Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 906
Copyright (C) HIX
1995-06-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Vedem a magyar bankarokat (mind)  76 sor     (cikkei)
2 Magyar adokulcsok '95, egyebek. (mind)  64 sor     (cikkei)
3 irastudok es farizeusok (mind)  79 sor     (cikkei)
4 Csurka, Konrad, Andrasfalvy, TamasGaz (mind)  47 sor     (cikkei)
5 Irastudok es szamolni tudok (mind)  53 sor     (cikkei)
6 Tevedtem, de... (mind)  173 sor     (cikkei)

+ - Vedem a magyar bankarokat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Megigertem, hogy vedeni fogom a magyar bankarokat. Bar nem lesz benne sok
koszonet....

A po'gar, amikor bemegy egy bankba, mit lat rogton: monumentalis elocsarnok,
marvany, palmak, borfotelek, csillogo rezkorlat (felek megfogni, meg ne
latsszon a nyoma), stb. Szoval flanc. Ekozben leptennyomon hallani, hogy a
magyar bankok (szinte kivetel nelkul) szar helyzetben vannak, "bankkonszoli-
dacio", Bokros fele 12 milliardos halapenz, bankcsodok, stb.

Flanc. Valami miatt a bankarok azt hiszik, hogy a flancolastol en jobban
bizom a bankban. Nem tudom, lehet, hogy a magyar atlagpolgar jobban bizik,
engem nagyon irrital a sok marvany, rez, flanc, kiugroan magas fizetesek,
mert azt latom mogotte, hogy szorjak AZ EN PENZEMET! (akar a betetemet --
ahelyett, hogy magasabb kamatot adnanak, akar a hitelemet, amire en fizetem
a magas kamatokat). Sokkal tobbet erne (legalabbis az en szememben) ha a
bank mondjuk havonta kiirna a szimpla (nem aranyozott, nem marvany) elo-
csarnokba a fobb penzugyi mutatoit (betetallomany, hitelallomany, likvid
toke, tokemegfelelesi mutato -- nem mintha tudnam, hogy mit jelentenek ezek
a szavak, de a HVG meg hasonlo lapok mindig ezzel dobaloznak) es azt, hogy
ki auditalta. Ez aztan komoly dolog lenne. Az elegans belepo lehet kamu is,
lasd a most elhiresult Lanchid-2000 befektetesi tarsasagot: egy orosz maf-
fiozo valami 200 milkot szedett ossze az elegans irodakban, majd lelecelt.

Hogy miert vedem a magyar bankokat? Mert az osszes nyugati bank is flancol,
meg azok is, akiknek aztan tenyleg semmi okuk nincs azt feltetelezni, hogy
a betetesek a bank eleganciajabol kovetkeztetnek a bank stabilitasara (pl.
Jacques Attali, aki a NyEur kormanyok altal az EBRD-re osszedobott penzt
arra koltotte, hogy a londoni szekhazban meg a WC-csesze is aranyozva van).
Szoval megy a flanc, a rongyrazas, ugy latszik, nyugaton tenyleg ez az er-
tekmero. Bar meg nem nagyon volt alkalmam ilyen szemmel szetnezni NyEur-ban,
de talan eleg szeles mintat vehetnek a Szalon olvasoi: szerintem a nyugati
bankok is flancolnak. Talan a 300 lakosu falvak egy szem Nepi Bank-fiokja
nem marvany, de a nagyvarosokban, biztos vagyok benne, egymassal versengve
a legdragabb belvarosi telkeken a legcsillogobb irodaepuleteket birtokoljak.

A magyar bankok sok mas okbol is gyengelkednek, es ezek a bankigazgatok
szakmai kepessegeitol altalaban kevesse fuggenek. Ime nehany pelda:

1. Haldoklo vallalatok finanszirozasa (regebben allami noszogatasra + "futok
   a penzem utan" strategia, ma mar csak azert, hogy ne kelljen a kintlevo-
   seget rossz hitelnek minositeni, mert rontja a bank penzugyi mutatoit.)
   (A penzugyi szabalyzok olyanok, hogy jobban megeri tovabb pumpolni egy
   ceget, mint behajthatatlannak minositeni az eddig adott hiteleket!)

2. Fiktiv fedezetre adott nagy kolcsonok. X ceg fiktiv ingatlanfedezetre
   felvesz egy baromi nagy kolcsont (5-15% jutalek a kolcsont intezo banki
   alkalmazott(ak)nak!). Fiktiv arumozgas elleneben a penzt atadja Y cegnek
   (X es Y vegek tulajdonosi gardaja kozeli rokonok, pl. elvalt feleseg,
   anyos, etc.). Amikor a kolcson visszafizetese esedekesse valik, X ceg
   csodot jelent. A fedezet fiktiv, a kolcson csak a ceg vagyonaig behajt-
   hato. Y pedig elment a penzzel. Ezt hivjak eredeti tokefekhalmozasnak.
   A bankot pedig az allam (a mi zsebunkbol) feltupirozza.

3. Magas inflacio. Ekkora inflacios ratak mellett gyakorlatilag nincs olyan
   vallalkozas, amely ki tudna termelni a megfeleloen magas banki kamatokat.
   Kovetkezmeny: a rendesen fizeto (tehat a bank szamara nyereseget termelo)
   ados ritka mint a feher hollo. Mert a bank raadasul a fenti balfaszsaga-
   bol szarmazo vesztesegeket is azon a keves jo adoson akarja behajtani
   (es ez a termeszetes, hat ki mason).

A Bokros 16 millios vegkielegitese feltehetoen porszem a Budapest Bank havi
marvany- es rezkorlat-fenyezesi koltsegeihez kepest, meg amennyit a korrupt
alkalmazottakon es a haldoklo cegek idoleges eletben tartasan veszitenek. A
Postabank, amikor tavaly osszel 4%-kal emelte beteti kamatait, valami iszo-
nyatos penzt fektetett az "Ez am a szam, sot mi tobb" reklamkampanyaba, en
tobb szaz milliora emlekszem, utana kellene nezni egy HVG-ben (es kozben meg
a kamatemeles utan is sereghajto volt a beteti kamatok mezonyeben).

Amikor a Bokrostol sajnaljuk a 16 milliot (ami egyebkent nettoban talan ha
a fele lesz, a masik fele megy vissza a ktgvetesbe), a demagogia csapdajaba
esunk. Szegeny, annyit szidjak erdemltelenul, kell ez a fajdalomdij.

Udv: Laci

P.S: Nem akartam :) jelekkel telerakni a levelemet, mert bar ironikusnak
     szantam, azert talan erdemes elgondolkodni rajta (es kritizalni).
+ - Magyar adokulcsok '95, egyebek. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok, kuldfoldiek!

Valaki a mult heten szamolgatta, hogy mennyi penzt zabal meg az allam. A pon-
tos erteket nem tudom, de ezt a szamot a koltsegvetes es az allamhaztartasi
merleg keszitesekor is ki szoktak szamolni (talan ujraelosztasi hanyad vagy
ilyesmi). Most hirtelen beugrott valami 67%, amirol vagy harom evvel ezelott
vitatkoztak a parlamentben, hogy legalabb 60%-ra kellene csokkenteni. Nem hi-
szem, hogy azota lejjebb ment volna, sot, de frissebb adatom tenyleg nincs.
Persze ebbe a %-ba a feketegazdasag penzet nem tudjak beleszamolni. Tehat a
valos ertek inkabb 55-60%. Ugy latszik, ha az allam e fole akarja tornaszni,
akkor a kialakul a feketegazdasag, es nem engedni.

Szoval az adokulcsok, a`la 1995

1. Forgalmi ado -- majd' mindenre 25%, par dologra 12%, egeszen kiveteles
   esetekben nincs (talan az alapelelmiszerekre, tej, kenyer, kaviar).
2. Egeszseg- es nyugdijbiztositasi jarulek a kifizetett brutto munkaberen
   felul 44%, amibol kb. 0.6 resz a nyugdijhoz, kb. 0.4 resz az egeszseg-
   ugyhoz kerul. Ezt a munkaltato fizeti.
3. Mint 2., kifizetett Bo. munkaber utan 10% (ugyanilyen aranyban meg-
   osztva), de ezt a munkavallalo zsebebol huzzak ki.
4. Szemelyi jovedelemado -- savos, a legmagasabb kulcs 44%, ez kb. evi
   500 eFt jovedelem folott ervenyes. A magyar alkalmazotti atlag (ez
   par honapos adat) kb. evi 350 eFt.
5. Tarsasagi ado 18%. Nyereseges ceg a pozitiv eredmenyebol ennyit fizet
   be az allamnak kapasbol. Ha az eredmenyt kivonjak a cegbol, pl oszta-
   lekkent, akkor tovabbi osztalekadot kell fizetni, ennek a %-ara mar
   nemlexem. A tarsasagi ado tavaly meg 36% volt, azelott 40% (tobb evig).
   A kormany talan tavalyig sajat hataskorben es indoklas nelkul adhatott
   hosszu idore adomentesseget, meg az ev vegen kutyafuttaban adtak is
   par nagy es nyereseges cegnek -- "befektetesek osztonzese" cimen :)
N. Mindenfele egyeb befizetesek, egyesek ado, masok mas neven (termekdij,
   utalap, fogyasztasi ado, honorariumok TB-jaruleka, munkaado/munkavallaloi
   jarulek, tandij), ezek is jo sok ha osszeadjuk, de a mertekuket mar meg-
   saccolni sem tudom. Nemelyik nem is %, hanem Ft, hogy gyakran lehessen
   cso'csa'lni.

Az 18%-os tarsasagi ado mar versenykepes: tavaly meg viszonylag tele volt
a HVG off-shore, adoparadicsom es hasonlo hirdetesekkel, iden mar sokkal
ritkabban es kisebb feluleten latni.

        ***

Szombat este valaki a radioban: amikor a Sanofi megvette a Chinoint, ber-
emeles, szocialis ellatasok javitasa stb, szoval galans urak. A Chinoin
(es meg egy csomo ceg) sajat rendelot tart fenn az alkalmazottaknak, es
(az ujabb szabalyok ertelmeben) fizeti az orvosokat, koltsegeket. Erre az
uj munka torvenykonyve szerint a betexabadsag elso ot napjara nem jar tap-
penz, a soron kovetkezo 25 napra pedig a munkaado fizeti. Miutan kipenge-
tett 44% TB-jarulekot, es fentartotta az orvosi rendelot. Ez aztan a val-
lalkozasbarat politika, ugye? -- igy a telefonalo.

        ***

Ja, valamikor az epitkezok visszaigenylhettek az epitonyagok aranak AFA-jat.
Kesobb mar csak az AFA 60%-at. Most mar semmit. Kovetkezmeny: megbeszelem a
kereskedovel, hogy ne adjon szamlat es felezunk a hasznon. Igy az allam nem
csak az AFA-t bukja el, hanem a kereskedo tarsasagi vagy szemelyi jovedelem-
adojat es TB-jet is. Csak igy tovabb!

A Gyulaeknak tenyleg kezd elmenni az esze (bar az AFA-visszaigenylest meg
nem ok toroltek el, de ok is megtettek volna).

Udv: Laci
+ - irastudok es farizeusok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Miklos es Szalon,

Miklos volt oly kedves, es megkuldte megjeleno irasat az "ertelmiseg" es a
"szakertelmiseg" (szakbarbarsag? nem hiszem, hogy errol lehet beszelni,
hisz a vilag itt is sokszinu, elvakult "ertelemmel" es komoly tarsadalom-
tudomanyi felkeszultsegu muszaki ertelmiseggel, orvosokkal egyarant lehet
talalkozni).
Miklos irasa kerdeseket indukal:
1) Vajon az ertelmisegnek mely resze volt erzekenyebb a politikai fuvallatokra,
es miert?
2) Merre fordul az ertelmiseg szerepvallalsa a kozelmultban?

Mivel egyre messzebb kerulok a megelt politikai esemenyektol, engedtessek meg,
hogy csak csipegessek errol a tortarol.

Tapasztalasaim egy kicsit mast mutatnak, mint Miklos elemzese, talan az en
megfigyelopontom mashol volt letuzve, ezert mas reszleteket figyelhettem meg.
Miklos azon mefallapitasaival, melyek az allampart es ertelmiseg viszonyat
a kozepesen kiherelt 68-as reformfolyamatok kesobbi eveiben jerintik, egyet-
ertek. A valodi, tan kulsonek is nevezheto, szervezett ellenzek hatosugarat is
hasonloan iteltem meg.
Hogy ki kinek kovezett ki es mit, az mar egy nehezebb talaj. Es ebben a menetbe
n
nagyon kellemetlen bukeja lehet egy human-ertelmiseg szakertelmiseg felekezeti
vitanak. Nem azt allitom itt, hogy Miklos azt allitja, hogy... El szeretnem
kerulni a l'art pour l'art vitat. Mivel mast lattam, ezert gondoltam kiszine-
siteni Miklos mondandojat.

A 70-es evek vegen, 80-as evek elejen a diktatorikus vonasok gyakorlatilag
felszivodtak, csak foltokban voltak tapasztalhatok. Az operettszintre degrada-
lodott vonatellenorzesek mellett a human ertelmiseg egyes koreirol es a szer-
vezodo szamizdat-irodalomrol beszelt a bizalmas partsajto, a szoros emberfogas
nehany csoportra korlatozodott (muzeumi kaderek nem futottak ebben a korben,
Konczolek viszont szorgalmasan jartak a kollegiumokat). Ettol a kortol a
technokrata ertelmiseg, sot a parttagsag egy resze sem volt hermetikusan
elzarva, nalunk a szamizdatok korbejartak. Szereny meglatasaim szerint
ebben az idoben a fejlodes egyik eleme az volt, hogy a korszeru szabadsag-
eszmevel megfertozott, reformer beallitottsagu kaderek lassu es biztos
elorenyomulassal valtottak le a korabbi "nepies", gyorstalpalon vegzett,
vagy behazasodott partvezereket es apparatustagokat. Ez a reformvonulat
sem a parton belul, sem azon kivul nem talalt nehezebb ellenfelre,
kevesbbe volt fekentartva, beepulese es hatasa az allamgepezetre ezert
eroteljesebben erzekelheto volt. (emlekszem, 1980-ban, sorkatonai szolgalatom
toltottem az ugyancsak operettive lett nephadseregben, mikor jott a "nagy
fekete auto", helyett a szurke Lada, ket regi ismerossel, akik akkor mar
a Feher Hazban dolgoztak, ajanlattal, hogy "most kell felszalni, megyunk elore,
most kell osszefogni..., ha ringbe szallsz, leszerelunk...". Leszolgaltam
a hatralevo ot hetemet...) SZoval a szuk korre kiterjedo kritikai ertelmiseg
lanyhulo konfrontacioi mellet a "tuloldalon" egy eroteljes reformiranyzat
es kevesse kontrolalt technokrata reteg tort elore. Ebben a helyzetben meddonek
erzem a "ki kinek kovezte az utat" aspektust.
Amit hianyolni lehet: a vallalkozok. A kialakulo uj reteg (sajnos a kialakulas
rosszul orientalt volta miatt) tavol van mindentol (kiveve a maffia-szervezodes
es a pesti ejszaka). Erdekes viszont, hogy a vallalkozasbarat ertelmiseg
nehany vezeralakja a korabbi ML-oktatok korebol verbuvalodik. Tovabbi
pikanteriaja az ugynek, hogy ma tobb rangos szovetseg es intezet elen ve'lem
felfedezni korabbi ismeroseimet, akik akkor elkotelezett harcosai voltak
az "ugynek". ma viszont pl. a gyariparosok erdekvedelmeben fejtenek ki
orszagos szerepet.
Ha ebben a termeszetszeruleg Brown-mozgassa alakult aramlat-csomagban akarjuk
az uralkodo osszetevoket kimutatni, akkor - azt hiszem - nagyon ovatosan
kell eljarni, nehogy az identifikacio, es clusterezes mar a minap megkovezett
hibaiba essunk.
Merre tart az ertelmiseg? Milyen szereppel bir? Csokken ez, vagy mifene?
Paller Gaborral ertek egyet, so kpozitiv elem van abban, ha a goz kikerul
a dudakbol... Semmi szukseg, hogy a regi reflexen mozgo Konrad ma megmagyarazza
,
hogy miert erzi magat rosszabbul, mint a Kadar rendszerben (francia adasban
elveztem e bemutatot), tovabba a kultura halalarol beszeljen, mert
megcsapoltak a szerzoi jogdijjat (ez az intezkedes persze szerintem nem a
zeneszerzok  es irok ellen szuletett, hanem nyilvan a hetkoznapi software-
gyartast akarja megadoztatni). A tarsadalom lepest valt, Az ertelmisegnek is
meg kell talalnia az uj helyzetben a szerepet. Van boven. Egyes aggodalom-
funkciok elhalnak, masok fel fognak elenkulno. Ahogy a tortenelem diktalja.
(es nem, ahogy Verebes diktalja a tortenelmet-(( )
Tovabbi kerdesem, ha mar vonalban vagyok: vajon mikorra varhato, hogy a
vallalkozok tehetosebb resze ertelmisegge vagy legalabb a kultura fogyasztojava
(optimalis esetben mecenasava) valik?
Udv: MM
+ - Csurka, Konrad, Andrasfalvy, TamasGaz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gabor,

Nem kekeckedni akarok, de nem ertek egyet a kategorizalasoddal.  Csurka
valoban jo dramairo volt, Konrad pedig kivalo esszeista.  Andrasfalvy viszont
egy csapnivalo neprajzos, sajnos jobbrol a szakmamat erinti, hogy ilyen rossz
kepviseloi vannak kis hazankban.  Andrasfalvytol eleg legyen egy idezet, amit
Pecsett szokott mondani az egyre inkabb csokkeno szamu hallgatosaganak:
"az igazi magyar az arteri reformatus".  Hogy ezalatt mit ert?  A megfejtest
kerem a holnapi Szalonban leadni.  Ezen kivul olyan erdekfeszito dolgok
foglalkoztatjak, hogy az orszag melyik tajan merre gorbul a kasza, vagy hogy
miben is all a nyirsegi almatermesztes folklorja.  Hat raerunk mi erre?

Tamas Gazsit szinten nem tudom tudosnak nevezni.  "Elfogulatlan" velemenyem
szerint az orszag legkivalobb politikai publicistaja, de nem veletlen, hogy
tavaly nyaron csak egy trimeszterig tartott a vendegprofesszorsaga a mi kis
egyetemunk "Social Thought" programjaban.  Elkepeszto a muveltsege, az agya
is villamgyors, de alig tudja kordaban tartani.  Ezert fordulhat elo, hogy
gyakran egymassal ellentetes dolgokat allit.  Azokat persze mind elokvens
eleganciaval.  Szoval ahhoz, hogy filozofus legyen, tudniillik ez az eredeti
hivatasa, egy kicsivel tobb rendszerezo kepesseggel kellene birnia.

Andrasfalvy es Tamas Gazsi kozott ket lenyeges kulonbseget latok.  Az egyik
az, hogy az elobbi urra senki sem fog emlekezni tiz ev mulva, mig az utobbi
me'g akkor is javaban fog sziporkazni.  A masik pedig az, hogy Andrasfalvy
szinte konnyek kozott hagyta ott a miniszterseget, amikor Antall nagyvegre
levaltotta, es me'g utana is meg volt gyozodve, hogy o olyan, de olyan nagy
tudos, hogy minimum a pecsi rektorsagot meg kell kapnia vigaszdijkent.  Ezt
muveli a rangkorsag.  Minisztersege elott me'g voltak baratai a szakmaban,
utana mar nem.  Egyszeruen mas ember lett a hatalom igezeteben.  TamasGazsi
ellenben maga latta be, hogy tulsagosan indulatos es igencsak turelmetlen az
idiota megnyilvanulasokkal szemben, ezert onszantabol hagyta ott a hivatasos
politikat.

A Csurka es Konrad kozotti kulonbsegekkel most nem foglalkoznek, mert mind a
kettojuk rengetegszer elragadtatja magat.  Mindazonaltal nem nehez szamomra
kettejuk kozul valasztani, Konrad kavehazi kozmopolitizmusa egyertelmuen
rokonszenvesebb, mint Csurka borpinces dohossaga.  Ez nemcsak stiluskerdes.
Szoval en megertem, hogy az embernek idonkent jolesik "minden szelsosegtol"
elhatarolnia magat es realpolitikus modjara az arany kozeputat valasztani,
de ha mar a fuggetlensegrol van szo, akkor szazszor inkabb Andrasfalvytol
hatarolnam el magam, mint TamasGazsitol.

Mindenjot,
Miklos.

Ui. Nem veletlen, hogy ez az egesz diszkusszio a Magyar Narancs Szadesz
    belugyeket firtato cikksorozatabol es annak kritikajabol nott ki.
+ - Irastudok es szamolni tudok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Holgyek es urak, Kedves Miklos,

Tartottam tole, hogy az ertelmisegiek politikai szerepvallalasarol irott
levelemnek lesz egy olyan olvasata is, amelyben kritika eri az ertelmisegi
reteg bolcsesz vs. technokrata csoportra bontasat.  Ha jol ertem Miklost,
akkor szamara az az egyik problema, hogy hibasan klaszterezek, vagyis, hogy
tulsagosan mereven kezelem a csoportszintu altalanositasaimat.  Hat igen, ez
a kvantitativ szociologia legnagyobb csapdaja, es magam is feltem, hogy
beleesem.  Mindazonaltal megprobalom mas szavakkal, korultekintobb modon
megfogalmazni azt, amit az elozo alkalommal is mondani akartam.

    Ugy gondolom, hogy a hetvenes es foleg a nyolcvanas evek ellenzekisegeben
ervenyesult egy jol kiveheto munkamegosztas.  Voltak azok az emberek, akik
allasukat is kockara tettek azert, hogy kidolgozzak egy igazsagosabb es talan
szabadabb tarsadalom kialakitasanak alapelveit.  Ezek az emberek szembealltak
azzal a jovialis nemet realpolitikaval, mely hosszu eveken keresztul a magyar
tarsadalom feje folott legitimalta a kadari rendszert.  Kulonbozo szamizdat
kiadvanyokban cikkeztek az emberi jogok folyamatos megserteserol, beszamoltak
a magyar kisebbseg romlo helyzeterol a kulonbozo szomszedos orszagokban, es
az allamszocialista gazdasag diszfunkcioit is kritikai elemzes ala vontak.

    A szamizdatok szerkesztoi es terjesztoi elkulonithetok a szamizdatok
olvasoitol.  Utobbiak sokkal kevesebbet kockaztattak, mivel a Miklos altal
operettnek nevezett puha diktaturaban valoban nem kutattak at csak ugy
az emberek lakasat.  Ehhez a privilegiumhoz a szamizdatok gyartojanak kellett
lenni.  Tehat azt mondanam, hogy letezett az ellenzekisegnek egy koncentrikus
koros rendszere, melyet a partideologusok is eszrevettek:  ebbol lett a 3T
mellett a 3E, vagyis, ha jol emlekszem, az ellenzek-ellenfel-ellenseg harmas.

    Es most jon a vitathato, de leellenorizheto allitasom:  a szamizdatok
szerkesztoi kozott tobben voltak a tarsadalomtudosok es a human ertelmiseg
kepviseloi, mint a praktikusabb, gyakorlatiasabb kerdesekkel foglalkozo
technokratak.  Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Rakpart klubban, a repulo
egyetemeken, a marcius 15-i felvonulasokon es mas, nyilvanvaloan ellenzeki
temaju es hangulatu talalkozokon ugyanugy tobbsegben lettek volna a human
ertelmiseg tagjai.  Csak azt, hogy hivatasuknal fogva jobban fel voltak
keszulve a radikalis tarsadalomkritikara, es amikor eljott az ideje, akkor
volt mondanivalojuk, hogy mikent lehetne megvalositani az atmenetet.

    Tisztaban vagyok azzal is, hogy az 1987-es "Fordulat es Reform" tanulmany
szerzoi kozott mar tobben voltak a kozgazdaszok, de az is feltuno, hogy sem
Bokros, sem Suranyi nem ultek a Kerekasztalhoz 1989-ben, pedig ennek a
tanulmanynak szerzoi voltak.  Emlekezzunk vissza az akkor eretneksegnek
szamito elso mondatra:  "Kadarnak mennie kell."  Tehat csak annyit mondanek,
hogy a human ertelmisegnek volt egy, az ellenzeki munkamegosztasbol szarmazo
feladata, melyet ugy-ahogy elvegzett, es most vonulhat vissza a kritikai
ertelmisegi statuszaba.  Ami egy nagyon is fontos statusz, mindig is szukseg
lesz kritikus ertelmisegiekre.

Mindenjot,
Miklos.

Ui. Szamos mas kerdesrol is me'g irni kellene, majd legkozelebb.
+ - Tevedtem, de... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szalon latogatok!

Eloszor is egovoros arccal beismerem, hogy szamolni, azt nem tudok
( pedig foghatnam a billentyupergesre is... ;-) ), tenyleg __csak__ 1600
diak tandija jonne ki abbol a kis vegkielegitesbol. ( Egy komplett kar
osszes evfolyama. )

Most pedig elnezest azert is, mert ennyit vartam a valasszal, volt egy
kis dolgom... :-\

Lassuk:

> Felado : Paller Gabor (Rennes-bol)
> E-mail : 
> Temakor: Re: 16 milko ( 10 sor )
> Idopont: Mon Jun  5 07:14:35 EDT 1995 SZALON #901

>>jegyzet mult vasarnap 12.50-kor a Kossuthon, esetleg valaki felvette?
>>Nagyon jo osszefoglalo anyag + vitaindito is.
>        En itt nem tudom fogni a Kossuthot, varom a beszamolot (akar em-
>lekezetbol is ...)

Szoval Nekem igen rossz a memoriam, ezt az alabbiakhoz szukseges hozzavenni!

Maga a jegyzet egy fix musor, minden vasarnap mas es mas publicista
mondja el a gondolatait tiz percben, s vannak rendszeresen visszaterok is.
Sajnos nevet mondani nem tudok...

A magyar hetkoznapokbol indul az iras ( munkanelkuliseg,
kormanyintezkedesek, kulonosen __egy__ kormanytag intezkedesei ) s ezek
hatasai az orszag kulturajara ( visszaszorul a magyar kultura az idegen
gyuruben, s a nep nem, de identitasa megszunik ) es az eletszinvonalra
( a kormanyprogram az igenytelensegnek kedvez, amugy del-amerikai modra ).
Innen kanyarodik ( mar nem tudom hogyan ) az elmult evszazadok nagy
betelepuleseire. Szoba kerul Erdely ( a nem katonaskodo es -- az iro
altal hangsulyozottan -- igenytelen eletet folytato betelepult romansag
demografiai robbanasa ) a zsidosag betelepulese a mult szazadban ( az
oroszorszagi pogromok elol menekulok letelepulesuk utan elsokent a
zsinagogat epitettek meg, amely iskolakent is szolgalt, majd pl. oregek
otthonat, amikor meg az egesz szocialis halo dolog meg nem volt divat ),
majd a ciganysag jelen helyzetet ( problemak ). Hivatkozik egy
ujsagcikkre, amely parhuzamokat vel felfedezni a zsidosag es a ciganysag
sorsa kozt, majd sorolja az ellenerveit ( a zsido gyerekeket nem kellett
az iskolaba kenyszerrel elvinni, sot utobb meg torvenyt is hoztak az
aranytalan nagy letszam miatt N.C.; a zsidosag tobb ezer eves
irasbelisege es a befogado allamban vegzett munkajuk ) amit erzekletes
kerdessel zar ( mikor fog az elso roma milliomos iskolara adomanyozni --
sajat megjegyzesem, hogy ha keresnenk, talalnank ilyet ). E tortenelmi
seta utan visszater arra, mit is akar az IMF szerinte. Egy csendes, jol
tejelo, semmikeppen sem sajat identitassal rendelkezo allamot. Egy
osszeszerelo allamot, ahol sajat fejlesztes, sajat otletek, sot semmi,
ami sajat, nincs. A kepzest redukaljak, a tehetsegeket pedig kiszipkazzak
az orszagbol. Az igenytelen tobbseg pedig jol kezelheto "masszat" alkot.

Fejbol kb. igy tudom visszaidezni. Termeszetesen ennel __sokkal__
hatasosabban hangzott el.

> Felado : 
> Temakor: Lantos Peter irja: ( 25 sor )
> Idopont: Mon Jun  5 10:21:19 EDT 1995 SZALON #901

>Ali irja:
>>Ugy tudtam, az oktatas befektetes, de ugy latszik, rosszul.

>Befektetesnek befektetes....csak eppen a felsooktatas a magyar allamnak
>atkozott rossz uzlet most, es sajnos marad is igy meg sokaig. A muszaki
>ertelmiseg java resze ugyanis elhuz nyugatra,vagy palyaelhagyo lesz,igy
>az allam oktatason at beinvesztalt penze nem terul meg, ehelyett a fej-
>lett nyugat jut ingyen, magasan kepzett munkaerohoz.

Nos, ez valahol osszecseng a fentiekkel, vagy tevedek? De hogyan maskepp?

> Felado : Eva S. Balogh
> E-mail : 
> Temakor: Tandij es menekules ( 25 sor )
> Idopont: Mon Jun  5 17:26:13 EDT 1995 SZALON #901

>Ali irja:

>>szo, az gyakorlatilag toredekere veti vissza a hallgatoi letszamot.

>Lehetseges, de azert jegyezzuk meg itt, hogy ezt mondtak az emberek
>marciusban, amikor a tandij kerdes szobakerult (megint!). Es mi tortent:
>eddig legnagyobb szammal jelentkeztek fiatalok egyetemi felvetelre mint
>barmikor. Szoval, a tandij bevezetese nem valtoztatta meg a felvetelezok
>szamat. Tobb mint valaha maskor.

Szerintem pedig a hallgatok jo resze (1) "majdcsak lesz valahogy" alapon
jelentkezett, hogy ha netalan __megse__ lenne tandij, ne kelljen a
buksijat a falba verni (2) nem gondolta at, hova fog emelkedni a 2000Ft
(3) esetleg megis van megfelelo anyagi hattere. De ez utobbi __nem__ tesi
ki szerintem a jelentkezettek 10%-at sem!

>Kulonben erre a kerdesedre:

>>Egyaltalan van menekulesi lehetoseg?

>azt felelhetem, hogy nem hiszem. A megszorito intezkedesek par even belul
>igazi, valosagos, gazdasagi fejlodest hozhatnak, ha politikusaink jo
>gazdasagpolitikat folytatnak a jovoben.

Elmeletben. Es en szeretnek vegre egy olyan orszagban elni, ahol legalabb
is __neha__ bejon az elmelet. Kulonben itthon mindig "ha" van. Illetve "de".

> Felado : Eva S. Balogh
> E-mail : 
> Temakor: Csehorszagi helyzet ( 85 sor )
> Idopont: Mon Jun  5 17:26:21 EDT 1995 SZALON #901

>Magyar kozgazdaszok szerint ennek Csehorszag elobb-utobb meg fogja inni a
>levelet.

Ugy nez ki, ez egyszer bejott, amit mondtak...

> Felado : Eva S. Balogh
> E-mail : 
> Temakor: Honorariumok es tb ( 110 sor )
> Idopont: Mon Jun  5 19:53:53 EDT 1995 SZALON #901

>Szerzo: Verebes Istvan; ujsag: Szines Vasarnap (majus 28); cim: Level egy
>bizonyos torvenyhozohoz.

Verebes tobb, mint egy evtizeden at vezetett politikai kabaret az
atkosban, ha jol emlekszem ( es talan nem is volt az olyan rossz ).
Amikor itt mindenfele falomlas volt, nagyon nyuzsgott. Lehet, hogy mint a
valtozasban tevolegesen reszt vevo, kicsit tulertekeli magat, ez
muveszjellemzo. En spec nevettem az egeszen es nem birtam a cikket ( amit
en is itt lattam eloszor ) komolyan venni.

> Felado : 
> Temakor: Gazdasagi vita es hozzaszoloi ( 42 sor )
> Idopont: Tue Jun  6 20:28:57 EDT 1995 SZALON #902

>> Szabad-e fenntartani egy (egyebkent pozitiv) allami szolgaltatast, ha az
>> allam nem tudja megfizetni ?

>Hm, ize, en kozgazdasz (is) vagyok, es korabban mar irtam, hogy szerintem
>felelotlenseg egyre nagyobb kolcsonfolvetelekbol, a jovo nemzedek terhere,
>mai eletszinvonalat dotalni.

Sajnos nem tudom hol olvastam: "Az embereket sokkal konnyebb arrol
meggyozni, hogy tavoli foldekre kuldjek harcolni ( es meghalni ) fiaikat,
mint arrol, hogy adjak fel a mindennapok megszokott kornyezetet egy
erezhetoen alacsonyabb szinvonalura." Szerintem innen jon a "kulonben
Burundi" gondolat... ( Elvegre azert hajtottak az emberek egy csomo
pluszmunkat az atkosban, hogy szinten maradjanak -- es ezert kezd
hianyozni a korfabol a 45-55 eves korosztaly... )

> Felado : 
> Temakor: A magyar gazdasagrol ( 82 sor )
> Idopont: Tue Jun  6 05:31:36 EDT 1995 SZALON #902

>> Nincs itt valami aranytevesztes?
>> Ali

> De sajnos van. Eppen egy nagysagrendnyi. De az 1600 hallgato feleves
> tandija sem keves. Foleg akkor, ha tudjuk, hogy:

Mea culpa. Es tenyleg az sem keves...

>3. Ugy nez ki, hogy az Agrobank volt vezerigazgatoja, Kunos Peter is
>eppen ennyit fog kapni jutalombol azert, mert tonkretette az
>Agrobankot.

Utanna kellene szamolni, hogy mennyi penz ment el ilyen vegkielegitesekre
es premiumokra ( a Lenin Kohaszati Muvek vezerei mar akkor milliokat
zsebeltek be a veszteseg mellett, amikor egy olvasztar potlekkal egyutt
3000 Ft korul keresett... ) mondjuk csak az elmult evben. Tudom, hogy ez
populistan hangzik, de erdekel... Itt 4 milko, ott 9 milko, stb.

Udvozlettel:

Ali

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS