A reggeli ujsag nelkul nehezen tudnam  elkepzelni a napot.  Kezemben a
kavesbogrevel, az agyban ulve olvasom  a "Svenska Dagblad"-et.  Mindig
hatulrol kezdem.  Ez a szokas  meg abbol az  idobol ragadt ram, amikor
az  Igazsagot jarattuk.  Az elso  harom  oldal fenyes jovonk alkotojat
hozta emberkozelbe, a lenyeget  a negyediken olvashattuk.  Igaz, abban
sem  volt  sok orom:  a   kulpolitikai  rovat a  Nyugaton   elharapozo
munkanelkulisegrol, sztrajkokrol,  novekvo       elegedetlensegrol,  a
sporthirek  atletaink   sikereirol, az   aprohirdetes  pedig az emberi
anyagban  beallott vesztesegekrol    szamolt be.    Olyasmirol,   mint
lemaradas    az  aratasban,  munkatervben,    vagy  eppen   valogatott
sportoloink leszereplese, nem eshetett szo.  Ha pedig hetfon a kritika
lehuzta az eppen  bemutatasra kerult filmet,  akkor biztosra vehettuk,
hogy csak  kez  alatt kaphatunk  majd jegyet.     A  sorok kozott,  de
leggyakrabban a sorok helyen rejtozott az informacio.

Megjegyzem, hogy  unnepnapokon, amikor   nem   jelenik meg  az  ujsag,
ingerlekeny  vagyok,  nem talalom   a   helyem.   Arnold ilyenkor,   a
potencialis  vitat elkerulendo,  a   konyhaba  vonul ki a   kavejaval.
Maskulonben a fotelben medital, varja, hogy sorra keruljon.  Altalaban
mire befejezem, maris pattannunk   kell, ezert legtobbszor becsapja  a
taskajaba.   A  metroban   a  szomszedja  ujsagjat   olvassa,  ugyhogy
legfeljebb az  ebedszunetben jut ra ideje.  Hazafele  az esti lapot is
megvasarolja, es az erdekesnek talalt  cikkeket vacsora utan kiollozza
es egy specialis irattartoba ragasztja.

Arnoldnak ez a hobbija uj keletu.  Egybeesik  a "szabad sajtoval" valo
talalkozasaval.     Mint    minden    szabad  sajtotermekre       ehes
kelet-europaira,  Arnoldra    is    nagy    benyomassal    volt     az
informacioo:zo:n, az egymastol eltero velemenyek szabad szelloztetese,
ugyhogy  eleinte szinte  falta  az ujsagokat.   - Egyesek  informaciot
termelnek, masok pedig informaciot  fogyasztanak.  A szerepek idonkent
felcserelodhetnek, de a  lenyeg ugyanaz: a  tudas hatalom, eppen ezert
vevo" fizet az informacioert.  - Szokta lelkesen mondogatni.  - Ha jol
vagy    informalva,   akkor  konnyebben   tudsz   eligazodni   az elet
utvesztoiben. Konnyebben tudod befolyasolni sorsod alakulasat.

Dicseretere legyen mondva,  eleg hamar rajott  a  tevedesere. A szokas
azonban megmaradt, jo,  hogy manapsag megelegszik a kivulallo, passziv
szemlelodo szerepevel. Csak neha-neha vonja ossze szemoldoket, es nyul
az ollo utan.

Ami a kenyes temakat illeti, - es itt nemcsak a diszkriminalo viccekre
gondolok - szembeotlo,    hogy mennyire feltunoen hirtelen  es   foleg
egyszerre ejti oket  az osszes ujsag, radio es  a TV.  Kollegam, Sven,
aki masodallasban ujsagiro, egyszer arra hivta fel a figyelmemet, hogy
az este hatkor  sugarzott hiradot nezzem  a  keso esti helyett.  -  Az
elso meglepetesbol felocsudva az   erintetteknek eleg par ora,  hogy a
hir  tovabbi terjeszteset  megakadalyozzak.  -  Mondta egy alkalommal,
amikor eppen az o", sok heti utanajarassal szerzett "scoop"-jat vontak
vissza.

Arnold fejlodokepes, igy a  multkor is megjosolta, hogy az Express-ben
nagy derrel-durral  beharangozott,  szabadkomuvesek ritualis szokasait
leleplezo cikksorozatot - "Ismert svedek  vert isznak..."  - a felenel
abba   fogjak hagyni.  Amennyiben  ket   reszre terveztek a sorozatot,
akkor igaza  volt.   Teny, hogy  azota   egy szo,  annyi  sem  esett a
dologrol.

- A  kedves  olvaso  nem    mindig erett   meg  a  nyers    informacio
fogyasztasara.  Ezert az informaciot fel kell dolgozni, nagyitani vagy
kicsinyiteni, egyszoval hozzaalakitani  az  olvaso ertelmi szintjehez,
erdeklodesi korehez.   Ha  pedig  igy  sem emesztheto,  akkor  el kell
hallgatni.  - Kezevel  elsimito   mozdulatot tesz.  -  Egyes,  ha'la's
temak     nem igenyelnek    nagyobb   csiszolast,   szinte  egyenesben
ta'lalhatok.  Mint ez itt,  peldaul. - Felteszi a szemuveget, felolvas
az  ujsagbol:  "Farkasvizeletetet  exportalunk   a       Perzsa-o:bo:l
orszagaiba!"  - Kinyul az olloert, az erolkodestol suttogva folytatja.
- Merthogy a  farkasszag elriasztja a  gyakran baleset okozo teveket a
nagy forgalmu utak kozelebol.  - Nyiszal.   - Eddig csak arrol tudtam,
hogy a  macskak   kejesen vonaglanak  az  egerbo"r-kivonattol, meg   a
valerianatol.   Emlekszem, kolyok  koromban  Lacival bekentunk a  kert
vegeben egy kovet, odajartak dorgolozni a kornyek macskai.

Gondosan  bekeni a   kivagas   hatat ragasztoval.   -   Ez  egy tiszta
ugy.  Senki sem orrolhat  meg: a farkas nem  tud  olvasni, a tevet meg
elriasztottak, az is volt  a cel.  Mas  a helyzet, amikor arrol irnak,
hogy tobb mint  tizenhetezer aktiv tagja  van egy titkos szervezetnek.
Katonatisztek,  jogaszok, politikusok,   ujsagirok,  egyszoval  fontos
tisztseget   betolto    polgarok   gyulnek  ossze,  hogy   kriptakban,
koprosokban elve     eltemettetve, a   halal  folyosoin  bolyongva   a
Nagymester altal felavattasanak  Szent  Janos vagy eppen Szent  Andras
lovagjainak... Az,  hogy kapcsolatuk  befolyasolna  oket  a mindennapi
eletben hozott donteseikben? Ugyan mar kerem!?

En is olvastam a farkaspisis  cikket, ami pedig a titkos szervezkedest
illeti, nem  lehetett   elteveszteni a  vastagbetus   cimet. De  engem
valahogy  nem erdekelnek a   reszletek,   foleg ami az  ilyen  jellegu
informaciot   illeti.   Ha  valaki  ugy gondolja,    hogy  nem erdemes
eltoprengenem rajta, akkor  belatom, hogy jot  akar nekem.  Mellesleg,
meg mernek eskudni ra, hogy  Arnold kulon elvezetet talal abban,  hogy
eltopreng a hirek hatteren.  Ot az ellentmondasok erdeklik, amirol nem
irnak, nem beszelnek.  Amirol osztonosen nem akarunk tudni.

-  Ez aztan megmozgatja a fantaziat!  Figyelj csak!  Azt irja, hogy az
allatkertben vettek vizeletprobat  egy ordastol,  azt analizaltak meg,
es a  benne talalt tobb mint 70  komponensbol izolaltak a hatoanyagot.
Most  tessek, kepzeld el a  probavetelt!  - Turelmesen var, megvonom a
vallam.  - Allatorvos  ismerosomtol tudom, hogyan gyujtenek spermat  a
tenyeszbikatol.   - Kajanul vigyorog.      - Nem epp  egy   mindennapi
latvany.

- Biztos, hogy nem ugy mint a  Vedett ferfiakban - mormogom magam ele.
Arnold  arca felragyog. Keszsegesen idez ,  elengedem a fulem mellett.
Ha   mar   a Vedett   ferfiaknal  tartunk,  Merle   szerint  a ferfiak
kihalasanak egyik azonnali kovetkezmenye  az ujsagok megszunese lenne.
Ha hozzaveszem, hogy nem lenne kivel  veszekedni sem - akkor inkabb ne
haljanak ki!

Most, hogy a tavalyi betelt, uj  iratgyujtot nyit a kivagasainak, abba
fuzi be a  farkas cikket.  Az idei  masik  kivagas a Magyar  Nemzetbol
van.    Egy  vizbe     merult,  feher  gepkocsi   korul  konnyubuvarok
szorgoskodnak.  "Auto a Dunaban  - Hetfore virrado  a Drava utcanal az
also  rakpartrol egy Lada szemelygepkocsi  belecsuszott  a Dunaba.  Az
autoban  egy ferfi  es egy no  annyira  csak egymasra figyelt, hogy  a
lejtos  uton elindult a kocsi,  es  begurult a  folyoba.  A tuzoltosag
konnyubuvarainak  kellett  kimenteniuk a viz   alol a Ladat.  Szemelyi
serules nem tortent."

- Iskolapelda  a  sorok koze rejtett    informaciora, - mondja  fenylo
szemekkel.   - Most talalgathatjuk,  hogy   mi kothette  le  annyira a
figyelmuket.  A szenvedo alanyok pedig  azt, hogy melyikuk rugta meg a
sebessegvaltot!

Udvozlettel, Zita neni, Stockholm, januar 31

SZALON   Bekesi

Az eredeti Bekesi programot olvasgatva, az embernek az az erzese tamad, hogy
az ex-penzugyminiszter tisztaban volt az orszag gazdasagi helyzetevel. Ha
valaki ezt a programot olvasgatta  es gyenge pillanataiban feledni volt
kepes Bekesi koalicios es elvtarsainak megnyilvanulasait, mint peldaul
Nagy Sandor pergo szocialis (mar-mar lenini) demagogiajat vagy Kuncze
jovialis szellemeskedeset az adocsokkento allam szereperol (kunc-kunc),
mar-mar ugy tunt, hogy van remeny a magyar gazdasag talpra allitasara.

Az MSZP-SZDSZ kormany mukodesenek elso 4 honapja, azonban megmutatta, hogy ebbe
n
koalicioban nincs helye gazdasagi szakertoknek. Ha a jelenlegi koalicio
gazdasagi eredmenyeit a szelteben-hosszaban pocskondiazott MDF vezette
koaliciojehoz hasonlitjuk, az eredmeny siralmas. Elkepzelheto, hogy
szakertokben hasonlokeppen hiany volt Kupa vagy Szabo Ivan penzugyminisztersege
alatt, megis, ezek a penzugyminiszterek lenyegesen kevesebb direkt
ellenallassal talaltak szembe magukat, mint Bekesi. Es az eredmeny meg is
volt. A koltsegvetes hianya 92-ben elhanyagolhatoan alacsony volt, 93-ban
kb. 200 mdFt, 94-ben 320 mdFt. Kupa mukodese alatt a koltsegvetesi hiany
mindenesetben kisebb volt, mint az adossagtorlesztes osszege. Szabo Ivan
alatt persze rosszabbul mentek a dolgok. A kulkereskedelmi merleg deficitje
3.5 mdS-ra emelkedett es a koltsegvetes hianya is 100 mdFt-tal magasabb
volt az adosagtorlesztes osszegenel. Az MNB a kormanytol nagyreszt fuggetlen
kamatpolitikat folytatott. Mikor Szabo bejelentette a 300 md-os hianyt
BPA 3 %-kal emelte a kamatlabakat. A megfontolt kamatpolitika kovetkezteben
az inflaciot sikerult 15-20 %-os szinten tartani, dacara a koltsegvetes
es kulkereskedelem kiegyensulyozatlansaganak. A Horn kormany koltsegvetesenek
hianya felulmult minden elkepzelheto hatart. Nem kevesebb, mint 430 mdFt,
teljes 280 mdFt-tal tobb, mint az adossag torlesztesi osszegek. Ezenkivul
a beveteli oldalon szerepel egy enyhez szolva ketes tetel: 150 mdFt
privatizacios bevetel. Egyreszt kisse furcsa, hogy az a Peto Ivan, aki
az MDF koalicio mukodese alatt hiszterikus kirohanasokat rendezett a
parlamentben azert, mert az MDF kormany bele mereszelte szamitani
a privatizacios beveteleket a koltsegvetesbe, amit a valuta-alap
koztudottan nem fogad el, es  amirol az SZDSZ szurkeallomanya feheren-feketen
kimutatta, hogy azokat beveteleket a lerobbant allami
tulajdonban levo ipari letesitmenyek felujitasara kell forditani, a
95-os koltsegvetesi vitaban lelkesen nyomogatta az igen gombot. Persze az
elvtelenek tabora nagy volt. Nagy Sandor szivszorongato torteneteket
meselt a szegeny munkasemberekrol, akik paprikaskrumplit kanalazgatva
vagyakoznak a privatizacios bevetelek utan (hiszen ovek volt a gyar,
vagy mifene ?). 150 mdFt privatizacios bevetelre mar csak azert is
konnyelmuseg szamitani, mivel az MDF kormany legjobb eveben sem folyt
be tobb, mint 75 mdFt a privatizaciobol. Ha azonban mind ehhez
hozzavesszuk, hogy a Horn kormany mukodese alatt elokeszitett egyetlen
privatizacios terv (a Hungar-Hotels privatizalasa) is meghiusult
szemelyesen Horn jovoltabol, vilagossa valik, hogy ezt a 150 mdFt-ot
is hozzaszamithatjuk a koltsegvetesi deficithez, ami igy mar 530 mdFt-ra
novekszik. A kulkereskedelmi hiany 1994-ben 4 mdS volt, amiert legalabb
is felereszben a jelenlegi kormany a felelos. Tovabbi aggaszto jelenseg
volt az ahogy Horn BPA-t kiszekirozta az MNB elnoki szekebol. Pedig
vegre elerkezett az ido, amikor az MNB, a kormanytol teljesen
fuggetlen kamat es penzpolitikat folytathatott volna. Hova lettek
azok az SZDSZ-es europeerek, szurkeallomanyok, akik  a nemet
nemzeti bankhoz hasonlo fuggetlensegu (egyebkent europaban ritka)
MNB-t akartak ? Es hova lett a sok chartas ? Milyen szepen
hangzott volna, ha irtak volna meg egy strofat a demokratikus
chartahoz, hogy aszongya ...Demokracia akkor lesz, ha a miniszterelnok
nem szekirozza politikai eszkozokkel az MNB elnoket... Hogy Horn
milyen MNB-t akar megtudhattuk Szapary ur nyilatkozatabol,
aki mar a hornizalt MNB alelnoke. Szapary ur szerint nem szabad
a kamatlabakat tovabb emelni, mert az gatolja a gazdasagi novekedest.
Ebben alapvetoen igaza lenne, ha Magyarorszagon adva lennenek
a novekedes feltetelei. Szapary ur azonban ugy tunik nincs egesz
pontosan tisztaban az MNB feladataival, az ti. nem mas mint a
Ft stabilitasanak megorzese barmi aron. Tehat, amikor a koltsegvetesi
hiany 530 mdFt, elvarhato lenne (mint azt BPA is megtette annak idejen), hogy a
z
MNB emeli a kamatlabakat. De nem csak ezert, hanem azert is, mivel
gyakorlatilag minden elorejelzes inkluzive az MSZP-SZDSZ kabinette
arra utal, hogy az inflacio 25-30 %-ra novekszik 1995-ben. Nyilvanvalo
hogy a hornizalt MNB altal elmaradt legalabb 8-10 %-os kamatemeles
eroteljesen fel fogja gyorsitani az inflaciot, akar 35-40 %-ra az
ev vegere.

Minden jel arra mutat, hogy Bekesi mikor tavozott a kormanybol, ismet
tokeletesen tisztaban volt az orszag helyzetevel es azzal is, hogy
a jelenlegi, gazdasagi kerdesekben inkompetens kormany eddigiekben
soha nem tapasztalt gazdasagi katasztroba vezeti az orszagot
(attaszitja, ha nem is Azsiaba, de a harmadik vilagba). Eleg csak
felidezni, mit mondott 1994 augusztusaban a 95-os katasztrofa
koltsegvetes elokeszitese soran: ha nem sikerul csokkenteni az MDF
kormany altal eloiranyzott koltsegvetesi hianyt (figyelem 300 mdFt),
akkor 1995-96-ban Magyarorszag fizeteskeptelen lesz. Tekinttel, arra
hogy a koltsegvetesi hiany 430-580 mdFt lesz 1995-ben senkinek
ne legyenek illuzioi a jovot illetoen !



Szabo Kalman

Tisztelt SZALON!
Mivel a SZALONT csak ritkan szoktam olvasni, csak veletlenul szereztem
tudomast egy szamomra igen erdekes temarol - Galilei eliteleserol. A Szalon
809-es szamaban ket igen szinvonalas iras jelent meg Horvath Pistatol es
Kassai Loranttol, amikhez egy par kiegeszitest szeretnek fuzni.
Horvath Pista irja:

"  Nos,
tudva, hogy Galileit korrekt modon iteltek el. Nezzuk meg, hogy a
valodivitaban kinek volt igaza.    Eloszor is, egy modern nezet. Einstein
ota tudjuk, hogy a vilag barmelykoordinatarendszerbol leirhato. Egyik sem
jobb, mint a masik, es mindkettohelyes. Ilyen szemszogbol persze semmi
kulonbseg nincs Ptolemaiosz esKopernikusz rendszere kozott. ....
.Ugyanis Ptolemaiosz rendszere sokkal jobbvolt. Nevezetesen a
megfigyelesekkel jobban egyezett mint Kopernikusze. Akkormiert gondolja
megis mindenki az ellenkezojet? En magam ezt nem is ertem."

Ennek az elso felevel egyetertek, a masodikkal nem. Valoban nincs elvi
kulonbseg ket lehetseges model kozott, kizarolag az elegancia es a
matematikai kenyelmesseg. De nem allithatjuk, hogy Ptolemaiosz
modelje jobb volt, mint Kopernikusze. Mindketto tele volt
mesterseges es eroltetett konstrukciokkal (epiciklusokkal), ebbol
egyebkent a Kopernikuszi rendszerben tobb volt. Mindketto
helytelenul allitotta a tokeletes korpalyakat es mindketto
nagyjabol hasonlo sikerrel irta le a megfigyeleseket. Azonban donto
bizonyitek egyik vagy masik mellett Galilei idejeben nem volt. G.
donto tevedese az volt, hogy azt hitte, a kezeben van egy donto
bizonyitek, erre kesobb meg visszaterek.
A kor vezeto csillagaszai egyebkent nem Ptolemaiosz es Kopernikusz,
 hanem Ptolemaiosz es Tycho de Brahe kozott haboztak, az utobbi
model atmenet volt az elobbi ketto kozott, minden bolygo a nap
korul kering, kiveve a Foldet, ami all es a Nap az egesz sleppel
egyutt a Fold korul kering.
Erdekes megjegyezni egyebkent, hogy donto bizonyitek a Fold
mozgasa mellett csak a 19. szazadban szuletett, annak ellenere,
hogy mar a 17. sz. masodik feletol kezdve a gondolat altalanosan
elfogadott volt. 1838-ban mertek meg a Fold nap koruli
keringesenek parallaxisat (aminek hianya Galilei koraban is az
egyik fo erv volt a heloicentrizmus ellen) valamint 1859-ben
bizonyitotta Foulcault hires ingajaval a Fold tengely koruli
forgasat.

Horvath Pista:
"Mellesleg Ptolemaiosz nagyobb csillagasz volt, mint
Kopernikusz.....  (Persze Kopernikusz is nagy csillagasz ( oo.. pap)
volt)    No itt van egy igen erdekes dolog, amit meg sehol sem olvastam.
(lehet majdkritizalni, hatha marhasagot irok) Galileit tartjuk ugye az elso
es az egyiklegnagyobb kiserleti fizikusnak. Megis egy kumma feljegyzes
sincs csillagaszati mereseirol. Se a tavcso elott, se utanna. Miutan 1610
korul "felfedezte" atavcsovet megfigyelt egy csomo egyedulallo dolgot, de
sose vegzett kifejezettmerest. Nagy hiba! Mert rajohetett volna, hogy
Kopernikusznak nincs igaza, merta bolygok nem kor palyan keringenek a Nap
korul."

Ez igy megint valoszinuleg nem igaz. Nem tudom, hogy Ptolemaiosz szemely
szerint hany megfigyelest vegzett, de tartok tole, hogy nem sokat.
Ptolemaiosz az evszazadokon keresztul osszegyult meresi adatokbol valamint
az Euxodosz altal kifejlesztett geometriai modszerbol (epiciklusok)
osszeolvasztotta a nagy szintezist, amit Arthur Koestler az emberi
intelligencia elleni egyik legnagyobb buntenynek nevez (ezt izles szerint
lehet elfogadni illetve nem elfogadni). Azt viszont tudom, hogy Kopernikusz
szemely szerint egesz eleteben kb. 70 megfigyelest vegzett - megdobbentoen
keveset- es munkajet kizarolag okori meresekre alapozta. Ez elsosorban
maniakus hagyomanytiszteletevel magyarazhato, de ez egy masik tortenet,
most Galileirol van szo.
Valo igaz, hogy Galilei elsosorban matematikus es mechanikus volt, megis
legnagyobb konfliktusai a szamara kicsit idegen csillagaszatbol szarmaztak.
Viszont nem igaz, hogy nem vegzett megfigyeleseket. A Jupiter holdjait tobb
honapig figyelte meg nagy gonddal es egyik legnagyobb tudomanyos
teljesitmenye az volt, hogy ezek periodusat kiszamitotta. Ezenkivul vegzett
megfigyeleseket a Szaturnuszon, a Venuszon es a Holdon is, a hirhedt
ustokosrol nem is beszelve.


HP:
 " No perszeKepler sem volt tokeletes, mert o se
vegzett a tavcsovevel mereseket. O csakfelhasznalta azt a rengeteg adatot
ami Thyho Brahe megfigyeleseibol eredt.... Ebbol a
szempontbol Kepler messze elmarad Thyho mogott. Viszont Thyho nemertett
kellokepp a matematikahoz, ezert is vette maga melle Keplert, hogyigazolja
a megfigyelesek felhasznalasaval a Thyho-i naprendszer kepet."

Kepler is rengeteg megfigyelest vegzett, na persze nem annyit mint Tycho a
megfigyelok koronazatlan kiralya. Tycho Keplert azert vette maga melle,
hogy az o (!) azaz Tycho modeljet igazolja matematikai tudasaval. Erdekes
egyebkent Kepler es Galilei kapcsolata. Kepler, bar idosebb es sokkal
elismertebb volt korabeli tudomanyos korokben, mint Galilei, megis
rajongva tisztelte Galileit, mig Galilei lenezte es figyelmen kivul
hagyta Keplert, ami kesobb sokba kerult neki - nem ismerte fel, hogy sem
Ptolemaiosznak, sem Tychonak, sem Kopernikusznak nincs igaza, hanem
Keplernek.

HP:
"  Csak egy megjegyzes. A matematikaval Galileinek is gondjai
voltak. "
Galilei nemcsak hogy koranak egyik legjobb matemeatikusa volt, de onmagara
irasaiban mindig, mint matematikusra es nem mint filozofusra vagy fizikusra
hivatkozott. Persze differencial es integralszamitas meg nem letezett de
meg a sebesseg es a gyorsulas pontos fogalma sem volt tisztazva (az erorol
nem is beszelve) es igy nagyon nehez.

HP:    " Az Egyhaz (?) es Galilei vitajarol akartam ertekezni.
Ehhez szukseges nemi Arisztotelesz. "

Ez igaz.

HP: "Ha valaki megkerdezi a fizikusokat, ki
volta valaha elt legnagyobb fizikus, akkor negy nev fog elhangzani (lemerem
fogadni, hogy nem tobb). Arisztotelesz, Einstein, Galilei, Newton. No szerintem
ez nem csak abc sorrend hanem erosorrend is."

Pista, ez nagyon sikamlos talaj. Az, hogy ki a legnagyobb, szubjektiv is
es az adott kor preferenciaitol is fugg, amiben elunk. Ketsegtelen, hogy
Arisztotelesz teljesitmenye lenyugozo, hiszen megirta az okor "Enciklopedia
Britannicajat", megis nezetei kozul nagyon keves el ma is. Ebbol a
szempontbol Archimedes sokkal nagyobb fizikus volt, mert egyszemelyben
olyan eletmuvet hozott letre, megfelelo tudomanyos kornyezet nelkul,
aminek nagy resze ma is ervenyes es amihez foghatot legkozelebb csak 2000
evvel kesobb Galilei produkalt.
Arisztotelesz nagysaga a koherens vilagkepben allt. Amit az
Arisztoteleszi vilagkeprol irsz az mind szep es valoban a jozan esszel
egyezik a legtobb helyen, de ahol nem, ott bizony a fizika fejlodesenek
kerekkotojeve valt. Erre a legjellegzetesebb pelda az Arisztoteleszi
mozgastorveny, aminek hamissagat eppen Galilei bizonyitotta be veglegesen.
(Elismerem, Arisztotelesz torvenye is logikus volt egy bizonyos hatarig.)
Ezt esetleg egy masik irasban bovebben is kifejthetem.


Kassai Lorant irasahoz:

KL:
"  Az egyik ok, amely miatt sokan nem tudtak osszeegyeztetni a
Szentirasban olvashato es a termtud-ok altal hangoztatott allitasokat,
ill. ezek elfogadasatol vonakodtak, az volt, hogy az uj kiserletekbol
es megfigyelesekbol levont kovetkeztetesek, valamint ezek tudomanyos
bizonyitekai nem birtak eleg meggyozo erovel es nem valtak altalanosan
elfogadottaka."

De MIERT volt ez igy? Azert, mert a fizika, abban az idoben a filozofia
reszekent az egyetemi hierarchiaban sokkal alacsonyabb presztizst
elvezett, mint a teologia. A filozofianak szabad volt a sajat teruleten
bizonyos "reszigazsagokat" kimondania es olyan teruleteken mukodnie,
amiken a Biblia nem foglal allast. De ott, ahol a Biblia allast foglal,
egyertelmuen annak ertelmezoie, a teologusoke volt az utolso szo. Hogy
a teologusok voltakeppen nem zarkoztak el a vita elol, nyitottak voltak a
Szentiras ujraertelmezesere vitatott helyeken, ha ezt a tudomanyos
eredmenyek egyertelmuen megkivantak, bizonyitja Bellarmino biboros levele,
amit a kopernikuszi vilagkeprol irt, amiben nem teologiai akadalyokat,
hanem a tudomanyos bizonyitekok hianyat emlegette.

KL.
"A masik ok, amely miatt
sokan gyanakvassal tekintettekkoruk tobb uj tudomanyos elmeletere, Giordano
Bruno magatartasa volt,aki az uj tudomanyos eredmenyeket tevtanai
igazolasara, ill. magyara-zasara hasznalta fol."

A Galilei problema elsosorban egy tudomanyos vita elfajulasabol alakult ki.
Giordano Bruno nem volt tudos, ezert azokban a korokben, ahol Galileit
vitattak, senki nem vette ot komolyan.

Amit a kovetkezo kb 100 sorban KL. ir :-), azzal nagyjabol egyetertek,
ezert nem idezem kulon. Erdemes elolvasni (SZALON809). Egy kiegeszitest
szeretnek csak hozzafuzni. Galileit a kesobbi szazadok szimbolumma
avattak, mint a gondolkodas szabadsagaert kuzdo host, aki a racionalizmust
jelkepezi az egyhaz dogmatizmusaval szemben. A klasszikus kepben nagy
ideologiai rendszerek osszecsapasa csucsosodik ki Galilei ugyeben. A
valosagban ez sokkal emberibb volt - mindket oldalon oriasi szerepet
jatszott az emberi hiusag, a kicsinyes bosszuvagy, a szemelyes ellentetek.
Galilei kezdetben nagyon jo viszonyban volt az egyhazzal, o magat
mindvegig jo katolikusnak tartotta, es tulajdonkeppen az inkvizicio sem
allitotta soha, hogy nem az. A jezsuita csillagaszokkal is kezdetben joban
volt, ok nagyon tiszteltek Galilei eredmenyeit es ez a viszony akkor
romlott meg, amikor Galilei tudomanyos vitairataiban kegyetlenul
kigunyolta oket, sokszor akkor is nevetsegesse teve oket, amikor nem volt
igaza. Galilei igazi rosszakaroi mindvegig nem a teologusok, hanem sajat
kollegai, az arisztotelianus filozofusok voltak, akiknek igazan a husaba
vagott volna az, ha az arisztotelesz vilagkep megdol. Ezen filozofusok
tamadtak ot lepten nyomon, amitol Galilei egyfajta uldozesi maniat kapott
es a port tobbek kozott a jezsuitakon verte le. A filozofusok hecceltek a
hatterben az inkviziciot is es a dokumentumokbol lathato, mennyire
vonakodva fogtak G.-t perbe.
A masik fo tenyezo G. eliteleseben VIII. Orban papa, aki G. nagy baratja
es joakaroja volt kezdetben, viszont aki egy minden kepzeletet folulmuloan
hiu ember volt. A vitatott kony megjelentetesevel ugy erezte, Galilei
elarulta ot es ezert a sertett szerelmes szenvedelyessegevel allt bosszut.
Mindezek ellenere az itelet enyhe volt, ahogy ezt mar KL megirta es
Galilei legfontosabb muvet, a mechanika klasszikusat az itelet utan,
haziorizetben irta meg, reszben vakon. Meg elt, amikor kicsempeszett muve
Hollandiaban, az Elzevir kiadonal megjelent es nem sokkal kesobb egesz
Europaban elterjedt.

Udvozlettel
Paal Gyorgy

U.I. A moderatornak
Kedves Tamas!
Tudom, hogy irasom tullepte a sorlimitet, de kerlek ezuttal tegyel
kivetelt. Egyreszt azert, mert nagyon ritkan irok a HIXre es nem hiszem,
hogy ez lenyegesen meg fog valtozni a kozeljovoben. Masreszt a tema
szervesen osszefugg, nem lenne ertelme kettevagni. Harmadreszt az iras egy
jokora hanyada idezet. De ha nem megy, hat nem megy.
Ezt az utoiratot, ha gondolod, vagd le a cikkrol.
Koszonom
Paal Gyorgy

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Megragadnam az alkalmat, hogy (ismet) megirjam, hogy en nem vagok le (ki)
semmit se egy cikkrol (cikkbol), legfeljebb csak teljesen egyertelmu keresre.
A "ha gondolod" ram bizza, hogy szedjem-e ki vagy sem.
Radnai Tamas
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Sajnos nem tudok most errol az izgalmas temarol (egyeni neuron vs.
neuron halozat viselkedese) reszletesen irni, mert kell mennem a monitoromat
megjavitatni (:-(((... A lenyeges dolog, amire fel szeretnem hivni figyelme-
teket (amit ugyis biztos tudtok, de talan mas nev alatt) az az "emergent
behavior". Ez arra vonatkozik, hogy a komponensek viselkedesebol nagyon sok-
szor ELVILEG lehetetlen kiszamitani az egesz viselkedeset. Ennek oka lehet
a szamitas komplexitasa, kvantum jelensegek, kaosz, you name it. Egy-ket
diakommal egy procedura-orientalt modszert vezettunk be, amely heurisztikus
alapon tud sok mindent megkozeliteni (mikro-makro ekonomia, politikai tudo-
many, nemzetkozi kapcsolatok, stb.) Az alapszamitasok koze tartozik a szovetse-
gek (alliance) viselkedese, celstrukturak definicioja es hasonlosaguk kvantita-
tiv kiertekelese (ezeket hasbol forditom magyarra...), a normak evolucioja a
meta-normak figyelembe-vevesevel (a normak pl. egy ce'g alapokmanya es viselke-
desi szabalyai, a meta-normak altalanos elvek, alkotmany, UNO charter, stb.)

        Ezzel a megkozelitessel pl. postdiktolni tudjuk (utolagos "joslas") az
egyes esemenyeket a Libiai-Szovjet kapcsolatok teren a 60-as evek vege es a
80-as evek vege kozott, az amerikai Kongresszusban ervenyes filibuster-
ellenes torvenyek fejlodeset, stb. Az "emergent behavior"-t egy kontinuumon
at lehet sok esetben megkozeliteni (mig a fizikaban gyakran csak ke't nivo-
rol beszelunk, pl. az egyes gazmolekulak viselkedesenek leirasa hely-sebesseg
fazisterben vs. a termodinamikai leiras terfogat-homerseklet-nyomas alapjan).

        Hat most ennyit...

        F. Miki

Vitaznek egy kicsit Moderatorunkkal.

	Persze eloszor megkoszonnem Neki eddigi es ezutani
munkajat. Nelkule nem menne e ket vitaforum. Viszont lenne
egy javaslatom, amit mar RA is javasolt, es azt hiszem Tamas
sem zarkozik el elole.

Vitassuk meg; mi a moderalas. Vagy ha tetszik mondja el Tamas.
Ebbe azt is beleertem, hogy O leteszi a garast, aztan kinyil-
vanitja; Ez pedig igy van, es igy is marad. Vagy esetleg hagyja
magat meggyozni.

	Nos kezdem egy idezettel:

A bekuldott hozzaszolasokat a Moderator annak alapjan, hogy megfelelnek-e a
kulturalt vita szabalyainak, egeszeben elfogadja/elutasitja. Az elutasitasrol
ertesitest kuld a bekuldonek, amelyben feltunteti a kifogasolt reszt, illetve
esetenkent javaslatot tesz mas megfogalmazasra. A Moderator nem illetekes a
bekuldo velemenyevel kapcsolatos tartalmi kerdesekben, csupan azt felugyeli,
hogy a velemeny kulturalt formaban fogalmazodjek meg.

	Ha csak a szep elvekbol indulok ki, akkor ezt eltudom fogadni. De
akkor a Moderator szerepe nagyon kicsi. Gyakorlatilag ket dologra korlatozodik.
1. az obszcenitas kikuszobolese, valamint
2. a vitapartner sertegetesenek kiszurese.
	Elvi szinten ezzel egyetis tudok erteni. RA is igy csinalta. Sot
szereny velemenyem szerint Tamas is igy csinalta a multban. Viszont a tegnapi
megjegyzes rossz iranyba mutat. Ha a fentieknel szelesebb teret kap a
Moderator, akkor csak onmaganak szab korlatokat. Ami Tamasnal meg elmegy, de
kesobb lehet, hogy nem.

	Persze en szemelyesen is erintve vagyok, mert Tamas nem regen kivett
egy irasomat. Amit aztan kesobb en is helyeseltem, viszont elvi vitank alakult
ki a fentiekrol. A konkluzio (szerintem) ez volt.

	en elfogadom, ha Tamas kiveszi egy irasomat amibol kesobb baj lehet.
Fuggetlenul attol, hogy miert vette ki. De ezt en csak barati gesztuskent
fogadom el. Mert a HIX.HELP bol vett idezetbe ez mar nem fer bele.
	Mastol nem is biztos, hogy elfogadnam. Ezert a jelen gyakorlat bar
nekem kedvezo, szerintem nem helyes.
	Ha viszont Tamas allaspontja az ervenyes, akkor azt tessek bele irni
a HIX.HELP-be ugy. Mert ugy ervenyes az egesz.

							Horvath Pista

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Az adast vettem, de kernek egy kis idot, hogy ne kapasbol kelljen valaszolnom:
vissza fogok terni a kerdesre.
Radnai Tamas
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Lenne olyan kedves valaki irni nemi reszletet a KDNP elnok
valtasarol. Az elozmenyeket kisse ismerem, de pl a szavazati arany
nem szerepelt, sem a HIRMONDOban sem a KEPben.
	Elore is koszi;
					Horvath Pista