Amikor Beothy Zsolt azt irta, hogy meg kell fontolni a NATO-ba valo
belepest, latolgatni kell a pro-t es a contra-t, meg egyet is ertettem vele.
Termeszetes, hogy mindezt at kell gondolni egy ertelmes embernek, mielott az
urnahoz megy. Ma ellenben kitunt, hogy Zsolt nem latolgat. O mar
alapjabanveve tudja, hogy hogyan kell szavazni a NATO-tagsagra: nemmel!
Minden sora errol beszel.
        Nagyon kar! Ugyanis, ez a hozzaallas Magyarorszagot Szlovakia melle
allitja. Meciarek Szlovakiaja is semleges akar maradni. Gratulalok! Szep kis
tarsasagban leszunk!
        Kulonben felhivnam a figyelmet egy nagyon ertelmes irasra Kurucz
Gyulatol. Cime: Uj honfoglalas, avagy nekunk miert nem sikerul? A Magyar
Hirlap januar 11-i (szombat) szamaban jelent meg. Erdemes elolvasni. Es ha
veletlenul nem olvasnak el vitatarsaink--kotelezo olvasmannya kellene tenni.
Nezzunk a tukorbe--es mit latunk. Nem tulsagosan szep dolgokat.
        Balogh Eva

Hidas Peter is kerdezte, hogy mi az a hires "kozvetlen demokracia," amirol a
Munkaspart alelnoke beszel, de Vajnai Attila eddig meg nem valaszolt. Aztan
Koos Kolos adott egy szatirikus valaszt:

>Lehetseges, hogy Attila ugy ertelmezi a kulonbseget, hogy a kozvetlen demok-
>  racia az, amikor mindenki koteles szemelyesen resztvenni a Munkaspart
>  Kadar elvtars halalanak konnyes evfordulojara rendezett "spontan" sirato
>  unnepsegen (tor), mig a kepviseleti demokracia azt jelenti, hogy egyes
>  fontosabb szemelyisegek megengedhetik, hogy kuldjenek maguk helyett valakit.
>Majd elfelejtettem, eljen Thurmer Gyula es Kadar elvtars szent szelleme...

        Be kell vallanom, hogy nem tudtam eddig hova tenni ezt a "kozvetlen
demokraciat" kulonosen nem a Munkaspart alelnokenek szajabol. De tegnap este
kicsit kozelebb kerultem a talany megfejtesehez. Par nappal ezelott kezdtem
neki Standeisky Eva uj konyvenek: Az irok es a hatalom: 1956-1963. A szerzo
a Kadar-rezsimmel szembenallo irokkal kapcsolatban kiter a "balosokra"
is--marmint azokra az irokra, akik a baloldalrol kritizaltak az MSZMP-t 1957
tavaszan. Kulonosen ket "balos" irorol van itt szo: Mesterhazi Lajosrol es
Nagy Sandorrol. Valamikor 1957 februarjaban Nagy Sandor, egy tehetsegtelen,
de hithu kommunista iro, irt egy cikket a Nepakarat cimu ujsagban.
Standeisky Eva meglehetosen hosszan idez ebbol a cikkbol. Utana pedig
hozzateszi: "Ha eltekintunk az ideologiai `koritestol', Nagy Sandor
meglepoen jol latta az Iroszovetseg elnoksege kommunist tagjainak a
forradalom alatti es utani szerepet. Cikkenek azonban eppen az ideologia,
pontosabban az eszme a lenyege, a hit a *kozvetlen demokraciaban,* [nyomatek
tolem] melyet a proletardiktaturaval azonosit."
        Tehat ugy latszik, hogy a "hit a kozvetlen demokraciaban" a
proletardiktatura egyik fontos vonasa. Nahat, nahat!
        Balogh Eva

Tisztelt FORUM!

	En ugyan tovabbra is az oktatas es gazdasag kapcsolatara 
szeretnek koncentralni, de amikor Karsai Tamas es Kiraly Miklos vitaja 
Karsai Tamas irasank a vegere az  alabbi epuletes bekezdest eredmenyezte:

"Osszeeskuves-elmeletek hirdetesehez valoban nem kell kozgazdasagi =
egyetem - a targyilagossag kedveert 3 ev Dimitrov ter, 2 ev Fovam ter -, =
sarkos kijelentesek elott azonban celszeru lenne legalabb a mindenki =
szamara konnyen elerheto tenyeket ellenorizni!"

	ugy ereztem, hogy a kezdetben csak melesleg odatvetett szellemes 
megjegyzesek hangneme lassan eldurvul, ami arra vezethett, hogy elobb 
vagy utobb leternek a targyilagossag utjarol es a vita egy destruktiv 
mellekvaganyra terelodik, ezert meg kell probalni a vitat visszaterelni 
az eredeti, targyilagos mederbe. Szerencsesebb lenne, ha ezen a ponton 
kiiktatnak a mellekes megjegyzeseket es a tovabbi, hasonlo duellumok 
elmaradnanak. A Kozgazdasag Tudomanyi Egyetem Dimtrov terkent valo 
emlegetese meltan keltheti azt a benyomast, hogy Kiraly Miklos igazabol 
nem sokra becsuli az illeto felsooktatasi intezmenyt es ha ez a sommas 
itelet rendszeresen elhangzik, minden epeszu kozgazdaszt el fog 
uldozni a FORUM-nak meg a kornyekerol is. Az osszeskuves elmelelet 
emlegetese Karsai Tamas reszerol szinten nem relevans. Nem egy 
hozzaszolas fejtette mar ki, hogy a lobbyzast, az erdekek esetleg 
kimeletelen ervenyesitestet avagy a korrupciot nem tekintjuk 
osszeeskuvesnek, hanem erdekeutkozosek torvenyes vagy torvenytelen kisero 
jelensegenek, ahol az egyik utkozo fel esetleg eppen mi az allampolgarok 
vagyunk. 
 	Be kell latnunk mindnyajunknak, (a ket viatakozo felnek, de 
nekunk is), hogy laikusok es szakemberek eseteben kozagazdasagi kerdesek 
vitajanal, rendkivul zavaro problema a kozos nyelv hianya. Tulnyomo 
tobbsegunk nem kozgaszdaszkent eli meg es ezert a sajat nyelven fejezi ki 
tapasztalatait. Kozgazdasagi jelentessel biro szavakat pedig olyan 
mertekben es olyan pontossaggal fog hasznalni, ahogy ez prezentalodott 
szamara. Sajnos a kozgazdasag tudomanynak nincsenek szamottevo 
hagyomanyai az ismeretterjesztesben es nem is tantargy a kozepfoku 
oktatasban igy eleg fura modon egy meglehetosen fontos terulet nem valt 
az altalanos muveltseg reszeve. Ez az alaphelyzet erthetove teszi, hogy 
Tamas es Miklos konfliktusahoz hasonlo afferok mostansag eleg gyakoriak. 
Ha egymas allaspontjaba a vitatkozo felek ilyenkor egy kicsit jobban 
belegondolnak es esetleg inkabb visszakerdeznek az sokat segithet.
	Az inflacio eseteben az emberek tobbssege egyszeruen a
penztarcajan meri le az inflaciot, a fogyasztoi kosar viszont nem tesz
kulonbseget a kulonbozo jovedelmu retegek fogyasztasi strukturajabol eredo
inflacios erzekenysegeben. Hala a politikusok sajatos erdekeinek, a Tamas
alatal felsorolt infalcio fajtak ertekei mind forgalomban vannak a
kozvelemeny elott, nem igazan elvarhato azonban hogy eligazodjanak bene.
	Magara a konkret kerdesre kiterve az inflacio egy szamjegyure valo
leszoritasa elegge kulcskerdes. Amenneyiben nem sikerul, akkor az inflacio
elobb vagy utobb ujbol nekilendul es akkor ujabb IMF csomag varhato (amugy
ennek az IMF meg biznyos mertekig orulne is, mert ujabb kivansagai
lehetnenek).  Szokvanyos esetben munkaero hajlamos arra, hogy hogy
alacsonyabb fizetes mellett is meguljon a gyengebben mukodo allami
vallalatokban. Mivel ez a munkero sokszor legjobban kepzett es
legertekesebb resze, ezert kezdetben a strukturalis reformok centralis
eleme, hogy az allam altal fizetett bereket az inflacio lenyomja a
megelhetesi szint ala. Ez vegul is elvezett a munkeropiac szukseges
flexibiltasahoz. A dolog elmeletileg nagyon szep, de az embereket nagyon
fel lehet vele bosszantani. Raadasul torz jelensegeket is eredmenyez. Az
inflacio a kozalkalmazottakat is sujtani fogja. ami vitalis kozfunkciokban
is zavarokat okozhat. (Noni fog a bunozes, romlik az okatatas szinvonala
stb). A privat szfera nem minden esetben reagal racionalisan. Magyarorszag
eseteben a pedagogus munkanelkuliseget, pl hatarozottan pozitivan fogadta,
mert igy "felszabadult" egy emberekkel banni tudo, jol tovabb kepezheto,
es jelentos reszben nyeltudassal is rendelkezo csoport. A kozvelemeny
viszont hatarozottan duhos mert, szerintem is helyesen, ugy tartja, hogy a
pedagogusoknak az iskolaban a helye. Az oktasi rendszert rombolo folyamtok
elinditasaban nagy szerepe volt az IMF altal diktalt "reform"-nak. Az
elmult husz evebn az IMF hasonlo reformjaival kapcsolatban szamos rossz
tapasztalat halmozodott fel. A Vilagbank a legutobbi idokig az IMF
kartoltve haladt, 1995-tol kezdve azonban kritikusan viszonyul a
strukturalis reformok kiertekelesehez. Ennek kovetkezteben biznyos
tavolodas allt be az IMF es a Vilagbank felfogasaban. Orvendetes, hogy
egyes jelek arra utalnak a VB az okatatas kerdeseben alapvetoen elter az
IMF allaspontjatol es az oktatas eredmenyeseget tekinti a hosszutavu
kibontakozas elsodleges elofeltetelenek. 

Bathori Gyorgy

Tisztelt FORUM!
	Mar eleg sok peldat lattam arra, hogy olyan teruletre is 
kiakarjak terjeszteni a piac mukodeset, aminek semmi koze nincs a 
piachoz, de a legujabb otlet minden elekpezelesem felul multa. Olvasom a 
HIRMONDO-ban, hogy derek (ket)Partunk es Kormanyuk vallalkozo egyhaz 
megteremtesen gondolkozik. Egeszen fantasztikus otlet. Bar nem egeszen 
uj. A kozepkorban mar volt ra pelda - a "bucsu cedulak". Ezek a "bucsu 
cedulak" hoztak a Katolikus Egyahaz tortenetenek legnagyobb 
presztizsvesztessseget. Ha valaki hosszutavon errodalni akarja az egyhaz 
mukodeset, akkor persze lehet, hogy hasznalhato otlet. Vannak persze 
uzleti alapon mukodo szektak jelenleg is. Tobbnyire a megtevesztett hivok 
kifosztasara szakosodnak. Nehany kulonosen nagy botranyt kavart, amikor a 
leleplezodestol felo szektavezer pl tomeges ongyilkossagba kenyszeritette 
hiveit. Amennyiben a torvenyeket ugyesen sikerul megfogalmazni, akkor a 
mar letezo es uzleti alapon mukodo szektak Magyarorszagon is legalisan 
vegezhetik "aldasos" tevekenyseguk"

Bathori Gyorgy

Az MM, majd KT altal emlitett otlet,

>"felejtsuk el gyerekek, ki hogyan szedte meg magat, csinaljunk
>fajrondtot, oszt innentol jatszunk kapitalizmusdit"

nemcsak Inotai Andras nevehez fuzodik, egy radiomusorban Sarkozy 
professzor is kifejtette nagyjabol ugyanezt, sajat elkepzeleskent. 
 
Az erveles, amely szerint erkolcsi szempontokat hatterbe szoritva
nagyobb bevetel erheto el, sem magyarorszagi,  sem mas gyakorlati 
peldakkal sem latszik igazolhatonak. A hazai kozelmult eppen ennek 
ellenkezojet mutatja, a "bunbocsanat" adott igazan szarnyat az addig 
elrejtett hajlamoknak. 

Az adozas szempontjabol megfoghato vagyon utan most is kell adozni, 
fuggetlenul a szerzes modjatol. A buntetlenseg  nem valtoztatja meg az 
erintettek erkolcsi hozzaallasat. Aligha varhato, hogy azok, akik irott 
es iratlan torvenyek sorozatos megszegesevel jutottak vagyonhoz, a meg-
hatottsagtol ezentul ellenorzes es szankciok nelkul bevalljak nem lathato 
vagyonukat, hogy adozhassanak.  Masreszt, demoralizalo hatasa sem lenne 
elhanyagolhato es ennek erkolcsi kovetkezmenyei kesobb gazdasagi sikon is 
megjelennenek: az eddig tisztessegesen jatszokat is csalasra motivalna. 

Igy osszessegeben a hatas inkabb kisebb adobevetel es romlo moral fele 
vinne. Az ilyenfajta gazdasagi tabula rasa, ha van is ra pelda, szinte 
kizarolag politikai indittatasu. A hazainal konszolidaltabb erkolcsu 
orszagokban is csak az ellenorzes hatasos, termeszetesen nem ugy, hogy 
a kisnyulakat hajszoljak, a hienakat meg simogatjak.

Attol tartok, hogy a fenti javaslatok nem fuggetlenek egymastol; a kozeli
honapokban kampannya alakulnak, amelynek vegen a kepviselok folenyesen es 
ugyesen fogjak a gombokat nyomogatni.  Felo, hogy a nagyobb adobevetel 
mezesmadzagja csak a kozvelemeny megdolgozasara szolgal, a valodi cel a 
szerzes korulmenyeinek elkenese bizonyos retegeknel. Erdekes, hogy vezeto 
kozgazdak es egyetemi professzorok tesznek ilyen javaslatot.

Mohos Istvan

>Van, aki ugy kepzeli, hogy ha nem lepunk be a NATO-ba, akkor "senki
>foldje" leszunk, es csak a NATO tud megvedeni bennunket egy esetleges

Nem ok nelkul aggodnak a "senki foldje" status miatt. A Nagy Testver 
ugyanis otven ev ota szinte csak olyan orszagokat tamadott meg, amelyek 
nem voltak valamilyen katonai szovetseg tagjai.  

Azert szinte, mert voltak kivetelek, pl. Magyarorszag es Csehszlovakia,
de Lengyelorszag is kozel allt hozza.

Mohos I.

Ruszcsak Miklos irja Beothy Zsoltnak valaszolva:

> A kicsi Balti allamoktol Romaniaig minden volt Szovjet fennhatosag
>(nem lehet eros ez a kifejezes hiszen Magyarorszag vezetoit is a
>Szovjetunioban neveztek volt ki) alatt allt orszagok deklaraltan a NATO
>tagjai szeretnenek lenni. Ilyen korulmenyek kozott egy semlegessegi
>deklaracio egyenlo a potencialisan kinalkozo NATO vedernyo elutasitasaval es
>egyben a jelzes az oroszok fele hogy megiscsak van lehetoseguk a volt
>befolyasuk legalabbis reszbeni visszaszerzesere (Meciar neha jatszadozik a
>gondolattal).

        Ennel jobban es elegansabban nem is lehetne megmagyarazni a
helyzetet. Koszonom szepen, Miklos.

        Balogh Eva

Voros Jozsef:

>Nehany eve Magyarorszag a kelet mintaorszaga volt, peldakep, ma sereghajto.

        Igy igaz! Egy sereg igen rossz lepes ennek az oka, kezdve a
privatizacio modjatol (megpedig egeszen 1986-tol). Let's face it: eltoltuk a
dolgokat. De ha nagyon igyekszunk meg mindig el lehet egy-ket dolgot
tolni--koztuk a NATO-tagsagot. Balogh Eva

Azt hiszem, Torok Miklosnak teljesen igaza van abban, hogy Antall es kormanya 
kezeben csak latszathatalom volt, itt is az ormesterek es nem a tabornokok 
dontottek el csatat. Olyan csatat, amely el sem kezdodott.

De a 90-es valasztasok  gyoztesere nemcsak kozvetlen hivei szavaztak, az ara-
nyokbol lathatoan szinte teljes bizonyossaggal allithato, hogy  tagjainak es 
hozzatartozoinak egy resze is az MSzMP ellen, az MDF-re szavazott.  

Ebbol eredhetett a Novaki Andras altal leirt tragikus antalli tevedes, az 
emberi manipulalhatosagot es eleslatast illeto, naivitasnak is nevezheto 
johiszemusege, nem hitte, hogy a kesobbi propagandakampany hatasos lehet.
Es ez nem csupan az o hibaja. 

A gyanusan rez szinu aranygyurut a kapu alatt gyanusan olcson megvasarlo 
becsapott vevo sem vetlen. 

Ha lesz is olyan csoport, amelyet a falovak nem zilalnak szet, ugy gondolom,
csak akkor van eselye, ha a valasztok tisztanlatasat el tudja erni. 

Mohos Istvan

A 168 ora kozmetikai szalonja.
---------------------------------
A 168 ora januar 7-i szama egy Suranyi Gyorgy fotoval  hivja fel magara
a figyelmet. A Suranyi ur homlokan egy kinyomott pattanas virit es a
cimlapsztori cime is elegge vesztjoslo : "MI VAR RANK '97-BEN ?".
Arra, hogy a cikk mikent szulethetett van egy tippem :
Suranyi ur az egyik reggel belenezett a tu:kre'be es imigyen szola:
- Tukrom, tukrom mond meg nekem, ki Kelet-europa legjobb jegybankarja !
A tukor, nem keves politikai erzekrol te've tanubizonysagot bolcsen
halgatott. 
Mikozben a jegybankelnok a tukor valasza'ra vart, megpillantott a
homlokan
egy pattanast. Kozelebb hajolt a tukorhoz es ezt mormogta magaban :
 -Kozmetikazni kellene!   
Nosza felhivta hat a 168 orat es leadott egy megrendelest egy kis 
kozmetikazasra. A sajto-kozmetikazasban valoszinuleg igen profi Nej
Gyorgy 
pedig mar munkahoz is latott.
Kezeles eleg durvan indult, de az arcapolas - mint tudjuk - neha
fajdalommal
jar, de ezek a latszat-durvasagok a paciens erdekeben tortennek. Eloszor
jol
osszenyomkodjak a delikvens arcat, majd johet a bo:rbarat, hu"sito"
pakolas:
Nej Gyorgy: On "1996 kelet-europai jegybankarja". Egy tekintelyes brit
lap
tuntette ki ezzel a cimmel, egy masik pedig negyven-negyvenot vezeto
bankar
kozul ont ertekelte a legjobbnak. ... "
Persze a legodaadobb kozmetikai kezeles is eredmenytelen, ha a paciens
nem
elegge egyuttmukodo. Piszkos kezzel a kinyomott pattanasokat vakargatni 
peldaul olyan, mintha valaki egyfelol a forint vasarloerejenek a
megorzesenek 
fontossagarol papolna, masfelol viszont fenntartana' a
csuszo-leertekelest.
Kielegito eredmeny egyik esetben sem varhato.
A kulfoldi toke iranti rajongasa egyebkent toretlen es toretlenul
felszines. Ami onmagaban nem lenne problema, ha nem lenne kizarolagos.
A belfoldi valalkozokrol megtudhattuk, hogy rettento jol megy a soruk.
A korabban, az E-hitelek szuksegessegenek tagadasaban megismerhetett, a
belfoldi vallalkozok iranti partfogo szeretete ugy latszik meg mindig a
regi
ho"fokon izzik.
Bevallom, szamomra Suranyi akkor sem igazan meggyozo, amikor az IMF-
ortodoxiaval szembeni heroikus kuzdelemrol beszel. Nehezen felejtheto,
hogy 
Suranyi, hosszu idon keresztul, Bokrossal vallvetve szolgalta ezt az
ortodoxiat. Ha szerencses evunk van, akkor az orszagunk erdekei eppen
egybe
esnek az IMF erdekeivel. Ez Suranyi he'roszi munkajat is megkonnyitheti.
Felejtsuk el egy percre a Suranyi ur emelkedett, erosen erteknovelt
ethoszat, 
foglalkozzunk talan inkabb csak a jogi erzekevel.  
Annak idejen a kedvezmenyes kamatozasu kolcsonok utan fizetett kamatok 
megadoztatasat es ennek az adonak a kolcsonfelvevo altal torteno
fizeteset 
elrendelo koltsegvetesi torvenyt Suranyi Gyorgy dolgozta ki.
Mivel Suranyi ur ezen muvevel nem sok jogi erzekrol tett
tanubizonysagot, a 
torvenyt vegulis az Alkotmanybirosag megsemmisitette. 
Persze a Tisztelt Ha'z, a Torvenyhozas sem rendelkezett tulfejlett jogi
erzekkel, igy Suranyi urnak ekkor meg nem kellett magara huznia az elso 
szamu kozelenseg meze't. Ezt majd csak kesobb, csak a Bokrosnak kellett.
Suranyi ur szepen megbujhatott a hatterben.Suranyi Gyorgy segitsegevel
ekkor indulhatott el egy folyamat, amelyben a jogi normakat semmibe
vevo,
penzugyi onkeny egyedul udvozito gazdasagpolitikai iranyvonalla, majd
napi gyakorlatta valt.
Bokros Lajos penzugyminisztersege ebben a folyamatban, a jogi normakat 
ignoralo magatartas kiteljesedeset jelentette. Bokros es az "eros ember" 
szisztema jelentos karokozas utan vegul is megbukott. Ekkor az IMF 
vigasztaloan olelte kebelere az (erdemei elismerese mellett) lekoszont 
penzugyminisztert.
Suranyi es Bokros peldaja utan ugy tunik, hogy az IMF szamara nem is 
penzugyi szakember az, akinek a nevehez nem fuzodik valami jo kis
zaftos, a
mindenkori jogi normakba utkozo torvenyalkotas.
Az mindenesetre, jol latszik, hogy nem lehetett volna Bokros Lajos, ha
nincs
Suranyi Gyorgy. Bokros Lajost szakmai eletutja, a jogi normakhoz valo
viszonya alapjan joggal nevezhetjuk Suranyi Gyorgy legnagyobb magyar 
tanitvanyanak.                                 
         

Toth Mihaly

T. FORUM, meg nehany 1996-os emlek.
 
Genfi magyar vonatkozasu erdekesseg meg: itt figyelt fell egy genfi
vendegloben Racz Aladar cimbalomjatekara Igor Stravinsky.  kettejuk
ismeretsegenek lett eredmenye tobb, Racz Aladar sza'ma'ra komponalt
szerzemenye, es Stravinsky hatasara lett Racz Aladar klasszikus --
Couperin, Scarlatti es masok -- darabok eloadojava.
 
 A CERN Tanacs (CERN Council) ulesei idejen Genfben, a CERN fobejarata
elott a tagallamok zaszloit felvonjak.  Koztuk -- 1992 ota, amiota
Magyarorszag is CERN tagallam lett -- a magyar zaszlot is. 
 
 A hazafele uton megallunk Ausztriaban, Salzburg kozeleben, a Mondsee
partjan.  Az egykori bences apatsagbol alakult muzeumban a hely
tortenetenek leirasaban magyar eleink tevekenysegere bukkanunk.  A
templomot pusztito sza'mos tuzvesz egyiket kalandozo oseink okoztak,
akik -- talan 955-ben, ha jol jegyeztem meg -- felgyujtottak a
templomot.  Azota a templom tobbszor is leegett, tobbszor
ujjaepitettek, most impozans, kettornyu barokk templomkent nez a tora. 
 
 Az osztrak-magyar hatarhoz kozel, Burgenlandban, kis kiterot teszunk. 
Ausztriaban szokas, hogy mindegyik Bundesland -- szovetsegi tartomany
-- a nyari honapokban egy nagy kiallitast, Landesausstellung-ot
rendez.  Ezt az illeto Land-ban az orszagutak menten mindenutt orias-
plakatok hirdetik, hogy a turista figyelmet kellokeppen felhivjak ra. 
Eltoprengek azon, hogy mi miert nem tudunk valami hasonlot csinalni.
96-ban a kiallitasok nagy reszenek Ausztria 1000 eves jubileuma volt a
targya -- ez nem az allami let evforduloja volt, hanem 996-ban fordult
elo eloszor irott dokumentumban az Ausztria nev, "Ostarrichi"
formaban, ennek 1000 eves evfordulojat unnepeltek --, a kiallitasok
nagy resze is errol szolt.  Burgenland kiallitasa azonban a hunokrol
es avarokrol szolt, "Hunnen und Awaren", Halbturn, azaz Fe'ltorony
kozsegben, alig nehany kilometerre a magyar hatartol, egy muzeumma
alakitott kis barokk palotaban, Maria Terezia egykori nyaralojaban. 
 
 Megnezzuk a hunokat es avarokat, szepen rendezett kiallitas, a
kiallitott anyagnak talan 80-90%-a is magyar muzeumokbol, a
szegedibol, szentesibol szarmazik.  Az osztrak sogorok arra is
figyelnek, hogy valoszinuleg kik fogjak a kiallitast latogatni, a
feliratok nagy resze a nemet nyelven kivul magyarul es szlovakul is ki
van irva -- a szlovak hatar sincs ide messzebb, mint 20 km.  Jo lenne
ebbol is tanulnunk. Lathatjuk azt is, hogy Attila kiralyt, akit mi
"Isten ostora"-kent tanultunk meg tisztelni a magyar mondakbol, Europa
ma is meg, mint barbar uralkodot, bizonyos elszornyedessel tekinti,
abrazolasain nem ritka, hogy homlokara ordogszarvakat festenek.
 
 November vegen nehany napig Koppenhagaban voltam.  Koppenhagaban
eddig csak tavasszal, nyaron jartam, es hozzaszoktam, hogy a varos
kepehez hozzatartozik a sok biciklista.  Most esik a ho, es kello
tisztelettel nezem, hogy a hoesesben, latyakban eppen olyan elszantan
bicikliznek, mint nyaron, dzsekijukbe belefuj a szel, -- ami
Koppenhagaban mindig fuj --, hajukon csillog a ho, de ok, ferfiak,
nok, oregek, fiatalok elszantan hajtjak biciklijuket. 
 
 Elmegyek a Carlsberg Glyptothekbe, a muzeumba, melyet Carl Jacobsen,
dan so:rgyaros epittetett -- Carlsberg so:r, van-e, ki e nevet nem
ismeri? probable the best beer in the world :-).  A muzeumnak talan
legjobb resze a gazdag etruszk gyujtemeny.  Az egykori etruszkok
szarkofagjaikon felkonyekre tamaszkodva neznek a keso korok
muzeumlatogatoinak szemebe. 
 
 Koppenhaga 1996-ban Europa kulturalis fovarosa volt, a varos tele van
koncerteket, kiallitasokat hirdeto plakatokkal.  Az egyik plakat a
magyar organikus epiteszet kiallitasat hirdeti, meg eppen 2 napig tart
nyitva.  Masnap elmegyek a megadott cimre, regi kikotoi raktarhazak
kozott bolyongok, csodalkozva keresem, hol lesz itt kiallitas. 
Atlabalva egy saros epitesi teruleten lerobbant, vorosteglas
raktarhazhoz erkezem, amelyen azonban felirat hirdeti, hogy ez a dan
epiteszek haza.  Latszik a kornyeken is, hogy a regi, raktarnak mar
nem hasznalt kikotoi epuleteknek rendre uj -- sokszor kulturalis --
funkciokat keresnek.  Az epulet belseje racafol a kulsejere, belul
teljesen modernizalt, jol vilagitott epulet.  A recepcioban ulo
kisasszony -- csinos, fiatal, intelligens lany es kitunoen beszel
angolul, mint Daniaban mindenki, az autobuszkalauz is -- haromszor
bocsanatot ker, a magyar epiteszeti kiallitast valamilyen techikai (?)
ok miatt 2 nappal elobb lebontottak. Vigasztalasul felajanlja a
kiallitas alkalmabol arusitott fuzetet, Makovecz Imre, Csete Gyorgy,
es tarsaik epuleteit abrazolo kepekkel.  Ezt most mar leszallitott
aron, kb 2 buszjegy araert megvehetem, veszek is mindjart kettot.
 
 A fuzet voltakeppen a velencei biennale alkalmabol keszult, az ott
kiallitott magyar anyag reszei jarjak most Europat, vandor-
kiallitaskent.  Csak egy kicsit toprengek azon, hogy vajon miert is
olvastunk olyan keveset a honi sajtoban az organikus epiteszeti
kiallitasrol, europai visszhangjarol.  Vagy egyaltalan arrol, hogy
mivel kepviseltette magat Magyarorszag Europa kulturalis fovarosaban. 
 
Ennyit szerettem volna elmondani.
 Zimanyi Magda

>>Ha bemesz egy laktanyaba, szinte mellbe vag a tanulatlan bunkosag, ami a
>>"tisztelt tiszt urakbol/elvtarsakbol" arad.
>
>        Ezt en elhiszem, de idovel ennek is meg kell valtoznia, mivel
>egyreszt a technikai fejlodessel ezek a tanulatlan emberek nem fognak tudni
>megbirkozni, masreszt remeljuk, hogy a katonai palya idovel--kulonosen ha
>jol lesznek megfizetve--nagyobb presztizsnek fog orvendeni.

En inkabb attol tartok, hogy a technikai fejlodes nem fog tudni megbirkozni
a tanulatlan es buta tisztekkel. Egy tanulatlan ember kezebe hiaba adsz
barmilyen modern technikat - nem fogja tudni hasznalni, sot tonkre fogja
tenni a tudtalansagaval (lasd pl. egyes arab orszagokat, akik modern
fegyvereket tudnak ugyan vasarolni az olajmilliardokbol, de nem sokra mennek
vele).

A jol megfizetve kerdeshez: mi szamit jol megfizetettnek? Mar most is egy
kezdo tiszti fizetes (ez ugy brutto 45-50 ezer forint, + evi 36 ezer Ft
ruhapenz + ingyenes szallas/lakas - amiert egy civil 15-20 evig sporol +
ingyenes utazas + kedvezmenyes etkezes + teljes tappenz betegseg idejere +
ingyenes orvosi ellatas (a gyogyszer is) + stb.) kb. masfelszerese egy kezdo
orvosenak, ketszerese egy kezdo tanarenak es majdnem haromszorosa egy PhD-s
egyetemi "fizetes"-nek (ez most brutto 17 ezer Ft + semmi). Ennek ellenere
meg most is olyan a katonai foiskolak(?) szinvonala, amilyen. Megis milyen
fizetse kellene, havi 1 millio??

Egyebkent ajanlom az erdeklodok figyelmebe a #2231 FORUM-bol
 
> Temakor: [Fwd: Szemezgetesek, kerdesek] irasaban kozol eszreveteleit a
letszamleepitesek koreben szerzett tapasztalatairol Pecsrol.

En nem ellenzem "ideologiai" vagy "meggyozodeses" okokbol a NATO tagsagot:
egyszeruen csak eselytelennek latom. Es mellesleg jelenlegi formajaban
gazdasagilag csodnek. Szerintem elso lepesben elegendo volna a NATO
politikai szervezetehez csatlakozni, a katonai csatlakozassal pedig akkor
kellene elohozakodni, ha arra a hadsereg valoban legalabb nagyjabol alkalmas
lesz (technikai es emberi szempontbol is).

Monoki Lajos

Tisztelt Forum!

Chubby irta:
"Vegre megjelent a FORUM-on egy part vezeto funkcionariusa is, akitol
lehet kerdezni, akivel lehet vitatkozni, es - Vajnai Attilara gondolok -
valaszol is a feltett kerdesekre. En, kisember az elhangzott
ervek-ellenervek alapjan jobban meg tudom itelni (ha nem is feltetlenul
egyeterteni) egy letezo politikai ero iranyvonalat, elkepzeleseit.  Ad
abszurdum, meg azt is elkepzelhetonek tartom, hogy ha megvaltoztatni nem
is, de elgondolkodtatasra kesztetni talan tudom a velemenyemmel,
eszreveteleimmel a politikaban nalam otthonosabban mozgo embereket. Jo
lenne, ha a tobbi politikai ero is felismerne a net ilyen celu
felhasznalasanak elonyeit, es aktiv resztvevoje lenne pl. a FORUM-nak.
Kedves Vajnai Attila! Bar nem allunk azonos oldalon, de erdeklodve varom
a folytatast!"

Kedves Chubby!
Koszonom velemenyedet. Amit a politikusokrol irtal nagyon erdekes! Nekem
meg nem jutott eszembe, hogy esetleg Horn Gyulaval, vagy Orban Viktorral
valaha is talalkozni fogok ezen a Forumon. Azok, akik nem kerulnek bele
a politika surujebe nem tudjak elkepzelni, hogy a hatalom mennyire kepes
megvaltoztatni az embereket. A hatalmi pozicioban tetszelgo politikusok
"leereszkednek" a nephez, es nem tudnak azonosulni az emberekkel es
problemaikkal. Termeszetesen kellemes meglepetes lenne szamomra, ha
barmelyik politikus, barmelyik partbol bekapcsolodna egy olyan vitaba,
ahol nem az a donto, hogy ki mondja, hanem, hogy mit mond. A Forumnak
sokkal nagyobb eselye van ilyen "forumma" alakulnia, mint egy politikai
naggyulesnek. (Bar itt is vannak olyanok, akik ervkent hasznaljak a
vitapartner partallasat.)

A NATO-val kapcsolatban:
ugy tunik, hogy a tobbseg szamara egyenlore meggyozo erv, hogy nem lehet
kizarni a kulso tamadas lehetoseget, es ezert szuksegunk van vedelmi
garanciakra. Azt el kell ismernem, hogy tersegunk - eppen a
rendszervaltast koveto szocialis feszultsegek miatt nem mondhato
stabilnak, es kifejezetten veszelyes a helyzet a Balkanon. Ennek alapjan
en is ugy latom, hogy a teljes lefegyverzes nem jarhato ut. Ugyanakkor
nem tarthatunk fenn - meg NATO tagsag mellett sem - olyan hadsereget,
amely kepes egy komoly kulso tamadas elharitasara. A szukos anyagi
helyzetben nem tehetunk mast, hogy megkockaztassuk a semlegesseget, a
bekes egymas mellett elest. (Szerintem sokkal nagyobb kockazattal jar a
szocialis csoddel fenyegeto fegyverkezesi verseny.) A XXI. szazadban
sokkal nagyobb szerepuk lesz a gazdasagi kapcsolatoknak, mint korabban,
es egy orszagnak sokkal nagyobb garanciat nyujt a fejlett gazdasaga,
mint a hadserege. "Szerencsere" hazank nem bovelkedik asvanyi
kincsekben, igy egy teruletfoglalo haboru az atlagosnal kevesbe
veszelyeztet bennunket.
Sajnos a "kozszolgalati media" nagyon keves lehetoseget ad szamunkra,
hogy elmondjuk erveinket a semlegesseggel kapcsolatban. Amig a
csatlakozast tamogatok naponta tobbszor megnyilatkozhatnak, es
sujkolhatjak velemenyuket a semlegesseg "dragasagarol", addig mi evente
egyszer-ketszer mondhatjuk el, hogy az ENSZ altal elfogadott nemzetkozi
egyezmenyek garantaljak Magyarorszagnak - NATO nelkul - a biztonsagot,
es ezert csokkenthetjuk a fegyverkezesre forditott kiadasokat.
Egyebkent ha a NATO csak penzert - vagyis tagsagert - hajlando megvedeni
az agresszio aldozatait, akkor pont ugy mukodik, mint az ukran maffia,
amelyik "vedelmi penzt" szed az ukran vallakozok kozott. Ha fizet a
vallalkozo, akkor elhet, ha nem, akkor szabad preda. Ilyen szervezetben
nekunk nincs helyunk.
Meglepodtem, hogy nem reagalt senki arrol, amit a NATO es a demokracia
viszonyarol irtam. Ketlem, hogy mindenki egyetertene velem, de
erdekelne, hogy mivel lehet igazolni, hogy a NATO nalunk a demokracia
ore lenne, mig masutt enyhen szolva "tesz" a dolgokra. Szerintem, ha nem
lehet erdemlegesen garantalni a NATO demokratikus szerepet, akkor mar
most eldonthetjuk, hogy szamunkra jobb a semlegesseg. Valoszinuleg az
osztrakok sen dontottek elhamarkodottam, amikor a nekik ujbol
"felajanlott" NATO-tagsagot nem fogadtak el.

Vajnai Attila

PS.: Eppen a semlegesseg kerdeseben kepviselt allaspontja mutatja, hogy
a Munkaspart mar nem hasonlit a regi MSZMP-re. Mi igyekeztunk megtartani
a baloldalisag ertekeibol minden halado elemet. A jelenlegi parlamenti
partok azonban mindent megtagadtak, kiveve a hatalomgyakorlas "bevalt"
eszkozeit. (lasd media) Ha ok valoban a demokraciat vedenek, akkor nem
akadalyoztak volna meg torvenytelen eszkozokkel a Munkaspart
nepszavazasi kezdemenyezeset. Egybekent, ha ma kiirnak a nepszavazast, a
valasztok tobb mint 70 szazalek elmenne arra, tehat a tobbseg ugy
gondolja, hogy aktualis lenne a kerdesrol donteni.

>vasaroljak (es ugy probaljanak tobbet keresni a bankkamatnal) osszeallnak
>masokkal es un. mutual fund-ok ba fektetik penzuket. Ezek olyan alapok, ahol
>valaki, aki ert hozza, reszvenyeket vasarol a penzeden es te a befektetett
>osszeg alapjan minden vasarolt reszvenynek tarstulajdonosava valsz (a

A megoldas jo, sajnos nalunk az altalanos bizalomhiany miatt nem
mukodokepes. Minden befekteto meg lenne gyozodve arrol, nem is teljesen
alaptalanul, hogy a "mutual found" egyszeruen el akarja lopni a penzet,
minden kulon ertesites nelkul es helyett... :) Szamos negativ pelda van
erre. Igy aztan senki sem merne penzt bizni ra.

Udvozlettel Mzx

>"Kanadai ismerosom megdobbenve hallotta, hogy a magyarorszagi bankok
>milyen hihetetlenul dragan adnak kolcson, olyan magas kamattal, amit nincs
>kis- es kozepvallalkozo, aki ezt egy tiszta uzletbol fizetni tudna. A cel
>vilagos:"

Ez szerintem egy ordogi kor, ami a nem is alaptalan altalanos
bizalomhianybol, a nagyon magas adoszintbol es szamos bank elfogadhatatlan
modszereibol allt ossze.
Megprobalom vazolni, hogyan mukodik ez az ordogi kor.

A bank teljes joggal azt mondja, nagyon nagy a kockazata. Igaz, ilyen magas
kamatot kockazatos becsuletesen vallalni, ezen a teruleten sok az olyan
vallalkozo, aki nem a penz forgatasara, hanem a hitel ellopasara spekulal.
Szamos bank vezetoi kiszolgaltak es kiszolgaljak ezt az igenyt.

Pl. a kovetkezo egyszeru recept szerint: adok neked hitelt, legyen a fedezet
egy ingatlan, ha a hitel jo nagy reszet nekem zsebbe visszaadod. Cserebe en
ugy igazi-igazan nem vizsgalom meg azt az ingatlant, ha majd evekkel kesobb
kiderul ez-az, lehet hivatkozni a tulajdoni lapok megbizhatatlan es
attekinthetetlen kezelesere, es igy tovabb. Torvenysertest szinte lehetetlen
bizonyitani, rossz uzlet kotese miatt meg az allasat sem valoszinu, hogy
elvesztene a korrupt bankember. A bank meg megussza az egeszet a
legkozelebbi allami mentoakcional.

Ez az egesz oda vezetett, hogy becsuletes szandekkal, megalapozottan ritkan
igenyel vallalkozas kolcsont. Amelyik megis, annak tenyleg nagy a kockazata.
Mivel pedig jo kolcsonok kihelyezese nelkul nincs nyereseges bank, idorol
idore allami penzbol kell oket megmenteni. A kor bezarult, itt tartunk most.

Tenyleg itt tartunk, nem a levegobe beszelek, kis-kozepes vallalkozasban
dolgozom, amely teljesen sajat erore alapozza fejlodeset, immar 7 eve. Neha
felvetodott, hogy a gyorsabb novekedes miatt celszeru lenne hitelt igenybe
venni, de ez a magas kamat es a nagyon magas adoszint miatt jol
kalkulalhatoan ongyilkossag lett volna...
Mas kerdes, hogy neha sikerult palyazatokkal igen kedvezmenyes (OMFB, EU)
penzhez jutni, ez azonban nem igazan bankszeru muvelet, inkabb elnyert
celtamogatas.

>bank funkcioja. Pedig egy banknak egyetlen funkcioja van: penzt hozni a
>reszvenyeseinek. Ezt teszi torvenyes keretek kozott (egyebkent tisztviseloit
>-es a bankot- bezarjak) ugy, hogy a betett penzre fizetett kamat es a
>kolcsonadott penzre kapott kamat kozti kulonbseget maximalis szinten tartja.

Hat igen, igen, persze. Ha a magyar allami tulajdonu bankok utobbi 10 evet
nezzuk, akkor nem tul sok oromet szereztek a reszvenyeseiknek... :))
Masreszt a bankfunkcio fenti definicioja kisse altalanos, ennek alapjan
nehezen lenne elkulonitheto mondjuk egy cipofelsoreszgyarto Rt-tol... 

>Maximalison, amit a piac elbir. Igy megy ez egy fejlett orszagban, ahol van
>piac. Magyarorszagon nincs (lehet ezert Mo. nem tartozik a "fejlett
>vilaghoz"), es ha Kiralyon es Vajnain meg tarsaikon mulik nem is lesz.

En elhiszem, Gabor, hogy nem kedveled tulzottan a MIEP-es gondolatokat, de
speciel ennek a helyzetnek a kialakulasaban nekik aztan vegkepp semmi
szerepuk nem volt...  :)

Amugy en se vonzodom kulonosebben az osszeeskuveselmeletekhez. Nem igazan
segitenek a dolgok megerteseben. Annyiban azert talan igazuk van, hogy
mintha a jelenlegi koalicio se jeleskedne tettekben (deklaralt szandekokban
sose volt hiany) elosegiteni a "fejlett vilaghoz" valo felzarkozast. Ahogy
telik-mulik az ido, a regio mintaorszaga cim helyett nemsokara Albaniaval
fogunk versengeni.

Udvozlettel Mzx

Kedves FORUM-osok!

Altalaban az OTTHONBA szoktam irogatni, de most talaltam egy olyan Brody
Janos
verset (kedvenc kotetem), amely inkabb ide illik. Mindenki dontse el hogy
kihez szol.

>Mint a vizfolyas<

"Nekem azt igerted, hogy hozzam mindig hu leszel
Es hogy ertem elsz, es ellenemre nem teszel
- Azt gondoltam nem vitas
Hogy nalad nincs jobb senki mas

Velem elhitetted azt, hogy en vagyok a fontosabb
De csak arra voltam jo, hogy ocska portekad eladd
- Es jott a nagy magyarazkodas
Hogy nalad nincs jobb senki mas

Nem volt toled szep a csabitas
Ugy hazudtal, mint a vizfolyas
Hazudtal, mint a vizfolyas
S most elont a szennyes aradas

Nekem azt igerted, toled minden szepet megkapok
Es a csillagot az egbol a labaim ele rakod
- Nem kell a nagy magyarazkodas
Tul sok itt a csillagasz

Nem volt toled szep a csabitas
Ugy hazudtal, mint a vizfolyas
Hazudtal, mint a vizfolyas
S most elont a szennyes aradas"