Sziasztok!

Bar szokatlan temaju a hozzaszolasom (se nem cd-vita, se nem HE :-)))))
de talan megis akad neki hely a HANG-on.

Keresnem Donna Lewis legutolso albumat, ha valaki rendelkezik vele, akkor 
legyen szives dobjon meg egy emilel! Cserebe a sajat cd-allomanyombol
viszonoznam a kedvesseget!

Koszonettel:

Peter

> Felado :  [Germany] irta:

>Szervodriverek a mechanikan vannak,OK. Azok csak buta analog dolgok.

Ezek a "buta analog dolgok" zsenialisak. Mert olyat tudnak, amit a
digitalisak messze nem. A digitalis dolgok csak olcsok. Es kicsik. Hany
eves most a CD? Es meg mindig gyengebben muzsikal, mint az LP. Csak azt
ne higgyetek, hogy a hangzasbeli fejlodes volt a kifejlesztes valos
celja. Es a kazettas magno? Az jobb, mint az orsos? A tranyos, ICs
erolkodo?
Praktikusabb, kisebb, olcsobb, tobbet lehet belole eladni. De nem jobb,
nem "okosabb".

> Felado :  [Hungary] irta:

>Sok ismerosom alapvetoen idegenkedett a vokalis mufajokkal valo
>probalkozastol.

Na persze. Sokaig en is. Mert midfin azok nekem teljesen
elvezhetetlenek.
Sot hifisek jobban szeretik a szimfonikus nagyzenekari muveket. A
Csinn-Bumm cirkuszt. Sokkal jobban, mint mondjuk a vonosnegyeseket. Mert
"hifibb" mufaj. Midfin is elvezheto, jo hangos. Mar a vonosnegyeshez is
jobb cucc kell, hogy elvezheto legyen.

Egyebkent en Mozart Rekviemjet nem igazan ajanlanam kezdoknek. Inkabb a
latvanyos zeneket. 1812, Les Preludes, Olasz capricco, Jota aragonesa,
nyitanyokat es a tanczeneket, Strauss keringok, balettzenek. Az 1812es
nyitany minden hifis kedvenc muve. BTW Egyszer beestem Pennaekhoz,
valakinek demonstraltak, nem akartam zavarni, csendben leultem en is
hallgatozni. A lemez vegen, mivel nem tudtam, hogy milyen _hanglada_
szolt megkerdeztem, hogy "mit hallgattunk". Valasz: az 1812-es nyitanyt.
Nem tudtam abbahagyni
a nevetest a felreertes miatt, utana alig gyoztem elnezest kerni, es
magyarazkodni.

>Carl Orff „Carmina Burana" c. oratoriumanak „O Fortuna" tetele.
>Hatasos, bombasztikus, elsopro stb., stb.

Aha! Bombasztikus. Becsapja a fulet. Ghiaurov ariahoz mar szinten nem
eleg a midfi. De szopranhoz vagy althoz sem. Az midfin vagy tompa, vagy
sikit, de mindig eletszerutlen.

>En nagyon kedvelem Daniel Barenboim felvetelet a Chicago Symphony
>Orchestraval ERATO CD-n elsorangu digitalis hanggal.

Jaj, kedves Gyula! Legalabb Te ne!
Tudom CDket hallgatsz. Azt sem mondom, hogy azok elvezhetetlenek.
De felall a szor a hatamon, ha ezt a demagog reklamszoveget hallom, amit
most Te is ovatlanul atvettel. A , legolcsobb
tucatslagerosszeallitasokat is ugy hirdetik, hogy "kifogastalan
digitalis felvetel". Pedig imho hallgathatatlan. [Nem az altalad
ajanlott Cdrol
beszelek]

De lehet, hogy Te ugy ertetted, hogy a digitalisok kozott elsorangu
hanggal. Igy rendben lehet. Csak erosen felreertheto.

>Ha valaki nemi engedmenyt kepes tenni a hangfelvetelbol az
>eloadas javara, annak javaslom Szell Gyorgy (vagy George Szell)
>eloadasat a Cleveland Orchestraval a SONY „Essential Classics"
>sorozataban. Ez tenyleg fenomenalis eloadas !

Ha nem valoszinusitenem, hogy az eredeti felvetelt a CBS csinalta, le
mernem fogadni, hogy ez jobban is szol. Nekem ez a mu meg van Angel,
Telarc, es Mobil Fidelity kiadoktol. A Telarc digitalis felvetel
fantasztikus dinamikaval, csodas melyekkel, fantasztikus, bombasztikus,
es hallgathatatlan. Ocska matt, grizes digitalis hang. Amikor eppen nem
robbannak a bombak. A Mobil Fidelity jobb, de az sem az igazi. Ezek
mindketten "audiofil kiadasok". Az Angel mezei szerialemeze szol a
legjobban. Es ilyesmire ezer pelda talalhato nalam. A Telarcos Tuzmadar
is csupa bombasztika. Mikor meg tudtam venni analog felvetelen az
asszony csodalkozott, hogy miert, hiszen ez meg van. Ezutan egymas utan
lejatszottam egy kis reszletet a Telarcrol es az ujonnan vett regi
szeriakiadasrol. Csak egy mondata volt a szerialemez meghallgatasa utan.
"Most mar tudom, hogy mitol Tuzmadar, ebben hallom a csicsergeset is."
Nem a dinamika, a fortisszimo, a basszus a fontos. Az rovid ideig tart.
Az a fontos, ami koztuk van. A hegedukar, a fafuvosok, es a tobbi. A
zene.


 [Hungary] irta:

>Ennek kapcsan jutott eszembe ujbol egy regi kerdesem, amit elfelejtettem
>feltenni: egydobozos vs. ketdobozos CD-jatszo. Sokaig (neha me'g ma is)
>azt irjak a hi-fi lapok, hogy a kulon DAC a jobb. Ehhez kepest az utobbi
>egy-ket evben talan ma'r az osszes gyarto kijott az egydobozos modellje-
>vel. Mi lehet ennek az oka?

Az ugy olcsobb. A ket doboz, ket tap akar hiszitek, akar nem nagyon
draga. Sokszor dragabb, mint az alkatreszekkel beultetett nyak.

>erintolegesen szoba kerultek a sztatikus
>panelsugarzok. Lenne szives vki osszefoglalni a mukodesi elveiket?

Valamikor a lista kamaszkoraban Te irtal a magnetosztatikusokrol, en meg
az
elektrosztatikusokrol.

> Felado :  [Hungary] irta:

>-Szerintetek van-e letjogosultsaga audiofil eszkozokben reed-releknek,
>jelfogoknak (bemenetvalaszto, hangszorovedelem)?

Van.
Az en vilagbajnok eloerolkodombe is van egy reed rele. A kimeneteket
zarja foldre, hogy suketitsen. Nem ront semmit, mert zenehallgatas
kozben ez ugye nyitott, es nincs kontaktus a jelutban.

De a kenyelem nagy ur. Ezert meg egyes Audio Researchokban is relekkel
kapcsoljak a bemeneteket. A tavszabalyozhatosag miatt ez szukseges.
Valamennyire biztosan degradalja a hangot. De hat valahogyan azert kell
a bemeneteket valtani. Kapcsolo, vagy relekontaktus kell. Jol meg kell
valogatni mindket eszkoz minoseget.

Udv, Peter.

Hi

>Szuts Gyulanak: az a bizonyos erosito nem azert "var",
>mert ellenorzi a rendszert pl. zarlat, tapfesz, homerseklet
>szempontjabol? (pl. Mark Levinson..). A mezei JVC erositonel is
>eltelik par masodperc, amig a hangfalcsatlakozok zarlat-ellenorzese
>utan egy jol hallhato kattanassal beindul.

Annal az erositonel nem masodpercek telltek el, hanem 3-4 perc.(nem csoves
volt)

Üdv: Szüts Gyula

Hi

>> Egyebkent osszehasonlitgattam: egyazon szamot ugyanarrol a cd-rol:
>> elteres 0 esetben,
>Hanyszor probaltad? Mas Cd-lemezekkel is reprodukalni tudod?
1-szer. Mas zeneszamok nincsenek meg eredetiben es masolatban egyszerre.
>> ugyanazt a szamot eredetirol es a masolat cd-rol: elteres 25 bajt
eseteben.
>Ha a masolt CD-t ujbol megirod, mik az aranyok?
Masolt audio CD-t meg nem masoltam, de progi CD-t mar masoltam masolat
masolatarol(....es ki tudja vajon hanyadik masolat volt ez). Es ez bitrol
bitre egyezik, mert kulonben nem menne a progi.

>Epp az ellenkezoje, csokkenteni kell, hogy ak erulewti sebesseg
>allando legyen.. :)
Bocs, ezt elirtam. En is igy gondoltam.

>HH> Gondolj bele, ha 8 KHz-vel szol valami, akkor az kb olyan lehet mint a
>HH> metron.
>???
>Nem ertem a peldat:-( (Kezdek butulni?)
Megint bocs.
Helyesen igy hangzana:
Mint a merton a ba'csi hangja, aki az allomasokat mondja be.
Nagyobb mintavetelezessel jobban adja vissza a magas frekvenciaju hangokat.

Üdv: Szüts Gyula

Sziasztok !

> Felado : Hajdu Csaba

> Bizonyos szinten minden keplet bonyolult, titok viszont egy szal 
> sincs.

Orommel fogadnam, ha mondanal egy konkret kepletet. Az interpolacio 
minosege nem kozombos. A tulminavetelezo szurokben hasznalt algarimusok, 
ezek nevukkel ellentetben interpolaciot vegeznek, nagyon is titkosak. 
Osszesen nincs ot ceg, aki ilyet gyart.

>Ha van itt olyan, aki maga epit DAC-okat, igazan elmondhatna, hogy 
>miert nem rak bele sajat orat...

Mert ugy erztem, hogy lenyegesen elbonyilatja, de a lehetosegek szerint 
flexibilisre csinaltam. A digitalis reszben szinte minden szabadon 
cserelheto, a DA chip bemeneteig. A DA es az analog resz mar nem 
valaszthato szet, ide biztos nem akarok belenyulni. 

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]

>A nyavogas kikuszobolesere meg szerintem jo modszer ha a begrabbelt 
>CD-t wav vagy mp3 formatumban tarolja az ember, ez azt jatszatja le a 
>geppel. Persze az igenyeseknek a gepbol digitalis jelet kell
> kinyerniuk, es azt egy kulon DAC erolkodo kombinacion hallgatni, mivel 
>a szamitogep hangkartyak tenyleg egy igen zajos valamik.

Az mp3 veszteseges tomorito eljaras, nem kapod vissza belole az eredeti 
adatot. Hogy ki mit hall meg a vesztesegbol, az mas kerdes.

Sziasztok, Gabor


> ------------------------------------------------------------------------
7+ Szamitogep Halozati Kft.     1122 Budapest, Biro u. 15
Tel : (06-1) 457-3214           Fax : (06-1)  457-3216
Email   : 

Sziasztok!


  >A multkor kerdeztelek benneteket egy DUNAUDIO szenkabelrol. Most 
  >szereztem egy VdH D102mkIII as kabelt,sokkal jobb mint a fent
  >emlitett. Ezzel az a bajom,hogy tul hosszu kb 1 meter.
  >Szerintetek van ra mod,hogy ebbol ket 50 centist csinaljak? Hol lehetne 
  >ezt megcsinaltatni,esetleg eredeti VdH dugot beszerezni? Es mennyiert?
Miert baj az 1 m? Sokak tapasztalata szerint me'g jobb is, mint a 0,5 m.
Ha megis darabolni akarsz, nyugodtan vegezd a feldugozast enkezeddel,
ugyanis az emlitett vdH _nem_ szenkabel (a Dunaudioet nem ismerem, de
a Te multkori leirasod alapjan felteteleztem, hogy "tiszta" szenkabel, mint
pl. a First -- ezeket legjobb tudomasom szerint tenyleg nem lehet, vagy igen
nehez hazilag kontaktalni). Viszont ismereteim szerint a D102MkIII egy 
sima coax, aminek az arnyekolasaba vannak csak szenszalak szove. Ergo 
ugyanugy szerelheto, mint barmelyik masik coax. Ami a dugot illeti, imho
felesleges eredeti vdH-t keresni, barmilyen jo minosegu (es lehet, hogy
olcsobb) dugo megfelel, pl. egy Monster.


Mas.
Nem tudom megallni: koszonom Peter levele't. Igy legalabb megnyugodtam, 
hogy _egyvalaki_ biztosan megertette, mi volt iromanyaim _lenyege_ (azert
remelem, mas is 8-)))))). 


Udv: Tamas

Kedves HANGosok!

Gyula kulturalis jegtorojen felbuzdulva, en is elorukkolok egy ajanlattal.
Kb. ket hete egy baratom kapott egy cd-t, amely neki nagyon tetszett, 
ugyhogy nyomban odaadta nekem meghallgatasra.
A lemez teljesen lenyugozott!
Az egyuttes neve Ghymes, a lemez cime pedig Rege. 
Ez egy felvideki (Szlovakia) magyar egyuttes. A zene stilusara azt is   
mondhatnam, hogy nepzene, de inkabb valami "fuzios" zenenek neveznem. 
Legalabb tizenot kulonbozo akusztikus hangszer szolal meg, vannak kozottuk
mai hangszerek, de termeszetesen szep szammal talalhatunk "tipikus"
nepi hangkeltoket is. (Mi az a tarabuka? Es tokcitera?)
A zenek sajat szerzemenyek eredeti nepi dallamok felhasznalasaval.
A szovegek nagy resze is sajat, de van egy Weores Sandor, valamint egy 
Balassi vers is. A szovegek nagyon erdekesek, archaisztikus, sejtelmes, 
a zenehez jol passzolo versek. Nekem meg nem volt nepzenei lemezem, de 
ebbe egybol beleszerettem, tehat batran ajanlom kezdoknek is. 
A dalok valtozatosak,szep enekhanggal es eleg jo minoseggel megfejelve.
Ismeri valaki ezt a bandat?
Vannak regebbi lemezeik, szivesen vennem, ha valaki melyiket erdemes 
meg beszerezni? (Bocs az "elarulna" szo kimaradt.)
Kulonosen Bartha Agoston velemenyere lennek kivancsi!
Egyebken elgondolkoztato, hogy a globalizalt multimedia-szorakoztatoipar 
mennyi szemetet "nyom" eloterbe, pedig ilyen ertekek is keletkeznek a 
kornyezetunkben. Ezekre alig lehet raakadni. 
Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

: Orommel veszem a beket, ugyhogy ha valakit irritaltam a lev
eleimmel azoktol en is elnezest kerek. Engem viszont tenyleg nem bantottal meg,
en valoban jol szorakoztam. A csucs az volt,amikor az egyik leveledben a 
"boszorkanyuldozo"-kent utaltal ram. Ekkor hangosan fel kellet nevetnem!

Szekeres Tamasnak: Ecsetelted a CD-futomu es a lemezjatszo kozotti hasonlo-
sagokat. Peldaul, hogy mind a ketto kerek dolgot forgat. 
, hogy szijhajtasu legyen!                     
Az, hogy miert hulyeseg a cd-ben a szijhajtas benne van az elmult hetek 
listaiban, most mar nem szeretnek vele foglalkozni. 
A Musical Fideliti jelkondicionalo nam a digitalis jelet "javitja", hanem
(a ceg szerint) az analogot. Peldaul: bemegy a gyatra cd analog jele es a 
(csoves) keszulekbol kijon a jobb minosegu jel. Ez olyan,mintha a rantottabol
csinalna vissza a tojast! Ezutan mit higgyek el a cegnek?
Honnan tudjam, hogy a hibrid erositojeben a cso nem humbuk celjabol van bent?

Emlitetted az elozetes feltetelezesem hibajat. A feltetelezesemben az volt 
teves, hogy azt gondoltam, hogy a futomu csak kisse valtoztatja meg a hangot.
Ennek viszont az volt az oka, hogy az audio sajtoban es a maganvelemenyekben
nem derul ki, hogy a kulonbozo audio komponensek milyen sullyal befolyasoljak
a hangminoseget. Csak azt mondjak, hogy ez jo, amaz pedig hallgathatatlan.
Az igazsag viszont az, hogy valami donto valtozast tud eloidezni, valami 
pedig kevesbe.
Irtad, hogy lenne par kerdesed. Milyen kerdesek?
Udv, Gruiz Marton.

Bocs, de a telnetem kihagyott egy sort.
A "Peldaul, hogy mind a ketto kerek dolgot forgat." utan:
A mikrosutom is kerek dolgot forgat, de megsem akarom, hogy szijhajtasu legyen.
Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

E heti kerdesunk: Ki Galilei szellemi orokose a listan?
Ameddig ezen ragodtok Hajdu Csabanak uzenek:
Emlitetted a kulso es belso barazdakat. nos az analogosok kozott koztudott,
hogy a belso barazdan rosszabb a minoseg,mint a kulson.
Mielott irtad volna mar rajottem, hogy a idozitesi problema (jitter)
tulkeppen vegtelen sok modon johet letre! Ez tulajdonkeppen a digitalis jel
fazismodulacioja. Jol mondom? Ezt a modulaciot okozhatja zaj, vagy valami 
szabalyosabb jel is, ezert az okozott hangromlas a leheto legvaltozatosabb 
lehet. 
Ha jol emlekszem a Mark Levinson csinal ilyen RAM-os DAC-ot!
A Theta nevu cegnek van egy jitter-killer nevu keszuleke, ami a bejovo 
digitalis jellel csinal valamit es csak utana megy a jel a DAC-ba.
Ezt a futomu es a DAC koze kell rakni. Erdemes lenne meghallgatni.
Azt nem tudom, hogy vajon egy RAM-al operal-e, de ha nem akkor valakinek
kene mar csinalnia  egy ilyet! Egy RAM utan, uj orajellel a bithiban kivul 
minden szempontbol uj eletet kezd a digitalis jel. Aki ezt nem erti,az nem 
tudja, hogy mit jelent a digitalis jel fogalma. Valahonnan ugy remlik, hogy
a lezer altal beolvasott jel rogton egy ramba kerul es csak utana "csomagoljak"
ki. Igaz ez? 

Kovary Peter szakszeruen megirt,tudomanytorteneti es tudomanyfilozofiai 
elemeket sem nelkulozo cikket kozolt le. Nehany megjegyzesevel vitatkoznek.
Bizonyos audiofil listatarsainkat Galilei szellemi orokoseikent aposztrofalta.
Hajdu Csaba, SaZ (bocs,nem tudom a nevedet), meg meg nehanyan es gondolom 
jomagam lennenk a gonosz inkvizitorok?
Ezek szerint az inkvizitorok alltak a racionalis gondolkodas partjan, akik 
akikben elt egy bizonyos fajta egeszseges ketelkedes minden olyan dolog 
irant ami szamukra (szamomra) nem nyilvanvalo?
Galileit meg nem erdekelte az "ok" meg egyeb ilyen "marhasagok", O azt mondta,
hogy "csak", "ki tudja?", "senki sem tudhatja" es egyebkent is "az aramkorok
utjai kifurkezhetetlenek". Szoval ki itt a Galilei?
(Remelem senki nem lesz sertodott!!!)
Irtal a valosagrol es az elmeletekrol. Az egeszben ott van a bibi, hogy 
mi az a valosag? Ha elmesz egy samanhoz aki kulonbozo hallucinogenekkel 
utazik el az isteneihez,annak mi a valosag? A Te elmeleted szerint O 
hallucinal es nem utazik, viszont O erre azt mondja, hogy ez a "valosag", 
az "elmelet" meg hulyeseg. 
Komolyra forditva a szot, altalaban ott van a problema, hogy a tenyleges 
tapasztalatra (ami nincs ketsegbe vonva!!!) a krealt valaszok (okok)   
teljesen esetlegesek,ezert sokszor tevesek. Erre irt egy kituno peldat   
Saz, a macskaval es az erositovel. A Jozsi bacsi fele magyarazat nem lehulyezes
!Oveges professzor kit hulyezett le? A tudomanyos, objektiv vizsgalat eppen
azt jelenti, hogy ezt az esetlegesseget kizarja. 
Had  mondjak el egy tortenetet,ami a napokban esett meg velem.

Egy kedves ismerosomhoz felmentem zenethallgatni. Neki meregdraga szerkoja 
van, nem borzolom vele a kedelyeket, ugyhogy nem sorolom fel. Az ismerost az
egyszeruseg kedveert nevezzuk Galileinek. Galileinek maniaja a dugoforgatas,
ezert nem veletlen, hogy alig ultunk le, maris felpattant, hogy keves a 
basszus! Azt mondta, hogy aDAC-al lesz a problema (egy kulon DAC-ot hajt 
meg egy CD-jatszorol). En nyitott voltam mindenre, ugyhogy kivancsian 
vartam a hatast. Megforditotta, es rogton, diadalittasan mondta: "Latod 
igy mennyivel jobban szol!" En semmit nem vettem eszre. Gondoltam holnap
megyek is a fulorvoshoz, sajna megiscsak botfulu vagyok. Galileinek csak
egy "Hat nem vagyok benne biztos..."-t mertem suttogni. Kis ido mulva 
Galilei felpattant odarohant a cuccahoz, mert eszrevette, hogy veletlenul nem i
s a DAC van bedugva,hanem a CD-jatszo sajat kimenete!!! Kicsit zavarba estem
ezert gyorsan eltereltem a temat a tortentekrol.
Hogy ez mit bizonyit?
Semmit!
Arra megis jo, hogy into jel legyen arra, hogy ovatosan kell kezelni a 
kovetkezteteseket es a magyarazatokat.
Ne legyen felreertes, nem azt sugaltam, hogy pl. a dugoforditast nem lehet 
meghallani!!!

Elore is elnezest, de a varhato osztuzre lehet, hogy nem fogok tudni valaszolni
,miutan mostanaban nagyon keves az idom.
Udv, Gruiz Marton.

Kezdjuk az elejerol.

A CD digitalis formatum. A digitalis azt jelenti, hogy idoben es amplitudoban
veges szamu informacioval van a jel leirva. Magyarul: azonos idokozonkent minta
t
vesznek a jelbol, amit szamma alakitanak.
Ha a hiba az amplitudo-leirassal van, akkor az linearitasi hibakent jelentkezik
(ez az a bizonyos klasszikus torzitas, amit az adatlapokon talalsz THD alneven)
.
Ha az idoveteli pillanatok egyenletessegevel van a gond, nos az a jitter.
Szemleltetes:
Vegyel elo egy negyzetracsos papirlapot es rajzolj fel egy koordinata-rendszert
,
benne egy egyenessel. Keszits tablazatot az x es y koordinatakrol. Ezutan
keszits egy masik koordinata-rendszert, de ugy, hogy az x tengelyen a
beosztasokat nem azonos tavolsagra veszed fel egymastol (jitter)! Masold vissza
a tablazatbol a pontokat es kosd ossze.
Az eredmeny: az egyenes gorbe lett.

Annal kozelebb lesz a masodik gorbe az eredeti egyeneshez, minnel kisebb az x
tengely beosztasainak a hibaja. Kisebb jitter -- kisebb torzitas.

A jitter sokfelekeppen keletkezhet:
-- Felvetelkor az A/D konverterben. Ezt a hibat az eletben kijavitani nem tudod
(ez annak felel meg, hogy az eredeti koordinata-rendszered x tengelye is
pontatlan volt).
-- CD-formatumra alakitaskor,
-- CD-preskorong keszitesekor,
-- lejatszaskor (karc, zavaro jelek, stb).

A legnagyobb hibalehetoseg a mechanikai leolvasasnal van, hiszen ha
belegondolsz, a pitek a lemezen egyenlo tavolsagra vannak, a spiralon a lezer
kifele halad (atmero no), tehat a forgatasi sebesseget folyamatosan valtoztatni
kell! Ez a jitter fo szuloagya.

A jitterhiba egy erdekes vetulete az, hogy mivel az elteres nem
determinisztikus, ezert a hagyomanyos harmonikus torzitasmeresben jo esellyel
nem jelenik meg.
Ennek oka az, hogy csak a 2., 3., stb. felharmonikusokkal foglalkozunk (Fourier
szerint), a jitter azonban kepes barmilyen felharmonikust generalni, pl. 2,25.
felharmonikust. Ezt az emberi hallas azonnal kiszurja, mert nem illik bele a
hangrendszerbe (ellentetben pl. a masodik harmonikussal, ami a tiszta oktav).

Jitter csokkentese:
A kiolvasott adatokat egy pufferbe rakva es onnan kvarcpontossaggal kiolvasva a
kiolvasaskor fellepo jitter csokkentheto. A jittert azonban csak addig a szinti
g
lehet lecsokkenteni, amilyen szinten a CD-re felkerult. A felvetelkori A/D hiba
k
es a master apa-CD hibait nem lehet kikuszobolni.

Nandi

Ui: egy masolt CD-nel tehat a masolaton megjelenik a CD-iro jitterhibaja. Ez az
oka annak, hogy a masolatok rosszabbul szolnak...

> egyszeru de speci grabbelo es iro programot. Ami tenyleg bitrol bitre
> [eredeti crcvel egyutt] leszedi egy audio CD trackjat, azt szepen
> lerakja a vincseszterre, majd visszairja valtozatlanul egy irhato CDre?
> Tudom mi lenne.
> Csoda.
> De miert le lehetnenek csodak?

Mert ehhez nem eleg egy program, speci hardver is kell, mert az olvasok
mar csak a hibajavitott blokkokat adjak ki. Van ami meg azt sem, azokkal
nem lehet grabbelni.

> Akkor tenyleg lehetne [bit]minosegromlas nelkul masolni.
> Nem lehet nagyon bonyolult. Persze ez relativ.
> Imho realisan csekely ar mellett sokan fizetnenek is erte.

Es egy egzakt javitasnal nem mindegy, hogy melyik bit volt eredetileg
rossz, ha a vegeredmeny ugyanaz? A legtiszteletteljesebben elnezest kerve
eleg lokott az, aki ezert penzt adna...

> Tamas meg volt gyozodve a CDmeghajtok eltero hangzasarol. Megis sok
> szamon at le volt itt latensen hulyezve mindenfele Pista bacsis

Nem tudom miert haragusztok annyira szegeny Pista bacsira (aki mellesleg
Jozsi), netan azert, mert egyszeru es ertheto? Olyan erveket szeretnek
vegre hallani, hogy mi az az elvi ok, ami miatt nem lehet Jozsi bacsi
modjara CD-t olvasni. Ha meg lehet, akkor mi a baj? Nem eleg draga?

> hasonlatokkal, meg azzal, hogy mi a kulonbseg ket egyenlo szamsor
> kozott, es a vegere ki is derult, hogy bocsi, vissza az egesz.
> Gyakorlatilag lehulyezte a vilag egesz audiofil tarsadalmat, mindazokat,
> akik hulye mod bebeszelik maguknak, hogy van kulonbseg a meghajtok
> hangjaban, vagy a digit kabelek
> hangjaban, es ezert a semmiert jelentosebb osszegeket aldoznak. Ez is
> arrogancia am.

Mivel egyesek emlekezete meg egy Sokol vegfoknal is jobban torzit,
felidezem a kezdeteket: Arrol volt szo, hogy valaki mekkora kulonbseget
hallott egy uveg es muanyag kabel kozott. Nem hulyeztem le, nem vontam
ketsegbe, hogy hallotta a kulonbseget, csak az okokat probaltam
megkeresni. Miutan abba a durva tevedesbe estem, hogy felteteleztem, hogy
a DAC sajat orajelet hasznal, a kulonbseget csak ugy tartottam
elkepzelhetonek, ha a muanyag kabelen a nagyobb csillapitas es
szintillesztesi gondok miatt bithibak jonnek be. Ezutan gyorsan jottek a
"amugy seem lehet egy CD-t hibamentesen beolvasni" es a "CD-n orajel van"
cimu temak, valamint inforamaciok arrol, hogy a DAC-ok nem sajat orajelet
hasznalnak. Ez utobbi ismereteben nem az a meglepo, hogy az egyes
mechanikak es kabelek maskepp szolnak, hanem hogy a megoldast nem az
egyszerubb uton keresik. Es ezert nem az audiofilok a hulyek, hanem a
gyartok. Illetve ok sem hulyek, sot, eppen ellenkezoleg, nagyon okosak, es
pontosan tudjak, hogy hogy lehet megkopasztani az audiofilokat.

VAJON MIERT NINCSENEK SAJAT ORAJELES DAC-OK???

Erre probaljatok valaszolni, ne azt elemezzetek, hogy ki az arrogans...
Amugy pedig egy szoval sem mondtam, hogy nem vagyok az, ambator nem is
tudom, mit jelent :))) Tessek magyarul beszelni, meg lett mondva!

> - schmitt (schmidt? bocs...) trigger es tarsai -> negyszogjel
> minosegi turesei

A Schmitt trigger az idozitesi gondokon nem segit, csak a billenesi
szintnek ad hiszterezist.

> >  miert nem szabad vegulis az S/P-DIF liknal bithibaaranyat es
> > jittert merni?
> 
> Ha jol sejtem azert, mert ez a formatum ugy van kitalalva, hogy
> 'onszinkronizalo', tehat nincs jitter.

Utoljara: az "onszinkronizacio" es a jitter fuggetlen dolgok. A jitter mar
abban benne van, amihez szinkronizalsz. Ha ezt nem sikerul felfogni, akkor
kar is tovabb kinlodni.

> Megneztem, de ez mar a PCM jel pufferelesere vonatkozik, mivel a
> DAC-ra juto jelrol beszel.
> Eddig az EFM jel jittermentesiteserol volt szo.

Nem az EFM jelet kell jittermentesiteni, hanem a DAC orajelet. Az
adatnak, amit pufferelsz, nincs jittere, azok egyszeruen szamok.

> > Amit orajelnek szoktak nevezni, az egy idoben valtakozo valami, a CD-n
> > pedig semmi ilyen nincs, es nem is tudom elkepzelni, hogy hogyan lehetne
> > ilyen jellegu dolgot a pitekkel odakodolni.
> 
> Erdekes megfogalmazasa az "orajel"-nek:-))
> Ha CD-rol olvasod a piteket, az is:"egy idoben valtakozo valami". :-)

Izgatottan varom akkor az orajel preciz definiciojat. Amugy az is oda volt
irva, hogy azt az idobeli valtozast eppen a CD forgatasaval kintrol
visszuk be, csak sajnos jobbnak lattad ezt az idezetbol kivagni...

> > Es a PLL szegeny honnan tudja, hogy mihez kell elhuznia??? Erre vonatkozo
> > informaciot a CD lemezrol a budos eletben nem fog szerezni...
> 
> Es ez a valasz:
>  " Miutan EFM vissza lett kodolva, merginbitek es
> _szinkronbitek_ ki lettek hagyva, minden 588 Jozsi bacsi fele bitbol mar
> csak 264 bit maradt.
>  ...
> Szoval van a CD-n orajel, de nem abbol kell regeneralni az orajelet, hanem
> a CD-n levo szinkronjelbol."
>  Nem volt eleg meggyozo?

Nem. Kivaloan tudsz idezgetni innen onnan, de mar remegve varom azt a
pillanatot, amikor vegre a sajat szavaiddal meselsz el valamit, ugy,
mintha ertened is. Azert megprobalom meg egyszer egy kicsit maskepp is
elmondani:

Legyen a CD-re rairva, hogy 1,2,3... masodperc. Ezt csak akkor tudjuk
barmire hasznalni, ha tudjuk, mennyi az 1 masodperc (ezt ugye a szegeny
CD nem tudja, hiaba van rajta idokod). A lejatszo viszont tudja, mert
van benne egy x frekvenciaju kvarc. Ha ezt egy 0.739x frekvenciaju kvarcra
csereljuk ki, akkor mar az 1 masodperc nem fog stimmelni, es a CD-re irt
idoertekekhez semmilyen PLL nem fog behuzni...

Ha ezt igy nem sikerul megerteni, akkor sajnos jobban nem tudom
elmagyarazni. Talan egy audiofil mernoknek jobban hinnel, de ilyen
kerdesekbe nem szall be, csak az arroganciat boncolgatja...

> Ha magyar szoval is leirhatod amire gondolsz, akkor minek hasznalsz
> "intelektuel" kifejezeseket? Attol meg nem lesz okosabb a mondandod.

Egyreszt nem en hasznaltam, masreszt egyetertek a felvetessel. Rogton
kezdhetjuk pl. a Magic cimu osmagyar szoval, amirol pillanatnyilg meg azt
sem tudom eldonteni, hogy ferfi vagy noi nev, esetleg melleknev, ige,
netan valami karomkodas?

Haliho!

> mas:
>> Mar az LP-k koraban is vita dult, a direktdrive / szijhalytas kozott.
>> Vegul a szij gyozott.
> Ez igaz, de szebb a "szijhajtas"

Ciki! Bocsesz. Nincs mentsegem.

Üdvözlettel,
 Novum                          mailto:

Udv Hangosok!

  A CD orajel temahoz csak annyit, hogy en is megfogalmazom, amit en
gondolok.  Szerintem a CD-jatszo eloallit egy orajelet, amihez
szinkronizalja a CD-n levo szinkronjeleket.  Nem kerek olyan valaszt,
hogy a WC-papiron is van orajel.  (Egyebkent szerintem a pelda igenis
jo!).  A WC-papirt, ha x lap/perc sebesseggel akarod tekerni, akkor
kell, hogy legyen rajta egy szinkronjel, aminek a belso orajelhez valo
eltereset lehet a fordulatszam szabalyozasahoz felhasznalni.  

  Ezutan jon a DAC.  A szabvanynak ugy kell mukodnie, hogy 1x
sebesseggel kuldi a CD az adatokat a DAC-hoz.  Namarmost tfh. (tegyuk
fel hogy (mat.)) a DAC kulon orajellel mukodik.  Masodpercenkent 44100
db ertek (eltekintve a sztereotol) megy at.  Ez percenkent 2 646 000 db.
Ha a DAC orajele 1/2646000 (0,00000377 %)-kal gyorsabb, mint a CD-olvaso
orajele, aminel azonban tobb a kulonbseg, akkor is percenkent egyszer
lesz egy olyan pillanat, amikor a DAC elkeszitene a kov. erteket, de nem
kap.  Most akkor egy egyiranyu atviteli szabvanynal mit csinalsz?  Kersz
a CD-tol ujabb jelet?  Nem lehet.  Ebbol kovetkezik, hogy nem erdemes
onallo orajelet rakni ra.  Mindenkeppen fuggenie kell a CD-tol.  Ha van
eltero pelda erre, azt szivesen varom.  Persze lehet az eddigi adatok
sebessegebol nagyon bonyolultan egy kis korrekciora (az idopillanatokat
egyenletes eloszlasuva tenni), de szerintem semmikeppen ssem fuggetlen
orajelbol.  Es foleg nem elerheto aron :-)

>(es ekkor tenyleg nem lesz elteres, hiszen azonos helyen azonos
keplettel
>tortenik az interpolacio), vagy neha sikerul jol elkapni, neha nem. Ez
Nem!  Az interpolacio igenis fugg a figyelembe vett kornyezo pontok
szamatol. CD-jatszonket elterhet.

A negyedik, a mintaveteli frekvencia.  Az igaz, hogy az f maximalis
frekvenciaju jelet (2*f+egy kicsi) mintaveteli frekvenciaval at lehet
vinni, de az mar igen csak szinusz kozeli lesz.  Jelalak mar abszolut
nem hasonlit az eredetire, es nem is hasonlithat.  Ez matematika.  Ezert
nem felesleges a 44,1 kHz feletti mintaveteli freki.

Flame nem, vita johet!

Borbely Gabor