Kedves Pannon Jozsi !

En tortenetesen tudom mi az IGAZI OKa annak, hogy a 'Balkotmany' csak a Mo
teruleten tartozkodo magyar allampolgaroknak biztositja az allampolgari
jogokat.

Annak idejen a FORUM elodjen, a FALIUJSAGon szerveztunk egy peticiot annak
erdekeben, hogy a kulfoldon tartozkodo magyar allampolgarok is
szavazhassanak. Ennek reszleteit most itt nem meselem el, eleg annyi, hogy
1990 marciusaban az akkor megalakult Alkotmany Birosag ele kerult az ugy,
(ebben sokat segitett Eorsi Matyas az SZDSZ-bol), es az AB ugy dontott,
hogy a kerekasztal targyalasok alapjan letrejott valasztasi torveny
Alkotmany-ellenes, mivel az minket, kulfoldon tartozkodokat megfoszt egy
alapveto allampolgari jogunktol. Ezek utan ez visszakerult a parlament ele,
alig harom hettel a valasztasok elott.
     A parlamentben kitort a panik. Vilagos volt, hogy a hatralevo ido mar
nem elegendo arra, hogy a kulfoldiek titkos szavazasat megszervezzek.
El kellett volna halasztani a valasztasokat, ezt senki sem akarta,
nyilvanvalo okokbol. A parlament egyebkent buta is volt. A felszolalok
kozul sokan nem ertettek, hogy mikent lehetne a kulfoldiek szavazasat
megszervezni. Voltak akik nem biztak az akkor meg kommunista kezben levo
kulkepviseletekben, amelyeknek kulcs szerepuk lett volna a szavazas
lebonyolitasaban.
     Kinjukban azt a megoldast talaltak ki, hogy megvaltoztatjak az
Alkotmanyt. Az altalad idezett passzus ennek az eredmenye.
     A szavazati jogert folytatott harcot azonban nem adtuk fel. Sokan
tamogatjak a kepviselok kozul az Alkotmany modositasat ezen a ponton. Fodor
Andras Attila MDF-es kepviselo 1990 juliusaban peldaul megprobalta
napirendre tuzetni a kerdest, de ez el lett napolva (maga vonta vissza)
akkor. Az sem erdektelen, hogy miert. Azert, mert a T. Haz eppen akkor
targyalta az elnok valasztasanak modjarol rendezendo nepszavazast, amelyet
az MSZP nyujtott be. Ebben a helyzetben minden partnak, az MSZP
kivetelevel, az volt az erdeke, hogy erre a nepszavazasra minel kevesebben
menjenek el. Igy senki sem lelkesedett egy olyan javaslatert, amely
megnovelte volna a szavazasban resztvevok szamat. (Felszolalasa utan
megkoszontem FAA-nak a beterjesztest, o erre azt valaszolta, hogy ez neki
kotelessege, mert o az emberi jogokat komolyan veszi. Ennek szellemeben a
kovetkezo inditvanya az elethez valo jog kerdeset fogja erinteni es addig
nem nyugszik, amig az ezt serto abortusz torveny altal megengedett.)
     FAA utan a FIDESZbol Szajer Jozsef tobbszor megprobalta napirendre
tuzetni az ugyet, de a tulzsufolt torvenyhozoi naptarban mas, ennel --- en
is belatom, hogy -- fontosabb kerdesek nem engedtek.
     A tortenetbol kivilaglik, hogy eleg szeles tamogatast elvez ez az ugy,
legutoljara Konya Imret hallottam errol beszelni tamogatolag. A tamogatas
szeles, de nem eros. Azert nem eros, mert meg mindig ezer fontosabb dolga
van a T.Haznak, es azert sem, mert egyik part sem biztos abban, hogy neki
elonyos vagy hatranyos lenne-e az uj szavazok megjelenese.
     Hogy pontosan mikent kellene megvonni a szavazok koret, arrol lehet
vitatkozni. A magyar allampolgar mai definicioja szerint en nem adnek
minden magyar polgarnak teljes szavazati jogot, bar nem vagyok benne
biztos, hogy mi a helyes, es tobbszor valtozott errol a velemenyem.
Kezdetben en minden magyar utlevellel rendelkezo magyar allampolgarnak
megadtam volna a szavazati jogot, de lehet, hogy az amerikaiaknak van
igazuk, akik ragaszkodnak hozza, hogy politikai jogokat mindenki csak egy
orszagban gyakorlojon. Erveim vannak csak, szilard allaspontom nincs. Ezt a
parlamentnek kell majd megvitatnia.

Mindenesetre sokaig semmi sem fog tortenni, ha a kulfoldon elo magyarok nem
morognak.

Udvozlettel,
                 Rona-Tas Akos

Kedves Pannon Jozsi,

En is hasonloan gondolom, ahogy te, tehat nem valamilyen ideologia oka van
a dolognak, hanem az altalad emlitett emberi gyongeseg. Ennek kialakulasa
hosszu folyamat eredmenye, amihez az egyenlosdi hozzatette a maga hatalmas
reszet.

Kijelentem tehat, hogy szerintem is kellene egy uj alkotmany. Otthon tobb
lapban is olvastam nemet tanacsokat, amit nem fogadtunk meg. Az Alkotmany-
birosagot viszont megorzendonek tartom.

Udv / Hidas Pal

Fekete Z. irja:
>A Magyar Koztarsasag alkotmanya es torvenyes rendje ellen kuzdo csoport
>alakult; vezetoje Pellionisz Andras. (K.T. <Kulfoldi Tudosito>)

A kommunista idoket tukrozo alkotmany bekes uton torteno
megvaltoztatasara tett inditvanyt Pellionisz Andras.
Aki errol F. Z. stilusaban ir, az kommunista propagandat terjeszt.
A rendszervaltas elott az MSZMP igyekezett biztositani azt,
hogy ne vonhassak oket felelossegre, es hogy hosszu ideig
megmaradjon a hatasuk a torvenyekben.
Ezt igyekszik fenntartani F. Z.

  Egyed Zoltan

Koszonom Rona Tas Akosnak, hogy megirta, az a rosszindulatu, igazsagtalan ideze
t Georg Hefty-tol szarmazik aki FAZ magyarul jol beszelo munkatarsa. Georg
Hefty magyar szarmazasu, meglehetosen ellensegesen irt mar tobbszor is
Magyarorszagrol. A gond nem az, hogy milyen stilusban teszi ezt, hanem az,
hogy nem igaz amit ir. A konfliktus ebbol szarmazik, ugyanis amikor valaki
tiltakozik valamely hazugsag ellen. Hefty ezen hazugsaga, ujsag megnevezese
nelkul, hiszen ha leirta volna az ujsag nevet, ra tudtak volna bizonyitani,
hogy hazudik. Igy marad a hangulatkeltes. Ha valaki valamely hazugsagot
visszautasit, vagy egyaltalan megnevezi akkor Hefty ur megsertodik.
Szerintem van eleg biralni valo, de ilyen marhasagot - a kommunista part-
sajtoval valo osszehasonlitast lehetetlen szo nelkul hagyni. Nem vagyok
kulonosebben kormany szimpatizans es egyaltalan nem vagyok elkotelezett,
de mi a csudanak halgassak vegig szo nelkul nyilvanvalo hazugsagokat?

Valaszaim Rona Tas Akosnak:

1. Csak a magyar vonatkozasu cikkeik forditasat olvasom, ha a magyar sajto
az tovabbitja (igy olvastam a hazugsagoktol es ferditesektol hemzsego
Go:mo:ri cikket, olvastam az Antallt meltato irasokat is). A FAZ nem tartozik
az altalam becsult ujsagok koze'. Az angol es a francia ujsagirast jobban
kedvelem, elfogulatlanabbnak tartom.

2. Georg Hefty-rol nem allitottam, hogy kommunista berenc, egyszeruen
nem igaz amit ir. Nyugodtan szidhatja barki a kormanyt, csak irjon igazat.

3. Az eloiteletekrol: most igazan nem ertem mire gondolsz, en neha olvasom az
Uj Magyarorszagot, regebben (10-15 eve) olvastam a Nepszabadsagot es a
tobbi partlapot. A kulonbseg ORIASI, szerintem. Most erre lehet azt mondani,
hogy ez nem igaz de talan erdemes lenne idezni az ujsagbol, vagy olvasni.
Tenyleg Akos, olvasod az Uj Magyarorszagot?

A kommunista idokre nem az Uj Magyarorszag emlekeztet, hanem azok akik
osszejoveteleiken - pl. vadasztarsasgokban az internacionalet zengik erces
torokkal. Mint ahogy igy tortent ez Tamaska Maria volt AVH szazados 1992 apri-
lisi temetesen akit asszony neven Kadar (Csermanek) Janosnenak hivtak.

Udv     Csonka Gabor

Kedves Fekete Zoli; koszonom hogy kimutattad hogy szotari definicio
szerint IS cenzuralt a Szalon.  Aczel Gyorgyot is inkabb "moderator-
nak" hivjatok a Szalonban, mint "cenzornak"?  (Nala is az okozta a
legnagyobb tragediat, hogy DEFINIALATLAN PRIVILEGIUMAI voltak).
Gondolta Weisz Ivan annak idejen, Aczel Gyorgy alatt, hogy majdan
ra' is hasonlo sors var?

Ugy tunik, mintha az en egyes tevekenysegeimet is korlatozni
szeretned.  Szives tajekoztatasodra kozlom, hogy az ervenyes
Alkotmany pro forma elismeri a velemennyilvanitas (61/1) es sajto
szabadsagat (61/2 paragrafus), es azt a jogot, hogy barki egyedul
vagy masokkal egyuttesen irasban kerelmet vagy panaszt terjesszen
az illetekes allami szerv fele (64 paragrafus).  Emlekeztetlek, hogy
EROSZAKOS (fegyveres) akciok esnek tiltas ala (azt tedd szova ha
ilyesmire van evidenciad).

Arra is emlekeztetlek, hogy az ervenyben levo alkotmany szerint SEM
az alkotmanye a legfelsobb hatalom, hanem a NEPE ("amely a
nepszuverenitast valasztott kepviseloi utjan, valamint KOZVETLENUL
gyakorolja" [kiemeles tolem, P.A.; 2/2 paragrafus).  Egy forumozonak
sincs szavazati joga amig kulfoldon tartozkodik, tehat forumozo
vagy KOZVETLENUL gyakorja szuverenitasat, vagy lemond
szuverenitasanak gyakorlasarol.  SZABAD a valasztas !   -Pellionisz

Tisztelt Forumozok!

 Nem latom mi a problema. Van egy Forum, ahol mindenki megirhatja a magaet,
teljesen fuggetlenul, teljesen szabadon, barmilyen kozbelepes, beavatkozas
nelkul.

 Van egy Szalon, ahol Weiss Ivan (nem ismerem) szabadon cenzurazhat,
valtoztathat, letilthat a bekuldott irasokbol (kimeriti az Oxford Dictionary
"cenzor" fogalmat: an official authorized to examine printed matter, films,
news, etc., before public release, and to suppress any parts on the grounds of
obscenity, a threat to security, etc.". A cenzuralt "medium"-nak vannak hivei,
peldaul akik vagy megszoktak a gorenykurzus-beli u.n."szabad" beszedet, vagy
akiknek politikai eszmeik a cenzurat elfogadjak mint szukseges eszkozt
(pl. csak igy tudjak a tobbseg elott megvedeni szempontjaikat).

 Van egy Agora, ahol olyan szempontokat melyek nem egyeznek a sajatjukkal
kitiltanak ( nem csak, hogy nem olvasnak, de meg a tovabitast, u.i. a olvasas
lehetoseget is eltiltjak). Ez nem erdekes, csak annyiban, hogy altalaban
ugyanezek predikalnak "liberalis befogadas"-rol.  Viszont azt az etikatlan
dolgot is megtehetik, hogy, pl. akirol eppen beszelnek egy u.n. "nyilvanos"
forumon (talan mocskolodnak?) pont annak megtilthatjak a tovabbitast. E
konspiracios pletykafeszek magan hordozza az AVH/ III/III -as hagyomanyokat.
De mindez nem baj, amig mindenki szabadon valaszthatja milyen fajta forumba ir
es milyen fajta forum-ot olvas. Megfer egymas mellett a "National Inquirier"
szennyes pletykaujsag, egyes "special interest" lobbyk specialisan szurt
bulletinjei, es a leheto legszabadabb es legnyiltabb publikacios forumok.

 Ismert dolgok ezek. Erdemes ezzel annyit foglalkozni ?

                                        Tisztelettel, Csorna Istvan

Tisztelt Forumozok ! Hayek utolso konyvebol ( 88 aprilisaban fejezte be )
szeretnek idezni.
  Az alabbiak a konyv bevezeto reszebol vannak, 6. old. A konyv alcime : The
Errors of Socialism. Kiado : Univ. of Chicago Press, elso kotete a Collected
 Works-nek, 22 kotetre van tervezve. Megjelent 88-ban.
 A bevezeto mottoja :
   " The idea of Socialism is at once grandiose and simple....We may say, in
fact, that it is one of the most ambitious creations of the human spirit,...so
magnificent, so daring, that it has rightly aroused the greatest admiration. If
we wish to save the world from barbarism we have to refute socialism, but we
cannot thrust it carelessly aside. "    Ludwig von Mises
  This book argues that our civilisation depends, not only for its origin but
also for its preservation, on what can be precisely described only as the exten
ded order of human cooperation, an order more commonly, if somewhat mistakenly
, known as capitalism. To understand our civilisation, one must appreciate that
the extended order resulted not from human design or intention but spontaneous-
ly: it arose from unintentionaly conforming to certain traditional and largely
MORAL practices, many of which men tend to dislike, whose significance they
usually fail to understand, whose validity they cannot prove, and which have
nonetheless fairly rapidly spread by means of an evolutionary selection - the
comparative increase of population and wealth - of those groups that happened
to follow them. The unwitting, reluctant, even painful adoption of these prac-
tices kept these groups together, increased their access to valuable informati-
on of all sorts, and enabled them to be " fruitful, and multiply
, and replenish
the earth, and subdue it " ( Genesis 1:28). This process is perhaps the least ap
pr
appreciated facet of human evolution.
  Socialists take a different view of these matters. They not only differ in
their conclusions, they see the facts differently. That socialists are wrong
ABOUT THE FACTS is crucial to my argument, as it will unfold in the pages that
follow. I am prepared to admit that if socialist analyses of the operation of
the existing economic order, and of possible alternatives, were factually cor-
rect, we might be obliged to ensure that the distribution of incomes conform to
certain moral principles, and that this distribution might be possible only by
giving a central authority the power to direct the use of available resources,
and might presuppose the abolition of individual ownership of means of produc-
tion. If it were for instance true that central direction of the means of
pruduction could effect a collective product of at least the same magnitude as
that which we now produce, it would indeed prove a grave moral problem how this
could be done justly. Yhis, however, is not the position in which we find
ourselves. For there is no known way, other than by the distribution of pro-
ducts in a competitive market, to inform individuals in what direction their sev
several efforts must aim so as to contribute as much as possible to the total
product.
  Folyt. kov.   Horvath Pali

Elkepzelt lehetseges hir: "Az alkotmanybirosag azonnali hatallyal
betiltotta a dohanyzast es autok hasznalatat a Magyar Koztarsasag
egesz teruleten".

E cselekedetek ugyanis az Alkotmany 18 paragrafusaba utkoznek,
mely kimondja: "A Magyar Koztarsasag elismeri es ERVENYESITI
minkenki jogat az egeszseges kornyezethez" [kiemeles tolem, P.A.]

Kedves Pannon Joska ! A kulfoldi magyarok anyaorszagbol valo
elidegeniteset nezetem szerint NEM csak az altalad pedzett S.I.
faktor hatarozza meg ["Sarga Irigyiseg" faktor]. Az S.I. faktor ugyan
sokkal komolyabb mint sokan gondolna'k (kedves olvaso, majd
tapasztalod a magad boren, akkor is ha eddig talan nem), de nezetem
szerint ennel sokkal sulyosabb oka (is) van ennek.

Az "aki elment az idegenne valt" attitud valamelyest letompitott
valtozata annak a sok evtizeden keresztul a magyar nepbe sulykolt
hamis paranoid tudatnak, hogy "ki nincs velunk, az ellenunk". Kadar
ugyan megforditotta ezt AZ OTTHON TARTOZKODOKRA NEZVE, de a
kadarizmus (a lagysag engedekenysegbol es nem bizalombol adodo
rongya) odaig soha sem terjedt hogy a szorvanymagyarsagot a
nemzetet alkoto tenyezok koze sorolja. (Ezt a mentalitast az
Alkotmany sem oldja fel, bar a 68/1 paragrafus kimondja, hogy "A
Magyar Koztarsasagban elo nemzeti es etnikai kisebbsegek reszesei
a nep hatalmanak: allamalkoto tenyezok", ennek tukorkepet NEM
mondja ki - pedig lehetne: "A kulfoldon elo magyar allampolgarsagu
nemzeti es etnikai kisebbsegek reszesei a nep hatalmanak:
allamalkoto tenyezok").

Miert van ez igy? Egyszeru. Az ok a "nepszuverenitas" KORLATOZOTT
elismerese. A magyar politikum feudalis tradicioi miatt joreszt meg
mindig "territorialis kontroll"-ban gondolkodik, es "nepszuverenitas"
alatt a territorialis kontroll alatt tarthato nepet erti.

A "nemzetben valo gondolkodas"-hoz a territorialis kontroll feudalis
elvenek feladasa, a nemzetben valo bizalom es a nepszuverenitas
csorbitatlan elismerese kellene. Ettol lehetne pl. egy alkotmany
inkabb 21-ik szazadira, mint 19-ik szazadira emlekezteto. A tobbi
het es fel ev kevesbe lenyeges.                       -Pellionisz

Kedves Bodor! Irod: "Szeretnem felhivni figyelmedet (ismetelten),
hogy a SZALON mindenki szamara tudottan es elfogadottan
MODERALT, nem pedig cenzurazott".

Kerdezem: (1) ki a "mindenki"?  (2) tudja-e a "mindenki" hogy mik a
"moderalas" szabalyai [mik voltak a "szabalyok" Aczelnal]?  (3) ki(k)
hozta(k), ki(k) valtoztathatja(k) a szabalyokat, es hogyan? (4) ki
hogy ellenorzi a szabalyok betartasat (amennyiben lennenek)? (5)
mire alapozod azt, hogy "mindenki altal elfogadott" a Szalon cen-
zuraltsaga (legalabb egy szemelyt tudok, aki altal deklaraltan "nem
elfogadott").  Ha mindez nem lenyeges, csupan az hogy valakinek
arbitralis hatalma legyen megjeleno vagy nem megjeleno szovegek
folott, pl. senki ne tudja csinalt-e valtoztatast, (kihagyast, modo-
sitast), "atirast javasolt-e" a cenzor, akkor azt Te nevezd akarmi
mas neven ahogy csak akarod, de nehogy azt hidd, hogy azert mert Te
nem nevezed neve'n a megnevezhetot, mi el is hiszszuk a felreveze-
test. Maradjon tiszta "who IS TRYING TO kid whom"      -Pellionisz

Tenykent kezelni a tenyeket

Kedves Pannon Jozsi!

Te is nagyon jol tudod, milyen kenyes vallalkozas
ma a magyar zsidosagrol barmit is mondani. Szinte
a szo kimondasa onmagaban minosittetik sokak altal
rossz ertelmu "zsidozasnak".

Miert van ez igy? Pontosan nehez megmondani. Egy
olyan beidegzodes el ezekben az emberekben, amitol
ma mar jobb volna megszabadulni. Azt gondoljak ok,
hogy aki kimondja a szot: "zsido", az mar mindjart
"fasisztoid" nezeteket szandekozna hangoztatni a
nemzetkozi zsidosagrol. Eleg, ha valaki az elmult
napokban eppen csak bekukkantott a SZALON-on folyo
vitaba a temarol, mindjart erzekelhette, hogy - sok
okos folvetes mellett - igen durva elofoltevesek
fogalmazodtak meg azok reszerol, akikben (ugy latszik),
meg mindig ily melyen elnek szinte patologikus beidegzodesek.

Ezert volt oly nagyszeru vallalkozas, amibe fogtal,
mikor ismertetted Dr. Tauber igen tanulsagos konyvet.
Itt vegre TENYSZERUEN OLVASHATTUNK TENYEKROL, minden
folosleges patologia nelkul. Azt hiszem, az mindenkeppen
kiderult belole, hogy a magyarsag es a magyarorszagi
zsidosag (nem diszjunkt halmazok) sokkal kulturaltabban
kepes egyutt elni, egy orszagert egy hazaban munkalkodni
annal, hogy ezek a patologikus fobiak a legcsekelyebb
mertekben is indokoltak legyenek.

Hadd hivatkozzam en is egy olvasmanyomra. Sigmund Freud
irt egy konyvet arrol, hogy a tortenelem hogyan kepes
nemzedekeken at befolyasolni egy-egy nep/nepcsoport
gondolkodasmodjat meg akkor is, ha a tortenelmi ese-
menyeket netan hallgatas ovezne.

Freud peldaja a zsido nep, amely nep - Freud hipotezise
szerint - annak idejen, megunva az eroskezu iranyitast,
megolte legelso emberet, Mozest. A torvenyhozo elso ember
megolese - szinten Freud szerint - a nep jogos buntudatat
es szegyenkezeset valtotta ki, igy az adott tortenelmi
esemenyt az utodok elott mely hallgatas vette korul.

Freud (nehogy kihagyja egyik legfontosabb "talalmanyat" :-)
ezutan arrol beszel, hogy az adott tortenelmi esemeny
a nyilvanossag csatornaja helyett az elnyomott tudati
tartalmak csatornajaba, a TUDATALATTI-ba kerult. Freud
itt odaig fejleszti elmeletet, hogy beszel egy NEP
KOLLEKTIV TUDATALATTI-jarol. A nemzeti karakterologiak
egyik elmeleti sarokkovet veli megtalalni, amikor azt
mondja, hogy egy nep viselkedesmodjanak egyik meghatarozo
eleme eppen az, hogy "mit visel" kollektiv tudatalattijaban.

En a magam reszerol nem vagyok freudista. Ezzel egyutt igen
erdekesnek talaltam Freud okfejteset. Hogy a konkret pelda-
nal maradjunk, Freud ugy irja: a zsido nep kollektiv tudat-
alattijat _terheli_ a kimondatlan Mozes-gyilkossag tenye.

Akarmit is mondjunk Freud fonti elmeleterol, azzal lenyegeben
egyet lehet erteni, hogy a tortenelem, mint meghatarozo tenyezo
jelenik meg a nepek/nepcsoportok tudati/mentalitasbeli karak-
tereben. Ha most azt mondjuk, hogy a zsido nep tortenelmenek
egyik kulcsesemenye Jeruzsalem (es ezzel, jelkepesen, a zsido
haza) lerombolasa volt, tovabba, ha figyelembe vesszuk, hogy
attol fogva zsido anyaallam egeszen a 20. szazad kozepeig nem
letezett, akkor igazabol azon kellene meglepodnunk, ha a fold-
rajzilag meghatarozott nemzeti bazis (=haza) ilyen hosszu idon
keresztul valo hianya nem jelentkezne valamifelekeppen tudatilag
meghatarozo tenyezokent.

Talan ezert van az, hogy akarmikor folvetodik a nemzet, haza,
magyarsag, nacionalizmus, nemzeti buszkeseg kerdese, ez a kerdes
meg mindig oly sok erzekenyseget fakaszt. Talan ezert van az, hogy
amig egyesek "magyarabbak akarnak lenni a magyarnal", addig
masok a nemzeti identitas keresesevel jaro normalis jelensegek
soran is "fasisztoid ideologiak hatalmilag tamogatott tobzo-
dasarol" ertekeznek. Talan ezert van az is, hogy az Antall-fele
nemzeti demokrata kormanyt is sokan pocskondiazzak es keszulnek
a nagy "majd mi megmutatjuk"-ra.

Mit lehet tenni ilyen jelensegek kozepette?
Azt hiszem, maximalis toleranciaval lehetove kell tenni,
hogy aki a magyar hazaert KONSTRUKTIVAN tenni akar, az
ezt megtehesse. Aki a nemzet, az orszag EPITESEN kivan
faradozni, annak sose kelljen zart ajtokat talalnia.
Akik pedig csak gyerekes destrukciokra kepesek, netan
valami okbol inkabb ROMBOLNI szeretnek, mint epiteni,
azokkal kapcsolatban hadd engedjek meg egy ovatosan
optimista foltevest: kisebbsegben fognak maradni!

Udvozlettel:                            Szekely Zoli

The main point of my argument is, then, that the conflict between, on one
hand, advocates of the spontaneous extended human order created by a competiti-
ve market, and on the other hand those who demand a deliberate arrangement of
human interaction by central authority based on collective command over availab
le resources is due to a factual error by the latter about how knowledge of thes
e resources is and can be generated and utilised. As a question of fact, this
conflict must be settled by scientific study. Such study shows that, by
following the spontaneously generated moral traditions underlying the competi-
tive market order (traditions which do not satisfy the canons or norms of rati-
onality embraced by most socialists), we generate and garner greater knowledge
and wealth than could ever be obtained or utilised in a centrally-directed
economy whose adherents claim to proceed strictly in accordance with "reason".
Thus socialist aims and programmes are factually impossible to achieve or exe-
cute; and they also happen, into the bargain as it were, to be logically
impossible.
   This is why, contrary to what is often maintained, these matters are not
merely ones of differing interests or value judgments. Indeed, the question of
how men came to adopt certain values or norms, and what effect these had on the
evolution of their civilisation, is itself above all a factual one, one that
lies at the heart of the present book, and whose answer is sketched in its
first three chapters. The demands of socialism are not moral conclusions de-
rived from the traditions that formed the extended order that made civilisation
possible. Rather, they endeavour to overthrow these traditions by a rationally
designed moral system whose appeal depends on the instinctual appeal of its
promised consequences. They assume that, since people had been able to GENERATE
some system of rules coordinating their efforts, they must also be able to
DESIGN an even better and more gratifying system. But if humankind owes its
very existence to one particular rule-guided form of conduct of proven effecti-
veness, it simply does not have the option of choosing another merely for the s
sake of the apparent pleasantness of its immediately visible effects. The dis-
pute between the market order and socialism is no less than a matter of surviva.
. To follow socialist morality would destroy much of present humankind and
impoverish much of the rest.
   All of this raises an important point about which I wish to be explicit from
the outset. Although I attack the PRESUMPTION of reason on the part of socia-
lists, my argument is in no way directed against reason properly used. By rea-
son properly used I mean reason that recognizes its own limitations and, itself
taught by reason, faces the implications of the astonishing fact, revealed by
economics and biology, that order generated without design can far outstrip
plans men consciously contrive. How, after all, could I be attacking reason in
a book arguing that socialism is factually and even logically untenable ? Nor
do I dispute that reason may, although with caution and in humility, and in a
piecemeal way, be directed to the examination, criticism and rejection of
traditional institutions and moral principles. This book, like some of my earli
er studies, is directed against the traditional norms of reason that guide soci
alism: norms that I believe embody a naive and uncritical theory of rationality
, an obsolete and unscientific methodology that I have elsewhere called "con-
structivist rationalism" (1973).
  Thus I wish neither to deny reason the power to improve norms and instituti-
ons nor even to insist that it is incapable of recasting the whole of our moral
system in the direction now commonly conceived as "social justice". If such
morality pretends to be able to do something that it cannot possibly do, e.g.,
to fulfill a knowledge generating  and organisational function that is impossib
le under its own rules and norms, then this impossibility itself provides a de-
cisive rational criticism of that moral system. It is important to confront
these consequences, for the notion that, in the last resort, the whole debate
is a matter of value judgements and not facts has prevented professional stu-
dents of the market order from stressing forcibly enough that socialism cannot
possibly do what it promises.
  Nor should my argument suggest that I do not share some values widely held by
socialists; but I do believe, as I shall argue later, that the widely held con
ception of "social justice" either describes a possible state of affairs or is
even meaningful. Neither do I believe, as some proponents of hedonistic ethics
recommend, that we can make moral decisions simply by considering the greatest
foreseeable gratification.  Folyt. kov.  Horvath Pali

Helyszuke miatt nehany mondat kimarad... "our values and institutions are
determined not simply by preceding causes but as part of a process of uncon-
scious self-organisation of a structure or pattern. This insight was only the
first of a growing family of theories that account for the formation of
complex structures in terms of processes transcending our capacity to observe

manifestations. When I began my work I felt that I was nearly alone in working
on the evolutionary formation of such highly complex self-maintaining orders.
Meanwhile, researches on this kind of problem - under various names, such as
autopoiesis, cybernetics, homeostsisi, spontaneous order, self-organisation,
synergetics, systems theory, and so on - have become so numerous that I have
been able to study closely no more than a few of them. This book thus becomes
a tributary of a growing stream of an evolutionary (but certainly not simply
Neo-Darwinian) ethics parallel and supplementary to, yet quite distinct from,
the already well-advanced development of evolutionary epistemology.
  Though the book raises in this way some difficult scientific and philosophi-
cal questions, its chief task remains to demonstrate that one of the most
influential political movements of our time, socialism, is based on demonstrtabl
demonstrably false premises, and despite being inspired by good intentions and
led by some of the most intelligent representatives of our time, endangers the
standard of living and the life itself of a large proportion of our existing
population. This is argued in the fourth through sixth chapters, wherein I
examine and refute the socialist challenge to the account of the development
and maintenance of our civilisation that I offer in the first three chapters.
In the seventh chapter, I turn to our language, to show how it has been debased
under socialist influence and how careful we must be to keep ourselves from
being seduced by it into socialist ways of thinking. In the seventh chapter, I
turn (eighth !!) consider an objection that might be raised not only by soci-
alists, but by others as well: namely, that the population explosion undercuts
my argument. Finally, in the ninth chapter, I present briefly a few remarks
about the role of religion in the development of our moral traditions. Folyt.
kov.  Horvath Pali---

Elnezest, az elozo reszletben az "observe" es a"manifestations" szavak kozt egy
egesz sort kiutott a masina. Igy hangzik: "...all the several circumstances
operating in the determination of their particular manifestations ". Utolso &:
"our morals are neither instinctual, nor a creation of reason, but constitute a
separate tradition-BETWEEN instinct and reason- a tradition of staggering impor
tance...our moral traditions...developed concurrently with our reason, not as
its product... these moral traditions outstrip the capacities of reason.  H. P.