Sziasztok!

No, ugy tunik, az AZSIA visszatert a szokasos, szubgigantikus (10k alatti)
mereteihez. Ejnye, HIX magyarok, hat ennyit Hiromi bunkófonról is 10 perc
alatt begombol...! ;-)))

> vonalakbol allnak :-) (Vizualis tipusu olvasok ;-)) kedveert: Yi: - ; Er: =
> ; a San-t mar konnyu kitalalni :-) )

De azert a csak szemuveggel vizualis tipusu olvasok kedveert aruljuk el,
hogy a szobanforgo karakterhez hasonlot a 437-es kodlap 240-es poziciojan
lehet talalni. 

> . Gondolom, kozben hulyere rohogte
> magat. Valoszinuleg az irodaban is gyakorolniuk kellett egy darabig, amig
> nevetes nelkul be tudtak mondani a hangosbemondoba...

Tenyleg jo a sztori! BTW itt is volt egy afrikai fekusz (hogy pontosan
honnan, mar nem tudom), & talan volt is neki valami eredeti torzsi
"Irgumburgum"-szeru vezetekneve, de ugy dontott, az Ujvilagba jove ujat
valaszt, amit raadasul apuci szakmajabol szarmaztatott; igy lett a gyerek
neve Electricwalla. Ezen is rohogtunk am rendesen; lett volna inkabb
Elektrikwelle, annak legalabb van valami ertelme...

> hogy a magnesuk foldkoruli palyara keruljon (Szerencsetlen Miren varakozo
> ami urhajosrol semmi.). Kerdesem az USA-ban levo Azsiasokhoz; a hirekben
> megemlitettek EGYALTALAN, hogy kinai magnes van a fent emlitett AMS-ben ?

Hat hogyne, mitobb az NBC a Seinfeld-et megszakitva olvasta fel a hirt. 
Azt is bemondtak, hogy a magnes kinai selyembe van bugyolalva. ;-) 

> (Velencei to) megismerkednem otthoni (kinai) barátnémmal... :-) Hat most
> Feri messze van innen, a magam erejebol kell majd uszni tanitanom a kis
> holgyeket :-)

Kapcsolodo vicc:

<hix column="moka">

- Te mondd, hogy kell egy not megtanitani uszni?
- Na figyelj: rafekteted a vizre, egyik karod gyengeden a combjai ala
  teszed, a masikkal finoman a keble ala nyulsz, es...
- Te hulye, a hugomrol van szo!
- Ja, akkor hagyd elsullyedni...

</hix>

Udv:

	Nebulus

A kulfoldi HIX magyarok uj megjelolese:


	Külföldön Reziduáló Élite Magyarok, azaz KRÉM   [(C) Ali]


:~-)))

__nebulus

Ferinek Shandong-ba,

Igaz en szakmai publikaciot nem olvasok, de az itteni helyi lapokban, de meg
a radioadasokban sem hallottam/lattam semmit a 'kinai magnesrol'. Mindenki
csak arrol beszel hogy tul sokat adtak at a kinaiaknak a raketatechnikabol,
nuklearis titkokbol.


Regards,

Laszlo Szeleczki, Seattle, WA
U.S.A.

Ugy gondoltam, ha Odor Tibor, majd arra valaszul Victor irhat tobb
mint 300 sort, en is hozzaszolhatok a temahoz. Mivel en nem ertek a temahoz,
ezert a Bocsfordito jovoltabol egy Ulrich Duchrow-val keszult interjut
ideznek. Erdekel mit mondanak az urak erre. 

    A globalis kapitalizmus alternativai cimu konyveben a jelenlegi
    gazdasagi es tarsadalmi problemak fo forrasat a klasszikus
    gazdasagelmelet teves felteveseibol ill. konstrukciojabol eredezteti.
    Hogyan jutott erre a kovetkeztetesre?
A mai ugynevezett neoliberalis piacgazdasag eredete a klasszikus liberalis
piacgazdasagban keresendo, melynek legismertebb, gondolkodoja Adam Smith.
Smith azt a nezetet vallotta, hogy a piaci torvenyek ugy funkcionalnak,
mint a termeszeti torvenyek, tehat bizonyos tekintetben a korszellemnek
felelnek meg, mely a klasszikus fizikaban Newton nevehez kotodik. Ez azt
jelenti, hogy az emberek azt kepzelik: a kulonbozo eletteruletek torvenyei
a tarsadalomban eppugy mukodnek, mint a termeszetben. (Hozza kell tenni: a
termeszettudomanyban kesobb felismertek, hogy a megfigyeles magat a
muveletet, a felismerest, es az ennek alapjan alkotott torvenyeket is
befolyasolja.)
Ebbol kiindulva az eredeti nezet a kovetkezo: hogy ha egy piacot
szabadjara engedunk, akkor a kulonbozo piaci szereplok egoizmusa a piaci
szereploket kolcsonosen kontrollalja, es az osszes egyen egoizmusabol
mindenki kozos jolete keletkezik, vagy mikent azt Adam Smith mondta
"wealth of nation", vagyis a nemzetek gazdagsaga. Azonban mar a 19.
szazadban, es kulonosen a 20. szazad elejen megmutatkozott, hogy ezek a
feltevesek vagy nem helytalloak, vagy pedig egy olyan modellben mukodnek,
mely a valosagban nagyfoku torzulasukra vezetett. Igen fontos feltetele az
elmeletnek az, hogy a piaci szereplok azonos hatalommal, az informaciokhoz
jutas azonos mertekevel es hasonlokkal rendelkeznek, es ezaltal
kiegyensulyozott fejlodes jon letre. +m termeszetesen tudjuk, hogy a
valosagban a piacokat a hatalom uralja es ez egyre inkabb igy lesz, hisz
egy szabadjara engedett arenaban az erosek egyre erosebbek lesznek, a
gyengek egyre gyengebbek, amit ma ismet nagyon egyertelmuen lathatunk.
Ezenkivul Adam Smith modellje meg egy masik feltetelt is tartalmazott:
azt, hogy vegso soron azonosak az emberek szocialis erdekei, es ezert nem
fogjak egymast halalra versenyezni. Ez sem igy alakul a valosagban, hisz a
hatalmi harcban, az elretoresben, az elsove valas akarasaban ez tisztan
latszodik. Kulonosen jol megfigyelheto ez a mult szazadvegi gyarmati
rendszerben, ahol a konkurenciaharc az Anglia es Nemetorszag kozotti
viszalyhoz vezetett. +gy aztan nem csak nagy egyenlotlenseg alakult ki a
piacon es a tarsadalomban a szegenyek es gazdagok kozott, hanem
egyidejuleg haborukhoz is vezetett. +gy lehet summazni a klasszikus
liberalizmust, mely egy katasztrofaban, az 1929-es nagy gazdasagi
vilagvalsagban vegzodott. Ennek a kisero jelensegei a tomeges
munkanelkuliseg, az elszegenyedes stb., es ket vilaghaboru volt. Ez azt
jelenti, hogy amit akkor megeltunk, az kozvetlen kovetekezmenye volt a
klasszikus liberalizmusnak.
Ezt ma ismetelten hangsulyozni kell, mert jelenleg megint egy katasztrofa
fele tartunk, vagy mar benne is vagyunk a katasztrofaban - anelkul, hogy
az emberek emlekeznenek arra, hogy mindez egyszer mar megtortent.
Akkoriban a katasztrofakat kovette egyfajta okulas. A nyugati gazdasag-
elmeletek es tarsadalmak - reszben a munkasmozgalom, majd pedig a
szocializmus konkurenciaja miatt - szuksegesnek tartottak, hogy az
ugynevezett szabad piacot liberalizalasa eseten is keretek koze szoritsak,
mert kulonben a piac negativ kihatasai a pozitiv hatasoknal dominansabba
valnak. Ilyen kezdemenyezes volt Angliaban a Beverage-terv, melyet kesobb
- Keynes elgondolasai alapjan - a Labour-kormany valositott meg, az USA-
ban pedig ilyen volt a New Deal. Nemetorszagban aztan a szabalyozott
piacgazdasag ezen formajat szabalyozott ill. szocialis piacgazdasagnak
neveztek. A fejlodesnek ez a fazisa azonban csak addig mukodott, amig a
nepgazdasagok valoban nemzetgazdasagok voltak, es a nemzeti kozmanyok
kezeben voltak olyan nemzeti eszkozok, melyek alkalmasak a piac
szabalyozasara, a keretfeltetelek megadasara, a nyereseg megadoztatasara.
Mindezt annak erdekeben, hogy megfeleloen ujraelosszak, s hogy viszonylag
egyenletes fejlodes valosulhasson meg.

    Miert nem bizonyult mukodeskepesnek ez a korrekcios mechanizmus?
Ertekelesem szerint a hibas fejlodes utana arra vezetheto vissza, hogy az
Egyesult +llamok pozicioja jutott ervenyre es nem az angoloke, melyre
donto mertekben Keynes hatott. Keynes nemcsak abban volt erdekelt, hogy az
europai allamok erosodjenek meg, hanem elmeleteben is azt az
alapelgondolatot vallotta, hogy a vilaggazdasagot eppugy kellene
szabalyozni, mint egy nemzetgazdasagot. Ami azt jelenti, hogy szukseg van
olyan politikai eszkozokre, melyek a gazdasagi eroket feken tartjak, es
szabalyozott, egyensulyra torekvo fejlodesi mederbe terelik. Egyuttal
szukseg van olyan eszkozokre, mint az adorendszer, amellyel a piaci
ertekek egyenlotlenseget, a magasabb jovedelmek megadoztatasanak, az un.
progressziv adoztatas reven kiegyenliti, tovabba ujraelosztasra, hogy a
szegenyebb retegek vasarloerejet es a keresletet egyidejuleg erositsek,
hogy igy a gazdasagot ismet lenduletbe hozzak ha a recesszio kovetkezik be

Ezenkivul Keynes azt is javasolta, hogy hajtsak vegre a devizak nemzetkozi
szabalyozasat, alkossanak egyfajta kozponti vilagbankrendszert, aztan
vegezzek el a kereskedelmi merleg szabalyozasat ugy, hogy ne csak az ados
orszagoknak kelljen viselni az alkalmazkodasi terheket, hanem a hitelezo
orszagoknak is stb. Roviden: az volt az elkepzelese, hogy az egyes
nemzetallamokban jol mukodo eszkozoket nemzetkozi szintre kell emelni,
hogy az uj vilaggazdasagot - ahogy o mondta - egyensulyban,
igazsagossagban es bekeben lehessen szabalyozni. (Vannak kozgazdaszok,
akik ezt fo direktivakent definialjak: igazsagossag, egyensuly es beke!)
Nos, Europa es Keynes ilyen erdekeit az Egyesult +llamok nem osztotta. Az
Egyesult +llamok volt a haboru utan az abszolut szuperhatalom a gazdasagi,
politikai es katonai hegemoniat illetoen. Ezzen tul pedig az ugynevezett
White-terv fokent az USA-konszernek, a nagy konszernek es az USA-dollar
erdekeit kepviselte. +gy valt az amerikai dollar vilagpenzze. A nagy
konszernek kesobb a GATT-targyalasokon megkaptak a lehetoseget, hogy
elomozditsak a vilagkereskedelem liberalizalasat, es igy mozgato erove
valhattak. Mindenesetre a valutarendszer tekinteteben meg vegrehajtottak
bizonyos szabalyozasokat, ugyanis a dollart aranyra alapoztak es egyuttal
a fovalutakat kotott arfolyamokkal a dollarhoz kotottek.
Az igy meginditott liberalizalas, az USA-erdekeket ervenyesito folyamatok
vezettek kesobb a neoliberalis fordulatra. Ennek a fejlodesnek a lenyege a
valutarendszerben rejlik. Ugyanis azaltal, hogy az europai piac az
amerikai piac elonyet, vagyis a dollarral valo kereskedest nem akarta
tovabb elfogadni, 1959-ben megkezdtek kiepiteni az europai bankok reszere
az ugynevezett szabad bankpiacot. Ezt euro-piacnak, euro-dollarnak
neveztek. Ez a folyamat vezetett arra, hogy peldaul egy orszag kozponti
bankja nem tudta szabalyozni a valutak arfolyamat. Ilyen feltetelek
kozepette nehany bank elkezdett kialakitani egy szabad bankrendszert,
melyben a bankok megfelelo allami szabalyozas nelkul tudtak mukodni,
hiteleket nyujtani stb.
A masik fontos tenyezo az volt, hogy az Egyesult +llamok vietnami
haborujat penznyomassal, dollar-pressel finanszirozta, es ily modon
inflacios tendenciakat vitt a dollarba.
A harmadik elem volt az un. olajvalsag, melynek reven olajdollar folyt
ezekre a szabad piacokra, es ily modon a dollarpiac tuldimenzionalasa es
egyidejuleg a nemzetkozi penzpiac egyfajta deregulalasa kovetkezett be. Ez
vezetett 1971-ben, ill. 1973-ban a kotott szabalyozas, a Bretton-Wood-
rendszer osszeomlasahoz. A valutakat atengedtek a piacnak, nem voltak
rogzitett arfolyamok, vagy csak igen korlatozott mertekben. Ezaltal a
politikai rendszer elvesztette legfobb szabalyzoeszkozet, az arfolyamok
meghatarozasat a gazdasagi, tarsadalompolitikai celoknak megfeleloen. A
valutaarfolyamokat atengedtek a piacnak, es ezzel fokent a spekulacionak
nyitottak kaput.

Ezen felul a dollart elonyos feltetelekkel kinaltak mindenutt, tobbek
kozott termeszetesen Magyarorszagon, es a tobbi kelet- es kozepeuropai
orszagban is, nem csak a Harmadik vilagbeli allamokban. Persze igen
alacsony kamatokkal, ami ezeket az orszagokat elcsabitotta es igy
besetaltak az adossagcsapdaba. Hogy ez aztan valodi adossagcsapdava valt,
elsosorban azzal fugg ossze, hogy 1979-tol megtortent a valtas a
neoliberalis es monetaris gazdasagpolitika iranyaba. Ezt a valtast
lenyegeben az amerikai Kozponti Bank uj penzpolitikaja vezette be. Ekkor a
penzpiacok nyomast gyakoroltak a gyenge kezu Carter elnokre, hogy az
amerikai Kozponti Bank elere egy a monetaris iranyt koveto igazgatot
nevezzen ki, aki azonnal nekilatott a monetaris politika megvalositasanak.
Ennek tartalma az, hogy a Kozponti Bank mar csak a penzmennyiseget
szabalyozza, a kamatokat viszont nem. Miutan igy a kamatlabak is a piacnak
lettek kiszolgaltatva, az allam gazdasagpolitikajanak masodik elemet is
kiadta a kezebol - amennyiben a kamatpolitika lehetoseget ad megfelelo
gazdasagi folyamatokra valo reagalasra, es fokent a teljes
foglalkoztatottsag erositesere. Ennek az intezkedescsomagnak azonban az
volt a kozvetlen folyomanya, hogy az ados orszagok adossagterhe a
rendkivul megemelkedett kamatok miatt hirtelen sokkal nagyobb lett, mint
amire a hitelek felvetelekor szamitottak.
    Milyen szerepet jatszottak ebben az olyan nemzetkozi penzintezetek
    mint a Vilagbank, ill. a Valutaalap?
Az adossagvalsaggal a Nemzetkozi Valutaalap, a Bretton-Wood-rendszer egyik
szervezete jutott uj szerephez, a Nyugat egyfajta penzugyi rendorsege
lett. Az eladosodott orszagoknak ugyanis teljesen fel kellett adniuk
szuverenitasukat a gazdasag- es tarsadalompolitikaban. A Nemzetkozi
Valutaalap diktalta ezek utan az ugynevezett struktura-atalakitasi
intezkedeseket, melyek aztan gyogyitas helyett csak tovabb rontottak a
helyzetet. Megpedig azaltal, hogy az allamnak mar nem voltak eszkozei,
hogy atvegyen szocialis kiadasokat, foglalkoztatasi politikat folytasson
stb. - fokent a deregulalt piacok fejlodesenek egy harmadik eleme, az
adokimenekites miatt.
Az allam harom alapeszkoze a piac szabalyozasara: a valuta-, kamat- es
adopolitika egymas utan mind el lett veve az allamtol es a politikai
intezmenyektol. Kulonosen az adopolitikaban beszelhetunk az orszagokra
gyakorolt szelsosegesen negativ hatasrol, hiszen ha azoktol, akik a
nyereseget kepezik mar nem vehetek el adot, akkor a munkat kell
megterhelnem tobb adoval. Ezen felul finanszirozni kell a
munkanelkuliseget. Ez azt jelenti, hogy a szegenyek mar nemcsak a piac
reven lesznek meg szegenyebbek, a gazdagok meg gazdagabbak, hanem
elvesznek az olyan gazdasagpolitikai eszkozok is, mint az ado es a
penzpolitika. Az adokimenekites ujabb lyukakat fur a koltsegvetesbe. +gy
aztan mar nem gazdasagi, hanem politikai valsaggal is jar az un.
neoliberalizmus.

E folyamatokhoz meg hozzajarul az, hogy ezzel a fejlodessel ugymond a
nyomorbol erenyt csinaltak, es a kozgazdasagtudosok tobbsege, valamint az
erdekelt gazdasagi es politikai erok azt az ideologiat kepviseltek, hogy
ez a gazdasag termeszettorvenye ugyanugy, mint annak idejen a klasszikus
liberalizmusban. Ami azt jelenti, hogy kifejezetten rossz, ha politikai
szempontok szerint szabalyozzak a piacot. Pedig epp ellenkezoleg, minden
empirikus adat a forditottjarol tanuskodik: hogy a szabalyozott
piacgazdasag mukodott azokban az orszagokban, amelyekben bevezettek. Ahol
azonban nem, ott - mint most a neoliberalizmus idejen is - egyertelmuen
szelsosegesen megosztotta valt a tarsadalom, hatalmas okologiai koltsegek
merultek fel, stb. Ezert ki kell mondani, hogy "a kiraly meztelen"!
Meg egy problemat kell itt megemlitenem, a geopolitikai es geookonomiai
kerdeseket: ez a mechanizmus mindenekelott +zsia, Afrika es Latin-Amerika
eladosodott orszagaiban hatott. Kelet-+zsiarol azt allitjak, hogy ennek az
ideologianak lenne a nagy bizonyiteka, de az ellenkezoje a helyzet! A
kelet-azsiai orszagok addig tudtak felemelkedni, amig massziv
protekcionizmust folytattak, vedekeztek a vilagpiaccal szemben. De most,
amikor a WTO es a spekulativ piacok reven rantjak be oket a vilagpiac
haborus diszletei koze, napjainkban azt latjuk, hogy epp az un. "tigrisek"
valnak bena kacsakka, sot beteg paciensekke lettek. Mas modelljuk van,
mely a negativ hatas mas formajat mutatja.

In a report released today, Amnesty International and Human Rights 
Watch support the demands of Indonesian human rights groups for the 
government to immediately release all prisoners of conscience and to 
review the convictions against all political prisoners accused of 
using violence. 

"President Habibie has come to power on the wave of demands for fundamental 
reform," the two organizatons said. "He must demonstrate an immediate commitmen
t
to human rights by substantive prisoner releases and by repealing the repressiv
e
laws which were used over the last three decades to imprison peaceful oppositio
n
activists." 

"Releasing four high profile political prisoners is a welcome gesture, but 
dozens of others remain in jail. President Habibie must go much further if his 
government is to gain the trust of the Indonesian people on its program of 
reform."

Indonesia's prisons still hold at least 47 Indonesians and East Timorese 
detained for their peaceful opposition to the Suharto Government. They include 
five East Timorese men accused of organizing the march to Santa Cruz cemetery i
n
November 1991; 12 students imprisoned for their affiliation with a banned 
political organization; a community organizer in Tasikmalaya; several universit
y
lecturers from Aceh; and the organizers of peaceful pro-independence 
demonstrations in Irian Jaya.

Another priority for release must be the 13 elderly men detained for their 
alleged links to the banned Indonesian Communist Party (Partai Komunis 
Indonesia, PKI) _ some of whom have been imprisoned for over three decades. All
 
of these men had trials that were unfair by international standards and many ar
e
suffering severe health problems. 

Some 170 people have been imprisoned for alleged involvement in violent 
political activities _ including those from Aceh, Irian Jaya, and East Timor, 
the three areas where armed insurgencies are active, and those accused of tryin
g
to establish an Islamic state. According to the two human rights organizations,
 
many of them were tried and convicted on the basis of information extracted by 
torture or without adequate access to counsel. 

"The Habibie government should immediately demonstrate that such practices are 
no longer consistent with a nation seeking genuine reform and that the 
government is willing to address past wrongs by giving these people the 
opportunity to have their convictions reviewed by an independent body which 
meets international standards of fairness and impartiality," the two 
organizations said. 

Amnesty International and Human Rights Watch also called on the government to 
step up efforts to find the Indonesian activists still "disappeared" and 
prosecute those found responsible for the spate of "disappearances" prior to th
e
March 1998 presidential elections. 

The joint report by Amnesty International and Human Rights Watch, Indonesia; 
Release Prisoners of Conscience Now, 4 June 1998, contains lists of prisoners o
f
conscience and political prisoners in Indonesia and in East Timor. 

The full report, plus 7 lists,  is available from Amnesty International's 
International Secretariat, telephone: +44 (0) 171 413 5661/5658/5653 and from 
the Asia division of Human Rights Watch on +1 212 216 1228/1825. The report can
 
be requested via email at .



     


Gabor
http://www.nyitok.hu/~gabor
Budapest, HUNGARY

"To invent an airplane is nothing. To build one is something. To fly is everyth
ing."
/Otto Lilienthal/

(4 June 1998)-- In a report released today, Amnesty International and 
Human Rights Watch support the  demands of Indonesian human rights 
groups for the government to immediately release all prisoners of 
conscience and to review the convictions against all political 
prisoners accused of using violence. 

Available Online at:

http://www.hrw.org/reports98/indonesia/indo1-0.htm

Gabor
http://www.nyitok.hu/~gabor
Budapest, HUNGARY

"To invent an airplane is nothing. To build one is something. To fly is everyth
ing."
/Otto Lilienthal/

Emberek,

Mi van, kitort a nyari szunet? Jopofa, hogy a 195-os szamba csak harman
irtunk, akik raadasul mind ismerik is egymast: kezd csaladias lenni a
hangulat :-)

Jelentem: itt Kantonban kezdetet vette az esos evszak, most mar csak
hajoval lehet az utcakon kozlekedni... Ha valakinek lesz szerencseje a
kantoni tévé adasat nezni valamikor a jovo heten, hat nezzen meg
minket/engem, mert a programjainkat mutatjuk be, foleg az MBA-re vetunk
nagy hangsulyt.

Terveim szerint 1999 januartol inditunk angol nyelvu MBA programot
(jelenleg csak kinai nyelvu van, az se rossz egyebkent, a pekingi Peoples'
University (Renmin Daxue)-vel karoltve. Ha van, aki nalunk szeretne tanulni
(kulfoldi, magyar vagy barki mas), jelezze nekem, mindenhonnan a vilagrol
elfogadunk (majd) jelentkezeseket. Addig is csak terjesszetek a hirt, elore
is megkoszonom.

Feri csillagaszati temafelvetesehez csak annyit meg, hogy valamelyik lapban
olvastam (igen, angolul, szegyen ide meg oda), hogy Kina 2000 valahanyban
megy a Marsra. Hat nekem is a konnyem folyt a nevetestol, el is kellett
magyarazzam par szájtátinak: egyreszt mi a fenenek mennenek, hiszen a Fold
bolygorol az amcsik mar mentek/mennek, eleg oda egy csapat is; masreszt
melyik agyalagyult kinai politikusnak juthat ilyen az eszebe, amikor
orulnek, hogy elegendo rizst tudnak az emberek asztalara rakni. En
legalabbis nem szorakoznek urkutatassal addig, amig a kozlekedest rendbe
nem raktam, amig az egy-gyerek politikat szuksegtelenne nem tettem, amig...
es sorolhatnam. Alom alom, edes alom :-)

Persze, hogy fejlodik Kina, de azert ezek a hangzatos es szanalomra meltoan
nevetseges onbuzditgatasok (=nephulyites) azert nem kellenenek...:-) Marsra
menes nelkul is szeretjuk mi Kinat, ugy ahogy van. Nem maradnak le semmirol!

Halihó,

Zsolt /Kanton

********** IMPORTANT ANNOUNCEMENT **********
Please use this email address in the future:
               
**************** THANK YOU *****************