T. Titusz es Balazs!

Meg eszembe jutott egy ujabb praktikus vartsag definicio:
VI. Az esemeny akkor vart, ha a lehetseges esemenyek kozott
valoszinusege maximalis. (Persze ilyenkor csak diszkjunt esemenyek
vehetok figyelembe, tehat peldaul egy biztos esemenyt nem lehet mas
esemenyekkel osszehasonlitani.)
Ez a definicio a II. definicioval ellentetben mindig biztositja, hogy
van legalabb egy vart esemeny, de mivel a peldaban minden esemeny (1-tol
5-ig) valoszinusege egyenlo, es igy maximalis, ezert mindegyik esemeny
vart, mig a II. definicio szerint varatlan.

Mindamellett nem szeretnem kisebbiteni Balazs erdemeit, mert ket
kulonbozo feltetel mellett is helyesen vegigvezette a kovetkezteteseit,
raadasul annelkul, hogy kikecmergett volna a fogalmi mocsarbol. En
viszont eleve a fogalmi mocsar lecsapolasaval probalkoztam abban a
remenyben, hogy igy szaraz labbal, buvarszemuveg nelkul is lathatova
valik minden. Vagyis a szamomra konnyebb utat valasztottam, de mind ezt
csupan a varhato jobb eredmeny erdekeben. Azert jol jottek Titusz
megjegyzesei is, es meg nyilvan lehetne tovabb is finomitani a feladat
kidolgozasat. Nyilvanvalo tovabba, hogy a buvarkodas kozben is lehet sok
szempontbol erdekes tapasztalatokat gyujteni, meg ha ez a konkret
feladat szempontjabol nem is feltetlenul optimalis megkozelites.

 Udv: Takacs Feri

En 1954 ben vegeztem, miutan az Egyesult Gyogyszer es a Kobanyai
Gyogyszergyarban dolgoztam 1955-ig, bevonulasomig. Ha van iskolatars
abbol az idokbol kerem jelentkezzen

Udv.   Ivan Plivelic


Dr. Ivan Plivelic
Via Mortara, 89
44100 Ferrara, Italia
Tel/fax 0039 0532 249729

Sziasztok !

Balazs felvetese:
>Azt mondjak a szervezok: a jovo heten valamikor hetkoznap tuzvedelmi
>gyakorlatot fogunk tartani. De ugy, hogy varatlanul erje az embereket.

>Az allitas az, hogy a gyakorlatot nem lehet megtartani. Biz.:

>Nem lehet penteken, mert akkor csutortok este mar mindenki tudna, hogy
>penteken lesz. Nem lehet csutortokon, mert akkor szerda este mar
>mindenki tudna, hogy csutortokon lesz, hiszen penteken nem lehet. Nem
>lehet szerdan mert... Tehat egyik nap sem lehet megtartani.

Az allitas gyanus, bar csak egy eletbol vett peldat tudok
hozni. Legalabbis engem emlekeztet a dolog az amerikai
parbajra, ahol 5 nyero jatekosnak, +1 fo vesztesnek 
jar 1 db tolteny a forgotaras pisztolyba, es a jatek elejen 
egyszer megporgetik a tarat.
Ha nem lenne benne izgalom es meglepetes, 
nem jatszananak ilyesfeleket a felnottek.

Egyebkent nekem ugy tunik a tuzvedelmi esetnel nincs 
kikotve, hogy kituntetett idopontban, napszakban 
szabad csak kezdodnie.
Az, hogy Balazs beleszotte a naptari napokat - azzal 
tulajdonkeppen csak sugallta, hogy napokra bontva 
kellene gondolkodni, de nem kovetelte meg.

Ha pedig ilyen kikotes nem lenne, ugy tunik a feladat
el is veszitene a paradoxon jelleget.
Eleve bajban lennenk, folytonos idointervallum
feltetelezese eseten azzal a kulonos, lepesrol lepesre 
visszafejtegeto, kovetkeztetgeto gondolatmenettel,
amelyet Balazs fentebb ismertetett.

De nem banom, legyen megis kvantalt az ido. 
Igy legalabb krealni lehet belole egy masik paradoxont:

Ha napokra osztjuk az idot, mert naponta csak egyetlen 
lehetseges idopontban kezdodhet a gyakorlat, akkor minden 
nap egy diszkret idopontta zsugorithato. 
(nincs jelentosege egy napon belul a tobbi idonek. ) 

Ez esetben 5*0 ido alatt, azaz 0 idointervallumon belul 
kell _valamikor_ megkezdodnie a gyakorlatnak.
Lehet igy egyaltalan ertelme meglepetesen ragodni ?  :)

Udv: zoli

Sziasztok !

A korrelacios technikarol:

Az elolenyek igen nagy zajban is kepesek megkulonboztetni
olyan hanghullamokat, melyeknek szubjektive kiemelt
jelentoseguk van. Az ember szamara ilyen a gepkocsi
rendellenes motorzaja, de elofordul, hogy a tomegbol
kihallik ismerosunk hangja, vagy a motorzaj mellett talan
meghalljuk meg olykor a gyereksirast is.
A macskak fule kulonosen kihegyezett az egercincogasra,
vagy az eger motoszkalasara.

Altalaban a szabalyszeruseget mutato hullamokat,
illetve jeleket sem lehet - egyszeru vizualis megjelenito
muszerekkel felismerni, ha mar egyeb jelekkel osszegzodve
latszanak.

Komolyabb muszerek kellenek, melyek matematikai eljarasok 
segitsegevel kepesek jelezni azt, hogy a keresett, es 
ismert jellegzetessegu jel benne van-e a vizsgalt 
zurzavarban.
( Csak bizonyos kriteriumoknak megfelelo jelekre 
oldhato meg a feladat.)

A haboru elott kidolgoztak az ugynevezett
szort spektrumu adassal egyutt a korrelacios vetel elvet,
mely lehetove tette volna a felderit-hetetlensege miatt
zavarhatatlan radiozast a katonasag szamara, de
az akkori technikai lehetosegek mellett oriasi meretu
vevoberendezesekre lett volna szukseg, s igy komolyabban
csak az integralt aramkori technika koraban
kezdtek el ezek fejlesztesevel foglalkozni
hadiipari berkekben.

Ezekkel a radioadokkal radiofrekvencias zajban, es kulonfele
zavarojelek kozepette is lehet kommunikalni.

Amiatt felderithetetlen az adas, mert a felderitok
spektrum-analizatoran az adas sze'tkent zajnak latszik, 
es belevesz az amugyis mindig jelenlevo eterzajba es 
a keszulekek sajat aramkori zajaba.

Az adas folyaman tulajdonkeppen egy bizonyosfajta
titkositasi eljarassal (pl. hosszu soros binaris koddal szorzassal) 
elkodoljak az eredeti informaciot.
Vegeredmenyul olyan jelet sugaroznak ki, mintha igen sok,
de roppant kisteljesitmenyu ado mukodne szerteszorva
egyszerre a frekvenciaskalan.

(Antennatechnikai okok miatt csak mikrohullamon lehet 
 a nagyon nagy savszelessegu radiozast megoldani kis
 antennamerettel, ha jol tudom)

Csak a titkos kodot ismero, specialis vevokeszulek kepes
dekodolni  a kaoszbol a tenyleges informaciot.
A hasznos jelet matematikai alapon kidolgozott
elvek alapjan lehet kiszurni, reprodukalni.
( referencia jelminta kesleltetett valtozataival szorzas, 
integralas, majd az eredmeny-fuggvenyek legnagyobb helyi 
maximumainak detektalasa stb. stb.)

Zaj alatti vetelnek, illetve zajban eltemetett jelek
vetelenek is nevezik az ehhez hasonlo modszereket.

A kisugarzott radiojel megjelenitve  spektrumanalizatoron 
kepkent - azaz _szinkepkent_ savos, tehat valamelyest hasonlo 
az anyag homersekleti sugarzasi szinkepehez.

Az anyag sugarzasa is vegedmenyben zaj, vagy 
legalabbis annak latszik, ill. hallatszik.

Az emberi agyban (is) hihetetlen hatekonysagu
korrelacios szuroknek kell mukodniuk.
Ezek gyorsabb mukodesuek, mint a mai gepi eszkozok.
Nemcsak zajjal keveredett hangok, hanem zajos kepek gyors
felismerhetoseget is szolgalniuk kell.
Az alkonyati felhomalyban party-rol, vagy
allofogadasrol hazafele botorkalo osembernek pillanatok
alatt meg kellett tudnia allapitani a szelben hullamzo
rekettyes levelei mogul rameredo szemparrol, vagy felszemparrol,
hogy tulajdonosa jambor novenyevo, vagy ehes fenevad.

A termeszeti torvenyek felismeresenek kepessegehez is
korrelacios szuro-elvre van szuksegunk.

Mas lehetoseg is van zajjal keveredett informacio 
_megtisztitasara_. 
Idobeli ismetlessel, vagy parhuzamos adassal es a jelek 
megfelelo atlagolasaval a jel/zaj arany javithato.
Egyedi forrasbol szarmazo jelek szurese, atlagolasos
modszerrel nem mindig udvozito.
Nem mindenfajta zaj elnyomasara alkalmas.   
Vannak zajok - melyekben az alacsonyfrekvencias 
komponensek energiaja korlatlan nagyra novekedhet,
mert hosszuideju atlagolassal  az alacsonyfrekvencias
komponensek energiajaja halmozodhat. 
(pl. 1/f zaj - azaz flickerzaj eseten)

A termeszetben jelen vannak az atlagolassal nem 
kivedheto zajok is.

Az elo termeszet talalekonysagat latva feltetelezhetjuk, 
hogy tobbfele megoldast alkalmaz a nagyobb veteli erzekenyseg 
biztositasara. 
Az agymukodes megfejtese a zajszures es jelfeldolgozas
teren is nagy trukkokre derithetne fenyt. 
Az immunrendszer vadaszainak felderito technikaja mogott is 
feltetelezhetunk molekularis zaj-veteltechnikai bravurokat.

Az a gondolat egyelore tul meresz lenne, hogy maga evolucio
illetve az elo sejtek mukodese is feltetelezne' a zaj alatti 
kommunikaciot.

A sejtek membran-potecialfluktuaciojat mar regen kimertek. 
Flicker-zajosnak talaltak. (rozsaszin-zajnak is nevezik)
Igazi nagy bravurnak velem, hogy ezt ki tudtak merni.
Ha valaki tud ezzel kapcsolatos elerheto szakirodalomat,
szoljon.
Ennyi forrasrol tudok:
Halford,D.: A general model for * spectral density random
            noise with special reference to flicker noise 1/f.
            Proc.IEEE, 56,3 (1968.marc),251

            (a * helyere behelyettesitendo: f az alfadikon)  

> -------------------------------------------------------
Meg annyit, hogy talan erdemes pszichologiai onvedelmi 
fegyverkent kivulrol megtanulni  kotozkodo egyedek 
agressziv fellepesenek elharitasara a kovetkezo, 
remuletet kivalto mondatot:

- Allj ! Ne kozelits, mert felfokozom fuledben a 
  sejt-membranpotencial-fluktuacio flickerzajat !!!

( Az igeret bevalthato, hiszen a jelenseg elojon 
 egy jol celzott pofontol. 
 Igaz - a pofon utan hallhato spektrumba - a fene tudja 
 miert - nagyfrekvencias komponensek is belekeverednek.
 Azt ugyan nem hiszem, hogy a pofonok utozengeseit 
 szinten kime'rte'k volna mar, de barki meghallhatja, 
 ha ugy adodik, hogy megsem volt eleg az altalam 
 ajanlott mondoka  magikus, visszatarto ereje. :)

Udv: zoli

Szia,

Legjobban ugy tudod elkepzelni a ter elgorbiteset, ha veszunk egy egyenest.
Mondjuk ez az az ut, amit meg kellene tenni az egyik bolygotol a masikig.
Ahhoz, hogy ezt az utat leroviditsuk ezt az egyenest meghajlitjuk, hogy a
ket vegpontja egymashoz kozel keruljon es akkor csak ezt a rovid utat kell
megtenni. 

Udv!
Balazs

A Magyar Csillagaszati Egyesulet nemzetkozi amatorcsillagasz tabort
szervez a teljes napfogyatkozas heteben, augusztus 9-15. kozott
Szatymazon, a totalitas kozepvonalan.

A rendezveny elso szamu celja a teljes napfogyatkozas megfigyelese.
Emellett lehetoseg nyilik a Perseidak meteorraj maximumanak
megfigyelesere, mely-eg objektumok, bolygok, valtozocsillagok
megfigyelesere stb. A resztvevok napkozben eloadasokon,
tapasztalatcsereken vehetnek reszt, tovabba fakultativ programokra
is lehetoseg nyilik.

A taborozas reszveteli dija az alabbiak szerint modosult: 13 500 Ft
(szallas fix felallitasu satorban, agynemuvel, napi haromszori etkezessel),
12 000 Ft (sajat sator, napi haromszori etkezes). Az etkezest nem igenylo,
sajat satras resztvevok szamara a reszveteli dij napi 400 Ft,
augusztus 10/11-en ejszaka 1500 Ft. Minden resztvevo szamara biztositunk
napfogyatkozas-nezo szemuveget.

Az augusztus 11-i teljes napfogyatkozas - az elorejelzesek szerint - az
Alfold deli reszerol figyelheto meg legjobban hazankbol, hiszen ebben a
regioban a legnagyobb a derult napok szama. Szatymaz kozseg Szegedtol
12 km-re eszakra, a Feher-to szomszedsagaban helyezkedik. A taborhely
mind az 5-os uton, mind vasuton (Budapest-Szeged vasutvonal) konnyen
megkozelitheto.

Taborunk helyszine a szatymazi gyermektabor (a futballpalya szomszedsagaban,
a vasutallomastol 500 m-re), melynek allando felallitasu satraiban tudunk
korlatozott ferohelyet biztositani. A sajat satras eszlelok a taborban, ill.
a szomszedos eszleloreten verhetik fel satraikat.

Azokat is szeretettel varjuk, akik csak a napfogyatkozast szeretnek
velunk egyutt eszlelni - szamukra javasoljuk, hogy mar 10-en foglaljak el
eszlelohelyuket, nehogy lemaradjanak a latvanyossagrol (pl. kozlekedesi
dugo miatt).

A hetvegen is varjuk amatorcsillagasz baratainkat - szeretnenk minel
atfogobban bemutatni a kulonfele hazai eszlelohelyeken, napfogyatkozas-
taborokban keszult felveteleket. A szombati napot teljes egeszeben a
tapasztalatok bemutatasanak kivanjuk szentelni.


                        Izelito a programbol:

    -- Fogyatkozasok, csillagfedesek
    -- A napfogyatkozas megfigyelese
    -- "Magyar" napfogyatkozasok
    -- Sol Negro
    -- A magyarok csillagos ege (mondak,
    -- Kirandulas Szegedre - a Szegedi Obszervatorium megtekintese
    -- Naprendszer-tura
    -- Deep Impact es Armageddon
    -- Meteorrajok es ustokosok
    -- Amatorcsillagaszat Magyarorszagon
    -- Perseidak, meteorraj, tavcsoves megfigyelesek
    -- Idegen tajak, idegen egboltok
    -- Feher-to: madarfigyeles
    -- Szombati csillagaszati vasar


Jelentkezesi, egyben befizetesi hatarido: junius 30-a.
Jelentkezes Mizser Attila vagy Furesz Gabor taborszervezoknel
E-mail:  

                                     Magyar Csillagaszati Egyesulet
                                         1461 Budapest, Pf. 219.,
                               tel.: (20) 918-9449 v. (1) 209-0542 (du.)


       *************************************************************
                 Reszletes informaciok a napfogyatkozasrol:
                       http://napfogyatkozas.mcse.hu
       !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Orvosok, bilogusok!

Igaz-e, hogy a huvelybe fujas halalt okozhat? Ezeket a sorokat 
talaltam a weben:  

("Most Dangerous Sex Technique" cimu szakasz)
 ...the most hazardous is cunnilingus where one
partner—accidentally or not—blows into the vagina. Ten fatalities
and one near-miss have been reported in the medical literature as
of 1983. The air enters the bloodstream via the vein sinuses of
the intrauterine wall and from there finds its way to the heart
and the brain. Collapse is usually immediate, and death can occur
within minutes.

Hevenyeszett forditasban:
A legveszelyesebb szex technika
 ...a legkockazatosabb a cunnilingus, amikor az egyik partner
(akar veletlenul, akar nem) belefuj a huvelybe. Az orvosi
szakirodalom tiz halalos es egy nem halalos balesetet emlit
1983-ban. A levego a me'hu"r falan levo ve'rede'nyeken(?) at
bejut a veraramba, majd onnan utat talal a szivbe es az agyba.
Altalaban azonnali ajulast eredmenyez, a halal perceken belul
beallhat.

Ez igaz, vagy hulyeseg?

Az eredeti dokumentum:
ccwf.cc.utexas.edu/~jmeans/WSRdeve.html

> > Ez azt jelenti hogy ultrahang hatasara a nehany um-es buborekok vilagitani
> > kezdenek?
>
> Asszem inkabb felrobbannak.

akkor eladom a nato-nak :-)))

Sziasztok!

Kedves Takacs Feri!

>De remelem, most mar sikerult megmutatnom, hogy az
>ikerparadoxon peldajaban a kulonbozo inerciarendszerekben
>valo mozdulatlan tartozkodas idejen keletkezik a
>korkulonbseg, mivel az ido kulonbozokeppen telik a kulonbozo
>inerciarendszerekben.

En eddig ugy tudtam, hogy az inerciarendszerek egyenertekuek. A fenti
magyarazatodbol az kovetkezik, hogy kiserlettel el lehet donteni, melyik
inerciarendszer mozog (vagy mozog jobban) es melyik nem. Tovabba
kivalaszthato egy olyan rendszer, amelyben az ido a leggyorsabban telik,
es ezt kinevezhetnenk abszolut nyugvo rendszernek. A spec.rel. eppen azt
mutatta meg, hogy ilyen marpedig nincs.

En is (Kalmanhoz es Zolihoz hasonloan) az Alt. rel.-lel probaltam eddig
magyarazni magamnak ezt a dolgot. (es azt hittem, vegre megertettem :-(
)
Tudom, hogy valamit felreertek, vagy nem veszek figyelembe, de kerlek,
ird le nekem, hogy mi az, ha nem farasztalak vele nagyon :-)

Udv,
Nagy Andras

Sziasztok,
Nem tudom, hogy teljesen ide tartozik e, de azert megkerdezem. Nincs
valakinek a kovetkezo temakbol valami irasa?
Tisza Istvan - tortenelmi szerepe, szemelyisege
Kun Bela  - kozeletben valo szerepe

Ha valakinek van valami anyaga rola, kerem irjon nekem a fenti cimre.
(ne konyvet ajanljatok, ha lehet, hanem valamilyen rovid osszefoglalo
kene a temakban)

Elore is koszi mindenkinek,
Peti

 wrote:

> Tudna nekem ajanlani valaki nem penzes beszerzesi lehetoseget Neuralis
> Halozatokat vagy Genetikai Algoritmusokat szimulalo (nem demo) programokra?
> A segitseget elore is koszonom !

http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/eloado/neuro/index.html

A bevezetoben van par link kulonbozo ingyenes NN programra. 

Udv.: SB

Nezzunk egy uj feladatot:

A szervezok 5 sorszamozott doboz valamelyikebe elrejtenek egy
gyakorlatot, meghozza ugy, hogy az embereket varatlanul erje,
melyikben van. (a csomagokat egymas utan bontogatjak ki)

Azt hiszem abban nyugodtan megegyezhetunk, hogy ezt a feladatot meg
lehet oldani, ellenkezo esetben a varatlansagrol alkotott fogalmunk
alapvetoen ellentmondana minden jozan elkepzelesnek. 

Egyertelmu az is, hogy az uj feladatban az embereknek tobb cselekvesi
lehetoseguk van, mint az eredeti feladatban. Itt ugyanis eldonthetik,
hogy milyen sorrendben nezzek meg a dobozokat. Az eredeti feladat
felfoghato az uj azon esetekent, amikor az emberek elore rogzitett
sorrendben nezik vegig a dobozokat, vagyis a szervezok ezt eloirjak 
nekik, korlatozzak a szabadsagukat. 

Az uj feladatban a szervezoknek nem lehet konnyebb dolguk, mint az
eredetiben, hiszen megfosztottuk oket egy informaciotol, az emberek
cselekvesi lehetosege pedig bovlut. Tehat ha ebben az uj feladatban
meg lehet oldani a gyakorlat varatlansagat, akkor az eredetiben is.
Ezzel keszen vagyunk. Ez az okoskodas mar onmagaban is egy szep
paradoxon, hiszen azt kaptuk, hogy a szervezok az uj szituacioban
vannak rosszabb helyzetben. Ezt a furcsasagot az oldja fel, hogy
valojaban ugyanolyan helyzetben vannak mindket esetben (ezt probaltam
bizonyitani mar korabban is).

A fenti allitast illusztralom. Tegyuk fel, hogy az uj problema
megoldhato, es az eredeti nem:

Az emberek mondjak azt a szervezoknek: mi mar pedig
ilyen es ilyen sorrendben fogjuk vegignezni a dobozokat. A  
feltevesunk szerint ekkor a szervezok bajban vannak, ugyanis az
eredeti feladat esete forog fenn, tehat a gyakorlatot nem lehet
dobozolni. Vagyis: bajban vannak, mert ismerik, hogy mit fognak
csinalni az emberek. Ha nem ismernek, nem lennenek bajban. Vicces. Ez
ellentmond a jozan esznek, hiszen egy informacio birtoklasa sohasem
lehet rosszabb, mint az informacio nem birtoklasa. Ui. az elobbi
esetben megtehetjuk, hogy egyszeruen elfelejtjuk az informaciot. 

Takacs Ferenc:

>>  Mi az, nincs matematikus a listan?
>> ... Ez a szelhamosok (es politikusok) modszere ...

> Azert remelem, hagysz teret egyeb emberi osztalyoknak is. Engem mint
> programozo matematikust hova sorolsz ebben a felosztasban?

A progmatosok a brahmanok es a ksatrijak kozott helyezkednek el, igen
elokelo helyen. En mint matfizes, csak a taplalkozasi lanc aljan
fotoszintetizalok. :) 

SB

Kedves Feri !

Igazad van: ket jelensegrol van szo, amelyeket nem szabad keverni.
Az egyik jelenseg az, hogy a mozgo orak lassabban jarnak, 
a masik, hogy a gravitacios terben levo orak lassabban jarnak.
Ez utobbi nem lep fel, ha az ut gyorsulasos szakaszai elhanyagolhatok az
egyenletesekhez kepest. Ekkor a spec. es az alt. rel. elm. ugyanazt az
eredmenyt adja.
Dinamikailag mi a kulonbseg a ket testver utja kozott? Az, hogy az
egyikuk (az itthon marado) vegig tehetetlensegi rendszerben van, a
masik nem, hiszen a visszafordulaskor rogzitenie kell az urhajoban levo
targyakat.

Kedves Joska !

Keresed a kovetkezo volt:
> Elmagyaraznad akkor a kovetkezo esetet: Sima csillagkozi ter, harom
> iker, ketto el, egyik koran vissza, masik kesobb vissza, de
> ugyanazzal a manoverrel, mint a testvere. Hogy alakulnak az eletkorok
> a nagy csaladi elmenybeszamolon?

A legegyszerubb esetre kell gondolnom: a ket elutazo sebessege
azonos es egyenletes: idejuk azonosan utemben telik. Az otthon 
marado ideje gyorsabban telik. A korabban visszatero a vissza-
erkezes utan az otthoni idoben el tovabb. Mire mindharman ossze-
jonnek, a vegig otthon csucsulo szamara telik el a legtobb ido,
a kesobb visszatero szamara a legkevesebb.
Te is erre gondoltal?
A terido geometriajaban az indulast es az erkezest osszekoto utvonalak
kozul az egyenes a leghosszabb ideju. Ez termeszetesen akkor is igy van,
ha ko:rutat teszek meg: ha vegig ugyanott maradok, akkor oregszem a legtobbet.

Udvozlettel: Posztobanyi Kalman