Hi,
     
     
     Gabrial Garcia Marquez is Nobel dijas es majd minden ismerosom polcan 
     megtalahato a Szav ev magany...
     
     A

Kedves Sulyok Tamas!
"Amerika-ellenessegem" korabbrol datalodik, mint hogy kijottem ide
Hongkongba (fel eve vagyok itt). Azt azonban kar lenne tagadni, hogy ez az
ellenerzes itt csak novekedett. Hogy miert, arrol majd kepet kaptok, ha
vegre lesz annyi idom, hogy osszeussek egy HK-i beszamolot. Valoszinuleg
csak jovore fog sor kerulni ra, de a KULTURA megvar.
Egyebkent az "Amerika-ellenesseg" nem a legjobb szo, ezt az egesz
penzkozpontu Hamburger-kulturat utalom, aminek az USA a megtestesitoje,
holott termeszetesen nem csak ott jellemzo (sajnos mar Magyarorszagon is).
Hogy az USA-val azonositja az ember, annak persze jo oka van, mivel
nagyreszt onnan szarmazik. Valahogy olyan ez, hogy a fasizmust
Nemetorszaggal, a kommunizmust a Szovjetunioval, a gyarmatositast
Spanyolorszaggal ill. a britekkel azonositja az ember, holott nem csak
ezekben az orszagokban letezett az adott dolog. 
Hogy miben is all ez az egesz
hamburger-kultura, azt most idomhianyaban nem reszleteznem, de nagyjabol
sejtheto pl. korabbi leveleimbol. Bar bevallottan meg nem jartam ott,
barataimtol, akiknek a szavara adok (es nem csak azert mert azt mondjak,
amit hallani akarok), es ott elnek, olyan leveleket, elmenybeszamolokat
kapok, melyek alatamasztjak eme "eloiteletemet". Nyilvan nem tagadom
Amerika ertekeit (egy starwarsos? :-)))), de azokat a dolgokat, melyek
ellenszenvesek, igenis szova teszem, mar csak azert is, mert ugy velem, az
onnan eredeztetheto szellemi sotetseg egyik fo oka annak, hogy a vilag
globalisan ma bajban van. Lehet, hogy ez kicsit eros lesz, de ostoba
birkakkal nem lehet lakhato vilagot csinalni ebbol az osszeszukult
bolygobol. 
Vitara nyilvan kaphato vagyok a kerdesben, de az a gyanum, hogy te nagyon
jol tudod, mirol beszelek, tekintve a 7. pontodat. Talan azzal van bajod,
hogy Amerikara kenem az egesz szart, amit talan masodik hazadnak tekintesz
(?) es igy joggal vedesz. Ebben az esetben elismerem, hogy emlitett
hamburger-kulturanak az USA-val valo azonositasa altalanositas, de
szerintem nem nagyon durva altalanositas, es nagyon sok erv szol mellette.
Na most ennyi, nem akarok en senkinek a tyukszemere lepni, de hat vannak
amerikaiak is, akik hasonlokeppen latjak a helyzetet (Vonnegut).
Majd rakerdezek emlitett barataimnal, hogy bekuldhetek-e maganleveleikbol
egy kis izelitot a KULTURA-ra. Szebben beszelnek, mint ahogy en tudnek.
Udv
Dezso

Koszonet Fencsik Gabornak a film es a konyv reszletes osszeveteseert, es a
konyvhoz valo kedvcsinaloert - azt idokozben be is szereztem. Azt hiszem, hogy
jo hogy nem a konyvvel kezdtem, mert igy a film onalloan is megallta a
helyet. Te viszont ohatatlanul is a konyvhoz mered a filmet, es ugy tunik,
hogy igy a film mar csalodas volt szamodra. Nekem hasonlo elmenyem volt
a Ken Kesey, a Kundera es a Joseph Heller konyv-film parosokkal. Egyebkent
nem tudom eszrevetted-e, a multbeli irasos kontra kepi kultura vitankhoz
kicsit az en oldalam mellett erveltel.;-)

-ll

Kedves Dezso,

kosz a megjegyzeseket es baratod uzenetet. Nem akartam azt a benyomast
kelteni, hogy Jarrett-tol minden jo, en is szelektalok a lemezei kozott.
Igaz, hogy ontja a lemezeket, de azert me'g mindig akad koztuk annyi
gyongyszem, amennyit sok zenesz egesz karrierje alatt nem kepes kiizzadni.
Ilyen szerintem, mint mar emlitettem, a tavalyi 'Keith Jarrett at The Blue
Note' c. CD keszlet elso lemeze (a tobbit nem ismerem). A mostanaban meg-
jelent lemezei kozul kulonben tobb is regebbi, eddig ki nem adott felvetelei-
bol valogatas. Van aztan a 'Standards'-et jatszo KJ a triojaval, a fenti
lemez is ebbe a mufajba tartozik, es szamomra eddig ez az egyetlen, ami
ebbol a sorozatabol tetszik.

A komolyzenei oldalhoz sem ertek, csak kivancsiskodom. Annal azert pontosabb
informaciot szeretnek hallani, hogy a Gould es kozte eg es fold a kulonbseg.
Milyen szempontbol? A minap azzal szorakoztam, hogy ugyanazokat a Mozart
szonatakat hallgattam egymas utan Szvjatoszlav Richtertol es Glenn Gouldtol,
kulonos tekintettel a lassu tetelekre. Eg es fold a kulonbseg, szinte alig
lehet felismerni, hogy ugyanazt a darabot jatsszak! De tenyleg. Ahol a
Gould furge es preciz, ott a Richter lassu, habozo, lirai. Melyik a jobb?
Miert? Hol a hatar az interpretaciok differenciajanak nagysagaban? Amikor
mar olyan szintrol van szo, hogy a technikai tudasba nem lehet belekotni,
az egyeni izlesen kivul leteznek-e objektiv kriteriumok, amik alapjan az
egyiket elonyben lehet reszesiteni a masikkal szemben?

Jarrett-tol nekem is a szolo koncertjei a kedvenceim, valamint az alabbi lista,
amelyikbol barmelyik lemezt batran merem ajanlani.

Spheres (1976) - improvizaciok egy nemetorszagi barokk orgonan. Sajnos a
                 dupla albumot csak egy CD-n adtak ki ujra, jelentos reszeket
                 lehagyva az eredetibol.

Spirits (1986) - dupla CD, studiojaban, kb. egy tucat akusztikus hangszerrel
                 valo kiserletezes soran szuletett. Figyelemre melto a CD-t
                 kisero kis esszeje is, amiben ars poeticajat fogalmazza meg.

Book of Ways (1987) - improvizaciok klavikordon, dupla CD.

Nude Ants (1980) - koncert felvetel a Village Vanguard jazz klubban Jan Garba-
                   rekkel. Szerintem ez Jarrett legjobb banda felallasa. Dupla
		   CD.

Belonging (1974) - szinten Garbarekkel

My Song (1978) - ugyancsak Garbarekkel

-ll

Sulyok Tamas iraj a tegnapi szamban:
>8. Rejtot, Karinthyt olvasni (Orkenyt), vagy magyar zenet hallgatni olyan,
>mint a felesegunkkel nemi eletet elni - nem kell megosztani a szomszedokkal,
>vagy a vilaggal, hogy jo erzes legyen.

Kedves Tamas, teljesen egyetertek veled.  A temat erinto korabbi hozzaszolasom
vegkovetkeztetese is ez volt.  Kifejtettem ugyan, hogy szerintem a magyar
kultura ill. muveszet minden altalunk kozosen elismert kivalosaga ellenere nem,
alig vagy hibasan ismert a vilag nagy reszen, ezert ugy erzem hogy ott nem mint
a "vilagkultura" egyetemes reszesere, hanem legfeljebb mint valami egzotikumra
tekintenek rank, de ez szerintem nem egy tul sulyos problema.  A valaszokbol
kitunik, hogy tobben a fenti mondat ket allitasabol az egyikkel vagy
mindkettovel nem ertenek egyet (tehat van, aki szerint a magyar
kultura/muveszet igenis ismert a vilagon, ill. ha megsem/csak
sematikusan/rosszul, akkor ez BAJ, es ezen surgosen s erelyesen valtoztatni
kell), de nekem ugy tunik, hogy innen mar hitvita a dolog.  Nekem uj erveim
nincsenek, mindenaron meggyozni egyebkent sem szeretnek senkit.

Wolf Gyuri irta eggyel korabban:
>Sajnos prozaban igazan vilagszintu szerintem csak
>"Az Ember Tragediaja" cimu drama (s talan Rejto, bar o zsido volt :-)).

Kedves Gyuri, igazan kar, hogy ezek szerint te nem nagyon tudod elvezni a
magyar prozat.  Erdekes, hogy pont ellentetes a velemenyunk :-): lehet, hogy az
iskolai kenyszer hatasara torzult el az izlesem, de "Az ember tragediaja"-t
egyenesen olvashatatlannak tartom, tovabba korabeli kritikajaval egyetertek,
mely szerint ez egyfajta "Faust"-masolat, annak is gyenge.  ;-)  Csak nem
megsertodni, biztos nincs igazam, mert egyebkent szemlatomast mindenkinek
nagyon tetszik.  A masik dolog a Rejto-konyvek u~gye.  Ugy veszem eszre, szinte
kozhelyszeruen kotelezo Rejtot dicserni, ot a magyar irodalmi nagysagok kozott
emliteni, sot, utobbi temankkal osszhangban vele kapcsolatban arra is utalni,
hogy "sajnos" fordithatatlan.  Mindez nekem eros aranytevesztesnek tunik.  R
ejto a maga szintjen jo, kacagtato, humoros, konnyed.  Amit megceloz,
nevezetesen a gondtalan szorakoztatast, abban mesteri.  Megis eros tulzas volna
ot irodalmi mercevel merni.  Terjunk eszhez!  Amit Rejto leir, az irodalmi
szempontbol habos torta, esszencia nelkuli silany tortenetecskek gyujtemenye,
korabeli Piedone-ok mulatsagos kuzdelme egymassal es a gonoszokkal, leginkabb a
mai amerikai piff-puff-filmekre emlekezteto jellemabrazolassal es
dramaturgiaval.  Uraim, megalljunk!  Rejto es a szepirodalom?  Rejto szegeny,
ha ma elne es ezt hallana, maga is hasat fogna a kacagastol.

Magaval az allitassal kapcsolatban, hogy >>sajnos prozaban igazan vilagszintu
[...] csak "Az ember tragediaja"<<: mivel szerintem nincs a "vilagszintnek" a
szubjektiv megitelesen kivuli merceje, en ugy tekintem, hogy ha bennem a magyar
irodalom - s ezen belul kulonosen a magyar kisproza - eppolyan katartikus
hatast kelt, mint egynemely kulfoldi szerzo munkai, sot, altalaban meg
nagyobbat (es ez betudhato a kulturalis azonossagbol adodo tokeletesebb
megertesnek), akkor vilagszintunek tekintem e muveket fuggetlenul attol, hogy a
nagyvilagban olvassak-e, tetszik-e.  Ezen a ponton hosszan vivodtam hogy
kezdjek-e terjengos felsorolasba arrol, hogy szerintem pl. ki mindenki fer
"siman" bele a "vilagszintu" irodalom fogalmaba - nem akarnam ezt a
felsorolast, de ha te "nevesitetted" :-) a velemenyedet Madach-csal, akkor
megiscsak kibukik belolem a teljesseg igenye nelkul a mar emlitett Karinthy
Frigyesen/Ferencen es Orkenyen tul, nna mit mondjak, Pilinszky, Csath Geza,
Nemeth Laszlo, Kosztolanyi neve, az ujabbak kozul Hajnoczi es termeszetesen
Esterhazy Peter, Csurka NEM :-(, Konrad nehany muvevel mindenkepp, es... es...
es...

Udv, Peter

U.i.: pkatonanak: gondolkozz el azon, kerlek, hogy helyes vitastilus-e masok
velemenyet csak ugy egyszeruen "gyerekesnek", oket magukat "eretlen
vilagnezetunek" titulalni.  Raadasul egy temaban, amit szemlatomast meg sem
ertettel.

Marta irta #145-ben:
>Mikor megemlitettem neki a magyarul is megjelent
>Vadhattyuk c. (Wilds Swans) konyvet Jung Changtol nagyon kert,
>szerezzem meg neki angolul.  Nem volt konnyu, mert rossz helyen
>kerestem.
>Ugyanis itt a szociologia feliratu reszlegnel lehetett megtalalni.  Es
>ez tokeletes meghatarozasa a konyvnek.  Ha ezt elolvasom,
>jobban megertem azt a 100-120 evet, amirol a konyv beszamol,
>az embereket es a tarsadalmat, annak szokasait.  Ott a tortenelem
>is, de az emberi sorsokon keresztul.

Kedves Marta,
a kontextus szerint, amelyben a fenti sorokat irod, egy idegen kultura
termekeinek/irodalmanak megertesehez eloszor magaval a kulturaval kell
megismerkedni, egyebkent mit sem tudunk majd a muvekkel kezdeni (lasd "Totek"
esetleges sikertelensege kulfoldon).  Ami ezt az allitast illeti, csak
helyeselni tudok.

Azonban a "Vadhattyuk" talan nem a legjobb pelda arra, hogy hogyan hatolhatunk
be egy kulturaba olyan melysegig, hogy utana annak kulturalis termekeit
befogadhassuk.  Nezetem szerint e konyv besorolasa a "szociologia" cimszo ala
meglehetosen esetleges.  Eletrajzi, ill. reszben oneletrajzi murol van szo, ez
egyben a helyes besorolas.  Szociologiai szempontok persze minden oldalon
felmerulnek, de ebben a tudomanyagban ez a konyv csak annyira pontos, mint
amennyire a tortenelmi esemenyek leirasa tudomanyos igenyu - kevesse.  Ez nem
is baj, hiszen az egesz mu hangvetele es mondandoja szandekoltan szubjektiv,
ami az oneletrajzi ihletes termeszetes velejaroja.  Jelentosen torzito hatas,
hogy - mikent a konyvbol kiderul - Jung Chang szulei igen magas partkaderek vo
ltak, kovetkezeskepp a csalad a Mao-idoket barmely idopillanatban csak
legvegletesebb formajaban elhette meg: hol legfolulrol, hol legalulrol (igy pl.
a "kulturalis forradalom" ideje alatt).  Ez mar onmagaban veve is egy olyan
szuro, amely a szociologiai pontossagot hmmm, legalabbis nehezze teszi.  Ugy
gondolom, a Jung Chang altal leirt esemenyek Mao-idokbeli vonulata kb. olyan
modon viszonyul a kinai valosaghoz, mint az "Ivan Gyenyiszovics egy napja"
(Szolzsenyicin) a valodi Gulaghoz.  Jellemzo peldaul, hogy az adott idoszakban
Kina-szerte fellepo osztalyharcos-ritualis, tomeges kannibalizmusrol (sic!) egy
szot sem emlit.

Tavaly nyaron atbicikliztem Kinan, es tulzas volna azt mondanom, hogy mindenutt
elkapott volna az "aha!-effektus", amennyiben a "Vadhattyuk"-ban leirt Kinat
felismertem volna.  De azert "lehuzni" sem akarom ezt a konyvet: ha
szubjektivitasat szem elott tartjuk, es eltekintunk a - bocs, nem tudok ra jobb
szot: - kisse talajtalan locsogastol, amely a konyv nagy reszet (min. 50% a
800-1000 oldalbol) athatja, ill. ha ez meg tetszik is nekunk, akkor igen
kellemes olvasas-elmenyben lesz reszunk.  Sot, minden aggalyoskodasom ellenere
is nyilvanvaloan tobb eletszeru informacioja lesz a temat kozelebbrol nem
ismero olvasonak Kinarol es a kinaiakrol, mint annak elotte.  Mindenkinek
ajanlom.

Udv, Peter

Kedves Dezso!

> Emlitett baratom szerint a Goldberget csembalon jatszani gyilkossag.

Nos, akkor emlitett baratod nagyon konnyeden legyilkosozta Bach-ot. :-)

A GV ugyanis 1742-ben jelent meg, mig az elso bizonyithatoan fortepianon
fogant Bach mu az 1747-bol valo Musikalisches Opfer. A fortepiano meg
akkor is annyira uj hangszer volt, hogy valoszagu csak egy Frigyes
kaliberu uralkodo engedhette meg maganak. (Frigyes mindjart be is gyujtott
vagy egy tucatnyit.)

Mindez persze izles dolga; attol a modern zongora meg tetszhet jobban a
mai fulnek, hogy a Mesternek nem adatott meg azon jatszani.

> megvettem a Goldberget Glenn Gould eloadasaban, es meg kell hogy
> mondjam: eg es fold, bar en nem vagyok egy vajtfulu.

En sem, de a Wohltemperiertes Clavier ugyancsak eg es fold Jarrett es
Richter eloadasaban. Richter valami romantikus sziruppal onti le az
egeszet, ezzel szemben Jarrett igyekszik nem hozzatenni semmit, mondvan a
mu annyira kifejezo es teljes, hogy semmi szukseg magyarazni, cicomazni.
(A Handel szviteket jatszva mar jobban elengedi magat, de ott ez nem is baj.)

Udv,
	Karesz

A muforditasokrol eleg sok gondolatot cserelunk
de nem hiszem, hogy egy is van kozottunk
aki ezt foglalkozast melyebbrol, vagy kozelebbrol
ismerne a nehezsegeivel egyutt .
Az, hogy az egyik legnehezebb dolog a vilagon
az biztos es az is, minel kevesebben beszelnek
egy nyelvet, muforditoik annal magasabb
szinten probaljak az olvasokat megismertetni
mas nepek irodalmaval. (lasd: magyar)
Viszont a kisnepek irodalmanak forditasa is
lehet nagyon igenyes, de nem szabad elfelejtenunk,
a forditas masoknak keszul!  Tehat szamukra kell
atultetni olyan gondolatokat, szavakat, ami zene  a mi
fuleinknek de igen rosszul hanzik mas nyelven olvasva.

Szerb Antalnak van egy aranyos peldaja a Gondolatok
a konyvtarban c. muveben.
A tiszazugi arzenes gyilkossagrol az angol Observer is
adott egy rovid tudositast. Herr Kulka, mondta a tudositas,
meghalt, Frau Kulka pedig a torvenyszek elott all.  Az
Observert csak azert lehet megroni, mert nem tudta, hogy
a Herr es a Frau magyar megfeleloje Mr. es Mrs.  De hiaba
magyaraztak volna az angolnak, hogy ezek meg csak nem
Mr. es Mrs., hanem a nep egyszeru gyermekei es gyilkosok
illetve aldozatok.  Es a vilag osszes arzenmennyisege nem
lenne eleg ahhoz hogy itthon Kulkat urra', Herre' vagy 
egyenesen Misterre alakitsa.
Ez a vilagok kulonbsege. Angolban a paraszt szonak a
peasant felel meg, de ezt a szot mar csak kulfoldi
vonatkozasban hasznaljak.  Vannak farmerek, de a farmer
es az ipari munkas kozott semmi mas kulonbseg nincs,
mint a foglalkozas kulonbsege.
D.H.Lawrence szarmazasa es autodidakta muveltsege folytan
a mi fogalmaink  szerint "ostehetseg" lett volna.  De Angliaban
nem mondtak rola, hogy "nepi sarj".

Az elso lepcsoben keszul a nyersforditas.  Pl. egy torok vers
magyarra valo atultetesenel egy torok leforditja szohoz, mondathoz
huen a verset, alternativakat ad es akkor adja oda egy magyar
koltonek, aki ismeri az szoban forgo irodalmat, nepet, tortenelmet,
hagyomanyt,  folklort es "megverseli" ujra a sajat nyelven, ahol
hasonlo szinten ismeri a fent elsoroltakat.  Ugyanez van forditva
is.
Szabo Magda kivaloan forditott angolbol es amikor meghivtak
ezt a nagyszeru irot egy angliai latogatasra senki se gondolta
volna, - Szabo M. a legkevesbe, hogy o aki kivalo ismeroje a
kozepkori angol nyelvnek es irodalomnak, de amikor megszolalt,
tokeletes kozepkori szavakat es szofordulatokat hasznalva, szegeny
vendeglatok nem sokat tudtak vele tarsalogni.

Valamelyik nap irtam egyik baratomnak, hogy Eszterhazy
vilagitotta meg nekem ezt az egesz forditasi problemat, mikor
kulfoldi kiadasainak forditasarol kerdeztek.  Neki az egy
tisztesseges munka (nemet forditasrol volt szo), de semmit
nem jelent szamara, mert ha o leir egy szot vagy mondatot,
mogotte erzelmi toltes van.  Vegyunk akarmilyen szot, pl. a
csermely egy nagyon szepen hanzo magyar szo, majd
mindenki fulenek.  De ha ezt angolul vagy nemetul olvassa
semmi mast nem jelent mint egy megtanult szo angol/nemet
hasznalatat.

Ha te beszeled mindket nyelvet nem lehetsz objektiv.  Annak
a mondatnak a hatasat az olvasora csak az tudna megmondani
aki csak azt a nyelvet beszelve meselne el, ra milyen hatassal
volt.
Sajnos csak volt (mivel kolcsonadtam) egy konyvem, ahol nagyon
sok magyar vers az egyik oldalon es kulonbozo forditasokban
szerepelt a masik oldalon.  Kiprobaltam egy angolt.  Nem
emlekszem mar melyik vers lehetett, de megkerdeztem az
illetot, meselje el nekem mit olvasott, mit erzett es egyaltalan,
hogy tetszett.  En sem tudtam volna melegebben ecsetelni a
verset mint o tette, pedig amikor hasonlitgattam a sorokat
nagyon bizarr erzes vett elo rajtam.
Hogy ezt a gyongyszemet igy leforditani?!
Egyszoval es ismet:  a forditasok nem nekunk keszulnek.

Asboth Gergelynek:
Sajnalva olvastam, hogy hiaba keresel egy konyvet Angliaban
Nalatok nincs olyan, hogy elovakarjak a computerbol es
megrendelik a kiadotol szamodra?  Mert ha ennyire keresel
valamit, talan innen tudnek segiteni, vak tyuk is talalhat szemet.
Ha jol ertettem Eric Knight konyvet a Flying Yorkshireman-t
keresed.  Ha itt meglatom a polcon - es ha gondolod - megveszem
neked es elkuldom. (ha megvan a konyv, egy cim azert kene...)
Ha meg van meg nehany keresed megnezhetem, meg lehet
kapni a kiadokat telefonszammal es azok nagyon szivesen
elkuldik, csak a postakoltseget szamitjak fel.

A harmadik dolog amire reagalnek, hogy Antall lelekben 15
millio magyar miniszterelnoke szeretett volna lenni.  Hat nem
tudom..., miert nem adjak meg a szavazati jogot a kulfoldon
eloknek es akkor majd en eldontom, hogy ki legyen az en lelki
miniszterelnokom.  Ha meg az orszagot korulvevo kisebbsegekre
gondolt, ebben az esetben nem volt szerencses ez a politikai
nyilatkozat.  Csinalja, aztan majd eszreveszik.

Udvozlettel:  Marta

Nehany gyors adalek egy lecsengesben levo vitatemakhoz:

   Magyar Nobel-dij:

   Elismerem az irodalmi Nobel dij szubjektivitasat. Ennek ellenere,
azt hiszem ha a dijasokat es jelolteket ossze tesszuk, nagyjabol
korvonalazodik a huszadik szazadi irodalom.=20
   En orulnek neki, ha egy magyar megkapta volna. (Es a tobbi magyar
Nobel dijassal dicsekedunk. Jogosan. De azt mondani, hogy az irodalmi
szubjektivebb, csak mert nem kaptunk... az olyan savanyu a szolo dolog)


  Dezsonek:

>    Es ha mar itt tartunk, a magyar kolteszet szinvonalat
> jelzi az is, hogy milyen kituno forditasok szulettek. Hallottam olyan
> velemenyeket, hogy sokszor jobb, mint az eredeti (pl Oszi sanzon), =20

  Hmmm...=20

     Les sanglots longs  =20
     Des violons
     De l'automne
     Blessent mon coeur
     D'une langueur
     Monotone.

     Tout suffocant
     Et bl=EAme, quand
     Sonne l'heure,
     Je me souviens
     Des jours anciens
     Et je pleure;

     Et je m'en vais
     Au vent mauvais
     Qui m'emporte
     Deca, del=E0
     Pareil =E0 la
     Feuille morte.=20

  Tartok tole, hogy en csak Verlaine-re szavazok. De egyebkent a
forditas tenyleg jo (ont monoton, bu't konokon, s keseruen... - bar az
eredeti ha jol tudom: szivemet egyhangu banattal sebzi meg )

  Gergely:

>  Jol ertem hogy Te viszont ugy gondolod, hogy az "Uri muri"
> pl. ertektelenebb regeny mint a "Quo vadis?"....igazits ki ha nem jol
> ertem.

   Annak ellenere, hogy en az osszehasonlitasok oszinte hive vagyok,
azt hiszem, hogy itt nem a jo parokat hasonlitod ossze.=20

   A Quo Vadis-t a megfelelo magyar regenyekkel kell osszehasonlitani:
Mora Ferenc: Aranykoporso, Gardonyi Geza: A lathatatlan ember, Revai
Jozsef: "A kolto es a csaszar".=20
   Moricz-ot pedig Zola-val. Ez utobbi osszehasonlitasba nem akarok
belemenni, es ennek pedig semmi koze a magyar/vilag vitahoz csak ahhoz
a mely ellenszenvhez amit a naturalista irodalom irant erzek.=20

>    miszerint a magyar irodalom nagyon jo,
> nekunk magyaroknak. En se cserelnem el Orkenyt vagy EP-t barkire.=20

  Ez az EP az Eszterhazy Peter? Eleg zavaros erzeseim vannak vele
szemben... Ketsegkivul oriasi kepesseg, csak mintha ez a tehetseg nem
akarna egyszer egy jol meghatarozott, nagybetus Regenyt irni. A
kiserleti irodalomnak is megvannak a korlatai, a Finnegan Wake is csak
azert erdekes, hogy ugyan miert akarna valaki aki olyan jol tud irni
mint Joyce egy ilyen zagyvasag megirasaval tolteni elete utolso
eveit... En legalabbis a Termelesi regeny vegere bekotott haromszaz
oldalas uresjarat kozepen lecsaptam a konyvet... (Mindez szubjektiv,
izles dolga, s lehet hogy tevedek).

 =20
   Wolf Gyurinak

> A fentiek miatt tartom hibasnak, es bunosnek Antall nehai
> kijelenteset, hogy o 15 millio magyarnak a miniszeterelnoke.
> A masodszor: pl. a romaniai magyarsag miniszterelnoke nem Antall, hanem
> az aktualis roman miniszterelnok. Nekik a roman allamhoz kell
> lojalisnak lenniuk, s a jogokat toluk megkapni. A magyar allam
> persze nyujtson segitseget, kulturalisan, es tamogassa oket
> abban, hogy fenntarthassak kulturajukat, nyelvuket, tisztesseges
> elbiralast kapjanak a roman allamtol.

  Egyetertek. Csak annyiban pontositanek, hogy
=20
  -mig jogilag, politikailag, gazdasagilag valoban a roman allamhoz
tartozunk=20
  -addig kulturalisan magyarok vagyunk.

  Tehat valaki nem lehet 15 millio magyar miniszterelnoke, de a
normalis dolog az lenne, hogy 15 millio magyar legjobb iroja, kedvenc
szinesze stb. Ertelmetlen erdelyi, ujvideki stb irodalomrol,
szinjatszasrol stb beszelni. Es hosszu tavon nem tamogatasra vagy
segitsegre, hanem a magyar kulturalis ertekek forgalmaba valo
bekapcsolodasra van szukseg.
=20
  Katona Pali:=20

  Olvastam Jung-ot. Nagy altalanossagban pojacanak tartom. Es a
"szellemi gen" kifejezest pedig nem ertem, lehet hogy azert mert tul
sokat foglalkozok a genetikus algoritmusokkal. Innen az asitas.
  Nyilvan problemas az olyan vita, ahol nem mindenki ugyanazokban az
auktoritasokban hisz. :-)
=20

                             B.Laci

Boda Dezso (Dezso? bocs, ebben nem vagyok biztos) irja:

"...hozza: megvettem egy friss CD-jet, amin Bach Goldberg-variacioit 
jatssza csembalon. Emlitett baratom szerint a Goldberget csembalon 
jatszani gyilkossag."

Eloszor is szeretnem _rendkivul_ nyomatekosan leszogezni: semmi 
kifogasom az ellen, ha valaki a Goldberg-variaciokat (vagy 
_barmelyik_ zenemuvet) csembalon, Steinway zongoran, tangoharmonikan, 
rumbato:ko:n vagy teremburan elvezi leginkabb. Izleseken nincs mit 
vitatkozni. A fenti kinyilatkoztatas azonban - erzesem szerint - mar 
tulmegy az egyeni preferencianak valo hangot adas fennforgasan. (Hogy 
tetszik eme mondat? ;))

Ugyhogy add at udvozletem baratodnak, s egyuttal kerdezd meg tole: 
vajon maga Bach es mindazon kortarsai, akik a fent emlitett muvet 
csembalon mereszeltek jatszani, gyilkosok voltak? A kovetkezo, onkent 
adodo kerdes pedig: nem gondolja-e, hogy Lisztet, Chopint, Brahmsot 
vagy Bartokot szintetizatoron kene eloadni, hiszen az modernebb s 
"joval tobbet tud" (?) a zongoranal?

Szamomra egyszeruen erthetetlen ez a hozzaallas a regi zenemuvekhez. 
Vajon miert gondoljak egyesek, hogy a komponistak kb. a mult szazad 
kozepeig egyebet sem tettek, mint sopankodtak a hangszerek 
tokeletlensege miatt, s azert imadkoztak, hogy valaki tala'lja ma'n 
fel azt a nyomorult Steinway zongorat, mer' addig kenytelenek vagyunk 
beerni ezzel a tokeletlen csembaloval (meg mellesleg ugyancsak 
"tokeletlen" Stradivari hegedukkel, Silbermann orgonakkal - de errol 
mar irtam egyszer). Hat nem erzitek, hogy milyen nevetseges mar maga 
a gondolat is??

A "regiek" termeszetesen nem ilyen haszontalansagokra fecsereltek 
idejuket. Ehelyett irta'k kompozicioikat koruk hangszereire - 
melyeknek egyebkent kivalo muveszei voltak, s alaposan ismertek azok 
minden apro rezduleset.

(Mellesleg: mi a helyzet a pl. a kepzomuveszetekkel? Miert eroltetik 
a restauratorok az eredeti minel hivebb visszaallitasat? Nem kene 
kisse atpingalni a Mona Lisat, vagy atepiteni a Notre Dame 
szekesegyhazat, hogy nezzen mar ki valamivel "modernebbul"? Azok a 
regi, primitiv festok meg epiteszek nyilvan nem ismertek a korszeru 
festekeket, epitoanyagokat, technologiakat - hat segitsunk mar nekik 
igy utolag! Nos, hogy tetszik az otlet?)

Egy nagyon gyakori erv a "modernistak" reszerol: ha Bach ismerte 
volna a Steinway zongorat, tetszett volna neki. Nos, vagy igen, vagy 
nem, de _nem ismerte_! S ha ismerte volna es tetszett volna neki, 
akkor MASFAJTA zenet irt volna ra, mint csembalora!!! (Ez a 
kulcsmondata cikkemnek.) Igen, Bach gyakran atirta muveit egyik 
hangszerrol a masikra (hegedurol fuvolara es vice verza, hegedurol 
orgonara, lantra, zenekarra (bizony, lasd a 29. kantata nyito 
Sinfoniajat!) stb.), csakhogy ilyenkor valtoztatott magan a zenen is! 
Es meg egy _rendkivul_ fontos dolog: a barokk hangszereknek, legyenek 
azok a legkulonfelebb fajtak (hegeduk, csembalok, orgonak, fuvolak, 
harsonak, ustdobok (!)), van egy kozos tulajdonsaguk: hangjuk 
csodalatosan attetszo, igy az egyes szolamok nagyon jol kivehetok a 
hangzas szovetebol. Ez pedig - kell-e mondanom? - letfontossagu a 
kontrapunktikus zene eloadasaban!

A kalapacszongora pont akkor kezdett elterjedni, amikor a barokk kor 
vegetert, s vele egyutt mindorokre kimult az ellenpont egyeduralma. 
Kovetkezeskepp a modern zongora nem a legmegfelelobb hangszer 
ellenpontozo muvek eloadasara - de hat ez termeszetes, hiszen a 
kozizles eppen az ellenkezo iranyba ment az alatt a kb. szaz ev 
alatt, mig a hangszer elnyerte ma is hasznalatos formajat. Ennek 
megfeleloen a zongora hangzasa tomor, vaskos, sulyos - csupa olyan 
tulajdonsag, mely tokeletesen helyenvalo a romantika tomor, vaskos, 
sulyos hangzasvilagaban - de _nem_ a barokk kontrapunktikaban!

Tetszik vagy sem, teny, hogy minden komponista csak olyan hangszerre 
irhatott, melyet ismert. S ha jo komponista volt, akkor _jol_ ismerte 
az illeto hangszert, s a vegsokig kihasznalta annak lehetosegeit - de 
olyan lehetosegekkel nem elhetett, melyekkel az adott zeneszerszam nem 
rendelkezett! Megforditva a dolgot: valahanyszor egy hangszeren 
"tokeletesitettek", mindannyiszor bucsut is mondhattak az instrumentum
valamely addig meglevo tulajdonsaganak. A barokk hangszerek eseteben 
ez - tobbek kozott - a transzparens hangzas, de ha mar a csembalo vs. 
zongora kerult szoba, hadd emlitsek meg me'g egy dolgot: a 
csembalonal - ellentetben a zongoraval - vilagosan elkulonulnek a 
regiszterek. Azaz, a basszushangok mintha egy _mas_ hangszeren 
szolalnanak meg a kozepfekvesu es a magas hangokhoz kepest. Ismet nem 
elhanyagolhato szempont pl. fugaknal!

Megismetlem, amit mar egyszer irtam: Beethoven Pathetique szonatajat 
_nem lehet_ Steinway zongoran eloadni a szerzo eloirasai szerint! 
Valojaban persze a tobbi kortars muvet sem lehet; konkretan ez a pelda 
azert sokkolo - ha ugyan -, mert a Pathetique szonata kozismert, a 
koncertrepertoaron naponta szereplo alkotas. Jol ismerik a nepek, s 
nyilvan meghokkennek, ha arrol ertesulnek (mint most tolem), hogy 
amit hallanak, az fenyevnyire van a szerzo (Beethoven) szandekaitol.

Ha valakinek az a benyomasa, hogy kisse ingerult voltam, mikozben a 
fentieket irtam, akkor igaza van. De kernek mindenkit: gondolkozzunk 
mar el a dolgon! Miert pont a zene az a muveszet, mely eseteben 
szinte mindenki huz egy vonalat - a kompoziciok eseteben ez a vonal 
valahol 1700 tajan huzodik, a hangszereke'ben 1860 korul -, s 
lefitymal mindent, ami annal korabbi? Vagy eppenseggel gyilkossagnak 
nevezi az eredetihez valo visszateres szandekat - mely torekves ellen 
tudtommal semmi kifogasa nincs senkinek, ha festeszetrol, 
szobraszatrol vagy epiteszetrol van szo.

Kellemes unnepeket, boldog uj evet mindenkinek!

Varga Gyorgy

Zigi > irja (KULTURA #147):

>Eloszor egy elrettento elmeny: A Perwoll-nak van valami borzaszto
>reklamja. Egy idegen ferfi vegig taperolja a holgyet. Majd megkerdi: Uj?
>(En pedig azt kerdeznem Mi?) A valasz: Nem, perwollal mosva. Es ekkor az
>egyik filmben egy buszon, a masikban egy etteremben a holgy eloveszi a
>doboz mososzert. No itt allt le az agymukodesem egy darabig. Ez olyan
>szemet, amit meg kigunyolni sem tudok, mert sajatmaga parodiaja. (Hacsak
>azon el nem gondolkodunk honnan lehetne meg elovenni azt a dobozt. Bocs)

A mult heten Maksa Zoltan egy musorat hallottam, amelyben reklamparodiak is
szerepeltek. Ez a reklam a kovetkezokeppen hangzott:

Villamos (autobusz?), holgy, pulover, taperolas, stb.
Kerdes: Uj?
Valasz: Igen!
(ennyi)

>Egy masik nem tul szalonkepes: A holgy atfesti a hajat es a dobbentem
>allo regi baratjaval kozli (mikozben az uj eppen leparkol): Legy eros!
>Nemcsak a hajam szinet valtoztattam meg. (Kerdem En minek a szinet meg?)

Ennek Maksa-fele valtozata:
Eva (?) haja korpasodik.
- Egyik felet hagyomanyos samponnal mostuk.
- A masik felere nem volt ido.
(ennyi)

(Meg vagy feltucat ilyet odalokott Maksa baratunk, sajnos a mikrobyte-ban
merheto memoriamban tobb nem fert el. Ja, es kepzeljetek hozza Maksa blazirt
kepet is.)

>A reklambaki csucsa azonban a Monika (ha jol emlekszem) porszivo esete.
>Csak 2-szer ment a TV-ben, mert utanna radobbentek.
>A szlogen: 	Ne verje ki! Ne Razza ki!
>		Monikaval szivassa ki!
>Az a rossz, aki felreerti!

Na, de Uram! Ennek a viccnek (?) szakalla van! (Gyerekkoromban - az otvenes
evek elejen - ez igy szolt: Ne verje, ne razza. Kiszivja Aniko, a legujabb
porszivo-marka. Nagy poennak tartottuk, u.i. ekkor a "cipot a cipoboltbol"
volt a reklamok non-plusz-ultraja. Ja, es a meno porszivo marka a PAKEMA,
alias RAKETA volt.)

Gyuri

Hello,

Tudtok olcso CD-boltot Becsben? Szombaton kine'zek egy napram, es szivesen
bevasarolne'k. Ezuttal leginkabb minosegi rock erdekelne (Dire Straits,
Vangelis, Genesis...) Foleg regebbi albumok. 5let?

 Ed

 > | > | http://www.inf.bme.hu/~kedvard
     Vigyazat, Email-virusveszely! Minden level utan moss kezet!

Udv!

Zigi:szerintem ezt a dolgot at kene vinni a Moka-ra.
Egyebkent nekem volna egy hirtelen otletem.

1.Egy hideg,esos delutanon Aigner Szilard es egy masik ur ul a kavezoban.Ez
az ur mindig hagyomanyos kavet szokott inni.Aigner Szilard pedig Eduscho
Gala-t.Ugy gondoltuk,hogy megtrefaljuk oket es kicsereljuk kaveikat.Ez az ur
sose fogja megtudni mitol volt a mai kave sokkal jobb,mint altalaban(elmegy)...
.
-Kisasszony!Maga szerint ez Eduscho Friss?!
-Miert,maga szerint ma 25 fok lesz es napsutes?
(Aki nem erti nezzen ujra a jelenet elejere)

Ja es meg egy:
-Miert szeretik az emberek a Rama-t Szegeden/Sopronban/stb?
-Miert,szeretik az emberek a Ramat......?
(fontos a jo hangsuly)

Balazs