Visszatertem a lagy tavaszbol (Perth) a ronda nyirkos telbe, (na, azert
ne irigykedjetek tulzottan a 46C-os langy nyarbol!) igy a legfobb ideje,
hogy megadjam azt a ket valaszt, amivel ados maradtam.

Peto Hunornak, tisztelettel:

Azt irtad, hogy majd megmondod, hogy mi az izotop, ha en is valaszolok
a hold-porra es a 9 szerzo 27 konyvere vonatkozo kerdesedre.

Meg kell vallanom, az altalad foltett kerdesek elegge "elvontak", rajuk vala-
szolni nem tudok. Igy hat inkabb leirom, hogy izotopnak az azonos kemiai
elem kulonbozo atomsulyu fajtait nevezzuk. Peldaul a hidrogen elemnek harom
izotopja ismeretes, ezeket kulon nevvel is nevezik: deuterium atomsulya 2,
a triciume 3, a hidrogene 1. A hidrogen izotopoktol eltekintve a tobbi
elem izotopjai kemiailag szinte tokeletesen azonosan viselkednek a fo
elemmel ezert semmifele kodos para, meg viz azokat egymastol el nem valaszt-
hatja. Ez altalanos iskolai tananyag, csak ugy mellekesen had' jegyezzem meg.

Az izotopos kormeghatarozasok lenyege a radiaktiv bomlassorozatokban
megjeleno u.n. leanyelemek viszonylagos mennyisegenek meghatarozasan
(pl. tomegspektrometerrel) alapszik. Igy a kezdeti abszolut mennyisegeknek
meghatarozo jelentosege nincs. Pl. a budai termalvizek korat a tricium tar-
talmuk alapjan (ez azert mar inkabb abszolut koncentraciora alapulo modszer)
kb. 10 ezer (figyelsz: tizezer!!!) evesnek talaltak, azaz akkor hullott le
a vizgyujtore csapadek formajaban. A geologia kormeghatarozasokhoz tobb
radioaktiv sorozat leanyelemeinek a koncentraciojat is meghatarozzak es en-
nek alapjan lehet egy valoszinu eletkort mondani. Pl. a budai hevforrasos
barlangok falan talalhato kristalyok kivalasara kb felmillio evet MERTEK.
A kozet idosebb, az uregek is idosebbek, a falakon a hevforrasbol kivalt
kristalyok (kalcit, aragonit) keletkezesi ideje ez a kor. A meghatarozas
biztonsaga 95%-on feluli valoszinuseggel plussz-minusz 100 000 ev a budai
asvanyok eseteben. Ha reszletek erdekelnek, az adatokat magyar nyelven
is elolvashatod a Karszt es Barlangkutatas - ha jol emlekszem - 1991-es
evfolyamaban Bolner Katalin es Derek Ford tollabol.

Sanyinak, ugyancsak teljes tiszteletemmel:

Te allitasz valamit, amihez Watson, Crick es mas Nobeldijasok nevere hivat-
kozol. Kisse furcsalom, hogy nekem kellene utana mennem, hogy hol is ol-
vastad azokat a nezeteket es, hogy valoban azt olvastad-e. Megkerlek - es
ezzel nem allok egyedul, masok is kertek mar ra - tard fel titkaidat, jelold
meg a forrast, ahol azokat a bizonyos TENYEKet olvastad. Addig folosleges
barmirol is beszelgetnunk. OK?

A szen korara (nocsak, nocsak, hat megis keletkezett? azaz van fejlodes?) vo-
natkozoan csak annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy a napkohoban (csil-
lagkepzodes) keletkezik es ezzel a vilagegyetem nem vart 10-12 milliard evet.
Szen ugyanis mar a vilagegyetem nagyon korai korszakabn is lehetett, volt.
A tobbi, a szennel ill. vasnal nehezebb elem pedig szupernova robbanas soran
szorodott szet es ebbol is alltak ossze a bolygok - allitolag. Szoval az elso
szupernova robbanas utan mar megvolt valamennyi elem, ami az elethez foltet-
lenul szukseges es az bizony gyorsabban lejatszodott, mint amennyi a mi na-
punk foltetelezett kora (4-5 milliard ev). Mire kellett volna akkor 12 mil-
liard evet varni?

Vegul a szammisztikahoz. A matematika a vilag nyelve (marmint a termeszete),
hat ne csodalkozzatok, hogy a nyelv alapjat kepezo szamok fonnforognak. Pl.
a hetes, mint buvos szam, hat nem termeszetes? A termeszetes logaritmus alap-
szamat, ha negyzetre emelitek, az pl. majdnem het. Hat nem csudalatos? ;-)

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Kedves Laszlo,

A szexualis oszton hajtoerejet szellemi tevekenysegekbe forditani valoban a
lelket nemesito cselekedet.  Erdekes, hogy a taoizmus is hasonlo eletvitelt
javasol azoknak, akik az eletuk minoseget nem az elfogyasztott anyagi javak
mennyisegevel kivanjak merni.  A protestans etika es a puritan aszketizmus
tehat mas vallasokban is eroteljesen jelen van.

    A taoizmus azonban arra is tanit, hogy ha mar az elvezetekre forditjuk
energiainkat, akkor elvezzunk jobban, mivesebben, onkiteljesitobben. Vagyis
a fogyasztas is lehet lelket nemesito.  Errol szeretnek par rendezetlen
gondolatot kozzetenni.

    A mult szazad vegen Thorstein Veblen keseru ironiaval irt azokrol az
ujgazdag, parvenu milliomos csaladokrol (pl. Rockefellerek, Palmerek), akik
Chicago varosat nagyszabasu epitkezeseikkel es egyetemalapitasukkal vegul is
hiresse tettek.  Ezek a csaladok frissen szerzett gazdagsagukat rendszeresen
kozszemlere tettek, mert szukseget ereztek annak, hogy tarsadalmi statuszuk
mindenki szamara feltuno legyen.  Peldaul az 1892-es Kolumbusz-kiallitas
idejen, amikor a Palmerek europai kiralyi csaladokat lattak vendegul, Mrs.
Palmer egy fuvolast rendelt, akinek az volt a dolga, hogy egy fa tetejen ulve
pacsirtat jatsszon.  Ne tagadjuk, az izlestelenseg is lehet kreativ.

    Veblen persze leginkabb azt tartotta sajnalatosnak, hogy a mesteremberseg
osztonet (instinct of workmanship), melyet o moralis szempontbol oly nagyra
tartott, egyre inkabb felvaltotta a dologtalansag es a vagyon mutogatasanak
kenyszere.  Veblen megvetette a kifinomult vallasi ceremoniakat es a hasznos
munka ellenpolusanak tartott sportrendezvenyeket egyarant, mert ugy tartotta,
hogy azok a ritualizalt semmitteves peldai.  Szerinte tarsadalmi haladas csak
szorgos munka eredmenyekepp kepzelheto el, es Marxszal (titokban) egyetertve
karosnak tartott minden improduktiv tevekenyseget a katonasag fenntartasatol
kezdve a luxuscikkek termeleseig.

    Max Weber, a mindenki altal ismert "A protestans etika es a kapitalizmus
szelleme" cimu munkajaban hasonlo eszreveteleket tett.  Weber szerint is a
protestans etika onkorlatozo, puritan aszketizmusa tette lehetove, hogy a
dolgos mesteremberek munkaja reven letrejojjon a modern kapitalizmus, es vele
a korabban sohasem latott technologiai fejlodes es eletminoseg-javulas.

    Csakhogy, mint ahogyan a hivatalos modernizmusnak is mindig volt egy
nemhivatalos, mondhatni mefisztoi posztmodern kisero vonulata, a szorgalmas,
mesteremberi termelest is ki kellett, hogy egeszitse a dologtalan fogyasztas.
Colin Campbell irt egy zsenialis konyvet errol, melynek cime nem veletlenul
"A romantikus etika es a modern konzumerizmus szelleme."  Ebben Campbell azt
allitja, hogy a puritan aszketizmus mellett letezett egy hedonista etika is,
mely a romantika termeke volt.  Kimutatta, hogy a dolgos mesteremberek nem
vetettek meg a szepseg elvezetet, sot a 18. szazad vegetol kezdve egyre
nagyobb erteket lattak a muveszi erzekenysegben es kifinomultsagban.  Ekkor
nemcsak a romantikus regenyek jottek divatba, hanem a foleg a munkaidon kivul
folytatott onkepzes, hires nemet szoval a "Bildung" gyakorlata is.

    A hedonizmust ezert hiba elitelni, mivel az a szemelyiseg megnemesiteset
es epiteset szolgalja.  Hasonlokeppen a fogyasztasnak a nyers es gyakorlatias
szuksegletkielegitesen vagy a tarsadalmi statusz szimbolikus megjelenitesen
kivul egy harmadik funkcioja is lehet:  nevezetesen az egyeni karakter
kreativ kialakitasa.  Es mivel a karakter egyenisegehez peldaul materialis
javak valogatott felhalmozasa is hozzajarulhat, azt lehet mondani, hogy az
anyagi fogyasztas is lehet kifinomult szellemi teljesitmeny.

Minden jot,
Miklos.

Szabadsag es szolidaritas kozelebbrol

Kedves VITA-Partnerek!

Voros Miklosnak vitatkoznek a kovetkezo kijelentesevel:
>    Az igazsagossag kriteriuma azonban nemcsak a szabadsag lehet, hanem a
> szolidaritas is.  
Az igazsagossag kriteriuma annyira nem csupan a szabad-
sag, hogy nincs is semmi koze hozza. Nota bene, a tarsa-
dalmi igazsagossag elve elesen szembenall a szabadsag-
elvvel. Ugyanis a tarsadalmi igazsagossag kovetelmenye
a szocialisan hatranyos helyzetuek sorsara tekint kriti-
kusan (de egyaltalan nem kritikatlanul), a tarsadalmi
szabadsag pedig - normalis demokratikus korulmenyek ko-
zott - az elitekre. 

[Normalis, demokratikus korulmenyek kozott, irom, mivel
antidemokratikus, diktatorikus korulmenyek kozott a tar-
sadalmi szabadsag problemaja az atlagember problemajava
valik. (Szeretnem itt elkuloniteni a tarsadalmi szabad-
sag fogalmatol a maganember privat szabadsagigenyet. Ez
ugyanis nem elvont szabadsagkovetelmenyeket allit, hanem
sokkal inkabb a maganszferaba valo durva kulso beavatko-
zast tiltja. Vagyis inkabb a nem-szabadsag negalasat je-
lenti, mint egy elvont szabadsag allitasat.) Eppen a ma-
ganszferaig hatolo diktatura, beavatkozas az, ami eltor-
zitja a normalis alaphelyzetet. De most nem az abnorma-
lissal, hanem a sztenderddel szeretnek foglalkozni.] 
 
Normalis, "hetkoznapi" viszonyok kozott a szabadsagel-
meletek kedvezmenyezettjei az elitek. Ezek az elitek le-
hetnek gazdasagi, kulturalis, politikai stb. elitek, a 
lenyeg az, hogy a szabadsagelvre alapozva onmaguk szama-
ra olyan foku szabadsagot biztositanak, amely ugyan nincs
tiltva a tarsadalom tobbi tagja szamara sem, onekik megis 
elerhetetlen. (Az elvont szabadsagelvek megvalositasa egy 
kisebbseg szamara foltetelezi a tobbsegnek ugyanettol a 
szabadsagtol valo megfosztottsagat.)

A szolidaritas nem a tarsadalmi igazsagossag kriteriuma, 
hanem a tarsadalmi igazsagossag fele valo torekves egyik
eszkoze. A szocialisan hatranyos helyzet onmagaban alta-
laban akkor erdemli meg a tarsadalmi tobbseg szolidari-
tasat, ha a hatranyos helyzet nem az illeto tarsadalmi
alany onhibajabol kovetkezik be. (Konyorulet, jotekony-
sag, adakozas, persze, meg az onhibajukbol hatranyos hely-
zetbe kerulteknek is jarhat.) A szolidaritasi akciok konk-
ret celja mindig a hatranyos helyzet politizalasa (politi-
kumma tetele) es a tarsadalom politikai gepezetenek igeny-
be vetele a hatranyos helyzet enyhitesere ill. kikuszobo-
lesere. Ez a politikai mechanizmus azonban csak akkor jar-
hato, ha a hatranyos helyzet valoban politikai minoseget 
takar (es nem onkentes valasztas eredmenye). 

Nezzunk egy kicsit az onhibanak nevezett faktor melyere.
Alkoholistak, kabitoszeresek, csavargo munkanelkuliek,
bunozok: mind-mind a tarsadalom megannyi hatranyos hely-
zetu csoportja. Miert, hogy a tobbseg nem szolidaris ve-
luk? Hat eppen azert, mert hatranyos helyzetukbe a sajat
(tobbe-kevesbe esetleg a kulso korulmenyek altal is moti-
valt) eletmodvalasztasuk altal jutottak. Hadirokkantak,
rakbeteg gyermekek, benulasban szenvedok, elmebetegek:
a hatranyos helyzet egy masik gyujtemenye. Miert, hogy
felejuk viszont arad a szolidaritas? Mert ok tenyleg nem 
maguk az okozoi nehez sorsuknak.

Akik a homo-x eletmod genetikai meghatarozottsagat szaj-
kozzak, azoknak el kell fogadniuk azt is, hogy valakinek
lehet budos a laba csupancsak a testnedvei belso ossze-
tetele alapjan. Ha a homo-x nem tehet rola, hogy megsza-
molatlan kalandjai kozepette "egymillio pici virust" si-
kerul a szervezetebe taplalnia - ami aztan AIDS neven 
alaassa az immunrendszeret - akkor hogyan tehetne masik
delikvensunk arrol, hogy pokolbeli szag jon ki a lababol, 
akarhogy sikalja.

Nos, Voros Miklos jol latja: itt valami nem stimmel. Es
eppen az nem stimmel, hogy a kedvezotlen kiparolgasok el-
len azert megiscsak lehet vedekezni rendszeres testi hi-
gieniaval, a belso testnedvek elonytelen osszetetele (ma-
gyarul tul sok aromas anyagot tartalmazo izzadsag) eseten 
is. Eppen ugyanigy lehet sikeresen follepni, helyes lelki 
higienevel, olyan lelki impulzusok ellen, melyek ervenye-
sitese - ilyen vagy olyan oknal fogva - nem kivanatos.

A tavalyi SZALON-vitan (hadd hivatkozzam erre, mint java-
solt irodalomra) allando oppozicionak neveztem azt a 
strategiat, ami a lelkileg karos propagandak es kiser-
tesek elleni kuzdelem hasznos eszkoze lehet. Az allando
oppozico elve osszhangban van az emberi agyrol szolo leg-
modernebb elmeletekkel is, es nem azonos a "gay-bashing"
neven forgalmazott ellenpropagandaval. Nem a homo-x elet-
forma tiltasat celozza, sem pedig a homo-x-ek kikozosi-
teset. A tulkapasok es a homo-x propaganda expanzioja
elleni follepes epp elegendo feladat igy is.

Udvozlettel:                             Szekely Zoli

>Fentebb az informacio szo altalanos jelenteset -ujdonsag, uj ismeret- ossze-
>mosod az informacioelmeleti jelentessel, aminek egyaltalan nincs ilyen
>'ujdonsag' jelentese. Egy rendszer informaciotartalman az egvilagon semmit
>sem valtoztat az, hogy te altalad ismert az vagy nem.

Igazad van, az informacio jelentese egy rendszeren valoban nem mas, mint
hogy a rendszer mennyire valoszinutlenul van abban az allapotaban, amiben
van - vagyis nem mas, mint az entropia.
Igy aztan, a bunom az, hogy elorangattam olyan informatikai fogalmakat, 
amelyek indokolatlanok voltak. Ez meglehetosen zavaro lehet, igy most
megprobalom jovatenni bunomet, es szetvalasztani az ossze nem illo dolgokat:

Hogy egy rendszer entropiajat meghatarozd, ahhoz ismerned kell a rendszer
pillanatnyi allapotat, valamint azt a statisztikat, ami rendszer allapotait
kontrollalja - tehat az osszes lehetseges esemenyt es ezek egyedi valo-
szinusegeit.

Ha van egy 2 allapotu rendszered, es a ket allapot (1/0) egyenlo vszggel
fordul elo, akkor barmely allapotban is van, a rendszer entropiaja (es az
ezzel azonosan ertelmezett informaciotartalma) konstans.

Legyunk trukkosek ezek utan, es szamoljunk korrelaciot az egymast koveto
allapotokon. Majd ertelmezzuk azt a mennyiseget, amely egy 1 vagy 0 allapot
eseten megmondja, hogy mennyire volt valoszinu az, hogy pont ez az allapot
lep fel. Ugye adodik, hogy ha egy 1010101010...101010101010101010 sorozatot
vettunk eddig, akkor - a korrelacio miatt - eleg valoszinunek tartjuk azt,
hogy a kovetkezo majd '1' lesz, igy aztan ez nem lep meg minket. Ha most
egyszer csak 0-t kapunk, az egy varatlan dolog. Definialhatunk egy mennyi-
seget, miszerint is mennyire ter el a rendszer az altalunk josolt kovetkezo
allapotatol. Amennyiben a rendszer allapotai korrelalatlanok, ez a szam pont
az entropias informacioval azonos, hisz a mult nem ad informa.. khm tobblet
tudast, igy a kovetkezo allapottal szembeni elvarasunk azonos a rendszert
leiro statisztikaval. 
Amikor azt mondjuk, hogy az entropia egy rendszerben csak nohet, akkor ez
igy nem igaz, mert a legvaloszinubb allapot korul a rendszer fluktual (a gaz
eseteben a doboz ket feleben levo molekulak szama nem azonos, hanem a
fele-fele korul nagyon kis mertekben ingadozik). Igy aztan legfeljebb is a
varhato ertekekre, a szorasokra es egyeb, statisztikai dolgokra tehetunk
kijelenteseket, amivel aztan egy 'folyamat'-ot definialhatunk.
A folyamat tehat egy esemenysorozat, vagy egy rendszer egymast koveto
allapotainak sorozata. Ahogy a rendszeren ertelmezheto annak a valoszinusege,
hogy a rendszer egy adott allapotban van, folyamatokra ertelmezheto az a
valoszinuseg, hogy a kovetkezo elem a folyamatban egy adott erteket vesz fel,
ismerve N elozo elemet. 

Definialjuk az 'uzenet' fogalmat, amely valamilyen 'kodolas' segitsegevel
a folyamat pillanatnyi allapotat egy 'szimbolumsorozat'-ta kepzi le.
Definialjunk tovabba egy 'recipiens'-t es egy 'atviteli csatorna'-t,
es a csatornan keresztul kezdjunk uzeneteket kuldeni a recipiensnek egy
folyamatrol. A recipiens szeretne pontosan megismetelni a folyamatot.
Mostantol kezdve megjelennek a 'zajos' uzenetek, amik raadasul meg lehetnek
'hamisak' is, es a recipiens szamara 'meglepo'-ek. A recipiens az uzeneteket
ertelmezi, es a folyamatrol, az informacioatvivo csatornarol, kodolasrol stb.
meglevo ismeretei alapjan megprobalja az eredeti rendszerallapotokat dupli-
kalni minimalis hibaval. Recipiens nem latja az eredeti folyamatot,
igy donteseit az uzenetek alapjan hozza. Ezert megint definialhatunk egy
fogalmat, ami megmondja, hogy egy adott uzenet vetele mennyire volt varat-
lan a recipiens szamara. Igaz uzenetek es zajmentes csatorna eseten ez azonos
azzal, hogy a folyamat mennyire varatlanul vesz fol egy adott kovetkezo
allapotot.
Ezek mind jol definialhato (ertsd: szamszerusitheto) fogalmak, es az
informacioelmelet teruletebe tartoznak. Ebben a kontextusban igenis nem
mindegy, hogy a recipiens analfabeta-e (azaz, nem ismeri az uzenet kodolasat)
es hogy az adott uzenet egy varatlan esemenyt kozol vele vagy sem - tapasztalt
vevonek a varatlan esemenyek gyanusak, mert lehet, hogy csak az uzenet torzult
oly modon, hogy ertelmes maradt ugyan, de az ertelme megvaltozott, vagy,
rosszindulatu felado eseten, egyszeruen hamis.

Igy aztan, az egesz dolog a kovetkezo harom alapveto reszre oszthato:

1) A rendszer pillanatnyi allapotat es ennek az allapotnak a tulajdonsagait
   vizsgalo fogalomkor - entropia, stb.

2) A rendszer egymast koveto allapotai kozotti osszefuggeseket vizsgalo
   fogalomkor - folyamatok stb.

3) A rendszer/folyamat duplikalasahoz szukseges adathalmaz meghatarozasa es
   eljuttatasa egy, a rendszertol elzart entitashoz - csatorna, uzenet, stb.

Az 'informacio' szo mind a harom esetben mas ertelmet kap, bar tovabbra is
azt jelenti, hogy valami mennyire valoszinutlen:

1) Mennyire valoszinutlen az, hogy a rendszer egy adott allapotban van.

2) Mennyire valoszinutlen az, hogy a rendszer egy adott allapotba megy at,
   amenyiben elotte ... allapotsorozatot jarta be. 
   Abban a specialis esetben, ha az egymast koveto allapotok korrelalatlanok,
   akkor ez azonos 1)-el.

3) Mennyire valoszinutlen az, hogy a rendszer egy adott allapotat tukrozo
   uzenetet kapok. Abban a specialis esetben, ha a csatorna zajmentes, az
   uzenetek igazak es ismerem a folyamat parametereit, ez azonos a 2)-vel.

Ko'csi Zolta'n

PS: Ez a felosztas a sajatom, amely lehet, hogy azonos azzal, amit anno tani-
    tottak nekem (es azota mar elfelejtettem), de lehet hogy nem.

Uj olvasoja vagyok a VITA-nak ezert most meg megprobalok tisztelettudonak
latszani:
Nagy elvezettel olvastam onkorlatozasrol szolo cikkedet a vitaban,
es egyetertek konkluziojaval, miszerint a tudas gyujtese az egyetlen olyan dolo
g
amit nem masok rovasara teszunk.

Az mar viszont szerintem fontos hogy a tudast utana mire hasznaljuk fel:

1. Hasznalhatjuk arra hogy meg tobb tudasra tegyunk szert (pl. megtanuljuk
kezelni az e-mail-t amivel egybol a VITA-t olvassuk)

2. Ha nem az elozo mellet dontunk akkor viszont nemigen marad mas mint
megintcsak masoknak a rovasara felhasznalni. (Legtobben azert tanuljak meg)



    Az emberiseg teljes fejlodese folyaman (meg az altad oly idillinek
lefestett kozepkor folyaman is) alapvetoen az onerdek altal volt hajtva.
A modern kozgazdasagtan egyik alaptezise az hogy egy ember aki csak a sajat
erdekeit szem elott tartva cselekszik, gyakran (tobbnyire) nagyobb hasznot
hajt a kozossegnek mint sajat maganak. All ez peldaul a kommercialis kutato
intezetekre ahol rendszeresen tesztelik az uj mosoporokat (Persil, OMO etc.)
En szemely szerint fogadni mernek ra hogy ezt nem azert teszik mert valamilyen
"onkorlatozas"-i eszme hajtja oket, vagy mert nehany eve beutottek a fejuket
biciklizes kozben es azota csak az emberiseg javat latjak lebegni a szemuk
elott. Ezek bizony alattomos onzo alakok akik csak a profitot lesik es
mar alig varjak a pillanatot amikor ezt a sok penzt mind elverhetik tejre+
kiflire. Ettol fuggetlenul nagyon hasznosak az altaluk kifejlesztett
szintetikus mosoporok, es sokkal kenyelmesebbe teszik az emberiseg nagyobb
reszenek az eletet.

Mit mond erre az onkontroll es a kozossegi szellem?
                                           Szabo Peter

Valaki a multkor a Holdraszallasrol irt. Nos, en olyasmit olvastam, 
hogy allitolag Aldrin UFO-kat latott le- es felszallni a Holdra/rol, 
de Amstrong nem engedte neki, hogy elmondja ezt a radioban, mert allitolag
neki ki volt adva az ukasz, hogy tartson titokban minden furcsa jelenseget, 
amit latnak. Aldrin egyebkent azota is szanatoriumban van, mert 
allitolag elmebeteg lett, ami valojaban nem is igaz, csak igy akartak
elhallgattatni, es kivonni a forgalombol, nehogy elfecsegjen valamit.
Egyebkent a Holdraszallas filmen allitolag eredetileg lathato volt 
egy villanasnyira az UFO, de azt kesobb kivagtak belole. Fura az is, hogy
Aldrint nem halljuk a kozvetitesben, mig Cap Ceneveralben allitolag
hallottak, amint beszamol az erdekes jarmuvekrol, de ezt nem adtak 
adasba. Meg Amstrong szavai sem voltak szinkronban a filmmel, allitolag
egy-ket perces kesesben volt a hang a kephez kepest, igy cenzuraztak
az egeszet, hiszen megtehettek, mivel senki sem vette ezt eszre !!

Mivel az elso korben nem szoltam hozza, csak olvastam, most hogy ujra
elojott hadd szoljak hozza a "jo" ember kerdesehez.
Eloszor is nagyon sajnallak, hogy csak a vallasos emberek kozott talaltal
olyan embereket, akikben megbizhatsz. Nekem mas a tapasztalatom. Sot.
Ahogyan Te is leirtad, a Tiz parancsolat utolso 6 torveny az emberi
kapcsolatokat szabalyozza. En ugy fogalmaznek, hogy ezek az egymas
mellett eles torvenyei. Mint ilyen nem azert kovetendoek, mert ezt a
Biblia leirta.
A Krisztusi tanitasok legfontosabbika; a szeretet meg sajnos nem az a
torveny, amit betartananak az emberek. Es azt kell hogy mondjam, hogy
sajnos a vallasos emberek kozott sem talaltam meg maradektalanul.

> A hit is Isten ajandeka. A katolikusok szerint ha kuzdunk erte, konnyebben
> kierdemeljuk, a protestansok szerint annyira rosszak vagyunk, hogy csakis
> ajandekkent, ingyen kaphatjuk Istentol. Az 'Are you saved?' a hovatartozasra
> kerdez. Az Istenben hivo, igy magat megvaltottnak erzo protestans azert
> kell, hogy jo ember legyen, mert nem bizonyulhat meltatlannak Isten ingyen
> kegyelmere. A katolikusnak azert kell jonak lenni, hogy jobban kierdemelje
> a kegyelmet.  Mindket reszrol megvan az a kisertes, hogy a hivo tulsagosan a
> megvaltasnak az egyedi mivoltara, a megvaltott reszhez valo szemely szerinti
> tartozasra osszpontosit. A hivo konnyen megfeledkezhet arrol, hogy egyedul
> bizony nem udvozulhet es ezert nem lebeghet angyalszarnyait csapkodtatva es a
> tobbi bunos emberen csupan csak sajnalkozva a vilag felett.

A legnagyobb gondom a vallasokkal es ebben az esetben nemcsak a
Kereszteny vallasokra gondolok, hogy a tulvilagi elet kepevel mintegy
zsaroljak hiveiket. Tudom, hogy idealista vagyalom az, hogy minden ember
korultekinto legyen embertarsaival (ami vegulis kimeritene a felebarati
szeretet tanitasat), de nem hiszek a csak utasitasra mukodo erkolcsben.
Sajnos a vallasos embereknel nagyon gyakran tapasztaltam ezt. Vegulis
magaban a vallasokban is benne vannak ezek az emberi gyarlosagot "erosen
toleralo" szabalyok. Hogy megertsd, hogy mire gondolok.
A Katolikus egyhaz: A bunbocsanat elnyerhetosege, a bunok
megvalthatosaganak lehetosege. (profan leszek, elore is elnezest) Egy jo
kis gyonassal megkonnyitett lelekkel folytathatom mindazt, amit eddig is
muveltem.
A Kalvinista egyhaz: a predesztinacio, az eleve elrendeltseg elve. Igaz,
hogy elkovettem ezt a bunt, dehat ez igy volt megirva.
Es en egyaltalan nem erzem azt amit leirtal, tehat, hogy a katolikus ugy
el, hogy kierdemelje az Isteni kegyet, a protestans pedig ugy, hogy ne
bizonyuljon meltatlannak.
Gyarlok vagyunk. De erkolcseinket a belatas es nem a tiltas es feles kell
hogy szabalyozza. Igy szerintem a Sajat belatasa szerint Torvenyek
szerint elo, de a tulvilagra nem-tekinto ember, aki jo a jonak leves
belso kenyszere miatt, sokkalta tobbet er.
A hit nem ajandek, hanem belso ut, ahova nem lehet a dolgok
vegiggondolasa nelkul eljutni. De a jo erkolcs es egymas mellett eles
fuggetlen a hittol, vallastol, ezt hiszem es vallom. EN hiszek az
emberekben.
ef

Noha en sem emlekszem pontosan, az eset tobbe-kevesbe a kovetkezokeppen zajlott
(nem voltan jelen, felreertesek elkerulese vegett): A taxi, amellyel Hardy a
korhazba latogatott, negyjegyu rendszamot viselt. Hogy mi volt a szam, nem
arulom el (mert nem emlekszem ra, csak annyira, hogy ezerhatszaz- vagy
hetszazvalahany volt). Ramanujan a szamot hallva azt valaszolta: "Milyen
erdekes! Ez a legkisebb olyan szam, amely eloallithato harom (vagy negy? nem
vagyok biztos benne) kobszam osszegekent." Ramanujan hamarosan meghalt, Hardy
pedig fel eves munkaval tudta csak bizonyitani az altala kimondott allitast.
Udv, Peter