Rambo Arpi irja:
>Szoval meghuztuk a hatarvonalat kulturalisan es gazdasagilag alacsony-
>abb rendu erdelyi vereink elott?

Az a hatarvonal a romanokra vonatkozik. (Ok vannak tobben Erdelyben)
Ha valaki utana tud nezni a kovetkezo infonak, nagyon megkoszonnem.
Szoval azt hallottam anno '92, hogy Romaniaban a legtobb adot Buka-
rest es megyeje fizeti; a masodik legnagyobb osszeg Hargita megyebol
szarmazik. Ha ez valoban igy van, abbol erdekes kovetkezte-
teseket lehetne levonni....hagyomanyrol, kulturarol, errol-arrol.

>Talan Nyugat-
>Europa is meghuzhatna a hatart Magyarorszagnal,mondvan hogy hozzajuk
>kepest a magyarok is kulturalisan es gazdasagilag alacsonyabb renduek?

Mar regesreg meg is huzta. Nemhiaba nem vagyunk tagok EK-ban es NATO-ban.

>Egesz Europa szelteben es hosszaban hatarvonalakra lenne osztva ?

Nem lenne, hanem van. Azert mert a terkepen nem latod feltetlenul ott
a vonalakat, azok azert ott vannak.

>Es ezt a sok marhasagot a Marxista-Leninista egyetemen tanitottak ?

Azt hiszem ott csak egy hatarvonalat huztak, es mi voltunk a jobbik
oldalan...

Tamas

Kedves Zoli, nem mondtam, hogy Jezus sadduceus volt, csak azt irtam, hogy 
a modern torteneszek szerint arisztokrata. Tehat nem ertem miert irod ezt..
<<>> Jezus halalat amit sokan egyertelmuen a zsidokra haritottak, a Sadduceesek
-<<>>nek  munkajanak tunik, reven, hogy ok voltak a romai kollaboratorok.
>Ez ellentmondani latszik annak, hogy sadduceus lett volna.
>Na most akkor mi az igazsag?
Miutan en a Nazorinekrol irtam, mond meg te. Szerintem itt keverjuk a dolgokat.
>Nem! Epp ezt irtam en is. Egy (azaz egyetlen egy) tanitvany a 12-bol zelota
>volt.
De ezt irtad es itt nincs is vita koztunk. A pont amire ramutatni igyekeztem, 
de nem lett eszrevetelezve, az volt, hogy Jezus lehet, hogy egyetemes beket 
hirdetett, de a romai iga ellen nem vetette el a fegyver hasznalatat, ha lehet 
hinni a gospel-nak. 
>Arrol nem is beszelve, hogy a gospelek allitasait sok he-
>lyen elfogadni latszol, sot ervelsz veluk. Kiveve itt:
<<>> A gospell szerint eredetileg az elso iteletet szemelyere a Sanhedrin ( a
<<>> zsido venek tanacsa) hozta a Passover ejszakajan. Nos ez humbug.
>Talan nem artana meggondolni, hogy a gospeleket "humbug"-nak tekintsuk-e, 
>vagy valo tortenelmi alappal rendelkezo irasoknak. Es ehhez meg a vallasos
>tartalom melyere sem kell asnunk.
Sajnos nem sok dokumentummal rendelkezik a ma tortenesze es azzal foz amije 
van. A gospeleknek lehet vagy hinni (vallas) vagy lehet oket vizsgalni, kutat-
ni (torteneszet). Hibak es ellenmondasok tucatjait talaltam bennuk, ugyanugy,
mint bizonyitott tortenelmi adatokat. Pl. Luke szerint Caesar Augustus King 
Herod Judea kiralya es Quirinius governor idejen nepszamlalast tartatott. Nos 
a "Common Era" idejen Herod mar 4 eve halott volt es Quirinius nem volt gover-
nor Herod kiralysaganak idejen. Egy kis tortenelmi hiba. Egy gospel sem allitja
hogy Jezus istaloban szuletett, ez viszont folk-lore nak tunik. De csak az er-
dekesseg kedveert erdemes megjegyezni, hogy volt a tortenelem szerint egy ma-
sik Jezus is  62-CE ban Ananias fiakent akit lazitasert hasonlo korulmenyek-
hez hasonloan volt letartoztatva, mint amiben Jezus Jozsef fia. Procurator
Albinus kezere adtak a zsido vezetok. Ennek az idoszaknak szerintem a leghire-
sebb tortenesze Vermes Geza. Vermes szerint a gospelek nem emlitik, hogy jezus
menybemenetelet 500 fos tomeg latta, s valoban elgondolkoztato, hogy ha az 
adott esemenyt valoban ilyen nagy tomeg kiserte figyelemmel, ugy az miert nem
szurt szemet a romai torteneszeknek? Mint mondottam, a gospelek-re hagyatkozni
egymagaban nem erdemes. Kulonben amit Jezusrol nagy vonalakban tudunk, lenyege-
ben a negyedik gospelbol nyerjuk. A gospel, vagyis magyaruk "Jo Hir" neha igen 
erdekes trukkokel bir. Pl. Nem tudjuk, hogy Jezus hogy nezett ki, de ugyanakkor
reszletesen elmagyarazza, hogy Peter Malchus fulet vagta le. De megemlit egy 
nemletezo nepszamlalast, egy nemletezo uralkodast, stb. Persze mas tortenel-
mi anyagunk is van es azok meg szerteagazobban foglalkoznak Jezussal. Pl, a 
Contra Celsum szerint Jezus,Mary es Pandera hazassagon kivul szuletett gyerme-
ke volt, es Jezust Yeshu ben-Pandera-nak nevezi. Nos Origen (c.185-c.254) kony-
veben Mary-t a het Templom szuzek kozul valonak emliti. O a kiralyi vervonalat 
Mary-n keresztul vezeti vissza David-ig es Mary-nek Gabriel angyal meg 16 eves
koraban josolja meg jovojet. Persze azzal, hogy egy tortenelmileg bizonyitott
teny miatt egy allitasra a gospelban azt mondom, hogy humbug, az meg nem je-
lenti azt, hogy magat a gospeleket ertektelennek tartom. Sot ellenkezoleg. De
a gospeleken kivul erdemes elovasni Tacitus Annals-jatol Flavius Josephus ira-
sain keresztul a Qumran dokumentumokig szeles skalajat a rendelkezesre alo
anyagoknak. Termeszetes, hogy sotetben tapogatodzunk, de pont ez az ami a temat
erdekesse teszi. Tulajdonkeppen nem is szabad nekunk az apro reszleteken csa-
vargatnunk egymas karjat, hisz a mai modern tortenelmunket nezve sokkal erde-
kesebb temakor az az orokseg ami a jezus-kultuszbol rankmaradt, akar a vallasi
oldalat, akar a magdala kultuszt nezzuk, ami a Merovingien kiralyokon, a Cathar
 mozgalmakon keresztul, Otto von Hapsburg egyik cimehez (Prince of Jerusalem)-
hez vezet.

Nemenyi Peter Andras

Balogh Eva a 1465-os szamban a kovetkezot irja :

> ...(Torolt idezet a 168 orabol)...
>Szoval, ilyenfajta cikkek nem hatottak, hatnak, az olvasok velemenyere? Nem
>tudom elkepzelni! Balogh Eva

	Mar a multkor is hozza akartam szolni, de a technika ordoge ... :^)
Szerintem Balogh Eva egy kicsit tulbecsuli a sajto szerepet. Jomagam peldaul
(megrogzott judeoliberalis kozmobolsi) sohasem voltam kepes vegigolvasni
a 168 ora egyetlen szamat sem. Ezt csak azon ismeroseim tettek, akiknek szervez
ete
idonkent igenyelt egy jo kis felhaborodast a gonosz nepnemzetiek aknamunkaja
ellen. Nem kellene folyton a szelsosegekkel elohozakodni es viszonylag
kis korhoz eljuto ujsagokra hivatkozni, az emberek ugyis azt az ujsagot
fogjak megvenni amelyik az o velemenyuket tukrozi es kikapcsoljak a TV-t,
ha nem tetszik a kommentator szovege (lasd MDF kampany a valasztasok elott).
Az mar mas kerdes, ha valaki igenyesen es finoman manipulal (lasd Nepszabadsag)
de ezt bizony fejlett nyugati sajtoorganumok is megteszik.

Udvozlettel, Paller Gabor

Clinton es Eorsi urugyen, elemi ismeretterjesztes celjabol
Amerikarol es Eritrearol

Kedves FORUM-Olvasok!

1. Amerika a kereszteny vallas egyik legerosebb bazisa. Min-
den mas orszagnal tobb kereszteny el ebben az orszagban, es 
elkepzelhetetlen lenne, hogy hitetlen elnokot valasszanak.

Meg a szeleskoruen liberalisnak tekintett Clinton is keresz-
teny, baptista. Osszes beszedjet igy fejezi be: "And God 
bless you all." Remelem, ezt Magyarorszagon is megteszi!! 

Az orszagos politika kozeppontjaban az Egyesult Allamokban 
jelenleg a kereszteny elvek megerositese all. ERROL TESSEK 
ODAHAZA TUDOSITANI! (Ne a cafrangokban logo milliomos hard 
rockerekrol.) A magahoz tert konzervativ politizalas (megala-
pozva a 21. szazad eljovendo es modernsegeben peldatlan poli-
tikai alapallasat) jelenleg az iskolai imadkozas visszaalli-
tasat tuzte ki programul. Isten nelkul meg Amerika sem jut-
hat egyrol kettore. A torvenyhozas mindket hazaban elvezett 
elsopro folenyevel a konzervativ erok ertekteremtesenek (ill.
ertek-restauralasanak) csupan az elnok allhatna ellen. De nem 
valoszinu, hogy az elgyavult Clinton vetozni mereszelne. (El-
multak azok az idok, amikor meg nagyfiu lehetett.) Csak azert 
irom, hogy tessek tudni rola.

2. Ez az a kornyezet, ahol peldaul egy del-karolinai kormany-
zovalasztason siman futhatott be gyozteskent a Kereszteny 
Koalicio jeloltje. Es ez az a kornyezet, ahol a halaadasnapi
ebeden talalkoztam valakikkel.

A fiatal par Eritreabol jott. Ez az orszag alig 2 eve nyerte
el fuggetlenseget. Hosszu harc eredmenyekeppen leraztak ma-
gukrol az etiopiai kommunista igat es a maguk utjara leptek.
Eritrea lett a kommunista etiop babkormanynak maganak is a
veszte: az eritreaiak gyozelme utan a diktatura Etiopiaban
is osszeomlott. 

A srac buszken magyaraz. Joggal buszke. A maguk erejebol let-
tek szabadok. Aztan mar Szent Palnak a romaiakhoz irott le-
velerol kezd beszelni. Ramutat a level hihetetlen meggyozo  
erejere es a pali logika elsopro vilagossagara. Csak hulede-
zek. Ez a fontos most Eritreaban? Nos, megkapom a valaszt:
ez! Az embereknek kell a hit. Kell a hit ahhoz, hogy a de-
mokracia tartalmassa valhasson. Es kell a hit a megujulas-
hoz. Honnan tud vajon ujdonsult eritreai baratom tobbet a
demokraciarol, mint Magyarorszagon oly sokan??

Eorsi Istvan verset olvasom:
> Wojtyla ur, On mint pa'pa
> pont hozzank jon - ez hiba:
> Szerintem Eritreaba
> kene latogatnia.

Lehet, hogy Eorsi epp a fejen talalta a szoget? (Legalabbis
az utolso 2 verssorral...) Szerintem maga sem gondolta volna!

Hja, a vers irasa idejen Eritrea meg csak a borzalom egy 
absztrakt szigete volt (hu, de imadjak libik az ilyet!), aho-
va a gyokertelenseg mutogat, mintegy arcaba kopve a vilagnak. 
Azota nagyot fordult a vilag. Hajjaj, Eorsi Pista, de nagyot
is tudunk koppanni. Bizony, hogy sokan varjak a papat Erit-
reaba. Es nem csak absztraktul! 

Hat valahogy igy mulik el a libik dicsosege.

Udvozlettel:                                    Szekely Zoli

Vasarnap este, fomusoridoben, a kozszolgalati angol televizio (BBC) egy nagy
musort hozott Hruscsov szuletesenek 100-ik evfordulojara, The Peasant President
cimmel.  A musorban megszolalt Hruscsov fia is, lanya is, a KGB volt vezetoi es
egyeb ominozus figurak.  

Rengeteg iszonyatot lathattunk.  A kepsorok dobbenetesen mutattak a haborut
megelozo Sztalin-csinalta ehinseget, majd a Hruscsov-csinalta ukran verengzest.
Ennek ellenere a tonus - a BBC-tol megszokott modon - nagyon mersekelt volt,
sot pozitiv, kulonosen a keso-hruscsovi idoszakrol szolo reszeben.  Persze az
ilyesmi nezopont kerdese is, vagyunk nehanyan, akiknek olyan rossz velemenyunk
van az unnepeltrol, hogy annal nem kunszt pozitivabb kepet festeni.  (Itt kell
megjegyeznem, hogy bar a musor reszletesen vegigkovette a vilagpolitika
esemenyeit a hruscsov-era alatt, azonban 56 teljesen - es szamomra
erthetetlenul - kimaradt a programbol, meg sem emlitettek).

Hruscsov beket akart, joletet, mindenki hasat megtomni, mindenki feje fole
fedelet - igy a BBC.  Ahol rossz volt ez a johiszemu nagypapa, ott parancsot
teljesitett, Sztalin gonoszsaga alol o sem bujhatott ki - igy a filmben
megszolalo rokonsag.  Verengzeseit oszinten megbanta - igy a nyilatkozo
ex-funkcionariusok.  Ami igaz az igaz, mihelyt Sztalin kimult, o lett a nagy
rendcsinalo, Berijat is eltette lab alol - csak kepzeljuk el, mi lett volna, ha
az a szornyeteg kerul ki gyoztesen a belso partvezetosegi viszalyokbol.  A
hruscsovi oldodas nelkul nem bukott volna Rakosi sem, nem lett volna
Rajk-temetes meg ami meg azutan jott (ezt nem a BBC mondta, mert az hallgatott
56-rol).

Szerencseje volt a vilagnak Hruscsovval.  Mas orult talan vilagegest okozott
volna a kubai presztizsvesztesegbol.  Ot jozansaga kihuzta ebbol a csavabol, es
vele bennunket is.  Feltorette a szuzfoldeket, minden figyelmet a negyzetesen
vetett kukorica kototte le, allandoan jarta az orszagot es baratkozott a
kisemberekkel - mindezt hibajakent rojak fel kritikusai.  Joletrol almodozott
nepe szamara, amolyan naiv modon, ahogy politikai laikusok szoktak almodozni,
paraszt prezidentek.  Megnyitotta a gulagok kapuit, igaz, a forgalom ketiranyu
volt, voltak, akik befele mentek.  Fantasztikus muveletlensege ellenere
mindenrol azonnal volt kesz velemenye, pl ezert nem kaphatta meg a Nobel dijat
Paszternak (aki rovidesen az esemeny utan meg is halt) - a BuciGyuri volt ilyen
ostoba, amikor 58-ban a Golyavarban verselemzesre hivta ossze a diakokat.  Pek
letere inkabb maradt volna a kaptafanal...  Hogyan lesznek ilyen hallatlanul
buta emberekbol ilyen nagyhatalmu politikusok?

De vissza Hruscsovhoz!  Utolso eveit szobafogsagra itelve toltotte, Brezsnyev
lehallgatta meg a vecen kiadott hangjait is!  Erdemei kozul legnagyobbnak
sajatmaga azt tartotta, hogy levaltasa vertelenul tortent.  Iteljen a
tortenelem! - ez volt magnoba diktalt emlekitatainak teatralis vege.  Sok evvel
halala utan emelhetett csak szamara siremleket csaladja.

Amator vagyok es amator modon gondolkodom: a tortenelem olykor kis lepesekkel
halad.  Hruscsov oriasiakat ugrott (pl kitette az altala is istenkent tisztelt 
holttestet a mauzoleumbol).  Elodjehez kell merni munkajat, relativ mercevel,
mert abszolut merce nincs.  Lam Gorbacsov is mekkora ugrasokkal haladt elore,
aztan megis milyen keveset ert el - vagyainkhoz kepest.  Nagyobb tavlatbol ezek
is kis lepesek.  Hruscsov haladt ennyit, Brezsnyev megallt sot, visszafele
igyekezett, Gorbi megint haladt egy adagot, stb.

A "lehetseges" korlatait Hruscsovnak is tisztelnie kellett.  Nekunk is ezeket
a korlatokat figyelembe veve kellene megitelnunk palyajat, szemelyet.

Jo lenne, ha egy szakerto tortenesz nyilatkozna errol.  Balogh Eva nyilvan
latta a musort, megaztan O profi tortenesz, szoval irjon O, en meg varom a
langokat.   (A program megkaphato a BBC-tol)

Udvozlettel,  Gabor         

A mai napon minden cipobe ajandekot kivanok!   *<(:-)>    <--ez itt a Mikulas!

 irja :
> a "Szabad Nep" 1952.marcius 9-ei cikke.Aki meg-
>fejti,hogy miert volt ez a nap jelentos,annak kuldok egy ezust fokozatu "Kili-
>an Haditorna"jelvenyt.
Nos en tudom : Marcius 9.-e Rakosi szuletesnapja. Egeszen eddig azt 
hittem, hogy
en vagyok az egyetlen ember az orszagban, aki emlekszik erre. (En is 
csak azert tudom,
mert megegyezik az en szuletesnapommal).
Kerem a "Kilian Haditorna" jelvenyt.

Timar Peter irja (FORUM #1466):

>Egyaltalan mire lenne jo egy allamilag tamogatott MVSZ?

Szerintem a fo cel, hogy segitse megtartani magyarnak a magyar diaszporat. 
A masod- vagy harmadgeneracios magyarok sokszor tobbet tudnak tenni
Magyarorszag erdekeben mint a jelentos anyagi aldozattal fenntartott 
kulkepviseletek es kereskedelmi delegaciok.  A diaszpora jelentos 
hasznot hoz az orszagnak mint onkentes politikai lobby, turista, es vevo az 
export cikkekre. (Egy jol sikerult torontoi magyar vacsoran elfogy kb 200
uveg magyar bor!)  

>Ha elofizetsz peldaul a 'Tallozo'-ra (ami ketsegtelenul koltsegesebb mint a
>nehai  'Honvagy Ujsag volt), akkor sokkal szelesebb koru es elfogulatlanabb
>hiranyagot kapsz Magyarorszagrol mint amit a Magyar Hirek valaha is nyujtott,

Ketsegtelenul a Tallozo egy ertekes ujsag, de nem potolja azt amit egy 
kulfoldiek szamara szerkesztett lap nyujt. Szerintem szukseg van egy 'honvagy' 
ujsagra, szep fenykepekkel, tajismerteto riportokkal, sport es kulturalis 
hiradoval, receptekkel, mesevel a gyerekeknek, es egy jol mukodo olvasok 
levelesladajaval.  Mindezt megtalaltam a Magyar Hirekben. Magyarok Vilaglapja 
igyekszik ennek az igenynek eleget tenni, de szukos anyagi helyzeteben nem tud 
versenyezni a kethetenkent megjelent Magyar Hirekkel.
 
>es ha a gyerekeket magyar anyanyelvi taborba akarod kuldeni akkor erre tobb
>magan lehetoseg is van. Ezen a nyaron egy kethetes nagyon jol sikerult es
>abszolut politikamentes tabor a Matraban - amin  baratom gyerekei vettek
>reszt - US$320-ba kerult gyerekenkent.

Nem tudom milyen egy maganvallalkozasban szervezett nyari tabor, azt viszont 
tudom, hogy az MVSz sarospataki programja kituno volt. A fiaim nem lettek 
kommunistak, de azota is szivesen mennek Magyarorszagra, egy-ket magyar 
baratot is szereztek akivel evek ota leveleznek. Sarospatakon az idegen
gyerekek egyutt nyaraltak a magyar gyerekekkel. Nehezen tudom elkepzelni, 
hogy volt magyar gyerek is a US$320-os taborban.

> ... miert kellene egy hihetetlen anyagi problemakkal kuzdo magyar allamnak 
>szubvencionalni mondjuk kanadai gyerekek nyaralasat? Ilyen okokert aztan igaza
n 
>felesleges lenne fenttartani a MVSZ-t.

Mert jo befektetes, ugy mint peldaul a vilagkiallitas is jo befektetes lett 
volna. Sajnos a ma divatos rovid tavu gazdalkodas idejen ilyen jellegu 
befektetesekre nincs penz. 

Bozoki Barna

Meg mindig tartozom Szekely Zolinak Garami Erno eletrajzaval. Garami
Budapesten 1876 december 13-an szuletett es ugyancsak Budapesten, 1935 majus
28-an halt meg. Foglalkozasa muszeresz volt. Tanonc koraban ismerkedett meg a
szocializmus tanitasaival es kapcsolodott a munkasmozgalomba. 1895-ben a
Nepszava kulso munkatarsa lett. Ugyanebben az evben Berlinbe ment, s ott
szakmajaban dolgozott es szocialdemokrata lapokba irt. 1898 az MSZDP vezetoi
hazahivtak es kooptaltak a part vezetosegebe. A Nepszava segedszerkesztoje
lett 1905-ben es kesobb, amikor a Nepszava napilap lett, felelos szerkesztoje
lett a lapnak, egeszen 1918 novemberig. Ugyancsak szerkesztoje lett, Kunfi
Zsigmonddal, a part elmeleti folyoiratanak, a Szocializmusnak. Hive volt
Kautskynak. Legfobb politikai celkituzesnek az altalanos titkos valasztojogot
tartotta. O volt Kautsky magyar forditoja. Tamogatta az elso vilaghaborut, de
mar 1916-17-ben pacifista  orientacio hangadoja lett. Sikraszallt
Ausztria-Magyarorszag teruleti integritasa mellett, de egyben a birodalom
demokratizalasat surgette. 1918 oktobereben a Nemzeti Tanacs egyik
szervezoje. A Karolyi-kormanyban kereskedelemugyi miniszter lett. A
Berinkey-kormanyban is megtartotta poziciojat. 1919 marcius 21-en
elutasitotta a KMP-vel valo egyesulest es emigracioba vonult. Ausztriaban es
Svajcban a Tk. ellen dolgozott. 1919 augusztusaban visszatert Magyarorszagra
es ismet MSZDP vezetosegi tag lett. Novemberben elhagyta az orszagot es
Becsbe emigralt. 1921-ben meginditotta Lovaszy Martonnal a Jovo c. lapot,
1922-ben megjelent Forrongo Magyarorszag c. konyve. 1929-ben visszatert
Magyarorszagra es ujra belekapcsolodott a part munkajaba. 1930-ban megint
vezetosegi tag lett, de 1931-ben lemondott. 1931-ben megint Becsbe utazott,
es ott folytatta eloadoi es publicisztikai tevekenyseget. 1933-ban
augusztusaban Budapesten tavolleteben, nemzetragalmazas vetsegeben
elmarasztaltak; iteletet azonban betegsege miatt nem szabtak ki ra. 1934.
februarjaban hazatert es halalaig ismet a Nepszava szerkesztosegeben
dolgozott.

Balogh Eva

Ugy latszik megint pechhem volt akkor irni valakinek egy bekulekeny cikket
amikor az illeto ugyanabban a szamban olyan minosithetetlen hangot ut meg,
ami ha elobb tortenik, eleg lett volna ahhoz, hogy ne irjam meg a cikkemet.
Igy volt ez a FORUM 1463. szamaval, amiben en Erdelyrol irtam, a K. Tamas
meg egy kocsishoz sem melto kifejezessel valaszolt Kolosnak.  Azert
erdekelne hogyan magyaraznak a szociologusok a muveltseg es jomodor kozti
ekkora szakadekot.

Ezt azert el kellett mondanom, mielott raternek az Erdelyi, ill.
roman-magyar viszony temajara ismet.  Errol lenne szo:

> Egyebkent a roman csoportbol baratsagos leveleket szoktam kapni (mostanaban
> nem, mert nem irok oda); akad nehany ember ott, akivel ilyen laza levelezesi
> kapcsolatban allok. Velemenyem szerint a -tartozkodo- nagytobbseg a s.c.r-en
> nagyon nem ert egyet azzal a bizonyos vorosbarna agressziv felhanggal, de az
> ellenvelemenyt inkabb csak maganlevelben hajlandoak kifejteni; igaz, nem er-
> tek romanul, es az ilyesmit valoszinuleg egymaskozott romanul szoktak elin-
> tezni.

Szerintem is van koztuk par normalisabb tag, bar ok sokkal inkabb ossze
szoktak huzni a szekertaborukat amikor az o kozos nemzeti erdekeikrol van
szo, mint mi, magyarok.  Pl. toluk olyan hangot alig hallani, amit tobbek
kozt te is hallattal, Tamas, hogy ne lennenek erdekelve a toluk elvett
teruleteik (Besszarabia, Moldova) visszacsatolasaban, mert esetleg azok
meg Romanianal es fejletlenebbek.  Ilyenkor aztan nekem is eszembe jut az a
bizonyos Leni Riefenstahl film az "Akarat diadala"-rol.  Szerintem is, ha
egy kozos nemzeti akarat ("national will") letezik, az csodakra kepes megha
szgeny is az orszag, s helyzete remenytelen.  Ez meg szerintem letezett
56-ban Magyarorszagon is, s aki akkor elt, jol tudja mirol van szo.  Azota
szerintem ilyesmi nem letezik odahaza, csak egyeni erdekek halmaza.  Ezek
szulik szerintem az olyan hozzaallasokat, mint a tied Erdellyel szemben, s
no ne tagadjuk, a nyugati emigracioval szemben is.  Ilyen hozzaallassal
aztan valoban nem sok hosszutavu eselyunk van olyan szomszedokkal szemben,
mint Romania, Szlovakia, vagy Szerbia, ahol szerintem letezik egy eleg eros
nemzeti akarat kozos erdekeik ervenyesitesere, legyenek azok helyesek vagy
helytelenek a mi megitelesunk szerint.  Van egy olyan erzesem, hogy azok,
akik ilyen egyszeruen bele tudnak nyugodni Trianon igazsagtalansagaba,
azok egy ido utan ugyanugy belenyugodnanak a Tiszantul Romaniahoz
tartozasaba, ha azt a romanok egyszer elfoglalnak, s a Nyugat ugy kezelne
azt, ahogy a szerbek agressziojat kezelik Bosznia ellen.

Persze az ilyen szomszedok csak olyan magyarokat talalnak szimpatikusnak,
akik latszolag belenyugodnak az o erdekeik ervenyesitesebe, s ezert aztan
nem tudom mennyire jo, hogy baratsagos leveleket kapsz toluk.

> BTW, tetszett, hogy nem ultel fel annak a bolondgombanak; szerintem a Konrad
> cikket akarta toled kiprovokalni, hogy megint indulhasson egy indulatokat
> kelto, durva vita.

Itt gondolom a Kaplan cikkre gondoltal Konrad helyett.  Pedig ha nagyon
sokaig akarjak a sajat maguk II. VH-s szerepleset azzal tenni szebbe, hogy a
mienket ocsuljak, akkor bekuldhetem a cikket megint.  Azert neked sem kene
hozzajarulnod, hogy ammuniciot adj nekik magunk ellen, foleg ha annak
igazsagtartalma amugyis ketseges.  Mint ez, amivel ahhoz segitettel be
nekik, hogy ismet rank mutogassanak, ahelyett, hogy magukban keresnek a
hibat.  Hat igen, arra celzok, hogy amikor Popovici nagy buszken kozszemlere
tette a SZER azon hiret, hogy a magyar egyhazak bocsanatot kertek a
Holocaust kapcsan, te igy valaszoltal a romanok foruman:

> "The Church or Clergy had not say a word when Hungary was
> invaded by the Germans and Horthy was removed, they sup-
> ported further the fascist puppet-government which was
> created by the German. And now they confessed their 'sins',
> their weakness during WWII, ..."

Mint ottani valaszomban utaltam ra, ez a vad nem egeszen helytallo, mivel
igenis a kereszteny egyhazak a katolikussal egyutt eleg sok zsido
embertarsukat mentettek meg, s ezert a szoszekeken is szot emeltek.
Mindszentyt a nyilasok le is tartoztattak, s egesz Sopronkohidaig hurcoltak,
ahol majdnem Bajcsi-Zsilinszky sorsara jutott.  A papai nuncius, Angelo
Rotta kozremukodesevel sok magyar katolikus pap, szerzetes, apaca es hivo
eletet kockaztatta a zsidok megmenteseert Wallenberggel egyuttmukodve.
Ezt nyilvan csak kozismert egyhazellenesseged nem engedte beismerni.
Hogy miert is kertek az egyhazak megis bocsanatot?  Hat nyilvan utolag latva
a dolgokat, tobbet is tehettek volna.  No meg aztan ezt a bocsanatkerest
biztosan el is vartak, sot koveteltek toluk.  S manapsag az ilyen
elvarasokat altalaban teljesiteni szoktak.  A beke kedveert.

Apropo, hogy csak megegy izelitot adjak a FORUM olvasoinak a romanok
paranojajarol velunk kapcsolatban, itt van meg egy eset.

Talan emlekeztek, hogy Szeitz Andras Vancouverbol tobb forumot is
ertesitett, hogy csinalt egy csomo szines GIF kepet Magyarorszag jelenlegi
es regebbi cimereirol, valamint tortenelmi hatarairol, s hogy azokat melyik
ftp cimrol lehet lehozni.  Nos, ezt az ertesitest az egyik roman tag atvitte
az o forumukra egy olyan rovid megjegyzessel, amivel nyilvanvaloan azt
sugallta, hogy "itt van egy masik bizonyitek, hogy a magyarok most sem
hagyjak abba az irredentizmusukat".  Szoval mar tortenelmi atlaszokat is meg
kene hamisitanunk, ha joban akarunk veluk lenni.  Ok, de a szlovakok is,
nyilvan ugy gondolkodnak, hogy a  Erdellyel es Felvidekkel nem csak a
foldet, hanem annak tortenelmet is megkaptak, amivel egyedul ok
rendelkeznek.  Szoval akkor minek meg nekunk is lovat tenni az ilyen
szomszedok ala, Tamas?

Pannon Jozsef

Kedves Peter!

    Meggyozonek tunhetett volna irasod irodalmi 
alatamasztasa a faarystakrol, de sajnos en is szoktam forgatni 
az altalad leirt lapokat. 
    Velemenyeddel vitatkozni nem fogok, mindenkeppen igazat 
adok Neked abban, hogy sok minden jo tortenik ebben az orszagban, de 
megtobb rossz, es a jo sem jo a tarsadalom nagyobbik reszenek. 
    Maximalisan igazat adok Faary Urnak abban, hogy boven eleg volt 
abbol, hogy az emberek tovabbi aldozatokat vallaljanak homalyos 
ideologiai celok elereseert, hogy itthon maradva a huszadik szazad 
vegen meg egyetemi diplomaval is annyi remenye van az embernek a 
"szebb jovore", mint az orosz muzsikoknak volt Szovjetunioban 1917-
ben.
    Mert a "rendszervaltas" ota nem tortent semmi olyan dolog, 
amit az ember eletkorulmenyei javulasaban eszrevett volna, sot!
    Biztos vagyok benne, hogy ado-, es tarsadalombiztositasi 
jarulekterheink osszege aranyosan veve a legmagasabb a 
vilagon. Es abban is biztos vagyok, hogy az igy befizetett 
penzeknek csak nagyon kis hanyada kerul vissza az orszag 
verkeringesebe, lehet, hogy a vilagon a legkisebb hanyada.
     Hogy ez kinek jo, illetve kinek rossz, es legfokeppen miert 
van igy,ne engem kerdezz, hanem Fekete Urat, akivel a HVG mult heti 
szamanak vegen talahatod az interjut.

                        Maradok baratod:
                                    Pyro

Kedves Pannon Jozsi!

   Most lapoztam at az elmult het termeset. Irsz bizonyos Attilarol, aki 
egyidoben az MVSz vezetoje (fotitkara, majd ugyvezeto alelnoke - O.F.) 
volt. Az illeto Komlos Attila, valoban reformatus lelkesz eredeti 
foglalkozasat tekintve. (Bar valoszinuleg nem sok predikaciot mondott el 
eleteben. Hacsak nem amerikai szoszekeken.) Ma is a Reformatusok Lapja 
foszerkesztoje. Nem tartozik a kedvenceim koze - sot -, mindazonaltal 
igen ugyes ember lehet. Az MVSz fotitkarsagot valamikor a rendszervaltast 
kozvetlenul megelozoen szerezte, kapta , erdemelte ki (?). Mar az antalli 
idoben lett ugyvezeto alelnok; Csoori "langyos" (P.J.) vonalat kepviselte 
szemben Kincses Eloddel, a Magyarorszagra menekult marosvasarhalyi ugyveddel, 
Tokes Laszlo vedojevel szemben. Ez tobbeknek nem tetszett (fokent egyhaziaknak,
 
akik jobban ismertek), mondvan, hogy tul lojalis volt a cucilista 
rendszerhez. Csoori azonban kiallt mellette. 
   Azonkozben mint foszerkeszto, a MUOSz-ban is karriert futott be. 
(Kulfoldiek kedveert: ez az ujsagirok tobbseget tomorito regi 
ujsagiro-szovetseg. Ellenlabasa a "nep-nemzeti" MUK.) Alelnok, majd 
megbizott elnok lett; ma megint alelnok. (A mostani elnok Kereszti Andras 
korabban Nepszabadsag foszerkeszto-h. volt, ma Nepszava foszerkeszto.)
  Aki ezt a ket lovat egyszerre uli meg, mikozben szukebb (egyhazi) 
kornyezeteben is tamadjak, az bizony tehetseges ember :-(.

   2. Kedves Nagy Domokos!

   Nem tudom, hogy mik az Izraelben valo letelepedesi engedely 
megkapasanak pontos kriteriumai; a magyarorszagirol azonban tudom, hogy 
itt is elonyt jelent az, ha valaki magyar. Ha valaki korabban 
magyar allampolgar volt (emigransok), akkor az konnyen visszakapja az 
allampolgarsagat. Az, akinek valamelyik folmenoje magyar allampolgar volt 
es a folmeno onhibajan kivul vesztette el az allampolgarsagat (erts: a 
Trianonban elcsatolt teruleteken elt), az sokkal konnyebben kaphat 
letelepedesi engedelyt es allampolgarsagot, mint aki nem tartozik ebbe a 
kategoriaba. Ugy sejtem, hogy a MO-n letelepedni vagyok tobbsege ebbe a 
kategoriaba tartozik. (Ha jol ismerem es jol ertem a torvenyt, akkor 
persze ez egy erdelyi romanra is vonatkozik...) Kozismert, hogy nemet 
allampolgarsagot automatikusan kap az, aki igazolja nemet szarmazasat. 
Szoval, az izraeli pelda nem egyedulallo.

Orosz Ferenc