T.V.!

Agi irta:
"Itt M.o.-n jatszanak most egy filmet, magyarul Ments meg, Uram! cimmel
megy, eredetileg Dead Man Walking. Megtortent esetet dolgoz fel:
halalraitelnek egy fiatalembert brutalis nemi eroszakert es
gyilkossagert, a tarsa megussza enyhebb buntetessel. A srac a
siralomhazbol ir egy apacanak, es a segitseget keri. Hosszu
beszelgetesek utan beismeri a bunet es megvallja, es megter Istenhez. A
halalos iteletet vegrehajtjak, halala elott bocsanatot ker az aldozatok
szuleitol, mert gyulolet nelkul akar meghalni.
Isten szemeben ez az ember buntelen volt, amikor kivegeztek, mivel Isten
megbocsatotta a buneit, es megtisztitotta a gonoszsagtol igeretehez
hiven."
Hoho. Erdekes problema. Van egy fiatalember, aki oriasi bunt kovet el
vkivel sz
emben, es Istennel szemben is. De buneit bevallja es megter, majd kivegzik.
Sze
rintem bunet az aldozattal, vagy annak hozzatartozoival szemben nem tette
jova,
 es nem is lehet. Isten sem tudja jovatenni, hacsak fel nem tamasztja az
aldoza
tot. De "Isten szemeben ez az ember buntelen volt", annak ellenere, hogy az
emb
er szemeben meg bunos. Nem tetszik nekem egy ilyen Isten. Nektek?
Vajon Isten szemeben akkor is buntelen a fiatalember, ha ongyilkos lesz, es
nem
 kivegzik? Ha igen, csak a rakenyszeritett halal menti fel bunei alol? Es
ha ne
m kapjak el, es Isten rendeli el halalat? Csak az emberek altal
kenyszeritett h
alal menti fel Isten elott az embert? Vagy eleg csupan a megteres?

hiven."
Hoho. Erdekes problema. Van eg

Attila irta:
"Ez nem meggyozo. Ha a zsebradiombol kioperalok egy
kondit, nem jon a musor. Ebbol nem kovetkezik, hogy a
musor (vagy annak egy resze) abban a kondiban
keletkezett volna veges szamu tolteshordozo valamilyen
eloszlasvaltozasa (vagy mas) miatt. A musort egy (vagy tobb),
a kondi szempontjabol transzcendes intelligencia hozta letre
egeszen mashol. A kondi "csak" segitett a musornak
abban, hogy elektromagneses hullambol hanghullam
legyen. A musor ertelme nem kotodik a kondihoz.

Sokak szerint az agy(sejtek) szerepe is hasonlo, es
ezert a roncsolasos kiserletek nem az ertelem (szellem,
lelek) helye't, csak az anyagi interface helye't lokalizaljak.

Ellene'rv?"

Orulok ennek a gondolatnak, van ertelme. Talan az elso olyan elmelet, amit
erde
mben meg lehet vitatni, es elorebb visz minket.
1) Amiga transzcendens-anyagi vetelre nincs elmelet, adig ez csak egy
hipotezis
, es igy a materialis elmeletek jobb helyzetben vannak. Eddig ugy tunik a
neuro
nok viselkedeset mar eleg jol ertjuk, es eszerint az axon allapotat a
dendritek
 allapotai hatarozzak meg. 
2) Az anyagi-transzcendens kolcsonhatas kerdese nagyon problematikus. Ami
kolcs
onhat, az mar anyagi.
3) Milyen szintig vannak a kepessegek a radioban, es melyik szinttol van az
ada
s?
4) Ha mar egyszer a lelek az ember, es a fizikai test csak kivitelezo,
amely ne
uronok utjan all kapcsolatban a transzcendenssel, akkor a legjobb megoldas
az l
enne, hogy az erzekelo es mozgato neuronok kozvetlenul, vagy egy
"tranzisztor"-
neuron altal lennenek kapcsolatban a lelekkel, az majd elvegez miinden
adatfeld
olgozast.

 Ezzel szemben ha veszed mondjuk a szem neuronjait, akkor a retinan is
folyik a
datfeldolgozas, majd a ket latoideg az agy hatso reszebe fut a hatso
lebenybe. 
Kozben tobbszor adatfeldolgozas folyik a "bitterkepen". A hatso lebenyben
nagyo
n jol elkulonitett reszek vannak (V1,V2,...), amelyek a vonalak, szinek,
alakza
tok, mozgasok felismereset vegzik. Tehat az intelligens latasugy tunik maga
az 
agy vegzi. Ennek a mechanizmusnak a neuronhalo modellje is eleg jol
korvonalazo
dik. A mechanizmus egyebkent az oroklott alapokbol egeszen jol kifejlodik
magat
ol is:
A latott kep bitterkep szeruen abrazolodik az agy egy reszeben (ez talan
oroklo
tt) ehhez a mezohoz a latomezok neuronjai kapcsolodnak (nagyjabol mindenki
mind
enkivel) ezutan pl. egy adott teruleten levo vizszintes vonal erzekeleseert
fel
elos neuron kapcsolatai ugy alakulnak ki, hogy a fejlodo ember sokszor lat
ott 
vizszintes vonalat. Az egyuttes inger erositi az ingerelt szinapszisokat,
mig a
hol nincs inger, ott gyengiti. Igy magatol alakul ki a neuron olyan
kapcsolatre
ndszere, amely pont a vizszintes vonal felismereset eredmenyezi. 
Mindezek alapjan az intelligens latas es kialakulasa  - ugy tunik -
nagyjabol j
ol meg van magyarazva, amit tenyek is alatamasztanak. A vizualis felismeres
igy
 a tranzisztoron innen van. Hasonlo modon az asszociacio, a memoria, a
fogalmak
 abrazolasa is magyarazhato materialisan. Mi marad a tranzisztoron tul?

Max Val:

 irta:
>
>>1. Te magad fogsz akasztani, vagy a "nyajra" bizod?
>
>Van erre megfelelo szakember. Nem akarok sem biro, sem bortonor, sem
>iteletvegrehajto lenni. De urhajos sem akarok, s ebbol megsem kovetkezik,
>hogy be kell tiltani az urhajozast.

Az az ember, aki a buntetest vegrehajtja, vajon fog-e ezert buntetest kapni az
istentol?

>Eletfogytiglani bortonbutetest helyeznek kilatasban az artatlan embert
>halalra itelo birora es ugyeszre,

Es mit kapna az, aki pont emiatt nem mer halalra itelni valakit?


csao, dzsoki

Szebeni Attila:
"A majmok rosz pelda. Mar egymillio eve az ember mellett parhuzamosan
elnek, megsem vettek at sajat maguktol szinte semmit.
Nincs ra szukseguk a fentmaradashoz. Ebbol a szempontbol viszont
megjobban vilagit, hogy akkor az embernek miert, es mire volt szuksege?"
A majmoknak valoban nincs szukseguk a fenmaradashoz az emberi kepessegekre,
az 
embernek sincs szuksege ra annyira, de jo volt neki. A csimpanz es az ember
koz
os ose valamikor nem volt specializalodott, nagyon jol jott neki a
gondolkodas,
 de meg lehetett oldani ugy is a dolgot, hogy oserdei eletmodra
specializalodot
t. A majomnak is igaza volt, az embernek is. Egy lejto ket ellentetes
oldalan i
ndultak le, mas-mas lokalis optimum fele. Miert baj, hogy az evolucio
helyenken
t elagazodik?
Persze ettol meg a majom nincs olyan tavol az embertol. Mert nem regen
agaztak 
el a fejlodesi utak.

"Megaztan megint az a franya ido. Tul rovid. Ekkora minosegi
ugras, ilyen rovid ido alatt abszolute pelda nelkuli. "

"Tehat ha az ember "igazi" Technikai, muveszi, stb fejlodesi
intervallumat szazezer evben hatarozzuk meg az akkor mondjuk pont az
ember agyi korszakanak az egytizede. --Megsincs kulonbseg?
De ha az inger es valasza az evolucio motorja, akkor az a szazezer ev
az ingergazdagsag szempontjabol talan tobbszazezerrel is feler!
----Megsincs kulombseg?"
Ellentmondasban vagy magaddal. Es alatalaban is. Mindig azt hozod elo, ami
erve
idhez kell. A majom nem hasonlit az emberre, minosegi ugras van, mondod,
amikor
 arrol van szo, hogy az embert Isten teremtette. Ugyanakkor csodalkozol
azon, h
ogy hogyhogy nem vette at az embertol bizonyos vivmanyait. Az ember
kifejlodese
nek ideje tul rovid ahhoz, hogy ekkorat ugojon, ugyanakkor enyyi marha sok
ido 
alatt miert nem tavolodtak el egymastol?
Nos a helyzet az, hogy az ember sok millio eve valt el a majomtol, es igy
bizon
y egy kicsit eltavolodott tole, van az ember fejlodeseben egy hirtelen,
nagy fe
llendules, amikor a gondolkodas kepessege kifejlodott, de az Ausztral
oslakossa
l egy fajban van, mindossze par tizezer eve valt el tole. Ennyi ido alatt a
bor
szinnek azert sikerult megvaltoznia, mert az keves genes valtozas, az
intellige
ncia viszont sokgenes.

"tehat az agy strukturaja valoszinuleg az eltelt idoben mit sem
valtozott. De hat akkor mikor lett olyan amilyen ma?
Mennyi ido alatt alakult ki e kepessege? S miert nem valtozott egy
foldrajzi teruleten sem?"
Az agy tobb millio ev alatt alakult ki, es az elmult par tizezer evben nem
volt
 ideje sokat fejlodni. Lehet, hogy abban is van valami igazsag, hogy
bizonyos m
ertekig kialakult vmi, es lelassult a fejlodese. Azota a tarsadalmi,
kulturalis
 evolucio lendult be, es ennek eredmenye a szamitogeped.

"S most egy kicsit atmegyunk sci-fi be. S ha ez a minoseg szellemi sikon
torteno informacios evolucioban gyorsitani tudja a tudasszint,
[informaciosszint] novekedeset, es attudja mostmar sajat magat is
alakitani a leendo uj koroknak megfeleloen, akkor belephet egy uj
kozmikus korszakba, ahol mint egy letunt kor dinoszuruszainak nem kell
neki is feltetlenul kihalnia, letunve atadni helyet, az ujabb
sikeresebb probalkozasnak, s tovabb lenyegitheti magat uj korokba, ha
arra alkalmassa valik. Bar szerintem ekkor mar tudni fogjuk, hogy nem
vagyunk egyedul, s birni fogjuk mas ertelmes lenyek hasonlo evolucios
torteneteit is."
Ez szep, es igaz, ha nem akarunk transzcendenciat beleerteni.

Max:
"Eletfogytiglani bortonbutetest helyeznek kilatasban az artatlan embert
halalra itelo birora es ugyeszre, igy mindenki nagyon jol meggondolna, hogy
valoban biztos-e a vadlott bune. Az eredmeny az lenne, hogy a halalbuntetest
csak ritkan alkalmaznak, kizarolag kirivo esetekben."
Ha mar halalbuntetes, akkor egeszen igazsagosnak hangzik, de:  te mondtad
az en
 javaslatomra, hogy tul bonyolult. Gondold mar meg, hogy mit konnyebb
keresztul
vinni a tarsadalomban? Az altalam javasolt valodi, szigoru
buntetesrendszert, v
agy a birok, ugyeszek eletfogytig valo eliteleset?

"Isten megbocsatotta buneit, ezert az illeto azonnal a paradicsomba kerult
kivegzese utan. A tarsadalom viszont nem rendelkezik ilyen megbocsatasi
joggal, ezert kivegezte az illetot, hogy igy is elrettento peldat nyujtson a
tobbi gyilkosjeloltnek. "
Hogy lehet az Isten es az ember igazsagerzet kozott ekkora kulonbseg? Kinek
van
 igaza?
Tovabba: Te konnyen itelsz halalra valakit, hiszen hiszel a tulvilagban, de
gon
dold meg, hogy o nem, es lehet, hogy neki van igaza. Egyebkent nem is
ertem, ho
gy egy hivonek miert buntetes a halalbuntetes. Kerem: megolok valakit,
belatom 
bunomet, meggyonok, felakasztanak, es maris a menyorszagban vagyok.
Hasonloan a
z ongyilkossag a hivoknek egyszeruen az egezseges onzes kiteljesulese.

Kihez imadkozott Jezus az olajfak hegyen? Skizofrenia?

T. VITA olvasok!

Folmerult-e forumon az a gondolat, hogy Isten ad ertelmet eletunknek. Kulon
az 
embereknek az udvozulest, a menyorszagot, az emberisegnek is vmit, ami nem
tudo
m, hogy mi volna. Aztan kerdes, hogy mi ertelme Istennek a vilagnak. Hisz o
ido
n kivul van, igy a vilag vege egybeesik a kezdetevel. Mifele ertelme lehet
megi
s? 
Aztan meg Isten vajon van-e olyan mindenheto, hogy elerje a vilagunkkal
valo ce
ljat a vilagunk nelkul? Vagy ez a cel pusztan a vilagunk letezese volna?
Egyebkent meg visszaterve a tulvilagra, Isten hogyan buntet minket a
pokolban, 
es hogy jutalmaz a menyorszagban? Van-e ido es ter a pokolban es a
menyorszagba
n? Tudunk-e gondolkodni, erezni, erzekelni? Mit csinalunk ott az
orokletben? Mi
lyen a kornyezet?
Na ennyi hazi eleg, szlat!

Sziasztok

Konkol Attila:
>Sokak szerint az agy(sejtek) szerepe is hasonlo, es
>ezert a roncsolasos kiserletek nem az ertelem (szellem,
>lelek) helye't, csak az anyagi interface helye't lokalizaljak.
>Ellene'rv?
Csak annyi, hogy ez pusztan bizonyitek nelkuli feltetelezes.
Rengeteg alaptalan feltetelezes volt mar az emberiseg tortenelme
alatt, s legtobbrol be is bozonyosodott, hogy butasag.
Nem hinnem, hogy ez lenne kivetel. (Bar kizarni sem lehet,
de kizarni a Yeti, vagy a Hetfeju Sarkany letet sem lehet, ennyi
erovel)
(A radiohullamok letet lehet bizonyitan egzakt modon!)

Szebeni Attila:
Tobbszor hivatkoztal (azt hiszem Te :), az oserdei benszulottek
agyi kepessegre. Ne felejted el azt a peldat sem viszont, ami
az ellenkezojet bizonyitja. Gondolok itt a Maugli gyerekre, aki
allatok kozott nott fel (volt ilyen!), s kb. 7 eves koraban
bukkantak ra. Teljesen visszafejlodott az allatok szintjere, s
mar nem is lehetett embert csinalni/nevelni belole. Nyoma sem
volt leleknek, csupan allati osztonoknek. Ez is azt bizonyitja
szamomra, hogy az agyat is tornaztatni kell, hogy fejlodjon.
Az oserdei benszulottek viszont emberi korulmenyek kozott nonek
fel, s hasznaljak az agyukat. 
Erre pelda az is, hogy miert nem halt ki mar az emberiseg
rejtvenyfejto resze. Hiszen a rejtvenyfejtesnek semmi ertelme,
hisz sokan (pl. a keszito) tudjak a megoldast. A valasz valahol
az agytornaztatasban keresendo, s a szellemi kepessegek novelese,
noveli a tulelesi eselyt.

Sziasztok
Nyakas Laszlo 
Ui. Budavari Laszlonak : Nem ertem miert nem jelent meg 
a valaszom az elozo VITA-ban, na mindegy, remelem a kovetkezoben
benne lesz...

To: 
Subject: Noe, Ozonviz, HALAK
Date: Thu, 20 Feb 1997 15:23:43 +0100
From: Schrettner Lajos >
Received: from inf.u-szeged.hu by inf.u-szeged.hu; Thu, 20 Feb 1997 15:23 MET
Content-Type: text
Content-Length: 303

Egy technikai reszletkerdes elsikkadni latszik az
ozonviz temaban. mi van a halakkal es egyeb vizi lenyekkel ???
ok is elpusztultak az oxigenszegeny ozonvizben? 
es noe vitt magaval capakat akvariumban? 
a biblia ha jol sejtem nem reszletezi ezt, de biztos
akad itt olyan, aki tudja, mi a helyzet.

SL

On Tue, 18 Feb 1997 14:08:34 EST,   wrote:

>>Az eppen elt, de nem barkaban tartozkodo elolenyek tetemeit.

>A Bibliaban az all, hogy Noe minden fajt folvett.
> "Ketto-ketto mene be Noehoz a barkaba minden
>  testbol, melyben elo lelek vala."
>  "Minden allat, minden csuszo-maszo, minden madar, minden a
>   mi mozog a foldon, kijove a barkabol az o neme szerint."
>Meggyozo?

Engem nem kell errol meggyozni, en hiszem a fentieket.
Csak azt nem ertem, hogy mirol akartal meggyozni ?
Mivel minden fajbol csak ketto-ketto volt a barkaban, a tobbiek
elpusztultak. Es az o tetemeiknek nagy eselye volt a megkovesedesre.

Udv !

-----------------------
Kilvadi Gabor (Kilvadi)
mailto:
Hungary
-----------------------

On Tue, 18 Feb 1997 05:40:37 EST,   (Brendel
Matyas) wrote:


>Az biztos, hogy az orokkevalosagban is lesz erzelem, gondolkodas,
>tehat... Viszont a lelek nem marad valtozatlan. "
>Nos ennyi ketely nem eleg? Folhivnam figyelmedet, hogy az altalad leirt

Ketely ?? Es mire kellene, hogy eleg legyen ?
A fenti sorok ertelme : nem tudok neked pontos valaszt mondani.

>Mindenesetre kerdes, hogy a menyorszagban hogy tudok
>gondolkodni, ha pedig tudok, mire valo a nagyagy?

Gondolkodni fogsz. De nem a mostani agyaddal, ami ugyebar elporlad....

Udv !

-----------------------
Kilvadi Gabor (Kilvadi)
mailto:
Hungary
-----------------------

Aronnak (VITA #682):

Eloszor is elnezest a kesoi valaszert, nem nagyon volt idom VITAzni
mostanaban. De azert is ilyen keson valaszolok, mert igazabol mar nem nagyon
tudok mit mondani, bar tenyleg erdekes volt az eddigi vitank, de most mar
mintha nem haladnank, csak ismetelgetjuk ugyanazokat a dolgokat.

Elozo leveledben elismetelted a kovetkezo velemenyeidet, amikkel szemben mar
probaltam ervelni, de ugy latszik, keves sikerrel:

1. (te velemenyed:) az ateizmus nem jelent szabadabb gondolkodast, mint a
vallasossag, mert ugyanugy elkotelezi magat egy allaspont mellett, mint
amaz. Ha erre azt mondom, hogy de szabadabb, mert pl. nem ir elo semmilyen
hatarozott etikai rendszert, hanem ezt szabad valasztasunkra bizza, akkor
meg az a bajod, hogy az ateizmus nem nyujt semmit, mert az csak a filozofiam
egy aspektusa. Valaszom: ez igaz, de az ateizmus egyaltalan nem mondja azt,
hogy te ne is valasszal semmit a tobbi aspektust illetoen.

2. (te velemenyed:) az igazsagot ugysem lehet megtudni, semmi sem biztos
(majdhogynem szolipszista allaspontot fejtesz ki), ezert az igazsagkereses
nem fontos, es ugyis csak teljes szkepticizmushoz vezet. Ez szerintem egy
pesszimisztikus es relativista allaspont, amivel nem tudok azonosulni. Az
igazsagot keresni kell, es nem fogadhatunk el mindenfele hiteket csak azert,
mert szeretnenk, ha ugy lenne. Szamomra a legoszintebb allaspont az
ateizmus, amelyik tulajdonkeppen azt mondja, hogy ha egyszer nem tudhatjuk
biztosan, van-e isten, akkor probaljuk meg tole fuggetlenul kialakitani az
eletunket.

3. a vallasrol egeszen sajatos, idealizalt felfogasod van, amennyiben
leszukited azokat a filozofiai magjukra, s az egyennek eleg nagy szabadsagot
hagysz abban, hogyan alakitja ki a hitet. Nekem is jobban tetszene, ha ez
igy lenne, de szerintem nem igy van. Mar irtam, hogy a vallasossag egy eros
erzelmi kotodest, fuggest jelent egy valosagosnak hitt tulvilagi
gondviselotol. Ez pedig az onallo gondolkodas es iteletalkotas hatterbe
szorulasahoz vezet, a vallasos ember ehelyett a vallasa semait veszi at, es
minden azon kivulit probal elnyomni magaban. Persze vannak kivetelek, de
azok a vallas elleneben alakulnak ki. De mivel egyikunk se volt meg soha
vallasos, asszem errol nem erdemes tovabb vitatkozni.

4. nem hiszel abban, hogy az egyen onerejebol, magatol el tud erni egy jo
(szep, boldog, stb.) eletet, mivelhogy tokeletlen. Szerintem eleg kockazatos
ebbe belenyugodni, es nem is probalkozni. Ha egyszer ugy gondolod, hogy nem
tudhatjuk biztosan, van-e Isten, nem talalod kockazatosnak egy ilyen
bizonytalan valamire alapozni az eletedet? Persze erre megint azt feleled,
hogy mindegy, hogy van-e, ha a benne valo hit jova teszi az eletedet. Erre
nem tudok mit mondani, nekem nem mindegy, hogy egy illuziora alapozom-e az
eletemet (struccpolitika), vagy szembenezek a valosaggal, barmi legyen is
az. De egyebkent alapjaban veve (nekem) jo erzes is azt gondolni: mi,
emberek magunktol jottunk letre, magunk alakitjuk a sorsunkat, mi vagyunk
felelosek a jovoert, es nekunk kell a vilagot (es az eletunket) jobba
tennunk, mert nincs mas, aki jobba tenne helyettunk. Szerintem felnott
emberhez jobban illik ez a gondolkodas. Masreszt ha az ember Isten
sugallatait akarja kovetni, felvetodik a problema, hogy vajon hogyan
furkeszheto ki Isten akarata? Honnan tudhatom, hogy amit Isten sugallatanak
erzek, valoban az-e, vagy az en pszichembol szarmazik? Eleg sok tomeggyilkos
elt mar, aki szentul meg volt gyozodve rola, hogy Isten parancsanak
engedelmeskedik...

5. vegul, ami igazan megneheziti a veled valo vitatkozast, az az, hogy
minduntalan ilyesmiket irsz: "nem vallom, hogy igy van, de lehetsegesnek
tartom", "nem allitom, hogy igy van, de szerintem lehet", stb. Erre nehez
barmit is valaszolni.

Ujra es ujra megkerdezed azt is, hogy mi ertelme van az ateista homepagenek
-- ezt itt nem mondom el, jonehany okot felsoroltam a honlapon az "Eloszo
helyett" cimu reszben.

Azt azert eleg furcsanak talalom, hogy pusztan azert nem hasznalsz
kabitoszereket, mert kellemetlen utohatasuk van, egyebkent hasznalnad. Ugy
latszik, teged tenyleg nem zavar az onbecsapas. Mellesleg -- bar meg nem
probaltam -- ugy tudom, a marihuananak nincs ilyen utohatasa, azonkivul
lehetne folyamatosan is szivni, hogy szinte allandoan a hatasa alatt legyel,
ekkor sincs utohatas.

Vegul pedig Erich Fromm konyverol: En is olvastam a "Pszichoanalizis es
vallas"-t, es nekem nagyon tetszett. Bar mar regen olvastam, es most nincs
is keznel, ugy emlekszem, hogy nem a pszichoanalizissel kapcsolatos dolgok
ragadtak meg, hanem foleg harom dolgot talaltam jonak benne: Egyreszt, hogy
a vallast ugy definialja, mint bizonyos alapveto emberi ertekek mellett valo
elkotelezettseget, es ebbe a definicioba -- barmilyen furcsa -- a humanista
ateizmus is belefer. Masodszor: hogy megkulonbozteti a tekintelyelvu
vallasokat es a humanisztikus vallasokat. Humanisztikus vallasnak tekinti a
keleti vallasok nagy reszet, a korai keresztenyseget es a zsido
miszticizmust; tekintelyelvu pedig az osszes tobbi vallas, beleertve a
keresztenyseg osszes kesobbi (es mai) formait is. Nagyon tanulsagos az,
ahogyan leirja, milyen alapveto kulonbsegek vannak a tekintelyelvu es a
humanisztikus vallasok kozott. (A humanisztikus vallasoknal pl. az ember
visszabeszelhet az istennek, sot, felelossegre vonhatja Istent, stb., a bun
fogalma pedig egeszen alarendelt szerepet jatszik -- nagyon meleg es
emberkozeli az egesz szemlelet.) Harmadszor: leirja, osszehasonlitja es
elemzi Freud es Jung vallaspszichologiai felfogasat, s kialakit egy
mindkettot meghalado, szamomra nagyon rokonszenves allaspontot. Esetleg
probald meg ezekre figyelve ujraolvasni. (Elobb-utobb irok egyebkent rola
egy konyvismertetest az ateista homepage-re.)

Szilagyi Andras

Ateizmus Honlap: http://pollux.bibl.u-szeged.hu/~pyrrhon/ateizmus/

Sziasztok Vitazok!

Nehany hete logok csak a rovaton, figyelemmel kisertem a vitiakat, es egyre
kevesbe erzem, hogy valaki el ne mondta volna mar, amit en mondani akarnek.
Termeszetesen nem teljes egeszeben, de darabkait... Egyszoval:

Nemreg talalkoztam nehany cimborammal, amikoris egy pohar borocska mellett
felmerult a nyelveszet (leven, hogy en nyelvesznek keszulok) es vitapontta
valt, vajon finnugor nyelv -e a magyar, vagy sem. Az az este elmult a vita
lezarasa nelkul, most szeretnem ujrakezdeni masokkal!

Tehat:
Szamos teny tamasztja ala mindket feltevest, lexikai, tortenelmi es
grammatikai egyarant. Ha jol emlexem a finnugor rokonsagot foleg a fonetika
es egy-ket lexikai elem miatt "valljuk", mig grammatikailag, es
tortenelmileg ez kevesbe alatamasztott. Szeretnem, ha valaki
felvilagositana, illetve vitaba szallna velem, mert az mar megerne, hogy
pontosan utananezzek.... Uff!! egyebirant szerintem nem finnugor....

Remelem sikerult valami eloremutatot meginditanom!

Puszika
Botond
tyutyu

P.S. Elnezest a gepelesi hibakert, de mar ejfel is elmult!