"Homoszexualitas"

Meggyozo kutatasi eredmenyek sorakoznak amogott az allaspont mogott,
hogy a homoszexualitasnak van egy intrauteren genezise. Ez az embrio
hormonalis hangolasatol fugg, pontosabban az osztrogen es a tesztoszteron
aranyatol egy bizonyos kritikus periodusban, amely feloleli
az intrauteren periodus nagy reszet a szuletes utani elso napokig.
Ugyanez a ket hormon triggereli aranyuknak megfeleloen a nemiszervek 
kifejlodeset. Az embrionalis fejlodesben az osztrogen a 
nemiszervek kifejlodesenek elinditasaban (mindket nemnel es kezdetben
azonos iranyban), majd erdekes modon a ferfi nemiszerv tovabbi fejlodesenek
gatlasa reven a noi nemi szerv kialakitasaban jatszik szerepet.
Ezutan azonban a nemi szervek jelleget mar nem befolyasolja, 
de az idegrendszer fejlodesere meg hosszu idon keresztul 
(a szuletes utan is) hat. Ez azzal a kovetkezmennyel jar, 
hogy az illeto embrio mar esetleg kesz noi nemiszervel jon vilagra, 
de valamilyen intrauteren behatas kovetkezteben az osztrogen/tesztoszteron 
arany eltolodik, es maszkulin iranyban hangolja at a fejlodo kislany 
idegrendszere't, valamint nemi szerepvalasztasat es minden preferenciaijat.
Ez volna a noi homoszexualitas biologiai oka.
Ennek a forditottja tortenik a ferfi homoszexualitas kialakulasakor.

Azt, hogy a homoszexualitas nem merul ki a pszichikai attitudben (es itt
vitatkoznek a 'just for fun' ervvel) neuroanatomiai kulonbseg is bizonyitja. 
Kimutattak, hogy morfologiai kulonbseg van homoszexualis es
heteroszexualis emberek idegrendszere kozott. Nevezetesen, a hipothalamus
bizonyos paros magvai kisebbek a homoszexualis ferfiaknal, mint heteroszexualis
ferfiaknal, es kozelebb alnak meretuket tekintve a noi hipothalamus megfelelo
magvaihoz. Ennek a forditottja all (nem neglepo modon) a leszbikusokra.
Ez persze csak korrelacio, es ebbol tovabbra sem tudjuk, hogy ez az
idegrendszeri kulonbseg oka, vagy kovetkezmenye a homoszexualitasnak.

Meg egy argumentum: felmerult a ferfi vs. noi homoszexualitas moralis
osszehasonlitasa, amely mogott hard-core biologiai aszimmetria rejtozhet.
Valoban a tarsadalom (szulok baratok) aktiv cenzurat gyakorolnak a gyerekek 
szexualis orientacioja es preferenciai folott. Felmerult mar a "vilagoskek
alsonaci, rozsaszin bugyi" paradigma. Erdekes modon a felnottek
jobban toleraljak, ha egy kislany fiusan oltozik, fius jatekokkal jatszik,
mint ha a fiu lanyosan oltozik, vagy lanyos jatekokkal jatszik.
Annak, hogy a leszbikussag nagyobb merteku tarsadalmi toleranciat elvez,
mint a ferfi homoszexualitas, talan ez az alapja. A kerdesben mar en
is vegeztem szereny kozvelemenykutatast, amelybol az derult ki, hogy
heteroszexualis lanyok a leszbikus homoszexualitast jobban toleraljak, 
mint a heteroszex fiuk a ferfi homoszexet. Ugyanakkor a heteroszex lanyokra
a ferfi homoszex ugyanolyan facilitalo hatassal van, mint a ferfiakra
a leszbi szex. Itt tehat van ne'mi es nemi aszimmetria. 
A homoszexualitas nemenkent eltero megiteleset komplikalja tovabba a 
gyerekvallalas kerdese is. Noknel a gyermekvallalasra iranyulo (tarsadalmi) 
osztonzes joval erosebb, mint a ferfiaknal. Ez mindenkeppen ronthatja a 
nok leszbikus kapcsolatainak tarsadalmi toleranciajat.

Nadasdy Zoltan

Hadd vagjak kozbe!

A "magara hagyott tarsadalom" vedelmeben:

	Amikor Miklos "magara hagyott tarsadalomrol" ir, vilagos,
hogy nem a kornyezetetol (bioszfera, a nembiologiai fizikoszfera es
az ipari vilag [nem exkluziv halmazok]) elszigetelt tarsadalomra gondol,
hanem a kovetkezore. Nagyon leegyszerusitve:  A tarsadalom erdekcsoportokbol 
all. Most tekintsuk csak a kompetitiv jatszmakat kozottuk, amelyek a
veges eroforrasok birtoklasara iranyulnak. Amig a csoportok kozott nincs akkora
kulonbseg, hogy egyik erdekcsoport olyan mertekben korlatozna a masik 
mozgastere't, hogy az kenyszerpalyan mozogna (diktatura), addig az 
interakciok szabadon, a lokalis erdekeknek megfeleloen zajlanak - magukra 
hagyottan. Ennek soran szuksegszeruen kialakulnak olyan erdek csoportok 
folotti erdekszovetsegek, amelyek abbol a felismeresbol szuletnek, hogy neha
jobb feladni a lokalis erdekellenteteket es kooperalni egy harmadik
erdekcsoport kiszoritasa celjabol, majd osztozni a javakon (ha az osszbevetel
fele nagyobb, mint a lokalis befektetes). Ezzel bevezettuk a kooperativ
jatekokat amelyek az onszervezodes mozgatorugoi. Ezt azert hivjuk
a tarsadalom onszervezodesenek, mert nem egy hatalom, 
nem is egy vezerelv szervezi, hanem a resztvevo erdekcsoportok.
Leggyakrabban meg maguk az elvek (jatekszabalyok) is lokalisan kulonboznek,
eppen ezert oly nehez bejosolni, vagy akar csak modellalni a tarsadalmi
folyamatokat. Az onszervezodes mindaddig megy, amig egyik
erdekcsoport sem koncentral akkora hatalmat, amelynek reven az osszes tobbit
iranyitani tudja. Amint ez megtortenik, onnantol kezdve ennek a hatalomnak
kell azokat a jatekszabalyokat kialakitani, amelyek megis mukodokepesse teszik
a tarsadalmat, anelkul, hogy minden interakciot egy kozpontbol
kellene iranyitani. Ez tortent a szocializmusban a szimulalt piac eseteben.
Itt mar valoban nem beszelhetunk magara hagyott tarsadalomrol, mert
a hatalom egyszeruen megvalositja a tarsadalomrol alkotott vagyfantaziajat
(mondhatni re'ma'lma't). Sot me'g sajat tortenelmet es kozgazdasagtanat 
is megirja (gondolom ismeros). A szocializmus tortenete nekem pont arrol
szol, hogy a jatekszabalyokat nem celszeru elore megadni, de semmikeppen
nem lehet kisajatitani a jatekszabalyok megallapitasanak jogat. Nem
azert, mert az moralis szempontbol nem kivanatos. Azert, mert az nem
a valos szuksegletek altal mozgasban tartott, hanem egy szimulalt vilagon
mukodo (akadozo), szuksegkeppen onkonzervalo, alkalmazkodaskeptelen 
tarsadalomhoz vezet. Viszont az is igaz, hogy bizonyos szabalyokra 
szukseg van az interakciok lebonyolitasahoz, es a diktaturahoz 
vezeto monopoliumok kepzodesenek feken tartasahoz. 
Akiket felruhazunk ezen szabalyok megalkotasanak jogaval,
azok ezen jogukat pont a jatekszabalyok reven igyekeznek majd konzervalni. 
Ezzel egyszersmind a tiszta demokracia megvalosithatosagaba
vetett bizalmatlansagomnak is hangot adok.

Nadasdy Zoltan

Kedves )!
Kerdeseidre es megjegyzeseidre a valaszaim a kovetkezok.

>>Ezt koveti a buntetesek leirasa, a kiuzetes a Paradicsombol. Mi az a rettento
>>vetek, amit elkovettunk?

>En nem kovettem el semmit, akkor meg egesz kicsi voltam ...

A Biblia szerint az eredendo bun megrontotta az egesz emberi nemet. Bar a
bunt Adam es Eva kovette el, mindenki, aki toluk szarmazik, bunben szuletik.

>>A mindent tudni, kiszamitani akaro ember bizalmatlan
>>Isten irant, benne is ketelkedik.

>Magat a ketelkedest tartod hibanak, miert ?

Nem hiba, a tudas megszerzesenek termeszetes allomasa. Csa Istenben, 
az Isten munkajanak josagaban valo ketelkedes tiltott.

>>Arrol nem is beszelve, ha Istenben nem bizik,
>>hogy is bizna embertarsaban.

>Ez nem igaz. Biztosan te is tudsz ellenpeldat.

Kisse szegyenlem magam a szkepticizmusom miatt.  Az embertarsaink iranti 
bizalomnak ez a foka, ami lentebbi kerdeseidben is megnyilvanul, az ilyen
me'ly hit es optimizmus, ami Benned van, ugy erzem, nagy ritkasag. Oszinten
orulok, hogy Svedorszagban ilyen tapasztalatokat szereztel bar sajnos
masoktol ugyanonnan mast is hallottam. Altalaban ugy erzem, hogy a 
szocializacio nevelte bizalom inkabb az aprobb dolgokban nyilvanul meg,
nagyobb te'tek eseten a bennunk lakozo gyanakvas lesz a meghatarozo.

>>Maga a tiltott tudas jelentett es
>>jelent kisertest. Ha a vilag harmoniajaban, a mindenseg ertelmes voltaban
>>ketelkedunk es a gondviselest el nem fogadva egyenkent igyekezunk boldogulni,
>>ill. az irhankat menteni, csak rosszul jarunk. Mas is.

>Miert ? ( Bar ez maga a ketelkedes ... )

Igazad van, amit irtam nem trivialis. Nemreg a Scientific American-ben
jelent meg egy cikk, hogy mi tortenik akkor, ha egy asztaltarsasag ugy
rendel egy etteremben, hogy a szamlat valoszinuleg egyutt fizetik, 
mindenki ugyanannyival szall be. Ki mit rendel ilyenkor. Vagy gondolj
a vizfogyasztas lakasonkenti meresere. Sajnos, ilyen draga megoldasokat
kell bevezetni, hogy a kozost ne pocsekoljuk. Nagyobb dolgokban, allamok
kozott gondolhatunk a szemet, a kornyezeti terheles exportjara stb. Sokkal
olcsobb lenne mindenkinek, a vegso elszamolasban, ha helyileg inteznenk
el dolgainkat es nem a kozosbe vagnank bele. De hat ilyenek vagyunk, 
nem bizunk egymasban, hogy mas is takarekoskodik a vizzel, akkor is ha
nem ellenorzik, stb.

>>( Ja es azt mondod, hogy A^B^C^D => E , jo de mi van kulon kulon.
>>Pl. !A^!B^!C^D vagyis valaki ketelkedik a harmoniaban, a vilag ertelmes
>>voltaban, nem bizik a gondviselesben, de nem egyenkent akar boldogulni
>>es az irhajat menteni akkor ... ? )

>>/Zsolt /D.p.Z.B./

Ennek egy valtozatat mar sajnos ki is probaltak. Ugy hivjak, hogy 
kommunizmus.
 
Voros Miklosnak (VITA#11):

A tudasvagyat azert elvalasztanam a mindent tudni akaras igenyetol.
A Biblia nem utasitja el a tudni akarast, a bolcsesseget, a ketelyt es a
toprengest. Csak azt tiltja, hogy az egesz ertelme't, Isten munkajanak josagat
kerdojelezzuk meg. Ne epitsuk meg a Babel tornyat, mast lehet. Sot
osztonoz arra, hogy kiszamithatalannak tuno dolgokat is felvallaljunk,
mert azzal biztat, hogy a gondviseles megsegit bennuket. 

Cser Ferinek (VITA#11):

Erdekes, amit a bibliai tortenet hattererol irsz, hasonlokat mar
olvastam magam is. Itt arra oszpontositottam, miert pont ez az
eredendo bun, miert annyira sulyos az, ami tortent. Mas istenek
imadasa is sulyos vetek, de ugy erzem, az mar csak a kovetkezmenye
annak, hogy Isten munkajanak a tokeletesseget megkerdojelezik.

Minden jot kivan 
Laszlo

Valaszok Pinter Istvannak(VITA#13)
- Ami az agresszio forrasat illeti, a fejlett nyugaton nem lehet egyszeruen 
a zsufoltsagra hivatkozni. Vannak helyek a vilagon, ahol me'g nagyobb a 
zsufoltsag, mondjuk Japanban, Kinaban es sokkal kevesebb az agresszio. A 
masra valo szuntelen odafigyeles nem art a testi-lelki egeszsegnek, lasd 
milyen fittek es hosszu eletuek a japanok. Persze a halado nyugaton, ahol az 
a fejletteseg felsofoka, hogy mindenki futyulhet mindenkire, ott bizony a 
fokozodo zsufoltsag bizony zavaro, agressziot kelt.
- Miert pesszimista az ertelmisegi? Talan mert bonyolult a vilag es
nehez atlatni mi var rank. Ha ugyanis optimista vagyok elvarhatjak
tolem, magyarazzam meg miert. Lehetoleg tudomanyosan, szazalekokkal,
e'ves bontasban. Ez pedig nem megy. Ha valaki azt mondja, hogy csak,
vagy hiszek a vilag rendjeben, ez nem a kornak megfelelo tudomanyos
vilagszemlelet.
  Az igazi baj az, hogy mukodik az ugynevezett 'onmagat beteljesito
joslat' cimszo alatt klasszifikalt mechanizmus, ez szigoru tudomanyos
modszerekkel, kiserleti uton is vizsgalhato. Ugyhogy azzal, hogy a rosszra
szamitunk, tobbe-kevesbe elo is mozditjuk annak beteljesedeset.
  Ennel jobbakat kivanva Laszlo

A Ket uriember nem azert kapta a Nobel dijat, mert bebizonyitottak,
hogy a DNS nem alakulhatott ki veletlenul....


A2

Mi is az oka annak, hogy a harmadik vilag nem fejlodott oda, ahova az elso
vilag fejlodott ? Kerdezhetnem ugy is, miert tuntek (tunnek) le egesz kul-
turak ? Ez szerintem a tarsadalmi formaciok alkalmazkodasi kepessegenek
kovetkezmenye az adott helyzethez. A helyzet meg az, hogy vannak a fejlett
orszagok, USA, NyEuropa stb, es vannak a gazdasagilag, szervezetileg a fejlette
k
mercejevel merten gyengebb orszagok, akiknek - ahogy mindig is a tortenelem
soran - igazodniuk kell az uj rendhez. Ez persze nem tetszik sokaknak, foleg
 aharmadik vilag oldalan, de toluk nem varhato a jelen helyzet (ehezes, tul-
nepesedes, stb.) megoldasa. A fejlett vilag meg leginkabb magaval van elfog-
lalva es csak halvany jeleit mutatja a globalis felelossegere valo ebredesenek.
Az emberek (egyenek) ugy gondolkodnak: oszzedol a vilag ha ezt itt es most
nem oldom meg ? Nem dol oszze, ergo ez egy masodrendu problema. A kornyezetve-
delem teruleten is sokaig igy gondolkodtak, a valtozas akkor kezdodott, amikor
a sajat hazuk tajan haltak ki allatfajo es szuntek meg erdok.
Masik kerdes: hogyan kell a tarsas elet szabalyait eloirni, hogy az emberek
betartsak ? Eddig meg mindig csak az eroszakos betartatas volt hasznalatban,
ahol is megint csak az hozta a szabalyt, aki egy (abszolut?) merce szerint a
legerosebb volt. Mi is lenne akkr konkretan pl. Torok Peter avagy Dr.Dr.K.S.
javaslata, hogyan kellene az elso es a harmadik vilagnak egymassal elnie ?
Az USA-nak le kell mondania a diktalasi modszererol es at kell adni a dontesi
hatalom egy reszet az etiopoknak ? 
Szerintem az alapveto hiba ott van, hogy a fejlettek a sajat mercejukkel elma-
radottnak itelik az etiopokat, segiteni akarnak a sajat elkepzelesuk szerint,
ami aztan nem valik be, mert az etiopoknak objektive masra lenne szukseguk.
Jobb lett volna ha szomaliakat mondok, akkor mindenkinek friss emlekei vannak
az ENSZ beavatkozasrol.
Velemenyem szerint a vilag tortenesei nem kell szuksegszeruen minden egyes 
nepcsoport szamara egyidejuleg fejlodest hozzon, barmilyen szep es jo lenne
az. Nem is volt igy a tortenelemben. Viszont ha a lehetosegeink megengedik,
marpedig nem vagyunk messze tole technikailag, torekednunk kell ra.
Ennyi.
Istvan

Szervusz Miklos,

Ketszer is megszolitottal, egyszer kozvetlenul, egyszer kevesbe.  Egyszer a
HIX olvasok szavazasaval kapcsolatban, egyszer pedig az evolucio fogalom
sokfele ertelemzese mijan.

    Nos a szavazast nem en talaltam ki, azt kedves es keszseges moderatorunk,
Radnai Tamas javasolta.  Az en celom nem szegeny Zoli kollektiv es hatekony
megszegyenitese volt - magatol is ra fog jonni arra, hogy vele nem stimmel
valami es nem kritikusai azok, akik tevednek.  Nem kivantam semmifele homogen
(vagy annak kepzelt) koaliciot alkotni vele szemben.  Sokkal inkabb arra 
kivantam lehetoseget teremteni, hogy minden politikai felelosseget magara 
vallalo Vitazo (iro es olvaso) lelkiismerete szerint allast foglaljon egy 
minden embert erinto kerdesben.
    Pontosan az a gond, hogy amikor a buta emberekkel szemben kegyesen es
mosolygosan elnezoek vagyunk, akkor nem vesszuk eszre, hogy allitasaik kozott
esetleg olyan nezetek szurodnek at, melyek politikai felelossegerzetunket
teszik probara.  Azert, mert a szakertok serenyen megcsovaltak a fejuket,
hogy ejnye-ejnye, Zolinak bizony keszulnie kellett volna feleles elott, me'g
nem kellene nyugodt mosollyal nyomogatni a PgDn billentyut.  Itt nem csak
egyszeru technikai reszletkerdesekrol volt szo, hanem elhangzott egy olyan 
kijelentes is, ami miatt nem tiltakozni szerintem a felelossegerzet hianyat, 
a kozombosseget jelzi.
    A Forum-tipusu szavazas tehat lehet felesleges, politikai velemenyunk
kinyilvanitasa viszont nem.  Ha az emberi meltosag megsertese miatt tizszer
hiaba tuntettunk, akkor el kell menni tizenegyedszer is.  Az emberi jogok nem
evulhetnek el.

    Masfelol viszont orulok, hogy bekuldtel egy rovid, es cseppet sem homalyt
oszlato meghatarozast az "evolucio" szo kulonbozo jelentestartalmairol.  Ha
eszrevetted, az en irasaimnak pontosan az volt a celja, hogy felhivjam veluk
a figyelmet a kulonbozo jelentesekre.  A termeszettudosok kozott sajnos sokan
szinte reflexszeruen hasonlitjak ossze a biologiai organizmust a tarsadalom
szervezetevel.  Ezert gondoljak azt, hogy az elolenyek egyedi es faji szintu
fejlodesehez hasonloan lehet a tarsadalom (intellektualis vagy technologiai)
fejlodeserol beszelni.
    A vitaban kiderult, hogy a tarsadalom (kultura, stb.) valamilyen me'rce
szerinti evolucios fejlodese problematikus feltetelezes.  Ez persze me'g nem
jelenti azt, hogy ne lenne esztetikailag vonzo es egyszerusegevel csabito
elmelet.  Azonban eppen ezert kell mindig kritikusan kozelitenunk hozza.

Minden jot,
Miklos

Hajdanaban, amikor a TIPP es a VITA meg egy volt, megigertem, hogy felrakom
a Life of Brian-bol kovezesi jelenet szoveget a SENDDOC-ra.
Ezt az elobb tettem meg, a neve life_of_brian-stoning, egyelore talan
a new-ban lesz, aztan talan atalagutazik az irodalom/python [?] csoportba.
A gepelesi hibakert elore is elnezest, ha vannak.

Jo olvasast.
Udv
Attila

Pontositas: az 1980-as (otodik) kiadas utoszavaban azt irjak, hogy
Szathmari 1935-ben irta a Kazohiniat, Huxley pedig 1937-ben a Brave
New World-ot. Az utobbit gyorsabban adtak ki, talan nem veletlenul.
Szathmari azt mondta, hogy ha olvasta volna a BNW-t, soha nem irja
meg a Kazohiniat. Milyen szerencse, hogy nem olvasta! Mert tenyleg
remekmuvet irt, akinek szamit az ilyen, nyugodtan buszke lehet ra.

Most olvasom Keith Jarrett eletrajzat (Ian Carr irta), es abbol meg
azt olvasom, hogy o anyai agon magyar szarmazasu [anyja neve: Irma
Kuzma]. Es hogy zenei kepzeset foleg az anyja tamogatta, egeszen kis
gyerek [Keith Jarrett] koratol. KJ mar 3 evesen komponalt, 5 evesen
koncerten jatszott. [Aki nem ismeri: zongoral leginkabb, de szopran
szaxin, dobokon, uto"so:ko:n, gitarfeleken is zenel, jazz-t, meg
klasszikusakat, meg sajat szerzemenyeket, meg remekul improvizal
orakon at. Erdemes megismerni.]

Udv
Attila

A tarsadalomrol folyo vita igen erdekes, sok jo hozzaszolast olvastam.
Ennek folytan - mi is johetne mas - en is beleartom magam, jo szokasomhoz
hiven... Eloszor az inditott megszolalasra, amit Orzo Laszlo irt:
>Szerintem igenis van egy intenziv parameter ami a tortenelem folyaman
>folyamatosan nott. Ez szerintem a szabadsag lenne.

Aztan pedig Czigany Zsolt:
>Torok Peter volt az elharcosa annak a nezetnek, hogy a vilag folyamatos
>romlasban van, aminek a tudomanyos gondolkodas az oka.
Ez utobbit meglepodve olvastam, mert Zsolttal mar olyan jol egyetertettunk,
hogy tenyleg varatlanul ert, hogy o ezt velte kihamozni az en irasaimbol.
Kedves Zsolt, en ezt sohasem allitottam, sot miutan akkor egy szerencsetlenul
fogalmazott level miatt igy tunt, meg kulon el is magyaraztam, hogy nem a 
tudomany az oka jelenlegi allapotunknak, hanem mi magunk. Masreszt azt sem
gondoltam/gondolom, hogy a mai kor annyival rosszabb lenne, mint a regiek.
Mar csak azert sem, mert minden romlassal egyuttjar a javulas is, valaminek
a pusztulasa egy masik valami megszuleteset jelenti; jo es rossz elvalasztasa
nem lehetseges, egymast feltetelezik es szulik ujra folytonosan.
Egyetertek azokkal, amiket a leveled tovabbi reszeben irsz. En egyetlen, de
nagyon lenyeges kulonbseget latok a mai kor es a 'regi korok' kozott, ami
valamikeppen tenyleg azzal kapcsolatos, amit Orzo Laszlo irt: a szabadsag.
Az, amit korabban irtam, a mai kor 'profanizalodasa', ennek mas aspektusa.
Mindenkinek becses figyelmebe ajanlanam, felhasznalva az alkalmat, Erich 
Fromm: Menekules a szabadsag elol, valamint Mircea Eliade: A szent es a profan
c. konyveit. Ok sokkal reszletesebben kifejtik a dolgot, kulonbozo szemszogbol
is, mint en itt tehetem. Tehat, a lenyeg a kovetkezo:
A 'regi korok embere' barhol elt is, barmilyen korulmenyek kozott, egy dolog
megegyezett mindenhol es mindenkor: olyan vilagban elt, amelyben REND volt.
A rendet egy valamilyen vallas biztositotta. Ez a rend kiterjedt a tarsada-
lomra es a vilag minden reszere egyarant. Az 'archaikus ember' pontosan tudta
a maga helyet a kozossegeben, a vilagban, megvoltak a meghatarozott utak, 
amiket kovetett, es amiket ez a kozponti vilagrend hatarozott meg. Szinte
minden ember szoros es kozvetlen kapcsolatban allt ezzel a rendezo elvvel,
szellemmel vagy nevezzuk akarhogy. Ez volt az, ami az egyen biztonsagat adta.
Ez a rend sokszor bizonyos helyekben, targyakban, szemelyekben jelent meg,
ezeken keresztul lehetett fenntartani a kapcsolatot a vilag minden reszevel,
az istenekkel, a szellemvilaggal, az eggel. Ilyen hely volt pl. a jeruzsalemi
szentely, de termeszetesen minden mas szentely is; ilyen szemely a varazslo,
a fopap, a saman, a jos; ilyen targy pedig a frigylada, a Szent Gral, de
lehet ilyen akar egy egyszeru fatorzs is. Hogy milyen fontos lehet egy ilyen
valami, amit mi csak targynak tekintunk, megmutatja egy ausztraliai benn-
szulott torzs esete, akik nomad vandorlasuk soran egy facolopot vittek 
magukkal mindenhova, ahol letelepedtek, rogton leastak azt a foldbe, mert AZ
VOLT AZ EG TENGELYE, ami eget es foldet osszekototte. Amikor ez a farud el-
oregedett es eltort, az egesz torzs ott helyben leult a foldre es semmit nem
csinaltak tobbe, ott pusztultak el.
A mai korban ilyen rend nincsen. Amit Cz. Zs. Schweitzertol idezett, az ugyan-
ennek a masik oldala: a mai korban az embereknek nincs megfelelo vilagmagyara-
zatuk. De ez nem azert van, mert a meglevoek, amik korabban jok voltak, most
elvesztettek volna erejuket, hanem azert, mert az ember valtozott meg. A
valtozas parhuzamos az ipari tarsadalom kialakulasaval. Ennek velejaroja a
korabbi merev keretek, kasztok, cehek, osztalyok fokozatos vagy robbanasszeru
feloszlasa, osszekeveredese, a katolicizmus egyeduralmanak megszunese, az
ember eltavolodasa a termeszettol es legfokeppen: az ember individualizalo-
dasa, szabadsaganak novekedese. Aminek masik oldala az elidegenedes, az
elmaganyosodas. A regi tarsadalmakban nem annyira az egyen, mint inkabb a
VILAGREND volt a kozponti fogalom; ma az EGYEN all a kozeppontban.
Ennek a valtozasnak a folyomanya nagyon sok minden, amit karhoztatunk es
amitol felunk manapsag. Miutan megnott az egyen szabadsaga, megnottek a
felelmei is; mert megnottek a lehetosegei, megnott a felelossege is; mert
ledoltek korlatai, megnott maganya is. Mindenki szembe kell hogy nezzen ma
ezzel a problemaval es ezerfele megoldast adnak, amelybol 999 nem igazi
megoldas, csak visszateresi kiserlet a regi, biztos helyzetbe: menekules a
szabadsagtol. Van, aki azt mondja: en bergengoc vagyok, mi vagyunk a
legtokosebb, legnagyszerubb legenyek a fold kereken, tehat en is az vagyok;
aki mast mond, annak beverem az fejet. Van aki azt mondja: en ....-hivo"
vagyok, az en Istenem az egyeduli, en tehat udvozulni fogok, mig a tobbi
sok pogany a pokol melyseges fenekere kerul, buntetesul azert, hogy kinevet-
nek engem! Van, aki azt mondja: gondold meg, es igyal... Mas meg: en szerelmes
vagyok, boldog vagyok es az is maradok, holtomiglan-holtodiglan. Es nagyon 
sokan azt orditjak: en gazdag vagyok, barmit megvehetek, barmit megtehetek,
enyem a vilag! Es hany meg hany hamis valaszt eroltetnek, hany hamis szerepet
jatszanak nap mint nap, ujra meg ujra, felsorolni sem lehet az onbecsapas
szamtalan modjat.
A mai kor olyan kor, amiben nyiltan elotarulnak a problemak, a
terhek, a nyomorusag, a kegyetlenseg, a gonoszsag; de a lehetoseg is megnott
ezek megoldasara, kinek-kinek magaban. Atmeneti kor ez, innen el kell jutni
valahova es vissza nem vezet ut. Az elore vezeto utat keresi ma mindenki,
aki eleg bator ahhoz, hogy szembenezzen a problemak gyokerevel: onmagaval.
A vilag rendje osszezavarodott, a vilag tengelye megdolt, nincs tobbe, ami
osszekosson Eget es Foldet; a rendet MAGUNKBAN kell helyreallitani. Ha nem
tesszuk, helyreall magatol is elobb-utobb: de NELKULUNK.
Persze, ez az eszmefuttatas elegge tavolra vezetett a tarsadalomtudomanytol;
de en ugy latom, hogy a tarsadalom problemai az egyenekbol kovetkeznek, tehat
tarsadalmi szinten csak tuneti kezelesre van mod. Ilyen a rendorseg, a szigoru
torvenyek, az 'erkolcsos neveles': ezek mind nem oldjak meg a problemat. Egy
kinai mondas szerint: Hogyan akarod, hogy rend legyen az orszagban, ha a sajat
varosodban nincs rend? Es hogyan lehetne rend a varosban, ha a sajat utcadban
nincs rend? Es hogyan akarsz rendet csinalni az utcaban, ha otthonodban nincs
rend? Es hogyan akarsz rendet csinalni hazadban, ha sajat magadban nincs rend?
Sziasztok, Pe'ter

Kedves VITA-zok!

Julius ellenere nem kerultem hosszabb idore gepkozelbe ( most bezzeg... ), 
igy regebbi temakra is reagalok.

(1) Eloszor is egy szep arnyekra vetodesem: azt hittem, az az allitas, hogy 
_minden_ kozelitheto linearisan ( illetve tagabban es felreerthetobben: 
minden kiszamithato, van is egy demon, aki tudja ;-) ) es erre probaltam 
egy ellenpeldat adni. Ongol. Ugy jartam, mint Matyas kiraly az okos 
lannyal, mikoron elkulde vala neki az repedt, likas korsot, hogy foltoza' 
meg, mire pedig az leany visszakulde' az korsot, mert ki latott olyat, 
hogy szinerol legyen az foltozas, Uram kiralyom, forditassa ki azt a korsot!
En se tudom megadni a nemlinearis leirast. ( Viszont olvasgatom Penrose 
konyvet, ahol a szegeny demon is veszelybe kerul... )

(2) Vegh Laszlonak koszonom az eredendo bunrol szolo irast, ez az 
ertelmezes nagyon tetszik! ( Akar meg hinni is tudok benne, de... )

(3) ...de olvasgatva 'Sanyi' irasait es Kuthy uret, egy regi nagy 
problemamat cibalnam elo: Be lehet-e olyan torvenyt tartani, amelynek az 
ertelmezese tobbfele ( es ellentmondo ). Pl. Mi szamit paraznalkodasnak?
Mert az szerintem kepmutatas, hogy megjelenik itt tobb iras arrol, hogy 
az ateistak ilyenek-olyanok, bezzeg a hivok nem. ( Arrol nem is szolva, 
hogy pont nekik ott az utmutatas: "Ne itelj,..." ) Eddigi tapasztalataim 
szerint a vilagnezeti hovatartozas ilyen szinten gyakorlatilag _nincs_ 
kihatassal az illeto hetkoznapi eletere. ( Most pont a politikaval 
akartam peldalozni, de az nem ennek az ujsagnak a profilja. )

(4) Evolucio vitahoz annyit, hogy vegighallgattam egy nagyon szinvonalas 
eloadassorozatot arrol, hogy miert _nem_ igaz. Minden eloadast vita zart.
En ott nem az ertettem meg, hogy az evolucio nem igaz, hanem azt, hogy az 
a formaja, amit biraltak, nem igaz. Tovabba tobb olyan csunya sotet 
foltra hivtak fel a figyelmemet, amelyrol -- laikus reven -- nem tudtam.
Allaspontom szerint mostani tudasunk nem elegseges. Ennyi. Azt ui. nem 
tudom elfogadni, amit alternativakent felkinaltak: a Biblia betu szerinti 
ertelmezeset ( hat nap, etc. ). Egyszeruen mas gondolkodasi semak kozt 
elek, azok osszeroppanasahoz tobb kell. Aki ki akar ragadni engem ebbol a 
sotetsegbol, irjon a  cimre!

(5) Ha egy megtortent esemenyrol valoszinusegszamitassal bebizonyitjuk, 
hogy lehetetlen, akkor nem volt eleg e'ber a matematika tanszek a 
vizsgaztataskor.

(6) A tulnepesedesrol folyo vitak egy jo resze Europaban folyik, ahol a 
novekedes igen szereny. Mi, magyarok, pedig kulonosen jo peldaval jarunk 
elol, a _negativ_ mutatonkkal. A jolettol lenne? Mi, magyarok ilyen jol 
elunk? :-\

(7) Afrikarol es az arabokrol. Az elmult fel evben ket palesztin diaknak 
voltam a konzulense, ami szamomra teljesen uj feladat volt. 
Tapasztalataimat szivesen megosztom barkivel.

(8) Az emberi eszmenyek valtozasarol vagy valtozatlansagarol. A fejlodes 
szo sajnos nem egyertelmu, holott en mindig azt hittem, hogy kb. a 
"kedvezo iranyban valo megvaltozast" kell alatta erteni. Persze, mi az, 
hogy "kedvezo"? Egyebkent pedig alighanem kevesen vagyo'dnak vissza a 
regebbi korokba. Akkor pedig valami csak valtozott, nem?

(9) HS temakor. Hallottam ilyen hivatkozast: Isten Adamot es Evat 
teremtette, es nem Adamot es Belat, ezert... Nos, jo annak, aki 
Amerikaban el ( vagy ki tudja ), en meg egy borzasztora elmaradott helyen 
elek, ahol a HS nem igazan elfogadott, legalabb is a nyilt utcan. Na, nem 
a torveny bunteti, az az ido mar elmult. De egy HS fiu ( lanyra nem tudok 
peldat, Eva jol leirta miert ) komolyan veszelybe sodorhatja magat, ha 
nem "viselkedik". ( Philadelphia, boltos jelenet a jogaszhallgatoval! ) 
Es az is veszelybe sodorja magat, aki toleralni probalja! Ui. ha a dolog 
passziv, legfeljebb elforditja a fejet az ember, de mi van, ha kezdemenyez?
( Velemenyek? ) Itt a "tarsadalmilag elfogadott" megoldas egy balhorog, 
amibol is latszik, hogy agresszivak es intoleransak vagyunk... :-(
( Vagy csak en... )

Ali, aki nem ve'sz el, csak meg... ;-)