1. |
csunyarosszak, de most meg vagytok mondva, beee! ;) (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
2. |
Ez aztan Kazahsztan! 1-2 (mind) |
132 sor |
(cikkei) |
3. |
Janosnak (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
4. |
Hiromi-virag es Tibet (mind) |
74 sor |
(cikkei) |
5. |
A moderatornak (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
6. |
Ismet Hiromi (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Uzbegisztan (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
8. |
Uzbekistan - Khiva, 2. resz (mind) |
210 sor |
(cikkei) |
|
+ - | csunyarosszak, de most meg vagytok mondva, beee! ;) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Bobe!
Engedd meg, hogy par felreertesedet itt tisztazzuk.
1. Van ugy, hogy az itt jelen levok nem tudnak segiteni, masutt akadsz a
megfelelo emberre, ezert nem kell neheztelni.
2. Hallottal valakitol valamit. Ez alapjan eldontotted, hogy ez a lista
ilyenolyan. Igy is lehet, de inkabb tobb helyrol kellene informalodni.
3. Van itt par ember aki ismeri a japanokat. Nem csak azt a ket,
letszamaban csekely csoportot, akit felsoroltal.
4. V.Sz., akit keresel, az elozo szamba is irt.
Nem tudom, mi indokolta leveled hangvetelet, de nem tunt
konfliktuskerulonek. Az meg ugye nem szep dolog?
Ali-bej
|
+ - | Ez aztan Kazahsztan! 1-2 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
[avagy egy rendszergazda kalandjai a messzi Keleten a szerzo szives
jovahagyasaval, folytatasos majdnem on-line modon]
---------- Forwarded message ----------
Date: Tue, 24 Aug 1999 06:16:30 +0200
From: "Kurucz [iso-8859-1] Dániel" >
Subject: [iso-8859-1] Elsö impresszióim Kazahsztánból
Sziasztok és üdv ALA-ból.
FRA-ból 6óra 10perc kevésbé élvezetes repülés után (Economyn, egy büdös
(tényleg az volt !!!) emberke mellett, máshol pedig nem volt hely...)
megérkeztem... Szerencsére várt egy helyi alkalmazott, így nem szorultam
a taxismaffia segítségére...
A közlekedésröl csak annyit, hogy nekem eléggé káosznak tünik. Rohadt
nagy keresztezödések (mármint kiterjedésre), és a keresztezödés
túloldalán jó látási viszonyok közepette esetleg észre lehet venni
valami eszközt, ami néha pirosra vált, de azt úgysem kell figyelembe
venni. KRESZ-táblát összesen hárrmat láttam (1xkórház, 2xparkoló),
egyébként mindenki érzés alapján közlekedik. Az utak (hatsávos (!!!)
föúton mentünk végig) nincsenek, vagy csak nagyon gyéren vannak
megvilágítva. Kétszer csak a véletlenen (na meg a soför helyismeretén -
gondoolom) múlt, hogy nem jött belénk valaki, egyszer meg egy - csak
árnyjátéknak tünö - gyalogost gázoltunk el majdnem - kb. 25 centi híja
volt.
Épületek. Nem mondom, épületes látvány Almaty... Nem tudom,
valamelyiktek járt-e Berhidán vagy Papkeszin a földrengés után (1985?),
de körülbelül azt képzeljétek el - de nagyban. A város nagy kiterjedésü
és földszintes (hiába, olcsók a telekárak...), de romos épületet és
föleg jármüvet rég láttam ennyit egy rakáson (max. filmben :-)) ). Van
néhány elég jó karban levö épület is, de azok leginkább rendörségi vagy
egyéb helytartósági kaszárnyának néznek ki...
A hotel jó (Hyatt Almaty - ha valakinek ez mond valamit), a reggeli már
kevésbé volt az, de ez annak tudható be, hogy az idöeltolódás miatt
nálam még hajnali kettö volt, amikor itteni idö szerint 7-kor elkezdtem
enni. Tényleg, Ti most kezdtek lassan felkelni, amikor én már 3 órája
dolgozom ? Hát ez rettenetes... :-))
Egyébként, ha valaki oroszul akar tanulni, ne ide jöjjön. Nem hajlandók.
A taxissal megpróbáltam szót érteni angolul, oroszul (Nem jött be a
szkólka sztóit...), de mivel nem tudtam kazahul, abbamaradt a
társalgás...
Ja, az idö. 35 fok árnyékban, a klímaberendezés két hete elfüstölt a
Lufi irodában, és azóta sincs megjavítva.... Páratartalom kb. 1000 %, na
jó, legyen 90%, de nekem már ez is sok.
Külföldre nincs más lehetöség telefonálni, mint a mühódas telefon, most
éppen azon voltam bekonnektelve, 28.8-on simán ment.
Na, elsöre ennyi, este (ill. nektek délután) még valszeg jelentkezem
Addig is ne nyúljatok semmihez :-))))))
--
Daniel Kurucz
System Administrator BUD LSYH
Date: Tue, 24 Aug 1999 16:26:12 +0200
From: "Kurucz [iso-8859-1] Dániel" >
Subject: [iso-8859-1] Impresszióim (e-Mail [iso-8859-1] regény 2.
[iso-8859-1] rész)
Sz'tok,
Hol is hagytam abba ? Úgysem onnan folytatom...
A reptér : Volt egy szép új épület, ami idén júli 7-én porig égett.
Állítólag a nagy kazah munkástábor azóta felépítette volna - de a
rendörség gyújtogatásra gyanaxik (állítólag valami robbanást hallottak -
most akkor hallották vagy nem ???), és leállíttatta az építkezést. Most
inkább alapig leépítik, megnézni, találnak-e gyújtószerkezetet.
Soxerencsét... Úgyhogy most a régi épületben van az internesönel
örrájval és dipárcsör. Na, ez meg úgy néz ki, mint a vietnami filmekben
: izzadtságszag, tisztek, de legalábbis egyenruhások foltos ingekben,
hatalmas karimájú egyenkalapban, és jókat röhögnek a hülye turistán.
Némi cirillbetüs felirat a háttérben, valahol a 'Twist and Shout' koreai
változata szól bakelitröl, egyébként pedig minden útlevelet hárman
ellenöriznek...
Visszatérve a közlekedésre : Ma ez történt eddig (itteni idö szerint 9
van) : dél körül, mikor takszival ( :-)) ) mentem a városi irodába
(merthogy itt is van ám olyan), az egyik keresztezödésnél pirosat
kaptunk. Megálltunk. A keresztezödésben egy troli vesztegelt, mert
leesett az egyik áramszedöje. Elötte (kb egy méterrel, de az orra nem
látszott ki) egy Volga 3110 (új modell...) állt, szeretett volna
lekanyarodni, de nem tudott a szembejövök miatt. Vesztére. A troli
soförje ugyanis visszarakta az áramszedöt, csak elötte valszeg
elfelejtette üresbe kapcsolni a gépet. Nos, a troli megindult, enyhe
károkat okozva a Volga motorterében....
Lassan kezdem érteni, milyen alapon közlekednek a keresztezödésekben
(bár ma már láttam egy keresztezödést, ahol KRESZ-tábla is volt...) :
aki a gyorsabb, azé az elsöbbség. Végülis... A lámpák megtalálásának
fortélyát még nem sikerült kilesnem, de rajta vagyok a témán.
Délután (városi iroda -> reptéri iroda viszonylatban) egy KazahCsoda
vagy valami hasonló nevü jármüvel utazhattam. Hasonlított a Fiat
Temprára, de valami kazah gyártmány volt. Nem is ez a lényeg. A soför
tudott valami rövid utat (légvonalnál is rövidebbet...), ami kicsit
kátyús volt. Addig csak az zavart, hogy a soför nem tudott 5.-be
kapcsolni, mert szerinte szétesett volna a váltó (szerencsére tudott
angolul, így szót értettünk), de már negyedikben is visított szegény.
Na, ennyi nem volt elég, beleszaladtunk valami kátyúba, mert épp azon
mérgelödött, hogy a másik milyen balf.....ék. Kátyúba be, de ki már nem.
Ottragadtunk egy féltengelytöréssel a nyakunkban (vagy alatta -
mindegy), de az ürge fogott egy széles alubilincset és gyakorlott
mozdulatokkal úgy összeilesztette a féltengelyt, hogy csak néztem. Utána
kb. 15-tel, de végülis elértünk a reptérre...
Városi iroda : amit a Kunde felé mutat, az szép és jó, bár most inkább
hasonlít építkezésre, mint irodára. Most szerelik ugyanis a klímát.
Munkának nem igazán nevezném azt a tempót, ahogy dolgoznak (mindig a
"cigány és a talicska" vicc jutott eszembe.) Míg auditáltam a gépeket
(kb. 2,5 órán keresztül, mert más tennivaló is volt) nem bírták
megtanakodni, hogy melyik ablak melyik oldalán hozzák át a csöveket...
Persze mellette a másik csapat azért elkezdte felszerelni a falra a
csöveket, de még nem tudták, hol lesz vége... Folytatva a városi irodát
: Elötér : süppedö szönyeg (némi rézcsöburkolattal...), hátsó traktus
(amit nem lát a Kunde) : süppedö padló.... Elöször nem értettem, mi
olyan furcsa, aztán rájöttem, hogy a padlószönyeg alatt szétmállott a
KazahCell (vagy hungarocell ?), vagy valami hasonló, mindenesetre, amíg
rá nem lépek, szép egyenes, aztán kb. 3-4 centire megsüllyed. De még ezt
sem mindenhol egyenletesen, hanem meglepetésszerüen. Óriási.
A napi kétszeri taxizgatás során volt alkalmam némiképpen közelebbröl
szemügyre vennem a várost. Ami nagyon tetszett, azok a magas hegyek a
háttérben. Rohadt magasak, a párán keresztül is eléggé élesen
rajzolódnak ki, én meg nem hoztam fényképezögépet (ne nevess, egyrészt
nagy, másrészt túl drága volt, harmadrészt pedig nem az enyém...), de
Aba hoz, így lehetséges, hogy lesznek képeink a helyzetekröl. Feltéve,
hogy a reptéren az átvilágító berenndezés film-safe...
Folytatás következik, de elöbb a munka...
--
Daniel Kurucz
System Administrator BUD LSYH
|
+ - | Janosnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Janos!
Koszonom a leveled. Elgondolkoztato volt.
Csak mert Debrecenbol (is) kaptam olyan levelet, egy fiutol
aki japan levlistan volt. (Sajat bevallasa szerint mar vagy
fel eve volt a japanok angulul es japanul folyo listajan,
mikor valaki megkerdezte tole, hogy olvassa-e a hix-et.
Mikor igennel valaszolt es megjelolte, hogy az Azsiat es a
Vitat szokta olvasni, akkor se szo se beszed a "magyar"
fiut kizartak a listarol. A leveleire pedig meg csak az
okat sem voltak hajlando kozolni vele.
A harag rossz tanacsado. Nem szabadna elfelejteni, hogy
Hiromi arthat is, ha komolyan haragszik. Japan sokkal tobb
van, mint magyar. Ott pedig legyen akarmennyire igazad, o
az ur. Mi nem tudunk artani a japanoknal azzal, ha szidjuk
es kritizaljuk oket. Egyetlen nekunk rosszat akaro japan,
viszont .... konnyu kiszamolni mire lehet kepes. Foleg, ha
hallgatnak ra, mert sokaknak kozismert es kedvelt
szemelyrol van szo.
A kard ki kard, a mi esetunkben a legrosszabb fegyver!
Koszonom leveled. (Azert en inkabb tovabbra is felek az
Azsia tagjaitol. Jobb felni, mint megijedni.)
Bobe
|
+ - | Hiromi-virag es Tibet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Virage!
Amikor freemailes cimrol ilyen jellegu kerdesek kezdodtek a TIPP es az AZSIA
"hasabjain" mar ereztem, hogy ez egy ujjabb "Hiromi-zast" gerjeszthet...
>Kozben megtudtam,hogy innen kezdodott "Hiromiek
>uldoztetese"! Felhivtak a figyelmemet,hogy keruljem el ezt
>a listat......
Szived joga elkerulni a listat, de megtudhatnam, hogy ki bantott,
miert kellene elkerulnod a listat?
Ha valoban erdekel mi tortent, mindent megtalalsz az AZSIA archivumaban.
Kiegeszitesul talan csak annyit, hogy ezert lett hosszu -talan tul hosszu-
fontolgatas utan moderalt a lista. Sajnos nem volt mas megoldas. (A magam
reszerol ennyit ereztem fontosnak, s a tenyek megismertetese az "ujjakkal"
-ha mar ismet szoba kerult Hiromi- talan nem haszontalan. Ismetlem, az
archivumban minden megtalalhato.
S hogy nehogy megint csak Hiromirol legyen szo:
Az alabbi cikket talaltam az elobb (Bocs az ekezetekert):
http://www.nepszabadsag.hu/Current/1999Curr/napihir/hirek.asp
--------------
AMERIKAI ÉS AUSZTRÁL TUDÓSOK ELLENI RENDŐRI FELLÉPÉS KÍNÁBAN
Kína a legutóbbi időben a Világbank támogatásával nagyszabású projektet
indított el. A 40 millió dolláros költségvetésű akció kinyilvánított célja
mintegy 60.000 elszegényedett kínai állampolgár letelepítése az ország
északnyugati részén, Tibet területén. A kínai kormány a körzet fejlődésének
fellendítését ígéri. A pekingi tervezők ugyanakkor rendkívül éles kritikát
vontak magukra külföldről - elsősorban az Egyesült Államokból és
Németországból. A nyugati kormányok arra figyelmeztetnek, hogy a nagyszabású
áttelepítési program súlyosan veszélyezteti a célbavett régió érzékeny
ökoszisztémáját, és a tibeti és mongol őslakosok elüldözéséhez vezet.
Kína Tibet több évtizeddel ezelőtt történt megszállása óta bátorítja
polgárait, hogy minél nagyobb számban települjenek a tibeti fennsíkra, mivel
ettől reméli a tibeti őslakosság mozgolódásának végleges megszűnését.
A nemzetközi sajtó információi szerint a külföldi aggodalmak miatt két
külföldi kutató megbízást kapott, hogy utazzanak a helyszínre a helyzet
felmérése céljából. A Tibetbe érkező nyugati kutatók azonban hozzá sem
kezdhettek a munkához, mert a kínai állambiztonsági szervek emberei azonnal
letartóztatták őket, és brutális kihallgatások során próbálták rájuk
bizonyítani, hogy ők valójában egy Kína meggyengítésére irányuló nemzetközi
konspiráció résztvevőiként utaztak Tibetbe. Gabriel Lafitte-et, egy 50 éves
ausztrál kutatót, akinek a nomád kultúrák és az életterüket biztosító
ökoszisztémák hosszú távú együttélése a szakterülete, egyhetes fogvatartás és
vallatás után kiutasították Kínából. Kollégája, a 29 éves amerikai Daja
Meston valahol Tibetben egy kórház intenzív osztályán fekszik, miután -
állítólag - menekülni próbált vallatói elől, és "kiesett a harmadik
emeletről". A pekingi amerikai követség munkatársai kitartóan próbálkoznak
azzal, hogy honfitársukat legalább Pekingbe szállíttathassák.
Gabriel Lafitte amerikai diplomáciai forrásból úgy tudja, hogy Meston
sérülései következtében valószínűleg megbénult. A két kutató tibeti tolmácsa,
Cering Dordzse a rendőri intézkedés után nyomtalanul eltűnt, és Lafitte úgy
véli, vele együtt veszélyben vannak mindazok a helyi lakosok, akikkel rövid
dulan megyei tartózkodásuk alatt szóba elegyedtek.
Az ausztrál tudós azt állítja, hogy a külföldi kritika hatására Kína
beleegyezett a telepítés megkezdésének ideiglenes felfüggesztésébe, a helyzet
felmérésére szolgáló testület felállításába, illetve abba, hogy a kínai
hatóságok hozzáférést biztosítanak "az érdekelt felek" számára a projektről
szóló információkhoz. Lafitte szerint tehát a rendőri fellépés szószegés a
kínai hatóságok részéről.
Pekingben azonban hangsúlyozzák, hogy a két külföldit senki sem hívta meg
Tibetbe, sem a kínai hatóságok, sem a Világbank illetékesei. Ezzel szemben
azt állítják, hogy az amerikai és az ausztrál kutató "tiltott zónában
gyűjtött információkat és fényképezett".
-----------
Udv,
Balazs
|
+ - | A moderatornak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusz!
Levelem hozzad szanom es nem az azsiaba.Ne kozold le.
Kerhetnem,hogy ne tegyel be, Hiromirol szolo cikkeket?
Az azsiaban nem vagyunk kivanatos emberek.Ezt mar megertettuk es ehez
alkalmazkodunk. Tehat egyikunket sem erdekli.
Kulon orom volna,ha viszonzasul az Azsia-sokat sem erdekelne Hiromi,es ennek
megfeleloen az utanunk kivancsiskodokat is kiszurnek onnan.
Sem tolunk es sem rolunk! Ez igy a helyes.
Aztan mirol beszel az a csaj?!
Ongyilkos,meg bosszu?!!!!
Na,neee,kerem!
Kernem az ilyen embereket is kimoderalni onnan!
Foglalkozzatok valami massal es ne velunk.
Joruto
Ps: Valaszt nem varok. Erre a cimre kulonben is hiaba irnal. Nem olvassa
senki sem.
|
+ - | Ismet Hiromi (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Bobe!
>================================================
>=======
>Felado : [Hungary]
>Temakor: lefujva ( 33 sor )
>dopont: Mon Aug 23 16:03:00 EDT 1999 AZSIA #579
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Kozben megtudtam,hogy innen kezdodott "Hiromiek
>uldoztetese"! Felhivtak a figyelmemet,hogy keruljem el ezt
>a listat......
Remelem ezt nem gondoltad komolyan. Ha mar ilyen sok energiat
es idot fektettel Hiromi(ek) kutatasara, akkor a teljes kephez
hozzatartozik az is, hogy az osszes Azsiat elolvasod, ahol
elofordulnak Hiromi (es ferje) levelei, valamint a reakciok.
Azt hiszem sokat veszitesz, ha nem tanulmanyozod at ezeket
az irasokat, mivel nagyon oszinteknek tuntek elottem, olyan
ertelemben hogy o tenyleg leirta azt amit gondolt. Az mas kerdes,
hogy az mennyire igaz.
>2. Bosszut all. ( A bosszu a japannal halalig tarto,dolog.)
>
> Ez csak mint jo tanacs, hatha nem tudja valaki.
Erdekes, hogy Hiromival (vagy ferjevel) kapcsolatban mindig
ez a bosszuallas es egyeb fenyegetesek kerulnek elo, ezt
mar tenyleg nehez felfogni esszel (meg japannal is).
Ugy tudom mas listakrol is ki lett zarva, ez talan megsem
lehet veletlen, vagy ilyen nagy az uldoztetes...
Egyebkent en visszaengednem, irjon csak ha akar. Akkoriban
akkora meretu azsiak keletkeztek, hogy alig gyoztem olvasni.
Es rajta keresztul eleg jol meg lehetett ismerni a japan ember
gondolkozasat, velemenyet masokrol. Nem csak a mindent
elfedo mosoly es udvariaskodas.
udv - E. Laszlo
|
+ - | Re: Uzbegisztan (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>================================================
>=======
>Felado : [International]
>Temakor: Uzbekistan-Kyrgistan utibeszamolo ( 142 sor )
>Idopont: Mon Aug 23 15:18:27 EDT 1999 AZSIA #579
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Szia!
Orulnek ha azt is megirnad, hogy hogyan lehet oda turistakent
eljutni. Kell-e vizum, vagy kulonleges engedely. Optimalis
utvonal, van-e kozvetlen repulo jarat. Vagy van-e olyan utazasi
iroda, ahol szervezett utakra lehet jelentkezni. Mennyi penzt
kell kotelezoen bevinni az orszagba stb.
Nemreg a VOX TV csatornan lattam egy utifilmet Uzbegisztanrol,
ott elhangzott egy nemet utazasi iroda neve, ami kifejezetten erre
az orszagra szakosodott, de nem figyeltem oda elegge es
elfelejtettem. Azutan probaltam kulonbozo utazasi irodaknal
erdeklodni, de mindenhol azt mondtak, hogy csak szakmai, vagy
tudomanyos cellal lehet odautazni.
Nekem egy kis nosztalgiam van, mert kb. tiz evvel ezelott jartam
ott (Taskent, Szamarkand, Buhara) es szeretnek meg egyszer
a felesegemmel egyutt elmenni oda.
>vacsorat szolgaltak fel. Deszertkent a mogyoro, mazsola es a
>gyumolcs
> nem hianyozhat az asztalrol. Vacsora utan jott a kellemes zold
>tea.
Az "kellemes zold tea" -hoz csak annyi megjegyzesem lenne,
hogy ez nem igazi tea, hanem a "nasval" vagy nemetesen
"Naschwal". Ez a finom "tea" enyhen bodito hatasu kabitoszer.
Amikor ott voltam nagyon sokat ittam belole a nagy meleg miatt,
es csak evekkel kesobb tudtam meg, hogy mit is ittam valojaban.
Lehet hogy ezert ereztem olyan jol magam ott...
udv - E. Laszlo
|
+ - | Uzbekistan - Khiva, 2. resz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
1999.06.05. Szombat
Khiva
A reggeli szello kellemes, huvos fuvallatara ebredtunk a balkonon mar 7 ora
elott. Meglepodtem mert arra szamitottam, hogy a haz apraja-nagyja mar talpon
lesz es tustenkedik de meg mindenki aludt. Beleertve a tulajt is, aki
szinten a szabad eg alatt
aludt az udvaron.
Mas Keleti utazasaim soran tobbszor tettem mar kora reggeli setat az ebredezo
varosokban. Ilyenkor teljesen mas arcat lehet egy varosnak megismerni. Khiva
utcai viszont reggel 7-kor meg kihaltak voltak. Felfedezo utam soran
megtalaltam a kulso varosfal
maradvanyait. Az agyagfalbol mar csak toredekek maradtak de meg igy is
impozans volt.
Kimondottan furcsaltam, hogy reggel fel nyolc korul meg a bazar is csak
eledezett. A piacon meg csak a zoldsegesek pakoltak ki, az arusok tobbsege
most erkezett vagy epitette a standjat. Roviddel 8 utan visszatertem a
szalloba.. Visszaramoltuk a
matracokat a szobaba es megreggeliztunk. A haz reggeli specialitasa
tukortojas sultkrumplival. De volt finom hazilekvar, mez es sok-sok mogyoro,
dio, mazsola.
A kiados reggeli utan elindultunk megtekinteni a legfontosabb muemlekeket.
A Kalta Minor (1850) ?Befejezetlen minaret? 100 m-re volt szallonktol. Turkiz
szinu keramia boritja korben. Allitolag a buharai Kalan Minor-nal magasabbra
szerettek volna epiteni de az epitkezes leallt vagy a khan vagy az epitesz
halala miatt.
Kukna Ark bejarata innen nehany lepes. Ez volt a mindenkori khan eroditmenye
es palotaja. Mar a XII. sz. ota itt allt a khanok palotaja. A khan tronterme,
hareme, mecsete, a loistallok a borton mind a palota falain belul voltak. A
tronterem a es nyari
mecset majolikaja gyonyoru. A legenda szerint a tronteremben itelkezett a
khan. Ha a vadlottat a jobb oldali ajton kuldtek ki a tronterembol az halalos
iteletet jelentett, ha a balon akkor szabad volt, ha pedig kozeputt, akkor
borton vart ra.
A Khiva 1592-ben valt az uzbek shaybanid torzs egyik aganak a fovarosava. A
kanok viragzo rabszolgkereskedelmet epitettek ki. A rabszolgakat a Karakorum
sivatagbol turkmen torzsek ill. a sztyeppekrol kazakh lovasok hajtottak
Khivaba. Egy 1840-bol
szarmazo leirasban 30.000 kurd es perzsa valamint 3.000 orosz, kizarolag
ferfi rabszolgarol olvashatunk. Az egeszseges oroszok erteke felert akar 4 jo
teveevel is.
A khan terrorral, kinzasokkal es tomeges kivegzesekkel tartott rendet a
varosban. Vambery Adam 1863-ban jart itt es nyolc foldonfekvo idos embert
latott, akinek a szemeit a hoher epp kiszurta es szakallukon torolte tisztara
keset. A karobahuzas szamitott
a ?legkedveltebb? kivegzesi modnak. Az elitelt akar ket napig is szenvedett
mire meghalt. Akit dohanyzason vagy alkohol fogyasztason kaptak, annak a
fuleig felvagtak a szajat.
A khan hatalmas adokat hajtott be. A gazdag polgarsag a varosfalon kivul
hazakkal, hatalmas kertekkel rendelkezett. A mult szazad kozepen a
kereskedelem oriasi felviragzast hozott, minek az eredmenye ma is
megcsodalhato az epuletekben, a gyonyoru
majolikakaban a fa-es kofaragasokban.
A szamos medresse Khiva mohamedan vilagban betoltott multbeli jelentoseget
mutatja. Az elenk kereskedelem es felviragzas ellenere a khansag elszigetelt
maradt es nem latott a rivalis buharai khansag hatarain tul. 1840-ben a khan
buszken mutatta 20
agyujat az erre jaro angol katonai vezereknek. Gondolta ennyi boven eleg a
vedelemre. Sok khivai az angolokat egy orosz altorzsnek tartotta. (Az angol
hadsereg Afganisztanban ?tevekenykedett?, igy kerult a kornyekre) A khanok
elleneztek minden
modernizaciot (iskola, elektromos aram, telefon), meg az cari orosz
megszallas (1873) utan is.
Khiva szegyenletes hirneve - messze felulmulta annak valodi jelentoseget ? az
elzart tavoli fekvesenek, szornyu kegyetlenkedeseinek es a rezsim
elmaradottsaganak termeke. Azok az idegenek, akik ezen a videken kalandoztak
es ha tuleltek a kornyezo
sivatagot es az ott utonallo torzseket, akkor mikor a varosba ertek eletuk a
khan szeszelyei szerint alakult.
A Kukhna-Ark bastyajarol remek kilatas nyilt a varosra. Belepo 50 sum. A
muemlekek bejaratanal strazsalo nenik szigoruan kerik a penzt, de jegyet nem
adnak. A penz nyilvanvaloan a csalad kasszajat egesziti ki. Mellekesen
mindegyik neni kinal valamifele
portekat; horgolt zoknit, kepeslapot, ruhanyagot, kepeskonyvet, jelvenyt,
zaszlot. De nem tolakodoan! A palotaban az egyik kiallitason a korabeli
penzverest mutattak be az egykori khansagban hasznalt penzek mellett. A
legerdekesebb ?bankjegy? egy mult
szazadbol szarmazo selyemre nyomott penz volt.
A szemben levo medresse (koran iskola) elotti teren tartottak a kivegzeseket.
A medresse cellaiban kezmusek rendeztek be muhelyeiket vagy valamilyen
szuvenirt arulnak. A kancso keszito mestert telen ismertem meg. Most atadtam
neki azt a nehany fenykepet,
amit rola es inasairol keszitettem. A teazas es rovid beszelgetes a
szertartashoz tartozott. Az inasok kemenyen nyomtak az ipart. Vizeskancsokat
keszitettek rezbol. A mester gondolta ki a kancsora kerulo cifra mintat,
szabad kezzel rajzolta fel es veste
a kancsoba. Az inasok pedig csiszoltak, poliroztak a munkadarabokat. Szivesen
vettunk volna a kancsoibol de kidolgozasuk sajnos nem volt tokeletes,
mindegyiken volt valami pici szepseghiba ezenkivul nehez. Azert egy szep
dohanyszelencet talaltunk a
mesternel.
A medreseben berendezett muzeum kizarolag a szazdfordulo kornyeken keszult
khivai mindennapi eletet abrazolo fenykepek miatt volt erdekes.
A piacon mar javaban allt a vasar mire ujbol felkerestuk. Nagy volt a surges
forgas. Eszrevettem a naszvaj arusokat es vettem is toluk egy kis zacskoval
ebbol a furcsa zold ?helyi specialitasbol?.
A piac mellet talalhato egykori karavanszerajt aruhaznak rendeztek at. A
valamikor sok surges-forgast megelt epulet belseje bizony eleg sivarra,
elettelenne valt. Az eladok meg a szovjet rendszer munkastilusaban dolgoztak.
A karavanszerajtol csak nehany lepes volt a Tosh-Khovli palota. Khiva
leremekebb belso dekoracioi lathatok a falakon belul. Alloqui khan epitette a
1840 korul mint egy alternativ palotat a Kukhna Ark melle. 150 szoba, 9
udvar lenyugozo menyezetek,
melykek csempek, remek ko es fafargasok ejtik amulatba a latogatot. A khan
sietett az epitkezessel es az elso epiteszt kivegeztette mert nem keszult el
a bevallalt 2 ev alatt. Az elso udvar a harem. Minden oldalfalat fantasztikus
kekszinu, geometriai
mintazatu csempek fedik. Csak a fo udvar (harem) tekintheto meg de egy kis
trukkel a hatso kisebb udvarokba is at lehet jutni. Sajnos itt a csempek mar
meglehetosen hianyosak ill. lekopott a maz roluk.
Miutan megneztuk ezt a palotat visszatertunk ebedelni. Szerencsere a
varosfalon belul nincsennek tavolsagok. Laza gyaloglassal minden elerheto 5
percen belul. Jarmu nem is kozlekedik az Ovarosban.
Lassan tovabbutazasunk miatt is fott a fejunk. Vajon mehetunk-e masnap
(vasarnap) hajnali 5 orakor a szallonkban lako ausztral csoportal Buharaba
vagy mar 2-3 oran belul el kell hagynunk a szallot es az ejszakai buszon kell
8-10 oran at zotykolodnunk.
Pechunkre a csoport nem ebedelt a szalloban mert Rob az idegenvezetojuk
utalta a haziakat a monopol helyzetuk miatt. Szerencsere talalkoztunk ebed
utan a csoport tagjaival a varosban, akik keszsegesen elvezettek ahhoz a
maganhazhoz ahol Rob husolt es epp
az ausztral futbal sajatossagait magyarazta videofilm segitsegevel a helyi
baratainak. Sokaig habozott ill diskutalt a helyi idegenvezetojevel a
tovabbutazasi lehetosegekrol. Vegul elindultunk a piachoz, ahol minibuszt
lehetett volna berelni. 25.000 sum
(50 USD) volt a minimum ar. Vegul kiderult, hogy o mar berelt egy 13 fos
buszt a csoportnak csak a csoport tagjaira valo tekintettel nem merte
eldonteni hogy vele mehetunk-e. Vegre megertette a problemat es nemi nyomas
es jatt kilatasba helyezese utan
igent mondott. 10 USD-ert 2 fore benne volt a buliban. Igy nyugodtan
tolthettuk a delutant. Be is tertunk megegyszer Rob ismeroseihez teazni.
A szalloban gyorsan megegyeztem a kovetkezo ejszaka tarifajarol a
hazigazdaval. 4000 sumot akart kerni reggeli es ebed nelkul. 3000/foben
megegyeztunk (12USD). A fene sem erti az arkepzesuket. Egy napja meg majdnem
50 USD-ert adta volna azt amit tegnap
25-ert ma meg 12-ert is odaadott.
Vegre sort keritettunk az Islomi-Huja minaret megmaszasara. Khiva legkesobbi
(1910) iszlam muemlekenek tetejere 118 nagyon meredek lepcso vezetett fel. 45
m magas es a varos legmagasabb epulete. A kilatas fantasztikus volt. Korbe a
varos falain kivul
zold mezok, alattunk a varos szurke agyagteglas epuletei, a kozeli medresse
turkizkek kupolaja, szemben a befefezetlen minarett es a varoskapu. A
minarethez tartozo medresseben nagyszeru kezmuves ipari kiallitas volt.
Kovetkezo celpont a fo utcan talahato Juma minaret es mecset volt. A mecset
tetoszerkezetet 218 faragott fa oszlop tartja. A legregebbi oszlopok (13 db)
a 10.sz.-bol szarmaznak A minaret bejarata az epuleten belul van. Az elso
nehany lepcso nehezseget
okozott mert koromsotet volt. Ebbol a minaretbol volt a legjobb kilatas. A
zold, kek keramiaval boritott falak es kupolak ragyogoan csillogtak a
gyonyoru napsutesben. Mar 6 ora lett mire lejottunk es atsiettunk a Kukhna
Ark-ba mert a lenyogvo nap innet
vilagitja meg a lejobban a varost.
Mar delutan feltunt a szalloba a rendkivuli nagy a surges forgas. Lakodalomra
keszult a csalad es ma egy elo-unneples tartanak. Mar egesz heten folyt az
udvarban az epitkezes. Az udvar egyik oldalaban hosszu (15m) korlatos
?szinpadot? epitettek. Ma este
a szallo vendegeinek az udvaron teritettek a vacsorahoz. Nem volt ellenunkre
mert borzaszto meleg volt. Az unnep fontossagat mutatta, hogy ezen az esten a
szallovendegek is kaptak vodkat es bort az asztalra.
Ket izraeli hatizsakos erkezett delutan es kolcsonos tapasztalatcseret
tartottunk. Del-Torokorszagbol indultak es Lhasszaba tartanak 6 honap alatt.
Gruziarol csupa jo, erdekes elmenyuk volt. Talan ez lesz a kovetkezo
uticelom.
Vacsora elott kiprobaltam a reggel vasarolt naszvajt. Hat volt ereje. Hasonlo
hatast ert el mint az eloszor decemberben a buharai buszon. A vacsoraval
varnom kellet mig elmulik a naszvaj hatasa mert nem tudtam volna rogton
felallni es 5 metert egyenesen
menni a vacsorazo asztalig.
Vacsira ismet porkolt jellegu kajat adtak, szokas szerint baranyhusbol.
Az izraeli fickok nagyon kivancsiak lettek a naszvajra. Kivonultunk a kapuhoz
2 pohar vizzel es a zold porral. A fickok alaposan elveztek a dolgot. Jo
nagy adagot kaptak es jo sokaig tartottak szajukban a nyelvuk alatt. Teljesen
leszedultek. A naszvaj
finomra orolt dohany por de pontos osszetetelet nem sikerult kideritenem.
Uzbekistanban barhol kaphato a piacon es elsosorban az orszag dny-i reszen
szinte mindenki fogyasztja. Amikor telen utaztam Khivabol Buharaba a busz
sofore kinalt meg es o
magyarazta el, hogy mit kell csinalni. A dohanyport a nyelv alatt tartjak kb.
2-3 percig (erosen csip) es amint zsibbadunk ki kell kopni es kiobliteni a
szajat. Hatasa fugg a testi felepitestol, a gyomor telitettsegetol es hogy
dohanyzik-e az illeto. Kb.
3 percig semmit nem tapasztalunk de azutan masodpercek alatt jon a hatas.
Erotlenne valtnak a kezek labak, szedulunk. 10 perc utan viszont mar semmi
hatasa sincs. Ereje legegyszerubben talan 2 dl vodka egyszeri
felhorpintesevel hasonlithato ossze csak a
vodka tovabb hat. (Azert 1x kiprobalni ok. de rendszeres fogyasztasa biztos
nem tesz jot az egeszsegnek).
Kozben megerkezett a lakodalmas vendegsereg. A nok kulon a hazban kaptak
helyet, a ferfiak a frissen epitett podiumon ultek az udvaron. Legalabb 80
vendeg volt. Hanyan lesznek az eskuvon? A hangulatrol 2 tagu noi zenekar es
egy tancosno gondoskodott.
Hanna probalt fenykepeket kesziteni a tanacosnorol ennek az lett az
eredmenye, hogy ot is berangattak a tancolni. A mulatsagnak ugy szakadt vege,
ahogy kezdodott; hirtelen. A tancosno eltancolta az utolso szamat, mindenki
adott neki baksist es ekkor a
hazigazda egy csapasra veget vetett a mulatsagnak. Mindenki felpattant es
elbucsuzott.
Az izraeli fiukkal elmentunk meg koszalni a varosban es egy igazi eskuvore
bukkantunk. Lezartak egy utcaszakaszt. Az egesz vendegsereg kinnt ult es
mulatott a szabad eg alatt. Esotol nem kell tartani. Mi mar csak a mulatsag
vegere erkeztunk, epp a
koszontoknel tartottak. A mullah elmondott egy imat (tolunk is elvartak, hogy
megfelelo keztartassal imadkozzunk veluk ? szegeny izraeliek!) a fiatal par
felallt az asztaltol es a menyasszonyi fatyol alatt bevezettek oket egy
hazba. Es ahogy eltuntek a
hazban egy szempillantas alatt veget ert a vigaszsag es mindenki elindult
haza.
Mi is. Ismet ejfel lett mire ?agyba? kerultunk aszellos balkonon.
|
|