Nem ertek egyet Szekely Zoltannal.

Eloszoris Rakosi maga is antiszemita volt zsido szuletese ellenere,
bebortonozte a pesti zsido hitkozseg tobb vezetojet, cionista osszees-
kuvesert ultette le Decsit es Peter Gabort. Orvospert is probalt
fabrikalni.
Az egyszeruen nem igaz, hogy >eleg volt valakire ramutatni, hogy
antiszemita es az illeto bortonbe kerult>. A borton stimmel, a ramutatas
stimmel, az antiszemita nem stimmel.
A Szovjetunioban
numerus clausus volt, zsido csak nagy nehezsegek aran kerulhetett
egyetemre, Lengyelorszagban Moczar tabornok kis hijan progromot
csinalt, Magyarorszagon a Chrudinak fele KGB-modszerek viragoztak.
Grosz tobbszor nyilvanosan antiszemita megjegyzeseket tett, es ez
a partvezetes jo reszenek imponalt.
Tortenelmi bekeelvek nem hoditanak.
A magyarorszagi zsidosag egy resze pedig fel. Es peldaul Csurkatol
(Szekely Zoltan itt egy FORUM irasomat idezi-Csurka az Adam-cimu
magazinban szoszerint ezt nyilatkozta, ez csak azt mutatja, hogy
maga sem tudja mit beszel.) fe'l.
Balczo naci orjongeseit publikaljak, Kunszabo
epp a Bary-jegyzokonyvet akarja kiadatni Tiszaeszlarrol, amit azonban
a Franciaorszagban elo Bary utod probal megakadalyozni.
Az MDF nep-nemzeti szarnyanak ulesein antiszemita kodszavak (kozmopolita
szabadkomuves, nemzetietlen, Benedek professzornal Oszovetsegi) hangozhatnak
el.
A fasiszta Hunnia-fuzeteket koveteli a Parlamentben egy MDF-es
(ahelyett, hogy elslattyogna a Sagvari Endre, igen jol hallotta
mindenki az a ter ott Sagvari Endre ter lesz nekem mig elek, szoval a
sarkon van egy ujsagos akinel van Hunnia, es akkor ott szepen megvenne
visszafele menet a Kossuth, igen az is mindig Kossuth lesz nekem
teren meg ehet husz deka zoldborsosalatat es akkor ez egy viszonylag
egeszseges Hunnia lenne, amugy azt nem ertem, hogy ismert szemelyisegeink
peniszmereterol(komoly) esszezo Pszt-nevu organumot miert nem kovetelte?)
A nagyanyam idos baratnoi igenis felnek, en nem felek, mert 98 kilo vagyok
es ha valakit megutok az felborul, de ez nem egy allapot, hogy a fizikai
erom ad lelki erot.
Magyarorszagon van xenofobia, van gyulolet, de ennek nem a zsidosag az
elsoszamu celpontja, hanem a ciganyok, az afrikai diakok, a menekultek (koztuk
erdelyi magyarok)

> ha vallalkozna ra a magyar zsidosag, hogy kimondja: ujabb holocausttol
  nem fel, mert a magyar tarsadalom minden ilyen szandeknak meg csak a gondola-
  tatol is mentes.>
Nem ertek egyet.
A szovjet zsidosagtol kertek hasonlot amit Szekely Zoltan most tolunk ker
a szovjetek is megtettek, mert nehez volt ellenallni a keresnek, Rajkin
egy ilyen keres utan kapott infarktust, mi tisztelettel nem assuk meg
a sajat sirunkat, egyszer mar megtettuk, tobbszor nem fogjuk.
 Nekem nincs szuksegem ugymond parbeszedre a magyar neppel, csak nem fogom
zsido-magyar parbeszednek nevezni, ha elkerem a soszorot a felesegemtol.

Nem erdekel semmifele szimmetriara valo torekves, es alapzat.
 Ugyancsak nem ertek egyet avval, hogy nekem az ugy nevezett szamonkeresrol
szolo velemenyem kialakitasanal a nagymamam szuletesi anyakonyve alapjan
kell dontenem. Pusztan azert, hogy zarojelbe tegyek valami kohezios szoli-
daritast, ami nincs. Ugyancsak nem erzem szukseget, azoktol az emberektol
valo elhatarolodasnak akik engem peldaul tisztessegesen megtanitottak matema-
tikara, es teszem azt kommunista parttagok voltak, soha, megegyszer soha es
semmi nem vehet ra arra, hogy edesapamtol barmilyen elonyert elhatarolodjak
pusztan azert mert o MSZMP-tag volt, ha valakinek ez nem tetszik rugjon ki
az allasombol, kergessen el az orszagombol, de akkoris, szazszor is NEM.
Itt mindenfele orjongesek voltak 56-ban, mindenfele orjongesek, es
szeretnem tudni ki lott a Parlament tetejerol, es szeretnem tudni ki
olte meg Horn Gyula testveret de azt is szeretnem, hogy a lanyom husz ev mulva
ne kerdezze meg tolem, ki olte meg Hankiss Elemert.

Amugy hiszem, hogy ebben az orszagban egyszer Hetyei Gabi lesz
a standard es nem (a nevet vagy neveket az oncenzura kitoroltette velem)
Ez meg az en hitem. EG

Kedves Szekely Zoli !

    A baj nem az aszimmetria, a baj az, hogy vannak, akik ugy
gondoljak, hogy masokrol megmondhatjak, magyar-e vagy nem. Peldaul
Radnoti Miklos nem tartotta magat zsidonak, magyarnak tartotta
magat, Radnoti Miklos nem volt zsido. Herceg Ferenc is magyarnak
tartotta magat, Herceg Ferenc is magyar volt. Sot Karinthy Frigyes
is magyar volt. Sot Scheiber Sandor is magyar volt, zsido hitu
magyar.
    Magyar az, aki magat annak tartja.

     A feladatod ezek utan az, hogy bizonyitsd, bizonyos
foglalkozasokban aranytalanul sokan vannak azok (a magyar
allampolgarok), akik nem tartjak magukat magyarnak, ergo nem
magyarok. En oszinten ketlem, hogy ez igy lenne.

            Akos

Van egy szuper editorom. Kepes egy szovegben szavakat lecserelni.
Idonkent egy kicsit rakoncatlan es onallositja magat. Nezzetek
mit csinalt nekem Szekely Zoltan szovegebol:

>A magyar zsidosagnak a magyar nemzeti erzesekhez nem,
>mint veszelyforrashoz kellene viszonyulnia, hanem mint
>egy orszag (kozos) jovot formalo alapzatara. Mivel e jovo
>sikeres megvalositasa mindenkinek erdeke, az abban valo
>konstruktiv reszvetel a magyar tarsadalmi csoportok egyik
>probakove. Szimmetriara torekedni ennek elfogadasa nelkul
>igen neheznek tunik.

A romaniai magyarsagnak a roman nemzeti erzesekhez nem,
mint veszelyforrashoz kellene viszonyulnia, hanem mint
egy orszag (kozos) jovot formalo alapzatara. Mivel e jovo
sikeres megvalositasa mindenkinek erdeke, az abban valo
konstruktiv reszvetel a romaniai tarsadalmi csoportok egyik
probakove. Szimmetriara torekedni ennek elfogadasa nelkul
igen neheznek tunik.

Tudom! Minden analogia santit. De konyorgom, a szimmetriat
mar az isiben is tukorrel tanitottak. ( Meg az atkosban :-)

Gacs Lajos

Kedves Sze1kely Zolta1n!

Mindenekelo3tt egy melle1kes megjegyze1s: az `aszimmetria' szo1t egy
sz-szel kell i1rni. Ezek uta1n ne1ha1ny, sza1momra homa1lyos
kite1teledre te1rne1k ki.

>Ha asszimmetriarol beszelunk, akkor azt is meg kell ker-
>deznunk, hogy ez az asszimmetria tarsadalmi szempontbol
>jo-e vagy sem. En ugy gondolom, hogy sok vonatkozasban
>nem szerencses. A tobbi tarsadalmi csoporthoz kepest asz-
>szimmetrikus helyzetu tarsadalmi csoportok mindig magasabb
>veszelyfaktornak vannak kiteve, mint a szimmetrikus hely-
>zetuek.
Azt mondod, hogy nem jo1, ha egy ta1rsadalmi csoport valamilyen
szempontbo1l ki van tu2ntetve, me1ghozza1 `sok szempontbo1l' nem. Kinek
nem? Az egyetlen szempont, amit emli1tesz (a `magasabb vesze1lyfaktor'),
gondolom nekik nem jo1.
>A szimmetriara valo torekves szep bizonyiteka lenne ma,
>a tortenelmi bekeelv terhoditasa idejen, ha vallalkozna
>ra a magyar zsidosag, hogy kimondja: ujabb holocausttol
>nem fel, mert a magyar tarsadalom minden ilyen szandeknak
>meg csak a gondolatatol is mentes.
Nem e1rtem akkor, hogy mie1rt lesz nekik jobb atto1l, hogy kijelentik,
nem fe1lnek a to2bbiekto3l. Mie1rt cso2kkenti ez a `vesze1lyfaktort'?
Ma1sre1szt: a fenti a1lli1ta1sod szerint *van* `magasabb vesze1lyfaktor'
(ezt e1n egya1ltala1n nem a1lli1tom! ezt te a1lli1tod!) -- akkor mie1rt
lenne jo1, ha a vesze1lyeztetettek kimondana1k, hogy szerintu2k nincs?

>A magyar zsidosagnak a magyar nemzeti erzesekhez nem,
>mint veszelyforrashoz kellene viszonyulnia, hanem mint
Hagyjuk most azt a ke1rde1st, hogy hogyan kell viszonyulni a magyar
nemzeti e1rze1sekhez. Arra ke1rlek, dokumenta1ld, hogy `a magyar
zsido1sa1g' ezekhez mint vesze1lyforra1sokhoz viszonyul. (E1n
to2rte1netesen u1gy viszonyulok hozza1juk, de e1n bantu ne1ger vagyok. A
ke1rde1sem arra ira1nyul, hogy milyen alapon tulajdoni1tod ezt `a magyar
zsido1sa1gnak'.)

>Ha a zsido ertelmiseg a kohezios szoli-
>daritas politikajat zarojelbe tudna tenni a kommunistakkal
>es kollaboransaikkal (vigyazat, nem = a kooperalok nepesebb
>taboraval!!) kapcsolatban, akkor ismet csak a szimmetriara
>valo torekveset igazolna vele.
Ez egy u1n. kontrafaktua1lis mondat. Az ko2vetkezik belo3le, hogy
==> a zsido1 e1rtelmise1g a kohe1zio1s szolidarita1s politika1ja1t nem
    tudja za1ro1jelbe tenni (vagy: nem teszi za1ro1jelbe) a kommunista1kkal
stb. Dokumenta1ld. Ha nem dokumenta1lod, akkor ez a kijelente1s bo3ven
ele1g su1lyos ra1galom ahhoz, hogy SZALON-ke1ptelennek tekintsem. (Mivel
eddig nem dokumenta1ltad, eddig SZALON-ke1ptelen -- nem tudom, mit
gondol erro3l a modera1torunk.)

>En nem mondom, hogy a zsido ertelmisegnek lelkesen kellett
>volna fogadnia az elevulesi torvenyt, de azert a tisztes
>elszamoltatas kerdeset jobb lett volna/lenne kevesebb ellen-
>erzessel fogadnia.
Detto1. Kontrafaktua1lis. Dokumenta1lni:
==> a zsido1 e1rtelmise1g nagy/megleheto3s/a kellete1ne1l nagyobb
    ellene1rze1ssel fogadta/fogadja az ele1vu2le1si to2rve1nyt.

Me1g enne1l is to2bb dolgod lesz a napokban, a `zsido1 e1rtelmise1g'
jelzo3s szerkezet miatt. Nem csak azt kell ugyanis dokumenta1lnod, amit
fent i1rtam, hanem azt is, hogy a ko2vetkezo3k valamelyike1re *nem*
a1ll, amit mondasz:
(a) a `nem-zsido1 e1rtelmise1gre' (ha a jelzo3s szerkezetedet u1gy
    e1rtju2k, hogy `ZSIDO1 e1rtelmise1g';
(b) a `zsido1 nem-e1rtelmise1gre' (ha u1gy e1rtju2k, hogy `zsido1 E1RTELMISE1G')
(c) a `nem-e1rtelmise1gre' (ha a `zsido1'-t epitheton ornansake1nt e1rtju2k)
(d) a `nem-zsido1kra' (ha a `zsido1 e1rtelmise1g' = `a zsido1k').
Me1g szerencse, hogy a jelzo3s szerkezet soke1rtelmu3se1ge miatt ennyi
va1laszta1si leheto3se1ged van (so3t, ezek kombina1cio1i is
sza1mi1ta1sba jo2nnek).

Sze1gyen e1s elka1rhoza1s legyen az oszta1lyre1szed, ha nem teszed meg.

Jo1 munka1t -- Ka1lma1n La1szlo1

Kedves Szalontarsak!
    Minthogy ujbol beindult a zsidozas, elveimmel ellentetben ujrakozlom
az 1990. oktobereben, a _Magyar Narancs_-ban megjelent, majd a FORUM-ban
is kozzeadott hozzaszolasom roviditett valtozatat Csoori Sandor magyar
(Ujmagyar nyelven immar Magyar) kolto "A melypont" cimu irasa kapcsan
kirobbant vitahoz. Az eredeti szovegben Cs. lenyegeben kifejti, hogy
"a zsidok" probaljak asszimilalni a magyarsagot, amely kovetkeztetesre
azon az alapon jutott, hogy az ellenzek egyes politikusai "zsidok". Mar-
most ez igencsak elgondolkodtat, leven, hogy en azt hittem, az elmult
ket-haromszaz ev soran Magyarorszagra tortent bevandorlas soran a bevan-
dorlok megszereztek a magyar allampolgarsagot, a vallas pedig nem tarto-
zik a nemzeti hovatartozassal egy dimenzioba. (Vagyis: az, hogy "magyar"
es hogy "zsido", nem diszjunkt.) Azt pedig, hogy egy Konrad Gyorgy,
vagy, kicsit idoben visszalepve, egy Radnoti Miklos azzal volna vadolha-
to, hogy problemak vannak a nyelvi magyarsagaval, hadd ne kommentaljam.
Csak annyit, hogy en Radnotitol tobbet tanultam magyarsagtudatbol, mint
a Csoori-osszesbol. (Ez szubjektiv kijelentes, es ezert fontos. Amikor
a szetszoratottsag extrem helyzeteben, a louisianai mocsarban tanitot-
tam magyart, az ottani magyaroknak "jo" volt Radnoti, zsido ide vagy
oda.) Gyanum, hogy akik zsidoznak, esetleg nem tudjak, mirol beszelnek.
     Kovetkezzek tehat a hozzaszolasom a vitahoz, "zsido"-ugyben.
/////////////////////////////////////////////////////////////////////////
A MELY(MAGYAR)PONT
   (...)
   (1)   Arra a cegeres fajvedo vezermotivumra, mely szerint napjainkban
"... a zsidosag megprobalja asszimilalni a magyarsagot", nem kivanok sem
itt, sem masutt reflektalni. Pusztan megallapitom, e demagogia kiiz-
zadoja kitamolygott a demokratikus politikai eszmecsere vilagabol. (Ez
is sok.)
     (2)   A kolto meg azt is gondolta, hogy "... a ket-harom koalicios
ev nyuglodesei utan hosszu idore maga a nemzet is megszunt. Elvesztette
tudatat, ellenallo reflexeit. Ugyan mihez lehetett volna itt jo lelekkel
asszimilalodni? A Parthoz? Rakosihoz? [...]" (...)
    Joval erdekesebb marmost az a tetel, mely szerint "megszunt" volna
a nemzet a koalicios korszak vegen. Bevallom, komparativ tanulmanyaim so-
ran az allam fennmaradasa mellett, kizarolag belso rendeszeti uton torte-
no "nemzetmegszun(tet)essel" meg nem talalkoztam.(Talan olyasmi lehet ez,
mint az allam "elhalasanak" tetele, melyet a legitim eroszak fegyveres
testuletei koltsegvetesenek totalitarius novekedese "ellenpontoz".)
     Hallottam mar viszont nepirtasrol, nomeg egy allitolag magyar,
nemkulonben allitolag nemzeti kormanyrol, amely elobb "bekebeli", majd
haborus szovetsegre lepett a nepirtas gondolatat a gyakorlatba at-
ulteto nacizmussal, mignem vegul maga is fasizmusba ajult. Ha tehat azt
a nemileg abszurd celt tuznem ki magam ele, hogy a magyar nemzet --
nyilvan metaforikusan ertelmezendo -- allitolagos "megszunesenek" tete-
let bizonyitsam, hat az alabbi kompromisszumos allaspontra kellene
jutnom: akkor, ott es annyiban szunt meg a (magyar) nemzet, amikor,
ahol es amennyiben (allam)polgartarsaimat etnikai, vallasi, politikai
es "faji" szempontok alapjan onkenyesen osztalyoztak, hatranyos megku-
lonboztetesben reszesitettek, internaltak, gettokba zartak, munkaszol-
galatba hurcoltak, es egy fasiszta hatalom altal rendszeresitett meg-
semmisito taborokba deportaltak. Tortent pedig mindez a kolto es mai
mitosztarsai altal hol "nepnek", hol "nemzetnek", hol pedig melleknevi
formaban a ketto elegyenek nevezett entitas tagjai jelentos reszenek su-
nyi felrenezesben megnyilvanult passziv turesevel, illetve a magyar nem-
zet politikai onrendelkezeset allitolag megtestesito allam tevoleges resz
vetelevel. Ha ez a nemzet valamikor "megszunt", akkor a kolto altal eufe-
misztikusan "veszkorszakkent" aposztrofalt gorenyterror idejen szunt meg.
Akkor, mikor hagyta, hogy allama a civiltarsadalom meszarlasaba fogjon.
    Van azonban egy meg zavarobb elem is ebben a Nappali-Hold-korkepben.
Nem vilagos, miert kellene az asszimilacio fogalmat legfobb jonak tekin-
tenunk, hacsak nem valamifele, az eroszakos hitteritest partolo nemzet-
vallasi alapon -- ahol a nemzet mivolta, illetve a nemzethez tartozas on-
ertekkent, semmi masbol nem szarmaztatott vegso lenyegkent jelenne meg, s
igy reszben elfoglalna az anyasag, a szeretet, Isten, stb. fogalmainak
helyet. Mar-mar feherbotos rovidlatas kell annak fel nem ismeresehez,
hogy a nemzet mint "foertek" is "torteneti kategoria": a tizenkilencedik
szazadi anyagi felhalmozas "segedfogalma" a "boldog" (ertsd: gazdagodo)
"Europaban". Ezert kepzelheto el, hogy a ma kibontakozo boldog-europai
integracio eredmenyekeppen a nemzetallam idejetmult funkcioinak joresze
atmelodjek a kontinentalis integracio szintjere, mikozben a sokszinu
egyenloseg ertekeinek tiszteletben tartasa jegyeben a helyi, regionalis,
etnikai, eletvezetesbeli, nemi, stb. azonossagtudatok vegre az allamnem-
zeti identitassal azonos "rangra" emelkedhetnek.
    A nemzetallam fikcioja "boldog-europai" lebomlasanak elso hirevel
egy idoben -- a helyi elnyomo birodalmi macska gyengelkedesenek kovetkez-
teben -- az osszes, a Lajtatol keletre elhelyezkedo kisegernemzetnek hir-
telen ego-kinovese tamadt. Komikusnak, netan "kelet-kozep-europai gro-
teszknek" is tekinthetnenk a mi eletunk soran vegleg aligha oldhato tar-
sadalmi-gazdasagi elmaradottsag nemzeti nagyobbrendusegi komplexusokba
fojtasanak eme, remenytelen kiserleteit, ha a legkulonfelebb tejtestver-
nemzetekkel kirobbanhato "hideg" es "forro" haboruk veszelye miatt nem
a borunkre menne a jatek. Kelet-Kozep-Europa kollektiv csokottsegenek
meghaladasara a torteneti demografia tenyei (az etnikai csoportok terbeli
egymasbaekeltsege) es a nemzetallam gyakorlatanak sulyos korlatai miatt
akkor sem lenne nemzeti megoldas, ha ez egyebkent idoszeru vagy kivanatos
volna. Ezt a romantikus nacionalizmus koraval ellentegben regionk 20.
szazadi tortenetenek megoly hezagos ismereteben is lehet, sot illik tud-
ni. Marmost enyhen szolva kerdeses, vajon a mindent elonto politikai-
tarsadalmi-gazdasagi arviz idejen az egesz regio szempontjabol eszszeru,
kollektiv mentesi eljarasok, alternativak kidolgozasa helyett az adott
trikolor lengetese-e a legsurgetobb feladat.

A "melypont"-on egymasbacsuszik az ASSZIMILACIO allitolag magatol
ertetodo, (diszkriminativ modon, kizarolag a "zsidosaggal" szemben er-
venyesitett, de peldaul sem a tobbi magyarorszagi vallasi vagy etnikai
kategoria tagjaival, sem pedig a poszt-trianoni kisebbsegi magyarsaggal
szemben nemhogy nem kovetelt, de az utobbiak vonatkozasaban masutt
szamtalan alkalommal egyenesen elitelt) ELVARASA es a "lelkek molekula-
it" osszetarto "orszagos" (vajon itt miert nem "nemzeti"?) "KOHEZIOS
ERO HIANYA". A mai magyar tarsadalom szolidaritasi reflexeivel ketseg-
kivul bajok vannak. Ezt konnyu belatni. Nem vilagos azonban, miert
volna a hasznos, kolcsonosen megtermekenyito hatasu egyuttmukodesnek,
sot, a tarsadalmi szolidaritas intezmenyei kialakulasanak akadalya
az egymastol kulonbozo -- horribile dictu, disszimilalodo! -- tarsadal-
mi csoportok lete? Talan epp forditva all az osszefugges: eppen a
kulonbozoseg, az egyeniseg es az autonomia (a mai magyarorszaginal joval
magasabban) adott foka volna a szolidaritas elofeltetele.
     Az asszimilacio (tetelezett, am sehol nem bizonyitott) hianyaval bi-
belodo popularis-alkalmazott nemzet(iseg)karakterologia ket kulonfele
celt szolgalhat. (1) Tobbe-kevesbe demokratikusan, tisztessegesen mukodo
tarsadalmakban unalmas tarsasagi vacsorak mersekelten szellemes tarsalga-
si temaja, konyak es kave kozott. (2) Serult onertektudatu, a politikai
viselkedeskultura teren torz tarsadalmakban pedig az egymassal versengo
elitek kozott alkalmas urugy arra, hogy egy magat igy vagy ugy definialo
csoport tagjai a rajtuk kivuli kisebbseggel szemben tisztessegtelen, pi-
tianer elonyeokre tegyenek szert. (...)
     A nemzetonertek-mitosz termelesenek es fogyasztasanak is megvan
a maga "politikai gazdasagtana". Oldjuk meg az alabbi feladatot: ha a
magyar kozelet es publicisztika mintegy varazsutesre a tarsadalom egysze-
ru tagjaihoz hasonloan a mind teljesebb koru valsag gyakorlati problemai-
nak megoldasaval kezdene foglalkozni, s felhagyna annak a narcissztikus-
komplexusos kerdesnek a firtatasaval, ki a magyar es mennyire, stb, vajon
elsokent mely hivatas gyakorloit fenyegetne egzisztencialis valsag? Csak
nem a nemzetmitosz fopapjaiet? (...)
     A szerzo ekozben toredelmesen bocsanator ker -- sajna, a sertettek-
nek csak egy reszetol. Konnyen belathato ugyanis, hogy a melyutes nem-
csak a "zsido szarmazasu magyar polgarokat" erte, hanem a magyar (civil)-
tarsadalom egeszet.
     Szogezzuk le: az is alapveto emberi jogaim koze tartozik, hogy
eldontsem, kivanok-e a "zsido/nemzsido" fogalmi szembeallitashoz
igazodni, eszerint megmeretni akar egyenileg, akar pedig barmely kol-
lektivitas tagjakent. Ez akkor is igy van, ha -- esetleg, latszolag
es a legrovidebb tavon -- ram nezve az adott politikai legkorben nem
volna hatranyos az adott megkulonboztetes. Kikerek magamnak minden
kiserletet -- a kolto elott sem ismeretlen posztmodern elmelet kedves
kifejezesevel szolva -- a "diskurziv ter" keretei kijelolesenek ilye-
ten monopolizalasara.
    Nem eszleltem, barki is megbizta volna a koltot nemzettesthez-
tartozasi kollektiv jogositvanyok kiallitasaval. Ha erre megis sor
kerulne, remelem, nem lesz, aki folyamodna tagsagert abban a klubban.
 /////////////////////////////////////////////////////////////////
  Udv: Jozsef

A mai hirekben olvashattuk:

>Uj diszruhat kapnak a Koztarsasagi Orezred diszalegysegenek tagjai.
>A korabbi szovjet tipusu oltozetet felvalto uj egyenruha alapjaul - bocskai-
>sapka, atilla, pantallo, fonott derekov - a Magyar Kiralyi Testorseg gyalogos
>testorenek szolgalati oltozetet vettek alapul.  A tiszti oltozetnel a gyalogos
>testortisztek koztarsasagi oltozetet rekonstrualtak.  Az uj egyenruha darabja
>110-115 ezer forintba kerult.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele. Engem speciell meglehetosen bosszant,
hogy mire koltik az adofizetok penzet, kulonoskeppen, amikor a
hiany tovabb no es minta nehany fontosabb dolog is akadna.

Udv. Gyimesi Miklos

Baj-e az, hogy a magyar zsidosag helyzete "asszimetrikus"? Nem hiszem.
A zsidok kozott magasabb az ugyvedek es kisebb az alkoholistak szama-
ranya, mint a lakossag atlagaban. Ez igaz a mormonokra is. Az aszimet-
rikus helyzet onmagaban nem problema.   Problema csak akkor lenne, ha
az aszimetrikus helyzetbol feloldhatatlan erdekellentetek kovetkezne-
nek. Megitelesem szerint Magyarorszagon most nem ez a helyzet. Magyar-
orszagon a zsidoknak es a nem zsidoknak ugyanaz az erdeke. Ebben valo-
szinuleg nem nagyon kulonbozik a velemenyem Szekely Zoltanetol.

Amiben nem ertunk egyet, az az, hogy a zsidok es nem zsidok kapcsolatat
hogyan kellene megszabaditani a tagadhatatlanul meglevo feszultsegektol.
Zoltan szerint a feszultseg egyik forrasa, hogy a zsido ertelmiseg a
"kohezios szolidaritastol" vezetve nem hatarolja el magat elegge kommu-
nistaktol es a kollaboransoktol. Eppen ezert a zsido ertelmiseg jobban
tenne, ha nem utasitana el mereven a "tisztes elszamoltatast". Na ez az,
amivel bajom van. Valo igaz, hogy a zsido ertelmiseg tobbsege nem he-
lyesli az elszamoltatast. Ennek azonban nem a tortenelmileg kialakult
osszetartas a magyarazata, hanem az, hogy az elszamoltatast nepszeruseg-
hajhaszo politikanak tartja, amely nem oldja meg az orszag igazi prob-
lemait. Az elszamoltatas ilyenfajta biralata pedig nem pusztan a zsido
ertelmisegre jellemzo, hanem a nagyvarosi ertelmisegre altalaban. A re-
levans tarsadalmi csoport, amelyhez ez a kritika kotheto, egyszeruen nem
a zsidosag. (Ha a 180 centinel magasabbak mortalitasi rataja magasabb,
mint a lakossag atlagae, akkor ez annak   a kovetkezmenye a 180 centinel
magasabbak zomeben ferfiak, es a ferfiak mortalitasi rataja magasabb a
lakossag atlagaenal; nem pedig annak, hogy 180 centinel magasabbak.) Ha
pedig a egy tarsadalmi csoport ugy gondolja, hogy a kormany politikaja
eltereli a figyelmet az igazi bajokrol, akkor termeszetes, hogy veleme-
nyet nem rejti veka ala.

Ezzel pedig elerkeztunk oda, amit a zsidok "tulerzekenysegekent" szok-
tak emlegetni. Zoltan a levelet teljesen johiszemuen irta, senkit nem
kivant vele megserteni. Ha a leghalvanyabb ketsegem lenne ezirant, ak-
kor nem vennem a faradsagot, hogy vitaba szalljak vele. Johiszemusege
tudataban nyilvan meglepodik azon, ha levelet valaki "zsidozasnk" fog-
ja fel, es rejtett fenyegetest vel belole kiolvasni. Marpedig a level-
bol a zsido olvaso szamara a kovetkezo derul ki: (1) zsido leven erde-
kei ellentetben allnak a tarsadalom egeszenek erdekeivel; (2) jobban
teszi, ha csendben marad, mert tiltakozasaval csak meg jobban felhiv-
ja magara a figyelmet, aminek pedig kellemetlen kovetkezmenyei lehet-
nek. A level ilyen olvasata folytan persze a zsido olvaso megint az
antiszemitizmus erosodeserol kezd beszelni. Ettol persze a level iroja
(most mar leplezetlenul altalanositok) jol megsertodik, mert hiszen
esze agaban sem volt senkinek sem artani, es melysegesen eliteli az
antiszemitizmust. Ir valamit teljesen artatlanul, mire a zsidok anti-
szemitizmussal vadoljak meg. Ime kicsiben, hogy miert elezodnek a fe-
szultsegek a zsidok es a nem zsidok kozott. Ez vezet oda, ahol most a
magyar kozelet, es kihelyezett tagozata, a Forum tart.

Pedig mi tortent valojaban. Zoltannal nem ertunk egyet a kormany poli-
tikajat illetoen. Ez nem baj. Zoltan megprobalja megerteni, hogy miert
nem ertek vele egyet, es kitalal egy magyarazatot. Maris adva van egy
konfliktus csiraja.

Hogyan lehet a konfliktusokat elkerulni? Szerintem ugy, hogy nem kezd-
juk a masik allaspontjat hovatartozasaval magyarazni. (Ezert ertekez-
tem annak idejen a Forumon olyan hosszasan a genetic fallacyrol es a
racionalis diskurzusrol -- akkor a zsidokerdestol teljesen fuggetlenul.)
Mindannyian ugyanazt szeretnenk, hogy az orszag kimasszon a pacbol. Pro-
baljuk hat meggyozni egymast. Vagy sikerul, vagy nem. De legalabb nem
fogunk osszeveszni. Ha egyszer osszevesztunk, meg abban sem fogunk
egyeterteni, amiben pedig konnyen kozos allaspontra juthatnank.

Na, egyre inkabb kezdek elvonatkoztatni. Szakmai artalom. Ideje, hogy
mindenkinek a legjobbakat kivanjam.

                             Forrai Gabor