1999.06.08. kedd
Buhara-Szamarkand
8 orara kertuk a reggelit de csak 8 orakor ebredtunk. Munbinjon urnal rendnek
kell lenni, ha 8 ora az legyen tenyleg 8 ora. Terelte volna vendegeit
reggelizni de ma mindenki elaludt. Igazi nemzetkozi csapat (2 izraeli, 1
holland, 1 indonez, 1 francia es
2 magyar) jo felora kesesel kezdett a kozos reggelihez. Tema volt boven mert
a francia Kyrgistan felol erkezett es mi mindnyajan arra igyekeztunk.
Reggeli utan osszemalhaztunk es jo sok kesesel kitaxiztunk a buszallomasra.
Fel 11 utan ertunk ki es az orrunk elott mehetett el a szamarkandi busz. A
kovetkezo menetrendszerint 11.30-kor indult. Kihasznaltam az ora varakozast
es elmentem lefenykepezni
egy erdekes utjelzo tablat es vettem a piacon jo savanyu almat. A busz persze
nem indult idoben. 11.30-kor meg ki sem sem allt a kocsiallasra. 12 korul
vegre fel lehetett szallni es ugy tunt kenyelmesen fogunk utazni mert felig
ures marad. De a
gazdasagossag elvet itt is ismerik es addig vartunk mig tele lett mint ahogy
egy igazi ?deli busz?-nak tele kell lenni. 12.10-kor elindultunk. Hogy hova
nem kerultek a draga jo Ikarusainkbol. Ez meg ? itteni viszonyokhoz kepest -
jo allapotban volt. De a
legtobb, amit lattunk mar a veget jarja. Bezzeg a massziv orosz tajgak
buszai! A kihasznaltsagrol utkozben is gondoskodtak mert minden nagyfanal
megalltunk. A homerseklet a buszban legalabb 30 fok, aminek egyenes
kovetkezmenye volt, hogy el-el
bobiskoltunk. Indulaskor volt egy kis vitank a ?masod? soforrel az elfoglalt
elso ulesek miatt. Maganak kovetelte de gyorsan lebeszeltuk errol a buta
otleterol. Igy az ?idegenvezeto? ulesen ultek ketten. Az ut esemenytelenult
telt. Nem robbantunk le, nem
kutattak at a buszt, nem alltunk meg enni, nem kestunk sokat. Hat ora elott
ertunk Szamarkandba. A buszpalyaudvaron erezheto volt a turizmus ronto hatasa
mert a taxi egybol 500 sumert akart bevinni a varosba. 200-ra sikerult
lealkudni. (Kesobb a varosban
soha nem fizettunk 100-150 sumnal tobbet) A szazadfordulo kornyeken epült
tipikus szovjet szallohoz a Hotel Zarafshanhoz vitettuk magunkat. Az utikony
leirasa alapjan ez tunt a legmegfelelobbnek. Oroszosan tulcsicsazott,
bejarat, fiatal, szoke haju
kekszemu, aranyfogas recepcios fogadott. A szoba 35 USD vagy 4.300-sum,
letszamtol fuggetlenul. Es lehett sumban fizetni! Egybol kifizettem a
szallast 2 ejszakara mert a Buharaban megismert holland baratunk (ok is
megerkeztek) azt allitotta, hogy kerik a
hivatalos valtasi cetlit. Nem kertek. Igy kijottunk 9-bol. A ketagyas
zuhanyzos szoba minoseg nagyon jo volt. Kesore jart, eleg sok idot
veszitettunk ma igy rogton bementunk a Registan terre. Szallonktol kb. 3
km-re volt.
Szamarkand magas muveszi erteku muemlekei joreszt Timur es unokaja Ulughbek
es az uzbek Shaybanids-ok munkaja. Szamarkandban is a tadzsik nyelv egy
valtozatat beszelik es nem uzbekul. Szamarkandban van meg olyan ember, aki
azon a velemenyen van, hogy
Sztalinnak az orszag felosztasanal a varost Tadzsikisztanhoz kellett volna
csatolnia.
Mar Nagy Sandor is jart itt az akkori Marakanda-ban i.e. 329-ben. ?Amit
hallottam Marakandarol az mind igaz egy kivetellel, a valosagban sokkal szebb
mint amire szamitottam? mondta. A varos viragzasanak Dzsingiz khan vetett
veget 1220-ban. Talan itt is
vegzodott volna a sztori ha Timur nem teszi 1370-ben birodalma fovarosava es
a kovetkezo 35 ev alatt Kozep-Azsia kulturalis es gazdasagi epicentumava ezt
a majdnem mitikus varost. Timur unokaja Ulughbek (1449) intellektualis
kozponta valtoztatta. A varos
a XVI. sz.-ban hanyatlasnak indult es nehany sulyosabb foldrenges utan
elneptelenedett. A buharai emir tett nehany kiserletet a varos
ujranepesitesere de igazabol csak a cari orosz megszallas (1868) utan indult
ujbol fejlodesnek. Szamarkand 1924-ben az
Uzbek SSR fovarosa lett de 6 evvel kesobb veszitett Taskent ellen.
A Registan Kozep-Azsia es a selyem ut egyik leglenyugozobb latnivaloja. Az
epuletek falat azur szinu mozaik boritja, a minaretek, kupolak szinte
roskadoznak a szines diszitestol. A kozepkori Szamarkand kereskedelmi
kozpontjaban allunk es feltetelezheto,
hogy az epuletek kozott faltol-falig uzemelt a bazar.
Az Ulughbek (1470) medressa-ben, a ter nyugati oldalan matematikat
theologiat, asztronomiat es filozofiat tanitottak. Szemben a Sher Dor
(tigris) (1636) medressa all. A fo homlokzatot ket ordito tigris disziti. Ez
egy ujabb peldaja annak, amikor
megszegtek az iszlam elolenyek abrazolasara vonatkozo tilalmat. A ket
emlitett epulet kozott all a Tilla-Kari (Arany teteju) medressa.
Az epuletek folyamatos felujitas alatt allnak. A muemlekeket felugyelo rendor
nemi cseveges utan uzletet ajanlott. A szemkozti minaretbe felmaszni tilos,
ha elcsipnek megbuntetnek. Ezzel szemben a rendorok aktivan segitkeznek
abban, hogy szegeny turista
tobb elmennyel gazdagodjon es o pedig kiegeszitse szereny allami fizeteset.
Nemi baksis elleneben hajlando megmutatni a feljaratot utana pedig nem vesz
bennunket eszre a minaret tetejen. Elutasitottuk a rendor ajanlatat mert a
nap eleg melyen jart es a
latvany igazi napsutesben ketszer olyan jo. Megigertuk neki, hogy
visszaterunk az uzletre masnap. Inkabb lesetaltunk a Taskent nevu utcan bizva
abban, hogy etteremre bukkanunk mert mar ehesek voltunk.
A bazar elott elertuk a Bibi-Khanym mecsetet. Itt ismet akadt egy segito kez,
aki 2 USD-ert felajanlotta, hogy felvisz bennunket a minaretbe. Masnap ha
jovunk csak ot keressuk! Kesore jart, a bazarnak mar csak bizonyos reszei
voltak nyitva. A kenyer-es
gyumolcsarusok meg kereskedtek. Vettunk 1 kilo barackot es rank soztak meg
vagy fel kilo porkolt barackmagot. A fele eldobhato mert nem tudjuk
osszetorni. Khiva ota egyre olcsobban kapunk asvaynyvizet Itt a bazarban csak
100 sumot fizettunk azert, amit
eddig 200-on alul ritkan kaptunk meg. A keplet egyszeru mert Szamarkandban
palackozzak a jo minosegu, hegyekbol jovo a varossal azonos markanevu vizet.
Szamarkandban hirul sem volt olyan tikkaszto meleg mint Buharaban vagy
Khivaban. Kellemes szel
fujdogal egesz nap, a homerseklet maximum 30 fok lehetett.
Az egyik uditoitalt (nalunk a mini diszkonthoz hasonlitanam) arulo uzlet
elott nehany fiu iszogatott es vacsorazott. Meghivtak bennunket is eloszor
egy vodkara majd saslikra. Ok mar a modern kor ifju valalkozoi voltak. Jol
meno ital-diszkont tulajokkal
talakoztunk. A saslikot nem faszenes parazson hanem mikrohullamu sutoben
keszitettek. Mivel eddig ettermet nem talaltunk csatlakoztunk hozzajuk
vacsorara. A vodkat folyamatosan toltottek es csak minden masodik alkalommal
lehetett nemet mondani.
Tobb erdekes dolgot is megtudtunk toluk. Szerintuk a szamarkandi viz a
legjobb viz az orszagban mert a hegyekbol jon, viszont a buharai vagy khivai
viz ihatatlan mert nagyon sos (igaz). Meseltek tovabba, hogy az Karimov elnok
Szamarkandbol szarmazik es a
szulohaza valamint az iskola ahol tanult egesz kozel van. Az elnokrol
mindenki nagy tisztelettel beszel. Van aki tenyleg isteniti de akad mar
nehany ember, aki latja, hogy mi is tortenik igazan. Az orszagban totalis
diktatura uralkodik, Uzbekistan
teljesen elszigetelodott. A tobbi FAK orszagban kisebb nagyobb reformokat
tettek, itt semmit. Az orszag a szakadek szelen all, csak nem mernek lelepni
igy elobb-utobb talan belezuhannak.
A Registanig visszagyalogoltunk a bazaros fiukkal, Timur szobranal pedig
taxiba ultunk. Alig mult 10 ora es mar aludtunk.
|
---------- Forwarded message ----------
Date: Thu, 26 Aug 1999 17:59:19 +0200
From: "Kurucz [iso-8859-1] Dániel"  >
Subject: Kazah mese 4. ([iso-8859-1] és valószínüleg befejezö) [iso-8859-1]
rész
Tegnap kihagytam a mesét. Most pár órával a repülö indulása elött írom a
mélt, mert hátha elfelejtem holnapra, mi mindent akarok mesélni...
Szóval : 4. rész
Sok gondunk volt, meg dolgunk (elvittek várost nézni [késöbb erröl is
írok], volt elöttünk 841 lépcsöfok egy völgyzáró gáton [szerencsére
terepjáróval voltunk...], stb.) Egyébként is könnyesre röhögtük magunkat
néhány dolgon, és a fél alvilágot ellenségünkké tettük.. :-)) Tovább is
van, mondjam még ?
Aba megérkezett szerda hajnalban 1-kor. Szegény, majdnem megverték a
taxisok, mert nem akart velük menni. Itt ugyanis az a szokás, hogy az
emberre, ha külföldinek néz ki, ráugranak a taxisok. Aba meg azt hitte,
én jobb taxit szerzek neki... Na, beültünk egy Volgába (új példány
volt), nosza neki, át az éjszakai életet élö ALA-n a hotelbe. A taxis
kb. 80-nal száguldott minden kanyarban, és így részesülhettünk a Forma-1
érzésben, bár a kocsi fara kicsit jobban csúszott kifelé... Megérkeztünk
a hotelhez. Kértünk számlát a taxiról. Na, erre az ürge elfelejtett
minden nyelvet, így tolmácsot kellett hívjunk. Kiderült, hogy nem tud
számlát adni, azt mondta azért, mert 'helyijárat'. Mi meg nem hagytuk
annyiban, mondtuk, akkor nem fizetünk. Néminemü veszekedések után bejött
velünk a recepcióra, (most figyeljetek !!!) kért egy A4-es lapot, és
ékes cirill írással rávetette, hogy kapott tölünk 30 'markov'. Se
pecsét, se semmi. De ez még csak a kezdet volt... Aba nem hitt nekem,
mikor mondtam, hogy az 5 óra idöeltolódás elsö éjszaka nem fogja aludni
hagyni... Pedig tapasztalatból beszéltem... Na, reggel cseppet álmos
volt... A szerdai és csütörtöki napok a taxizás jegyében teltek. Olyan
sztorikat éltünk meg, hogy idöközben a fél ALA-i 'taxistársadalom' az
ellenségünk. De haladjunk sorjában. Szóval, szerda reggel kivitettük
magunkat a hotel egyik taxijával. Ez az emberke meg ránksózott (merthogy
csak ilyenje volt) egy régi számlának egy másolatát (indigós példányt).
Áááá, cseppet sem rágtunk be. Idöközben a szállodában elintéztük, hogy
adjanak egy normális példányt (Nem tudom, Ágiék mit szóltak volna, ha
viszek egy számlát Ms. Xy néven, Car Rental megjelöléssel, tavalyi
dátummal....). Ja, egyébként a taxikat ne úgy képzeljétek el, hogy szép
autó, TAXI felirattal rajta. Inkább olybá tünik az egész, hogy a fél
városban magánemberkék cikáznak, ha valaki sétál az út szélén,
megállnak, megkérdezik, elvihetik-e.
A reptéri irodában az egyik alkalmazott vállalkozott (inkább
vállalkoztatták...) a városnézésre velünk. Elvitt egy háborús
emlékmühöz, majd a két hónapja elkészült mecsethez (Ez is kék mecset
volt - legalábbis a kupolái...), majd felvitt a TV-toronyhoz (375 méter
magas !!!) 'Felülröl' nézve ALA nem is olyan rossz. Nagyon zöld város,
és mégiscsak vannak emeletes épületek :-)) Beültünk egy piálóhoz (egész
normális kilátással rendelkezett a cityre), oszt elkezdtük gyakorolni az
orosz nyelvet... Elmesélte, hogy ö két órányi autóútra lakik ALA-tól, és
ott annyira nagy a vízszegénység, hogy minden nap csak reggel 7-töl 8-ig
van - hidegvíz... Ja, ahogyan mesélte : mikor elmondtam, hogy "ja
gavarju csuty-csuty paruszki", egyböl mindent oroszul mondott, mert nem
tudott angolul, németül is csak annyit, mint mi oroszul... Így
történhetett meg az, hogy kb. a fele dumáját háromszor is elmondta, mire
valamelyikünk végre felfogta...Egyébként ALA 10 a hatodikon lakossal
rendelkezik, amely kb. fele-fele arányban orosz és kazah. Elvitt minket
a város büszkeségéhez, a Medeu-hoz is. Ez ALA sportcentruma, ami egy
kisstadion, benne egy görkoripályával... Legalábbis mi annak láttuk.
Persze a nagy szám a gát volt. A sportcentrum mellett van egy völgyzáró
gát (Kis emberek utolsó mondata : 'És hirdesse ez a völgyzáró gát az
emberiség diadalát a természet eröi felett...'), ami 1000 méter magas,
és 841 lépcsön át (vagy tilosban hajtva - mint mi) lehet feljutni.
Persze ez nem azt jelenti, hogy minden lépcsö 1 méter magas :-))) Nagy
várakozással tekintettünk a gát elébe, mert valami nagy tavat vártunk
mögötte szép tájakkal. Nos, mint kiderült a gát csak arra szolgál, hogy
tavasszal az iszap és a hó ne vigye el a fél várost - mint azt már
egyszer megtette... Szóval, kietlenség a gát mögött, lefejtett
hegyoldalak, és egy csorgadozó patak a völgyben... Egyébként onnan már
lehett látni szép tájakat (föleg zöld hegyoldalakat... :-)) ), de oda
már nem mentünk el. Cserébe visszafelé majdnemhogy kerülgetni kellett a
marhákat az úton... :-) Eme csodálatos élményekkel gazdagodva utunk a
városi iroda felé vezetett. Az ottani irodavezetö épp szerdán ért vissza
valami utazásról, és éppen telefonált, amikor megérkeztünk. Gondoltuk,
nem zavarjuk, diszkréten (hol terem a floppy ?) a háttérben várakoztunk.
Amikor befejezte, az egyik munkatárs szólt neki, hogy itt vagyunk. Jól
figyeljetek, nem azt mondta, hogy szeretnénk vele beszélni... Valszeg az
emberke is így gondolhatta, mert kifakadt ékes németséggel, hogy
'persze, és meg sem érdemlem, hogy bemutatkozzanak nekem, micsoda dolog
ez...'. Kicsit elnyúlt az arca, amikor szintén ékes németséggel
közöltük, hogy arra vártunk, hogy befejezze a telefonbeszélgetést
(persze udvariasak voltunk a fáradtságunkhoz képest...:-)) ) Kicsit
kedvesebb lett, de azért éreztük, hogy ö német, mi meg Magyarhonból
jöttünk.... :-((
Mikor végeztünk a városi irodában, elindultunk gyalog taxit fogni -
merthogy a gyomrunk elég erösen jelezte az estét.. Persze, ilyenkor egy
taxi se jön, hogy törne el a féltengelyük :-))) Na sebaj, slattyogtunk
egy kicsit (kb. félórát), közben megállított három egyenruhás (jé,
lehet, hogy ök voltak 'a' hatóság ??? :-)) ), és kérték a 'dokumentü'.
Mi csak angolul tudtunk, ök még annyit sem, úgyhogy a sárga igazolvány
felmutatása után jobbnak látták nem belekötni Abába... :-) Végre fogtunk
egy taxit (illetve ö fogott ki minket...), mondtuk neki, hogy vigyen el
az elnöki rezidenciához, ami a Parament mellett van (mármint az itteni
mellett :-)) ), mondta száz tenge (ja, még nem mondtam volna ? A tenge
Kazahsztán hivatalos fizetöeszköze, de annyira, hogy hivatalosan még a
hotelben sem lehet valutával fizetni, hanem átváltják pengére (bocs,
tengére...)) Mentünk vele, bár lehet, hogy nem kellet volna, mert a
vezetési kultúrája valószínüleg csak néhány pohárka tüzesvíz után javult
volna, de így hmmm... érdekes volt :-))) A Parlamentnél mondtuk, hogy
itt oké lesz. Oké, megállt, adtam volna a száz helyi
fizetöeszköz-egységet - számla ellenében. Nem tudott számlát adni. Na
jó, akkor papír nélkül adunk ötvenet - mondtuk (egyébként egy liter
95-ös benzin 40 tenge - ez kb. 80 forint), és még így is jól járt volna,
de némi veszekedés után kiszálltunk a kocsijából - ugyanannnyi pénzzel a
zsebünkben, mint elötte...
Végre megkajáltunk egy eléggé európai étteremben, oszt mentünk taxit
fogni. Kiderült, hogy kb. három kilométerre voltunk a szállodától, de
így is elég olcsón megúsztuk :-))
Szobába fel, alvás - lett volna, ha az embernek nem éppen akkor kezdene
el járni az agya, mint a motolla, amikor éppen nem kéne... Szóval,
megint nem aludtam ki magam. Illetve, az öt óra alvás még elég lett
volna, de az elözö éjszakák halmozati eseményeinek fennforgási
tényállása kissé megnehezítette a pihenést... (szóval, hétfö reggeltöl
mostanáig (csütörtök este) összesen tíz órát aludtam - most tessék
sajnálkozó leveleket küldeni :-))) )
Na reggel fogtunk egy másik taxit (nem azt, aki számlamásolatot adott
:-)) ), és bevitettük magunkat a reptérre, illetve Abát a városi
irodába. Végre egy kultúrtaxishoz sikerült beülnünk :-)) Barátságos,
európai kinézetü, normálisan vezet, stb. Hajnali 3-ra lefoglaltuk, hogy
vele akarunk kimenni a reptérre...
Aba visszajött a reptéri irodába, megtartottuk a végsö dumálást a helyi
fönökkel, amiközben kiderült, hogy - mivel három napnál többet
tartózkodtam itt - regisztráltatnom kellett volna magam a
rendörségnél.... De jó - merthogy enélkül ki sem engedtek volna az
országból és persze nem tudtam róla - jól van na, nem készültem :-)...
Sebaj, száguldás vissza a szállodába. Na, fogtunk egy taxit a reptéren
(ez volt az elsö, akinél láttunk taxiórát...), ahol a soför mellé
beszállt egy orosz ficak is harmadiknak (arany fogkorona-hegyek,
jóvágású arc - hiszen tudjátok, milyenek lehetnek itt a népek :-))) ).
Ez az alak tudott írni.... :-))) Angolul is beszélt egy keveset, és
egyböl elkezdte ecsetelni, hogy milyen jól járnánk, hogyha velük
vitetnénk ki magunkat a reptérre... Elötte megállapodtunk, hogy 20
dollár lesz a fuvar. Megérkeztünk a szállodához, kértük számlát a
taxistól, és csodák csodájára tudott adni. Egy bibi volt csak - 40
dollárról állították ki. Erre egy cseppet begurultam, és elkezdtem a
'micsodadologezígyátverniazembert' szöveget. Persze, de ha ezt most
kifizetem, akkor reggel ingyen kivisznek a reptérre, stb. Persze
Pityu... Kicsit még jobban begurultam, és pár perc egymás
le-utcalány-anyázása és egyéb ékes bibliai szövegek említése után végül
a negyedénél lyukadtunk ki az eredeti összegnek... :-)) Aba közben
biztos jókat mosolygott a markába... :-))) Szerencsére ép börrel
megúsztuk, bár lehet, hogy a szálloda-személyzet kiverte volna belölük
még azt is, amit még meg sem ettek.... Na, szállodában rendörségi
regisztrálás megindítása, három órára bevonták az útlevelet, 15 dollárt
kértek, és így elintézödött. Mi közben megéheztünk, és újdonsült
személyszállító-kisiparos barátunkkal a város egyik nevezetessége, a
bazár felé vettük az útirányt. Gondoltuk, veszünk valami szuvenírt. Meg
ahogy azt Makk Marci elképzelte... Az egész egy piac volt, ahol a 40
fokos höségben árulták a jobbnál jobb illatokkal hívogató húst, halat,
májat, stb. Na, kb. ilyen szag volt abban az üzletben, ahova kedden
betévedtem... Orrunk facsarodását megunva, az egyéb (értsd : pipere-,
tanszer- és bör-) áruk felé vettük az irányt. Keresztülverekedve
magunkat, nem leltünk semmire, így az az egyetlen reményünk, hogy a
reptéren a csomagátvilágító berendezés film-safe... Halvány remény....
Nnnna. A bazárról elmentünk egy étterembe, ahol a nomád (értsd : kazah)
népek specialitását, a saslikot próbáltuk ki. Méretes adag volt, de egy
kicsit száraz volt a hús. Azért egyszer meg lehett enni... A kajálda
után fogtunk (nemis, mert minket fogott) egy taxit. Visszavitettük
magunkat a szállóba, mondta száz pénz (mármint Kazahsztán hivatalos
fizetöeszközének, a tenge nevü pénz száz egységére gondolt...), mi
monduk 'faktúra'. Na, elkezdödött a szokásos... Néhány perc után
megelégeltük a dolgot, adtunk neki negyvenet fent említett nagy forgási
sebességü fizetöeszközböl, és kiszálltunk a kocsiból. Szerencsére nem
értettük, mit kiabált...
Szóval, taxiban profik vagyunk - a következö helyszíneken már eleve egy
pénzegységröl kezdjük az alkudozást....
Lenne még mit mesélni, de azt már egy hatodik emeleti személyes
élménybeszámoló keretében tartanánk Abával...:-)
Na jól van, megyek aludni, mert négy óra múlva kelés van...
Pá
--
Daniel Kurucz
System Administrator BUD LSYH
|
