Hatarozottan kijelentem, hogy nem ohajtok elhatarolodni
Kovacsbanditol. Csak mert nekem megadatott a kesobbszuletes kegye?!!!
Kisgazdafrakciok szoktak kodos teli esteken jokat elhatarolodni
egymastol, konnyu asztali bor (Kocsis Irma?) mellett.
  Eloszor is van a Rossz Zsaru. A Rossz Zsaru ordit, karomkodik, fenyegetozik
leoszt ket hatalmas pofont. Akkor jon a Jo Zsaru. Jo Zsaru ranez a kliensre
es halkan de azert, hogy a moziban meg a hatso sorokban is lehessen hallani
azt mondja: az allat, ez egy egyenes celzas a Rossz Zsarura. Igen, ezek utan
jon a cigaretta, az igazan rossz scriptekben pohar sor.
Ezek utan a Jo Zsaru elhatarolodik a rendszertol, elmeseli, hogy a Rossz Zsaru
milyen brutalis, hogy tegnap is mennyire szetverte egy paciens kepet, es, hogy
o marmint a Jo Zsaru, elvagyodik a varosbol, ami tele van bunnel es mocsokkal
el-el Montanaba, ahol varja ot Marsha, a farmer lanya. A Jo Zsarunak
 szemelyisege
van, lepkeket gyujt, de nem oli meg oket, lefenykepezi, a kepeket egy albumban
gyujti, majd elviszi Marshahoz Montanaba. A Jo Zsarunak volt egy felesege de
autobalesetben meghalt, a heteves kisfiat egyedul neveli, a gyerek toloszekben
ul. Namost a filmek egy reszeben, ahol a forgatokonyviro egy kansasi school
of liberal artsban harom szemeszter scriptwritingot hallgatott, a Jo Zsaru
valojaban ugyanolyan aljas, mint Rossz Zsaru, nincs is gyereke, sem Marsha'ja
es amikor a klienst viszik a Szekbe, kejesen ravigyorog.
Nem ugy a jobb Hollywoodi filmekben!!! Marsha tenyleg nincs (nem Marsha nincs
hanem Isabelle nincs, Marsha nevu szereplo csak B-moziban van, ez a filmszakma
egyik torvenye) azt a Jo Zsaru csak ugy kitalalta, de nem a kliensek meg-
tevesztesere, Isabellehez menekul a nagyvaros fuldoklo maganya elol, gyerek
van tolokocsi van, es a film egyik csucspontja, amikor  a gyerek azt mondja
a Jo Zsarunak I love you dad, es akkor a Jo Zsaru azt mondja a gyereknek
I love you too, es ez nem giccs, hanem tradicio.
A Jo Zsaru hisz az eliteltek jogaiban, hisz abban, hogy az Alapito Atyak
azert rendelkeztek a bizonyitekok gyujtesenek torvenyes modozatairol
mert feltek a rendorallam zsarnoksagatol, es van is egy jelenet, amikor
Jo Zsaru ordit a Rossz Zsaruval a Bill of Rightsrol, mindezt valami
perverzul szubjektiv kameraval fenykepezve, es AKKOR: A Rossz Zsaru
megmutatja a Fenykepet, a Jo Zsarunak amin ott van egy kisfiu akit megoltek
es aki ugy hasonlit a Toloszekes Fiura, es akkor a Jo Zsaru megszerzi
a bizonyitekot, es a Vadlottat leultetik (a Szekbe!!) es a Jo Zsaru
radobben, hogy a Vadlott megis artatlan, hogy Ot a Rossz Zsaru becsapta
de akkor mar keso, egy pillanatra kialszanak a fenyek.
Ekkor jon a Felelossegrevonas. A Jo Zsaru ujra ordit, es a Rossz Zsaru azt mond-
ja, hogy a Vadlott talan nem olte meg a gyerekeket, de akkor is csak egy
suvickos drogos volt akitol meg kell tisztitani az utcakat, es akkor
a Jo Zsaru kepentorli a Rossz Zsarut. A Rossz Zsaru veres  orral idealista
hulyenek nevezi Jo Zsarut.
Utolso jelenet kis huszadik szazadi Nyomorultak
utanerzes(osszekacsintas igenyes kozonseggel?) folyo, hid, hirtelen csobbanas
a vizen az osszeazott lepkefotok, aztan snitt fel a hidra, ott all a Jo Zsaru
(kozonseg felszisszen)ide kell egy nagyon jo zene, vege, focim.

 En nagyjabol a fenti szinvonalu torteneteket hallottam Aczelrol
a kulonbseg abban volt, hogy neha a Jo Zsarut jatszotta, neha a Rosszat.
A lenyeg az aczelizmus volt, amirol Borocz Joska roviden, Haraszti Miklos
a Barsonybortonben hosszasabban irt. Az informalitasrol, a macchiavellista
trukkokrol, a Hatalom optimalizacios problemajarol, azaz hogyan lehet fenn-
tartani a Status Quo-t leheto legkedvesebb rendorseg felhasznalasaval.
Arrol, hogy a Hatalom rajott a szinmuirokat frusztralja, ha nyiltan kell flor-
tolniuk a Hatalommal, es ezert a Hatalom biztositotta a szinmuiroknak azt
a lehetoseget, hogy nemhogy kornyezetukkel, de akar sajat magukkal is elhi-
tessek ok most ezt a rendszert ellenzik. Aczelnak nem Toth Dezso (volt sze-
rencsem jelenlenni a Mozgo Vilag botranyon)
Knopp, vagy  a kihallgatotisztbol jovialis kiadoigazgatova avanzsalt Kardos
volt az asza, hanem Dery, Illyes, Nemeth Laszlo a Vacsoravendegek(akiket
egyszeruen nem vagyok hajlando a legkisebb mertekben sem megvetni es passz)
Ertett ahhoz, hogyan kell az elbitangolt baranyt visszaterelni az akolba
(szeretett volna Csurka Pista, annyit ulni 56 utan mint Fekete Sandor
a kesobb Krasso szohasznalataval megaczelosodott UjTukor foszerkeszto
jelenleg Magyar Horgasz.) bar ketlem, hogy olyan direkt modon fogalmazott
volna mint ahogy a 168 oraban megjelent, de Sinkovitsot, Fekete Gyulat
Csoorit mindig be tudta palizni az Edes Erdelyezesevel (fiatalkoraban
igazi torolmetszett irredenta volt, courtesy of Farkashazy Teddy)
mikozben persze o volt a rezsim zsidaja (azt hiszem 58-tol kezdve
volt numerus clausus a partfoszervekben, hogy az en istenem aldja meg erte
a Kadar Janost)
Eros ketelyeim vannak, hogy Aczel irodalmi szakember lett volna, irodalom-
szereto ember volt (Eorsit egyszer megkerte ugyan forditson mar le neki
egy kedves  Christan Morgenstern verset) es ez kontrasztban egy a termeles
frontjarol a partvezetesbe kerult gyakran idult elvtarssal biztos lehengerlo
tudott lenni, meg tudta kulonboztetni a Tournedos-t a flekkentol, valoszinuleg
harom ev pontossaggal vagta a bordoik evjaratat, ismerete a jobb havannai
szivarcsempeszeket, tudott banni a nokkel(tipikus komcsi:-)). Fel lehetett
vele vagni a keletnemet kollegak elott, az en focenzorom Rilket olvas
es Ceau vicceket mesel, beeeee. Gyerekes de neha az ilyen gyerekes dolgok
szamitanak. Aczel egy konnyen emesztheto bolsevik volt, az isten is
a gorenykurzus kulturhienajanak teremtette, ahogy kedves zoologusom
szokta mondani. EG

Amikor decemberben otthon voltam, la'ttam ne'ha'ny adatot, kapcsolo'do' cikket.
Sajnos nem emle'kszem a sza'mokra pontosan, a nagysa'grendre (reme'lem) igen.

U'gy emle'kszem, hogy az AIDS-esek sza'ma ko~zel sza'z, az ismert HIV+-oke'
1-2000 ko~zt van. Azt tudom, hogy ke't csoport ko~re'ben volt viszonylag
sze'lesebb ko~rben szu"re's. A(z eredetileg pesti) fe'rfi homoszexua'lisok
ele'g komoly kampa'nyt folytattak a 87-88-ban, hogy mine'l to~bben menjenek el
ko~zu"lu~k o~nke'nt szu"re'sre, e's sokan elmentek. (Egy ido"ben su'lyos
teszt-ke'szlet hia'nyt okozva.) Ma'sre'szt a 80-as e'vek ve'ge'n az EU~M
(illetve a megbiza'sa'bo'l a ve'rtranszfu'zio's ko~zpont, most ta'n
Huma'n(?)-nak hi'vja'k o"ket) behi'vta az o~sszes olyan beteget, aki kora'bban
bizonyos - uto'lag nagy sza'zale'kban ferto"zo~ttnek bizonyult -
ve'rke'szi'tme'nyeket kapott. La'ttam, de nem emle'kszem, ha'ny embert
e'rintett, ele'g sze'p sza'mmal ko~zu"lu~k ferto"zo~ttek. Az EU~M ad nekik
valami gyo'gyszereket is (sajna'lom, fogalmam sincs, mit), e's kapnak
ka'rte'ri'te'st; e'pp akkor zajlottak a jogi ta'rgyala'sok az o~sszegro"l.
Nekik az EU~M most ma'r megmondja, ferto"zo~ttek-e (ne'ha'ny e'vvel ezelo"tt
csak a csala'dtagoknak mondta'k meg), e's azt tana'csolja'k, hogy ezt
legfeljebb csak a legko~zvetlenebb csala'dtagoknak adja'k tova'bb, senki
ma'snak. Ami annak a jele, hogy az EU~M-ben is tartanak hiszte'ria'ro'l.
Egyetlen esetro"l hallottam, amikor volt: valamelyik ko'rha'zban egy beteg
vizsga'lat elo"tt ta'je'koztatta az orvost arro'l, hogy HIV+, e's az orvos
nem volt hajlando' kezelni, a'tku~ldte a La'szlo'ba. Valami trivia'lis
vizsga'latro'l volt szo', tala'n torokgyullada's.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves SZALONtagok,

	Hetyei Gabornak: Waldheim multja be lett bizonyitva. Ebbe nem tartozik
az, hogy szmelyesen olt, vagy kinzott volna valakit. Kulonben nevetsegesnek
tunne, hogy a holland kiralyi pa'rtol kezdve a legtobb orszag kulugyminisz-
tereig visszautasitottak Ausztria meghivasait. Tobb orszag a kovetuk vala-
milyen okbol valo tavozasa utan csak charge' d'affaires-t neveztek ki, hogy
ne kelljen a megbizo leveluket Waldheim-nek atadni.
	Egyaltalan nem igaz az, hogy fotitkarsaga alatt Izrael-ellenes lett
volna. Hogy egy valamilyen szamitason alapult, vagy veleszuletett filo-
szemita hajlama miatt volt, azt nem lehet tudni.
	Korosi Gabinak: A szocialistak egyaltalan nem hasznaltak ki a Waldheim
elleni vadakat, mert ez visszafele sult volna el. ("Beleavatkoznak a bel-
ugyeinkbe...") Sot Kreisky Waldheim MULTJAT vedelmebe vette (akkor mar csak
maganember es a Szoc. Part pro forma elnoke volt) Sot me'g Wiesenthal is
amellett lepett fel, hogy mint az ENSZ volt fotitkara legyen kiertekelve
es nem, mint "akarmi mas". (Hogy erre mi volt az oka, nem tudom.)
	Erdekes, hogy Waldheim hogy "magyarazta meg" multjanak letagadott te-
nyeit. Szerinte reszben elfelejtette, reszben nem tartotta fontosnak, resz-
ben attol tartott, hogy felreertesre adna okot. A hallhatosag valaszthat,
mikor melyik okot fogadja el, ami Waldheim nagyfoku liberalizmusara mutat.
	Elek Gabinak: Aczel szinesznek keszult. Megkerdeztem tole, hogy Reagan
karrierje remenyeket keltett-e benne, de erre csak nevetett.
	A negyedik Gabornak, az arkangyalnak: megyek dolgozni, keso van es me'g
sok a munkam.

	F. Miki

Gabor (Korosi)!
  Meszolyon, Mandyn, Ottlikon es Orkenyen elmelazva vonatkozo meggondolatlan
altalanosito megjegyzesemet visszavonom.
  Ami Waldheimet illeti, en is osztom Hetyei Gabor zavarodottsagat.
Waldheim elnokke valasztasa idejen apam eppen Becsben tanitott, es
emlekszem, hogy heves vitakat folytattunk, amelyben o vedte en
tamadtam Waldheimet. Nekem akkor sem es azota sem fer a fejembe,
hogy egy ha Waldheim nem is volt haborus bunos csak egy karrierista
hazudozo, miert akarjak az osztrakok eppen ot elnokuknek?
     Ugy szol a vicc, hogy miert zsenialisak az osztrakok? Mert
sikerult a vilaggal elhitetniuk, hogy Beethoven osztrak, Hitler
pedig nemet volt. Na most a baj az, hogy ez nem egy osztrak vicc,
legalabbis osztrakok nem nevetnek rajta (tapasztalatom szerint). A
baj ott van, hogy a (nyugat-)nemetekkel ellentetben az osztrakok
masodik vilaghaborus vitezsegukrol nem igen beszelnek.
Waldheim pontosan azt csinalta amit az egesz
orszag. Ezert vedte ot meg Ausztria, es en ezert tartom bajnak, hogy
megvalasztottak.
               Akos

Re1go1ta foglalkoztat a ke1rde1s, mit jelent a `nemzeti szellemu3' a
mai magyar politika1ban.  (Mellesleg e1rdekes az is, mie1rt hagyta az
ellenze1k, hogy ezt a la1tszo1lag a1rtalmatlan jelzo3t a
korma1nypa1rtok kisaja1ti1tsa1k, implicite mindenki ma1st
`nemzetietlen szellemu3nek' (e1rtsd: hazaa1rulo1nak) be1lyegezve.
Amint elo3szo2r elhangzott, az ellenze1knek ro2gto2n el kellett volna
kezdenie maga1ra alkalmazni, nehogy ma1snak ve1djegye lehessen.)

Szo1val a ke1rde1s az, hogy mit jelent ez a ve1djegy.  Persze,
`ne1pben-nemzetben gondolkoda1st', rendben van, ezt ismerju2k a
ne1pies--urba1nus vita1bo1l, de vajon milyen politikai programot
jelent ez ma?  Mie1rt van az, hogy ezt a kifejeze1st -- a
ne1piesekkel szemben -- ma u1gy haszna1lja1k, mint ami egy teljes
(gazdasa1gi, katonai, ku2l- e1s belpolitikai stb.) bea1lli1tottsa1got
jelo2l? Nyilva1nvalo1, hogy a `ne1pben-nemzetben gondolkoda1s' az
`orsza1gban gondolkoda1s' ellente1te, vagyis a hata1rokon tu1l e1lo3
magyarokkal e1s a hata1rokon belu2l e1lo3 nem-magyarokkal van
kapcsolatban.  A nai1v szemle1lo3 azt hihetne1, hogy akkor csak a
ku2lpolitika e1s a kultu1rpolitika egy kis szelete1vel lehet
o2sszefu2gge1sben, e1s nem ke1pezhetne1 a magyar politikai ero3k
ko2zo2tt hu1zo1do1 legme1lyebb szakade1kot.  Pedig me1gis.  Vajon
mie1rt?

Mindannyiunkat legyez az o1vatos gyanu1, hogy aze1rt, mert a `nemzeti
szellemu3ek' valo1ban mindenre ki szeretne1k terjeszteni a
`ne1pben-nemzetben gondolkoda1st', hogy ku2lpolitika1jukat e ko2re1
akarja1k o2sszpontosi1tani (visszacsatola1s?), hogy belpolitikailag
diszkrimina1lni akarja1k a nem-magyarokat, hogy valamilyen faramuci
mo1don me1g a gazdasa1gra is alkalmazna1k (ki az idegen to3ke1vel),
e1s i1gy tova1bb.  De hesegessu2k el ezeket az a1rnyakat.
Pro1ba1ljunk meg ma1s oldalro1l ko2zeli1teni.

A legvalo1szi1nu3bbnek azt tartom, hogy a do2nto3 mozzanat a `nemzeti
szellemu3ek' to2rekve1se1ben az, amit a me1dia1val kapcsolatos
vita1kban is nyilva1nvalo1va1 tettek, hogy szeretne1k a `nemzetet' a
korma1ny ira1nti to2retlen optimizmusra hangolni:  Tudo1si1tsunk
ma1r ve1gre arro1l is, ha pontosan indul egy vonat (e1s nem kell
felte1tlenu2l bedo2rzso2lni, hogy egy ma1sik egy napot ke1sett).  E1s
a1ltala1ban, deri1tsu2k jobb kedvre nemzetu2nket, adjuk vissza
o2nbecsu2le1se1t, e1letkedve1t, ha ma1r e1henhalni ke1szu2l.  A
vehemensebb `nemzeti szellemu3ek' a nemzet a1lli1to1lag elveszett
erko2lcse1t is visszaszerezne1k (a vasa1rnap de1lelo3tti szentmise
ko2zveti1te1se1vel ez gyerekja1te1k).  E1s persze elso2po2rni
mindazokat, akik mindezt ma1ske1pp gondolja1k, mert azok nyilva1n a
nemzet veszte1t akarja1k, erko2lcstelenek, nemzetietlenek.

Ilyenforma1n lesz a `nemzeti szellem' az `erko2lcso2sse1gto3l'
elva1laszthatatlan (vigya1zat! az uto1bbi is ve1djeggye1 va1lhat!),
i1gy lesznek a ne1p o1piuma1val nem e1lo3k erko2lcstelen
nemzetgyala1zo1 hazaa1rulo1k.  Elo3szo2r csak a Magyar Fo1rumban, ma
ma1r az U1j Magyarorsza1gban is;  a Magyar Fo1rumnak elo3szo2r csak a
leveleze1si rovata1ban, ma pedig ma1r a fo3szo2vege1ben is;  e1s
maholnap a te1ve1ben meg a ra1dio1ban.

Hogy hogy lesz ebbo3l globa1lis politikai ira1nyvonal?  Egyszeru3.  A
nagyobb forma1tumu1ak sza1ma1ra vila1gos, hogy apro1 helyi
beavatkoza1sok, helyi valla1sos befecskendeze1s, bo3r ala1 adott
fatornyos nosztalgia nem ele1g.  Nagyszaba1su1 nemzeti programot kell
adni a ne1pnek, ami ta1voli ce1lok fele1 mutat, e1s hosszu1 ta1von
mozgo1si1t.  A `ne1pben-nemzetben gondolkoda1s' sza1ma1ra maga1to1l
ado1dik ez a hosszu1 ta1vu1 ce1l:  a NEMZETA1LLAM.  Mie1rt ne ja1rna a
magyarnak nemzeta1llam, ha mindenkinek ja1r, enyecnek, nyenyecnek,
nganaszannak?  Legyen Magyarorsza1g a magyaroke1, de legala1bbis
legyenek a magyarok Magyarorsza1ge1i.  Bizonyos me1g megoldando1
ku2lpolitikai proble1ma1k miatt ezt nem lehet ugyan kimondani, de
bizonyos jelek arra utalnak, hogy ez lappang a `nemzeti szellem'
mo2go2tt.

Milyen jelek utalnak?  Ne felejtsu2k el, hogyan fogadta1k Pesten az
izraeli elno2ko2t.  Nem gyo3zte1k hangsu1lyozni, hogy a magyar
zsido1nak milyen fontos ez a la1togata1s.  Hogy az az ember is,
aka1rcsak a mi zsidaink, szombaton nem ta1rgyal.  Szo1lna-e egy pa1r
szo1t a magyar zsido1khoz, megnyugtata1sul, hogy nem ba1nt a magyar
korma1ny.  (Ebbo3l azta1n nem lett semmi.)  Jo1, hogy nem kellett a
pesti zsido1kkal kafta1nban ko2rta1ncot ja1rnia.  Vila1gos?  Ahogy
Antall 15 millio1 magyar lelki miniszterelno2ke, ugyanu1gy az az
ember az o2sszes, magyar e1s nem magyar zsido1 lelki miniszterelno2ke
is.  E1s nem sokkal uta1na Antall besze1det mond az ENSZ-ben, ve1di a
cionizmust, majd Magyarorsza1g az USA1-val egyu2tt beterjeszti
javaslata1t, hogy az ENSZ vonja vissza a cionizmust eli1te1lo3
hata1rozata1t.  I1gy a1ll o2ssze a ke1p: a cionista nem ma1s, mint a
`nemzeti szellemu3' zsido1.  A nem-cionista zsido1 a `nemzetietlen
szellemu3' zsido1.

                      --- folyt. ko2v. ---

La1ssuk ma1rmost vila1gosan, hogy mie1rt is nem jo1 ez i1gy.  Ke1t
dolgot kell tiszta1ba tenni, az ENSZ visszavont hata1rozata1t e1s a
magyar ko2zhangulatot.  A cionizmus a hata1rozat szerint
fajgyu3lo2lo3 ideolo1gia.  Ez te1nyleg nem igaz, ha i1gy ne1zzu2k, az
ENSZ-hata1rozatot te1nyleg vissza kellett vonni.  A cionista1k nem
agresszi1vek, nem to2rnek ma1sok e1lete1re, nem ga1zolnak ma1sok
jogaiba (mint tudjuk, aze1rt elo3fordul ez is, de nem ko2vetelme1nye
a cionizmusnak).  Te1nyleg nem fajgyu3lo2lo3k, de FAJVE1DO3K, vagyis
RASSZISTA1K.  Faji alapon szervezo3dnek.  Eze1rt szerintem me1gse
kellett volna visszavonni azt a hata1rozatot.  A magyar
ko2zhangulatra is ez jellemzo3, a libera1lisokra is: nem szeretju2k
az etnikumok ha1tra1nyos megku2lo2nbo2ztete1se1t, de maga1t a
megku2lo2nbo2ztete1st, esetleg a poziti1v diszkrimina1cio1t is, azt
nagyon szeretju2k.  Pedig a poziti1v diszkrimina1cio1, itt Nyugaton is
sokan u1gy ve1lik, nem ma1s, mint inte1zme1nyesi1tett rasszizmus.

Igaz, ami nem se1rti ma1sok joga1t, azt nem kell tiltani.  A poziti1v
diszkrimina1cio1t se tiltana1m, amikor nem kvo1ta1val ja1r, vagy amikor
demokratikus alku ne1lku2l a1llami szintre emelik (u1gy ugyanis ma1sok
jogait se1rti).  Az ENSZ-hata1rozat se tilta1s volt, csak erko2lcsi
eli1te1le1s, amivel a magam re1sze1ro3l teljesen egyete1rtek. E1s az
lenne a sze1p, ha a magyar ko2zve1leme1ny is ilyen erko2lcsi
i1te1lettel su1jtana1 azt, aki az emberi fajon belu2l ku2lso3dleges
vona1sok alapja1n, vagy felmeno3k ku2lso3dleges vona1sai alapja1n,
vagy mittudome1n milyen alapon ku2lo2nbse1get tesz.  Az anyanyelv
fontos dolog, minden nyelvi ko2zo2sse1g igyekszik megtartani vagy
no2velni anyanyelvi besze1lo3inek, a kultu1ra1ja1n nevelkedetteknek a
ko2re1t.  (Ennek a kultuszminiszte1rium egyik oszta1lya1t kell
foglalkoztatnia, nem pedig az orsza1g ege1sz hiszte1rikus
ko2zve1leme1nye1t.  Van bo3ven ma1s hisztiznivalo1.)  De a
nemzeta1llam ige1nye ebbo3l me1g messze nem ko2vetkezik.  Ma1s dolog
terjeszteni a nyelvhez ko2to3do3 kultu1ra1t vagy aka1r a kafta1nos
ko2rta1ncot, e1s ma1s meghirdetni, hogy az ege1sz nemzetnek egy
orsza1gban van a helye, kiva1ltke1pp ha egy bizonyos teru2letro3l van
szo1, e1s kiva1ltke1pp, ha ott ma1sok is e1lnek, e1s me1g
kiva1ltke1ppebb, ha az most e1ppen nem egy orsza1g.  Kiva1lt
kiva1ltke1pp, ha azok, akiknek ott kellene e1lniu2k, most nem is ott
e1lnek, hanem oda kellene va1ndorolniuk.

Most a pesszimista konklu1zio1 ko2vetkezik.  A `nemzeti szellemu3ek'
-- egyelo3re a1rtalmatlan, az orsza1g o2sszetarta1sa1t ce1lzo1 mo1don --
hungaro-cionista1k (azt nem mondhatom, hogy `hungarista1k', mert az
foglalt).  Ez egya1ltala1n nem olyan a1rtatlan eszme, mint aka1r
hirdeto3ik, aka1r ellenzo3ik hiszik.  Ha elhisszu2k, hogy a magyar
zsido1kat valami bu3vo2s kapocs ko2ti Izrael a1llamhoz, akkor
implicite elismerju2k, hogy valo1ja1ban `ott a helyu2k', e1s ezzel
ala1i1rtunk egy virtua1lis deporta1la1si hata1rozatot.  De nemcsak a
magyar zsido1ke1t, hanem ma1soke1t is, pe1lda1ul felmeru2l a
ke1rde1s, hogy `le1lekben' az indiai a1llamfo3 is miniszterelno2ke-e
a magyar ciga1nyoknak, e1s egya1ltala1n, hogy mi ko2ti a magyar
ciga1nyokat India korma1nya1hoz, nem `ott van-e a helyu2k'
igaza1bo1l.  E1s me1g folytathatna1m.  Ve1gu2lis nem e1rdekes, hogy
ki ku2ld el az orsza1gbo1l, a le1nyeg az, hogy valahol ma1shol
szeretne1nek la1tni, ma1sokat pedig itt.  Senkinek se szabadna
elne1zo3nek lennie az ilyen to2rekve1sekkel szemben, me1g akkor se,
ha csak potencia1lisan ja1rnak jogtipra1ssal, e1s alkalmanke1nt
a1rtalmatlannak tu3nnek.  Itteni ismero3seim, akiknek neveltete1su2k
folyta1n nincs e1rze1ku2k a re1mla1toma1sokhoz, jo1pofa1nak tala1lja1k,
hogy valakinek holland felmeno3kre hivatkozva lehet holland u1tlevele (is),
mert ebben az orsza1gban elke1pzelhetetlen, hogy az ellenkezo3 eset
(hogy holland felmeno3k hia1nya1ban elveszik a holland u1tleveledet)
beko2vetkezzen.  Ma1s orsza1gokban azonban ez nincs kiza1rva (e1s elvileg
itt sem).  A jog esete1ben ke1rlelhetetlennek kell lenni, mert az
precedens-e1rte1ku3.

Antall cionizmusa (me1g) nem emelkedett to2rve1nyero3re.  Nem tudom, mit
tudtok a ke1szu2lo3 nemzetise1gi to2rve1nyro3l -- de ha be1ke1t akartok,
ke1szu2ljetek a ha1boru1ra.

Uff -- Ka1lma1n La1szlo1

Ma hajnal ota Hetyei Gabor es Bodor Geza parbeszeden gondolkozom es azon,
hogy is van ez a dolog a magyar reagalassal az AIDS illetve az AIDS-es
betegek megjelenesere.

Elore bocsatom, hogy en sem tartanam helyesnek, ha olyan intezkedeseket
hoznanak, amelyek az AIDS-es betegeket (sarkitva fogalmazom at, amirol
szo volt) expona'lna'k (hozza kell tennem, annak remenye nelkul, hogy az
elkulonitesen kivul barmilyen hathatos segitseget adnanak nekik). Gabor, en
pontosan ertem, hogy Te nem hirdetted meg az AIDS-szurest, s foleg, hogy Te
bizol az emberek megerteseben es egyaltalan normalis reakcioiban. (Hogy mi a
normalis, fontos lenne definialni, de fogadjuk most el egy pillanatra, hogy
talan ugyanazt ertjuk ezen). Tulajdonkeppen - hozzad csatlakozva - arrol (is)
akarok irni, hogy talan van ennek alapja is, de mindenkeppen megfontolandonak
tartok egy masik szempontot, hogy ti. nem jo rangatni az oroszlan bajuszat.
Komolyabban atfogalmazva: ha nagy tomegeket erinto intezkedesekrol van szo
(egy kotelezo AIDS-szures, de meg egy reszlegesen kotelezo is ilyen), akkor a
fokozott felelosseg a fokozott ovatossagot diktalja. Tizszer is at kell ragni
a lehetseges tarsadalmi kovetkezmenyeket, es ajanlatos ilyenkor a maximalis
pesszimizmust alkalmazni vezerelvkent. Egy rossz reakcio nagyon nehezen korri-
galhato folyamatokat indithat el. Ha eddig nem is volt panik es/vagy kikozosi-
tes ezen a teren, de lehetseges, akkor meg kell gondolni, felvallaljuk-e ezt a
veszelyt. (Ugye ertitek, hogy ezzel nem a tehetetlensegnek, hanem a felelos
dontesnek akarok propagandat csinalni?) Ebbol a szempontbol elfogadom Bodor
Geza erveleset, hogy a hiszteria puszta elvi lehetosege is eleg mar. Jo lenne
mostmar azt is atgondolni, mik is az okai, ha nem volt eddig ilyen reakcio?

Masreszt azon gondolkodtam el, miert nem tudott Bodor Geza kapasbol peldakat
hozni Hetyei Gabornak arra, hogy Magyarorszagon AIDS-es betegeket meghurcol-
tak volna. Meg mielott ezt fejtegetnem, meg egy szot Gezanak is: az analogia
az USA-ban illetve Mo-on varhato reakciokra tetszetos es reszben igaz, amennyi-
ben valoban van egy csomo kozos kulturalis alap. Meg azt is elfogadom, hogy
mindenesetre tobb, mint pl. az emlitett, s szamomra ismeretlen hindu kultura-
val lehet talan. Bar, hogy vegleg osszekuszaljam csapongo gondolataimat, felte-
telezem, hogy a hindut csak veletlenul, erdekes peldanak celozva emlitetted,
de ezzel is vigyazni celszeru, mert tul sok cigany el Mo-on, akik valamifele
indiai kulturat kozvetitenek. Ez persze csak kotozkodes, de az mar nem, hogy
az analogiak viszont mindig santitanak is. En peldaul fennhangon hirdetem
Japanban eppen azt, hogy a magyar es az amerikai kultura erosen kulonbozik is
egymastol - ez a japan kultura fele kozeledesben pl. kulonosen eszreveheto -,
tovabba, hogy a magyar gondolkodasmod es kultura gyokerei reszben Azsiaban van-
nak es kilognak Europabol. Eme trivialitasok utan oda jutottam, hogy az analo-
gia alapjan, meg ha kiindulasnak elfogadom is, nem vagyok biztos abban, hogy a
varhato reakciok hasonloak lesznek. Barmi teren, nemcsak az AIDS teren.

Na, lassan elojovok a targgyal.
Ha Bodor Geza nem tud peldat hozni (mellesleg, en sem), mi lehet az oka?
1) Bodor Geza manipulal, nem vallja be, mit tud stb.  Ez hulyeseg, vessuk el.
2) Nem tud ilyen adatokat, mert nem foglalkozott vele, vagy nem allnak rendel-
kezesere, amint o maga is irta. Ez reszben ok lehet, ha utana nezne, elokerul-
hetnenek adatok.
3) Nem voltak ilyen esetek Mo-on. Ez pl. azt is magyarazna, miert nem hallott
roluk Geza sem. Ha ez igy van, akkor Gabor is, en is, mindenki megnyugodhatna,
hogy a multnak (es jelennek) ez a darabkaja tiszta.
4) Voltak, vannak ilyen esetek, ha nem is nagy szamban, de nem kaptak nyilva-
nossagot.
Tobb nem jut eszembe, de azt hiszem, ennel meg is allhatunk. Valoszinuleg ez
az igazsag, mar csak a dolog elofordulasanak statisztikusan nem nulla valo-
szinusege miatt is (Ti ertitek, mit jelent ez a hulye mondat? Mindig ezt irjak,
de mivel a valoszinuseg mindig statisztikus, a jelzot torolhetjuk). Ha pedig
igy van, s fogadjuk el kicsit, hogy igy van, akkor a hangsuly eltolodik arra,
hogy miert is nem kaptak nyilvanossagot az ilyen esetleges esetek?
A partallami illetve partallambol ittmaradt sajtot most hagyjuk beken. Biztos
ok is megtettek (volna) amit ilyenkor szoktak, de mint ahogy sok mas tema is
elojott ilyen-olyan politikai erdeket szolgalva, az AIDS is lehetett volna
ilyen. Az egeszsegugyi iranyitas ludas lehet esetek eltussolasaban, ha Geza
AIDS-statisztikait nezzuk, elhetunk is ezzel a gyanuval, s itt a betegek
szamanak eltitkolasa eppugy valoszinu, mint a betegek kornyezete reszerol
erkezo reakciok elhallgatasa. Azonban (mar egyre tobb a feltevesem), most
talan hagyjuk el ezt a vonalat is.

Moderatorunkhoz egy szo: ismered azt a viccet, amikor a hosszu dolgozat kozepen
van egy beszurt mondat az opponensnek szanva: ha idaig elolvastad, kapsz egy
makrapipat! Nos, en ezt nem igerem, de szeretnelek megkerni, hogy tedd kozze
a tegnap igert AIDS-statisztikaidat!

Egy gondolatom maradt mar csak meg, mi lehet a "hiany" oka: hogy talan, ha
voltak is esetek, ezek nem lehettek sokan valoban, de jobb magyarazat lehet az,
hogy mert egyszeruen az AIDS maga nem erintette meg tul melyen az embereket.
Nem feltetlenul embersegbol, hanem pl. kozonbossegbol nem torodnek a korulot-
tuk levo emberekkel. Nem erintette oket tulsagosan melyen az ugy ahhoz, hogy
agresszivan, hiszterikusan, panikkal reagaljanak.

Amikor ideertem, akkor lettem (hajnalban) izgatott: barcsak ertenek a
pszichologiahoz! Hogy is van ez a hiszteriaval es a panikkal? Vannak-e hasonlo
esetek a magyar magatartas torteneteben? Aztan meg: amit az egyes ember reak-
cioirol tudunk, az atviheto-e a csoportokra?
Jo lenne, ha valaszolnanak, akik kicsit jobban ertenek hozza. Mindenesetre fel-
vazolnam meg, mire jutottam.

Ket gyanum van. Az egyik, hogy - sajnos - Mo-on az egeszseggel es kornyezettel
kapcsolatos kultura a beka feneke alatt van, ezert nem erdekli az embereket az
AIDS sem. Az, hogy a parlamenti valasztasokon a Zold Partot meg csak meg sem
hallottak az emberek, nemcsak azert van, mert gyengen artikulaltak a nezetei-
ket, hanem, mert a tobbseget ez teljesen hidegen hagyja. Itt mar elojonnek a
kulonbsegek Amerikaval. Gyanitom, hogy egy, az ozonlyukrol szolo cikk utan
szamos ember esik panikba ott es fellendul a napszemuveg- ill. UV vedo napolaj
fogyasztasa. Mo-on a legtobb ember azt sem tudja, mi az az ozonlyuk (az ozon-
rol nem is beszelve). Az USA-ban, Europaban emberek millioi szoktak le a do-
hanyzasrol - reszben a massziv propaganda altal kivaltott panik hatasara. Mo-on
az emberek egyszeruen nem torodnek ezzel. Csernobil az egesz vilagon oriasi
panikot keltett, a japanok peldaul meg ket eve is minden, Europabol erkezo
elelmiszer sugarszintjet kulon megvizsgaltak - nalunk Csernobil politikai hirre
valtozott at, s pillanatok alatt el lett felejtve a kornyezeti veszelyessege.
Ha megnezzuk Bos-Nagymarost, most is mellekesnek tunik a kornyezeti szempont,
s a kerdes mint politikai-jogi ugy van musoron. A dorogi szemetegeto esetet
kiveve, nemigen tudok arrol, hogy nagyobb csoportok reagaltak volna (helyi)
kornyezeti ugyekre. Hiaba mondja barki otthon, hogy az egeszsegesebb eletmod,
pl. a taplalkozasi szokasok megvaltoztatasa lenyeges, az emberek vonogatjak a
vallukat. Magyarul: nem erdekli oket az AIDS es ezert valoszinuleg az
AIDS-esek sem.

A masik gyanum nem az erdeklodesbeli, hanem a magatartasbeli kulonbsegekre
vonatkozik. Az a gyanum, hogy Mo-on (a mestersegesen szitott politikai hisz-
teria egyes eseteit kiveve) az emberek nem hajlamosak a latvanyos, hiszterikus
megnyilvanulasokra. A panik es ennek latvanyos kovetkezmenyei nem tunnek
jellemzonek. Nem tudok arrol, hogy barmelyik nagy arvizunknek vagy foldrenge-
sunknek tomeges menekules, fosztogatas, gyilkolas lett volna a kiseroje. Az
emberek tobbnyire inkabb depresszios-neurotikus magatartassal reagalnak,
mint hiszteriaval. Valahol olvastam, hogy a ketto hasonlo, csak mas a hatasa.
A hiszteria a kornyezet szamara kellemetlen (karos), de a szemelyt megnyug-
tatja, a feszultseget levezeti. A depresszio hatasa halmozodhat, s vegen
gyakori az ongyilkossag (ugye, milyen erdekes?  hiszen abban elen jarunk a
vilagstatisztikaban!) - ez a kornyezetnek latszolag kellemes, de a
feszultseget nehezen oldja. Namarmost, ha ebben csak egy pici igazsag van,
akkor lehet, hogy pl. egy kotelezo AIDS szures (de akar csak egy fokozodo,
sokkolo AIDS-ellenes kampany is) nem vezet majd hiszteriara, de hozzajarul
az altalanos es egyeni lelki depressziohoz, ama bizonyos kozos rosszkedvunkhoz,
s ennek masodlagos hatasa meg fog jelenni az elet egyeb teruletein is, latszo-
lag osszefugges nelkul.

Ismet irom, hogy nem kozvetlen politikarol, hanem egyeni reakciokrol irok.
Ha azonban tarsadalmi meretu kerdesek jonnek elo, az mindjart at is politiza-
lodik, s lam, maris azt erzem, hogy bizony  igen-igen sok dolgot at kellene
meg gondolnunk, mielott politizalni kezdunk vagy intezkedeseket tervezunk.

No, jo reggelt! Itt mar felkelt a nap (ez a dolga, hiszen ez a felkelo nap
hazaja), Ti Europaban meg alusztok vagy Amerikaban meg le sem fekudtetek.
Megyek be a laborba dolgozni, elkuldom a levelemet, de kozben megnezem a
gyonyoruen viragzo tomenytelen cseresznyefat. Mellesleg, sem amerikai, sem
magyar meg nem erti, hogyan ultethetnek egy orszagot tele millio olyan cse-
resznyefaval, amelyik egy evben egyszer, egy het-tiz napig viragzik, de
termest nem hoz. Ebben egyformak vagyunk, az biztos. A japan meg nem erti,
miert nez hulyen a francia srac, amikor megkerdezik tole, mi Franciorszag
nemzeti viragja?
Radnai Tamas

Kedves Mindenki,

lenne egy kerdesem a Waldheim-uggyel kapcsolatban. Tegyuk fel, hogy a Kurt
Waldheimmel kapcsolatos vadak mindegyike szemenszedett hazugsag. Nem
gondoljatok, hogy pusztan az a teny, hogy valaki a masodik vilaghaboruban
katonatisztkent a nemet oldalon teljesitett szolgalatot elegendo lehetne
ahhoz, hogy az illeto ne legyen az ENSZ fotitkara vagy osztrak allamelnok?
Megvallom oszinten, nagyon rossznak kene lennie az ellenjeloltnek, hogy
Waldheimre szavazzak barmilyen magas, reprezentativ politikai tisztsegrol
legyen is szo. Mint ahogy azt sem szeretnem, ha Pozsgay Imre lenne a Magyar
Koztarsasag elnoke, ha pedig Gorbacsov ENSZ fotitkar akarna lenni, lehet, hogy
megutne a guta. Hasonlokeppen, ugy velem, ha egy osztrak lesujtoan
nyilatkozik honfitarsairol a Waldheim-ugy kapcsan az jogos es teljesen
ertheto. Ha nem osztrakok teszik, hanem amerikaiak, akkor az pont ugyanolyan
jogos es ertheto, bar talan kevesse udvarias dolog.

A legjobbakat,
                                                           Szabo Zoltan

Elnezest azoktol, akiket a tema nem erdekel, de mivel senki nem kuldott
magan E-mailt hogy "pofa be", igy folytatom.

	Tegnap ott hagytam abba sor hianyaban (ez magyar sor es nem ertendo
felre so~r-nek :-)), hogy egy valosagos peldan megmutattam, mit is tud az
egyik leg jobb HIV teszt. A bemutatott adatok varhatok egy nagyon hatasos
szurovizsgalattol. Hogy a 100 %-os biztos detekciot garantaljak, ezert
novelik "tul" a teszt erzekenyseget. Ez nem hiba, megint szeretnem
hangsulyozni !
	Tehat a tesztet jonak elfogadva el kezdjuk (kotelezoen) szurni a
teljes lakossagot. Ez a mi esteunkben azt jelenti, hogy a 10 millio
emberbol kb. 23,000 positivat fogunk talalni, akikbol csak kb 3-4000 lesz
bizonyitottan positive, es 20,000 embert halalra remisztettunk. Igen am, de
azt is tudjuk, hogy atlagosan 6 honap kell ahhoz, hogy a fertozott illeto a
teszttel felismerheto legyen. Ezert a kotelezo szurovizsgalatot legalabb
harom honaponkent (evente negyszer) meg kell ismetelnunk, hogy minden egyes
fordulon elkapjuk a mar fertozottek 50 %-at. Tehat egy ev alatt maris kozel
100,000 embert riasztottunk. Ezekbol tovabbra is (definicio szerint) csak
3000 lesz tenyleges positive egy even belul, a maradek kb. 90,000 mind
false positive volt. (Ha a mar ismert tenyleges positivakat tobbet nem
szurjuk, a vegeredmenyen az sem valtoztat.) Ezzel szemben olyan csoportban,
ahol az HIV positivak aranya 20-40 %, a teszt gyakorlatilag csak tenyleges
positivakat fog talani (a false positive arany tovabbra is kb. 2 per ezer
vizsgalat).

3. kerdes:
	Egy altalanos szurovizsgalat eseten az egyik legfontosabb feladat
a tenyleges positivak ellatasan kivul a false positivak megnyugtato
ellatasa. Elvileg a false positive eredmenynek soha nem lenne szabad
eljutnia a vizsgalt szemelyhez, ez viszont lehetetlen mar csak a megerosito
vizsgalatra valo behivas miatt is. Ha ez meg egy amugy is hiszterikus
kozonseg kezebe kerul, a tragedia elkerulhetetlen. Nalunk ezt ugy oldjuk
meg, hogy szetvalasztjuk a beteg tenyleges identitasat egy "alnevtol" (
rendszerint egy betu es szamkombinacio, ami nem vezetheto vissza a betegre
egyszeruen.) A kodolast computer vegzi, es a szemelyzet szet van valasztva.
Aki tud(hat)ja a beteg tenyleges nevet, annak nincs hozzaferese a kodnevhez,
es viszont. Rendszerint csak a doctor es esetleg egy apolono tudja a
modjat annak, hogyan egyeztetheto a ket adat. Ez gyakran a teljes
szemelyzet megduplazasaval jar, a jarulekos koltsegekkel egyutt. Tenyleges
identifikaciot elosegito adatok pancelszekrenyben vannak.
	Ezzel ellentetben, mikor 2.5 eve M.o.-on jartam, ott az irott
adatok egyszeruen hozzaferhetoek voltak meg a nem tudatosan keresok szamara
is. Azok nem voltak elvalasztva a nem-HIV positive betegek adataitol. Noha
nekem semmi hivatalos funkciom nem volt, ettol fuggetlenul AIDS-es betegek
neve tobbszor tudomasomra lett hozva, mint bizonyitek az AIDS ilyen vagy
olyan terjedesi modjara (pl.: "Tudod a Kis Pista Istvan, az a hemophilias,
is AIDS-et kapott.")
	Vajon ezek utan javaslom-e, hogy valaki M.o.-on teszteltesse magat
AIDS-re? Nem tudom. A helyzet azota valtozhatott, hogy ott jartam. Nem
ismerek minden egyes laboratoriumot, de ahol jartam, ott mindenutt ugy volt,
ahogy leirtam. En inkabb azert nem teszteltetnem magam, mert ha nem
vagyok drugos, nem vagyok homokos, es nem elek rendkivul promiszkuitasban,
akkor gyakorlatilag nulla az eselyem az AIDS-re. Egy esetleges positive
eredmeny valoszinu false positive, igy nem eri meg a lelki traumat.

	Megigerem, a tovabbiakban csak direkt kerdesekre valaszolok.
	Udv,

	Geza Bodor

        BITNET: 
      INTERNET: 
		

=*****************************************************************************=
=                                                                             =
=   I hope I stand for anti-bigotry, anti-Semitism, anti-racism.              =
=                                                                             =
=				George Bush, President of the USA 	      =
=                                                                             =
=*****************************************************************************=