Balogh Eva irta:
 
> mondtam, hogy surgosen privatizalni kellene a meg allami tulajdonban levo
> gyarakat/cegeket, meg akkor is, ha talan nem kapnak erte annyi penzt, mint
> amit szeretnenek.
> 
> Mielott valaszolok Zsolt kerdesere, marmint "hogy miert kell a privatizacio
> minden aron!" eloszor azt szeretnem itt megemliteni, hogy ezeket a
> privatizacios remtorteneteknek en 90 szazalekat nem hiszem el. Hiszen fel
> kell teteleznunk, hogy egy uzlet tulajdonosa esszeruen vezeti ceget es nem
> fogja tudatosan tonkretenni ujonnan vasarolt gyarat. Azt is nehez elkepzelni,
> hogy jo penzert vasarolt gyarakat csak azert vasarolnak meg kulfoldiek, hogy
> a csillogo-villogo gepeket nyugatra szallitsak. Vagy a regi gepeket
> kisuvickoljak majd valahol Nemetorszagban. Ezt nagyon nehez elhinni. Szoval,
> hagyjuk a remtorteneteket ki ebbol az ugybol.


Ez nem lehetetlen.  Bar a magyar ipar joresze nem volt versenykepes szamos
okbol (szakszerutlen vezetes, politikai celok kovetese gazdasagiak helyett, 
stb.), azert volt abban korszeru geppark is.  Tokeletesen elkepzelheto, hogy
egy ceg mint uzemelo vallalat remenytelenul veszteseges, vannak ertekes gepei.
Ha mint uzemelo vallalatot adjak el, reszvenyara igen alacsony kell legyen,
es ettol meg az is tobbet erhet ha az alloeszkozoket ertekesitik es a 
ceget bezarjak.  

Ez nyugaton sem ismeretlen, es "asset stripping"-nek hivjak ha valaki alacsony
reszvenyaron folvasarol egy ceget es kiarusitja az alloeszkozeit.  FIgyelembe
veve a mai magyarorszagi uzleti elet kockazatat, a magyar vallalatok reszveny-
arai az eszkozallomanyhoz kepest bizony eleg alacsonyak lehetnek, meg 
nyereseges cegeknel is.

Anto'ny Gyuri

Tisztelt Szalon !

Meszaros Peter ir a hazai iparrol a 887-es szamban :

>A vasfuggony mogotti magyar ipar kenytelen volt bizonyos agakban
>vetelytars hijjan jo szinvonalra fejlodni, fejlodeset csak a politikai
>rendszer korlatozta annak lenyegebol fakadoan.
	En eppen forditva latom a helyzetet. A magyar (KGST ...) ipart
(az egesz gazdasagot !) a politikai rendszer szeszelyei fejlesztettek
ilyenre vagy olyanra. Tudomasom szerint peldaul az Orion kenytelen
volt visszafogni a 60-as evek elejen radiogyartasat, mert a KGST a
radiogyartast a bolgaroknak adta. Az magyar kulonlegesseg, hogy az
uj gazdasagi mechanizmus 68-tol kezdve megengedte az alsobb szintek
onallosagat, sot a 70-es evek vegetol a magankezdemenyezeseket is es ezeket
tenyleg csak a politika tulsulya fogta vissza. A nagy penzeket azonban
kozpontilag koltottek el itt vagy ott, nem sokat szamitott az a nehany
GMK milliardos allami beruhazasok mellett.
	Az eredmeny egy mesterseges iparszerkezet lett, ami nem volt kepes
onalloan mukodni. Amikor a KGST osszeomlott, osszedolt az a kooperacios rend-
szer, amibe a magyar gazdasagot eroltetetten integralni akartak. Raadasul a
nagyvallalatok tobbsege megszokta a felulrol jovo vezetest, a kenyelmes, ga-
rantalt piacokat. Ez a struktura omlik ossze folyamatosan 89 ota.
	Teljesen mindegy tehat, milyen muszaki szinvonallal termel egy gyar,
ha nem azt, nem annyiert allitja elo, nem olyan piacra, amit meg is vesznek.
Ezt a helyzetet csak rontotta az, hogy az emberek tobbsege meg mindig
"utasitasokra" vart fentrol es az onallosagra valo keptelenseg sok helyen
komolyan kozrejatszott a leromlasba.

>A vasfuggony felszamolasa utan ez az ipar nem volt kepes megkuzdeni a nyugati
>konkurrenciaval allami tamogatas hianyaban. Nem penzbeli tamogatasra gondolok,
>hanem munkakra (project-ekre), piacra.
	Eppen ez az, amit a tonk szelen allo magyar allam nem tudott garan-
talni. A baj ott volt szerintem, hogy politikai okokbol csak az utolso pilla-
natban kezdtek el az atalakitast, amikor mar nem volt ido atmenetre. Sokan
biraljak a sokkterapiat es orvendeznek, hogy Magyarorszagon nem az volt: sze-
retnek latni meg egy orszagot, amelynek gazdasaga 2-3 ev alatt teljes piac-
es tulajdonvaltast hajtott vegre. En nem tudok ilyenrol, mas valaki ?
Nyugati mercevel ez bizony sokk.
	Vegul is: mit kellett volna az allamnak garantalnia ? Szerintem
azt, hogy az ertekes gepek-berendezesek ne tunjenek el meg ha a vallalat,
ami hasznalta ezeket esetleg nem is volt eletkepes. Igen eros ellenallasra
talalt *volna* ez a torekves maguk az erintettek reszerol, akik kozul sokan
a gyors meggazdagodasra torekedtek es a privatizacioban szabadrablast lattak.
Ne legyenek illuzioink: azok, akik osszedontottek meg talpraallithato vallala-
tokat kilopva a gepeiket maganvallalkozasba, atjatszva kulfoldiek kezere
nem ideologiai vagy makrogazdasagi szempontokbol cselekedtek, pusztan a sajat
erdekuket neztek. Ezek az emberek nem csak partfunkcik vagy kiskiralyok vol-
tak (es vannak), hanem mindenki, akiben megvolt (megvan) a gatlastalansag
ahhoz, hogy a bevett tarsadalmi normakat-torvenyeket atlepve hasznot huzzon
a helyzetbol. Tisztelet a kivetelnek (es bizony ilyen is van jocskan), aki
torvenytiszteloen, a piacgazdasag lehetosegeit kihasznalva szerezte vagyonat,
meg is erdemli.
	Az eredmeny: "privatizalodott" a magyar gazdasag kozvagyonanak erte-
kesebb resze. Valtozatos dolgok tortentek vele, van, ahol csak "kimazsolaz-
tak" az uzemet es otthagytak az uzemcsarnokot es a ketsegbeesett embereket
a csodnek, van, ami uj zaszlo alatt kivaloan mukodik. Ami megmaradt, az nagy-
reszt ertektelen, a maradek koncokert (HungarHotels) ketsegbeesett haboru
dul. Bizony, a privatizacio nem babazsur, kulonosen nem egy elszegenyedo
orszagban ... En idealistan megis azt hiszem, lehetett volna maskepp is
csinalni ...

Udv, Gabor

Meszaros Peter felidezte a TPA gepeket, egy kis anekdota errol eszembe
jut ...

	Peterrel mar megbeszeltuk maganlevelben, hogy en pont a konkurren-
cianal dolgoztam 4 eve, ugyancsak a villamosipari automatizalasban. Ott
hallottam a kovetkezo ba'jos tortenetet a ven rokaktol, akik nem gyar-
tottak, hanem elszenvedtek a TPA-t ...
	Volt a KFKI ezzel foglalkozo reszlegenek egy tesztgepe, amit hiba-
javitasra hasznaltak. Ha valahol elromlott egy TPA, ebbol szedtek ki a
kicserelendo modult es a visszahozott hibas modult ebben probaltak meg-
javitani. Az eredmeny az lett, hogy ez a gep nem is allt masbol, csak
toldozott-foldozott egysegekbol. Tortent, hogy a Vizmunek kellett egy
TPA a folyamatfelugyelo rendszerukhoz. Nem gondolt kettot a KFKI, eladta
nekik a tesztgepet. Szamos trefas tortenetet meseltek azok, akiknek ezen
a gepen kellett ejjel-nappal mukodo, osszeomlasbiztos folyamatfelugyelo
szoftvert fejleszteniuk ...
	Masik anekdota (igaz-e vagy sem, nem tudom, nekem igaznak meseltek),
hogy meg az a'ntivilagban meglatogatta a KFKI-t a DEC egyik mernoke. A TPA-t
a DEC szamitogepeirol koppintottak, de nagy sulyt fektettek a copyright
megjegyzesek eltuntetesere ... A DEC mernok leult a TPA melle es egy orai
munkaval sikerult talalnia egy figyelmetlensegbol el nem tuntetett copyright
uzenetet a szoftverben ugyhogy a gep ezentul Digital Equipment Corporation
uzenettel jelentkezett be ... A KFKI-sok nem orultek igazan. Ezek utan
nem is csoda, hogy a rendszervaltas utan a DEC ultimatumszeruen egy ki-
rendeltsegeve valtoztatta a TPA-reszleget.

Udv, Gabor

Tonio irja a 888-as szamban :
>Ha a kulfoldi megvesz egy ceget nam azert teszi, hogy
>segitsen az orszagon, hanem mert profitot remel belole...
	Leleplezem magam: engem is a piszkos anyagiak mozgatnanak egy ilyen
helyzetben. Bizony, ha megvennek egy ceget (azt varhatjatok ! :-) ) egy
picit sem azert tennem, hogy segitsek az orszagon, hanem hogy profitot
remeljek belole ... ez az ugynevezett kapitalizmus. Szerencsere Paller Gabor
vallalatbirodalma egyelore elviselheto (elhanyagolhato) mertekben terheli
a magyar gazdasagot es ez igy is marad meg nehany evtizedig :-((((

Udv, Gabor

Lazar Gyuri irja a 888-as szamban :
>(Itt "Silicon Valley"-ben Magyarorszag 'draganak' szamit... Apple, Sun
> es mas vallalatok is Oroszorszagban, Bulgariaban fejlesztettnek...)
	En nem ismerem behatoan a bolgar helyzetet, de van itt egy bolgar
baratom, aki azt mondja, hogy Bulgariaban teljes a csod es keptelenseg
talalni egy olyan mernoki munkahelyet, aminek valami koze is van a szak-
mahoz. Ezek utan meglepetten hallom, hogy egy uj "Silicon Valley" van
ott kialakuloban ...
	Mielott belemennenk abba, hogy ki a jobb szoftvermernok, a magyar
az orosz vagy a bolgar (valoszinuleg mindharom egyforman jo), gondoljuk meg
egy picinyet, hol erdemesebb fejlesztetni: 600$/ho-ert egy olyan orszagban,
ahol az elet akar nyugodtnak is tekintheto (Magyarorszag) vagy 300$/ho-ert
egy olyan orszagban, ahol az alapveto ellatassal is problemak vannak (Bul-
garia). Minthogy azonban a szoftverfejlesztes nem tomegmunka, egyszerubb
megvasarolni a delikvenst mondjuk 2000$/ho-ert, az ugralni fog oromeben,
milyen jo dolga van es huz, mint egy igasallat. Ezen a teren a magyarok
valoban hatranyban vannak, mert sokuk elegedetlenkedik es hazamegy elobb-
utobb ...

Udv, Gabor

Irod.."Mielott belemennenk abba, hogy ki a jobb szoftvermernok, a magyar
az orosz vagy a bolgar (valoszinuleg mindharom egyforman jo), gondoljuk meg
egy picinyet, hol erdemesebb fejlesztetni: 600$/ho-ert egy olyan orszagban,
ahol az elet akar nyugodtnak is tekintheto (Magyarorszag) vagy 300$/ho-ert
egy olyan orszagban, ahol az alapveto ellatassal is problemak vannak (Bul-
garia)."

Barcsak igazad lenne, de ne feledd el hogy pl. Indiaban a legtobb mernokot
angolul kepezik ki... igy a nyelv az nem problema.... Peldaul Bangalore-ban
(India Silicon Valley-ben) tobb 10,000 indiai mernok dolgozik USA-beli
vallalatoknak... ha jol emlekszem India szoftver fejlesztesi exportja kb. 
3 nilliard dollar evente !!   .. a legnagyobb a vilagon.

Oszinten megmondom fogalmam sincs hogyan kerult Bulgaria ebbe uzletbe,
de jelenleg tobbszaz bolgar programozo dolgozik kulonfele fejleszteseken
USA-beli cegeknek.

Udv -gyuri

Molnar Miklos igy valaszolt kerdesemre a 80-as evek Magyarorszagarol es annak
osszehasonlitasahoz a franciorszagi helyzethez:

>Had eroszakoskodjam, csak egy aprosag erejeig: annyi mozit, szinhazat,
>konyvet nem szivtam magamba azota sem... It ezt nem tudom magamnak meg-
>engedni, barmennyi a rameso GDP;-((

Valoszinuleg! De miert? Mivel mindez oriasi allam tamogatasban reszesult.
Konyvek peldaul nevetsegesen olcsok voltak--marmint az otthoneloknek. De ha
en rendeltem meg egy konyvet a Kulturan keresztul (es csak igy rendelhettem
meg konyveket), akkor a tizszereset kertek erte dollarban. Miert? kerdeztem
en. Azert, mivel a magyar allam tamogatja a magyar konyvkiadast, de nem am
valamikori 1956-os menekultek szamara, akik az Egyesult Allamokban tanitanak,
hanem az otthoniaknak. Sot, amikor otthon vettem meg a konyveket, egyszeruen
nem engedtek kivinni tobbet mint egy-kettot egy alkalommal. Kivancsi lennek,
hogy milyen magas volt ennek a dotacionak az aranya! Valoban kapitalizmusban
nem igy mennek a dolgok: ott a magan konyvkiadoknak meg kell elni valamibol.
Es higyjetek el, hogy annak ellenere, hogy a konyvek az Egyesult Allamokban
igen dragak, a kisebb konyvkiadok allandoan a csod elott allnak. Ezt en igen
jol tudom, mivel egy csomo kisebb konyvkiadot en szemelyesen ismerek. Gyakran
elofordul, hogy nincs eleg penzuk kifizetni a tordelot es a nyomdat.

Udv,

Balogh Eva

Meszaros Peter cikkere ma este nincs idom valaszolni, de remelem, hogy holnap
sikerulni fog idot szakitani ra. Egyelore csak roviden. Peter azt irja:

>A vasfuggony mogotti magyar ipar kenytelen volt bizonyos agakban
>vetelytars hijjan jo szinvonalra fejlodni, fejlodeset csak a politikai
>rendszer korlatozta annak lenyegebol fakadoan. A vasfuggony felszamolasa
>utan ez az ipar nem volt kepes megkuzdeni a nyugati konkurrenciaval
>allami tamogatas hianyaban. Nem penzbeli tamogatasra gondolok, hanem
>munkakra (project-ekre), piacra. 

Ket megfigyelesem lenne ezzel kapcsolatban. (1) Az altalanos velemeny az,
hogy a szinvonal nem volt eleg magas es eppenezert nem kepes a magyar ipar a
nyugatival versenyezni. (2) Nem ertem, hogy milyen formaban kellene az
allamnak tamogatni a magyar ipart. Milyen project-ekre es piacra gondolsz?

Eva Balogh

Tonionak. A helyzet az, hogy igen sok remtortenet forog kozszajon aminek
nincs igazan alapja. Ugy, hogy szkeptikusan kezelni ezeket a sztorikat azt
hiszem jogos. Csak a napokban hallottuk az Interneten, hogy az abortuszok
szama ma otszorose a marcius 12-e elottinek. Vagy, hogy negy magyar katonat
lelottek a hataron a szerbek vagy a horvatok. Vagy egy korabbi sztori: Horn
balesete nem volt valoban baleset, hanem politikai merenylet. Es igy tovabb
es igy tovabb.

Itt most csak altalanossagokban szeretnek valaszolni es nagyon remelem, hogy
megertetik allaspontomat. Az elso megjegyzesem az, hogy tisztelet az egy-ket
kivetelnek, a legtobb magyar gyar/ceg/vallalat nem er annyit, mint ahogy azt
az emberek gondoljak. Meg azok a gyarak is, amelyek a legjobbak voltak,
peldaul Tungsram (es ami igazan jo penzert kelt el) sem volt igazan
jovedelmezo es ha jol emlekszem General Electric nem tudom hany millio
dollart fektetett bele a gyarba es legalabb ket evig, vagy talan haromig is,
rafizetessel mukodott. Most olvastam egy interjut Mr. Suzukival--meg mindig
rafizetessel dolgoznak. A legjobb gyarak, mint peldaul Tungsram, mar
regesregen elkeltek es meg azok sem voltak olyan nyeresegesek mint ahogy a
befektetok elkepzeltek. Aztan voltak olyan szegeny balekek is, mint peldaul
az a nemet ceg, amelyik megvasarolta Ozdot, akik azutan, hogy megvettek a
gyarat, rajottek, hogy keptelenseg tovabb mukodtetni az eromuvet. (Lehet,
hogy a reszletekre nem emlekszem toteletesen. Remelem megbocsatjatok.) Aztan
itt vannak a bankok. Ugy tudom, hogy meg a nyugati bankok profitja is
aranylag alacsony. A magyar bankok egyresze rafizeteses, vagy ha nem az,
akkor oriasi adosagokkal kuszkodnek. Mar eddig ket nyugati bank hatarozott
ugy, hogy nem kell nekik a Budapesti Bank. Mint ahogy Lazar Gyuri a mai
Szalonban irja, a nyugati befektetok nem ugy tekintenek Magyarorszagra, mint
a legalkalmasabb helyre tokejuk befektetesere. Magyarorszagon az adok magasak
es a berek magasabbak mint Kinaban vagy Tailandban. Ahogy azt angolul
mondjak: "we can't pick and choose." Amikor Meszaros Peter cikket olvastam, a
vegen azt mondtam magamnak: a baj az itt, hogy Peter nem is akar
privatizalni! Mar pedig a rendszervaltas a kapitalizmusra valo atterest is
jelentette, nem csak demokraciat. A Kadar rezsim problemai, legalabb is
szerintem, sokkal inkabb gazdasagi problemak voltak mint politikaiak. (A la a
Szovjetunio.) Es eppenezert igen fontos gyorsan atvaltani egy igazi
piacgazdasagra. Vagy ha jobban tetszik kapitalizmusra.

Mondjuk azt, hogy Tonio cukorgyari peldaja nem kacsa, valoban becsuktak a
gyarat es kivittek a gepeket Nemetorszagba. Megint csak azt mondhatom, hogy a
tulajdonos racionalis leny, aki nem csinalta volna ezt, ha ugy latta volna,
hogy a magyarorszagi cukorgyarat (ami meglehetosen sok penzebe kerulhetett)
kepes haszonosan mukodtetni. Ilyen dolgokat csak akkor csinalnak
tulajdonosok, amikor mar nincs mas lehetoseg!

Miert kell nyugati befektetoknek eladni ezeket a gyarakat? Azert, mert
Magyarorszagon nincsenek olyan emberek, akik elegendo tokevel rendelkeznek
ilyenfajta vasarlasokra. A nacionalistak persze igen fel vannak haborodva: az
orszag kiarusitasarol beszelnek. Jo, mondjuk azt, hogy mar pedig mi
szuperpatriotak leszunk es nem fogjuk idegeneknek "atpasszolni" ezeket a
gyarakat. Es akkor mi lesz. Honnet jonnek majd a beruhazasok, amik
feltetlenuk szuksegesek arra, hogy Magyarorszag versenykepes legyen. Idovel
majd lesz egy magyar tokes osztaly, amelyik majd megvasarolhatja nem csak a
magyarorszagi kulfoldiek kezeben levo vallalatokat, hanem meg befektethetnek
masutt is: peldaul Kinaban. De egyelore meg kell elegednunk kevesebbel.

Ami pedig a bankokat illeti. A tegnapi Forumnak jelent meg egy hajmereszto
tortenet, hogy mikeppen is mukodnek a magyar bankok. Egy interneti ismerosom
Magyarorszagrol hasonlo tortenetekrol irt nekem. A magyar bankok
gyermekcipoben jarnak es teljesen elegtelenek egy nyugati tipusu piacgazdasag
ellatasara. Es eddig, es itt o2t teljes evrol beszelunk, egyetlenegy magyar
bankot sem privatizaltak! Ot ev utan, meg mindig szatyorban szallitjak a
penzt az egyik bankbol a masikba!

Amikor az MSZP megnyerte a valasztasokat nem voltam tulsagosan boldog, de azt
mondtam magamnak: hat legalabb most majd felgyorsul a privatizalas--ugyanis
ezt igertek. Ehelyett mi tortent? 1995-ben a privatizalt cegek szama nulla.
Azt olvasom, hogy majd juniusban meglatjuk, hogy a Horn-kormany komolyan akar
privatizaciot vagy sem, ugyanis a kozuzemek maganositasa allitolag majd akkor
kezdodik. Hat majd meglatjuk. En meglehetosen pesszimista vagyok. Kozben
Magyarorszag elvesztette relative elonyet a tobbi kelet-europai orszagokhoz
kepest. Lasd Csehorszagot es Lengyelorszagot!

Balogh Eva

Balogh Eva a gyors privatizacio szuksegessegerol irott valaszaban
nehany dologban egyetertunk, de azert kotozkodnek egy kicsit:

>ezeket a privatizacios remtorteneteknek en 90 szazalekat nem hiszem el. 
-Bevallom en se hiszek el mindent, de szerintem a hiheto/nem hiheto arany
nem 10/90, hanem kozelebb van az 50/50-hez.

>Hiszen fel kell teteleznunk, hogy egy uzlet tulajdonosa esszeruen vezeti 
>ceget es nem fogja tudatosan tonkretenni ujonnan vasarolt gyarat. 
-Persze, hogy esszeruen vezeti, csak eppen nem az elado orszag erdekei 
szerint, hanem a sajat erdekei szerint. Ebbe belefer meg az is, hogy 
tonkreteszi, hiszen ezzel a tobbi gyaranak a konkurrenciajat epiti le. 
Nem feltetlenul akar tobbet termelni, hiszen sajat otthoni uzemei is
termelnek eleget. Ha meg megis valamilyen termelesre szanja el magat, 
nem erdeke, hogy egy eros ipart epitsen ki itt, hanem csak az olcso 
munkaerore palyazik, es csak "osszeszerelouzemet" telepit ide, ami a 
termelesi folyamatnak csak egy lancszeme, semmikeppen se alkalmas arra, 
hogy egy onallo, mukodokepes ipari kultura alakuljon ki az orszagban.
(Ezzel osszhangban a Bokros program nehany ezer oktatot tervez elbocsatani 
a felsooktatasbol, "allami burokracia leepitese" cimen. Minek a diplomas
az osszeszerelo uzembe?)

>Azt is nehez elkepzelni, hogy jo penzert vasarolt gyarakat csak azert 
>vasarolnak meg kulfoldiek, hogy a csillogo-villogo gepeket nyugatra szallitsak
 .
>Vagy a regi gepeket kisuvickoljak majd valahol Nemetorszagban. Ezt nagyon 
>nehez elhinni. 
-Ezt mar tenyleg nehez elkepzelni kulonosen a jo penzert megvasarolt 
berendezesekrol. Nyilvan az ocskavas aron megvett gepekrol lehet itt szo, ami 
valahogy azert meg elmukodott. Aztan, hogy kisuvickoljak-e vagy tenyleg 
ocskavaskent hasznositjak, az mar mas kerdes. Az utobbi is megeri, mert vagy
a konkurrencia szunik meg vele, vagy ujat kell venni a helyere. No es kitol?

>Ugy emlekszem, hogy Bokros mondta nem regen, hogy ha az ev vegeig
>nem sikerul eladni bizonyos bankokat, akkor meg egy forintert is erdemes
>eladni oket. Azt hiszem igaza van. Itt van peldaul a Budapesti Bank ...
-Lehet, hogy igaza van, de ne feledjuk azt se, hogy az a szakerto, aki 
ezt a siralmas kepet festi a bankokrol, tobbek kozott a Budapest Bankrol
nem olyan regen meg ugyanennek a banknak az igazgatoja volt. Hogy mitol
olyan nagy szakerto?


Abban teljesen egyetertunk, hogy az allam altalaban nem jo gazda, az allami
cegek tobbnyire vesztesegesek. Abban is egyetertunk, hogy a magancegek
jobban odafigyelnek az ugyfelre, igy a privatizacio haszna nem feltetlen
csak a ceg kasszajaban (amit persze kivisz az orszagbol a kulfoldi befekteto) 
es az allamnak befizetett adojaban jelentkezik, hanem jo hatassal lehet a 
gazdasag mas agaira is (pl.jol mukodo infrastruktura...). 
En nem vagyok ellene a privatizacionak altalaban, de a mindenaron valo 
privatizalas konnyen vezethet az allami vagyon elkotyavetyelesehez, mivel 
a privatizalast ugyanaz a rossz gazda vegzi, aki nem tudta szakszeruen, 
felelosseggel es becsuletesen uzemeltetni a vagyont. Mi a biztositek arra, 
hogy a privatizalasban ezeket az elvarasokat teljesiti, es a privatizalt 
cegnel beindul a termeles, es az orszagnak is hasznot hoz, nem csak annak, 
aki megvette? 

Udv Czigany Zsolt