Irod:

>>Bodor Gezanak (VITA 60): milyen LOGIKA-kat ismersz meg az arisztoteleszin
>>kivul? Miert gondolod, hogy Isten emberi logika szerint mukodik? Lehetne
>>mondani, hogy mivel Isten a Logosz, ezert legalabb neki illene logikusnak
>>lennie, de ez azt feltetelezne, hogy a mi logikank mindenhato, es ehhez
>>kellene Istennek igazodnia.
>
>Tobb buktato is van ebben. Eloszor is, az ember volt teremtve az isten
>kepere (ha elhisszuk a bibliat), igy a mi logikank az isteni logika (hiszen
>istentol kaptuk). Ebbol az is kovetkezik, hogy istennek semmihez sem kell
>igazodnia, mert hiszen o teremtette -- az o kepere -- a mi logikankat,
>velunk egyutt. Na most akkor milyen logikat is teremtett az oreg ?
>
>Es itt jon a masik bibi. A LOGIKA (isteni vagy emberi) teljesen rendben
>van, amig az egyetertesben van a bibliaval es a kulonbozo egyhazak
>tanitasaival. Miert rosz az egybol, ha be lehet vele bizonyitani, hogy
>NAAAAGY logikai buktato van a bibliaban (nem is egy) ?

Nem valaszoltal arra, hogy az arisztoteleszi logikan kivul ismersz-e mast.
Ha arisztoteleszi logikaban gondolkodunk, es azt mondjuk, hogy van tobb
kulonbozo logika is, amelyekkel mast lehet igaznak latni, akkor csak egy
logika lehet 'helyes' a sok kozul, ami attol elter, az nem az. Ahhoz, hogy
eldonthessuk, melyik is 'az' emberi logika valahogy birtokaban kellene
lennunk az abszolut igazsagnak a dontes elott, viszont ha valamelyik logi-
kat hasznaljuk az abszolut igazsag megfogalmazasara, akkor korbementunk,
azt a logikat mar 'helyes'-nek teteleztuk fel.

Szoval melyik is az az emberi logika a sok kozul, amelyik Isten logikajaval
ekvivalens volna?

Ha tekintunk egy olyan nem-arisztoteleszi logikat, ahol nem igaz az az
axioma, hogy nem(nem(A))=A, akkor itt nem hasznalhatjuk az indirekt
bizonyitasi modszert, igy ebbol a logikabol nezve pl. a sqrt(2) irracio-
nalis voltanak kozepiskolaban is tanitott bizonyitasa logikai buktatot
tartalmaz. De ebbol meg nem tudjuk, hogy melyik logika a 'helyes'.
Sot, mindket logikaban axioma az, hogy nem(nem(A)) mivel is egyenlo,
azaz egyikben sem bizonyithato, mas szoval: hittetel.

A gyermek-szulo hasonlatot Te hoztad fel, es a magam altal is bevallottan
gyenge hasonlatomrol elkanyarodsz a gyerekbiztos kornyezet magyarazasa
fele. Koszonom segitsegedet, minalunk is van azert ennek kulturaja.

Ezzel kapcsolatban jut eszembe, hogy pl. a jatszotereken alkalmazott
gumitalajnak nincs hatasa a balesetek szamanak es sulyossaganak alaku-
lasara. Meg sok egyeb biztonsagi ovintezkedesrol kimutattak, hogy nincs
hatasa. Mivel magyarazzak ezt? Azt allitjak a terulet pszichologusai,
hogy az emberben valahogy konstans a kockazat-vallalasi szint, azaz, ha
biztonsagosabb a kornyezet, tobbet kockaztat. Ezt egy BBC ismeretterjeszto
filmben lattam evekkel ezelott, van valakinek frissebb tudasa errol?
Volt szo olyan utszakaszrol pl., amit a korszellemmel ellentetben meg-
hagytak jol lathatoan veszelyesnek, mas hasonlot pedig 'biztonsagosabba'
tettek, es a baleseti statisztikakban semmi nem valtozott. Ja, es a
biztonsagi ovvel is valahogy igy volt a dolog, a balesetek szamaban
es sulyossagaban nem latszott, mikor is lett bevezetve a kotelezo hasz-
nalata.

>Visszaterve a bibliara, isten nem csak hogy nem tett semmit az edenkert
>"childproofing"-janak erdekeben, de meg direkt oda is rakta azt a tudas
>fajat Adam es Eva orra ala (mikor mashova is tehette volna, hosz mindenhato
>volt), elkuldte a kigyot, hogy dumaljon Evanak, aztan meg jol megharagudott,
>hogy ilyen csunyan mentek a dolgok. Ez azert megis mas, mint kint felejteni
>a forro vizet. Szoval...

Nem volt szo a forro viz kintfelejteserol.

Nem tudom, milyen volt a paradicsomi let, es nem hiszem, hogy a Biblia
teremtestortenete es a bunbeeses leirasa laboratoriumi naplo lenne, vagy
torteneti kronika. Inkabb ugy hiszem, hogy emberi (kollektiv?)
(tudatos, tudattalan?) emlek az alapallapotunkbol tortent[?] kizokkenes
egyik vetuleterol. A kollektiv[?] emlekekrol majd maskor. Elorebocsatom,
hogy nem hiszem, hogy a genekben lennenek kodolva.

A Bibliarol es Istenrol elkezdett gondolatfuzered folytatasat kivancsian
varom, bar az eddigiekkel is tudnek vitatkozni, de inkabb megvarom a
bovebb kifejtest.

Udv
Attila

Dear Pali,

  Az a te bajod, hogy nem olvasol szakirodalmat, ezert nem erted a kurrens
 elmeleteket a vilag keletkezesenek idejerol. Ajanlom figyelmedbe az alabbia-
 kat:

 ----------------------------------------------------------------------------

 A "Distinguished Journal Of Bald Fat Lawyers Having One Ugly Wife And
 Two Bloody Ugly Daughters Both Named Betty" publikalta eloszor a vilag
 teremtesenek pontos leirasat. A cikk 13 Nobel-dijat nyert el tovabba az
 Angol Kupat (3:1 a Tottenham ellen). Ezek szerint:
 A vilagot 42 eve teremtette Benthamshireben egy William Stanley nevu
 ugyved. Ezt hagyomanyos termeszettudomanyos modszerekkel is levezethetjuk.
 Vegyuk a Seshadri-Ramachadran-Kulkarni konstanst es az ABCLWIN- szamot
 (Another Bloody Constant With  Lengthy Indian Name) tovabba ket tojast es
 csipetnyi curryt. Az elektronamulacios egyenlet megfelelo valtozojaba
 helyettesitve , esos oszi napokon a 42 ev ki szokott jonni, neha 51 vagy
 200023 jon ki eloszor, akkor razogatni kell.
 A torteneti modszerek azonban megbizhatobbak : Tekintsuk a Daily Bentsham-
 shire elso szaztizenharom evfolyamat, es vegyuk eszre , hogy az oldalak
 teljesen uresek. Az 1952 november 2-i szam azonban varatlanul tele van
 erdekes informacioval, az otodik lap aljan a puddingreceptek alatt , igen,
 jol lathato," Tegnap a keso esti orakban Mr Bill Stanley megteremtette a
 Vilagot ". 
 Tevedes volna azt hinni, hogy Mr Stanley az egek es foldek szetvalasztasaval
 kezdte volna a teremtest. Nem. Eloszor egy joghurt szeru szubsztanciat
 teremtett , eros terpentin illattal. Ekkor ket napig, csak hosszu francia es
 lengyel nevu ustokosoket teremtett, majd visszatert
 a joghurt businesshez. Az eredmeny siralmas volt. Elkeseredeseben
 elefantok teremtesevel olte az idot, huszonnegy ora alatt 72 milliard
 elefantot teremtett, es a feljegyzesek szerint csak evekkel kesobb
 probalkozott meg  ujra a joghurttal.Ez volt a hires saskaizu joghurt mely
 ketsegkivul sikernek mondhato. Kesobb megteremtett sza'mos u~lo"ta'ncot
 es azt a kis pecket amit ha kisse balra eltolunk a piritos sotetebb lesz.
 Amugy az elso embert nem Adamnak, hanem Richard M. Quilby-nek hivtak.
 Az o oldalbordajabol teremtette a masodik embert , amely mino veletlen
 szinten Richard M. Quilby-re sikeredett. Nyolc gyermekuk szuletett
 Kain, Abel,Seth, Harry, Jane, Tommy es persze a kis Betty . (Just SHUT UP,
 YOU BLOODY BASTARD, if I say eight,it is eight !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)
 Egy ideig a Paradicsomban eltek, es mindenuk megvolt, kiveve a joghurtot,
 ezert hamarosan felkoltoztek Londonba.
 A vilag teremtesenek targyi bizonyitekai , az Ararat hegyen talalt
 1963-as Austin, es a Scrolls of The Very Very But Really Completely Bloody
 Dead Sea, melynek ara'mi, heber es asszir szovegek utan az utolso mondata
 angolul irodott : " Lisa ,lementem a vegyesboltba, szolj ra Jamesre, hogy ne 
 babralja a tekercseimet. "
> -----------------------------------------------------------------------------
--

 Udv EG.

Erdekes volt az irasod es jol volt megirva. Sok mindennel lehetne
ezzel kapcsolatban "vitaba szallni", ill. tovabb bonyolitani a fonalat;
hadd szoljak egy-ket szot a "Torvenyek ismerete, neveles" paragrafusodhoz.

	Ugy hiszem, nem helyes elvarni, hogy mindenki minden torvenyt is-
merjen, ahhoz, hogy azokat ne szegje meg (mondjuk csak etikai/moralis
okokbol ;-)). Bele szuletunk ill. benne elunk egy kulturaban (biztos mas
szo jobb lenne itt), amelynek vannak bizonyos elvarasai. Ezeket az ember
folyamatosan magaeva teszi, egesz kis kortol kezdve. Deduktiv es induktiv
modon eleg jo fogalmat alkot mindenki maganak, mit "szabad" es mit "nem
szabad". Nem kell BU"NNEK lenni valaminek ahhoz, hogy az ember azt eleve
elvesse. (A bu"n neha me'g vonzo is lehet, ujabb smiley-k.)

	Az e'rem masodik, vagy harmadik oladala az, hogy bizonyos esetekben
megtortenik, hogy az ISMERT torvenyt valaki tudatosan athagja (pl. dikta-
turakban, bornirt kornyezetekben -- katonasag? --, vagy just for fun, ha
az nem okoz kart masoknak, optimistan fogva fel a helyzetet.

	Eleg most ennyi...

	F. Miki

Szekely Zoli irja:

>A "wishful thinking" sztorija, amit ram akarsz ken-
>ni, kulonben az, hogy Cser Ur az egesz osrobbanas
>elmeletet igy aposztrofalta Vegh Laszlo szamara, mi-
>vel nem tudta, hogy az osrobbanas hivei kozott sok
>ateista is talalhato. Erre kerdeztem meg Cser Urtol,

Azert mert egy elmelet hivei kozott ateistak is talalhatok, az nem jelenti
azt, hogy az elmeletet maradektalanul el is kell fogadnom. Ketelyeim kezdettol
fogva voltak, mert ugy ereztem az elmelet messze a tapasztalat ele megy (extra-
polacio a nullahoz, anelkul hogy tudnank: jogos-e), de amiota olyan adatok
is a szemem ele kerultek, amilyenekre pl. hivatkoztam, azota a ketelyeim
csak erosodtek. Hogy wishful-e? Foltetlenul. Ma mar "nulla energia", spontan
szimmetria sertes is bejon csakhogy a teremtes kijojjon a vegen. Nem elegge
whishfull?

>hogy szerinte mi INKABB "wishful thinking", a tu-
>domanyos modellkent szeleskoruen elfogadott Big Bang,
>vagy holmi szerves kemiai alapok nelkul letezo elet,
>amirol Kornai Andras beszelt. Mondanom sem kell, va-
>laszt azota sem kaptam a kerdesemre.

Kerlek. Ha ragaszkodsz a valaszhoz megadhatom: az egyik whishful thinking,
a masik is az. Az egyik allit valamit, a masik tagad. Kulonben a kerdesfel-
tevesed valami olyasmi, mint amit az ovodaban szoktak a gyerekek kerdezni:
"mit szeretnel inkabb, ha kitepnem a nyelved, vagy eltornem a kezed". Amikor
azt valaszolod, hogy egyiket sem, akkor rad szolnak: nem azt kerdeztem, hogy
melyiket nem, hanem azt, hogy melyiket. Mindketto foltetelezes es mindketto
a tapasztalaton messze tulnyulo dolgot tetelez fol. Nem minositem egyiket
sem az INKABB-al, de ha nagyon minositenem kellene a BigBang-be eroltetett
feltetelezesek mogott inkabb erzem a torzitasi szandekot, mint Kornainal.

Cser Ferenc

Kedves Pa'l, Szekely Zolit leckezteted es hevesen ervelsz:
>Az evoluciot kell elutasitani!. Ha ugyanis elfogadom, hogy az ember barmit,
>barmilyen apro viselkedesbeli nuanszot magaval hozott az evolucioval, akkor
>kiderul, hogy Eden, bunbeeses, nyitott genek, Adam-Eva, mind-mind a kepzelet
>teremtmenyei, es a valosaghoz semmi kozuk. Ezert aztan mondhatsz, amit
>akarsz, ha rovid a szoknya, ha hosszu, egyik sem jo, mert kipukkasztja a
>teremtesmitosz luftballonjat!
  Ha megprobalnank targyilagosan, szenvedelytol mentesen olvasni a Genezist,
akar el is csodalkozhatnank. Lehet ateistakent lovagolni a hat napon, a mai
tudasunkkal csendesen mosolyogni. Ha nem vagyok reszrehajlo, eszre kell
vennem, hogy a Genezis a vilag mai allapotaig valo eljutasat egy folyamat
eredmenyekent irja le. Nem neveznem ezt mai szohasznalattal evolucionak, a
fogalmakat csak a kor szintjen helyenvalo ertelmezni. Me'g Isten is kemenyen
dolgozott, ido es gondossag kellett a nagy muhoz. Ha a mai teljes tudas
birtokaban valaki idoutazast tehetne es a sok ezer evvel ezelotti zsidoknak
azok fogalmait, ismereteit felhasznalva el kellene mondani egy oldalon, hogy a
vilag miert letezik es hogyan jutott el oda, ahol van, mit kozolne veluk?
Nem az egyiptomi magaskultura papjainak, hanem a valyogvetoknek kellene
kinyilatkoztatni. Ez egy kihivas, az essze ne legyen tobb, mint itt kb. 50
sor. Ennyibe a Genezisben me'g az ember teremtese is belefert.

 Pa'l, a kreacionistakrol irott szovegemnek ez a resze szemet szurt:
>> Ezt azutan kicsemegezik, mint a tudomany olyan eredmenyet, amely a 6000 eves
>>Fold elmeletet bizonyitja. Amikor 300-400 eve ezt az a puspok kiszamolta,
>>osszhangban volt a korabeli tudomanyos eredmenyekkel, amelyek a nap energiaja
t
>>szen egesenek tulajdonitottak.
 mert kifakadsz:
>.... nem a puspokrol van szo! Nem ismerem sem a puspokot, sem a szamitast.
>De ha valaki 3-400 evvel ezelott ezt kiszamolta, akkor az korat messze meg-
>elozo zseni volt! Komolyan! Akkor meg ugyanis nem ismertek az energiamegma-
>radas torvenyet, nem ismertek az eges mechanizmusat.....
>......................................... Akkor sem romlik a velemenyem, ha
>rosszabb modellel dolgozik, mondjuk 'a Foldon egy ekkora szenkupac ennyi ideig
>eg, akkor egy akkora kupac, mint a Nap 6000 ev alatt eg el'. A lenyeg ugya-
>nis a modszer, a szemlelet, hogy egyaltalan 'kiszamolt' valamit. Meghozza
>term. tud. hozzaallassal.
   A felreertesek elkerulese vegett hangsulyoznam, hogy a puspok
nem modellekkel, hanem termeszetesen a Biblia alapjan szamolt, a
leszarmaztatasi adatokat, osok eletkorat stb. felhasznalva, eljarasanak semmi
koze sem volt a termeszettudomanyosnak nevezheto modszerhez. Viszont nem is
utkozott a kor tudomanyosnak nevezheto ismereteivel, eredmenyeivel.

   Utananeztem a pontos adatnak. Ussher ersek hires szamitasat 1654-ben John
Lightfoot pontositotta ekeppen. A vilag teremtese
      i. e. 4004 oktober 26., reggel 9 orakor
tortent, a mezopotamiai ido es a Julian naptar szerint. A kreacionista tudosok
ezt a datumot vedelmezik. A kozelgo hatezer eves evfordulo, alig masfel ev
mulva, megerdemelne egy konferenciat, ahol tudomanytorteneszek, teologusok es
termeszettudosok ertekezhetnenek arrol, mikeppen hat kolcson a tudomanyos
termeszetkep es az uralkodo vilagkep. Bar, elofordulhat, hogy ehelyett a
kreacionista tudosok tartanak diszkozgyulest. Nalunk nem, inkabb az USA-ban.

 Egyetertek azzal, azidotajt a Nap elettartamat m'eg senki sem szamolhatta ki,
ez kesobbi fejlemeny, mondhatni Lightfoot 100-200 evvel megelozte a tudomanyt.
De hogy a Nap melege egestol szarmazik, mar ebben az idoben is feltetelezett
volt, ha szamszeru becslesekrol nem is tudunk, pontosabban nem tudok.
Viszont a regi konyvtarak tele vannak kozmogoniaval es egyebbel foglalkozo
korabeli bolcs eszmefuttatasokkal, minden diaknak irni kellett ilyeneket,
bizonyitani filozofiaban valo jartassagat. Lehet, hogy valaki a Nappal is
foglalkozott, talan mar leltek is ilyet dolgozatot.

  A XVIII.-XIX. szazadi helyzetrol, a napmodellek, a kihulo foldmodell es az
evolucios elmelet kozti polemiarol viszont az ez ev marciusi Fizikai Szemleben
jelent meg egy remek cikk, Horvath Gabor irta. Onnan veszem az adatot. A
XVIII. szazad masodik feleben a Kant-Laplace elmelet alapjan a Nap
elettartamat nehany ezer evre becsultek. Ez nagy panikot okozott akkoriban,
negyezer even belul kihul a fold, ezzel kellett szembeneznie a tanult embernek.
Madach, aki dramairokent szabadon keverhette a teologiat es a tudomanyt, Az
ember tragediajaban irja:

 "..Negy ezredev utan a nap kihul,
 Novenyeket nem szul tobbe a fold;
  Ez a negy ezredev hat a mienk,
 Hogy a napot potolni megtanuljuk,
  Eleg ido tudasunknak, hiszem.."   (12. szin: A nagyszeru falanszter)
  ..........
  "..S feledted-e mar a tudos szavat;
  Ki felszamolta, hogy negy ezredevre
  Vilagod megfagy - a kuzdes elall?.."   (13. szin: az u"r)

 Pa'l, sajnos az altalanos relativitaselmelet irodalmat es technikajat nem
kezelem a profi biztonsagaval. De igyekezem megtalalni, ha nem megy, kiszamolni
a megfelelo adatot, hogy mekkora tomegu, milyen meretu objektum kepes
visszaforditani a Foldre a fenyt.
         Mindenkinek minden jot kivan Laszlo

Kedves Attila, irod, a Bohm formalizmus
>.. mentes mereselmeleti problemaktol es ertelmezesi paradoxonoktol[?], akkor
>azert megsem csak azt tudja, amit a 'hagyomanyos' kvantummechanika. Vagy
>felreertettem valamit?
   A gond az, nincs olyan, eddig ismert kiserleti adat, ami nem lenne
ertelmezheto a kvantummechanikaval, de leirhato a Bohm fele kvantummechani-
kaval. Azert ragaszkodnak az orthodox kvantummechanikahoz, mert hasznalhato.
Durva a hasonlat: az orszaguton szaguldo autot nem hullamfuggvennyel meg az
Ehrenfest tetelenek felhasznalasaval irjuk le, hanem a newtoni mechanikaval.
Szoval ilyen plusz munkat jelenthetne, ha Bohm formalizmusaval szamolnank.
Ezert hiaba a fogalmi tisztasag, az csak a mereselmelettel es az ertelmezesi
problemakkal foglalkozokat izgatja. Az egyszeru mezei fizikusokat nem zavarja
az ugy.
   Viszont egy elmelettol nem csak azt varnank, hogy jol lehessen vele
szamolni, hanem hogy tudjuk is, mi tortenik. A hullamfuggvenyrol sajna eddig
nem sok sejtelmunk lehetett, mit jelent. A letorese helyett inkabb az
osszeomlasa kifejezes a hasznalatos es ez egy remesen zavaro fogalom. A
kulonbozo iskolak kovetoi bibliai atkokkal szidalmazzak egymast, a VITA ehhez
kepest valoban egy moderalt hely.    Minden jot, Laszlo

Eloszor Peto3 Hunor:

1.) Vajon tudod-e, kitol valo az idezet? Ketlem, hogy
egyatalan folismeted volna, hogy nem a sajat agyszule-
menyem. Talan legkozelebb folkeszultebben kotozkodj.
A mondandom nem arrol szolt, hogy a rossz, mint peldaul
a fajdalom, a szomorusag, a csapasok nem letezik.
Ennyi eleg?
2.) Valoszinuleg nem olvastad Cser Feri aktualis cikket,
kulonben megerted, mit is neveztem en felrebeszelesnek.
Hogy - ugy latszik ezt kell tennem - megmagyarazzam:
a tema kapcsan felrebeszeles minden olyasmi, ami adatokat
vagy allaspontokat emleget. Itt vagy fekete v.ki vagy feher,
magyaran vagy azt mondja: erdemes a temaval foglalkozni,
vagy azt, hogy a tema meg ennel is fontosabb, mert ez az Elet.
Mar maskor is irtam errol, de ez is elkerulhette a figyelme-
det - mint a tobbi fontos dolog a cikkemben. Talan okosabban
kene ervelned, mert igy csak azt erzem, hogy belemkotottel
mikozben gozod nincs, mirol is van szo.
Az ekezeteket pedig ne hasznald, ha lehet.

Ellmann Gabornak:

(Elore bocsatom: deista vagyok - ha valamilyen ista vagyok, egyatalan.)

1.)  Eloszor is: a torveny nem lehet eleg, ezert nehez meghatarozi,
legfeljebb azt lehet elemezni, hogy szovege es temaja alapjan,
mirol igyekszik szolni.
Teologiailag a bun valoban a torvenyben gyokerezik, de nem lehet
a bunt csupan a torveny megszegesenek cselekedeteivel meghatarozni.
Nem az a bun, amivel szabalyt hagok at| Dehat ez mar keresztenyi gon-
dolat es Te, mint ateista talan nem ismered ezt a felfogast. Sajnos en
nem tudok ettol szabadulni, mert a legjobb gondolatmenet a tema kapcsan,
mi tobb, lehet, hogy untatnalak vele es megteriteni sem akarlak.
Talan az a bun, ami kiderul? Marpedig kb. ezt jelenti, amit irtal.
Hapedig arrol van szo, hogy mik a torvenyek: az altalad leirt utopiszti-
kus szabalyszerkezet vajon mennyivel lenne jobb, mint a vallasos szerkezetek?
Talan alapveto hozzaallasod az, ami megakadalyoz abban, hogy belasd:
a vallasi tetelek nem szolnak alapvetoen iranyitando dolgokrol. Egesz ponto-
san olyasmikrol nem szolnak, amik szabalyozhato dolgok. A szabalyozhato
dolgokra viszont van mar iranyito szerkezet. A kaosz nem iranyithato es
szamos kaotikus jelenseg van, amire a fizika torvenyei sem terjednek ki.
Ez az Isteni "torvenyben" viszont helyet kap - peldaul a szabad akaratban.
Te azt irod, hogy a fizikai torvenyeknek mindenki ala van vetve, de azt
elfelejted, hogy barmennyire is igyekszel nem foglalkozni vele, az Isteni
torvenyek is mindenkire vonatkoznak - akar erdekli ez, akar nem.
 A vallas pedig eppen arrol igyekszik szolni, hogy mi az, ami korulotted
van, amirol maskent, mint az arra iranyulo figyelem altal nem ertesulhetsz.
A bun pedig nem azert gyokerezik a torvenyben, mert nelkule nem letezik,
hanem azert, mert a torveny megszegesenek lehetosege, a torveny ismereten
alapul. Marpedig nem arrol van szo, hogy a torvenyek kikotik, hogy
(pl.) ne vegyel levegot vasarnap 10:00:00 es 10:00:05 kozott.
A torveny lenyege az - barmit mondjon is -, hogy eberen tartson.
Nem az, hogy legyen mit megszegni. Mivel pedig nem akarmirol szolnak
torvenyek, ezert a torveny betartasa nem azt jelenti, hogy beturol-beture
kovetni kell, hanem sokkal inkabb ugy kell tekinteni oket, mint az adott
vallas tekajat: sajatos igyekezetnek a figyelmeztetesre, nem pedig fenye-
getesnek. Ne azonositsd a felelmet a megtorlastol, az emberi lelkiismeret-
tel es ne a buntetest a torveny megszegese miatt, a bun kovetkezmenyenek -
(aminthogy a bun sem a torveny megszegese). A bunnek sokkal negyobbak a
kovetkezmenyei, mint a torveny megszegesenek. Ha a torvenyt szeged meg,
akkor megbuntetnek, ha viszont bunt kovetsz el, akkor magadnak artasz.
Ez hatalmas kulonbseg, amire meg ateista letedre is odafigyelhettel volna.

2.) A szent irasok (sic., nem ahogyan Te irod, mert a szentiras
a kereszteny szent konyv - kulonben is, inkabb "szent iratok") pedig nem
torvenyek, hanem az emberi aranykor tukorkepei. Az ember elszenvedett karho-
zatarol szolnak, az apokaliptikus jelenrol.

3.) Az utolso reszben irtak alapjan, mintha azt allitanad, hogy Te, mint
ateista, folszabadult vagy mindattol, ami a deistakat gyotri es megtori,
megalazza. Tenyleg azt hiszed, hogy a deistakat gyotri valami is?
Talan tenyleg gyotri, de lehet, hogy csupa olyasmi, ami masokat nem gyotor,
de nem azert gyotrodnek ok, mert szenvednek, hanem mert latnak. Ugy tunik
nekem, hogy az ateistaknak, csak a szenvedes gyotrelme jut, es nem ismerik
a latas gyotrelmeit - pedig erdemes korulnezni neha.

4.) Te, mint a logikus ember, vetettel a logika torvenye ellen (nem
"bunt-kovettel-el"), mert az allatok utlegeleset tilosnak nevezted.
Sehol, semmi sem tiltja, hogy ember vetsen a termeszet ellen - akar
onmaga bantasa altal, akar mas modon (mas a kornyezetszennyezesi
szabalyok betartasanak kerdese... ugye?).

Udvozlettel, Kolos