Szokassa valt az, hogy szombat delutan nalunk  sakkoznak a fiuk. Nincs
idohoz kotve, mindenki akkor jon, amikor otthonrol szabadul. Eleinte a
felesegek is elkisertek  oket,   de aztan, hogy  kimeritettunk  minden
semleges temat, lassankent elmaradtak. Hazudnek, ha azt mondanam, hogy
egy  cseppet  is banom. Inkabb   bekapcsolom a  TV-t,  olembe veszem a
taviranyitot  es a csokolades   dobozt, magam melle  huzom a telefonos
asztalkat, - hogy ne kelljen felugornom  ha valaki felhiv, - felvaltva
bambulok, es olvasom az ujsagot.

Sanyi erkezik  elsonek. O nemreg valt  el, neki nem kell targyalasokat
folytatnia minden  alkalomkor,  mint Ferinek  es  Lacinak. A  szobabol
hallom, amint otthonosan motoszkal. Leveti a cipojet, papucsot valaszt
maganak  a halombol. Annyi ev   ota nem tudta  megszokni a harisnyaban
valo csaszkalast.

- Szervusztok.  Latom, hogy megint elso  vagyok, - vigyorog be a felig
nyitott ajton.  - Mit szoltok  ehhez a ronda  idohoz? Mindjart itt van
junius, es  tessek: nezz ki az ablakon!  Hull a ho! - Ertetlenul tarja
szet karjait.  -  Juniusban viragzo  gesztenyefakhoz, konnyen  libbeno
szoknyakhoz vagyok szokva, nem pedig ehhez...

- Szia, - jon elo Arnold a konyhabol. - Nem  ertem, miert kell mindent
negativnak latni.   Biztosan mar megint nem  nyertel a toton, olyankor
vagy ilyen emelkedett hangulatban.  -  Erzekeny pontra tapintott, mert
Sanyi busan  himbalja a kobakjat.  - Vedd elo a  terkepet es nezd meg,
hol lakunk, es orulj, hogy nem  jegesmedvek henteregnek az obol jegen!
Mindjart kesz vagyok, addig rakd fel a babukat!

Sanyi a  konyhaszekre akasztja nesszeszerformaju taskajat.   A szonyeg
alol elohuzza a muanyag  sakktablat, nadragjahoz torli, aztan  nekilat
felrakni a figurakat.   - Azt  kell gondolnom,   hogy azert  kapjuk  a
fizetest, mert kibirjuk  ezt az eghajlatot.   - Gondosan beallitja  az
orakat ot percre,  a nyelvet  is  kidugja, ugy  osszpontosit.  - Vajon
Ferieket elengedik?  Nem  gyujtottek be veletlenul  ket sarga lapot az
asszonyaiktol?

-  Nagy a  szad.  -  Arnold   elzarja a  csapot,  feltorli a  mosogato
parkanyat, majd   poharakat vesz elo.    Uvegtalban sostanglit tesz az
asztal  kozepere, melleje dobozos sort   a hutobol.  Sanyi cigarettara
gyujt, pedig tudja, hogy nem  szeretem amikor a lakasban  dohanyoznak.
Nem szolok semmit, inkabb en  is ragyujtok.  Csak Arnold nem  bagozik,
tobb  mint tiz eve abbahagyta.  De a jo   cigaretta fustjere meg ma is
tagulo orrcimpakkal szimatol korbe.

- Pedig mennyit cigarettaztal annak idejen. - Sanyi dorzsoli a szemet,
fust ment bele. Nem szivja tudore, annal jobban felti az egeszseget. -
Mi csak koca-bagosok  voltunk  melletted.   Ha elgondolom, hogy   hany
ejjelt  atkartyaztunk Pityueknal... - Arnold  bologat.  - Ultunk a kis
konyhaban, a fustot vagni lehetett volna. Gyuri bacsi, Pityu edesapja,
elcelodve szokta  a  fuggonyoket   vizsgalgatni. Egyszer  meg   valami
tapetazast is   emlitett.  - Megrazza  a  fejet.  -  Tavaly  halt meg,
edesanyam eppen otthon volt amikor temettek.

- Ameddig  nem megyek vissza  latogatni - Arnold  szandekosan keruli a
"haza"  szo hasznalatat  -  addig szamomra mindenki  eletben  marad. -
Elmereng, a poharat ovatosan forgatja    az asztalon.  - Estenkent   a
torzshelyunkon,  a  foteri  kavezoban  talalkoztunk.   Pityu  az  apja
kocsijaval  szokott megjelenni.    Egy-ketto,  felhajtottuk  a maradek
csoppet a   cseszenkbol,  bezsufolodtunk a  sarga  1100-as  Daciaba es
teptuk is az allomas  fele, ahol Pityuek  laktak.  Odaerve Margit neni
tesztaval kinalt,    Gyuri   bacsi kiment    ellenorizni,  hogy    nem
hajtottunk-e tul gyorsan.   Csak elvetve felejtettuk  el ledorzsolni a
lampakrol a rajuk ragadt szunyogokat.

Gyuri bacsit  en  is ismertem, ha nem   is olyan jol mint  Arnoldek. A
szomszed  nyugdijas patikusnak volt  jo baratja, vasarnaponkent egyutt
szoktak  kirandulni.   Elofordult,   hogy  a     menedekhazig   egyutt
kapaszkodtunk  a  hegyoldal   osvenyein.   Szep  idoben   Margitka  is
kimereszkedett.   A  menedekhaz  teraszanak   szeltol  vedett  oldalan
telepedtunk le, flekkent es mititejt ettunk mustarral, Radeberger sort
ittunk hozza uvegbol.  - Ezek meg  hol voltak, amikor megnosultem?   -
Nyogott  fel Gyuri bacsi felhangosan,   mikozben huncutul mosolygott a
szomszed asztalnal ulo csinibabak iranyaba.  - Maga csak hallgasson, -
Margitka  arca  piros lett    a  meregtol. -   Otthon  produkaljon, ha
mindenaron dicsekedni akar! -  Otthon?! Otthon nem kunszt.  Idegenben!
Az az igazi! - Legyintett megvetest tettetve  Gyuri bacsi. Aztan addig
olelgette Margit  nenit amig az el nem  kacagta  magat. Neztem oket es
megprobaltam elkepzelni magunkat harminc ev mulva.

-  Pityu a hajorol irt  nekem, eloszor  es  utoljara. Hogy ekkora nagy
hamutartoja, mint az Atlanti  Ocean, meg nem volt.  - Sanyi megrazza a
fejet. - Vajon mi lehet vele?

-   Nem tudom.   Eleinte     irt   a szuleinek,   foleg    lenyegtelen
dolgokrol. Tudta,  hogy a leveleket  felnyitjak, nem akart bajt okozni
nekunk.   Erdekes,  hogy  amikor  eszunkbe  jutott,  mindig multidoben
emlegettuk.  Mint mindenkit, akinek  sikerult kijutni Nyugatra.  Aztan
lassankent elmaradtak a levelek.  -  Arnold szeme felcsillan. - Azert,
nehanapjan be-beneztunk Gyuri bacsiekhoz. Foleg, a spanyolorszagi foci
VB idejen.  Szep idoben, az allomas  melletti hazakban bejott a magyar
TV adas.  Sokan voltunk a sotet  szobaban, volt aki a szaz kilometerre
levo Vasarhelyrol jott. Gyuri  bacsi, mint fia  baratait mutatott be a
tobbieknek.   Persze  soha nem  tudtuk    kiknek,  mivel nem  gyujtott
villanyt, mi pedig mindig a meccs kezdete utan erkeztunk.  Gyuri bacsi
a karosszekben foglalt helyet, a tulajdonos jogan hangosan kommentalta
a  meccset,  marmint azt amit a  bolhas  kepbol ki  lehetett venni.  -
Remek  loves!   -  Utanozta a  bemondot,   aztan  hozzank  fordult.  -
Tudjatok-e, ha en edzo lennek, mit  adnek annak a jatekosnak egy ilyen
"remek lovesert"?  - Hatasszunetet tartott.  - Egy seggberugast!  Csak
az a loves jo, amibol gol lesz! Slussz-passz!

- Sanyinak meg  a  konnye is kicsordul   a joleso nevetestol.  - Attol
kezdve  nem volt unalmas meccs. Ahogy  a  labda elhagyta a jatekteret,
egy emberkent  uvoltottuk bele a nyari  ejszakaba - Seggberugas, Gyuri
bacsi!  - Elerzekenyulve  nez  maga  ele.

-   A  kenyelmetlen  helyzetekre   mindig   volt megoldasa!  Koncerten
peldaul,  ha a   piano kozben  kacifantosat  korog a  gyomrod,  ne ess
panikba! - idezi  Arnold Gyuri bacsit.  - Fordulj lassan hatra, nezz a
mogotted ulore, es csovald meg a fejed.  Ha gyerek van veled, eleg, ha
csak megsimogatod a buksijat.

Sanyi egyetertoen   bologat, pedig iszonyodik  a  koncert gondolatatol
is. -  Es ha  az a korgas   veletlenul  a kijarathoz  settenkedik,  es
kibocsataset   esedezik, - emeli  fel  az ujjat, -  soha   ne engedj a
csabitasnak  olyan  nyilvanos  helyisegben, ahol  egyedul tartozkodsz.
Tutti, hogy  pillanatokon belul, angyali mosollyal   az arcan, belep a
begyes Marika, akivel eddig meg egy szot sem sikerult valtanod.

- Hatszelben pedig meg az utcan se!   - Egesziti ki Arnold.  Ez utobbi
megallapitas  egyetemes  voltat egyikunk   sem  vonja ketsegbe.  Ebben
maradunk mert kozben  csengetnek.  Az   ajtoban Feri,  mogotte    Laci
tornyosul, veregetik le a kabatjukrol a havat.  Feri kezembe nyomja az
atazott  csipszes zacskot.  Laci   hosszasan olelget, vizes,  bajuszos
puszit kapok.  Aztan mar ott  ulnek az asztal korul, kapkodjak  egymas
figurait, csapkodjak az orat.

Jatszanak a fiuk.

Stockholm, 1995 Majus 13

Kedves SZALON Olvasok !


Balogh Eva irja engem idezve:


BE>>Laborfalvi Benke Tibor irja:
>
LBT>>Szerintem minden 'gazdasagi' kerdes
LBT>>alapjaba veve politikai *is*.  Ezert hivtak az egesz kerdeskort
"political
LBT>>economy" -nak.
>

BE>"Political economy" (illetve politikai gazdasagtan), amirol "Karcsi
bacsi"
BE>beszelt egy 19-ik szazadi koncepcio volt es manapsag ezt a kifejezest
nem
BE>hasznaljuk. Helyette mindossze kozgazdasagtanrol beszelunk. Na persze
vannak
BE>"political economists" akik a kozgazdasag es a politika osszefuggeseit
BE>tanulmanyozzak, de ez nem az, amirol Tibor itt beszel.
>

Megvallom, sohasem tanultam sem "economics"-t sem "political economy"-t. 
Egyes regi alapfogalmat megtanultam meg kozep iskolaban (C.K. McClatchy
Highschool, Sacramento) mint "suply and demand" "marginal utility" meg "law
of diminishing returns".  Szabad szorgalombol azota elolvastam egy nehany
kozgazdaszt, Marxon kivul Joseph Schumpeter-t, E.F. Schumacher-t, J.K.
Galbraith -t, es Milton Freedman -t.  E melett, tanultam "economic
anthropology"-t, ami egy kicsit szelesebb es  reszletesebb kepet ad a
problema korrol, es szerintem kotelezo tantargykent kene tanitani a
kozgazdaszoknak es torteneszeknek.  Kulonben van egy baratnom aki epp most
irja a disszertaciojat a nemletezo hagyomanyos (19. szazadi?) political
economy -bol a University of Torontonal.  Mindezek alapjan az a
meggyozodesem, hogy  az hogy,  az uj polgari hegemonia torekves a
neo-klasszikus kozgazdaszatot akarja eladni a tudomany csucsanak, nem azt
jelenti, hogy a neo-klasszikus kozgazdaszat tudomanyos vagy ideologia
mentes.

BE>Tovabba:
>
LBT>>hogyha valahol haboru keletkezik az allam es  gazdasag valahogy mindig
LBT>>beszerzi a penzt fegyverekre, de tarsadalom biztositasra mindig csak
keves
LBT>>penz van?
>
>
BE>Haboruk nem "keletkeznek." Erdekessegkeppen hozom fel, hogy a
szocialista
BE>Szovjetunioban sokkal tobbet koltottek fegyverekre mint
BE>tarsadalombiztositasra. A joleti allamokban pedig az allam aranylag
keves penz
BE>t kolt fegyverekre.

Nem tudom mit jelent ez.  Ha azt, hogy a haborukat valaki kezdi valamilyen
ok miatt, akkor nem vitatom.  De nem a beke beli rutin fegyverkezesrol
beszeltem, hanem arrol, hogyha egy tarsadalom szukseget lat, vedekeznie
kell, akkor nem sokat gondolkoznak arrol, hogy van e eleg penz, vagy hogy
mi a legolcsobb megoldas.

>
BE>En elobb megemlitettem azt a fiatal holland professzort, aki
kijelentette,
BE>hogy a tanitas megviseli az idegeit es a holland kormany fizetesenek 75
BE>szazalekat adta neki azert, hogy a tengerparton heveresszen. Erre
Laborfalvi
BE>Benke Tibor ezt irta:
>
LBT>>Ha ez az illeto ugyanezt az osszeget kamatbol kapna (teszem azt,
orokolt
LBT>>volna egy annuity-t)  es ugyan igy toltene idejet akkor is igy
itelkezne
LBT>>Eva  felole?  Marmint ha gazdagnak szuletik valaki akkor nem baj ha
lusta?
>
BE>Ez sajnos azt mutatja, hogy Tibor bizony nem ert penzugyi dolgokhoz. A
BE>holland professzor penzt vesz el a tarsadalomtol es semmit az eg egy
adta
BE>vilagon nem ad vissza belole. Annak a gazdag fiatalembernek, akinek
penze egy
BE>"trust fund"-ban van es abbol havi apanazst kap, a legnagyobb
valoszinuseg
BE>szerint a tarsadalmat szolgalja--nem munkajaval, hanem azzal, hogy
BE>forgotokejet befektettek uzletekbe, vallalatokba, bankkolcsonokbe. A
penze
BE>dolgozik helyette!
>
Ez meg a klasszikus kozgazdaszat szerint sem  van igy.  Arrol van szo, hogy
valaki munkat vallal bizonyos feltetelek kozott.  Nem csak a keszpenz
fizetes tartozik az alkuhoz, hanem a biztositasok meg mas "fringe
benefit"-ek.  Ha az allami vagy privat  munkakeptelensegi biztositas nem
lett volna akkor a profeszor mint racionalis gazdasagi szemely, tobb
fizetest kovetelt volna es a sajat munkakeptelensegi biztositasat fizette
volna.  Ezutan a biztosito befektette volna ezt a penzt, es ebbol lett
volna profit a karpotlas fizetesere ha a kar ami ellen biztositotta magat
az illeto megtortenik.  Mindenki tudja, hogy a biztositok abbol keresnek
hogy a befizeteseket befektetik es, hogy csak egy bizonyos resze a
biztositottaknak szenved kart.  Az allami biztositasoknak is igy kell/kene
mukodniuk (ha nem is mindig igy mukodnek az nem a kliens hibaja).  Tehat a
ket pelda kozott, elvileg semmi kulonbseg sincs, kiveve az ideologiai
biralat, hogy valaki, akit bizonyosan megfelelo szakemberek nyilvanitottak
munkakeptelennek (mert nemhiszem, hogy csak az illeto sajat szavara megy az
ilyen dolog) az lusta es a adofizetok karara el.

>Laborfalvi Benke Tibor irja:
>
>>Sajnos nekem is bajaim vannak az idegeimmel.  Ugy hivjak, hogy sclerosis
>>multiplex.
>
>En nem azt irtam, hogy senki sem kaphat anyagi segitseget. Sot, beszeltem a
>raszorultakrol es azokrol, akik valamilyen oknal fogva nem tudnak dolgozni.

Sajnos itt sem tudok egyet erteni.  A munka kepesseget tul sok tenyezo
hatarozza meg.  Peldaul, Steven Hawking (a hires fizikus) lenyegesen
betegebb nalam, de ennek ellenere munka kepes, mert az agya olyan jol
mukodik, hogy annyit tud termelni, hogy megeri a tarsadalomnak, hogy
ellassa teljes szemelyzettel csak hogy folytathassa munkajat.  Mikor en
beteg lettem, az orvosok munkakepesnek nyilvanitottak, mert nem vettek
szamitasba, hogy nem veletlenul dolgozok mint gyari munkas, es arra a
munkara pedig keptelen leszek.  A polgari beszedmodorom miatt azt hittek,
hogy teljesen alkalmas leszek  (legalabbis egy ideig) szellemi munkara.  Ez
nem igy volt, mert nem csak sclerozis multiplexem van, hanem olyan bajom is
ami a szellemi munkat akadalyozza.  (Mar meseltem errol a Hungary listan). 
Tovabbi tiz ev kinlodasomba kerult mig  a munkakeptelensegi nyilvanitasomat
"megszereztem", es kuzbe a privat biztositasom (amiert a munkaadom es en
fizettunk) karba veszett, mig az allamnak tobblet kiadasa volt amig en ezt
meg azt a kepzest probalgattam haszontalanul.  Tehat a raszorultsagot nem
konyu megallapitani, e miatt szerintem egy minimum jovedelmet (ha csak egy
kis szazalekat a fejenkenti GDP -nek is) mindentol fuggetlenul kene
garantalni.  Ami tobblet kiadast ez okozna a munkakenyszer hianya miatt,
azt tobbek szerint, (meg Milton Freedman szerint is) potolna a megtakaritas
az ellenorzo burokracia elbocsajtasabol. 
>
>Laborfalvi Benke Tibor felhaborodott, amikor a joleti allamot Marxszal hoztam
>kapcsolatba. Elsosorban mondja o, valakinek akinek van egy Ph.D.-je
>tortenelembol annak szorol-szora kellene emlekezni, hogy mit mondott Marx.
>
>>Helyesen: "From each according to his
>>ability to each according to his need".
>
>Eloszor is, nem tudom, hogy mi koze van az en Ph.D.-mnek magyar tortenelembol
>Marxhoz. Nem sok. Mint irtam par sorral feljebb Marxot en ujra tanultam mint
>undergraduate Kanadaban. Ez valamikor 1962-63-ban volt. Tehat tobb mint
>harminc eve. Nem nagyon erdekel Marx es nem olvasgatom a Kommmunista
>Kialtvanyt estenkent. Volt valamikor egy kis pirosfedelu papirkotesu
>kiadvanyom, de tiz evvel ezelott amikor ebbe a hazba koltoztem egyszeruen
>kidobtam. Nem volt helyem nem tudom hany ezer konyvre, koztuk a Kommunist
>Kialtvanyra. Mint irtam Marxrol nincs valami nagy velemenyem es nem hiszem,
>hogy a Kommunista Kialtvany atolvasasa megvaltoztatna velemenyemet rola.
>
Itt igaza van Evanak, es bocsanatot is kerek tole.  En mar harminc eve
tanulok ezt meg azt, es nincsen Ph. D. -m es talan az irigyseg beszelt
belolem.  Sajnos manapsag annyi tudni valo van, annyi olvasni valo van,
hogy nem varhatjuk el senkitol, hogy mindent olvasson es mindenre
emlekezzen.

BE>Ami Laborfalvi Benke Tibor tovabbi elemzeset illeti, en ugy latom, hogy
o egy
BE>hivo marxista es ezert nem erdemes vitatkoznunk. Ami utolso mondatat
illeti:
>
LBT>>Ha a polgari allamok amiket
LBT>>neha 'democracia'-nak beceznek ilyen ostobak, akkor valoszinuleg
LBT>>beteljesednek majd Karcsi bacsi azon joslatai amik eddig nem
teljesultek be
>
BE>Karcsi bacsi joslataibol eddig majdnem semmi sem teljesedett be, ugy,
hogy
BE>nem hiszem, hogy a jovo errefele tart.
>

Eva teved, nem vagyok "hivo marxista".    Sot ellenkezoleg, szerintem Marx
osztotta a tobbi europaival a borzalmas aroganciat ami a vilag tobbi nepe
joletet mar negy evszazada rontja, es egyeseket teljesen elpusztit.  Hitt a
progresszivitasba es a pozitivista tudomany szemleletbe, a linearis
gondolkozas modba es az eroszak jogossagaba.  Ezekkel szemben, nekem ugy
tunik, hogy mar idoszamitasunk elott 15 ezer vagy 30 ezer evvel ezelott az
emberiseg rossz utra tert, es menthetetlenul elfog pusztulni a biosphere
tobbi reszevel egyutt, hacsak valami csoda nem tortenik hamarosan es nem
latja be hibajat. 

Viszont vita targya lehet maskor, hogy nem e volt nehany dologban igaza
Karcsi bacsinak, mert nekem ugy tunik, hogy amit az elidegenulesrol irt az
tobb mint bejott, es amit a toke konszolidaciojarol irt is jon be, csak
lassabban mint gondolta -azaz mint mi gondoltuk, hogy gondolta, mert o csak
folyamatokat elemzett es sebessegekrol nem beszelt.  ("Cocain's for
horses//not for men//They say it's gonna kill me// but they don't say
WHEN..." amerikai nepdal)

LBT

Egyetertek Balogh Evaval, ahogyan a gyors privatizacio szuksegesseget
indokolja. Had mutassak be egy konkret esetet. Most, hogy otthon vol-
tam, beszelgettem szomszedommal, aki sokoldaluan kepzett, erettsegi-
zett szakmunkas (maros, esztergalyos, szerszamkeszito, meg meg egy-
ket szakma tudoja es gyakorloja). Az o ceguk is allami volt (viszony-
lag kicsi), a privatizalando listan evek ota. Ment a huzavona, em-
bereket bocsatottak el, piacokat vesztettek, befektetes nem volt,
feleltek a vagyonukat, fizetese 1992 ota nem valtozott. Mindenki sut-
togta (inkabb orditotta), hogy a vezetok szandekosan teszik tonkre a
ceget, csakhogy olcson hozzajuthassanak ok, vagy masok. Vegul egy
osztrak vagy nemet ceg vette meg oket, fizetesemelest kaptak (az ove
most 32 ezer brutto, 22 ezer helyett), vegre termelnek eladasra.
Az allam viszont evekig fizette a veszteseget, novelve a deficitet.
A koltsegvetes sem jart volna talan rosszabbul, ha evekkel elobb
olcson privatizaljak a ceget, de sok ev rossz hangulatat mindenkep-
pen megsporoltak volna az ott dolgozoknal. Lehet azt mondani, hogy
aljassag, amit a vezetok sok helyen csinalnak, de tudomasul kell
venni, hogy az ember olyan, amilyen, csak korbaccsal, csak hegyibe-
szeddel nem tudjuk oket megvaltoztatni, betorni meg nem lehet a
celunk.

Hidas Pal

> privatizacios remtorteneteknek en 90 szazalekat nem hiszem el. 
Hiszen fel
> kell teteleznunk, hogy egy uzlet tulajdonosa esszeruen vezeti ceget 
es nem
> fogja tudatosan tonkretenni ujonnan vasarolt gyarat. Azt is nehez elkepzelni,
> hogy jo penzert vasarolt gyarakat csak azert vasarolnak meg kulfoldiek, hogy
> a csillogo-villogo gepeket nyugatra szallitsak. 

A jo penzert vasarolt gyarak neked mit jelentenek? Az olcson vagy a 
dragan vasarolt gyarakat erted a kifejezes alatt? Sajnos az olcso 
osszegek azok, melyek itt helyenvaloak. Akkor meg miert ne szedje 
szet, amikor darabjaiban tobbet er? (Pretty Woman-ben nem ezt csinalta 
R.G ) Ez egy lehetseges modja a konkurencia megszuntetesenek. 
Sajnalom, hogy nem hiszed ezeket el, mintha azt mondanad, hogy 
almodjuk vagy kitalajuk vagy rosszabb esetben hazudunk. Akkor tobb 
ezer munkas hazudik es neked van csak igazad, hogy nem hiszed el.

> elegtelen. Ugy emlekszem, hogy Bokros mondta nem regen, hogy ha az ev vegeig
> nem sikerul eladni bizonyos bankokat, akkor meg egy forintert is erdemes
> eladni oket. Azt hiszem igaza van. Itt van peldaul a Budapesti Bank es az
> allando vesztesegek--minel tovabb varunk, annal nehezebb lesz eladni. Es a
> vegen nagyon is lehetseges, hogy egy forintert kell majd tuladni rajta.

Igazatok van. Varjuk ki a veget es majd egy forintert megvesszuk a BB-
t s utana csak az epuletek, belso felszerelesek es egyeb technikakbol 
tobb ezerszeres hasznot lehet huzni. Ki tud kisegiteni 50 fillerrel, 
hogy ilyenhez en is hozza juthassak?

> Van nekem itt egy kiadvanyom az AVU-tol, amiben megtalalhato a kiarusitando
> cegek profilja. Higyjetek el, hogy ezek a cegek a jelen pillanatban
> eletkeptelenek. Legtobbjuknek uj epuletekre, uj gepekre, uj hivatali
> felszerelesekre (beleertve a szamitogepeket) van szuksege. 

Regen volt ilyen vicc:
 ..Nekem olyan papirom van, ha megmuntatom, akkor teged elvisznek.
Ha valamid van ki vele, en is latni szeretnem. A felszereltseg meg 
relativ dolog. Tenyleg vegyenek pentium gepeket a 486-osok helyett 
vagy dobjak ki a works-station-okat mert mar elavultak. A szekekrol 
meg nem is beszelve, az asztalok meg raadasul...

> befektetesekre az allamnak nincs penze. A pezsgobb gazdasagi fejlodest
> akarunk, akkor neki kell allnunk termelni es eladni. Itt van peldaul a

Ha mindent eladunk, akkor mivel termeljunk. Az eladast mar sokan 
csinaljak. Ha a kulfoldi megvesz egy ceget nam azert teszi, hogy 
segitsen az orszagon, hanem mert profitot remel belole. Bermunkasokka 
fejlesztik vissza a mernokoket. (ld. Opel St.Gotthard, de ilyen lesz 
az AUDI is Raba folyo mellett) Most erzem at a Cserje's mondasanak 
lenyeget, hogy Burundiban sincs egyetem es megis megvannak...
Ha mar olyan intim kapcsolatba kerultel az Allamokbol az AVU-vel, 
akkor azt is meg tudnad mondani, hogy a befolyt osszeget mire 
hasznaljak fel ? Illetve miert volt olyan surgos egy sz.r gazdasagi 
helyzetben karpotlast csinalni, miert nem akkor tettek amikor a 
gazdasagot ujbol talpra allitottak. Miert engem szivatnak, amikor nem 
en vettem el, sot meg a csaladom sem. Miert nem volt inkabb szemelyi 
felelossegre vonas a regi dolgok miatt? Ill. azt is kozold, mikent 
tudok mint kutato-oktato jobb hatasfokkal dolgozni, amikor az 
oktatasi es kutatasi tamogatasokat csokkentik, de a hallgatoi 
letszamot novelik. Osszevont evfolyami eloadasokat kell csinalni, a 
berendezeseket meg csak messzirol mutogatni, de helyette jobb diat 
vagy videot vetiteni? Ahol kis szakmai minimalis gyakorlatot akarunk 
atadni a diakoknak, ott mit javasolnal? A gyarakban csak kaveert 
es reszelozsirert kuldozgetik oket, ahol fogadjak, de a "korszeru, 
gazdasagos, termelo, piackepes" nyugati tulajdonu uzemekben nem is 
fogadjak oket.

Meg a szetszedes es ugy ertekesitsunk dologhoz. Vegy egy uj auto kb. 
1.5 mFt-ert. Majd vedd meg ugyanolyan auto osszeepitesehez az osszes 
tobb tizezer alkatreszt. Ha ezt meguszod az eredeti arbol akkor ezt 
is szivesen hallanam. Vagy, a 22 eves Wartburgunkat egyben 5 azaz ot 
ezer forintert akartak megvenni. Fobb darabjaira szetszedve es 
hasznalt alkatreszkent ertekesitve ki lehetett hozni belole 25eFt. 
Szoval ezert erdemes gyarakat venni es utana szetszedni. Mindig attol 
lehet olcson valamit beszerezni, aki szuksegbol ra van szorulva arra, 
hogy eladjon barmi aron. Amennyiben tudsz egy jotekonysagi celbol 
gyarat vasarlo kulfoldirol, szivesen megismerkednek vele, mert ilyen 
csak a meseben letezik.

Bocs a tegezesert,

tonio

Kedves Meszaros Peter,

A magyar muszaki 'ertelmisegiek' koreben nehany 'legenda' terjedt el,
amit Te is emlitettel cikkedben....

1) Irod ..."Legfobb termelo eronk az olcso es szakkepzett
   munkaero. (Foleg azert olcso, mert ugyanakkor szakkepzett!) Lehet hogy
   az olcso (es ijedt, mert nem szokta a munkanelkuliseget es fel a
   szocialis gondoktol, talan nem is alaptalanul...)"

   Sajnos ez nem igaz. Az igaz hogy a magyar muszaki ertelmisegiek sokkal 
   olcsobbak mint nyugat-europai vagy USA-beli tarsaik, de ertekaranyos
   kvalitasban es termelekenysegben messze elmaradnak az azsiai vagy orosz
   tarsaiktol. Peldaul egy jo software developer Moszkvaban vagy Indiaban
   kb $ 300/ho-ba kerul, Pesten ennyiert nem talasz angolul beszelo 
   software mernokot...

   (Itt "Silicon Valley"-ben Magyarorszag 'draganak' szamit... Apple, Sun
    es mas vallalatok is Oroszorszagban, Bulgariaban fejlesztettnek...)

2) Irod..."peldaul a Dunamenti Hoeromu Vallalat (Rt?) blokk vezerlo 
   szamitogepei: KFKI TPA sorozatu szamitogepek (PDP-8?), ha jo emlekszem 
   32kiloszo! (de lehet hogy 16!!) memorival. Ma is ez mukodik, kutya baja, 
   a blokkok igenyeit kiszolgalja."

   Abban igazad van hogy ha jol mukodik nem kell megjavitani....de a 
   kerdes az hogy a ma a vilagpiacon el lehetne-e adni egy olyan rendszert
   amelyik PDP-8-re van epitve ? Nyilvanvaloan nem... 


Udv -gyuri