Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 87
Copyright (C) HIX
1997-05-08
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Virusok (mind)  24 sor     (cikkei)
2 Eloleny-e a virus? (mind)  18 sor     (cikkei)
3 Kvarc (mind)  74 sor     (cikkei)
4 CO2 (mind)  9 sor     (cikkei)
5 halal (mind)  16 sor     (cikkei)
6 relativ ido (mind)  17 sor     (cikkei)
7 CSILLA-lista kedvcsinalo (mind)  96 sor     (cikkei)
8 Venusz (mind)  14 sor     (cikkei)
9 Re: Meg mindig kvarc (mind)  9 sor     (cikkei)
10 Hale Bopp amator kep! (mind)  15 sor     (cikkei)
11 Vs/m2 (mind)  25 sor     (cikkei)
12 virus (mind)  13 sor     (cikkei)
13 Relativ sebessseg?? (mind)  25 sor     (cikkei)
14 virus (mind)  27 sor     (cikkei)
15 CO2 (mind)  15 sor     (cikkei)
16 spec rel mas tema (mind)  19 sor     (cikkei)
17 Olbers paradoxon (mind)  14 sor     (cikkei)
18 Etergyanus, Tesla, Alom, Alt. rel. (mind)  129 sor     (cikkei)

+ - Re: Virusok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Canada]

> Minek tekintheto a virus? Elolenynek, vagy sem, es miert? Egyes velemenyek
> szerint ugyanis NEM szamit eleolenyenk, s e szamomra megdobbento
> kijelentesnek szeretnek vegere jarni.
> 

Ez az elet definiciojatol fugg. Egyesek szerint a DNS maga az elet, mig
masok szerint az el, aminek a szuloje is elt.

Az altalam ismert egyetlen elfogadhato definicio Ganti Tibortol szarmazik.
Az a rendszer le, amelyben bizonyos tipusu kemiai reakciok menek vegbe
egyidejuleg. Ezt hivja 'chemoton'-nak es egy differencal egyenlet
rendszerrel leirhato.

Ez alapjan a virusok nem elnek, mert semmilyen reakcio nem folyik bennuk.
Ha bejutnak a gazdasejtbe, akkor megvaltoztatjak egy eleve elo rendszer
mukodeset ugy, hogy uj virusok gyartasara kesztetik a sejtet. Ez inkabb
egy kulonleges tipusu mergezeshez hasonlit a sejt szempontjabol, aminek
meg tobb mereg a vegeredmenye.

Amugy epp most folyik egy vita a 'bionet.molbio.evolution' listan errol.

Necc Elek (az ezermester)
+ - Eloleny-e a virus? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bar nem vagyok a biologia szakertoje (sem) megjegyeznem, hogy a
legkisebb elo szervezetek a bakteriumok, mert anyagcserejuk van. A
virusok tulajdonkeppen parazitaszeru makromolekulak. Mivel eleg
bonyolultak, sokfele dolgot kepesek "csinalni", pl. reprodukalodnak
vagy reprodukaljak onmagukat esetleg variaciokkal, konnyen mozognak,
nincs anyagcsere mechanizmusuk igy vagy belebotlanak a
reprodukalodashoz vagy onjavitashoz szukseges anyagokba es energiaba
vagy vegul a termodinamika 2. fo tetelenek alavetve darabokra
hullanak.
Erdekesseguk, hogy nem teljesen pontosan reprodukalodnak ezert Darwin
evolucios torvenye ervenyes rajuk. Eleg csak az AIDS virus mutacioira
gondolnunk.
Elettelen anyag es evolucio? Na ne.
Mielott megkoveznetek, megnevezem a forrast, ahol ezt olvastam:
Daniel C. Dennett: Darwin's Dangerous Idea
Aki teheti olvassa el, erdemes.
Udvozlettel
Janos Barocsi, Tokyobol
+ - Kvarc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Korabbi cikkeimben en is emlitettem a kvarc piezoelektromos tulajdonsagat.
A kapacitiv valtozast azert irtam le mert elozo cikkedben mereven
elutasitottad megletet, pedig jelen van ha kis mertekben is. 

>Kvarcoszcillatorok nem szuksegszeruen tartalmaznak rezgokort, ha
>megis, annak altalaban az az oka, hogy a kvarcot egy bizonyos modusban
        
 ha nincs rezgokor a kvarc nevleges frekvenciajan rezeg 

>akarjak rezgetni es a rezgokor a maga igen gyengus minosegevel azert
>arra jo, hogy a fel/alharmonikus rezgeseket ne engedje ervenyre jutni.

Vagy az al/fel harmonikusok kialakulasat elosegiti, ha valamelyik
felharmonikusra van hangolva.

>Nem egeszen ertem a csillapodo rezgesekkel kapcsolatos dolgot, de
>egy oszcillator a kovetkezo elven mukodik: Legyen egy erosito elem a
>rendszerben. Az erosito kimenetet csatoljuk vissza a bemenetere. Ha a
>visszacsatolo kor es az erosito egyuttes erositese 1+j0, akkor a
>rendszert impulzussal gerjesztve a kimeneten allando jelet kapunk. Ha
>a visszacsatolo kor frekvenciafuggo, akkor csak azon (azokon) a
>frekvencia(ko)n lesz jel a kimeneten, ahol a visszacsatolas es az
>erosito pont 1-et erosit. A pont 1 erosites eleresehez kell egy
>nemlinearis erositesszabalyzo elem is, de ezt most hagyjuk, es ne
>foglalkozzunk az erosito frekvencia es faziskarakterisztikajaval se.

Ha nincs visszacsatolas akkor csillapodo rezgest kapunk.


>A kvarcoszcillatorban a kvarc a visszacsatolo elem. 

Elkepzelheto ilyen oszcillator is, az altalam (maganlevelben) kuldott 
oszcillatornak viszont nem a kvarc a visszacsatolo eleme.
 

>A kvarc ilyen viselkedesenek az oka az, hogy (mint minden mechanikai
>rezgorendszer) a sajat frekvenciajan kis energiabefektetessel is
>hajlando rezgesbe jonni, mig ettol a frekvenciatol tavolodva a
>rezgesbehozashoz szukseges energia (ami az oszcillatorban a
>visszacsatolas csillapitasat jelenti) nagyon meredeken no. Ebben a
>tekintetben a kvarc leginkabb a hangvillas oszcillatorral egyenerteku.

Ha viszont a hangvilla rezgo szarainak tomeget megvaltoztatod akkor
valtozik az onrezgesi frekvencia is.
Ugyan igy ha a kvarccal sorosan (vagy parhuzamosan) egy rezgokort kotsz,
akkor a rezgokor befolyasolja a kvarcra juto feszultseg alakjat es
nagysagat. Mivel a kvarc a veszultseg valtozas hatasara jon rezgesbe, a
kulso rezgokor 'puffereli' a kvarcra juto feszultseget. Igy a kvarc
mechanikai rezgeset csillapitja vagy elosegiti fazishalyzettol fuggoen a
kulso rezgokor. Ez hasznalja fel az altalam tervezett oszcillator.   


>A frekvenciatobbszorozes a relativ elhangolodas merteket nem
>valtoztatja meg:
>
>  ( f0 * rel_elhangolodas ) * tobbszorozesi_tenyezo
>   ------------------------------------------------- = rel_elhangolodas
>            f0 * tobbszorozesi_tenyezo

Viszont a  keletkezett frekvencia fk= f0 * Tobbszorozesi tenyezo+ deltaf *
Tobbszorozesi tenyezo 

>Megjegyzem, a 1290 *nem oszthato* 33-mal ...
>Azert PLL-el, 430-szorozassal es 11-es osztassal meg lehet csinalni :-)

Altalaban 2,3 max 5 szoros tobbszorozest hasznalnak. A nagyobb szorzok mar
erosen torz jelet adnak sok felharmonikus tartalommal. A vegleges freki 2,
3 szorozo aramkorok soros kapcsolatabol adodott.


Csaba

Ps: Sajnos a Guru mar inkabb szamitastechnikai jellegu, mint aminek indult.
De folytathatjuk a vitat maganlevelezes utjan is.
+ - CO2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A CO2 idegrendszerre hato _mereg_.
Tomeny CO2 belelegzes azonnali halalt okozhat.
Konnyu mergezes tunetei: fejfajas, arcpirosodas, szedules, halanteki
luktetes, mely es szapora legzes, szivdobogas, magas vernyomas, 
izgatottsag.
Sulyos mergezesnel: eszmeletvesztes, gorcsok, cianozis, majd a 
legzokozpont benulasa. Utobbi miatt fulladasos halal lep fel.

Segitsegnyujtas: friss levego, ha kell mesterseges lelegeztetes.
+ - halal (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 [Japan] irja:

>Azt hiszem teves az az allitas hogy a halal -elmeny nem elheto at, erre ott va
n
> az a sok klinikai halott illetve van arra is pelda hogy allitolag agyhalal ut
a
>n resuscitalnak valakit. Itt azokra az esetekre gondolok amikokor vizbefultatk
>eletfunkcioi lealltak -kozottuk az agymukodes elektromos jelei is fefuggesztod
t
>ek, csak eppen a szovetroncsolodas elmaradt a hideg vizben. Ezek az emberek, h
a
> igazan halottak nem is voltak de halal elemnyuk csak lehetett???

A korrekt terminologia szerint ezen tapasztalatok eppen ezert csak halal
kozeli elmenynek nevezhetok. Aki "rendesen", "igazabol" meghalt, az nem jott
vissza. Ettol meg lehet nagy a hasonlosag, de azert ez nem bizonyithato. NCsaba
+ - relativ ido (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok!

>  Ha Te kozel fenysebesseggel haladsz, akkor a Foldrol nezve tenyleg
>nagyon sokaig fogsz elni. Szamodra viszont az 50 ev tovabbra is otven
>ev marad, nem fogsz tudni tobbet csinalni. Amit erzekelni fogsz, az
>az, hogy amikor visszaersz a Foldre, akkor mar csak csotanyok es
>patkanyok maradtak, es eppen inditjak az elso raketat a holdra (mert ott
>kozben eltelt par millio ev).

De a Fold is ugyanolyan sebesseggel tavolodott tolem, hogy donti el a 
nagy termeszet, hogy en maradok fiatal, es ok oregszenek ? Van valami
abszolut vonatkoztatasi rendszer ? Tudom, hogy elegge a'lnaiv a kerdes,
es nekem magamnak kellene utanaolvasnom, de ugy dontottem, hogy elm.
fiz. konyvek atnyalazasa (es meg nem ertese) helyett rogton a profikhoz
fordulok :-) 

Phengmaly Peter, nem fizikus
+ - CSILLA-lista kedvcsinalo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az alabbi osszeallitas azoknak szol, akik me'g nem elofizetoi a
CSILLA-listanak. A CSILLA a Magyar Csillagaszati Egyesulet kotetlen csevego
foruma. Megrendelheto a
                          
                                            cimre kuldott "subscribe" subject-u
vagy tartalmu levellel. Reszletesebb info a tovabbi lehetosegekrol az ugyanide
kuldott "help" kerdessel.

Ime az elmult nehany szam tartalmjegyzek-reszlete, bizonyitando, hogy kelloen
szinvonalas es valtozatos cseveges folyik ezen a forumon. A korabbi szamok
archivuma megtalalhato a http://www.mcse.hu/csilla cimen. (Ha me'g nem, akkor
rovidesen! :-)
                                                                Tepi

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #20.                              |

*** KSZ ]
    Csilla-gok csilla-gok szepen ragyogjatok

***  ]
    spiralkarok

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #21.                              |
*** Koko ]
     Datumvalaszto

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #23.                              |

***  ]
    Ustokoscsovak

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #25.                              |

***  ]
    Coriolis

***  ]
    asztro(spektro)kemia ??

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #27.                              |

*** Tepi ]
    Boldog nevnapot, CSILLA!!!

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #29.                              |

*** Zotyi ]
    Tomegspektrometria

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #30.                              |

***  ]
    uj folt a Jupiteren?!

*** Tepi ]
    Meteoros segitsegkeres

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #33.                              |

*** Rozsika ]
    Fenyszennyezes !

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #38.                              |

***  ]
    ASTROBASE FTP mirror

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #42.                              |

*** Palomar ]
    Urkutatasi magazin

*** Teknoc ]
    Betelgeuse

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #43.                              |

*** Koko ]
    Muanyaglencsek hibai

+----------------------------------------------------------------------------+
|                             CSILLA-LISTA #44.                              |

***  ]
    Help: Radioteleszkop epites
+ - Venusz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
>>>gaz, allandoan a bolygot elhagyo koronat kepez es a felso
>>>legkorben a koncentracioja JELENTOSEN megno.
>>De azokkal az algakkal az egesz legkort akartak atalakitani,
>>nem csak a felso reszt. (A leendo telepeseket nem a felso legkorbe
>>akarjuk telepiteni, hanem a felszinre...)
>Igen de a felso legkorben kezdenenk el es ahogy az algak
>alkalmassa tennek az alsobb legreteget is ugy kerulnenek egyre
>lejjebb.
De honnan jon a hidrogen az alsobb legretegek atalakitasahoz?

Th(A)n
p.s. legkor ugyben: mar szamolok, de meg ellenorizni akarom az eredmenyt,
mielott beirnam...
+ - Re: Meg mindig kvarc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ko'csi Zolta'n > wrote:
>PS: Ha tovabb vitazunk a kvarcrol, nem kene atmenni a GURU-ba ? Megis csak
>    inkabb elektronika, mint alaptudomany. Ott meg egy jo kis thread is lehet
>    belole.
Mar miert kene atmenni? Szerintem nagyon is jo, hogy van ilyen is itt.
A GURUnak meg egyebkent is tisztan a szamitastechnika a temaja, az
elektronika legfeljebb erintolegesen.

Th(A)n
+ - Hale Bopp amator kep! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziokak!~

A Hale-Bopp ustokosrol amator fenykepfelvetel talalhato itt:

http://bigmac.eik.bme.hu/~szadai/haleb1.jpg
es haleb2.jpg

a kep 65 es 101 KB , de pixelben eleg nagy (kb. 1600x900/64 ezer szin,
vagy
fit to screen vagy kicsinyites javasolt).

Jozsi

"All good things must come to an end"
( Q )
+ - Vs/m2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nikola Teslarol (Tudomany #36):
> Szinten a 97/4 SciAm-ban van egy konyvismertetes, egy Marc Seifer altal
> irt Nikola Tesla eletrajzot ismertet es kritizal Ronald Kline, a Cornell
> University technikatortenesze. Ahhoz tul hosszu, hogy leforditsam, talan
> csak par megallapitas. Bar valoban volt nehany jelentos talalmanya es ot-
> lete, a "mainstream" tudomannyal valo allando szembefordulasa miatt sok
> rejtely, konspiracios teoria kapcsolodik Teslahoz. Jellemhibai (paranoid
> megnyilvanulasok, mohosag, hiusag es megalomania), sorozatos rossz uzleti
> dontesek, szakmai tevedesek (meg volt gyozodve a rontgensugarak artalmat-
> lansagarol), oriasi osszegeket felemeszto sikertelen kiserletei (tiz evig
> dolgozott az indukcios villanymotoron, masik tiz evet azon, hogy elektro-
> mos energiat tovabbitson a fold es a magaslegkor mint ket vezeto felhasz-
> nalasaval) kevesbe kozismertek, mint a neki tulajdonitott lezer, telefax,
> garazsnyito stb. A vezetek nelkuli hirkozles (radio) fejleszteseben lema-
> radt Marconi mogott, az elso gyakorlatban is hasznalhato aszinkron motort
> kesobb mernokok keszitettek el.
> 
> Ronald Kline egy rendkivul fontos megallapitasa: az ujkori felfedezesek
> altalaban nem egy zseni agyaban szuletnek. Sok-sok zseni otletei epulnek
> egymasra; ezt bizonyitja, hogy - amikor a szukseges alapismeretek ossze-
> gyultek az evek, evtizedek soran - gyakran egymastol fuggetlenul tobben
> is levonjak az azonos kovetkezteseket. A nepszeru sajto sajnos ennek az
> ellenkezojet vallja: a nehany, korat messze meghalado zseninek tulajdo-
> nitjak az osszes fontos talalmany alapgondolatat, amit a mernokok csupan
> kihasznaltak.
+ - virus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sok olyan lenyegtelen tudomanyoskodo vita van, melyben elnevezeseken lovagolnak
az emberek. Ez persze nem haszontalan, mert egy jo elnevezes (uj fogalom, stb)
jelentosen novelheti az emberek kozotti kommunikacio hatekonysagat.

Ergo: nem lenyegi kerdes, hogy minek nevezzuk a virust. Az a lenyegi, hogy
viselkedeset, tulajdonsagait megismerjuk, es kihasznaljuk. Minek eroltetni,
hogy elo vagy nem elo? Ez csak arra jo, hogy bebiflaztassuk az iskolaban,
hogy "elo", vagy "nem elo", majd szamonkerjuk ezt, de a lenyeget mar nem.

Mellesleg tulzas elvarni 100% egyertelmuseget az "eloleny" definiciojatol,
mint ahogy a "szandal" definicioja sem 100%-os.

Henrik
+ - Relativ sebessseg?? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [United States]
> Ha en 50 km/ora sebesseggel haladok,
> akkor a sebessegem egy kozlekedesi tablahoz kepest 50 km/ora,
> egy szemben jovo autohoz kepest pedig 100 km/ora, felteve, hogy
> o is 50-nel halad. Ha utkozok vele, akkor kb ugyanannyira serulok
> meg, mintha 100-zal egy allo autoba rohannek.
> Koszonet a valaszokert, udv: Kiss Laszlo

Kedves Laszlo!
Tobb mindent feszegetsz a hozzaszolasodban...
A fenysebesseg problemaja magas nekem, de a foldi
karambol még felfoghato: ha ket azonos tomegu, 
azonos sebbesegu test utkozik, akkor mindegyik csak 
a maga mozgasi energiajat adja le az utkozeskor, azaz
a ket peldabeli auto -- ha frontalisan utkoznek, azonos
a sebesseguk es tomeguk -- "a maguk reszerol" 
mind a ketten pontosan akkorat csattannak, mintha 
csak a sajat sebessegukkel rohantak volna 
betonfalnak. Az vegeredmeny elvileg pedig az, hogy 
egyik sem mozdul el az utkozesi ponthoz kepest.

Udvozol:
Komlosi Peter, azaz

-- kompeti --
+ - virus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

TT!

Elnezest, hogy megint ezzel a konyvvel jovok, de Ganti Tibor: Az elet
mikentje c. szosszemenyeben eleg sokat foglalkozik az elet fogalmanak
kerdesevel. Ezalapjan ez a fogalom a tortenelem soran sok vitat kavart
fel, es nehez definialni. Tudomasom szerint azota sincs rendesen
definialva. A konyvben egy eleg jo definicio van, ami keves bonyodalmat
okoz. A konyv mondanivaloja ebben a temaban roviden a kovetkezo. Az elet
kriteriumanak sokmindent hasznaltak: szaporodas, mozgas, ingerelhetoseg,
homeosztazis stb... Ezekkel minddel baj van. A konyv egypar jobban
megfogalmazott, absztrakt kriteriumot javasol. Ezek, ha jol emlekszem a
kovetkezok:
1) A kornyezettol valo elhataroltsag, es kolonbozoseg.
2) Az hataron valo szelektiv anyagcsere.
3) A belso anyagok ujratermelesere alkalmas autokatalitikus folyamat.
4) Informaciotarolo rendszer.
5) Orokleses reprodukcio. Amely szuksegszeruen nem tokeletes.

A virus nem tesz eleget az ujratermelesnek, igy ezt a definiciot
tekintve nem eloleny. Szerintem ez a definicio jo, a 3) feltetelt csak
mas elolenyek utjan kivitelezni kepes rendszert parazita elolenynek
lehetne definialni. Tehat van az 1)-5)-nek eleget tevo onallo eloleny,
es van a 3) feltetelt nem teljesito, onallo letre nem kepes parazita
eloleny.

-- 
http://www.vein.hu/~brendelm
+ - CO2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

TT!

Koszonom Hackler Laci ismerteteset. Szamomra egy fontos tenyt tudtam
meg, amiben eddig nem voltam biztos, a CO2 kotodik a hemoglobinhoz. Ez
szamomra azt jelenti, hogy az oxigen hasznosulo aranya szamit. Ez
x=C(O2)/(C(CO2)+C(O2)). Ugy gondolom, hogy ez a keverek egyenerteku x
koncentracioju tiszta oxigennel, vagy nitrogrnes oxigennel. Ha tudnank,
hogy mennyit tud az ember normalis levegobol elviselni, ez egyben x
ertekere is also hatar volna. Ugy tudom, mondjuk 5000m-ig azert megel az
ember nem? Kerdesem mennyi ott a levego nyomasa? Ugyanis ebbol
szamolhato x.

Elore is kosz: 
-- 
http://www.vein.hu/~brendelm
+ - spec rel mas tema (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

TT!

Amiota valamit ismerek a spec relbol mindig is furcsallottam egyvalamit.
V sebesseggel haladva valtozik a hossz, az ido, es a sebesseg a
megfelelo kepletek szerint (sajnos mar azt sem tudom, hogy melyik
dilatalodik, de ez nem is lenyeges). Amit nem ertek, hogy miert nem
lehet feltenni onkenyesen, hogy mondjuk a hossz valtozatlan, es a
sebesseg valtozik meg. Ugyanis sebesseget tavolsag/ido keplettel lehet
csak merni, azaz definialni nem?

Masik kerdes. Ismeretes, hogy inerciarendszerekben a fizikai
torvenyekkel ugyanugy irhatok le az esemenyek. Regota ugy tunik, hogy a
magnesesseg ezalol kilog, hiszen a magneses ero kepleteben szerepel a
sebesseg, ami relativ. Az eredmeny pedig az ero, ami a spec relben meg
abszolut. Azt mondtak nekem gimiben, hogy az egyesitett elektromagneses
elmeletben ez kikuszobolodik, de nem tudom a hogyant. El lehet
magyarazni egy real beallitottsagu laikusnak?
-- 
http://www.vein.hu/~brendelm
+ - Olbers paradoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bajnok Janos irta, hogy nem tudja, miert kellene figyelembe venni a feny
kvantumos termeszetet. En sem tudom pontosan, hogy van-e vegulis
jelentosege, de ha a feny kvantumos, akkor egy csillag veges mennyiseget
bocsat ki belole, ebbol kovetkezoen csak veges sok megfigyelo lathatja,
illetve, egy megfigyelo lehet, hogy nem latja a csillagot bizonyos
tavolsag felett (mert hozza epp nem jutott el egy foton sem).
>az Olbers paradoxon feloldasanak tobb lehetosege van, de ezek
>egyike sem mond ellent annak, hogy a feny idobeni valtozasa is >lehetseges,
>logikailag nem cafolt megoldasa.

Igen, de felelsegesen nem feltetelezem ezt a megoldast, mivel van masik,
uj feltetelezes nelkuli megoldas.
-- 
http://www.vein.hu/~brendelm
+ - Etergyanus, Tesla, Alom, Alt. rel. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [Hungary]

>Teha't mi van akkor, ha a 3D csupa'n egy eleme a me'diumok
>halmaza'nak, melyben a fe'ny is csak egy eleme a terjedo" hulla'mok
>halmaza'nak.

Ennek megint eter szaga van :-)

>A fele'nk sza'guldo'
>mento"auto' szire'na'ja ma'ke'pp szo'l, mint a ta'volodo'e', de nem jo:n
>fele'nk se gyorsabban, se lassabban a hang. (Doppler jelense'g).
>A fele'nk sza'guldo' u"rhajo' reflektora'bo'l sem jo:n fele'nk gyorsabban a
>fe'nysuga'r, mint a ta'volodo'e'bo'l. Csupa'n a szine (frekvencia'ja) lesz
>ma's.

De ha mi megyunk a fenyforras fele, akkor mar c-nel gyorsabban kozeledik
felenk a feny. Es a kibocsajto urhajohoz kepest pedig c-nel lassabban. (Nem
ezt cafoltak meg a Michelson-kiserletben?)
--------------------------------------

>Szivesen olvasne'k Nicola Tesla a vakuum energia megcsapola'sa'val
>kapcsolatos kise'rleteiro"l, jelige mine'l to:bbet, pam-pa-ram...

Sajnos nem olvashatsz roluk, mert az olajsejkek, az autogyarosok
mesterkedeseinek kovetkezteben ezek a muvek mind megsemmisultek.
--------------------------------------
>Felado :  [Hungary]

>1. Almok. Engem is erdekel minden vele kapcsolatban.
> Egyszer volt egy erdekes film is. A lenyege az volt: hogy ha azt
> almodod, hogy meghalsz, akkor valoban meg is halsz.

Kivancsi lennek, honnan tudjuk ezt? Csak nem elmeselte valaki, aki mar
meghalt almaban? :-)
---------------------------------------

>Felado :  [Hungary]

>Egy kis fizikatortenet:
>1687. Newton: Principia: "Az igazi abszolut mozgas a relativ mozgastol a
>belepreselt ero segitsegevel kulonboztetheto meg"

Ezt nem ertem. Vagyis sejtem, mit akart jelenteni az eredeti szoveg, de azt
nem ertem, Te mit akarsz bizonyitani vele. Egyetertesz, vagy tiltakozol?

>1715. Leibniz Clarke-hoz irt levelebol: "Elismerem, hogy kulonbseg van a test
>abszolut, valosagos mozgasa es a mas testekhez viszonyitott egyszeru
>helyzetvaltoztatas kozott. Amikor a valtozas kozvetlen oka benne van a testben
,
>akkor az valoban mozgasban van, ekkor a tobbi testnek viszonya hozza kepest
>ezert valtozik meg..."

Ezt sem ertem.

>Ha ezen idezetek tartalmat alaposan vegiggondoltad jojjon a nevezetes kiserlet
>leirasa: Vegy egy sik feluletu merleget, ilyen van altalaban a kozertben,
>es tegy ra egy kiserleti testet,  jegyezd fel a mutato allasat, majd
>kulonbozo iranyokban, kulonbozo, egyenes vonalu, egyenletes sebesseggel
>mozgasd rajta es figyeld a mutato allasat. A kiserletet kulonbozo
>napszakokban vegezd el, igy a meres a ter minden iranyaban elvegezheto.
>Feladatod: a kiserleti testet abszolut nyugalom allapotaba kell hoznod.
>( A halado mozgastol mentes allapotot kell rajta erteni! )

Ez a kiserlet sem teljesen vilagos. Azt akarod mondani, hogy az lesz az
abszolut nyugalmi allapot, amikor a test "sulyos" tomege a legkisebb, tehat
amikor a merleg a legkisebb erot jelzi? Mert ez esetben a valaszom az, hogy
a testet 8 km/s sebesseggel kell mozgatni barmilyen vizszintes iranyban a
merleghez kepest. (Ti.: Elso kozmikus sebesseg). Ha pedig ennel nagyobb
sebesseggel mozgatom, akkor mar negativ a "tomege".

>Az alt.rel. elmeleteben posztulaljuk az
>osszes inerciarendszer egyenertekuseget, igy a forgo rendszerek
>egyenertekuseget. 

A forgo rendszer innerciarendszer?

>Amikor ezt kijelentjuk posztulatumkent, akkor azt
>mondjuk, hogy a Foucault-fele kiserlet, vagy a Coriolis ero nem alkalmas
>a forgas eldontesere, ezen jelensegeket csak praktikus okokbol kapcsoljuk
>a forgas jelensegehez, hiszen egyebkent nem allithattuk volna fel
>poszulatumunkat. Valoban az ingakiserlet magyarazatahoz mi allitjuk fel azt >a
>tetelt, hogy az inga megtartja lengesi sikjat, bar l mas oka is
>felvehetunk. Ugyanez all fenn a Coriolis erorol.

Mondanal egy ilyen okot?

>Irja valaki, hogy a hiba az en szemleletemben van, mert nem latom jol a
>lokalis teret, amely valojaban nem is ter, hanem egy pont. Lehet, hogy ezert
>nem latom jol? Egy kiterjedes nelkuli pontban elo kiterjedes nelkuli fizikus,
>kiterjedes nelkuli testen, kiterjedes nelkuli oraval vegzett kiserlete
>ekvivalenciat mutat. 

Ez megint nem vilagos. A pont fogalmaval van problemad? Ezek szerint a
differencial szamitasban sem "hiszel".

>Peter irta, hogy nem hallott meg arrol, hogy a fenysebessegnel nagyobb sebesse
g
>az alt. rel.ben megengedett.  Errol tobb helyen is olvastam, de most hiaba
>kerestem, egyik forrast sem talaltam meg. De az alapja egyszeru. Az alt.rel.
>szerint a fold ptolemaiosi allo, azaz nem forgo helyzete megengedett es helyes
 .
>Ebbol viszont az kovetkezik, hogy az egitestek naponta megkerulik a Foldet, ig
y
>peldaul egy 15 milliard fenyevre eso galaktika, vagy kvazar is. 

Nem. Ebbol egyszeruen csak annyi kovetkezne, hogy a csillagokat mindig egy
helyben latnank. Vagy termeszeti torveny az, hogy nekunk mindenkeppen forgo
egboltot kell latnunk, akar allunk, akar forgunk?

>Laci irta: "Az ekvivalencia bizonyiteka pedig a fenysugar elgorbulese
>gravitacios terben eleg egyertelmu"
>Ez igy nem egeszen igaz. Azzal, hogy bevezettuk a teridot, es megszuntettuk a
>gravitaciot nem csak egyetlen lehetosege a fenysugar palyajanak grav.terben
>torteno elhajlasara sem egyeb jelensegekre. Newton korpuszkulaelmelete (amely
>Einsteinnel visszatert, ha alaposan modosult kiadasban) hasonlo eredmenyekre
>vezet a rel. elm. nelkul is. Laplace ennek alapjan az 1700-as evek vegen mar
>kiszamitotta a "fekete lyuk" lehetoseget. Az 1800-as evek elejen egy Soldner
>nevu fizikus publikalta a fenysugar palyajanak Nap melletti elhajlasat. Az,
>hogy Einstein osszefuggesei alapjan kozelebbi erteket kapunk meg nem
>tekintheto elegendo bizonyiteknak, csak most mar ket lehetoseg is felmerult.

Hat eppen ez az. Az egyik helyes eredmenyt ad, a masik nem. Akkor hogyhogy
nem tudsz valasztani kozuluk?

Kicsit furcsa az egesz cikked ervelese, es bevallom, nagy reszet nem is
ertem. (Lehet, hogy a hiba az en keszulekemben van, de talan megis jobb lett
volna, ha az allitasaidat peldakkal teszed szemleletesse).

Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS