
>intakt, aka'r nem.
^L
 Na, mar a 10,000 fos hadsereg is tul sok. Kar hogy nem lehet egy
-10,000 fos hadsereg, talan akkor tudnank penzt keresni, nem csak sporolni!

Amit javasolsz az tiszta struccpolitika. Hatat akarsz forditani, gondolom
kenyelembol, a realis helyzetnek. Szerintem a Horthy kormanynak a legnagyobb
bune pontosan az, hogy nem fegyverzett, amikor tudott (es nem mindig
volt lehetseges), (bocsanat hogy ki merem mondani) emlekszel Trianonra,
aminek a kovetkezmenye az lett, hogy se a nemetnek, se az orosznak nem tudtunk
effektiven ellenallni. Peldaul, ha Mo.-nak meg lett volna az ereje arra,
hogy a Balkanon rendet tartson, se a nemet, se az orosz, se az angol
nem szolt volna bele, es Mo. tenyleg kimaradhatott volna a vilaghaborubol.
Persze, eppen ugy, ahogyan most, az optimistak 1920-1939 kozt nem lattak,
hogy milyen tragediak varnak meg a nemzetre, es eppen ugy, mint most, az
orszag gazdasagi kerdeseivel gurcoltek. Arra szamitotak, hogy tobbnyire
nyugalom es BEKE lesz, a hatarkerdeseket politikai eszkozokkel majd
valahogy megoldjuk. SURPRISE!

 Amikor az iranytu minden iranyaban azt latod, hogy cirkusz folyik, akkor
akarsz lefegyverkezni ? Milyen hadszinterek varnak a jovoben ? Engedd
meg, hogy tanakodjak egy picit:

1. Csehszlovakia felbomlik, polgarhaboru (1992).
2. Ukrajna onallosodik (1993).
3. Romaniaban polgarhaboru a kommunistak
   es a nemzetiszocialistak kozott (1994).
4. Roman-Orosz haboru Moldavia miatt (1995).
5. Ukran-Lengyel, Ukran-Szlovak haboru (1996).
6. Szerb-Alban haboru Koszovo miatt (1993).
7. Az elobbi 6 pont csak a "kisebb" cirkuszok, barmelyikbol kifakadhat
   egy nagymeretu katasztrofa, ami aztan sodorhat minket is magaval.
   A nagyhatalmak szerepere meg nem is merek gondolni. Az olaszok mindig
   valami marhasagot csinalnak, fogalmam sincs, hogy mikent, de meg vagyok
   gyozodve, hogy megint tevekenykedni fognak (szokasos modon). Angol,
   Francia, Nemet, Amerikai, Japan es Orosz oszeutkozodesek (kulonbozo
   kombinaciokban) elkerulhetetlenek, ha nem most, akkor 10-20 even belul.
   E nezetelteresek konnyen a Kelet-Europai hadszinteren jatszodhatnak le,
   es egy katonailag gyenge Mo. egy nagyszeru palyat adna a tankok es repulok
   manoverezesere (ugye erted Korosi tabornok ? Lapos terulet, gyenge
   (vagy nem letezo) hadsereg, jo kaja es pia zsakmanylasra,
   na de ne felejtsuk ki az elegans magyar not akit majd lehet eroszakolni).

 S te azt javasolod, hogy Mo. oszetett kezekkel (gondolom imadkozva), teljesen
lefegyverezve, nezze a szindarabot, bizvan bizva, hogy senki sem fogja
bantani. Vegul is, hasonlo jo tanacsokat uzengetsz Izraelnek is ?

 Amerikaban sok mindent tisztelek, de a nep jozansagat ilyen kerdesekben
kivalonak tartom. Amerika magat meg tudja, es mindig is meg fogja tudni,
vedeni. Persze itt van Bush,Collin Powell etc., es hianyzanak a Korosi
tabornokok eszmei (persze ezt ne vedd  meghivonak a bevandorlasra).
Svajcot is tisztelem ezzen a teren.

 Amiben talan egyetertunk, az, hogy a keszenlet es felfegyverkezes latszata
mindig vedelemi karakteru legyen. Peldaul, az elso vilaghaboru utan,
a Dept. of War-bol lett a Dept. of Defense, nemsokara
Madison Ave. at fogja nevezni Dept. of Disarmanent-nek, csak ido kerdese.

 Amiben szinten egyetertunk, az, hogy ovni kell magunkat a kalandorszeru
kezdemenyezesektol, ellenben a tortenelmunkbol nem ismerek tul
sok ilyesmit, es bizom a jovoben sem lesz.

 Amiben biztos nem ertunk egyet, az pedig hogy minel elobb
a NATO-ba kell belepnunk. Ez a lepes megengedne, hogy nyugodtan, kenyelmesen
^Lfoglalkozzunk a gazdasagi es egyeb problemainkal.


===============================================
Felado : hetyei@athena.mit.edu
Temakor: Tortenelmi erveles   ( 98 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves (Pannon) Joska,

a fenti cimet valaszul valasztottam "what's your point" c. kerdesedre. Ahogy
az elso ilyen cimu levelemben irtam, nem hiszem, hogy a mi kis kozep-europai
Libanonunkban a hatarok kerdeset tortenelmi ervelessel lehetne megoldani,
es meg a propaganda szintjen is hazankra nezve inkabb karosnak mint hasznos-
nak tartom Trianon lepten-nyomon valo folemlegeteset. Maximalisan egyetertek
Veled is, es Breznay Peterrel is abban, hogy Trianon oriasi igazsagtalansag
volt (nem hiszem, hogy akadna olyan elvadult liberalis, aki ebben ne ertene
egyet :-) viszont szuksegesnek tartom tudomasul venni, hogy ma mar Trianon
is tortenelem.

 Mielott belevagnek, a kazar-zsido kapcsolatrol szolo kerdesedre szeretnek
valaszolni. Magat a tenyt, hogy a kazar kagan politikai okokbol (monoteizmust
akart, de se papatol, se bizanci csaszartol, se araboktol nem akart fuggeni)
a zsidosag felvetele mellett dontott, meg sose lattam vitatni. Azt, hogy
a magyar rovasirast zsido tanitok allitottak volna ossze, lattam mar allitani
es tagadni is. Arrol viszont, hogy vannak-e es hol a kazaroknak leszarma-
zottai, nem olvastam meg. (Attol eltekintve, hogy a mi Nagykozar, Kozarmisleny
stb. faluneveink kozarja, illetve a "huszar" szo a kazarbol derivalodott.)
Egy szobeli laikus referenciaval tudok viszont szolgalni: van itt a kollegiu-
munkban egy Tughrulbej nevu torok srac (ha nem ismernel ra a nevre, megsugom,
hogy a "gh" nema hangzo a torokben, es a tughrul solymot jelent :-),
aki azt allitja, hazajaban ma is elnek kazar szarmazasu, nemszemita zsidok.
Eleg kevesen vannak, kulon zsinagogaba jarnak es NEM KEVEREDNEK a tobbi
zsidoval. Ha ez igaz, akkor gyanithatoan a multban is igy volt, es az askena-
ziknak nem lehet sok koze a kazarokhoz. Egyebkent a dolog az en szememben
az altad idezett arab (nem Jack Schmidlingnek hivtak veletlenul ;-)
hozzaszolasa szempontjabol erdektelen, ugyanis szerintem Izrael vagy Palesztina
letezeshez valo jogat sem tortenelmi alapon kellene eldonteni. Ez szigoruan
a maganvelemenyem, es nem leven sem izraeli, sem palesztin sem a tersegbol
valo, nem erzek tul nagy kompetenciat a dologba valo beleszolasra.

 Az elmeletedet a magyarsag aranycsokkenesevel kapcsolatban azert tartottam
erdekesnek, mert mintha egy szoval se beszeltel volna a magyarsag csokkenese-
rol, csak a vendegek bearamlasarol. Nem tudom pl. a szlovakokat felelosnek
tartani azert, hogy nagyobb aranyban maradtak ott a Felvideken, mint a jo
talaju Alfoldre learamlo magyarok.

 A foldrol :
>Csodalkozom hogy ebbe belekotottel, mivel az en megjegyzesem pusztan
>arra utalt hogy a befogadott szomszedok nem ugy akartak csatlakozni
>az oveikhez ahogy jottek, azaz FOLD nelkul, hanem a FOLDDEL ahol a
>magyar uralkodok letelepitettek oket

Just for the record: nem ugyanazok az emberek szakadtak el a FOLD-del egyutt
1918-ban, akiket a magyar kiralyok evszazadokkal azelott befogadtak, vagy akik
mar a magyarok elott ott voltak. A "menjenek ahogy jottek" csak nagyon atvitt
ertelemben mondthato, es ilyen atvitt ertelemben minket is vissza lehet
vagni Levediaba, itthagyatva velunk mindent, amit Szvatopluk foldjen epitet-
tunk. Egyebkent meg tenyleg nem hagy beken a gondolat, es meg most sem fog-
laltal vilagosan allast: mi fontosabb Neked, magyar testvereink, vagy a FOLD?

Trianonrol:
^L>Ellenkezoleg! Te vagy az aki nem kovetkezetes. Ugyanis elozoleg azt
>mondtad hogy nem tartod jonak feszegetni Trianont ami ugye egy ujabb
>revizio lehetoseget veti fel, most megint a hatarok valtozosagara
>emlekeztetsz. Nem logikusabb ennel amit en mondtam, es pedig az hogy
>praktikusan a nepvandorlasok vegen kialakult Europa kepnek kell
>mervadonak lennie mivel akkor alakultak ki azok az allamok amik
>kisebb-nagyobb megszakitasokkal folytonossagban megmaradtak a mai napig.
>Ez pedig kb. a X-XI. szazad fordulojara teheto.
>A Te elmeleted szerint, ha jol ertem, akkor ilyen "befagyasztast" nem
>lehet alkalmazni, mivel minden valtozik. OK, de akkor meg miert ellenzed
>azt hogy mi allandoan emlekezzunk Trianonra s hogy mit vesztettunk el
>ott. Nem ertem ...

 Trianont nem azert nem jo feszegetni, mert a hatarok valtozatlanok kell le-
gyenek, hanem mert egyszerre hoz konfliktushelyzetbe az osszes szomszedunkkal,
meg Ausztriat is beleertve. A hatarokrol se azt mondtam, hogy "fagyasszuk be
oket", csak azt, hogy csak az onrendelkezes elve alapjan bekes uton, es ne
izles szerint gyarthato tortenelmi elmeletekkel, eroszakos modon valtoztassuk
oket. Azt hittem ezt eleg vilagosan leirtam, de ha nem ertetted, biztos bennem
van a hiba.

 Ami meg a "nepvandorlasok vegen kialakult Europa-kepet illeti" nem tudom veget
ertek-e a nepvandorlasok, es ha igen, mit keres 2 millio magyar Amerikaban.

					Udvozlettel: Hetyei Gabor

PS. Hunyadival kapcsolatban. Azt irtam:
+ Ez ugyan anekdotikus, de Hunyadi Janosrol ket ellentetes hagyomany letezik:
+az egyik szerint Zsigmond zabigyereke (ezesetben nem roman hanem svab), a
+masik szerint mar az apja, Vajk nemesseget kapott Mo-n, viszont az o szarmaza-
+bizonytalan: talalt gyerek volt, meghozza Moldvaban talalt.

Te ezt igy idezted vissza:

>(Hunyadi Janos) talalt gyerek volt, meghozza Moldvaban talalt.

 Ha felreertheto lett volna, nem Hunyadi Janosrol, hanem apjarol, Vajk vitez-
rol irtam, hogy allitolag Moldvaban talalt. Hogy hogyan vittek a Hunyadiak
megis sokra: ugy ahogy a molnarlegenybol a deli hadak vezereve avanzsalt Kini-
zsi Pal, vagy ahogy a jobbaggyerekbol kishijan papasagra emelkedo Bakocz Tamas.
Magyarorszag epp attol volt eros a Hunyadiak koraban, hogy volt tarsadalmi
mobilitasa, es nem egy tobb nemzedeken at degeneralt arisztokracia ult a nyaka-
ban.

===============================================
Felado : zalan@cs.uchicago.edu
Temakor: hangnem a kornyezo allamokrol   ( 53 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Nekem csak egy altalanos megjegyzesem lenne arrol, ahogyan a vitaban
nehanyan beszelnek a kornyezo allamokrol. Engem nagyon zavar az a neha
felelmet kelto, neha meg folenyeskedo hang, amit nehanyan hasznalnak.

Pl.

Pannon Jozsef:

  >Szerintem amig (elsorban) a Romanok olyan ellensegesen viselkednek
  >velunk szemben, felelotlenseg lenne vedtelenul maradnunk. Abban bizni,

Egyed Zoltan:
^L  >A teny az, hogy a romanok bizony szeretnek megkapni az "osi roman
  >teruleteket" a Tiszaig. ...

Ezt ala is tudjatok tamasztani valamivel, vagy csak siman felteteleztetek
a mult alapjan? Sajnos nekem alig van kapcsolatom ottani emberekkel, de
azert hazalatogatasom alatt beszelgettem egy meg 87-ben atmenekult
lannyal, es ugy tunik, hogy a mindennapi elet kevesbe feszult, mint mi
gondoljuk. Azota itt kint beszelgettem egy itt tanulo roman diakkal, o
teljesen normalisnak tunt, es o is nagyjabol hasonlo dolgokat mondott,
mint az ismerosom, tudniillik azt, hogy annyira nyomorultak az emberek
ott (attol fuggetlenul, hogy magyarok-e vagy romanok), hogy nemigen
marad energiajuk politizalni. Az viszont aggaszto, hogy a TV-ben gyakran
szintiszta propaganda zajlik, de a Chrudinac fele Panoramaval mi is
megcsinaljuk a magunket. Aligha hiszem, hogy annal karosabb (kb. 90
nyaratol) musor van a magyar TVben.

Persze en is tudom, hogy nehany szenator mint mondogatott a horvat
fegyverek ugyeben. de tudni kene, hogy mekkora tamogatasuk van. Nalunk
is bekerult a parlamentbe nehany orult, karacsony elott csak ugy
bekapcsoltam ebed kozben a parlamentet, es rogton torkomon is akadt
a falat, mert egy Borz Miklos nevu kisgazda eppen lelkesen ecsetelte,
hogy Izraelrol kell peldat vennunk, mert azt is ellenseges allamok
veszik korul. Brrr.

Ahhoz meg mit szoltok, hogy most meg Antall nyiltan bejelenti
szandekunkat a Vajdsagra? Hat ennel rosszabbat nem is tehetett volna.
Hogyan lehet azt elkepzelni, hogy a 16-18 % os aranyu magyarsaggal
valamit is kereshetunk ott? Legfoljebb azt tehetjuk meg, hogy garantaljuk
nekik az allampolgarsagot (ez szerintem nagy szegyen, hogy eddig nem
tettuk meg), es segithetunk neki, ha feltetlen menekulniuk kell.

A Szlovakiai magyarellenes hangulatot is valoszinuleg erosen
eltuloztak. Biztos van benne valami igazsag, de az azzal manipulalo
Szlovak Nemzeti Part hosiesen 2.5 %ot szerzett a valasztasokon, es
sikeresen szervezett egy tuntetest Pozsonyban, kb 100 resztvevovel.
(Rendor es ujsagiro tobb volt, mint tunteto ...)

Zalan


===============================================
Felado : hetyei@athena.mit.edu
Temakor: Bata csalad   ( 9 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


 Deak Istvan emlitette ma a cseh Bata csaladot, hogy felvasaroltak nehany gya-
rat Csehszlovakiaban. Csak annyit tennek hozza, hogy Bata ur az elso "kulfoldi"
befektetok kozt volt a cseh forradalom utan, es a sajat egykori gyarat vasarol-
ta meg ujra. Uzletnek eleg rossz uzlet volt, es abban a cikkben amit en ol-
vastam meg feleve, Bata ur mar panaszkodott, hogy nem egeszen erre szamitott...
(hja kerem a szocialista burokracia)

				Udv, Hetyei Gabor

===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: A magyar hadsereg II   ( 41 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Csak pontosi'tani akarom amit mondtam, hogy azzal vitatkozzatok, amit
lei'rtam, e's ne azzal, amit belemagyara'ztok.
^LE'n ugyan azt gondolom, hogy nincs szu~kse'g hadseregre, csak norma'lis
hata'ro~rse'gre, diverza'ns-elha'ri'ta'sra, meg technikai felderi'te'sre
(loka'tor, ra'dio's felderi'te's, stb.), mert egy nyilva'nvalo'an,
kinyilva'ni'tottan ve'dtelen a'llamot senki sem merne megta'madni
Euro'pa'ban, de tiszta'ban vagyok vele, hogy ezt sokan naivita'snak
tartja'k. E's amikor puskaporos hordo'k ko~ru~l fa'klya'kkal ta'ncolnak a
ko~zelu~nkben, akkor te'nyleg gondolni kell a balaset leheto"se'ge're is.

Eze'rt mondtam azt, hogy egy jo'l kike'pzett, megfelelo"en felszerelt profi
katonasa'g kell. A 10000 fo" nagysa'grend, aka'r dupla'ja is lehet, ha csak
u'gy csina'lhato' meg. De ez a hadsereg kiza'ro'lag csak ve'dekeze'sre
legyen alkalmas. A ve'delemhez le'gve'delem meg pa'nce'lto~ro" fegyverek
kellenek. (Meg persze mindaz, amit elo"bb felsoroltam, meg olyan
mozge'konynak kell lennie a hadseregnek, hogy ido"ben odae'rjen, ahova
kell. De szerencse're kis orsza'got kell ve'deni.) De mindenesetre nem
tankhadoszta'lyok e's lo~ve'szhadtestek kellenek. Azok csak a'rtanak. Az
elso" jelento"s fegyverbeszerze's, amit a korma'ny komolyan fontolgatott,
tank va'sa'rla's volt. (A megszu"nt NDK hadseregto"l T-72-esek.) A tank
pedig ta'mado' fegyver. Mindaddig, ami'g Magyarorsza'gnak ta'mado'
hadserege van, joggal fe'lnek to"lu~nk szomsze'daink, me'gha ez a hadsereg
nem is e'r sokat. Neku~nk pedig nem az kell, hogy a szomsze'daink
fe'ljenek to"lu~nk, hanem hogy egyu~tt akarjanak velu~nk mu"ko~dni.

Magyarorsza'g NATO tagsa'ga ellen elso"sorban is a SZU-nak van - sza'momra
e'rtheto"en - kifoga'sa, ma'sodsorban - az elo"bbito"l nem teljesen
fu~ggetlenu~l - a NATO-nak. Nekem nincs. Kive've, hogy ahhoz a magyar
hadsereg teljes fegyverzete't azonnal le kell csere'lni. Ha ezt valaki
kifizeti helyettu~nk, mie'rt ne? De csak akkor, ha a SZU-t kive've az o~sszes
ko~rnyezo" orsza'g hasonlo' felte'telekkel bele'phet a NATO-ba, ha akar.

Ha Jugoszla'via, vagy ba'rmely elismert uto'da'llama to~rve'nyesen
felaja'nlja Magyarorsza'gnak, hogy vegye a't teru~lete'nek magyar lakta
re'szeit, u'gy legyen. De azzal fenyegetni Jugoszla'via't, hogy ha
felbomlik, akkor ige'nyt tartunk egyes re'szeire, miko~zben szimpatiza'lunk
azokkal, akik fel akarja'k bomlasztani...

Ko"ro~si Ga'bor


=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=
=* TIPP FORUM MAHAL HUNET hozzaszolasok bekuldese az XMAIL-re              *=
=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=