Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 555
Copyright (C) HIX
1992-04-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Az europai integracio lehetosegeirol (mind)  106 sor     (cikkei)
2 Passover magyarul Peszach (mind)  43 sor     (cikkei)
3 Erdelyi Menekult Husveti levele (mind)  138 sor     (cikkei)
4 pletykak a szomszedbol (mind)  5 sor     (cikkei)
5 Hankiss, a szabadsagharcos = (mind)  132 sor     (cikkei)
6 Valaszok Osvay Karolynak (mind)  61 sor     (cikkei)
7 Zacsek vs. Dogei (mind)  43 sor     (cikkei)

+ - Az europai integracio lehetosegeirol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves FORUMtarsak!

Manapsag alig lehet olyan megnyilatkozast olvasni valamelyik magyar
politikustol amelyik ne surgetne az Europai Kozosseghez valo csatlakozast. Az
europai integracio szamara is merfoldkonek igerkezik ez az ev.  Lagalabb is a
gazdasagi integreciot illetoen.  No de mi van a politikai integracioval, az
europai orszaghatarok eltunesevel?  Elkepzelheto ez akkor amikor manapsag
egyre inkabb nacionalis indittatasu haboruk, elegedetlensegek szerepelnek az
ujsagok elso oldalain? Mielott egyenesen belevagnek sokat sejteto cimu cikkem
velejebe, hadd kezdjem egy kis hasonlattal.

Azt hiszem majdnem mindnyajan voltunk mar olyan helyzetben hogy regen nem
latott kedves baratokat, rokonokat fogadtunk hazunkban.  Az ilyen latogatasok,
bar rendszerint megzavartak rutin eletvitelunket, s az elokeszuletek kulon
munkaval jartak, s a latogatas is bizonyos is alkalmazkodasra, lemondasra
kenyszeritett bennunket, de megis szivesen tettuk, mivel a vendegekkel jol
erztuk magunkat, s ez megerte a faradtsagot, az alkalmazkodast, foleg ha nem
is egyoldalu vendegeskedesrol volt szo.

Nehanyunknak valoszinuleg ahhoz is volt "szerencseje", hogy bizonyos vendegek
a szives vendeglatassal visszaeltek, s talan a kelletenel gyakrabban es
hosszabban idoztek nalunk, gyakran kello bejelentes (nem is beszelve hivas)
nelkul.  Ismeros a dolog?  Hat szoval az ilyen vendegek alaposan el tudjak
rontani az egyebkent vendegszereto emberek kedvet a vendeglatastol, megha
egyebkent rendes vendegekrol van szo.

Miert is van ez igy?  Nyilvan azert mert a legtobb ember vendeglatasanak is
van egy bizonyos tureshatara.  Elvegre egy nem kozvetlen csaladbelivel meg
sincs olyan kenyelemben az ember a hazaban mint nelkule; alkalmazkodni kell
hozza, megha a vendeg nem is nagyon teszi azt, s ez elobb-utobb stressz hatasu
lesz a csaladtagokra.  A napi egyuttletben a legkisebb dolgok is eloidezhetnek
akkumulalodo stresszt: a nem "rendesen" kinyomott fogkrem tubus, a szerte
hagyott ruhadarabok, edenyek, vagy a WC kagylo le nem hajtott fedele. Mi ebbol
a tanulsag?  A vendegekbol is megart a sok!

Vetitsuk ki ezt a jelenseget most a nagyobb emberi kozossegekre. A csaladnal
nagyobb kozossegeknel ("community")is megfigyelhetok hasonlo, stressz okozo
jelensegek amint azt a kozossegtol idegen hatasok erik.  Idegen hatasok alatt
elsosorban idegen kulturaju jovevenyeket ertek akik nem hajlandok ill. nem
tudnak alkalmazkodni az adott kozosseg szokasaihoz.  Azt hiszem tudjatok hogy
regebben az USA-ba vandorlo magyarok is osztonosen olyan helyekre vonzodtak
ahol tobb magyar elt egyutt, s igy alakultak ki a szazadfordulo tajan a
kozismert magyar varosok, varosnegyedek Amerikaban, mint pl. Cleveland Buckeye
negyedeben, New Yorkban a "Paprikas Weisz" kornyeken, New Jersey Passaic, New
Brunswick varosaiban, stb. A magyarok termeszetesen nem voltak egyedul ebben
az egymast-keresesben, hiszen a legtobb mas nacio emigransai is kialakitottak
a maguk joertelemben vett "getto"-it, anelkul hogy torveny kenyszeritette
volna oket erre.  Persze ez nem azt jelentette hogy a sajat kozossegukon
kivuli emberekkel nem erintkeztek, hiszen munkajuk soran is szinte
elkerulhetetlen volt ez.  Viszont ez az etnik (kulturalis) kozossegekbe
verodes, s a mas kozossegekkel valo kapcsolatok "szabalyozott", kis
feluleteken valo apolasa kisebb stresszel, s igy nagyobb bekevel jart egyutt
mintha a kulonbozo nacioju, s igy kulturaju kozossegek egyedeinek allandoan
napi harcban kellene allaniuk olyan trivialis dolgok miatt hogy pl. az olaszok
szeretnek a keso ejszakaba zajongani, mig a nemetek meg inkabb korabban
fekudnenek le.

Ezzel el is erkeztunk az emberek legnagyobb termeszetes kozossegenek, a
nemzetek es a nemzeti alapon alakult orszagok egymashoz valo viszonyanak
targyalasahoz.  Ugyanis ha elfogadjuk az iment emlitett csalad viszonyat a
vendegeikkel szemben egy nemzet mikromodelljenek is az idegen kulturakat
illetoen (es miert ne?), akkor egy kicsit maskepen kellene ertekelnunk azt is
hogy egyes europai orszagok kezdik megelegelni az idegenek beozonleset,
elsosorban olyan idegeneket akik kulturaja meroben kulonbozik az oveketol.
Rasszizmus az, ha a tisztasagra es rendre igenyes pedans nemet buerger nehezen
tudja elviselni a szemetelo, tisztatlan, szamara furcsa kulturaju torok
vendegmunkasokat?  Hat bizony nekem sem tetszenenek azok a valtozasok amiket
pl. a Frankfurt-i Hauptbahnhof kornyeken tapasztaltam az evek soran.
Gondolom a franciak legalabb ilyen stresszhataskent elik meg az arab invaziot.
Az alkalmazkodni nem tudo ciganyok is hasonlo okok miatt jelentenek tusket a
magyar pszicheben.

Ugy erzem, az emberek alapveto szuksege az hogy ha nem is allandoan, de eleg
gyakran a sajat kulturalis kozegeben lehessen ahol ugy erzheti hogy nagyobb
biztonsagban, kenyelemben van mint a folyton alkalmazkodni kenyszerito
"kulvilagban".  Ezert is talalom az europai TELJES integracio eselyeit a
kozeljovoben minimalisnak.  A fenntiek miatt az ilyesmit en teljesen emberi
termeszet elleni idealista kiserletnek tartom, bar gazdasagi teren a
jelenleginel nagyobb integraciot termeszetesen el tudok kepzelni.

Ha korulnezunk ma a vilagban, azt kell tapasztalnunk hogy a legtobb
beketlenseg eppen abbol ered hogy nem minden nepnek, nemzetnek adatott meg egy
sajat, szuveren terulet, orszag, amit magukenak mondhatnanak, s ahol a sajat
kulturajuk kornyezeteben igazan biztonsagban es kenyelemben erezhetnek
magukat.  Ezert en a bekehez vezeto utban (egyenlore) nem az orszaghatarok
eltunteteset latom (barmennyire elonyosnek latszik is), hanem elsosorban minden
nep allamalkotasi jogaban amelyik arra kepes. A kurdok sem nyugszanak addig
mig sajat szuveren allamuk nincs.  Nyilvan minden kis nepcsoport nem kepes
erre, s ezek kenyetelenek kisebbsegi letben elni egy nagyobb nepen belul.
Ezeknek, foleg ha foldrajzilag is behatarolhato osszefuggo teruleten elnek,
meg kellene adni a maximalis autonomiat sajat ugyeik intezesere.

Jelenlegi ismereteink szerint csak az allamma szervezodes tudja biztositani
egy nemzet szamara azt a biztonsagi strukturat ami optimalis erintkezesi
feluletet tud nyujtani mas kulturaju nepekkel, bar ez nyilvan inkabb szukseges
mint elegseges feltetele a nepek, kulturak kozotti bekenek.

A fennti gondolatok mar regen erlelodtek bennem, de nem voltam biztos hogy
erdemes oket szelloztetni az amugyis rasszista-, soviniszta vadakkal terhes
Forumban.  (Lasd regebbi cigany temaju uzeneteimet.)  Par nappal ezelott
tortent valami ami arra engedett kovetkeztetni hogy nem is lehetek olyan
egyedul ezekkel az elkepzelesekkel, s ezert talan erdemes vitara bocsajtani a
temat.  Nyitva vagyok a meggyozesre.

Udvozlettel,
Pannon Jozsef
+ - Passover magyarul Peszach (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Corvina Kiado ... es beszeld el fiadnak...(Zsido hagyomanyok Magyarorszagon)
ISBN 963 13 2136 3 cimu konyvbol idezek:
Az egyiptomi kivonulast megelozoen emliti a Biblia Peszach unnepet. A heber szo
elkerulest jelent.A tizedik csapas az egyiptomi elsoszulottek halala volt.
Niszan ho 14-en minden heber csaladnak le kellett vagnia egy baranyt es
elfogyasztania. Verevel megjeloltek a ket ajtofelfat es a felso kuszobot.
"S legyen a ver nektek jelul a hazakon, ahol vagytok s midon latom a vert,
elkerullek (ufaszachti) benneteket, hogy ne legyen rajtatok a pusztito csapasa,
midon sujtom Egyiptom orszagat"(Mozes II.12:13). A pusztito szellem (maschit)
a ver lattan elinal.A voros szin bajelharito (ot) az eredete annak a szokas-
nak, hogy a zsido hazak ajtofelfajara amulettet,mezuzat erositenek.
Az aldozati hust tuzon sutottek es kovasztalan kenyerrel(macca, tobbes
szamban maccot, innen a macesz) es keseru gyokerrel fogyastottak el (Mozes II.
12:8). Az aldozati barany csontjait nem lehetett osszetorni(Mozes II. 12:46).
Az unnep het napig tart(Mozes II. 12:15). a kovasztalan kenyer annak az emleke,
hogy sietve hagytak el Egyiptomot, es tesztajuk nem kelt meg.

A Biblia emliti,hogy nagy tortenelmi fordulokon megunnepeltek a Peszachot.

Az elso estet (a diaszporaban a masodikat is) Sze'der-nek nevezik. Jelentese:
Rend. Az est jelolesere csak a XI. szazad ota hasznaljak. Amit esznek,amit
isznak, amit tesznek, amit mondanak, elore megallapitott rend alapjan tortenik.

Jezus utolso vacsoraja valoszinuleg a Szeder volt (Mate 26, Mark 14, Lukacs 22)
Jezus kenyeret vett es halat advan (azaz aldast mondvan) megtorte. A bort
is megaldotta. Dicseretet enekelve (bizonyara Hallel-zsoltarokat) az Oljafak
hegyere ment. A Misna, az elso zsido torvenykonyv, a Peszachim traktatusaban
rogziti a Szeder legkorabbi alakjat es az akkor mondandokat.A gyerek negy
kerdeset, amelyre az apa valaszol(10:4).Negy pohar bort iszik mindenki(10:1).
Mozes II. konyveben negy ige szerepel az egyiptomi kivonulasrol.Ezert a negy
pohar bor. Az otodik ige felett vita van, ezert hivjak az otodik poharat
Elijahu poharanak, mert a Messias eljovetelekor o donti el ezt is, a fuggoben
maradt tobbi problemaval egyutt. Emlekeztetoul serleg all a Szeder asztalan
az otodik pohar jelzesere.
A szeder-asztal szimbolikus tartozekai: a macca; a chazeret(retek); charoszet
(borral kevert mandula es alma, amely az agyagot szimbolizaja; az egyiptomi
elestarvarosok epitesere emlekeztetve); a maror (keseru gyoker; szinten
utalas a rabmunkara).
A bor toltesre a mazag(keverni) iget hasznaljak (Misna Pesz. 10:2) (Vo. a latin
miscere-vel) Palesztinaban olyan eros volt a bor, hogy vizzel elegyitve ittak.
Innen ered a misen a bor es viz keverese.

Bemasolta  az erdeklodoknek tisztelettel: Boda
+ - Erdelyi Menekult Husveti levele (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Andras baratom ! Kellemes Husveti unnepeket kivanok Neked
es Csaladodnak, meg minden Forum olvasonak, ha eljuttatod levelem.
Bar itt nincs locsolkodas, s en mar oreg legeny is volnek az ilyesmi-
hez, azert hianyzik! Otthon iskolas koromban egyutt jartunk locsolni
sok baratommal. Husvet hetfore meg volt beszelve, hogy koradelutan
talalkozunk ,,a lo farkanal ". Aki ismeri Kolozsvart, annak nem szuk-
seges magyarazat, hogy mit jelol a fenti helymeghatarozas. S azok is
konnyen kitalalhatjak, akik soha sem jartak Kolozsvaron.
    Megkaptam nehany Forum levelet. A Roboz Andras altal irott jelzi,
hogy Gaal Tamas es a fiatal generacio kulturkepe kompatibilis az
enyemmel. Bizony ez termeszetesen lehetseges, es en nagyon orulnek
is ennek. Idegenben talan meg jobban szukseges egy kozos kotodes
kialakitasa, ami sok ellentetet elmoshatna, ahelyett hogy a kozos
nyelven irok azt folyton gyalazkodasra hasznalnak. Ha csak arra
kellene lehetne mast talalni. A "mocskolodo Forum" kimultaval szuk-
seg s lehetoseg lenne a kozos keresesere, mert ugy tunik az ellen-
tetek erosen megvannak meg a korulbelul egykoru es azonos elme-
nyek hatasa alatt felnott emberek kozott is. Gondolok itt Horvath
Palira, aki hevesveru ifjonc lehet (Pali ocsem, javits ki ha tevedek),
mert igencsak szokimondoan fogalmaz. Igaz, neha kicsit irigylem is,
mert ugy belenk verte a Szeku, hogy oszinte beszedbe bele kell halni,
hogy szokatlanul udvos az ilyen szokimondas! Egyes neki kuldott
valaszok is mi tagadas inkabb a vak duh szulemenyei, mint a higgadt
gondolkodase. Persze ha hegyes nyelvevel nem is mindig, Pali szive-
vel ertek egyet a legtobbszor, s nem csodalom, ha felhaborodik a
parasztok kisemmizesenek ujabb kiserletein.
     Hadd beszeljek egy regi elmenyemrol, no de nem fogok az unnepek
elott ezekkel a mai elvetemultekkel foglalkozni. Az Egri Csillagok
filmvaltozatarol irnek. Gondolom mindenki olvasta a konyvet, sok
reszt kivulrol tudunk, ezt a jelenseget meg a nyegle (de jotollu, a
kutyafajat!) Esterhazy Peter is megjeleniti a Termelesi Regenyben. S
gondolom a filmre is tobben emlekeznek. Furcsa erzes volt latni. Sok
hires szinesz jatszik benne, Sinkovits-Dobo, Koncz Gabor-Fugedy,
Latinovits-Varsanyi (elnezest, amennyiben nem jol idezem) a "nep-
hadsereg" tagjai statisztalnak a tomegjeleneteknel, szoval nagy
monstre film. A regeny maga kb. Sienkiewicz trilogiajanak lehetne a
magyar megfeleloje, nemzeti eposz. Mindketto romantikus, van benne
koltoi tulzas ( ha jol tudom a torok sereg csupan 50-60 ezres volt,
nem ketszazezres, de ez nem von le semmit a gyozelem ertekebol. ).
     Gyerekek hada volt a moziteremben, mikor en ven fejjel neztem,
es ok onfeledten elveztek, en meg azon gyonyorkodtem, hogy ok hogy
ittak magukba. Es orultem, hogy azoknal a reszeknel zsibongtak a
leghangosabban, amikor a magyar vedok alltak gyozelemre. A sok
erthetetlen resz, pl. a nagy ciganytanc, ami a regenyben sehol sincs,
teljesen hidegen hagyta oket.Igen, a gyerekeket nehezebb becsapni, a
felnotteket konnyebb maszlaggal etetni. A film koztudottan opera-
torileg sem a legkifogastalanabbul, mindenki hallott a karoras
torokokrol, cigarettacsikkekrol, amik elkerultek a vago figyelmet...
     De nem ez a fobaj szerintem. Hanem, hogy mind a regenyt, mind a
tortenelmet meghamisitja, megpedig a kommunista internacionalis-
ta, vallas es nemzetellenes szellemben. Mikor a moziterembol kijot-
tem, ugy ereztem, hogy most nekem kene a rendezonek odacsapni,
hogy eb ura, kontyos ! Elmentem egy gyerekkori baratomhoz, es nagy
megkonnyebbulesemre azonos volt a velemenyunk a filmrol. Mert mi
az, hogy Dobo reszegen fetreng? Miert hagytak ki Dobo gyonyoru
Szent Istvanhoz szolo imajat? Kivel akarjak elhitetni, hogy ostrom
elott a varkapitany nem imadkozott hanem reszegen fetrengett ? Hol
van Peto Gaspar gyujto beszede ?!? Hiszen azert gyoztek, mert ugy
gondolkodtak, mint O, ez a regeny leglenyegesebb mondanivaloja! El
tudna azt valaki is hinni, hogy ostrom idejen toleranciarol es a
torok-magyar kulturalis konvergenciarol beszeltek volna ?
    Gardonyi igaz melegseggel, egyutterzessel abrazolta Sarkozit, a
magyar ciganyt, aki a regeny egyik legkedvesebb es igen hitelesen
abrazolt alakja. Magan hordozza egy mas kultura furasagat, de ez
senkinek sem banto, mert a massag nincs senki ellen.  El-el csen
ezt-azt, de ebben sem lat senki sem kivetnivalot. Nem bator vitez,
de hogy is lehetett az akkoriban egy tarsadalmon kivulallo cigany ?
Kivulallosaganak es sajat kulturajanak huseges megorzese mellett
vitathatatlanul a magyarok partjan all, pedig alkalma volna arulova
zullott magyarhoz partolni.  Sarkozi magyarerzelmu, s ezert a
regenyben senkinek nem jutna eszebe, hogy o nem magyar. Gardonyi
nagyon sikeresen abrazolja es tolti meg igazi tartalommal azt az
olvasonak foltetlenul szimpatikus fogalmat, hogy "magyar cigany". A
film durvan elter, Sarkozibol host csinal. Anakronisztikus dolog
lettvolna a hegedulo, sipolo, fegyverjavito cigany reszerol a hosi
harc, aki a regenyiro szerint igazan akkor erezte jol magat, ha
szeretettel trefalkoztak vele, nem pedig hosies onfelaldozast vartak
tole. A film fene nagy realista abrazolasra torekveseben valik
sziruposan romantikussa. Es combkozepig kilog a lolab: azert kellett
ezt igy csinalni, ilyen torzito tukorrel bemutatni a magyarsag, sot a
keresztenyseg egyik fenyes gyozelmet, hogy diszkreditalva legyenek.
    A kommunizmus alatt az un. deheroizalas korat eltuk, amikor a
kereszteny vilag hires figurait mindenaron be kellett feketiteni.
Olyan szellemi torpekbol es torz gyulolkodokbol, mint Marx es Lenin
valosagos felistent krealt a propaganda, szennyes kis eletuk szam-
talan sotet reszlete gondosan rejtve maradt a nagykozossegtol.
    Es most maradjon a magyarsagnak ez a degeneralt, halovany film?
Egri Csillagokrol EZT csopogtessuk gyermekeink, unokaink fejebe?
Bizony uj filmet kene csinalni, ami husegesen koveti ha nem is a
regeny szavat, de szellemet. Persze, valoban nem ez a legfontosabb
most. Nincs ra penz. Erre sincs. Pedig mi mindent kene ujracsinalni !
Degeneraltbol egy uj regeneralt tortenelmi-kulturalis identitast ad-
ni a nemzetnek!  Ujraepiteni ! Pl. a gyonyoru obudat ! Mi az a sok
szornyuseges panel? Mit keres a szovjet katonai temeto Szigetvaron
a varkapunal? Miert turjuk, hogy a szovjet megszallok ezt a szentelt
foldet foglaljak el?  Miert van olyan sok szovjet katonai temeto
Magyarorszagon ? Minden nemzet sajat foldjebe temetne halottait,
mi is hazahoztuk Bartokot, talan nem lehetne az elesett szovjeteket
is repatrialni? Es a zsambeki romtemplom, miert eppen oda kellett
tenni egy masik szovjet katonai temetot, szent 56-os forradalmunk
hosei pedig allatok tetemeivel periferian elkaparni? Mintha M.o.-on
csupan szovjet szabadsagharcosok lettek volna ! Hat a sok magyar,
akik egesz europat vedtek evszazadokon at a pogany ellen ? Szent
Gellert hegyen nem a Nyugat szabadsagat hirdeti a noalak aki Kelet
hordait palmaaggal tartoztatna ha nem torne ra fegyverrel untalan?
   Aki latta a Zrinyi emlekmuvet Szigetvaron, az erti, hogy mire
gondolok, modern "emlekmuveink" degeneraltsagara. Szanalmas kis,
epitkezesbol megmaradt betontombot loktek oda Zrinyinek, valoszi-
nuleg a parttitkar villajabol maradot. Mikszath Uj Zrinyiasza kisert,
hogyan irta volna meg Mikszath az Uj Zrinyiaszt ma ? Jo szegenynek,
hogy nem erte meg a kort, amit Csorna Ur (akinek itt koszonom meg
hozzam irt kedves Forum leveleit) szeliden csak gorenykurzusnak
nevez. Boldognak es szerencsesnek erezheti magat az ifju generacio,
hogy olyan korba szuletett, amikor van egy lehetoseg arra, hogy
ujrateremthessek Magyarorszagot. Ugy, hogy a regi es az uj ertekek
valoban egeszsegesen otvozodjenek, es ismet megteremtodjek a
magyar nemzet onbecsulese es buszkesege. Mert erre nagy szukseg
van, enelkul nem lehet ujjaszuletes. Mint latjuk, most sem szuno
merenyleteknek van kiteve az ujjaszuletes, a regi bertollnokok
koromszakadtaig folytatnak a nemzetgyalazast- ld. Moldova Gyorgy
gyaszosan siralmas hattyudalat, amivel iment szennyezte egy "jo-
akaro" a Forumot. Vannak, akiknek nagyon fontos, hogy lehazudjak a
csillagot az egrol, es elkeseredetten allitsak, hogy forradalmaink
nem voltak forradalmak, szabadsagharcaink nem voltak szabadsag-
harcok. Hiaba a hivatalos szovjet elimerese a nagyszamu szovjet
embervesztesegnek, ami nyilvan nem fordulhat elo szabadsagharc
nelkul, megmagyarazzak a nepnek, hogy tulajdonkeppen minden ellen-
kezoleg volt mint ahogy tortent. Nem csodalom, hogy neha olya-
nok, mint Horvath Pali kifogynak a beketuresbol. Pali ocsem, ha
adhatnek egy kis tanacsot, vigadj lelkedben mert az ilyen Moldovak
engem Karacsonykor legepfegyverezett, hatalmukat mar elvesztett
szukolokre emlekeztetnek. Ezek sajat sirjukat assak mar, ne bantsd,
ne zavard oket ebben a szent tevekenysegukben! Most Husvet jon, a
feltamadas, es oruljunk, hogy van jogos remenyunk M.o. feltamadasa-
ra. Es alljon itt a sokat gunyolt mondat :

Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazaban, hiszek Magyarorszag
feltamadasaban !                Erdelyi Menekult.
+ - pletykak a szomszedbol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ha valaki esetleg elsokezbol szeretne latni, mi az amit Pannon Joska
"johiszemu parbeszed" kezdesere reagalo tamadasokkent aposztrofalt, kuldje a
HIX cimere (a Subject-be irva: HIX) a
SENDDOC arch SZALON.17.Z
utasitast (ill. a kovetkezo sorszamokat a folytatashoz). / Udv - Fekete Zoli
+ - Hankiss, a szabadsagharcos = (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

avagy kik es hogyan informaljak Nyugatot a magyar belugyekrol.

Egy Stanford-i baratom eljuttatta hozzam az ottani egyetem lapjanak, a
Stanford Daily aprilis 14. cikket Hankiss Elemerrol amit okulasul az
alabbiakban kozlok, remelve hogy annak tartalma odahaza is maximalisan
ismertte valik.  Talan ez a cikk meg jobban siettetni fogja Hankiss
visszatereset az eredeti szakmajaba, "full-time".  Addig is erdekelne ki
fizeti az o draga ingazasat Stanford es Budapest kozott.  A cikk ugyanis
nem ter ki erre.

Most pedig jojjon a cikk:
---------------------------------------------------------------
Paper: Stanford Daily
Datum: April 14,1992
Page : 1

Photo: Hankiss: "I had to rush home and say,"I'm here and no one can do
anything"

 		Fighting a war - after class

	Prof. protects Hungarian TV every two weeks

			by Sara Skinner
			  Staff writer

 With his small frame, blackrimmed glasses and soft voice, Elemer Hankiss
hardly looks the freedom fighter. Yet the sociologist and visiting professor at
the Center for East European Studies is in the midst of what he calls a "civil
war going on around television in Hungary."

 Hankiss divides his time between his position as president of Hungarian
television and his classes here at Stanford, alternating between two weeks of
14-hour days in Budapest and two weeks of teaching a double load of classes at
Stanford.

 Hankiss had originally planned to come to Stanford last year, according to
former director of the Center of East European Studies Philippe Schmitter, who
was responsible for bringing Hankiss to Stanford.

 However, Schmitter said Hankiss was "begged" by the Hungarian government to
become president of public television. He took a  leave of absence from the
television station in January to come to Stanford and teach political science
courses last quarter.

 Hankiss' absence was seized by extremist political groups as an opportunity
to control the television station, Hankiss said, and during the last two weeks
of the quarter a "war around the media in Hungary broke out."

 Led by Gabor Nahlik - a newly appointed vice president - a "populist
nationalist group" tried to assume direct control of television, Hankiss said.

 In his first day on the job, Nahlik appointed two former Communist party
secretaries, one member of the party politburo, one member of the Communist
secret police and one person rumored to be a member of the Russian secret
police. He also took control of the budget and tried to organize an internal
revolt, which failed.

 Hankiss said the attempted coup scared all 3000 people who worked in Hungarian
television.

 "That's real, real danger," said Hankiss, referring to Nahlik's power to
"transform television" in his absence by firing independent journalists,
replacing them with Nahlik's own people and starting programs supporting
extreme political parties.

 "That's why I had to rush home and say, "I'm here and no one can do anything,"
Hankiss said.

 When he heard of the events in Hungary, Hankiss immediately sent a fax
suspending Nahlik as vice president. According to Hankiss, he was overruled by
Prime Minister Jozsef Antall, who resented the challenge to his authority.

 In Hungary, the prime minister can propose a parliamentary hearing to approve
candidates for president and vice-presidents of television, who are then
appointed by the president of the republic.

 Hankiss said the president of the republic "was betrayed - he was convinced
that [Nahlik] was neutral. They cheated the whole parliament, the whole group."

 Hankiss called it "the  story of the good king and bad advisers," and said he
doesn't believe Antall was "intending to abuse his position."

 However, Hankiss is now embroiled in a legal battle to "prove I have the right
to suspend" Nahlik. "The Prime Minister is not my boss," he said.

 According to Hankiss, this right is vital to protecting the autonomy of
television, which is, along with radio, one of the last independent
institutions in Hungary. "Otherwise we will have a central authority," he said.

 Hankiss' time in Budapest is spent not only preventing a return of the old
bureaucracy, but also fighting this legal battle. "I have to be there at least
10 days every month," he said. "I have to keep the press on our side."

 Giving interviews is hardly appealing to a scholar anxious to return to his
studies, he said."I hate it , but I have to do it."

 Television is "one of the most important issues in Hungarian democracy,"
Hankiss said, adding that it "must be in the headlines every few days to keep
it alive."

 He hopes to return to the University of Budapest with the passage of a new
media law in June. The law would "protect the media from influence," he said,
by "giving a constitution to television," which would allow it to be "like the
BBC or other Western television."

 When that law is passed, Hankiss said, television will be safe and "I will
quit happily and go back to my profession."

 Described by Schmitter as "an extraordinary scholar," Hankiss invented the
concept of the "second society," which identifies a split in European societies
between official and unofficial culture.

 Hankiss has studied this hidden society, and the effect of the split on
citizens of these countries. "People got sick," he said. "Psychologically,
physically, spiritually... Hungary's suicide rate is the highest in the world."

 Hankisss said he is eager to return to analysis of events, rather than
participation. He said he is ready "to go back to my desk and my computer and
write and teach."

 His time at Stanford has been a hectic one. Marjorie Castle, a teaching
assistant for Hankiss' classes,  said he "always has time for his students, yet
his spare time seems to be filled...contributing to the debate on Hungarian
politics."

 When asked about the difficulty of traveling so far and so often, he said he
hardly feels the jet lag. "Commuting between the two countries shows how small
the world is," he said. "Twelve hours is not much."

 And while he is here, Hankiss said, "I enjoy every minute of it."
------------------------------------------------------------------------
+ - Valaszok Osvay Karolynak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Uram ! Szekely Zoltan mar valaszolt onnek nehany mondatban, en megpro-
balok kimeletesebb lenni. On szerint en keverem a fogalmakat, definiciokat, stb
Szerintem nincs ertelme definiciokon lovagolni, kulonosen olyan kozismert fogal
mak eseten, mint demokracia, diktatura, stb. Annyi bizalmat talan minden Forum
olvasonak lehetne elolegezni, hogy ilyen alapfogalmakat turhetoen ismer. Azzal
a mondataval, hogy a demokratikus hatalomggyakorlas kielezettebb formaban nem
mas, mint a klasszikus bolsevizmus, nem tudok mit kezdeni. S azzal is bajaim
vannak, hogy ahogy On mondja, ,,a bolsevizmus nem attol az, mert kommunistak
csinaljak, hanem a lenyegetol". Ezen mit ertett ? Attol tartok, valami olyat
akart On mondani, hogy diktaturat nem csak kommunistak csinalhatnak, ez igaz,
es senki sem vitatkozott ezen soha. Ha nem ezt ertette ezen, kerem magyarazza
meg, mire gondolt. Azt a vadat mar hallottuk, hogy a jelenlegi magyar vezetes
atcsuszhat szelsojobboldalba, de hogy bolsevizmusba...
A definiciok ugyeben a LIBERALIS szo valoban magyarazatra szorul, de errol is
mar tobbszor volt szo a Forumon. Leirom, bar idopocsekolasnak tartom, hogy sze-
mely szerint en mit ertek ezen. A jelenlegi Magyarorszagon : a kormannyal szem-
benallo, nemileg baloldali kotodesu, szocialista eszmeket hirdeto, a nyugati
liberalis eszmek tobbseget elfogado- magukat liberalisnak nevezo - egyeneket.S
ez sem tokeletes definicio, nem is torekedtem erre, mert szerintem elegge nyil-
vanvalo, hogy a MAI MAGYARORSZAGON MIT SZOKAS EZEN ERTENI. Semmiesetre sem
ugyanaz a liberalizmus az, mint amit Szechenyi kepviselt annakidejen, es amit
nagyon egeszsegesnek tartok !
A liberalis sajto szidasa meg szerintem minden becsuletes erzesu ember KOTELES-
SEGE manapsag. Pl. nem hiszem, hogy On ne haborodna fel azon a FENEKETLEN aljas
sagon, ami az altalam idezett HVG cikkbol kiderul, Felix Peter tollabol. Mit
szolt On a Magyar Narancsban megjelent ,,Capalatogatas " c. cikkhez ? On ezt
liberalizmusnak tartja ? Mert ha ez a liberalizmus, akkor : a nevem Horvath Pal
es minden rothadt fereg papagyalazot a pokol fenekere kuldok ! Lathatja, nem
azert szidom a liberalis sajtot, mert mas a velemenyuk, hanem mert ok szidjak
azt, ami nekem szent. Elkepzelheto, hogy a mai liberalisok sok olyan erteket
kepviselnek, amivel a magamfajta ember is egyeterthet, vagy legalabbis elturhet
de sajnos jonehany olyan elfogadhatatlan megnyilvanulas tortent, hogy sokan on-
kentelenul elkomorodnak, ha azt a szot halljak, hogy liberalis sajto. Persze a
masik oldal ugyanezt a vadat emelheti -ki kezdte - ? A tyuk, vagy a tojas ?
En a liberalisokat karhoztatom, es nagyon hosszadalmas lenne belemenni, hogy
miert. Mellesleg a sajtot MINDIG ES MINDENHOL SZIDJAK, A SAJTO RESZBEN AZERT
VAN, HOGY SZIDJAK. Ettol miert lenne diktatura ? Tan azt a minimalis kormany-
parti sajtot nem szidja az ellenzek ? Hogy a liberalis sajto olvasott ? De
konyorgom, kormanyparti sajto alig van !
     Kulfoldi tokebefektetes ugyekrol en a Forumon EGYALTALAN nem irtam, nincs
az ugyrol sok informaciom, ergo velemenyem sincs. Ha jol hallottam ( Orban Vik-
tor egy beszedeben volt ez ), pl. Ausztria nemzeti vagyonanak 30 %-a idegen
tulajdonban van. Na bumm.
    Arrol sem irtam tudtommal, hogy ki a magyar. Errol van velemenyem, de most
nem tartom szuksegesnem, hogy ezzel untassam a Forum olvasoit.
    Ami a lebarmozasokat illeti : Forumozo tarsakkal szemben ezt eddig nem tet-
tem, kovacsba a Tipp-be ir, es mellesleg NEM ODA VALO POLITIKAI cikkeket, es
azt sem lehet tudni, kit vagy kiket takar ez a nev. Remelem tobb embert barmoz-
tam le egyszerre, es a megjelent cikkek alapjan TENYLEG HULYE BAROMNAK tartom
barki is legyen a szerzoje a kovacsba irasoknak. Nehany kozismert magyar o.-i
politikust is inzultaltam, es nagyon jol tettem ! Megerdemlik ! Mellesleg nem
kell ketsegbeesni, mert az en uzeneteimet is nemreg egy Varkonyi nevu Ur volt
oly szives badarsagoknak nevezni. Ettol meg nem fogok a falnak menni, hehehe...
Es nem ertem, mit akar On azzal mondani, hogy az en szinrelepesemmel eldurvult
a hangvetel. Olvasta On EG-et, Kornert, meg a regi szep idokben ?
   Sosem irtam arrol, hogy Csurka MELY allitasaval ertek vagy nem ertek egyet.
Ha jol tudom, mindossze egyszer emlitettem meg Csurkat, abbol az alkalombol,
hogy Kanyo Gyorgyi idezett egy vajdasagi ujsagirotol egy olyan velemenyt, misze
rint kormanyparti politikusok bargyuan bamuljak az idegent (valami ilyesmi volt
lehet nem jol emlekszem , esetleg Kanyo Gyorgyi kijavit ).
          Tisztelettel, Horvath Pali
+ - Zacsek vs. Dogei (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Varkonyi Peter ! Orulok az elvezetnek, amit badarsagaim olvasasa
okozott. Im meg egy adag : keszsegesen meghagyom Ont abban a hitben, hogy reges
regen elszakadtam a valosagtol, es piros-feher-zold szalagos, muskatlis Magyar-
orszagot kepzelek el magamnak; valamint elegedetten nyugtazom azt is, hogy On
ugy gondolja, hogy keves az informaciom. Jo az, ha a vitapartner ezt-azt hisz..
    Na de terjunk a targyra. Megtehettem volna azt is, hogy meg sem emlitem a
Zacsek tevedeset, de eppen arra szamitva, hogy tobben lelkesen lecsapnak majd
arra, hogy Dogei im hogyan diszkreditalja Zacseket, megemlitettem. Igy is var-
tam, hogy valaki belekot ( na, milyen okos vagyok, hehehe...).
    On a tovabbiakban azt allitja, hogy Zacsek hulyesegeket beszel. Megengedem,
hogy Zacsek itt tenyleg valotlansagot allitott, es ez meglehetosen kellemetlen
szinben allithatja be ot. ( Azert en meg megkerdeznem Zacsek Gyulat is, hogy
hogy is van ez a dolog a Dogeivel, mielott vegleges iteletet mondanek. Zacsek
valoszinuleg beismerne, ha valotlansagot allitott. )
   Na de tegyuk fel, hogy valoban igy van. Na bumm ! Ettol ez SEMMIT sem von le
a cikk LENYEGEBOL, amit en Zacsek frappans valaszaban latok a Felix Peter busi-
ness etikajaval kapcsolatban. Hadd alljon itt ismet az a resz, mondenki okulasa
ra :   HVG: Mondhatnank nem feltetlenul szelhamossag, ha egy uzletember mellozi
targyalopartnere informalasat. ..
      Z.Gy.:SZERINTEM MEG SZELHAMOS, CSALO, GAZEMBER, ha ugy akar valakivel
uzletet kotni, hogy nem vilagositja, nem hagyja, hogy dontesi helyzetbe kerul-
jon a partner.....
Na igy. Gondolja, tisztelt Varkonyi Ur, hogy az a tevedes diszkreditalna Zacsek
Gyulat azoknak a parasztoknak a szemeben, akiket ez az akcio esetleg megment
attol, hogy elveszitse a foldjet azon szakertok javara, akik tonkretettek az
orszagot ? Az az erzesem, hogy a parasztok BIKKMAKKOT sem torodnenek ezzel, de
azt a nyavalyas bertollnok hienat ( Felix Petert ) ugy sepruznek ki a falubol,
hogy meg sem allna a nagykorutig ! Tenyleg azt gondolja Varkonyi Ur, hogy pl.
Nevery Gaborne velemenye akar FIKARCNYIT is valtozna Dogei cikkenek hatasara ?
Engem meglepne...Mas utat kell valasztani, hogy Zacseket diszkreditaljuk, tisz-
telt Varkonyi Ur ! Pl. ha szerencseje van, elofordulhat, hogy Zacsek Gyularol
kiderul ez meg az a jovoben... Es az elv, amit meghirdet, az ingyenes jogi
tanacs AKKOR IS igen dicseretes dolog. Felolem annak szolit On, aminek akar,
de "just for the record" : batyja am onnek a Belzebub, nem en !
    Fekete Zoltan Urnak : En nem tudok semmi egyeb kizarasi kampanyrol, kerem
vilagositson fel, meg en is utananezek. Pellenger ugyben ugy emlekszem, volt
valaki, aki azt szorgalmazta, hogy mindenki szint kene valljon Csorna ugyben,
es felpanaszolta, hogy im, milyen sok olvaso hallgat...Ejnye-bejnye, liberalis
thought-police kene ? Majd mindjart azt mondom, amit a szamoskozi plebanos...
Aztan FDR idezetevel NEKEM igazan nem mondott nagyot, felteszem, talan azt
szeretett volna...Eloszor is ismertem a nagy mondast, es kulonben is igen
tiszteletremelto idiotanak tartom FDR-t. Nyugodjek bekeben.
   Nos, nyugodjunk mi is, mert kesore jar,   Horvath Pali

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS